2023. augusztus 6., vasárnap

MAGUNKRA HAGYVA

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.08.06.


Az utóbbi napokban biblikus méretű eső ömlött a mi vármegyénkre. Marquez után éreztük úgy, hogy a tető beszakadni készül a lezúduló víz nyomásától, így magam is megdiskuráltam az ablakban a mindig ott tollászkodó rozsdafarkú fecskékkel, verebekkel és más jószágokkal, építsek-e vajon bárkát. De azt mondták, nekik édesmindegy. Valljuk meg, az ő szempontjukból teljesen igazuk van, az ácsoljon úszó készséget, aki nem tud repülni, s ilyenek vagyunk mi, emberek. Az esőt azonban bízvást nevezhetjük monszunnak is, a végeredményt tekintve irreleváns, egy a lényeg, hogy árvízi helyzet volt (és van) mifelénk, mert a Rába megvadult.

Nem a Tisza módján, mint Petőfinél, hogy zúgva meg bőgve törje át a gátat, de izgalom és munka akadt azért. Volt falu, amely főutcáján kajakkal közlekedtek az emberek, máshonnan gólya viszi a fiát módszerrel cipelték ki szügyig gumicsizmában – és vízben – a hős tűzoltók a néniket, házak, játszóterek kerültek víz alá, utakat mosott el a víz. Mindenféle ilyen cuki kurvaságok történtek, amik történni szoktak, ha jön a víz. Az ország más tájairól érkeztek vízügyi szakemberek irányítani a védekezést, rakták a homokzsákokat, egy kaland volt az élet, és lesz még majd ma is. De kormányzati megszólalást ez ügyben nem hallottunk.

Valahogyan nem ér el idáig a tekintet, mert annyi hír volt csak szombaton kormányunk és a víz kapcsolatáról, hogy Grúziában is volt árvíz, akiknek ezért tetemes pénzt ajánlottak. Rólunk azonban itt, a kerítésen belül egy kurva szó nem esett, mintha a világon sem volnánk. Igaz, nem vármegyénk szülötte – mint ahogyan Grúziáé meg igen – a nagy Sztálin, de azért Feri bátyámék is kaphatnának legalább egy aggódó szót, de nem. Elmúltak azok az idők, amikor a mi kedves vezetőnk legalább azt mímelte, hogy érdekli az emberek sorsa, vagy legalább szavazatot akart úgy szerezni, hogy gumicsizmában gátakon fotóztatta magát.

Vagy egyedül vette fel a harcot a márciusi hóval, amikor úgy menekült meg a komplett ország a fagyhaláltól, hogy Pintér elvtárs sms-ére hallgatva átült másik autóba. Ez a tíz évvel ezelőtti tavaszon történt, amikor másnap, a hóvihar elmúltával Orbán atyánk enkezével vezette a páncélozott géperejű kisbuszát, de mostanában már nem mutat be ilyen bravúrokat. Ha belegondolunk, nem is igazán jön ki a Karmelita-Kossuth rádió bűvös körből, maximum Tusványosra fogdmegekkel körülvéve. Innen is látszik, hogy eltávolodott az ő népétől, vagy elfelejtette a hatalom hűvös ormain, hogy ilyen is van neki.

Mozgalmas volt egyébként a 2013-as év, mert alig is múlt el a márciusi nagy havazás, ahol és amikor Pintér elvtárssal tekintették meg a feudumot, máris jött a kora nyári árvíz. Ám még mielőtt rátérnénk arra, hogy akkoriban még érdekelték a kerítésen belüli árvizek a mi egyetlenünket, abba sem árt belegondolnunk, hogy máma már Pintérnek is egészen más gondjai vannak, mint a havak. Pedagógusok, orvosok, védőnők és szoptatós anyák, ma már ő sem tekint meg semmit, nem küld bíztató sms-eket, hogy legalább röhöghessünk egy jót. Egyáltalán, sokkal rosszkedvűbb ez a mi hazánk manapság.

A tíz év előtti nyári árvíz alkalmával viszont az akkor még katasztrófában – és nem migráncsokban – utazó Bakondi volt Orbán megtekintő társa a végeken. Erről a határszemléről is készültek képek és videók dögivel, mert Orbán még az elején volt az istenné válás rögös útjának. És még egyszer mondom, nem győzve hangsúlyozni, hogy fajsúlyosabb történések híján ilyen piszlicsáré dolgoktól – mint hó és víz – remélt népszerűséget és szavazatot a mi egyetlen urunk. Viszont azóta magunkra hagy minket a nagy nyomorúságunkban, és erre azt mondom, hála a jó istennek, csak a kabaré hiányzik, ami akkor még megvolt.

Iderakom a kis jelenetet, amit azon az árvízen – tíz éve – Bakondi és Orbán előadott, hogy megbizonyosodjunk arról, ezek már akkor is hülyék voltak, igaz Rogán sem volt propagandaminiszter, hogy Goebbels módján megfésülje a szereplésüket. Ezért lett olyan lehengerlően emlékezetes, hogy például én azóta sem tudom feledni, és ábrándozva gondolok rá hideg téli éjszakákon, vagy most, amikor a vármegyét készül elmosni a víz, de nem kapunk törődést az elkordonozott Karmelitából. Pedig megnéznék az alább következő jelenet mostani változatát, hogy jobb legyen az iszonyú kedvünk. Íme, utólagos kommentár nélkül:

„- Öblözet – mondja Orbán Viktor
– Az állomány ebben a pillanatban a vacsorát hajtja végre – jelenti Szabó őrnagy a miniszterelnöknek.
– Mennyi ez még? – kérdi Orbán Bakondit.
– Már hogy értve? – kérdez vissza a tábornok. – Időben?
– Amíg fel fog jönni – mutat a Duna felé Orbán.
– Erre még nem, hogy még egyszer ennyi, hanem még… – próbálja magyarázni a helyzetet egy szakember külsejű férfi, de Orbán Bakonditól várja a választ:
– Mennyi a víz? Szerinted mennyire jön még föl? Másfél méter?
– Onnan? Igen! – feleli Bakondi.”

Az élet minden kétséget kizáróan csodaszép.

FRISS UNIÓS STATISZTIKÁK: SOKAT DOLGOZUNK, ROSSZUL ÉLÜNK, KORÁN MEGHALUNK

QUBIT
Szerző: SZABÓ ATTILA
2023.08.02.


Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat július közepén hozta nyilvánosságra azt a kiadványt, amiben összegyűjti azokat az adatokat, amelyek szerinte kulcsfontosságúak ahhoz, hogy megértsük 2023 Európai Unióját és azon belül Magyarország helyzetét. Íme a legérdekesebb statisztikák.

1. Fogy a magyar


Magyarország 9,7 milliós lakossága az Unió 446,7 milliós lakosságának csak körülbelül 2 százalékát teszi ki. De hogyan változtak a számok az elmúlt 10 évben?

Az EU jelenlegi tagállamainak lakossága 2012 és 2022 között 1,4 százalékkal növekedett. Ez részben azért is van így, mert egyre több helyen egyre tovább élnek az emberek, másrészt viszont, mint az ábrán is látszik, több tagállamban kimutatható a bevándorlás hatása. A legnagyobb arányú népességnövekedést olyan kis tagállamok produkálták, mint Málta vagy Luxemburg; a legnagyobb arányú népességcsökkenés a perifériákon, Horvátországban, Lettországban, Litvániában és Bulgáriában ment végbe. Magyarország ilyen szempontból nincs jó helyzetben: az elmúlt tíz évben többen érkeztek ugyan hozzánk, mint ahányan elmentek az országból, de mivel kevesebben születtek, mint ahányan meghaltak, nálunk is jelentősen csökkent a népesség.

2. Egy átlagos uniós polgár 80 évig él, egy magyar 74-ig

Az EU-ban 2021-ben átlagosan 80,1 évig éltek az emberek, míg Magyarország a maga 74,3 évével alulról ötödik a listán. A gazdasági fejlettség szempontjából nagyjából velünk egy szinten álló Görögország és Portugália hat-hét évet ver ránk ebben a mutatóban, de még Szlovákia és Lengyelország is kicsivel előttünk áll...


2023. augusztus 5., szombat

ALIG LESZ BIOLÓGIA-, KÉMIA- ÉS FIZIKATANÁR, DE AZ ORBÁN-KORMÁNY REKORDKÉNT HIRDETI A PEDAGÓGUSKÉPZÉSBE FELVETTEK SZÁMÁT

NÉPSZAVA
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2023.08.05.


Mindössze 1550-en kerültek be idén az ötéves tanárképzésbe, és még közöttük is alig vannak, akik természettudományi tárgyakat oktatnának.


Miközben a kormány szerint rekordot döntött idén a pedagógusképzésbe felvettek száma és lesz bőven utánpótlás, az ország legnagyobb tanárképzőjén, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Tanárképző Központjában, az ötéves osztatlan tanárképzés keretében mindössze 5 új hallgatót sikerült felvenni kémiatanár szakra valamilyen szakpárosításban – derült ki a felvi.hu adataiból.

