2020. május 1., péntek

A MINISZTERELNÖK MÁJUS 3-ÁVAL MEGBUKOTT…

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2020.05.01.


„Az nem megy, hogy bejelentem: május 3-a a járvány magyarországi csúcsa, majd másnap bejelentem, hogy egy nappal később, azaz május 4-én érettségi vizsgák következnek, aztán néhány nap késéssel azt is, hogy kinyitnak a strandok. Azt is mondták, hogy a járvány ugyanazon a szinten marad, de ez nem egyéb, mint összevissza beszélés. Ennek megfelelően kell értékelni az október-novemberi jóslatot; ennek pont ugyanannyi a valószínűsége, mint amit eddig mondott” – ezt nyilatkozta a Hírklikknek Falus Ferenc volt tisztifőorvos Orbán Viktor péntek reggeli rádióinterjúja kapcsán, amelyben a miniszterelnök bejelentette, hogy ősszel visszatér a vírus. Azt is mondta a szakember, hogy semmi nem indokolja a veszélyhelyzet fenntartását.

– Orbán Viktor pénteken reggel azt nyilatkozta az állami rádióban, hogy október-november körül visszatér a koronavírus járvány. Mennyire megalapozott ez a jóslat?

– Pont annyira megalapozott, mint ahogy azt mondta, hogy május 3-án tetőzik a járvány.

– Azaz ez is csak egy hasra ütés?

– Nyilvánvalóan. A május 3-a sem jött be. Nem értem, miért kell neki jósolgatni?

– Még bejöhet a május 3-a; két nap múlva minden adat hirtelen felugrik. Én nem lennék meglepve, ha így lenne.

– Az, hogy felugrik minden, az lehetséges, de, hogy utána csökkenni fog, az aligha valószínű. A csúcs különben nem azt jelenti, hogy akkor ugrik fel, hanem azt, hogy onnantól kezdve csökken.

– Erre mondta azt Müller Cecília, hogy május 3-a után egy platón fog mozogni legalább három hétig a járvány.

– Nézze, azzal, hogy most kinyitották a vidéket, és felbiztatták az embereket, hogy menjenek, mozogjanak, ráadásul a strandok megnyitásával erős kockázati tényezőt is beemeltek, van esély arra, hogy emelkedjen a fertőzöttek száma. De a csúcs – akármit is mond a tisztifőorvos asszony – az azt jelenti, hogy onnan kezdve, kevesebb lesz a megbetegedés. Lehet itt plató, vagy bármi, a 3-a csakis azt jelenti, hogy onnan kezdve, nincs emelkedés. Ezért nyugodtan kijelenthetjük, hogy május 3-val a miniszterelnök megbukott. Legalábbis, mint delphoi jós. Ez tehát nem jött be. Az ugyanis nem megy, hogy bejelentem: május 3-a a járvány magyarországi csúcsa, majd másnap bejelentem, hogy egy nappal később, azaz május 4-én érettségi vizsgák következnek, aztán néhány nap késéssel azt is, hogy kinyitnak a strandok. Azt szintén mondták, hogy a járvány ugyanazon a szinten marad, és ez nem egyéb, mint össze-visszabeszélés. Ennek megfelelően, kell értékelni az október-novemberi jóslatot – pont ugyanannyi a valószínűsége, mint amit eddig mondott...

HA AZ EMBERISÉG TANULÉKONYNAK BIZONYUL, A VILÁGJÁRVÁNY MÉRLEGE POZITÍVABB LEHET, MINT HINNÉNK

QUBIT
Szerző: BALÁZS ZSUZSANNA
2020.05.01.


A mostani járványba a civilizáció még nem fog beleroppanni, sőt ha az emberiség tanul a krízisből, a klímaváltozás kihívásait is olcsóbban és hatékonyabban kezelheti. A CEU Határtalan tudás rendezvényén Pléh Csaba kognitív tudós, Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, Laszlovszky József régész és Kertész János hálózatkutató vitatta meg a koronavírus-világjárvány első tanulságait.

„Úgy terveztük, hogy rendhagyó előadásokat fogunk tartani, de ennyire rendhagyóra azért nem számítottunk” – vezette fel a Közép-európai Egyetem (CEU) Határtalan tudás című előadássorozatának évadzáró eseményét Enyedi Zsolt, a CEU rektorhelyettese április 30-án este 6-kor a Microsoft Teams online konferenciatermében. Az online beszélgetés központi témája a koronavírus-világjárvány és hatásai voltak.

A vártnál is rendhagyóbb új helyzet kihívásai pillanatokon belül ki is derültek, amint a rektorhelyettes átadta a szót László Flórának, a CEU Társadalmi Felelősségvállalás Irodája vezetőjének, a beszélgetés moderátorának. A technika csúnya tréfát űzött ugyanis Laszlovszky József régészprofesszorral, az esemény egyik előadójával, aki kétségbeesetten próbálta kideríteni, hogy csak ő hallja-e a virtuális konferenciateremben elhangzottakat, vagy őt is hallják-e a többiek. Hallották, hallottuk mindannyian, de László Flórával párhuzamosan, amire idővel a középkorkutató is rájött...

AZ 512 NAPJA A RÖSZKEI TRANZITZÓNÁBAN RABOSKODÓ KISFIÚÉRT IS LEHETNE KERESZTRE FESZÍTETT JÉZUST RAJZOLNI

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2020.04.30.



  Megindító és szívet melengető videót 
  készített a Magyar Helsinki Bizottság 
  Arminnak, a 2018 óta (512 napja) a   
  röszkei tranzitzónában raboskodó iráni 
  kisfiúnak. A kisfiú és az édesapja jogi 
  képviseletét a Helsinki Bizottság látja el. 
  Szinte hihetetlen, hogy Magyarországon i
  ilyen nagyszerű emberek is vannak, 
  akikről szinte semmit nem lehet tudni, 
  csak akkor hallunk róluk, amikor Orbán 
  fasiszta rendszere Soros-ügynöknek 
  nevezi, nemzetietlennek és idegenszívű 
  ellenségnek mondja őket. Meg kell tanulni, 
  hogy Magyarország jobbik arca 
  üldözésben van, az igazán nagyszerű 
  magyarok a rendszer üldözöttei.

Mindent elmond Orbán Viktor keresztényfasiszta rendszeréről, hogy egy 11 éves kisfiút képesek 512 napon át embertelen körülmények között a tranzitzónában tartani. A keresztényfasiszta KDNP most tett feljelentést Pápai Gábor brilliáns és mindent kifejező rajza miatt a Népszava ellen, mert Pápai Gábor a rendszer üldözöttei, magára hagyott és a kórházakból kiebrudalt betegeit a keresztre feszített Krisztussal ábrázolta, miután Jézus Krisztus az evangéliumokban többször az üldözöttekkel, a betegekkel, az elesettekkel azonosította magát. Pápai Gábor készíthetne egy sorozatot is, mert a 11 éves kisfiú kálváriáját nyugodtan ábrázolhatná egy másik keresztre feszített Krisztussal...


MÁR EGY HÓNAPJA LÉNYEGESEN ROMLOTT A MAGYAROK ANYAGI HELYZETE A GENERALI FELMÉRÉSE SZERINT

MÉRCE
Szerző: KISS SOMA ÁBRAHÁM
2020.05.01.


A Generali nemzetközi biztosítási cég 22 országban, többek között Magyarországon végzett reprezentatív felmérést azzal kapcsolatban, hogyan látja a lakosság anyagi biztonságát a koronavírus-járván és az azzal járó válság idején, valamint milyen hatások érték eddig – a magyarországi eredményeket a HVG ismertette.

A felmérés szerint a magyarok csaknem kétharmadának, 63 százalékának már márciusban csökkentek a bevételei a válság miatt.

Ráadásul négyötödük már április elején úgy nyilatkozott, tovább romolhat a helyzete, és mindössze egyharmaduk volt, akik nem éreztek lényeges változást korábbi anyagi lehetőségeikhez képest. A felmérésben megkérdezettek 31 százaléka dolgozik otthonról, 12 százaléka van fizetett szabadságon, 9 százaléka kényszerült fizetés nélküli szabadságra, 7 százaléka veszítette el az állását, és mindössze 33 százalékuk dolgozik változatlan módon.

