2026. november 4., szerda

FÉLIDŐS VÁLASZTÁSOK: EDDIG TARTOTT A TRUMPIZMUS? MAGYARICS TAMÁS, INFORÁDIÓ, ARÉNA

INFORÁDIÓ / ARÉNA
Műsorvezető: EXTERDE TIBOR
2026.11.04.



A demokraták megszerezték a többséget az amerikai kongresszus mindkét házában a keddi félidős választásokon.

Miben korlátozza és miben nem az elnöki hatalmat? 
Igaza, van, amikor azt mondja, dehát az én nevem nemis volt a szavazólapon? 
Mi a két ház feladata? 
Mi az értelme a félidős választás rendszerének? 
Történik e valami ilyenkor az elnöki kinevezetekkel?
Impeachment? 
Ujraépítették magukat a demokraták, vagy csak örültek, hogy Trump népszerűtlen? 
Mitől lett népszerűtlen Trump? 
A külpolitika átalakul? 
Háborúk: Irán, Oroszország, Izraeli viszony? 
Európai unió, Kanada? 
A következő elnökválasztáson Trump nem indulhat. 
Most kezdődik a roncsderby, boldog-boldogtalannal? 
Lehetséges rep jelöltek Vance, Rubio, hogy viszonyulnak most az elnökhöz? 
Lehetséges demokrata jelöltek épülnek, Barack Obama nem lehet többet? 
Hova törleszkedik most az aemrikai nagytőke? 

Magyarics Tamás, külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora az InfoRádió Aréna című műsorában 2026.11.04-én. Podcast.

A VILÁGHOZ KÉPEST AMI ITT ZAJLIK, BABAZSÚR | SZINETÁR MIKLÓS

VÁGJUNK A KÖZEPÉBE
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2026.11.04.



A 95 éves Szinetár Miklós nem pihen, most is ír, sőt alkotmányozási javaslata is van. Mégpedig azért, mert - mint mondja - nem szeretne olyan darabot rendezni, aminek a végén a forradalmár azt kiáltja: éljen a király! A történelem ugyanis egy rémregény, és hogy ne legyen az, ahhoz az arányokra kell vigyázni. Száz százalékos szabadság nincs, de nem mindegy, hogy a szabadságunk csak 20 százalékos vagy 60. Éppen ezért olyan alkotmányt szeretne, amelyben rögzítenék, hogy a GDP-ből mekkora rész menjen oktatásra, egészségügyre, kultúrára, az úgynevezett nem-termelő ágazatokra, illetve amelyben a választásnak a lehetőségét is első hallásra meglepő feltételekhez kötnék. Játsszunk el a gondolattal!

CSAK ORBÁNNAL VAGY A KORRUPCIÓVAL IS LESZÁMOLNAK? MZP, LACZÓ, HADHÁZY, HOFFMANN | KONFRONTZÓNA

KONFRONTZÓNA
Szerző: SZÉLSŐKÖZÉP
2026.11.03.



Csak Orbánnal vagy a korrupcióval is leszámolnak?

TRUMP HATALMAS POFONT KAPOTT - ORBÁN ELVESZÍT MÉG EGY SZÖVETSÉGEST?

KLIKKTV/ MÉLYVÍZ
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2026.11.04.



TRUMP hatalmas pofont kapott - ORBÁN elveszít még egy szövetségest?

ÜGYNÖKAKTÁK, A HALLGATÁS ÁRA – 1. RÉSZ, ÁLLAMBIZTONSÁGI NYILVÁNTARTÁSOK

KÖZMÉDIA PODCAST
Műsorvezető: SZILY NÓRA
2026.11.03.



Mit bizonyít egy név az ügynökaktákban? Hogyan hatnak az elhallgatott történetek a következő generációkra, és miként lehet szembenézni felmenőink döntéseivel és azok következményeivel? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Szily Nóra műsorvezető, pszichológus és Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológus, író az Ügynökakták, a hallgatás ára sorozatban.