Kémia-matek szakra egy, kémia-magyar szakra szintén egy, biológia-kémia szakra három ember nyert felvételt.

Az osztatlan tanárképzés – s különösen a természettudományos tárgyak – esetében más egyetemeken ennél is rosszabb a helyzet.

De nézzük, mit „ünnepel” a kormány: a pedagógusképzés területére (amely valamennyi pedagógiai képzést magába foglalja) az idei általános felvételi eljárásban több mint 10,5 ezer főt vettek fel, míg tavaly 7,3 ezret. Ez valóban jelentős emelkedésnek mondható az elmúlt évekhez képest, de érdemes megnézni, hogy az egyes szakokon hogyan alakultak a számok. 

A legnépszerűbb pedagógiai képzéseknek a következők bizonyultak:

- első helyen az óvodapedagógusi képzés 4667 jelentkezővel, de csak kevesebb mint felük, 2095 fő nyert felvételt.

- A második legnépszerűbb a gyógypedagógia, ide 4502-en jelentkeztek, a felvettek száma pedig 2201.

- Az ötéves osztatlan tanári képzésekre 3357-en jelentkeztek és 1550-en nyertek felvételt.

- Csecsemő- és kisgyermekgondozónak 3087-en jelentkeztek, közülük 1262-en tanulhatnak tovább.

- A két vagy négy féléves tanári mesterszakokra 3069-en adták be jelentkezésüket és 1882-en felvételiztek sikeresen.

- Általános iskolai tanítónak 1035 főt vettek fel a 2523 jelentkezőből.

- Szociálpedagógusként 680-an tanulhatnak tovább, pedig a jelentkezők száma 2013 volt.

- Általános pedagógiai szakra 183-an jutottak be az 586-ból...

TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOK AZ OKTATÁSBAN

A NYOMOR SZÉLE
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2023.08.04.


Rémülten nézem a törvénytervezetet, a társadalmi leszakadásban végzett munkánk szemszögéből is. Azt hiszem, ebben az egészben az a legnehezebb, hogy miközben megtaláljuk azokat az utakat, beavatkozási pontokat, amelyek a megoldást rejtik, közben a rendszer folyamatosan lezárja, vagy leszűkíti őket.


Így, miközben eltökélt célunk, hogy ne egy civil zárványt hozzunk létre, melyből majd maximum szakirodalmi lábjegyzet lesz, mint “jó gyakorlat”, vagy szakmailag is értékelhető próbálkozás, hanem a rendszerre próbáljunk meg hatással lenni, folyamatosan szorulunk abból.

Az egész pedagógusszakma leértékelődött. A folyamat nem most kezdődött, de mostanra csúcsosodott ki. A szakemberhiányt úgy próbálják megoldani, hogy minimalizálják benne a szakmaiságot. Ott van ez a szakemberképzésben, a képzési idő rövidítésével, vagy a felvételi ponthatár nevetségesen alacsony szintre állításával, és ott van az alkalmazási feltételek rögzítésében is.

Nem kell már felsőfokú szakképesítés az óvodapedagógushoz, a méltán híres óvónőképzésünk szobra ledőlni látszik, nem kell a gyógypedagógus munkakörhöz sem gyógypedagógus szakképesítés, a szakos ellátást pedig egy nagy homály fedte már az elmúlt tanévben is. Lassan gyermekfelügyeletté silányul a pedagógia, mindenki taníthat bármit, mintha nem lenne speciális tudás, módszertan minden tantárgy mögött. Így azt vizionálja, hogy az általános iskolai tudásszinthez elég az általános iskolai végzettség is.

Mindez nem teszi vonzóvá a pedagóguspályát, nem fogja megoldani a szakemberhiányt, csupán működőképessé tesz (bár ezt is kétlem) még egy darabig egy olyan rendszert, ami így, törvényileg is alátámasztva nagyon sötét jövőképet fest elénk.

Eddig ugyanis csak eltussolták a szakemberhiányt, nem lehetett adatokat elérni, hogy pontosan látható legyen, hol sérül a szakmaiság, most viszont egy törvényileg meghatározott rendbe állítják a helyzetet, aminek egyértelmű az üzenete: az oktatás nem (sem) fontos terület az állam működésében.

Nem fontos, mert nincsenek hozzárendelve szakmai kritériumok. Vagyis, ott vannak, de alacsonyabb szinten, megfelelő speciális tudás nélkül. Olyan lett a pedagógia, mint a foci. Mindenki érthet hozzá. (Bár gyanítom, hogy a futball világában kormányzatilag sokkal erősebben tartanak szakmai szempontokat a fejlesztésben.)

A társadalmi leszakadásban élők problémájában már rég elveszítettük az oktatás esélykiegyenlítő funkcióját. Most úgy tűnik, ehhez a szinthez igazodik a többieké is. Miközben szignifikánsan nő az SNI (sajátos nevelési igényű) és BTMN (beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő) gyerekek száma, nem változik, sőt nehezedik a rendszeren belül a fejlesztésük.

Sokszor írtam már arról, hogy a generációs szegénységben élő gyerekek szerintem mind traumatizáltak, és mindegyiküknek szüksége lenne speciális fejlesztésre, minél korábban, annál nagyobb az esély arra, hogy aztán a többiekkel együtt haladhassanak.

Azok a szülők, akik bírnak a felismerés és a lehetőségek megkeresésének képességével, és anyagilag is adottak a feltételek, ők megtalálják a módját annak, hogy segítséghez jussanak, ha a fejlődés fogaskerekébe homokszem kerül.

De a társadalmi leszakadásban érintetteknél ez nem adott. A szülőknél nincs tudás arra, hogy időben felismerjék a problémát, mert ahhoz nekik is megfelelő ismeretek, látásmód, és szülői felelősség-érzésre lenne szükség. A rendszertől kaphatnának segítséget, a védőnői hálózattól, de az is válságban van most, ráadásul igazából ők sem tudnak már rég megbirkózni a problémákkal, nincs prevenció, számunkra is csak a küzdelem van.

A terepen dolgozva pontosan látjuk ezt. Látjuk, hogy a gondozási feladatokban milyen átörökítések vannak, úgy visznek mindent, ahogy az anyjuktól látták, mérföldekre vagyunk pl. a fogápolástól, vagy itt van a folyamatosan, minden nyáron felbukkanó rühesség, hogy az egészséges táplálkozás értelmezhetetlenségéről ne is beszéljek. És ezek még mind csak a fizikai feltételek hiányából adódó problémák.

Ezekkel sem tudunk a lakhatási szegénységben megbirkózni, és akkor még ott van az a terület, ami a gyerekek fejlesztéséhez kapcsolódna. Amihez szintén nincs tudás, hiszen nincs meg az a játék, mese, beszélgetési kultúra sem, amit az intézményrendszer elvárna, amihez a központi fejlesztések meghatározzák a célokat. Óriási űr van a viszonyulásokban, mert a szülők sem kaptak sem az iskolarendszertől, sem a családjuktól eleget ahhoz, hogy másfajta viszonyulást építhessenek fel. Ehhez segítség kellene, de már rég nincs megfelelő szakembergárda, aki ezt a rendszeren belül megadhatná. Pszichológus, fejlesztőpedagógus, logopédus, korai fejlesztő, gyógypedagógus…

Ezek a hátrányok pedig csak halmozódnak, generációk óta. Maguktól nem fognak tudni változtatni rajta a benne élők. Itt lenne a rendszer felelőssége. A “gondoskodó államé”. Ami esélyt adna a változásra, nemcsak a szegények miatt, hanem az élhető ország miatt.

Mert mindez a jövőnket határozza meg. Most már törvénybe foglalva is láthatjuk: mindenki gondoskodjon magáról nemcsak az egészségügyben, hanem az oktatásban is. Mert a rendszer ennyit nyújt: egy zavaros, lebutított közoktatást, amiben pl. már nem számít, ki, milyen képesítéssel van pedagógus munkakörben foglalkoztatva, de arra nagyon ügyelnek most is, hogy kívülről, akár egy szakkör tartására ne mehessen be szakképesítés nélküli civil. Mert még bevisz valamit, ami nincs kontroll alatt. És ez óriási veszély.

Szerintük. Miközben az igazi veszélyt épp most törvényesítik.

Kellene értelmeznem az oktatáshoz viszonyulást abban is, hogy mindeközben a Lázár-birtokon milliárdokért építenek vízágyakat a vemhes üszőknek, de ez egy másik vonal. Bár talán mégsem az. Mert jelzi a fontosságokat.

GYANÚS OROSZ SZÁL A TIBORCZ-ORBÁN INGATLANOK KÖRÜL - A KREML MAGYAR HELYTARTÓI

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2023.08.04.


Tiborcz István, Orbán Viktor veje (a magyar közbeszéd szerint a „Nemzet Veje”) eladta a BDPST Zrt. cégcsoport tulajdonába tartozó négycsillagos Lifestyle Hotel Mátra szálloda tulajdonjogát és üzemeltetését a Peter’s Consulting Korlátolt Felelősségű Társaságnak. A mátraházai szállodát 2018-ban vette meg Orbán Viktor strómanja, Mészáros Lőrinc. Papíron 2021-ben „vásárolta meg” tőle Tiborcz, amit akkor úgy is lehetett értelmezni, hogy a stróman Mészáros így adta át az Orbán-családnak, a valódi tulajdonosnak, a szállodáját.

