Szerző: CZENE GÁBOR
2023.08.05.
Abszurd módon csak azért, mert valaki szegény, még nem juthat állami támogatáshoz. Mindig kell valamilyen más jogosultság: például gyereket nevel, vagy korlátozott munkaképességű – mondja lapunknak Boros Tamás, az Egyensúly Intézet igazgatója.
– Egyáltalán miért foglalkozik az Egyensúly Intézet szegénységkutatással?
– Régebben a közgazdászok és politikusok körében is élénk viták folytak arról, hogyan kellene csökkenteni a szegénységet Magyarországon. A múlt évet megelőző hét-nyolc évben viszonylag jelentős volt a gazdasági növekedés, a szegénység ügye kikerült a viták középpontjából. Azt láttuk, ahhoz képest, hogy mekkora a probléma, a kérdés nincs a közbeszéd fókuszában.
– Nem az történt, hogy a Fidesz szándékosan levette napirendről a témát?
– A szakmai-közéleti viták is megszűntek. Ezért dolgoztunk ki az Egyensúly Intézetben egy javaslatcsomagot a szegénység csökkentésére, tavaly év végén pedig ezért kezdtük el a kutatásunkat. Még abban sincs egyetértés, hogy mekkora ma a szegénység Magyarországon. Ennek egyik oka, hogy azok az adatok, amelyeket az Európai Unió használ, a hazai viszonyok esetében félrevezető, rossz módszertan alapján születnek. Amikor az EU a szegénység és társadalmi kirekesztettség kockázatának kitettek arányát vizsgálja, akkor egyik aspektusként a jövedelmi különbségeket méri. Miután a közhiedelemmel ellentétben nálunk nem kiemelkedően magasak a jövedelmi különbségek – hanem, némi leegyszerűsítéssel, egyformán vagyunk szegények –, Magyarország ebben a mutatóban jobban áll, mint Németország vagy Luxemburg. Ha így nézzük, akkor a szegénységnek kitettek aránya az Európai Unió szerint Németországban és Luxemburgban is nagyobb, mint Magyarországon. Józan paraszti ésszel is belátható, hogy ez a mutató sok mindenre alkalmas lehet, de arra biztosan nem, hogy megnézzük, mekkora a szegénység Magyarországon...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.