Az állambiztonsági múlt feltárása nem ér véget a bizonyítékok megismerésével: az iratok értelmezése, a történelmi körülmények feltárása és a személyes következmények megértése egyaránt fontos része a szembenézésnek. Az ügynökakták nyilvánosságra hozatalakor november 4-én 80 ezer irat lett böngészhető. Ezt a sokrétű folyamatot állítja középpontba a közmédia Ügynökakták, a hallgatás ára című új, háromrészes sorozata, amely történészi és pszichológiai szempontból vizsgálja a múlt feldolgozásának kérdéseit, a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium által felkért független szakértői testületnek tagjaival.

A háromrészes sorozat arra hívja fel a figyelmet, hogy a történelmi dokumentumok értelmezésekor elengedhetetlen a tények és a feltételezések megkülönböztetése, valamint a korabeli körülmények figyelembevétele. A múlt feltárása nemcsak történelmi, hanem társadalmi és személyes jelentőséggel is bír: a megértéshez hiteles információkra, párbeszédre és a különböző nézőpontok figyelembevételére egyaránt szükség van.

ORBÁNÉK TITKAI NAPVILÁGRA KERÜLHETNEK - MEGNYÍLTAK AZ ÜGYNÖKAKTÁK

KLIKKTV / ÚJSÁGÍRÓK
Műsorvezető: BATKA ANDRÁS
2026.11.04.



Orbán Viktor állítólagos ügynökmúltja, Németh Miklós súlyos állításai és az ügynökakták megnyitása: az Újságírók adásában Batka Zoltán, Kiss Andrej, Lánczi Richárd és Németh Péter azt vitatják meg, milyen titkok kerülhetnek napvilágra, és mennyit érnek a hiányos iratok. Előkerül Simicska Lajos korábbi kijelentése, a Pegasus-ügy és az aranykonvoj, valamint az a kérdés is, ki irányította a titkosszolgálati akciókat. Feledy Botond korábbi szerződéseinek vitája után Magyar Péter és a Tisza felelősségéről is szó esik: képesek lesznek elkerülni a hatalom régi hibáit? Az amerikai félidős választások és Trump politikai jövője is felmerülnek.

HOL CSÚSZOTT FÉLRE A KULTURÁLIS FINANSZÍROZÁS TERVE?

KOSSUTH RÁDIÓ / KULCSKÉRDÉSEK
Műsorvezető: BENYÓ RITA
2026.11.03.



Hatalmas visszhangot, felbolydulást keltett a kulturális szektorban a 2027-es költségvetés, illetve intézményfinanszírozás terve. Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a Kossuth rádió Felkelő című műsorában úgy reagált: „A költségvetés nem kőbe vésett dokumentum, hanem egy élő szövet. Az átalakításnak további lépései lesznek, költségvetési lenyomattal is bírnak majd.” Mi okozta a felzúdulást? Mi ment át abból a 147 pontos kulturális tervből, amit a szakmai szervezetek tettek le az asztalra? Hogy fogadták a kulturális szféra képviselői a miniszteri szavakat – Bodor Johanna táncművész-koreográfus, a Magyar Színházi Társaság elnöke és Csáki Judit színikritikus a Kulcskérdésekben.

„SZÉGYENEMRŐL KELL VALLANOM” – KORNISS PÉTER ÜGYNÖKMÚLTJÁRÓL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ABLONCZY BÁLINT
2026.11.04.


Az első Kossuth-díjas fotográfus. A külföldön talán legismertebb magyar fényképész. Majdnem hatvan évvel ezelőtti első széki útja óta a mára eltűnt paraszti világ megörökítője. És „Pál” fedőnéven 1957–1966 között az állambiztonság hálózati személye. A jövőre 90 éves Korniss Péter még azelőtt kereste meg szerkesztőségünket, hogy mától online is elérhetővé váltak volna a kádári titkosrendőrség hálózati személyeit nyilvántartó hatos kartonok. Huszadik századi magyar történet következik forradalommal, egyetemi kicsapással, letartóztatással, fenyegetéssel, Népszabadságba rejtett jelentésekkel.


– Miért kezdeményezte ezt a beszélgetést?