A Questor-ügy miatt még mindig bűnügyi zárlat alatt levő szállodát Tiborcz egy olyan cégnek adta most tovább, amelyet Zentai Péter vezet, aki a Vlagyimir Putyinhoz közelálló orosz milliárdos oligarcha, a Magyarországon élő Megdet Rahimkulov cégeit is irányítja. A Forbes szerint a Rahimkulov-család feje 1,2 milliárd dolláros vagyonával Magyarország leggazdagabb embere, az ÁÉB Bank Zrt. tulajdonosa és elnök-vezérigazgatója, a bankon keresztül pedig jelentős MOL és OTP részvények birtokosa, a Rahimkulov-család a két cég legnagyobb tulajdonosai közé tartozik.

A g7.hu megírta a család meggazdagodásának és magyarországi tevékenységének történetét, amelyben egyebek mellett ez olvasható: „a kilencvenes évek végén és a kétezres évek elején nem sok embernek volt nagyobb hatása a hazai vállalati szférára, és úgy általában a gazdasági élet egészére, mint Rahimkulovnak. Az orosz cégvezető dolgozta ki azt a megállapodást, amely alapján Oroszország húsz éven át szállította a gázt Magyarországnak, és amelyen majdnem dollármilliárdokat buktunk néhány éve”.

Rahimkulov állítólag már nem él állandóan Magyarországon, fiai – Timur és Ruszlan – viszont igen, akik magyar állampolgárok is. Hogy kik az igazi főnökök Magyarországon, arról mindent elmond, hogy a két Rahimkulov fiú együtt nagyobb vagyonnal rendelkezik, mint az Orbán vagyonát birtokló Mészáros Lőrinc és Csányi Sándor közösen. Az, hogy az idősebb Rahimkulov nem él folyamatosan Budapesten, semmit nem jelent, mert nyilvánvalóan ő irányítja a fiait, akik átvették tőle a magyar gyarmatot.

Az OTP-vel tulajdonképpen Putyin és a Rahimkulov-család terjeszkedik a külföldi lapok szerint. Így már érthető, miért nem hajlandó az OTP Oroszországból távozni, s miért védi olyan nagy erővel Szijjártó és Orbán a céget és annak oroszországi működését.

Rahimkulov korábban a Gazprom magyarországi képviselője volt, ami mindent elmond arról, hogy kihez tartozik. Ha jól meggondoljuk, Megdet Rahimkulov Putyin magyarországi helytartójának tekinthető, aki az orosz energiafüggőség révén és Magyarország két legfontosabb stratégiai cége, a MOL és az OTP résztulajdonosaként is kezében tartja az országot. Ez azt jelenti, hogy Vlagyimir Putyin budapesti helytartója üzletel közvetlenül az Orbán-családdal. A mostani szállodaeladás már a harmadik ebben az évben, s nem tudni, mi célt szolgál.

Tiborcz cége is a Mészáros Lőrinc neve alatt futó üzleti akciók kommunikációs stratégiáját követi, ugyanazt a bullshit mintaszöveget adja elő: „A négycsillagos wellnesshotel értékesítése illeszkedik a BDPST Group hosszú távú stratégiájába, amely alapot teremt az új ernyőmárka, a BOTANIQ Collection bevezetéséhez. A prémium márka lehetővé teszi az alá tartozó egységek összehangolt szolgáltatási színvonalának felállítását.” Mindig minden illeszkedik, minden tökéletes, tervszerű, jövőbe mutató, csak nem tudni, miért adják el most a szállodát, ha megvették, és fordítva...

MIKÖZBEN A MAGYAROK 25-30 SZÁZALÉKA KÜSZKÖDIK A MINDENNAPI MEGÉLHETÉSSEL, AZ ÁLLAM A RÁSZORULÓKNAK CSAK SEGÉLYMORZSÁKAT AD

NÉPSZAVA
Szerző: CZENE GÁBOR
2023.08.05.



Abszurd módon csak azért, mert valaki szegény, még nem juthat állami támogatáshoz. Mindig kell valamilyen más jogosultság: például gyereket nevel, vagy korlátozott munkaképességű – mondja lapunknak Boros Tamás, az Egyensúly Intézet igazgatója.


– Egyáltalán miért foglalkozik az Egyensúly Intézet szegénységkutatással?

– Régebben a közgazdászok és politikusok körében is élénk viták folytak arról, hogyan kellene csökkenteni a szegénységet Magyarországon. A múlt évet megelőző hét-nyolc évben viszonylag jelentős volt a gazdasági növekedés, a szegénység ügye kikerült a viták középpontjából. Azt láttuk, ahhoz képest, hogy mekkora a probléma, a kérdés nincs a közbeszéd fókuszában.

– Nem az történt, hogy a Fidesz szándékosan levette napirendről a témát?

– A szakmai-közéleti viták is megszűntek. Ezért dolgoztunk ki az Egyensúly Intézetben egy javaslatcsomagot a szegénység csökkentésére, tavaly év végén pedig ezért kezdtük el a kutatásunkat. Még abban sincs egyetértés, hogy mekkora ma a szegénység Magyarországon. Ennek egyik oka, hogy azok az adatok, amelyeket az Európai Unió használ, a hazai viszonyok esetében félrevezető, rossz módszertan alapján születnek. Amikor az EU a szegénység és társadalmi kirekesztettség kockázatának kitettek arányát vizsgálja, akkor egyik aspektusként a jövedelmi különbségeket méri. Miután a közhiedelemmel ellentétben nálunk nem kiemelkedően magasak a jövedelmi különbségek – hanem, némi leegyszerűsítéssel, egyformán vagyunk szegények –, Magyarország ebben a mutatóban jobban áll, mint Németország vagy Luxemburg. Ha így nézzük, akkor a szegénységnek kitettek aránya az Európai Unió szerint Németországban és Luxemburgban is nagyobb, mint Magyarországon. Józan paraszti ésszel is belátható, hogy ez a mutató sok mindenre alkalmas lehet, de arra biztosan nem, hogy megnézzük, mekkora a szegénység Magyarországon...

TÉRKÉPEN MUTATJUK, HOGYAN ÉPÍTI KÖRBE A NER A BALATONT

MAGYAR NARANCS
Szerzők: FÓNAI IMRE, BÉRES MÁTÉ, AMBRUS VILMOS, BAJNAI MARCELL
2023.08.04.



Luxusszállodák és -apartmanok, közvetlenül a tóparton álló betonkockák, panorámás telekre felhúzott, mezőgazdasági épületként elkönyvelt nyaralók, letarolt nádasok – egyre inkább így néz ki a magyar tenger a fideszes nyomulás eredményeként.


Nagyjából olyan mértékben szaporodnak a Balaton körüli, főleg NER-es építkezések, a sem a tópartot, sem a környezetet nem kímélő beruházások, mint amilyen gyakorisággal bejelent egy-egy újabb, Magyarországra települő akkumulátorgyárat a kormány. A Balatonnál zajló egyre gátlástalanabb természetrombolást, a tópart ellopását, beépítését éppen ezért nehéz követni – jóllehet a sajtó folyamatosan napirenden tartja a kormánypárti politikusokhoz, oligarchákhoz köthető építkezé
seket. Ezek nemcsak magát a tavat és közvetlen környezetét, hanem a Balatonhoz közeli településeket is sújtják.
A nyár elején, majd július első napjaiban a Szabad Európa foglalkozott kétrészes videoriportban a helyiek és a nyaralók érdekeit egyaránt negligáló építkezésekkel. Tavaly a Telex és az Átlátszó publikált részletes cikket a NER-es politikusok Balaton környéki ingatlanvásárlásairól. Összeállításunkban egyfelől 2015-ig visszamenve mutatjuk be, mely településeken készülnek, folynak, vagy éppen fejeződtek be tájsebeket ejtő, a környezetet pusztító, sok esetben közvetlenül a tópartot letaroló, annak szakaszait kisajátító beruházások, másfelől térképen ábrázoljuk, hogyan ölelik körül a Balatont azok az építkezések, melyek többsége egyértelműen NER-es projektnek nevezhető. Gyűjtésünk 20 balatoni, illetve a Balatonhoz közel eső, a tó környékéhez tartozó település beruházásait tartalmazza. Lakó-, nyaraló- és szállodaépületek mellett üzemek, kikötők, kempingek egyaránt szerepelnek köztük – de mondhatnánk azt is, a lista nem végleges. Valamennyi projekt arra irányítja rá a figyelmet, hogy a Balaton és a magyar tenger körüli táj eltulajdonítása, a természeti környezet tönkretétele szüntelenül zajlik. (Térképünk a cikk végén található.)...

