2026. november 5., csütörtök

MÉSZÁROSÉK MILLIÓI ÉS LÉVAI ANIKÓ ERDÉLYI KAPCSOLATAI: EGY KOLOZSVÁRI EGYESÜLETNÉL RENGETEG SZÁL FUT ÖSSZE

TELEX
Szerző: FARKAS KRISZTA (TRANSTELEX)
2026.11.05.


Mészáros Lőrinc vasútépítő cége 65 millió forinttal támogatta a kolozsvári Carola Egyesületet, amelynek történetében kutakodva újra meg újra ugyanazokba a nevekbe botlottunk. Az alapítók között ott van Orbán Viktor egykori szövegírója, a szervezet indulásánál Lévai Anikó is szerepet vállalt, az egyesület egyik dokumentumfilmjén pedig az ügyvezető igazgató saját vállalkozása is dolgozott. De a szálak elérnek a V-Híd által támogatott másik alapítványhoz is, amelynek kuratóriumában a Carola Egyesület ügyvezetője is helyet kapott. Megkerestük a kolozsvári szervezetet, hogy megtudjuk, mire fordították a Mészáros-cégtől kapott milliókat, de a konkrét kiadásoknál sokkal többet sikerült feltérképeznünk a szervezet körüli kapcsolatokról.


Első ránézésre nem sok köze van egymáshoz egy erdélyi főúri hagyatékokat gondozó egyesületnek, egy családi témájú médiatartalmakat díjazó alapítványnak és egy vasútépítő vállalatnak, de a Direkt36 október közepén megjelent tényfeltárásából mégis kiderült, hogy a három szereplőt pénzügyi szálak kötik össze. Az oknyomozó portál megszerezte a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó V-Híd belső dokumentumainak egy részét, amelyekből egyebek mellett az is látszik, hogy a nagy állami megrendeléseken megerősödött vállalat több, a Fidesz politikai és gazdasági környezetéhez kapcsolódó szervezetet támogatott. Egy 2023-as iratban például két civil szervezetnek készítettek elő egyenként 35 millió forintot: a kolozsvári Carola Egyesületnek és a Média a Családért Alapítványnak. A két szervezet között ráadásul személyi átfedés is van, mivel a Carola ügyvezető igazgatója, Molnár-Bánffy Kata a másik alapítvány kuratóriumában is benne van, annak médiadíját pedig hosszú ideje Lévai Anikó fővédnökségével osztják ki.

A határon túli magyar kultúra támogatásában önmagában semmi szokatlan nincs, elvégre Magyarországon ezt törvény is előírja. A jogszabály szerint a magyar állam támogatja azokat a szomszédos országokban működő szervezeteket, amelyek a magyar közösségek nyelvének, kultúrájának és hagyományainak megőrzésén dolgoznak, de a Carola Egyesület esetében egy olyan magánvállalattól érkezett 65 millió forint, amelynek bevételei nagyrészt állami vasútberuházásokból származnak, és amely más, a Fidesz környezetéhez kapcsolódó szervezeteknek is bőkezű támogatásokat juttatott. Ez már önmagában is indokolttá teszi, hogy közelebbről megnézzük, hogyan került a pénz a kolozsvári egyesülethez, és mi lett a sorsa.

Arra, hogy a Carola pontosan mire költötte a V-Hídtól kapott milliókat, a Direkt36 feltárása nem tért ki, ezért megkerestük mi is az egyesületet.

A szervezet megerősítette, hogy összesen 65 millió forint támogatást kapott, a pénz megszerzéséről azt írták, hogy kulturális munkájuk finanszírozásához több céget is megkerestek, és örültek, hogy a V-Híd is fogékonynak bizonyult a megkeresésükre. Kiemelték, hogy a támogatásokról minden esetben szerződést kötöttek, amelyekben vállalták, hogy a kapott összegeket az alapító okiratukban meghatározott célokra fordítják, vagyis az erdélyi magyar kisebbség kulturális értékeinek kutatására, felfedezésére, védelmére, restaurálására és népszerűsítésére. Állításuk szerint ennek eleget is tettek, de arról már nem meséltek, hogy mely programokra mennyit költöttek, és felhasználták-e már a teljes támogatást.

A válaszuk végén arra biztattak, hogy böngésszük végig a honlapjukon elérhető tevékenységi beszámolókat, mert azokból látszik, milyen sokféle kulturális programon dolgoztak az elmúlt tíz évben. Habár egy szavunk nem volt arra, hogy az egyesület mennyi programot csinál vagy nem csinál, megfogadtuk a tanácsot és körülnéztünk: tényleg színes a Carola rendezvényfelhozatala, például 2018-ban vándorkiállításon mutatta be az aradi vértanúk özvegyeinek történetét, egy évvel később pedig a Kolozsvári Református Kollégiumban főzőversenyt is szerveztek, ahol hat erdélyi szakiskola diákjai Szilvássy Carola régi receptjeit próbálták megfejteni. A beszámoló alapján a receptek tényleg megfejtésre szorultak, mivel a bárónő nem minden hozzávalóhoz írta oda a mennyiséget.