– Ez életem legnehezebb interjúja, mert szégyenemről kell vallanom. Az állambiztonsági iratok publikálásával sok ezer egykori hálózati személy neve jelenik meg a nyilvánosságban. Mindegyik mögött emberi sors áll. Az én hatos kartonom mögött is. Ezért azt szeretném, ha én mondhatnám el, mi és miért történt, s nem találgatások, sejtetések alapján ítélnének meg. Csúnya folt ez rajtam, de lesújtana, ha a hálózati múltam miatt a munkámra árnyék vetülne. Utoljára 1963-ban találkoztam az állambiztonság embereivel, de mint a hatos kartonomról megtudtam, csak 1966-ban zártak ki a hálózatból. A lényeg azonban az, hogy amikor 1967-ben először eljutottam Székre fotózni, már semmilyen kapcsolatban nem álltam a titkosrendőrséggel.

– Az elmúlt évtizedekben folyamatosan láttak napvilágot ügynökügyek. Miért nem korábban állt a nyilvánosság elé?

– A szégyen miatt képtelen voltam erre. Elsüllyesztettem magamban a történetet, azt gondoltam, jelentéktelensége miatt talán már emléke sincs az egésznek az archívumokban...

ÉPPEN ITT VOLT AZ IDEJE, HOGY FELVÁGJUK ÉS MEGPRÓBÁLJUK KITISZTÍTANI EZT A SEBET

TELEX / TÉMA
Szerző: TELEX / MIZSUR ANDRÁS
2026.11.03.



Magyar Péter és a Tisza-kormány teljesíti egyik fontos kampányígéretét: 36 évvel a rendszerváltás után szerdán nyilvánosságra hozzák a köznyelvben ügynökaktaként emlegetett állambiztonsági iratokat. Műsorunkban az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatójával, Cseh Gergő Bendegúzzal beszéltük át, hogy pontosan milyen iratokat ismerhet meg a közvélemény, és azokból mennyire lehet majd következtetni valakinek az ügynökmúltjára. Szerinte korábban azért nem volt ennyire erős politikai akarat az iratok megismerhetőségére, mert a rendszerváltó elit pártjai mélyen át voltak járva az egykori hálózati személyekkel. Most is kerülhetnek majd elő ismert nevek, de inkább a hétköznapi emberek szintjén hozhat megtisztulást az aktanyilvánosság.

MEGNYÍLTAK AZ ÜGYNÖKAKTÁK, DE MIK IS EZEK? MI DERÜLHET KI AZ IRATOKBÓL, ÉS MI NEM?

TELEX
Szerző: MIZSUR ANDRÁS
2026.11.04.


Az elmúlt közel négy évtizedben folyamatosan felmerült az igény arra, hogy nyilvánosságra hozzák az ügynökaktákat, azonban egyetlen kormánynak sem volt valódi politikai szándéka arra, hogy ez megtörténjen. 2010 után a Fidesz–KDNP rendre leszavazta Schiffer András és az LMP javaslatait az aktanyilvánosságról, még vitázni sem voltak hajlandók róla. 2024-ben, alig két hónappal az elhíresült partizános interjúja után Magyar Péter ígéretet tett, hogy kormányra kerülve megnyitják az ügynökaktákat, és ezt az ígéretét többször is megismételte a választási kampányban. A miniszterelnök beváltotta ezt az ígéretét: a rendszerváltás után 36 évvel, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének emléknapján nyilvánosak lettek az ügynökakták. Ebben a cikkben összefoglaltuk, hogy pontosan hogyan zajlik az iratok nyilvánosságra hozása és mit lehet megtudni belőlük.

Mi történik november 4-én?

Reggel fél 10-kor Nyitott Akták címmel kezdődött egy sajtótájékoztató az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában (ÁBTL), amin Cseh Gergő Bendegúz, a levéltár főigazgatója mellett Magyar Péter miniszterelnök, Görög Márta igazságügyi miniszter, Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter, Ruff Bálint miniszterelnökséget vezető miniszter is részt vett. Az eseménnyel nagyjából egy időben élesedett a Nyitottakták.hu weboldal, ami mindenki számára nyilvánosan elérhető.

Mi szerepel ezen az oldalon?