Azonban akiknek március végén még nem változott a foglalkoztatásuk, szintén legalábbis részben borúlátók voltak: a megkérdezettek 78 százaléka szerint várható, hogy tovább romlik a helyzete a válság mélyülésével.

Mentális egészségüket a nyugdíjasok féltik leginkább – akiket Magyarországon különösen veszélyeztet az elmagányosodás, ami csak még súlyosabbá válik a távolságtartási szabályok és a kijárási korlátozások bevezetésével. A válság és a bezártság idején a társadalom valamennyi rétegének az általánosnál jóval súlyosabb mentális kihívásokkal kell megküzdeniük – és természetesen mint valamennyi válság, a jelenlegi is különböző mértékben érinti az egyes csoportokat, a magány pedig különösen veszélyezteti az idősebb korosztályt, ahogy arról a mentális egészséggel foglalkozó anyagunkban is beszámoltunk.

A felmérésből kiderült, hogy legnagyobb biztonságban a teljes állásban foglalkoztatottak érzik magukat, és nemzetközi összehasonlításban a negatív kilátások ellenére a magyarok szűk többsége, 51 százalékuk optimista a válsághelyzetben, és bizakodva várja a járvány végét – noha ez a legderűlátóbbak szerint is legkorábban nyár közepén esedékes...

MÉLYPONTRA ESETT A FELSŐOKTATÁSBA JELENTKEZŐK SZÁMA – VAJON MIÉRT? - AZ EZREDFORDULÓ ÓTA SOHA NEM AKARTAK MÉG ILYEN KEVESEN EGYETEMRE MENNI

MAGYAR NARANCS ONLINE
Szerző: TECZÁR SZILÁRD
2020.05.01.


Az idén 20 ezerrel kevesebben jelentkeztek egyetemre, főiskolára, mint a tavalyi felvételi időszakban. A Magyar Narancs e heti nyomtatott lapszámában utánajártunk, mi állhat a csökkenés hátterében. Néhány részlet a cikkből:

„A most először minden felvételizőnek kötelező, emelt szintű érettségi biztosan sokakat elriasztott; emellett hiába törölte el a kormány ősszel a nyelvvizsga-követelményt, annak is lehetett hatása a jelentkezésekre.” E két tényezővel magyarázza Budai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának sajtófőnöke, hogy egy év alatt több mint 20 ezerrel, 112 033-ról 91 460 főre csökkent a felsőoktatásba jelentkezők száma. „Nem jó tendencia, ha a fiatalokban egyre kevésbé él az a kép, hogy a magyar felsőoktatásban alapozhatják meg jövőjüket” – teszi hozzá a hallgatói képviselő. (...)

A 91,5 ezer jelentkező negatív rekord. A hivatalos felvételi honlapon, a felvi.hu-n 2001-ig lehet visszakövetni a statisztikát, s azóta sosem volt ilyen alacsony a felsőoktatásba jelentkezők száma. Az elmúlt két évtizedben kétszer láthattunk a mostanihoz hasonló visszaesést: amikor a Hiller István vezette oktatási kormányzat 2006-ban bejelentette, hogy 2008-tól tandíjat vezet be, 133 ezerről két év alatt 97 ezerre esett a jelentkezők száma; aztán az Orbán-kormány 2012-ben radikálisan megvágta az államilag támogatott keretszámokat, illetve belengette az „önfenntartó felsőoktatás” gondolatát – ekkor két év alatt 141 ezerről 95,5 ezerre zuhant a jelentkezési adat...

SOK ÚJ SZABÁLLYAL INDUL HÉTFŐTŐL A BETEGELLÁTÁS

NÉPSZAVA
Szerző: DANÓ ANNA
2020.05.01.


Mozgalmas hétvégéjük lesz az egészségügyi szolgáltatóknak, ha meg akarnak felelni a legújabb kormányrendeletnek, miszerint hétfőtől újra kell indítaniuk a betegfogadást.

A csütörtök éjjel megérkezett levél számos feltétel megteremtését várja el a magán és a közfinanszírozott szolgáltatóktól. Amire csak lehet, az ellátók alkalmazhatják a távkonzultációt, a kockázatos helyzetekben kötelezően el kell végezniük a betegeken a koronavírus vírus diagnosztikai vizsgálatot. 

Hétfőtől korlátosan, de újraindítják az egészségügyi ellátások jó néhány szegmensét, így az háziorvosi, valamint a fogászati ellátást, a szakrendeléseket, az egynapos ellátásokat, a transzplantációkat, a magánszolgáltatásokat. Az ezek módjáról szóló miniszteri utasítás elsősorban a távkonzultációt ajánlja, az elkerülhetetlen orvos-beteg találkozásokra pedig előzetesen egyeztet időpontot és szigorú járványügyi szabályok megtartását írja elő. Az ellátóhelyre belépőknél láz- és rizikó felmérést kell végezni. Egy óra alatt legfeljebb négy beteg vizsgálata történhet. A rendelőkben biztosítani kell a beteg közötti másfél méteres távolságtartást. Továbbá előírták a betegfogadó helyiségek rendszeres fertőtlenítőszeres takarítását, a dolgozók számára a kézfertőtlenítés és a szükség szerinti védőeszközök (gumikesztyű, védőköpeny, szájmaszk) biztosítását. 

A miniszteri utasítás szerint az ellátók az igazolásokat, a táppénzes papírokat, a szociális ellátásokhoz szükséges dokumentumokat kiadhatják orvos-betegtalálkozás nélkül is. A szakorvosi javaslatok, a közgyógyigazolványok a vészhelyzet lejárta után is további 6-12 hónapig érvényben maradnak. 

A szakrendeléseknél meg kell teremteni a telefonos vizitek lebonyolításának a feltételeit, azaz, hogy a beteg kikérdezésével nyert adatokat összevethessék az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT), e-tér adataival összevessék. Mindehhez biztosítaniuk kell szakorvost, telefont, és megfelelő informatikai kapcsolatokat is. 

Ha a telefonos konzultáció nem elég, vagy az eset bármilyen szempontból problémásnak látszik, így a személyes vizsgálat nem kerülhető el, úgy időpontra kell hívni a beteget. A telefonos konzultáció alapján az orvos rendelhet gyógyszert, írhat beutalót. A betegdokumentációban jelezni kell, hogy az ellátás telefonon történt és azt is, hogy milyen számról jelentkezett a beteg. 

A berendelt betegekre is szigorú szabályok vonatkoznak, így például, aki nem jelenik meg a számára megjelölt időpontban, annak újat kell kérnie. A szakrendelő épületébe csak előszűrés, kézfertőtlenítés után és kizárólag maszkban léphetnek be a páciensek. A koronavírus-fertőzöttgyanús betegeket a szakrendelőn belül el kell különíteni, őt az orvos csak FFP2-es maszkban, kesztyűben és védőruhában vizsgálhatja meg. 

Magas kockázatú ellátásokat – például a laparoszkópos, az endoszkópos, az arc-állcsont sebészeti, az aerosol-képződéssel járó fogászati beavatkozásokat – kizárólag negatív PCR eredménnyel rendelkező betegnek szabad nyújtani. Azaz minden ilyen esetben a betegnél kötelezően el kell végezni ezt a tesztet. Éppúgy, mint az egynapos műtétek előtt, valamint a kórházi beteg felvételeknél, az intézmények közötti áthelyezések alkalmával is. 

A rendelet újabb ágyfelszabadítást is előír, ezúttal az aktív rehabilitáció céljára kell 3000 ágyat, „ a rugalmas tervezés eszközével”. Megjegyzik továbbá, hogy ehhez az egészségügyi ellátásból nem vonhatók el egészségügyi szakemberek és nem vehetnek benne részt olyanok, akik a koronavírusos betegellátásban dolgoznak.