Több más programot is kiemelhetnénk, mert ezekről tényleg részletes beszámolók vannak, de a V-Híd nevét és a tőle érkezett 65 millió forint felhasználását a 2023-as, 2024-es és 2025-ös dokumentumokban hiába kerestük. A beszámolókat lapozgatva – vagy inkább görgetve – a konkrét kifizetések helyett egy másik történet bontakozott ki: milyen magyarországi kapcsolatok kísérik a működését és egyáltalán kik hozták létre?

Erdélyi főurak leszármazottai, régi magyarországi kapcsolatokkal...

ÜGYNÖKAKTÁK, A HALLGATÁS ÁRA – 2. RÉSZ, HALLGATÁS, SZÉGYEN ÉS ÖRÖKÖLT LELKI TEHER

KÖZMÉDIA
Műsorvezető: SZILY NÓRA
2026.11.04.



Mit bizonyít egy név az ügynökaktákban? Hogyan hatnak az elhallgatott történetek a következő generációkra, és miként lehet szembenézni felmenőink döntéseivel és azok következményeivel? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Szily Nóra műsorvezető, pszichológus és Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológus, író az Ügynökakták, a hallgatás ára sorozatban.

Az állambiztonsági múlt feltárása nem ér véget a bizonyítékok megismerésével: az iratok értelmezése, a történelmi körülmények feltárása és a személyes következmények megértése egyaránt fontos része a szembenézésnek. Az ügynökakták nyilvánosságra hozatalakor november 4-én 80 ezer irat lett böngészhető. Ezt a sokrétű folyamatot állítja középpontba a közmédia Ügynökakták, a hallgatás ára című új, háromrészes sorozata, amely történészi és pszichológiai szempontból vizsgálja a múlt feldolgozásának kérdéseit, a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium által felkért független szakértői testületnek tagjaival.

A háromrészes sorozat arra hívja fel a figyelmet, hogy a történelmi dokumentumok értelmezésekor elengedhetetlen a tények és a feltételezések megkülönböztetése, valamint a korabeli körülmények figyelembevétele. A múlt feltárása nemcsak történelmi, hanem társadalmi és személyes jelentőséggel is bír: a megértéshez hiteles információkra, párbeszédre és a különböző nézőpontok figyelembevételére egyaránt szükség van.


Lásd még:

- Ügynökakták, a hallgatás ára – 1. rész, állambiztonsági nyilvántartások

NEM HATALMAT AKARTAM, HANEM HATNI | GYURKÓ SZILVIA ÁLLAMTITKÁR AZ ÉLETÜNKBEN

WMN MAGAZIN
Műsorvezető: MILANOVICH DOMI
2026.11.04.



Mi történik, amikor a rendszer civil kritikusa hatalmat kap, hogy megreformálja a gyermekvédelmet? Erről mesél Gyurkó Szilvia. Az Életünk, a WMN új társadalmi sorsbeszélgetés-sorozatának legelső epizódjában Milanovich Domi vendége Gyurkó Szilvia, a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára. Az adásban szó esik a Hintalovon Alapítványtól való búcsúról, a civil és állami szféra közötti kulturális sokkról, a hatalomgyakorlás lelki terhéről, a Gyermekvédelmi Diagnózis sokkoló tanulságairól és az isztambuli egyezmény körüli társadalmi párbeszédről, de olyan személyes témákról is, mint a gyerekkori magány és a felnőttkori munkafüggőség.