A TELJES ÖSSZEOMLÁS ELŐTT MÉG NEHEZEBB FIGYELNI A ROMA GYEREKEK INTEGRÁCIÓJÁRA, PEDIG EZZEL MINDANNYIAN VESZÍTÜNK

MÉRCE
Szerző: MÁRTON JOCI
2023.08.03.


A roma diákok integrációja az egyik legfontosabb, egész társadalmat érintő kérdés az oktatásban, sajnos mégis kevés figyelmet kap, hiszen a teljes összeomlás előtti időben, azaz a jelenben, ez a téma már nem számít annyira égetőnek. Egy Baranya megyei településen éleződni látszó ellentét azonban rámutat arra, hogy nagy szükség lenne erről országos szinten is beszélni. Azért is, mert ez az eset egy általánosabb problémára is rámutat: azok, a többnyire vidéki iskolák, amelyek nagy számban tanítanak roma gyerekeket, hatványozottabban ki vannak téve az oktatási válság hatásainak. Az egyébként kívánatos deszegregáció megfelelő előkészítés és szakmai eszközök hiányában helyi konfliktusokat szülhet, miközben a szálakat az országos politika mozgatja.

Normális esetben már csendes uborkaszezonnak kellene lennie az országban, legalábbis oktatási ügyek terén biztosan. Idén azonban, a parlament által megszavazott státusztörvénynek köszönhetően van miről beszélni, és a nyár nem kínál felhőtlen feltöltődést sem tanárnak, sem diáknak. A szülőknek is lehetnek jogos aggodalmaik, hiszen rájuk is hatással lesznek a változások, sőt, az ő jogaikat is csorbítani fogja a hamarosan életbe lépő törvénymódosítás.

A Baranya megyei Pellérden, az országos oktatási válságon túl, még egy intézményi összevonás is borzolja a kedélyeket, amiről néhány hete az ATV Híradója is beszámolt. A Pécshez közeli Kővágószőlősön egy szegregált, kizárólag roma származású gyerekeket oktató intézmény működik, ami most a tankerület döntése értelmében összeolvasztásra kerül a pellérdi általános iskolával. A riportból kibontakozó történet klasszikusnak mondható: a pellérdi szülők közösségéből heves tiltakozást váltott ki azoknak a roma diákoknak a beharangozott érkezése, akik eddig a többségi társaiktól elszigetelten élték az iskolás mindennapjaikat.

A riport készítői nem vették túl komolyan a sajtóetikai szabályokat, és egyoldalúan számoltak be a településen kibontakozott konfliktusról. A nyugtalan pellérdi szülőknek teret biztosítottak arra, hogy egy szélsőséges esettel igazolják aggodalmukat, de a kővágószőlősi roma szülők nem kaptak esélyt arra, hogy ők is megoszthassák a publikummal az intézmények összevonása kapcsán felmerült érzéseiket. Pedig biztos vagyok benne, hogy tudtak volna érdemben reagálni azokra a felvetésekre, amelyek a beszámolóban az aggódó pellérdi szülőktől elhangzottak. Ez többek között azért is lett volna kívánatos, mert a pár perces bejátszásban nagy hangsúlyt kapott egy erőszakos kisiskolás története, ami erősen negatív képet festett az összes kővágószőlősi roma diákról. Ha a sajtó megszólaltatta volna a szegregált roma iskolai közösséget is, akkor árnyalhatta volna ezt az általánosításra indító, negatív képet.

A pellérdi általános iskolában tanulók szülei jogosan adnak hangot nemtetszésüknek, hogy a tankerület a fejük felett hoz meg egy ilyen horderejű döntést, de érdemes észrevenni, hogy a többségi szülőkkel ellentétben a roma szülőknek még az ügyről tudósító média sem volt kíváncsi a véleményére.

Elsősorban azt kellene felismerni a történetben érintetteknek, hogy itt mindenki passzív szereplője az oktatási hivatal által elképzelt forgatókönyvnek. Talán akkor nagyobb megértéssel fordulnának egymás irányába a felek, és közelebb kerülhetnének egy olyan megoldáshoz, ami mindenki számára adna némi megnyugvást.

A szülők állítása szerint több tanár is felmondani készül az iskolában, feltételezhetjük, hogy őket sem vonták be a döntés előkészítésébe.

Az ATV riportjából kimaradt, de nem mellékes, hogy a kővágószőlősi, szegregáltan működő általános iskola tagintézménye a pellérdi központi egységnek – tehát kell, hogy legyen köztük szakmai kapcsolat. Ez pedig elvben megalapozhatta volna, hogy előkészítsék az egyébként kívánatos iskolai integrációt. Nem kell oktatási szakértőnek lenni ahhoz, hogy valaki megjósolja, hogy az évtizedek óta szegregáltan működő iskolák egybeeresztésének a bejelentése felháborodást fog kiváltani...

INNEN MÁR NINCS VISSZAÚT

KÖTÖTTFOGÁS
Szerző: MAGYAR HANG
2023.08.03.



Az USA bekeményít. Halálraítélt vidék. A vonat nem jár. Mennyit ér a cigányság? Ezek voltak az augusztus 3-i Kötöttfogás témái. Akik megvitatták: Csintalan Sándor, Dévényi István. Balogh Gábor és Reichert János. A műsorvezető Pörzse Sándor volt.

NEM MEGLEPŐ, INKÁBB ADEKVÁT MÓDON LEKÉPEZI AZ ORBÁN VEZETTE KORMÁNY ÉS A PINTÉR IRÁNYÍTOTTA BELÜGYMINISZTÉRIUM SZELLEMISÉGÉT

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2023.08.02.


Szerintem nem bosszankodni kellene azon, hogy a magyar kormány, a maga mélységesen mély, felettébb komolyan vett, elkötelezetten vallott és odaadással gyakorolt keresztény hitével, értékrendjével és szellemiségével most azt találta ki a már MSZMP-tagsága idején is bizonyára mélykeresztény Pintér Sándor belügyérrel az élen, hogy jövőre esküt kell tenniük a tanároknak, ha tanítani akarnak. Igaz, ez roppant mód megalázó és szerfölött aljadék ötlet, de nem meglepő, inkább adekvát módon leképezi az Orbán vezette kormány és a Pintér irányította Belügyminisztérium szellemiségét.

Bosszankodás helyett szórakozzunk egy kiadósat ezeken a szerencsétlen szemforgatókon, akik minden mondatukat a „k” betűvel kezdik és az „ereszténységgel" folytatják, ám mindezek ellenére még mindig nem sikerült megbirkózniuk azzal a befogadhatatlanul hosszúnak aligha nevezhető kis könyvvel, amelyet Újszövetség vagy Újtestamentum néven emleget a civilizált világ. Ugyanis a hegyi beszédben, amely bizonyos tekintetben a legfontosabb és legátfogóbb jézusi tanítás foglalata, Jézus egyenesen megtilt mindenféle esküt, bárkire vagy bármire hivatkozva is történjék, s kizárólag a mindenkori igazmondást tartja követendőnek. Ezért is adja az alábbi parancsolatot: „Hallottátok ezt a régieknek szóló parancsot is: Ne esküdjetek hamisan, hanem tartsd meg az Úrnak tett esküdet. Én pedig azt mondom nektek: Egyáltalán ne esküdjetek, sem az égre, mert az Isten trónja, sem a földre, mert az lába zsámolya, sem Jeruzsálemre, mert az a nagy Király városa. Még saját fejedre se esküdjél, mert egyetlen hajszáladat sem tudod fehérré vagy feketévé tenni. Így beszéljetek inkább: az igen igen, a nem nem. Ami ezenfelül van, a gonosztól való.” (Máté 5,33-37) És szinte szó szerint ugyanezt ismétli meg Jakab apostol levele (5,12), ugyanakkor Heródes meggondolatlan esküje mutat rá a felesleges és értelmetlen eskütételre (Máté 14,7-9).

Az eskü „a gonosztól való”, mondja tehát az evangélium (Semjén Tusványoson is hangsúlyozta, hogy tehát Isten kinyilatkoztatott szava), s hogy jelen esetben ki a gonosz, arra mondjuk egy kormányülésen tévedhetetlenül rá lehet mutatni, pedig talán még mindig nem nőtt neki patája és szarva.

A Párt, vagyis az élcsapat igen messziről érkezett, s már vagy két évtizede elementáris küzdelmet folytat a kereszténységgel. Úgy látom, egyre nagyobb az esélye annak, hogy a saját mindennapi gyakorlatuk és az isteni értékrend között tátongó, egyre gigantikusabb szakadék kiiktatására hamarosan Jézus szavait is fólia fogja beborítani.

Csak egészen sötét fólia, még véletlenül se üssön át rajta valami.

EGYEZTETÉS A STÁTUSZTÖRVÉNYRŐL – FELHATALMAZÁS NÉLKÜLI EMBEREKKEL

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.08.05.


A státusztörvény végrehajtási rendeletéről folytatott pénteki tárgyalás egyetlen kézzelfogható eredménye, hogy jövő szerdán folytatódik, és hogy augusztus 16-án ismét lesz sztrájkbizottsági tárgyalás. A megbeszélés légköre egyébként nem volt barátságtalan, csupán azt lehetett érzékelni, hogy felhatalmazás nélküli emberekkel kellett egyeztetni. Mindezt Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke, és Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának elnöke osztotta meg lapunkkal.