AZ ÉLELMISZER-KERESKEDŐ MULTIK NYERESÉGÉNEK FELÉT ELVIHETI A KÜLÖNADÓ, VÉGE AZ OSZTALÉKESŐNEK

24.HU
Szerzők: TAMÁSNÉ SZABÓ ZSUZSANNA, VITÉZ F. IBOLYA
2020.04.30.


Alaposan legallyazza a kormány a multi élelmiszer-kereskedelmi láncokat, számításaink szerint a békebeli nyereségük felét is elviheti a májustól kirótt különadó, amit ráadásul a járvány megszűnte után is fenn akar tartani a kabinet.

A hat legnagyobb lánc 2018-ban összesen bő 92 milliárd forint nyereséget hozott össze, a sávosan progresszív adó pedig ebből több mint 46 milliárd forintot vihet el.

Ez igen nagy ugrás, hiszen mint táblázatunkból látszik, a veszélyhelyzet előtti időkben 6 milliárd forint alatt volt a kereskedelmi láncok adóbefizetése. Az adófizetés után megmaradt profitjukból bőven utalhattak is haza osztalékot külföldi anyacégeiknek, összesen 63 milliárd forintot fizettek ki tulajdonosainak...

MINGYÁ' ITT A MENNYORSZÁG!

1000 LEÜTÉS BLOG
Szerző: HaFr
2020.05.01.


Orbán ajánlata munkanélkülieknek a cégeknek adott mentőcsomag helyett: állami vállalatok, közmunka, hadsereg.

"Három hónap álláskeresési támogatás után jár három hónap jövedelempótló támogatás, amiből nem lehet megélni, ismerte el Orbán. Ezért kínálnak mást is mellé vagy ehelyett:
- részt lehet venni fizetett képzésen, amit a kormány áll,
- ott van a közmunkarendszer, ahova sok embert tudnak fogadni,
- az állami cégek is föl vannak készülve arra, hogy megnöveljék az alkalmazott létszámot,
és a hadseregbe is toboroznak fiatalokat fél és egy éves képzésre."

Nem fogok én közgazdasági vagy bármilyen értelmes számokat ide tenni (arra vonatkozóan, hogy ez az egész elképzelés mennyibe kerülne és milyen veszteséget jelent az országnak nagyon hosszú távon, és kurz und gut miért szolgálja személyesen Orbán hatalmi és gazdasági érdekeit), minek. Aki nem látja ennek az egésznek a tragikusan abszurd voltát -- szemben a minden civilizált kormány által csaknem egységesen választott nyugat-európai úttal: a fiatalok tudásszerzésének hangsúlyozásával, amire a válság után még nagyobb szükség lesz, a cégek és a munkavállalók pénzbeli támogatásával, a túlélésük biztosításával, a civil társadalom támogatásával --, azon nem tudok segíteni.

És végül: Soros!"


MAGYAR CÉGVEZETŐKÉNT A MOSZKVAI KARANTÉNBAN

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Gábor
2020.05.01.


Amikor egy 15 milliós világváros teljesen kiürül, leginkább csak őrjáratozó maszkos rendőröket, katonákat, smasszerokat lehet látni, az nagyon-nagyon szürreális érzés. Moszkvai beszámoló következik Gábortól – rengeteg egészen elképesztő fotóval.

"Meglehetősen ritkán posztolok Moszkváról, de most olyan volt az apropó (sajnos), hogy muszáj volt billentyűzetet ragadnom, ráadásul mindezt elég gyorsan. Úgy látom Moszkvát most, amilyen sosem volt, és szerintem már sosem lesz.

Alapjáraton már 20 éve élek Moszkvában, ami majdnem az életem fele. Ez összesen három „ittlétből” tevődik össze: 1983-1988, 1992-2000, majd 2013-tól mostanáig.

Az utolsó 7 évben a magyar chocoMe csokoládémárka oroszországi igazgatójaként ténykedtem, jelen írás pedig azt próbálja megvilágítani, hogy az egyébként mindannyiunk életére meglehetősen nagy hatást gyakorló koronavírus hogyan hatott/hat az én életemre Moszkvában, hogyan boldogul a cégünk és jómagam.

Az írásban nem szeretnék kitérni a vírus „miértjére” (miért kaptuk, honnan jött és így tovább), hanem inkább egy kicsit azt világítom meg, hogy milyen volt nekem az elmúlt két hónap, hogyan élem meg itt ezt az egészet, hogy néz ki most Moszkva, hogyan járok dolgozni, és milyen óvintézkedések vannak életben...

HÁTBORZONGATÓ ADATOKAT KÖZÖLTEK A KORONAVÍRUSRÓL – A MAGYAR KÜZDELEM LEGÉRZÉKENYEBB PONTJAIRA IS RÁVILÁGÍTANAK

PORTFOLIO
Szerző: ÁRGYELÁN ÁGNES
2020.05.01.


A koronavírussal való küzdelem legérzékenyebb pontjaira világít rá az OECD friss elemzése. Egyre több ember szembesül azzal az eshetőséggel, hogy a koronavírus okozta kieső jövedelmeik miatt szegénységbe süllyednek, a nélkülözhetetlen napi életvitelhez szükséges kiadások a legszegényebb családok jövedelmének 75%-át is felemészti. A tanulmány szerint sok szempontból Magyarországon is rossz a helyzet, a magyar családok 25%-a él túlzsúfolt környezetben, egészségügyi szempontból pedig jelentős probléma, hogy az ezer főre vetített orvosok és nővérek számában nagyon hátul kullogunk az országlistán.

EZ AZ ELEMZÉS A PORTFOLIO SIGNATURE TARTALMAI KÖZÉ TARTOZIK.Május 11-től Signature tartalmainkat csak egyedi hozzáféréssel rendelkező olvasóink számára biztosítjuk. Tudj meg többet 

A koronavírus-válság előtt is jelen volt már a pénzügyi bizonytalanság

Az OECD friss elemzése kitér arra, hogy míg 2010 óta a háztartások egy főre jutó, kiigazított rendelkezésre álló jövedelme átlagosan 6%-kal nőtt kumuláltan az OECD országokban, Spanyolországban és Olaszországban ez még mindig a 2010-es szintek alatt volt, abban a két országban, amelyeket a legkeményebben érintett a koronavírus terjedése.

Miközben a kormányok sok országban már dolgoznak azon, hogyan tudnának minél több embert bevenni a szociális biztonsági háló alá, egyre több ember szembesül azzal a lehetőséggel, hogy a koronavírus miatt kieső jövedelmeik miatt szegénységbe süllyednek és csak limitált pénzügyi forrásaik lesznek. Az OECD országokban háromból több mint egy ember pénzügyei bizonytalanok, ami azt jelenti, hogy bár nem számítanak szegénynek, mégsem tudnák családjukat a szegénységi küszöb felett tartani több mint három hónapon keresztül, ha a bevételeik hirtelen megszűnnének.

Ez a kockázat különösen a fiatalabbak, az alacsonyabb iskolai végzettséggel bírók és a gyermekes párok körében jelentős. Egyben ők azok is, akiknek meg kell küzdeniük az iskolabezárásokkal és az idősebb rokonok iránti fokozott felelősséggel is.

A megfelelő pénzügyi forrásokkal bírók egy jövedelmi sokk esetén is tudják biztosítani a fogyasztásukhoz szükséges forrásokat, viszont másoknak ez a háztartási kiadások csökkentését jelenti.

AZOK A KIADÁSOK, AMELYEK EGY HÁZTARTÁS ESETÉBEN NÉLKÜLÖZHETETLENEK A NAPI ÉLETVITELHEZ, MINT AZ ÉTEL, VÍZ, ÁRAM, GÁZ VAGY ÉPPEN BÉRLETI DÍJ, ÁTLAGOSAN A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ JÖVEDELEM 75%-ÁT TESZIK KI A LEGSZEGÉNYEBB 20%-BA TARTOZÓ HÁZTARTÁSOKNÁL.