00:00 – Bevezető: mi történik, ha egy civil kap hatalmat? 
03:20 – Újra a WMN stúdiójában: emlékek és kapcsolódások 
04:18 – Találkozás D. Tóth Krisztával és a WMN indulása 
07:00 – Miért fontos a gyermekjogokról közérthetően írni? 
08:52 – Államtitkári szerep és a nyilvánossághoz való új viszony 
11:35 – Gyerekkori emlékek: a magányos olvasástól az erőforrásokig 
13:09 – Akták a Kriminológiai Intézetben: megérteni a tragédiák mögötti sorsokat 
17:50 – A gyerekvédelmi rendszer kihívásai és a traumák felismerése 
20:13 – 10 év után búcsú a Hintalovon Alapítványtól 
22:33 – Hatalom vs. hatni: hogyan nem torzul a személyiség a vezetői szerepben? 
25:00 – A felkérés története: miért mondott igent az államtitkárságra? 
27:42 – Kulturális sokk az államigazgatásban: Monty Python és Guy Ritchie találkozása 
32:16 – Munkafüggőség, kiégés és a belső hálók megtartó ereje 
35:19 – A Gyermekvédelmi Diagnózis: mit mutat a 220 oldalas jelentés? 
40:00 – Amikor a minisztériumi levelet spamnek hitték a terepen 
41:46 – Mérőszámok és mutatók: Hogyan mérhető a változás a gyerekvédelemben? 
44:00 – Költségvetési források, bérharcok és a szektor szerkezeti problémái 
49:52 – Az isztambuli egyezmény ratifikációja és a megelőzés állami felelőssége 
57:37 – Elfogadás, párbeszéd és a társadalmi félelmek feloldása 
1:04:38 – Az érzelmi intelligencia fontossága a társadalmi gyógyulásban 
1:06:20 – Összegzés 50 felé közeledve: karaktert mutatni a nehéz helyzetekben

MAGYAR PÉTER RAJZOLNI SEM TUDNA SZUPEREBB ELLENZÉKET - KÉRI ÉS TÓTA W. A CÍMLAPSZTORIBAN

HVG / CÍMLAPSZTORI
Szerző: HVG
2026.11.04.



Mi okozza a Tisza Szigetek csalódottságát, és miért sumákul velük szemben a központ? Miért lenne tragikus, ha most állna neki a kormány az alkotmányozásnak? Tényleg már csak a média tartja fent a Fideszt, pedig valójában már alig létezik? Kell-e különbséget tennünk a kommentelő és a kormányzó Magyar Péter között, és előfordulhat-e, hogy nem a miniszterelnöknek kell megváltoznia, hanem nekünk?

A HVG Címlapszori című rendezvényén Gergely Márton és László Panna kérdezte Kéri Lászlót és Tóta W. Árpádot, akik többek között arról is beszéltek, van-e hiányérzetük a Tisza kormányzásának első pár hónapja után.


A TRUMP-ÉVTIZED VÉGE – A WATERGATE ÓTA NEM BUKOTT EKKORÁT AZ ELNÖK PÁRTJA

VÁLASZ ONLINE / HÁTTÉR
Szerző: LAKY ZOLTÁN
2026.11.04.


Bár Donald Trump két évig még elnök marad, az amerikai választók tegnap egyértelmű ítéletet mondtak a nevével fémjelzett politika fölött. Az 1974-es félidős választás óta nem kapott ki ekkora különbséggel az elnök pártja az országos szavazatszámban, és olyan vörös államokban nyertek demokraták, mint Texas, Dél-Karolina és Kansas. Pedig Trump két éve korszakváltást, mély jobboldali fordulatot ígérő győzelmet aratott – hogy aztán a felhatalmazást rekordidő alatt lenullázza olyan irracionális lépésekkel, mint a vám- és az iráni háború. Ez olyan dühöt szült, hogy még a demokraták relatív népszerűtlensége és belharcai sem tudták megakadályozni földcsuszamlásszerű győzelmüket. A kampányra már látványosan leépült és toxikus Trump azt kérte a szavazóktól, hogy képzeljék el, az ő neve is ott van a szavazólapon. Elképzelték
...

TRUMP ELVESZTETTE A KONGRESSZUST – MI KÖVETKEZIK MOST AMERIKÁBAN? | NÉMETH ANDRÁS

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: PARA-KOVÁCS IMRE
2026.11.04.



A Reggeli személy 2026 november 4-i adásában Para-Kovács Imre vendége Németh András külpolitikai újságíró, a HVG munkatársa volt.

Komoly vereséget szenvedtek a republikánusok az amerikai félidős választáson: a demokraták a szenátusban és a képviselőházban is többséget szereztek. Mit jelent mindez Donald Trump számára, és megindulhat-e a trumpizmus eróziója a Republikánus Párton belül?

Németh András külpolitikai újságíróval, a HVG munkatársával az amerikai választás eredményeit és annak nemzetközi következményeit elemezzük. Szóba kerül Trump politikai jövője, a Republikánus Párt belső helyzete, valamint az is, hogy a demokraták képesek lehetnek-e két éven belül olyan elnökjelöltet felépíteni, aki hosszabb távon is új irányt adhat az amerikai politikának.

A beszélgetésben Orbán Viktor neve is előkerül: Németh András szerint a magyar politikus korábbi nemzetközi súlya és Trump hozzáállása is megváltozhatott a választási vereségek után.

Emellett szó esik az orosz–ukrán háborúról, Putyin rendszerének gazdasági korlátairól, Ukrajna jövőjéről, valamint arról is, miért nem hisz Németh András egy olyan békében, amelyből Oroszország komoly következmények nélkül kerülhet ki.