„A tárgyalásokban nincs semmi változás, a pénteki tárgyalás egyetlen kézzelfogható eredménye a jövő heti folytatás kicsikarása, illetve az, hogy augusztus 16-án folytatódjon a sztrájkbizottsági tárgyalás is. Ez az egyeztetés egyébként ugyanúgy folyt, mint eddig, mi elmondtuk az aggályainkat, azokat fölírták, és reméljük, hogy a jövő héten választ kapunk rájuk”– ezt Gosztonyi Gábor mondta a Hírklikknek, miután befejeződtek a szakszervezetek, a Nemzeti Pedagógus Kar és Maruzsa Zoltán pénteki tárgyalásai a státusztörvény végrehajtási rendeletéről.

Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának ügyvivője mindehhez hozzátette, nagyon remélik, hogy a kormány szerdáig átgondolja mindazt, amit felvetettek, többek közt az eskütétel kötelezőségét, és kitalálják azt a jogszabályi helyzetet, amelybe belefér, hogy a dajkák és kisegítő foglalkozásúak továbbra is meg tudják kapni a garantált bérminimumot. Azt is kérték, hogy vegyék ki a fegyelmire vonatkozó aggályos szakaszokat, amelyek szerint fegyelmi eljárás közben bármikor be lehet venni új szempontokat. Valamint gondolják át azt is, ha valaki mesterpedagógusként gyógypedagógiai intézményben dolgozik, nem jár neki munkaidő kedvezmény. A szakszervezetek valószínűsítették, hogy ez csak adminisztratív probléma lehetett. A választ meg is kapták a kormány oldaltól: „igen”...

SZOPTATÁSI TANÁCSOK

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.08.05.


Egy magyar édesanya emlékezett még Novák Katalinra abból az időből, amikor popsitörlővel pucolta az ablakot a családvédelem nevében. Illetve hallja ma is a hangokat mindenünnen a család mindenek felett valóságáról (az apa férfi, az anya nő), hogy megvédik őket. A Fidesz cakumpakk, csak a családokért él, éppen azért a magyar édesanya levelet intézett a kijelölt Sándor-palotához. Abbéli érdeklődését fejezte ki, nem úgy, ahogyan én prezentálom, de a lényeget és a felgondolásokat tekintve mégis, hogy mi az anyám valagáért kellett a legnépszerűbb babatápszerek állami támogatását csökkenteni.

Ezek így lassan a megfizethetetlen kategória, a kisded pedig csak nem ehet két pofára velős pacalt, ergo kell neki az a nyüves tápszer, amire rámegy közjószág édes szülőjének a gatyája is. A családokért teljes szívvel dolgozó, úgyszólván értük élő Novák Sándor-palota azonban nem válaszolt a magyar édesanyának, mert épp teheneket adott át valahol Afrikában, azaz, magasabb szempontok vezették őtet. Így tovább passzolta a levelet benne a kérdéssel Pintér minisztériumának. A belügyér már annyi mindenhez is ért, hogy ez meg se kottyan neki, így gondoskodott a válaszról, igaz, nem sk., de mégis.

Képen is fújhatta volna a magyar édesanyát egy kis könnygázzal, hogy kérdésekkel provokál, de megkönyörült rajta. Egy államtitkárhelyettes, ráadásul nőnemű lett megbízva azzal, hogy a magyar anya nyomorát gondozza. Nem kerülgetjük a forró kását, hanem in medias res meséljük el, hogy a nőnemű államtitkár válaszában a szoptatás fontosságáról értekezett, hogy az milyen hasznos a közjószágnak, és csak pénzbe sem kerül. No most, nem vagyok egy védőnő, akikkel most szórakozik a hatalom majdnem a tanárok módján, de annyit tapasztalatból tudok, van az úgy, hogy nem tud szoptatni a magyar anya.

Ennek több oka is lehet, a legközönségesebb, hogy nincs elég teje, vagy egyáltalán nincsen, de a nőnemű államtitkár helyettes a jelek szerint erről nem igazán hallott, illetve annyit igen, hogy anyatej vételezéséhez (meghatározott feltételek mellett) kapható támogatás, de, hogy melyek ezek a feltételek, arról egy rohadt szó nem esik. Arról viszont igen, hogy vannak olyan tápszerek, amelyeknek állítólag nem ment fel az ára, de azt meg nem igazán szeretik a magyar anyák. Ezek szerint tápszerben is van farhát, nem ártana megjegyezni, a lényeg azonban egy, a magyar anya el lett hajtva a gondjával, mert megvédjük a gyermekeinket.

Pedig nem ártana megbecsülni a magyar anyákat (nem csak jelszavakban), mert elég különös a helyzet e téren is. Annyi van csak, hogy a védőnői hálózatot szétcseszték, mint már voltak ők emlegetve, szülni a hírek alapján általában munkaidőben lehet, este meg hétvégén nem, mert nincsen orvos, ahogyan, ha mégis megszületik az a gyerek, gyerekorvos is alig. Mindebből kitetszik, nagy kaland és nagy kihívás szülővé válni Neriában, mindemelett nem akarnám ezt túlragozni, csak azért hoztam elő, mert példa ez is arra, hogy a szavakon kívül itt semmi nem történik az anyákért és a gyerekekért.

Ha tápszert akarsz, kioktatnak a szoptatásról, ugyanakkor az az elborzasztó, hogy ez az általános minta. Generálják a problémákat, de egyet sem oldanak meg, köznyelven ezt úgy mondják a kocsmában, hogy amihez hozzányúlnak, az szarrá válik a kezükben, és a nagy egészet nézve az országhoz is hozzányúltak, de még mennyire, de nem ismétlem meg a végeredményt. Mindezt tudjuk, ám mindemellett kínjainkat az is gyarapítja, mint a hivatkozott magyar anyáét, hogy emellett még ki is vagyunk oktatva. Úgy nagy általánosságban mindenről és mindenkitől, akit a hatalom szele egy kicsit is megcsapott.

Viszont nem értik, miért nem szülnek a magyarok, miért fogyunk el. Nem értik, mitől bazi nagy az infláció, hogy miért kap ki a Fradijuk, rohadnak le a vonatok, miért nem működik az egészségügy, mi a baja a tanároknak, föl nem foghatják, miért nem küld pénzt Brüsszel, egyáltalán, hogyan ment tönkre az ország, de legalább kormányozni tudnak. Vagy pediglen nem. De duma, az van. Annyi duma van a lapjaikban a rádióikban és a tévéikben, az óriásplakátokon, a Facebookon meg az anyám valagán is, hogy a jelek szerint nem csak mi szédülünk bele, hanem ők is. Szoptatási tanácsok, cseszmeg, az eszem megáll.

SZELE TAMÁS: PUTYIN RENDSZERÉT KIZÁRÓLAG AZ OROSZ EMBEREK VESZÉLYEZTETHETIK

HUPPA
Szerző: SZELE TAMÁS
2023.08.04.


Tegnap az Oroszországi Föderáció közelmúltjáról és jelenéről írtam, ma a közeljövőjéről fogok, éspedig Mihail Turcsenko politológus tanulmánya alapján, mely nemrég jelent meg a The Riddle magazin hasábjain. Néha még vitatkoznék is vele, mert szerintem kissé idealista – de az tény, hogy Oroszország jövőjével kapcsolatban mégiscsak egy orosz szakember véleménye mérvadóbb, mint az enyém.

Akkor lássuk, hogyan értékeli Turcsenko a jelen, de főleg a jövő lehetőségeit. (A saját megjegyzéseimet szokás szerint kurzív szedéssel jelölöm majd.)

Prigozsin közelmúltbeli lázadása megmutatta, hogy Putyin rendszerének legnagyobb kihívói a saját támogatói lehetnek. A rezsim közelgő végéről szóló jóslatok azonban, amelyek nem sokkal a lázadás után szaporodtak el, nem veszik figyelembe azt a tényt, hogy a Kreml meglehetősen sikeresen kezelte ezt a fenyegetést, és Putyin diktatúrájának fő pillérei, azaz a hatalmi elit és a társadalom többségének lojalitása nem ingott meg. A rezsim még mindig nagy stabilitási tartalékkal rendelkezik. Az ellene folytatott küzdelemnek inkább egyesítenie, mintsem megosztania kellene az ellenzéki mozgalmat.

Oroszország politikai rendszere: A stabilitás forrásai

A Putyin rendszeréhez hasonló személyi diktatúrák általában hosszú ideig tartanak: minél tovább tartja magát egy diktátor a hatalomban (feltéve, hogy magánjuttatásokat osztogat az őt támogató elitnek), annál nagyobb a lojalitás iránta. A Putyin „győztes koalíciójába” tartozó elit, különösen a szilovikok számára Putyin a garanciája kiváltságaiknak, az országon belüli jövedelemforrásaiknak és a jogi felelősségre vonás alóli mentességüknek. Jelenleg a puccs megszervezésével járó kollektív fellépés költségei és a későbbi bizonytalanság kockázata a „győztes koalíció” minden egyes tagja számára meghaladja a status quo fenntartásának költségeit.