A probléma nem csak a legszegényebbeket érinti, a középosztálybelieknek is nehezebb lehet a mindennapi élet, miután ötből egy ilyen család többet költ, mint amennyit megkeres. Érdekes módon az OECD országokban az eladósodottság sokkal jellemzőbb a középosztálybeli háztartásokra, mint az alacsony vagy magas jövedelmi kategóriában lévőkre, a középosztálybelieknél ez a jelenség a háztartások átlagosan 11%-át érinti. Mindezek miatt a szervezet szerint nagy könnyítéseket jelent, hogy számos országban befagyasztották a bérleti díjak fizetési kötelezettségét és hiteltörlesztési moratóriumot hirdettek...

„KI FOGUNK MENNI AZ UTCÁRA” – ÉHEZÉSRŐL BESZÉLNEK AZ ELKESEREDETT VENDÉGLÁTÓSOK

24.HU
Szerző: BALAVÁNY GYÖRGY
2020.05.01.


Azon a márciusi napon, amikor kiderült, hogy részleges bezárásra kényszerülnek az éttermek és a szórakozóhelyek, több tízezer ember maradt munkahely nélkül. Mára a megélhetéssel együtt sokan a reményüket is elvesztették, hogy egyszer minden rendbe jön. Napról napra növekszik a feszültség és az elkeseredés.

Gábor középvezető volt egy budapesti étteremláncnál. Belvárosi munkahelyén harminc embernek mondtak fel március közepén. A kirúgottak közül többen családosak (van köztük ötgyermekes is), és jó néhányan albérletben laktak, amit korábban épp a munka miatt vettek ki.

– Az első mítingen még az hangzott el, hogy a dolgozók felét el kell bocsátani; aztán mikor kiderült, hogy csak háromig lehetnénk nyitva, és csak elvitelre árusíthatunk, a tulajdonos közölte, hogy ki kell rúgnom mindenkit, beleértve magamat is. Nagyon hirtelen döntött, mentette a menthetőt, vagy legalábbis próbálta. Tízmillió forint az étterem bérleti díja havonta, ha üzemel, ha nem. A nagy káoszban ott ment tönkre a sok áru, például százötven kiló hús, feldolgozva...

VIDÉKEN ÚJRAINDULHAT AZ ÉLET

INDEX
Szerző: -DA-
2020.05.01.


Bár Fejér megye is erősen fertőzött, a kormány úgy döntött, Budapest és Pest megye kivételével mindenhol eltörli a kijárási tilalmat és lazább szabályokat vezet be. A helyi önkormányzatok saját hatáskörben azért bevezethetnek vagy fenntarthatnak szigorításokat. Lesznek helyek, ahol örülnek majd a belföldi turistáknak, lesznek, ahol nem. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat:...


OLIGARCHACÉGEKHEZ A JÁRVÁNY ALATT IS FOLYIK A PÉNZ

HVG ONLINE / GAZDASÁG
Szerző: HVG
2020.05.01.


A koronavírus-járvány a kormányközeli cégeket sem kíméli, az pedig nem meglepő, hogy Orbán Viktor gyorsan a mentésükre siet: a következő hónapokban több százmilliárd forintnyi közbeszerzéssel és pályázattal vigasztalódhatnak a kormányfőhöz legközelebb álló üzletemberek.

Rájár a rúd az oligarchacégekre is a koronavírus-járvány következtében: Mészáros Lőrinc a Hunguest szállodaláncában dolgozók több mint felét elküldte, Tiborcz István pedig eladta vagyonának egyik legnagyobb elemét, az irodaházak üzemeltetésével és ingatlanfejlesztéssel foglalkozó Appeninn Nyrt.-t. A kijárási korlátozások pont olyan ágazatokra csaptak le keményen, amelyek őt is érintik: ilyen a turizmus és az irodakiadás. Állami támogatásra azonban ahogy eddig is, most is számíthatnak.

Bár a kormánynak fontos turizmus igen, az ágazat támogatása például most sem állt le: a Kisfaludy-program több tízmilliárdos építkezései sem állnak le, sőt újabbak is indulhatnak, és még az idén további uniós pénzek érkeznek idegenforgalmi fejlesztésekre. A fideszes irányítású Balatonfüred például a napokban 3,2 milliárd forint egyedi támogatást kért a Magyar Turisztikai Ügynökségtől annak a kempingnek a felújítására, amelyet Mészáros Lőrinc üzemeltet. Tőzsdei cége, az Opus Global mindenesetre nem borúlátó: az ügyvezető „jelentős”, de nem „kritikus” következményekről számolt be a járvány kapcsán, és amíg a cégcsoport ékkövekének számító szállodát felújítják, az építőipari vállalkozások gyarapodnak, és az agrárcégek is jó eredményekre számíthatnak.

A tőzsdei szakértők sem aggódnak amiatt, hogyan vészelik majd át a kormányhoz közel álló nagyvállalatok és tőzsdei cégeik a válságot. „Amikor a kilencvenes években felépítettük a tőzsdét, a mai csókos oligarchák egyetlen cégét sem engedtük volna be oda. Egyszerűen azért nem, mert állami hátszél nélkül életképtelenek” – emlékszik vissza a HVG-nek nyilatkozó elemző.

Hogyan és miként dől az oligarchacégekhez az állami pénz közbeszerzések révén, hogy még véletlenül se kerüljenek csődközelbe? Hogyan osztotta fel a kormány a „nem létező” uniós támogatásokat, amelyek a gyenge forintnak köszönhetően most még több és amelyről április 14-én döntöttek? Történt változás azok körében, akikhez a források jutnak? A fenti kérdések mellett többek között arra is választ kaphat a HVG e heti számában megjelent írásból, hogy vajon támogatja-e a kormány a digitalizációt a beton helyett, és hogy kik azok, akik még a koronavírus-járványon is gazdagodtak...

A KÖZÖSSÉGI HÁZÉT IGEN, A REFORMÁTUS KOLLÉGIUM FELÚJÍTÁSÁT NEM ÉRINTI A JÁRVÁNYÜGYI SPÓROLÁS

HÍRKLIKK
Szerző: HARKAI PÉTER
2020.05.01.


Elvett a kormány 400 milliót Ferencvárostól – értesítette a közvéleményt Baranyi Krisztina polgármester. A tervezett összegből a József Attila lakótelep közösségi háza újult volna meg. A kerületben felújításra kerülő református kollégium többmilliárdos költségvetését nem érinti a járványügyi spórolás.

„A magyar költségvetésből épp ez az – végletekig lerobbant közösségi ház felújítására szánt – összeg hiányzik a járvány elleni védekezéshez...? Vajon hány fideszes önkormányzattól vettek el fejlesztési forrást ezzel az indokkal? Marad a romhalmaz, jó lesz az kulturális, idősügyi, ifjúsági programok megtartására a József Attila lakótelepieknek – kifosztanak minket” – fakadt ki közösségi posztjában Baranyi Krisztina, miután az önkormányzat megkapta a kormány hivatalos közlését.

Ebben értesítik, hogy Varga Mihály államháztartásért felelős miniszter jelezte a belügyminiszternek, hogy a járvány elleni védekezési alapba átcsoportosítható kormányzati összegek elsőséget élveznek, s ennek értelmében, elvonják a ferencvárosi közösségi ház megújulásához előzetesen ígért támogatást...

PÉNTEKTŐL SIMÁN ARCON FÉNYKÉPEZHETIK AZ EMBEREKET AZ IGAZOLTATÓ RENDŐRÖK

NÉPSZAVA
Szerző: nepszava.hu
2020.04.30. 


A fotók alapján készített arcképprofilt számos nagy adatbázis információjával vethetik össze.

Május 1-től a rendőrök fényképet készíthetnek azokról, akik nem hajlandók igazolni személyazonosságukat, a felvételt pedig lefuttathatják egy arcképelemző rendszeren, amely összevetheti azt a hivatalos nyilvántartásokban szereplő fotókkal, írja a 444.hu. (Erre egy, 2019. december 10-én elfogadott salátatörvény ad felhatalmazást.) 