Egy kereső és mögötte egy adatbázis. Az oldalon tehát nem egy névsort látunk, hanem egy keresőfelületet. Bárki szabadon rákereshet az őt érdeklő nevekre, legyen szó a szüleiről, nagyszüleiről, valamelyik közeli ismerőséről vagy volt munkatársáról. Lehet születési idő és lakcím alapján is keresni. Az adatbázisokban azok nevei szerepelnek, akiket a rendszerváltás előtt valamilyen formában nyilvántartott a kommunista rendszer állambiztonsági szolgálata.Ha találat jön ki valakinek a nevére, akkor az azt jelenti, hogy ügynök volt?

Ez nem ilyen egyszerű, és nem jelenti egyértelműen azt, hogy az illető ügynök volt és jelentéseket írt az ismerőseiről, munkatársairól, rokonairól. Lehet, hogy csak az állambiztonság látókörébe került, és ezért készült róla feljegyzés. Egyébként a közbeszédben használt „ügynök” helyett pontosabb a hálózati személy kifejezés.Ha szerepel valakinek a neve az ügynökaktákban, akkor miért nem biztos, hogy az illető ügynök volt?

Először is érdemes tisztázni, hogy nincs olyan, hogy ügynökakta. Több különböző irattípust tárolt az állambiztonság. Ezek közül most a hírhedt mágnesszalagok, az úgynevezett B-naplók és a hatos kartonok lesznek nyilvánosak.Mi szerepel a mágnesszalagokon?

Az állambiztonság a 70-es évektől kezdve elkezdte részben digitalizálni a nyilvántartásokat: előbb lyukkártyákra, később pedig mágnesszalagokra készítettek mentéseket. A mágnesszalagok tartalmazzák a „H” adattárat, azaz a hálózati nyilvántartást. Ez mintegy 58 ezer nevet tartalmaz az 1970-es évektől kezdődően. Ömlesztve találhatók benne az egykori hálózati személyek adatai, illetve a beszervezési dossziéjuk száma, de dokumentumok, fényképek nincsenek rajtuk. A nevek között nemcsak azok szerepelnek, akiket beszerveztek, hanem olyanok is, akik valamiért fontosak voltak a szolgálatoknak, de soha nem voltak informátorok vagy ügynökök. A mágnesszalagok tartalma inkább a további kutatások miatt lehet hasznos, hiszen az ott talált adatokból nem lehet megmondani egyértelműen, ki volt ügynök...

A RENDSZERVÁLTÁS FONTOS NAPJA. MEGKEZDJÜK AZ ÜGYNÖKAKTÁK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALÁT

MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2026.11.04.



A rendszerváltás fontos napja. Megkezdjük az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát.

2026. NOVEMBER 4. - AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÜLÉSÉNEK ÉLŐ KÖZVETÍTÉSE

ORSZÁGGYŰLÉS ÉLŐ
Szerző: ORSZÁGGYŰLÉS
2026.11.04.



2026. november 4. - Az Országgyűlés ülésének élő közvetítése.

AFD, LE PEN, MELONI: ÍGY VESZÍTETTE EL DONALD TRUMP AZ EURÓPAI JOBBOLDALT

DW MAGYAR
Szerző: DW MAGYAR
2026.11.03.



Az amerikai félidős választások komoly erőpróbát jelentenek Donald Trump elnöknek. Nem csak az Egyesült Államokban van mélyponton a támogatottsága, hanem külföldi szövetségesei körében is. Orbán Viktor már nincs kormányon. Az AfD, Marine Le Pen és Giorgia Meloni pedig egykor büszkén mutogatta kapcsolatait a MAGA-mozgalommal, de ma sokan közülük inkább távolságot tartanak – legalábbis a nyilvánosság előtt. Mi áll emögött? Ennek jártunk utána a következő videóban.

TOTÁLIS VERESÉGET SZENVEDTEK TRUMPÉK | AMERIKAI VÁLASZTÁS - SZIGNÁL

PARTIZÁN / SZIGNÁL
Szerző: PARTIZÁN
2026.11.04.



Történelmi összeomlás: a republikánusok régi fellegvárai elestek, a párt elvesztette a többséget az amerikai törvényhozás mindkét házában. A demokraták lebéníthatják a szövetségi törvényhozást és a költségvetés elfogadását.