A társadalom szintjén a tekintélyelvű egyensúly a viszonylagos gazdasági stabilitásnak köszönhetően tartható fenn, ami lehetővé teszi az oroszok, különösen a közszférában dolgozók és azok számára, akiknek a jövedelme így vagy úgy a kormányhoz kapcsolódik, hogy fenntartsák a kielégítő életszínvonalat, és azt higgyék, hogy

a tiltakozás ára magasabb, mint a lojalitás költségei.

A háború előtt az Oroszországi Föderáció közepes jövedelmű ország volt, és ezt a státuszát a mai napig megőrizte. A propaganda és az elnyomás is a rendszer szolgálatában áll. A propaganda hatékony mechanizmus a tekintélyelvű ellenőrzés gyakorlására, olyan eszközökkel, mint a meggyőzés és a leszerelés. Az elnyomás viszont a félelem légkörét teremti meg, és arra kényszeríti az elégedetlenkedőket, hogy hallgassanak, különösen, ha van mit veszíteniük.

Ebben az összefüggésben Prigozsin lázadása a Putyin belső körén belüli alárendeltség váratlan megszegésének bizonyult. Mindazonáltal, amikor a következményeit értékeljük, három dolgot fontos megjegyezni.

  • Prigozsin nyilvánosan hű maradt Putyinhoz.
  • A lázadást sem az elit, sem az egyszerű oroszok nem támogatták.
  • A rendszernek sikerült gyorsan, „szabályszerűen” és viszonylag kevés vérontással kezelni a lázadást.

A Wagner katonai magáncégnek a védelmi minisztérium alá rendelése, a Roszgvargyija megerősítése és a rendfenntartó szervek fizetésének bejelentett emelése annak jeleként értékelhető, hogy a rendszer uralja a helyzetet, és készen áll arra, hogy az elnyomó apparátus hűségét megvásárolja. Mivel a Prigozsin elleni büntetőeljárást lezárták – a vagyona egy részének elidegenítésével párhuzamosan –, ez azt mutatja, hogy Putyin diktatúrája ragaszkodik az informális játékszabályokhoz, amelyek előírják, hogy soha nem lehet végezni a „saját emberekkel”, de jelzi az elitnek, hogy a hűtlenségért nagy árat kell fizetni.

Az orosz helyzethez hasonló a magyar, ahol, bár nem puccskísérlet, hanem bohókás mulatozás miatt megbukott, ereszmászó politikus kerülhet vissza rövidesen a hatalmi elitbe (egy másik, korábban és látszólag bukott potentát már vissza is került), pont a „saját emberekkel nem végzünk” elv jegyében...

ITT OLVASHATÓ

A VASÚTI SZÁRNYVONALAKON SPÓROLNAK, DE GIGAINGATLANBIZNISZRE JUTOTT 240 MILLIÁRD

HÁROMHARMAD
Műsorvezető: NAGY JÓZSEF
2023.08.04.



Lázár János bocsánatkérésével és a MÁV-val kezdett Kerner Zsolt, Pető Péter, valamint Nagy József. Aztán a magyarok amerikai vízummentességének szigorítása került terítékre. 

00:00 Bevezető 

02:25 Elfogadjuk Lázár János vonatos bocsánatkérését? Miért zár be MÁV szárnyvonalakat a NER? 

15:10 Piaci vagy közösségi racionalitás alapján kéne dönteni egy-egy alacsony kihasználtságú szárnyvonal bezárásáról? 

24:55 A világban másutt most építenek vasútvonalakat, mi bezárjuk őket 

32:20 Számít Orbánnak, hogyan néz ki az ország? 

44:45 Miért szigorított az USA a magyarok vízummentességén? 

54:55 A háborútól nem védte meg Orbán a határon túli magyarokat, most viszont óvná őket a vízumszigorítás következményeitől

2023. augusztus 4., péntek

MIRE JÓK A SZANKCIÓK, HA ÖMLIK AZ OROSZ OLAJ A VILÁGRA? – A HÁBORÚ HÁTTÉRÜTKÖZETEI ÉRTHETŐEN

VÁLASZ ONLINE
Szerző: MAGYARI PÉTER
2023.08.04.


2023 első felében több olajat adtak el az oroszok, mint a háború előtt. Mégis kevesebbet kerestek vele. Az Amerikában kidolgozott szankciós tervnek éppen ez volt a lényege: úgy fájjon Moszkvának, hogy ne tűnjön el a piacról az orosz olaj. Júliusig működött is a terv, ám az oroszok elkezdtek alkalmazkodni a kihívásokhoz. Hiánypótló háttér az Ukrajna elleni háború mögött meghúzódó szankcióháború frontjairól...

MAGYAR ISPÁNNAK MAGYAR FOGATOT

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.08.04.


Putyin bácsi tegnap kiadta a napiparancsot, miszerint orosz csinovnyiknak orosz autót. Azaz, felszólította az úgymond orosz tisztviselői kart, hogy az összesnek „hazai gépkocsival kell közlekednie”. Nincs semmi baj azzal, ha szerinte „szerényebbre fogják az igényeiket”. Minden oroszok elnöke ezt azzal indokolta, hogy „az alapvető cikkek előállítását a hazai termelők felé kell irányítani”, amitől nem lennénk az imperialisták helyében. De a csinovnyikokéban sem igazán, illetve leginkább az ő bőrükbe nem bújnánk bele.


Ugyanis az orosz autógyártásról manapság az hírlik, hogy a szankciók miatt – amelyek tudvalévően nem működnek – a gyártósorról legördülő orosz autókról mindig hiányzik néhány apróság, olykor szétesnek, vagy nem lehet beindítani őket. Ez a rendelkezés mindemellett ideológia, a köldöknézés egy sajátosan orosz módja, amivel azonban nincsenek egyedül a világban. Mert például nálunk is mi magunk főzzük a kisüstiben az „alapvető élelmiszert”, mint ahogyan a nemzeti tőkésosztályt is erővel hozza létre a mi urunk, Orbán.

Aki nem tudjuk, mikor jut el arra a szintre, mint az ő parancsolója, Putyin, de magyar személyautó híján vagy azt adhatná parancsba, hogy a magyar csinovnyik Ikarussal járjon, de leginkább hatökrös szekérrel. Mégis inkább a parádés fogat illenék hozzájuk, és erre már láttunk is ékes példát, amikor a soknevű hadügyminiszterünk ilyen készséggel ment meglátogatni a katonalovakat. A kép, ami erről készült, olyan volt, mintha a Noszty fiúból került volna elő, ami nem véletlen, mert ez az a világ, ahová ezek visszaálmodják magukat.

Putyin fejébe teljesen nem látunk bele, de nem is akarnánk, hiszen ki a rosseb kíváncsi a pokol fortyogására, de az önmagába fordulás és a hazai szar termékek erőltetése nem csak hazafias gesztus, hanem a nyugatellenesség megnyilvánulása is. Itt kellene utalnunk a mi kedvelt Spenglerünkre, aki száz évvel ezelőtt látta azt, amin mi most csodálkozunk, hogy a bűnös emiatt minden oroszok akkori cárja, Nagy Péter volt a nyugatimádatával, mert egy olyan életformát akart a muzsikokra erőltetni, amire nem álltak készen.

Spenglernél a kultúrának ki kell forrnia magát, mintegy szervesen kell fejlődnie, hogy a civilizáció szakaszába léphessen, s ha ez nem természetes úton történik, abból bajok fakadnak. Innen eredezteti Szentpétervár és Moszkva ellentétét, voltaképp Tolsztoj tragédiáját, aki úgy tekintett a nyugati civilizációra, mint valami borzalomra, ami az orosz lélektől idegen, és ez a szembenállás máig megvan. Innen nézve Putyin nyugatellenessége is érthető, bár el nem fogadható. A következtetés viszont az, hogy nem lehet ráerőltetni egy népre semmit.

Ezért nem lehet demokráciát exportálni iszlám országokba, s ha belegondolunk, ezért haldoklik ugyanez Magyarországon is, mert a feudalizmus után nálunk előbb kommunizmus, majd kapitalizmus jött, a polgári demokrácia pedig megbukott. Amikor a magyar nép szolgalelkűségére csodálkozunk rá, az eredőjét valahol itt kell keresnünk, nincs meg a génjeinkben az erre való igény és készség. Ahogyan az oroszoknál volt a ’Pétervár Moszkva ellentét, minálunk meg az urbánus, népies vita és fogak vicsorgatása.

Ha belegondolunk, már a rendszerváltás ezzel kezdődött, Csurka és csapata, Antal és körei, illetve az SZDSZ és eszmeköre. S hogy a Szabad Demokraták megbuktak, ezzel is magyarázható, a magyar társadalom nem állt készen rájuk, és a jelek szerint nincs felkészülve rá ma sem. A Fidesz volt a kakukktojás a maga elvtelen hataloméhségével, de a jelek szerint a mi vidékünkön ez működőképes, legalábbis a hatalom megszerzése és megtartása szempontjából. Ám, hogy a magyar nép kulturális – szigorúan spengleri értelemben – szintje hol tart, az mára kiderült.