Az igazoltatáskor készített képből is arcképprofilt képeznének, amit aztán a BM arcképelemző rendszere vet össze a tárolt arcképprofilokkal (Ilyen van például azoknál a szervezeteknél, amelyek a személyiadat- és lakcím-nyilvántartással, idegenrendészeti nyilvántartással, menekültügyi nyilvántartással, útiokmány-nyilvántartással foglalkoznak). 

Ha eredményes a folyamat, akkor az első 5 legnagyobb egyezőséget mutató arckép profilhoz tartozó technikai kapcsoló számokat megküldi a rendőrnek, aki az eszköze segítségével a személyiadat- és lakcím nyilvántartásból lekéri a személyazonosító adatokat és fényképeket. 

Ezeket az adatokat a törvényi előírások szerint a rendőrök csak az igazoltatás során, az összehasonlítást megalapozó ügyben használhatja, legkésőbb annak átvételét követő harminc napon belül törölnie kell.

A JÁRVÁNY HŐSEIBŐL, A KAMIONOSOKBÓL EURÓPAI POLITIKAI ÜTŐKÁRTYA LETT

G7.HU
Szerző: TORONTÁLI ZOLTÁN
2020.05.01.


Az Európai Parlament közlekedési és turisztikai szakbizottsága kedden ismét tárgyalta a közúti fuvarozás uniós szabályainak tervezett módosításait. Ez egy meglehetősen hosszú ideje folyó, és nem egyszerűen követhető vita, de a lényege leegyszerűsítve az, hogy a kamionos cégek határokon átnyúló működését és a kamionosok munkakörülményeit szeretnék vele új szabályok közé terelni, és a részletekben kibékíthetetlen érdekellentét mutatkozik a kelet-európai és a nyugat-európai szereplők között. (A témával több cikkben is foglalkoztunk korábban.)

A mostani ülés nem is lett volna különösebben érdekes, de a koronavírus-járvány több szempontból mégis azzá tette. A terem az ülés közben így nézett ki:...

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/18. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2020.04.30.



Váncsa István: A spájzban is

Danai Ussama negyvenkét éves thai képzőművész csodálkozva tapasz­talta, hogy a bangkoki reptérre érkezvén útitársaival együtt úgy hatol be az országba, mint kés a vajba, semmifajta szűrés, lázmérés, mife­ne, noha az ő járatuk Spanyolországból érkezett, az pedig mostanság nem egy tündérliget. Benyomásait azon melegében közhírré tette a Face­bookon, pár nap múlva rémhírterjesztés miatt lecsukták, azóta egy bangkoki tömlöcben terjeszti Barcelonából importált vírusait, már ha csakugyan vannak a szervezetében ilyenek. Ez a kérdés a thai hatósá­gok kíváncsiságát azóta se csigázta föl. Öt év simán kinéz neki. A szom­szédos Kambodzsában huszonnégyen ülnek azért, mert ismerőse­i­k­kel a járványt illető híreket megtárgyalták. Akad köztük ti­zennégy éves lány is, aki az iskolában előálló megbetegedések miatt frászt ka­pott, és ezt a közösségi médiában megosztotta. Nem kellett volna, ta­lán már sejti is, mennyire nem.

Föntieket a Christian Science Monitor írja, a cikk arról szól, hogy a járvány okozta vészhelyzetet némely politikus a sajtó és általában az emberek elhallgattatására használja föl. Első konkrét példája a kambo­dzsai miniszterelnök, a második a magyar. Ránk nézve ez a sorrend, nyilván mondanunk se kell, roppant sértő, annak ellenére is, hogy Hun Szen kambodzsai kormányfő szintén nem plüssmaci, hanem minden idők egyik legbrutálisabb diktátora, de épp ez az, aminek folytán kor­mányzó urunkkal egy napon említeni se volna szabad. Hun Szennek a hatalom megragadásához a vietnámi hadseregre volt szüksége, meg­őrzéséhez véres terrorra, a produkciót pedig valahol az Isten háta mö­gött, a hátsó-indiai dzsungelben tartják műsoron...

Vásárhelyi Mária: Csernobil-szindróma

„Talán Csernobil volt a Szovjetunió öt évvel később bekövetkezett összeomlásának igazi kiváltó oka. A katasztrófa igazi fordulópontnak bizonyult: volt egy, a szerencsétlenséget megelőző korszak, és volt egy, ettől teljes mértékben eltérő korszak a katasztrófa után.” Ezeket a mondatokat nem londoni elemzők, nem a Fehér Ház agytrösztjének emberei, nem nyugati politológusok, hanem Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió Kommunista Pártjának korabeli főtitkára válaszolta 2006-ban a Le Figaro című francia lap újságírójának kérdésére. Amikor fordulópontról beszél, akkor elsősorban nem a pusztító katasztrófa mértékére utal, hanem arra a kommunikációs csődre, amely az ország vezetésének végleges és jóvátehetetlen hitelvesztését okozta...

Ádám Péter: A francia egészségügy lezüllesztése

Április 9-én Emmanuel Macron ellátogatott a francia főváros délkeleti részében álló Bicêtre kórházba. Az eseményről készült egyik videón a kórház személyzete tapssal köszöntötte a köztársasági elnököt, akinek látogatása alatt (bár ezt az Élysée-palota honlapjára feltett videó nem mutatja) a kórházban akadt azért valaki, akinek volt bátorsága keserűen felróni az államfőnek a közkórházak és általában a közegészségügy gyalázatos állapotát…

Bajomi-Lázár Péter–Szilágyi-Gál Mihály: Túl a racionalitáson

Várhegyi Éva: Második búcsúm Pulai Miklóstól

Sik Endre: Vázlat a csapálság társadalomrajzához


Úgy három évtizeddel ezelőtt többször is módom volt a társadalmi veszélyhelyzeteket kutatni. Előbb a rendszerváltást követő (Kornai János által transzformációs válságnak nevezett) időszakban vizsgáltam, hogy a háztartások miként védekeznek a válsággal szemben (Sik, 1992, Redmond–Sik, 2000), majd a taxisblokád természetét próbáltam megérteni a zavar és a csapás fogalmainak alkalmazásával (1991/2001), később a politikusok felelőtlen handabandázása s a válságfogalommal való oda- és visszaélése (annak függvényében, hogy kormányon vagy ellenzékben voltak) hergelt fel.1 Ennek okán írtam egy művet (1995), amelyben a társadalomban létrejövő veszélyhelyzetek szociológiai szempontból egymástól gyökeresen eltérő szerkezetét törekedtem bemutatni...

Kovács Zoltán: Vassal, kerettel

Gadó Gábor: A munka ünnepén

Fazekas Károly: Most és halálunk óráján


Az EuroMOMO-program honlapja 2008 óta hetente közli a kezdeményezésben részt vevő 24 európai ország mortalitási adataiból összeállított idősorokat. A program 2006-ban a SARS-járvány tapasztalatain okulva azzal a céllal indult, hogy a kutatók és döntéshozók közel valós idejű információt kapjanak az Európában terjedő járványos betegségek, mindenekelőtt a szezonális influenzának a halálozások számára gyakorolt hatásáról, ezzel is támogatva a járványok kezeléséhez szükséges közegészségügyi akciókat...

Bokros Lajos: Tomaj Dénes üzenete
IV. Béla magyar király halálának 750. évfordulójára

Csehi Róbert–Zgut Edit: Euroszkepticizmus koronavírus idején

Molnár Erzsébet: Vigyázz, kész, rajt

Benda László: Kórkép Koreáról

Bikácsy Gergely: Létay Vera

1935–2020


V I S S Z H A N G

Bihari Péter: A bérgarancia kevés

L. Varga Péter: Viszonválasz György Péternek

Kőbányai János: Közlemény

Csillag István: A hitelesség védelmében

Rényi Zsuzsanna: Érettségi

Rajk Judit: Az emlékbélyegtől a megbélyegzésig


P Á R A T L A N

BGy: TÁBORSZEMLÉLET

B. A.: AKARTA A FENE

H. Áth Izsák: FUCK OFF!

-hg-: HEGEDÜL



-iTi-: SÓHEREK

Lázár György: SZITÁR­DIPLOMATA

- fedezet -: BANÁN VAN

-skó: A STABIL ZSENI

Völgyi Ferenc: RETTEGÉS

(celebrálta Nyerges András): HETI TEXTUS

Szikszai Károly: BRIGÁDNAPLÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/18. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2020.04.30.