00:00 Beköszönés: kikapott Trump 
12:38 Hogy nézett ki a kampány? 
15:36 Az eredmények elemzése 
39:08 Hogyan romlott el a trumpi gazdaság? Sebők Miklós 
53:09 Miért fulladt ki a kultúrharcolás? 
1:10:00 Törésvonalak a demokratáknál 
1:31:01 Republikánusok a trumpizmuson túl? 
1:37:54 Újabb eredmények elemzése 
1:53:08 Trump politikai öröksége, összegzés

ÁTSZÁMLÁZNI A TÚLOLDALRA? A FELEDY-ÜGY ÉS A RENDSZERVÁLTÁS ERKÖLCSE – FOLYAMATOS JELEN #4

NÉPSZABADSÁG / FOLYAMATOS JELEN
Műsorvezető: ÓNODY-MOLNÁR DÓRA
2026.11.03.



Magyar Péter menesztette Feledy Botondot, a Magyar Külügyi Intézet vezetőjét, miután kiderült: a kormányváltás előtt három évig tanácsadói szerződése volt Lázár János minisztériumával, és erről nem adott számot. Lehet-e valaki egyszerre nyilvános elemző és kormányzati tanácsadó, és mit jelent ez tizenhat év NER után? A Folyamatos Jelen negyedik adásában Ónody-Molnár Dóra és Lakner Zoltán az elszámoltatás nem büntetőjogi oldaláról beszélget.

Szóba kerül az is, miért számolhat változatlan vagy nagyobb támogatással az MMA a 2027-es költségvetés tervezetében, és van-e víziója a kulturális tárcának. Beszélnek arról, mit gondoljunk a vagyonadóról, mit mutat Lengyelország, ahol kétharmad nélkül próbálják helyreállítani a jogállamot, és mire számíthatunk az ügynökakták nyilvánosságra hozatalakor.

A Folyamatos Jelen a Népszabadság heti politikai podcastja. Iratkozzanak fel a csatornára, és írják meg kommentben a véleményüket!

Fejezetek 
00:00 Köszöntő 
01:11 Feledy Botond menesztése 
02:18 Lehet-e egyszerre elemző és tanácsadó? 
14:01 Lakner Zoltán saját tanácsadói múltja 
16:15 Az elszámoltatás nem büntetőjogi része 
22:10 MMA és kultúrpolitika a 2027-es költségvetésben 
31:30 Van-e víziója a minisztériumoknak? 
38:35 „Fidesz 2.0”? Rendszerváltás és árnyalatok 
42:09 Vagyonadó: fizessenek a gazdagok? 
53:22 Lengyelország: jogállam kétharmad nélkül 
57:00 Ügynökakták: katarzis vagy trauma? 
1:03:01 Ajánló és búcsú

BARTIS ATTILA: A DIKTATÚRA HAZUGSÁG NÉLKÜL ELKÉPZELHETETLEN

BUKSÓ
Műsorvezető: NYÁRY KRISZTIÁN
2026.11.03.



„Ha nem sikerült volna, akkor most valószínűleg nem ülnénk itt és nem beszélgetnénk.” Ezt az egyenes, de megrendítő választ adta Bartis Attila arra a kérdésre, hogy ma már tudja-e a maga teljességében látni ügynökmúlttal rendelkező édesapját. A Buksó legújabb epizódjában a József Attila-díjas szerző új, önéletrajzi könyvéről mesélt Nyáry Krisztiánnak. A rég család- és felnövéstörténet a Ceaușescu-kori Erdélyből. Egyszerre szól egy nagyon szeretett anyáról, egy szeretett és rettegett apáról, egy évtizedekig elhallgatott halott nővérről, a diktatúráról, első szerelmekről, félelemről, művészetről és arról, hogyan lett egy rajzolni vágyó gyerekből író és fotográfus.

00:00 Kezdés 
00:46 Bartis Attila új könyve 
02:09 Nem megírni, hanem leírni 
08:11 Az emlékezet csalása 
13:38 Emlékező tárgyak 
17:49 A titkok szerepe 
23:20 Az apa a dossziékban 
33:32 Ceausescu Romániája, a diktatúra 
40:54 Kulcsként olvasni az új könyvet? 
46:48 Top10