Nem nyafognék, de most már késő. Másfelől csak arra szerettem volna rámutatni, hogy mostani létünk úgyszólván determinált, ami viszont mégsem jelenti azt, hogy ellene tenni semmit nem lehet, csak momentán azt nem tudjuk, mit. Oldva azonban nyomorunkat, és szem előtt tartva Kierkegaard papa intését, miszerint legyen mindig velünk a nevetés, tényleg várjuk Orbán atyuska megnyilvánulását, mivel kötelező járnia a főispánoknak, mert enélkül egyáltalán nem kerek a történet, ami a nyüves életünk.

És innen van az is, hogy nem kell bántanunk a mindenkori Mária néniket és Feri bátyámokat, akik atyuskák szorításában szocializálódtak. Horthy, Kádár és Orbán, mint akik úgy mutatják nekik az utat, amire semmilyen liberális alak nem képes, mert az ő szavai szabadságot tételeznek, amire a magyarnak nemhogy igénye nincs, de fél is tőle, mert valami ismeretlen van a túlparton. Ezért jó neki a gémes kút, malom alja, fokos, és ezért nem kérdi, hogy mit keres a Tisza partján. Azt hiszem, úgy kell búcsúznom: jóccakát.

HIRTELEN 12 EMBER ÁLLAMPOLGÁRSÁGÁT VONTA VISSZA NOVÁK KATALIN - HUPPA-LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2023.08.04.


 Két nappal az amerikai vízumszigorítás után

Nem tudni, hogy a mostani visszavonásoknak mennyi közük van az amerikai lépéshez, mindenesetre az egybeesés figyelemreméltó.

A CÖF is ugrott egy fejest a Pressmant cenzúrával vádoló műbalhéba

David Pressman olvasói levélben reagált, amelyben felhívta a Nemzet munkatársainak figyelmét, hogy a vízumszankció nem a legpontosabb kifejezés, lévén, hogy az amerikai bevándorlási törvényben teljesen más helyzetre alkalmazzák…

Nem hajlandó elárulni Novák Katalin, mikor nevezik ki Sándor Fegyirt nagykövetnek

Ez az egész kezd olyan lenni, mint a svéd NATO-csatlakozás…

Miért nehezíti tovább egy magyar államtitkár a kárpátaljai magyarok ukrajnai életét?

Potápi Árpád Martoson nyíltan illojalitásra szólította fel őket országukkal szemben, amikor azt mondta, hogy a 150 ezer kárpátaljai magyarnak nem feladata, hogy segítsen abban, melyik szláv ország nyerje meg ezt a háborút.

A Nigerből hazahozott magyar szerint túlzás, hogy “kimenekítették az országból“

Szijjártó Péter szavai… Azt is mesélte az illető, hogy a nagyjából 20-25 milliós lakosság egy része nem is értesült az országban zajló fejleményekről. Az igen szegény országban ugyanis a hivatalos statisztikák alapján csaknem 70 százalékos az írástudatlanság, sokaknak nincs tévéjük, és vannak, akik nem törődnek a politikával, mert úgy érzik, nincs hatással az életükre az, hogy ki vezeti az államot. Haladunk Niger felé.

Lemondott a váci tankerületi központ vezetője

Korábban már kiderült, hogy a rendőrség nyomoz egy tankerületi vezetőt érintő ügyben sikkasztás és hivatali vesztegetés miatt. Az érintettet azonban hivatalosan még senki sem nevezte meg.

Az utolsó pillanatban mondták le a Szikra nyári táborát

A tábor vezetését állítólag végül Bodajk fideszes polgármestere szólította fel, hogy mondják vissza a politikai rendezvényt.

Lázár János bocsánatot kért

Tudod, hogy nincs bocsánat…

Az Árpád hídi halál tanulságai

“A kormányzó egy múlt századi, elavult és hamis fejlődésmítosz rabja, alattvalói pedig rátesznek még egy lapáttal, és biztos kézzel viszik az ezerszer megjárt és mindig újra üdvözítőnek hazudott zsákutcába az országot.”

„Akkumulátorgyárat Felcsútra!”

Nyíregyházán tüntettek a kínai üzem ellen.

Szijjártó Péter felesége sem akart kimaradni a NER-es ingatlanbizniszből

Férje régi futsalos ismerősének feleségével úgy döntött, hogy bele mer vágni az új kalandba…

Pintér Sándor volt érdekeltsége újítja fel az MTVA biztonsági kamerarendszerét

A szerződést az MTVA július 19-én annak a Civil Zrt.-nek a leányvállalatával kötötte meg, amelynek 2010-ig Pintér Sándor belügyminiszter volt a tulajdonosa, és amelyben jelenleg is az igazgatóság elnöke Tasnádi László, aki az ügynökmúltja miatt mondott le az Orbán-kormány belügyi államtitkári posztjáról 2016-ban.

Egy tanár ellehetetlenítéséről szóló magyar filmet mutatnak be a Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon

Az Elfogy a levegő november 2-től lesz látható országosan a hazai mozikban.

2023. augusztus 3., csütörtök

MINDEN EGYBEN EGY FÖLDÚTON

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.08.03.


Tokajban átadtak egy dűlőutat. Nem egy vaszisztdasz az átadási-avatási, pláne, hogy rezesbanda és ökumenikus mise sem volt a helyszínen. Viszont földút volt, és heten fogták a nemzeti szalagot, sőt még mosolyogtak is a kamerába bele, mint akik enkezükkel hozták el a XXI. századot a messzi vidékre, amitől majd jobb lesz a megvédett magyar családoknak. Amúgy a hercegkisasszony, tudják, a szaros pelenkás nemrégiben vásárolta fel a fél vidéket, ilyképp gondolhatnánk azt is, ő kapta a földutat, ha jönne szemrevételezni a birodalom ezen szeletét és a napszámosokat.

Név nélkül felsorolva ott mosolygott a tűző napsütésben két polgármester, egy vármegyei közgyűlési elnök, két fejlesztési tanácsi elnök, egy államtitkár és egy miniszter, aki viszont maga volt Gulyás Gergely, mert a jelek szerint ő mostanában mindenhol ott van. Ám nem azért említettük őt név szerint, mert különösebb érdemei volnának, ugyanis ugyanolyan porbafingó kis organizmus, mint a többi hat, ellenben ő mondta meg a tutit, hogy miért örülünk egy földút átadásának, és miért voltak ezen ott rajta kívül még hatan, potentátok, illetve a híriroda a sürgölődő fotóssal.

Gulyás Gergelynek egyébként nem igazán kellene megszólalnia, főleg nem mostanában, mert az elmúlt napokban láttuk, mik bírnak kijönni belőle, mint ahogyan egyébként ez alkalommal is. Ez a dűlőút-bekötőút-földút ugyanis az ő tálalásában nem egyéb, mint „a dűlőút átadása jól szimbolizálja azt a fejlődést, amelyet Tokaj-Hegyalja és Tarcal elért, az ott elindult fejlesztések pedig bizonyítják, hogy a térség gyorsan fejlődik, ugyanúgy, ahogy az ország egésze”. És itt megállunk egy szóra tanár úr, mert szimbólummal találtuk magunkat szemben. Ez pedig olyan valami, ami mutatja az esszenciát, a kivonatot mégis messzeringóan.

Ránézésre ez az út nem egyéb, mint amit az évtizedek (századok) alatt arra járó munkások, lovaik, teheneik, mostanában traktoraik kitapostak a löszből, most pedig ráeresztették a Józsit a tolólapátossal, és máris kész volt a fejlődés és a jövőbe vivő biztos út. Ami egyébként, majd elfeledtem, három és fél kilométeres, viszont arról nem kaptunk információt, Mészáros építette-e méterenként pár milliárdért, de nem is ez a lényeges, hanem a rohamos fejlődés maga. Hogy ez a földút mutatja Gulyás szerint az országban végbemenő folyamatokat, ez azonban olyan, hogy jön egy tavaszi zápor, és huss, elmossa az egészet.

Olyan fejlődés ez, ami az egész országra jellemző, idézzük meg még egyszer Gulyás szavait, és az a különös helyzet áll elő, hogy most az egyszer nem hazudik, pedig nagyon akart volna. Nem ragoznánk tovább ezt az ingatagságot, hanem inkább azon mélázunk egy pöttyet, hogy miért mentek oda ezek hatan, miért vigyorognak teli pofával, és, hogy komolyan gondolják-e ezt az egészet. Mostanában amúgy is kétségek gyötörnek, hogy amiben élek, az egy rossz álom-e, vagy egy rosszul megírt színdarab, mert életnek kevéssé nevezhető. Ez az én egyéni nyomorom, az viszont már nem, hogy a hercegkisasszony a földesúr ezen a tájon.