I N T E R J Ú

Fóti Tamás: Az EU-nak nincsenek katonái
Beszélgetés Az ESI alapítójával, Gerald Knausszal

F E U I L L E T O N

Jólesz György: Időutazók

K R I T I K A

Bihari Péter: A bérgarancia kevés

L. Varga Péter: Viszonválasz György Péternek

Kőbányai János: Közlemény

Csillag István: A hitelesség védelmében

Rényi Zsuzsanna: Érettségi

Rajk Judit: Az emlékbélyegtől a megbélyegzésig

I R O D A L O M

Ferencz Mónika: Képzeletbeli szavakról álmodik

Németh Bálint: Önrém

Németh Bálint: Sztálin

Gellén-Miklós Gábor: Jel

Kiss Tibor Noé: A kurszki tó, amelyben fuldoklottam


Felhúzom a lábamat a mellkasomhoz, a térdem nekifeszül a fürdőkád falának, összekuporodom, beékelődöm a zománcfalak közé, ki sem lehet innen robbantani, itt biztonságban vagyok. Zsgyi, kágdá sznyega metut, zsgyi, kágdá zsárá. Zsgyi, kágdá drugih nye zsdut, pázábüv vcserá, próbálok emlékezni a versre, amit a költő a kedvesének írt, és amit elszavaltam a kurszki kultúrházban, a forró, hideg reflektorfényben. Lüktet bennem a taps, a halántékom pulzál, nyomja a kardigánomat, a zománcfalat. A repülőgépen arról álmodoztam, hogy a szavalás után valaki megcsókol. Várj reám, s én megjövök, hogyha vársz nagyon, magyarul így szólt a vers, és én elképzeltem, hogy valahol engem is várnak majd a jutalomutazás közben, vagy utána, vagy valamikor, valahol, és azóta is erre várok, miközben a fürdőkádban kuporgok, a hideg zománcon, a fejem alatt összehajtogatott kardigán, és a folyosón te motozol, te keresel valamit, kihúzogatod a fiókokat egymás után, hallom a fújtatásod, ismerem jól ezt a fújtatást, amitől mindig összekuporodom...

Bán Zsófia: Jégpekker

Jég, jég, mindenütt jég!

Abban az évben a Duna csontig befagyott, így volt, hidd el. Simán át lehetett jutni a túlpartra. Hét-nyolc évtizede is megvolt annak, hogy ilyen komolyan befagyott. De erre már csak a legöregebbek meg a közepesen öregek emlékeznek. Mit tudtok ti a régi hidegekről. Képtelenek vagytok összevetni az előző időket az utóbbi időkkel. Zuhog rátok a jelen, mint a keményen kopogó jégeső. Azt hiszitek, régen minden nagyon más volt. Hinni a templomban kell, fiam.

Egy reggel a Duna, mint a Volga Sztálingrádnál ’42 zimankós telén, úgy befagyott, hogy tankkal is át lehetett volna kelni rajta. Na jó, annyira talán nem, de simán benne volt a levegőben a lehetőség. Erre viszont már tényleg csak a legöregebbek emlékeznek. Azon a reggelen, amikor a legfiatalabbak még az igazak álmát aludták, a legöregebbek meg a közepesen öregek épp a kávéjukat kevergették, kavargatták, amikor álmosan kinéztek a jégvirágos ablakon, és akkor...

Turi Tímea: Utolsó sor, előre fuss!

Nem megy, anyu, máshogy, csak ha én vagyok középen.

Életem első huszonhét éve jövő időben telt. Egy hányattatott családregény boldog epilógusaként: minden, ami előttem történt, azért történt, hogy megszülessek. Nagyszüleim és szüleim találkozásai, boldog vagy boldogtalan, rövid házasságaik mind-mind az én létezésem tündökletesen szükségszerű előzményei voltak.

Azután terhes lettem.

Most már elárulhatom: nekem nem volt mindegy, fiam lesz-e, vagy lányom. A terhesség időszakát a lélektani szakirodalom fészekrakó láznak is hívja, én is már az első hetekben pánikszerűen eldöntöttem, hogy kifestetem a lakást. Ha valamit megtanultam a gyerekkorom zsúfolt tereiből, az éppen az volt, hogy nem szabad ragaszkodni semmi tárgyhoz, a tárgyak nem vehetik el a helyet az élettől. Ráadásul arra is rádöbbentem, közel az idő, amikor az életem múlt időbe kerül. Amikor kiderül, hogy a regény epilógusa csak egy közbülső fejezet volt, készül a folytatás, közel a szempont, ahonnan nézve minden élesebb fényt kap, ahonnan az összes piszlicsáré hibánk sorsfordítóvá válhat és lelepleződhet. Nemsokára megjelenik egy erősebb elbeszélő, megkezdi az anyaggyűjtését. Nem mindegy, hova érkezik. Ki kell dobni a múltból, ami felesleges, hogy legyen hely az érkezésre...

Csutak Gabi: Rothadó cseresznye

Végre sikerült elfordítania a kulcsot, és nagy lendülettel kitárta a kaput. A rozsdás fém nekicsapódott a kerítésnek. Anya szinte futva ment a faházig, reszkető kézzel zörgette a kulcsokat, sorra végigpróbálta mindet, de egyiket sem sikerült a zárba kényszerítenie. Azt mondta, járjam körül a házat, hátha én be tudnék mászni valahol. Akkor tűnt fel, hogy be sem hoztuk a cseresznyének szánt vödröket. A ház körül elburjánzott a csalán, féltem rövidnadrágban közel menni a lenti ablakokhoz. Anya gondolkodás nélkül átgázolt a csalánon, és benézett. Legalább egy percig állt ott mozdulatlanul, aztán falfehéren jött oda hozzám, és a fülembe súgta, hogy szerinte van bent valaki. Kihozott egy létrát a sufniból, és a manzárdablak alá támasztotta. Felküldött, hogy nézzek be. Azt mondta, csak akkor mehet el rendőrökért, ha biztosak vagyunk a dologban. Remegő térddel másztam fel, a régi falétra fokai gyanúsan nyikorogtak a lábam alatt. Amikor az ablakhoz értem, nem láttam semmit, a cseresznyefa hullámzó ágai tükröződtek az üvegen. Az egyik kezemmel beárnyékoltam a szememet, és közelebb hajoltam. Még mindig nem láttam semmit, de amint a tenyerem éle az ablakhoz ért, valaki megszólalt bent: „Tűnj el innen, mert agyonverlek.”...

Abafáy-Deák Csillag: Karaktergyilkos

Nézem a laptopomat. Billentyűzetén sok betű rajza lekopott, barátom megjegyezte, ezen már nem lehet írni. De lehet. Vakon. Most nem akarok vakon írni, azt figyelem, mely betűk koptak le. A magyar nyelvben a leggyakoribb betűk az E, A, T, L és az N. Amit látok a laptopon, az nem igazolja ezt a statisztikát. Első helyen az O áll, illetve már lekopott. Pontosan úgy, ahogyan Olga lelépett, három hónap után. Éjjelente leveleztünk, összeköltözés szóba se jöhetett, 21 éves bölcsészhallgatóként még a szüleinél lakott, és ezen nem is akart változtatni, az én kis, sötét kéglim nem tetszett neki. Nekem meg nagyon tetszett ez az O-val kezdődő név, és a lány még inkább, jobban nézett ki, mint egy modell, mert nem volt annyira vékony, és amikor kimondtam a nevét, abban benne volt a meglepett O felkiáltás is. Három hónap után kitörölte a címemet, a Facebookon láttam, új barátjával Lisszabonban nyaraltak. Fadot nem tudom, hallgattak-e, de Olga, most írom le utoljára a nevét, se szó, se beszéd hallgatott el.

"NEM ELÉG A POLITIKAI ÜGYESSÉG: SZÍV IS KELL HOZZÁ" – A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2020.05.01.


„Ausztria az egyetlen olyan jómódú EU-ország, amely elzárkózik a szolidaritás ilyetén kinyilvánításától, és ezzel Orbán Viktor Magyarországával kerül egy sorba” - írja Barbara Coudenhove-Kalergi a Der Standardban. Tegnap lejárt a hatéves mandátuma Malgorzata Gersdorfnak, a Lengyel Legfelső Bíróság elnökének.

Kérem, hogy ne a hölgyek iránti tiszteletlenség, hanem éppen hogy a szinte páratlanul gazdag szakmai tapasztalat iránti tisztelet jelének tekintsék, ha most megemlítem: 88 esztendős az a Barbara Coudenhove-Kalergi patinás nevet viselő, Ausztriában élő – származására nézve német – újságírónő, aki most úgy döntött, alaposan leszedi a keresztvizet a 33 éves Sebastian Kurz osztrák kancellárról. A Der Standardban „tüchtignek” és „szívtelennek” nevezi, és epésen megjegyzi: ahhoz, hogy valakiből valóban nagy kancellár váljék, nem elég, ha politikai ügyességet mutat.

Sebastian Kurz jól bevált válságkancellárnak – írja a szerző. Azoknak is kalapot kell emelniük előtte, akik nem őrá szavaztak: a válság kormányzati menedzselése mindeddig, nagyjában-egészében, kisebb balesetektől eltekintve kitűnőnek mondható. Kurz és társai határozottan cselekednek, és ami csaknem ugyanennyire fontos, a lakosság meg van győződve intézkedéseik értelmességéről. „De ez a tüchtig kancellár – folytatja Barbara Coudenhove-Kalergi – egyetlen kiskorú menekültet sem hajlandó átvenni a görögországi szigeteken található nyomorúságos táborokból. Ez szégyen” – állapítja meg. Mint hozzáteszi, „Ausztria az egyetlen olyan jómódú EU-ország, amely elzárkózik a szolidaritás ilyetén kinyilvánításától, és ezzel Orbán Viktor Magyarországával kerül egy sorba”. Bécs inkább az általa gyakran emlegetett helyszíni segítségnyújtást vállalja, amely azonban szerény mértékű, és nem kis részben rendőröket jelent, akik segítenek abban, hogy visszatartsák a menekülteket. Ennek a kancellárnak a kőkemény menekültpolitikája ellentmond minden emberi és európai értéknek, nem beszélve a keresztény értékekről – fogalmaz a veterán újságírónő, és felteszi a kérdést: hagyományokban gazdag pártjában, amelyet egykoron néppártnak neveztek el, nincs senki, aki ezt a tehetséges kormányfőt félrehúzza, és megmondja neki, hogy ez így nem megy? Hogy ez nem méltó ehhez az országhoz?

Barbara Coudenhove-Kalergi felhívja a figyelmet arra: nem igaz, hogy a tisztesség a népszerűség feláldozásával jár. Angela Merkel példáját hozza fel, hogy az ember az idegeneket gyűlölők ellenében is az ország leginkább kedvelt politikusává válhat.

Jelenleg mindenki a koronavírussal foglalkozik, ez a téma uralja a médiát, a világméretű menekültválság háttérbe szorult, de nem tűnt el, az illetékeseknek előbb-utóbb ismét elő kell venniük – hangsúlyozza a Der Standard szerzője. A cikk zárógondolata: Kurznak minden adottsága megvan ahhoz, hogy nagy kancellár legyen, de ehhez nem elég a politikai ügyesség: szív is kell hozzá. Neki ezt még meg kell tanulnia – írja Barbara Coudenhove-Kalergi, aki egyébként Prágában született, a csehszlovák kommunista hatóságok német származása miatt elűzték hazájából, és a rendszerváltás után nagyon intenzíven foglalkozott Kelet-Közép-Európával.

Most pedig Bécs után nézzük Varsót, ahol tegnap lejárt a hatéves mandátuma Malgorzata Gersdorfnak, a Lengyel Legfelső Bíróság elnökének. Mint arról a BBC beszámol, visszavonulása alkalmából adott nyilatkozatában azt mondta, hazájában az állam egyre inkább autoriter jelleget ölt. Állításának alátámasztására felhozta azt, hogy a kormányzó párt május 10-én a járvány ellenére is meg akarja rendezni – mégpedig levélben történő szavazás módszerével – az elnökválasztást.

Gersdorfról a a brit közszolgálati média megállapítja, hogy védelmezte a legfelső bíróság függetlenségét, visszaverte a kormánypárt és Andrzej Duda köztársasági elnök azon vádjait, hogy a lengyel bírák privilegizált és korrupt kasztot képeznek, amely csak a saját érdekeit, nem a népét védelmezi. „Azért, hogy védtem a bírósági, bírói függetlenséget, azt az árat fizettem, hogy kicsinyes és brutális támadások célpontjává váltam, amire nem voltam felkészülve” – fogalmazott kollégáinak írt búcsúlevelében.

A BBC megjegyzi, hogy a járvány miatt országos leállás közepette Gersdorf nem hívta össze a legfelső bíróság közgyűlését, hogy az kijelölje az utódját. Duda államfő így Kamil Zaradkiewiczet, a legfelső bíróságba 2018-ban bekerült, korábbi igazságügyi minisztériumi tisztségviselőt nevezte ki átmeneti jelleggel a testület élére. Megszólaltatta a BBC Patryk Wachowiecet, a Civil Fejlesztési Fórum elnevezésű agytröszt jogi elemzőjét, aki szerint Gersdorf magatartása azt jelzi, belefáradt az állandó küzdelembe, és feladta a harcot. Az Európai Bizottság szerdán kötelezettségszegési eljárást indított Lengyelország ellen az úgynevezett igazságügyi reformok miatt. A BBC kitér arra: Gersdorf távozásával – valamint négy további bíró nyugdíjazásával – a bírálók szerint arra lehet számítani, hogy a kormánytábor gyorsan foglyul politikai értelemben a legfelső bíróságot. Wachowiec az Európai Bizottság határozott cselekvésének a hiányával indokolja pesszimizmusát.

2000 ÉVES RECEPT JÁRVÁNY IDEJÉRE: A SZTOICIZMUS

QUBIT
Szerző: DIPPOLD ÁDÁM
2020.04.30.


A filozófia szolgálhat terápiaként is, és nem kell római császárnak lenni ahhoz, hogy a sztoicizmus megnyugvást nyújtson a bajban. Marcus Aurelius és Seneca könyvei egyre jobban fogynak járvány idején, de kik azok a sztoikusok, és miért lettek kétezer év után ismét népszerűek?

...Háborúk, járványok és a lelki béke

Rendben, kitörhet egy járvány, dúlhat háború. Marcus Aurelius római császárnak, aki 161-től 180-ig uralkodott, mindkettőből kijutott: az Elmélkedéseket a germánok elleni hadjáratban vetette papírra, miközben Rómában ötmilliónyi áldozatot szedett az 165-ben kitört Antoninus-kori hatalmas himlőjárvány. „Ami csak történik, annyira megszokott és magától értetődő, mint tavasszal a rózsa és nyáron a gyümölcs. Ilyen a betegség, a halál, a rágalom, a cselvetés: mindaz, ami az ostobákat gyönyörködteti vagy búsítja” - írja Marcus Aurelius, aki számára a himlőjárvány, amely azokon a katonai táborokon is végigsöpört, amelyekben ő írta az Elmélkedéseket, inkább erkölcsi, mint fizikai veszélyt jelentett. Az uralkodó úgy gondolta, hogy a betegség idején tanúsított becstelen magatartás, az érzelmek vezérelte cselekvés jóval többet árt az embernek, mint maga a kór, ami egyébként is csak a testet támadja.

Marcus Aurelius példája alapján úgy tűnik, hogy a sztoicizmus egy váratlan, megoldhatatlan helyzetre adott válasz, de ez nem így van: nem szükséges krízis ahhoz, hogy az ember sztoikus legyen, elég, ha világosan gondolkodik, és ne hagyja, hogy a lényegtelen vagy irányíthatatlan események megzavarják a dolgok helyes megítélésében.