Ők hatan pedig azért mutatják olyan nagy rössel ezt a nyomorult utat, hogy dokumentálva legyen, ők ott voltak, ők örültek, sőt, még tán az érdemüknek is tudják be a Józsi tolólapátosát. Amit látunk, az egyébként egy kabaréjelenet, a szerző, ami maga az élet, azt mutatja, milyen mélységekig képes süllyedni az ember a végtelen szervilizmustól és szolgalelkűségtől, eközben miképpen veszíti el a kapcsolatát az amúgy is illékony valósággal, s hogy végül ez a kép, ahogyan hatan ott idiótán vigyorognak, hogyan kerül be a lapokba győzelmi jelentésként.

Mária néni az otthonkájában pedig örül a megyei kesmában látva az újabb diadalt. Mielőtt szokás szerint az történne, hogy kapna az ember a képibe, miért ezzel foglalkozik, amikor vannak ennél sokkal fontosabb dolgok is, akkor arra azt lennék kénytelen felelni, az lehet. Ámde olyan, amiben ilyen sűrűségben és mélységben mutatkozik meg a rendszer pitiáner primitívsége, máma csak ez az egy, amiben benne van minden nyomor. Minden hazugság és az összes bő gatyás társak. A jövőbe vivő, hatan felavatott földút, mint boldogságunk záloga. No meg az észveszejtő fejlődésé. Mondja valaki, hogy ez nem delikát, mert bizony az.

A ROMA HOLOCAUST – EMLÉKEZÉS SZÉCSI MARGITTAL

KANADAI MAGYAR HÍRLAP
Szerző: LENDVAI ILDIKÓ
2023.08.03.



Augusztus másodika a Roma Holocaust emléknapja. Az ő nyelvükön „porajmos”-nak, elnyeletésnek hívják. A cigány áldozatok közül sokat névtelenül nyeltek el a gázkamrák, legtöbbjüket nyilván sem tartották. Csak a tábori jelük. a fekete háromszög különböztette meg őket a többiektől. Külön gondot okoztak a náciknak: elvégre az indiai árják leszármazottai, nehéz volt ürügyet találni a kiirtásukra. Az egyik ideológus megoldotta a problémát: szerinte a romák az árják legalsó rétegéből jöttek, és vándorlásuk során szemita népekkel is keveredtek. Vagyis nem elég, hogy cigányok, még zsidófélék is. Irány tehát Németországból, de később tőlünk is Auschwitz, a külön roma barakkok.

Ahonnan már 1944 május 16-án (azóta ez a Roma Ellenállás napja) a gázkamrába akarták terelni őket, de ők -a táborban szokatlanul, az őröket is meglepve- nem hagyták magukat. Magukra zárták az ajtót, üvegcseréppel, husángokkal, az ágyból kiszerelt vasrudakkal védekeztek. Augusztusban aztán győzött a túlerő. Füstté vált az a 371 roma baba is, aki a táborokban született.

Emlékükre idézzük fel Szécsi Margitot, az egyik legnevesebb cigány költőnket, Nagy László feleségét. Gyönyörű nő: fekete Kleopátra frizura, hatalmas, sötét szemek, karcsú test, ahogy a kortársak jellemzik: királynői tartás. Az ő családjuk, budapestiek lévén -apja külvárosi asztalossegéd- megússza. Az irodalmárok azt mondják, Szécsi Margit a külvárosok költője, ahogy József Attila is. Egy másik költőnő, Tóth Erzsébet így jellemzi párosukat Nagy Lászlóval: „csibészhercegnő a költőkirály mellett.”

Legtöbb verse illik a gyásznaphoz. Tüdőbetegként, tüdővérzéssel gyakran szembenéz a halállal. De másként is. Egyszer a repülőtéren várja Szófiából hazatérő férjét, amikor bemondják: a gép lezuhant, túlélő nincs. Csak később tudja meg, hogy Nagy László lekéste a gépet.

Költészete javán ott az árnyék: „Bomlik minden,/ gyönyöröm elszáll,/ váram alól/ omlik a kőszál,/ a hegedű/ tengeren úszkál.”

Egy verse a betegségéről: „Erő és szépség elhagyott,/ fehér ágy elszív engem-/ én édesem, én édesem,/ ne hagyj meghalni engem,/ míg öt világrész illata/ csábít világgá mennem-/ űzd el a gyalog-madarat,/ ki elkaparna engem./… Mosdass, ölelj,/ ne félj, ne félj,/ mert el nem érnek engem,/ fekvén is fekszem szárnyakon:/ isten szállat föl engem.”
Különleges pár, csupa tehetség és szenvedély. Hasonlóan látják küldetésüket is: „Csak meg ne halj, csak meg ne haljak,/ csak el ne vássunk túl korán,/ arany sarkantyúk a világon,/ az isten vágtató lován.”

Társak voltak „a világ sarkantyúiként” is. Legendás szerelmük és szövetségük végig, már nem fiatalon is kitartott. Ajánlom nemcsak emlékezésül azokra, akiknek nem adatott meg, hogy végigéljék az életet. Azoknak is, akiknek megadatott. És idősen is meg akarják élni azt, amit Szécsi Margiték: „Hadd nézzem édes arcodat,/ a szigorút, a régi-drágát,/ az elviharzott ifjúság:/ a nagystílű angyal tanyáját,/ a cigány-élettől gyötört,/ a marakodástól árvát,/ hadd nézzem újból arcodat,/ a szigorút, a régi-drágát.”

A POLITIKUSOK CÉGEI A JÖVŐBEN NEM KAPHATNAK ÁLLAMI TÁMOGATÁST... CSEHORSZÁGBAN - HUPPA-LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2023.08.03.


Lex Babis


Mi több: a politikusoknak médiacégekben sem lehet érdekeltségük a cseh szabályozás szerint.

A gumiügy ráég Rogánékra

Már az osztrák állami tévé is foglalkozik Rogán Antal államtitkárának testvére által összehordott illegális gumitelepekkel.

Kövérnek most meg kellene büntetnie a szabályokat semmibe vevő fideszes képviselőket

A kormányoldal bojkottálta az ellenzék által legutóbb kezdeményezett rendkívüli parlamenti ülést is, amelynek napirendi pontjairól minden képviselőnek szavaznia kellett volna.

A szegények csomagjában 820 forintig drágult az UHT tej, a NAV nyomoz

Két dolog lehetséges: a (közbeszerzésből kizárt) Natur-Rost Kft. hatalmasat akart bukni a bolton, és csődbe akarták vinni az 1994-ben alapított céget, vagy az általuk számított közel 10 százalékos haszonnal, a keretszerződés árainál 50 százalékkal olcsóbban is össze lehetett volna állítani a szegények szánt csomagot.

Orbán Viktorék esztelenül költenek esztelenül sok pénzt fegyverekre

Miközben a költségvetés komoly gondokkal küszködik, a fegyvervásárlásokra továbbra is ömlik a pénz. Csakhogy koncepció és háttér nélkül a legjobb fegyver sem ér semmit, márpedig ezek vagy nem léteznek, vagy csak nem beszél róluk senki.

A rendszerváltás óta ilyen nem fordult elő


Mármint, hogy valaki egy olyan súlyos magánéleti botrány után próbált volna visszatérni a politikába, mint Borkai Zsolt.

Ezért kell esküt tenniük a tanároknak

Erősítheti a pedagógus elkötelezettségét. (???)

A kormány leépítésre ösztönzi a Művészetek Palotáját

Káel Csaba vezérigazgató javadalmazása viszont évi 40-ről 46 millió forintra nőtt.

Tárgyalás közben szigorított az ESTA-n az amerikai kormány


A magyar kormány tömegesen kezdte el osztogatni a magyar útleveleket 2010-es hatalomra jutása után: Semjén Zsolt 2017 júliusában jelentette be, hogy megvan az egymilliomodik kettős állampolgár.

Egy német lap szerint az oroszok ismét ukrán hadifoglyokat adhatnak át Magyarországnak

Azt nem lehet tudni, hogy ezúttal a magyar fél értesítette-e Ukrajnát a tervekről.

Negyven–ötven év a MÁV vonatainak átlagéletkora

1000–1500 milliárd forintos a lemaradás. Unásig ismételjük: tegyék közzé a MÁV felügyelőbizottsági tagjainak havi apanázsát.

Európa egyik legtöbbet késő vasútja lett a MÁV

Európában egyedülálló módon a Nyugatiban a mai napig kézzel állítják a váltókat, közel évszázados technológiával… 100 év lassan a lemaradás.

Egy hét alatt 30 forinttal emelkedik a gázolaj ára


Jelen állás szerint pedig jövő év január elsejével bruttó 41 forinttal emelkedik az üzemanyagok jövedéki adója.

Putyin most is drágábban mérte Magyarországnak a gázt


Az Orbán-kabinet az EU-ban immár egyedüliként ragaszkodik a töretlen együttműködéshez.

Törökországi látogatásról egyeztetett Putyin és Erdogan

Rendkívüli lépésnek számítana, mert Putyin először lépne egy NATO-tagállam területére.