Sztoikusok léteztek már a császár-filozófus előtt is. Az iskolát egy Zénón nevű kítioni filozófus alapította a Krisztus előtti harmadik században, és több száz éven keresztül virágzott különösebb világégések nélkül is. A sztoicizmus nem reakció, hanem felkészülés arra, hogy semmire nem lehet felkészülni. A hedonisták (annak ellenére, hogy ma már nem épp ez a kép él róluk) az egyszerű örömöket keresték, mert úgy gondolták, hogy a dőzsölés hiánya jobban fáj majd, ha nem lesz rá mód, mint az, ha szerény élvezetekkel is beérik, amelyekhez viszont megbízhatóan hozzá is juthatnak. A sztoikusok viszont úgy gondolkodtak, hogy egyébként is sok minden van, ami bosszúságot okoz, de nem tudják befolyásolni, így nincs értelme az életből drága éveket pazarolni arra, hogy ilyesmiken aggódjanak. Az egyik legnagyobb problémát ebből a szempontból az érzelmek jelentették, az iskola régi vágású hívei pedig szívük szerint mindenestül kigyomlálták volna őket az ítélkezésből...

AZ ALAPTÖRVÉNY ÉS AZ ÁLLAMNÉV

168 ÓRA
Szerző: SZENTPÉTERI NAGY RICHÁRD
2020.04.30.


A koronavírus csapásai alatt ezekben a hetekben arra is emlékezhetünk, hogy éppen tíz éve nyerte meg az országgyűlési választásokat a Fidesz–KDNP, és kezdte meg azóta sem szűnő országátalakító tevékenységét – kétharmados parlamenti kormányzás mellett. Az Országgyűlés éppen kilenc éve fogadta el a húsvéti alkotmánynak elkeresztelt dokumentumot, majd Schmitt Pál köztársasági elnök aláírta és kihirdette Magyarország Alaptörvényét.

A koronavírus csapásai alatt ezekben a hetekben arra is emlékezhetünk, hogy éppen tíz évvel ezelőtt, 2010. április 11-én és 25-én nyerte meg az országgyűlési választásokat a Fidesz-KDNP, és kezdte meg azóta sem szűnő ország-átalakító tevékenységét – kétharmados parlamenti kormányzás mellett. Ennek keretében az országgyűlés éppen kilenc éve, 2011. április 18-án fogadta el, majd a köztársasági elnök – akkori nevén Schmitt Pál – április 25-én írta alá és hirdette ki a húsvéti alkotmánynak elkeresztelt dokumentumot, Magyarország Alaptörvényét.

A kihirdetés dátuma a kormányzó párt győzedelmének jelentőségét és az ön-ünneplést volt hivatott jelezni, a húsvéti aláírás a magasztosságot és a szakralitást szándékolta hozzátenni a képhez, az alaptörvény körüli ízléstelen jelenségek és szánalmas körítések pedig az ötlettelenséget, a blaszfémiát és a túl-hatalmi mámort igyekeztek leplezően felülírni, de kilenc év után elmondhatjuk: ez nem sikerült. Amíg a hatalmi látványtervező szimbólumgyártás és hagyományteremtés oly sok esetben volt kifejezetten sikeres az elmúlt évtizedben, az alaptörvény esetében e törekvés kudarcot vallott. Közvéleményünk jelentős része az alaptörvényre ma legfeljebb szánakozva, ha nem szégyenkezve tekint, holott ilyesmit egy egészséges ország koherens alaptörvénye aligha engedhetne meg magának, hiszen egy alkotmánynak éppen az a legjellemzőbb rendeltetése, hogy büszkének lehessen lenni rá. Ám az alaptörvény iránt még azok se nagyon lelkesednek, akik az általa megjelenített hatalmat, e sajátságos politikai rendszert képesek és hajlandók elfogadni, netán még támogatják is.

Pedig nagy kövek mozdultak meg annak idején; nagyágyúkat vetettek be a népszerűsítés frontvonalán, vajúdtak a hegyek, rengett a föld, de minden hiábavaló lett. Talán az alaptörvény mint kifejezés az egyetlen, amely kellően átment a túloldalra, a nép közé, az illékony köztudatba, de az is inkább egy rendes alkotmány kényszerű helyettesítőjeként, amolyan pótlékként, szubsztitúcióként, ideig-óráig tartó, jobb híján való elfogadásként honosodott meg, amíg valódi alkotmányunk nem lesz, ha már most nem lehet is...

KÖVÉR MEGÉRETT A KÉNYSZERZUBBONYRA, ELHATALMASODOTT RAJTA AZ ELMEBETEGSÉG - LEHET-E A PARLAMENT ELNÖKE EGY ELMEBETEG, AKI A NÁCI VEZÉRKARRAL AZONOSÍTJA AZ EU-T, AZ ELLENZÉKET LEZSIDÓZZA ÉS KITAGADJA A NEMZETBŐL?

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2020.04.30. 


Kövér László elmeállapota rohamosan romlik, ami nincs összefüggésben a járvánnyal, mert egy hosszú folyamat végső stádiuma felé közeledünk. Ha van ennek az embernek barátja, most próbáljon segíteni rajta, és szállíttassa időben elmegyógyintézetbe, mielőtt kárt okoz magában vagy másokban. A Fidesz kommunistázó kommunistája súlyos tudathasadásban szenved, az ideológiai zűrzavar olyan mértékben károsította az agyát, hogy elkerülhetetlen a kényszerzubbony használata.

Ha egy elmeorvos figyeli a magyar parlament működését, és abban Kövér házmesteri ténykedését, a diagnózist már régen felállíthatta. Magyar országgyűlés tekintélye még ilyen mélyre nem süllyedt. Kövér parlamenti katonái, büntetései, ahogy szenved a parlament elnökeként a pulpituson, hogy nem lőheti agyon, nem tehet kötelet az ellenzékiek nyakára, mind-mind súlyos jelzések ennek a megzakkant embernek a képzeletbeli kórlapján, amelynek legfőbb baja az, hogy képzeletbeli. Kövér László, ez az ígéretes ifjúkommunista, az MSZMP KB nagyreményű munkatársa beleőrült abba, hogy fasisztának kellett lennie, és a fasiszta ideológia teljesen az agyára ment. Meghasonlott önmagával, megbomlott az elméje.

Ezt a szerencsétlen beteg embert egy falusi képviselőtestületből is kényszerzubbonyban szálltanák el, amikor kifejti a 2-essel kezdődő személyi számot viselőkről az ostoba, buta, bugris véleményét. De mivel a korlátlan hatalom birtokosának, Orbán Viktornak hűséges csahos kutyája, ezért egy országnak kell néznie egy elme totális leépülését a parlament elnökének személyében. Ezt a megroggyant elmebeteget már régen ki kellett volna zárni a közéletből, de ma már tarthatatlan. Miért nem szól valaki Orbánnak, hogy a jó edző lehozza a játékosát, ha elveszíti a fejét. Vannak sérültek, azokat nem kell tovább játszatni. Az a baj, hogy az Orbán-féle keverék náci és keresztényfasiszta ideológia maga is egy elmekórtani eset, ezért nem könnyű megállapítani, amikor valaki egyszerű náci ideológusból komplett őrültté válik.

Kövér a magyar parlament elnökeként adott egy interjút a Demokratának (micsoda megcsúfolása ez a “demokrata” szónak), amelyet így foglalt ossze az “újság” : “A magyarországi ellenzék a globalista, nemzetellenes hálózat része, a nyugat-európai véleményformálók az ő szándékosan helytelen információikra, rágalmaikra alapozzák a maguk propaganda-hadjáratát. A hazai ellenzék nem a magyar nemzet része, hanem ennek a világelitnek a komprádor alakulata. Ilyen értelemben semmiben sem különböznek Rákosi Mátyástól vagy Gerő Ernőtől.” Csurka István náci alapvetése liberális szemét ehhez képest...