ÉLET ÉS IRODALOM / INTERJÚ Szerző: SZÉKY JÁNOS 2023.10.06.
Október 15-én parlamenti választások lesznek Lengyelországban, az eseményt sokan sorsdöntőnek nevezik, most dől el, hogy – a modern köztársaság történetében példátlan módon – a harmadik ciklusban is ugyanaz a párt, a Jog és Igazságosság (PiS) vezetésével alakulhat-e kormány. Rengeteg a bizonytalansági tényező, nehéz jósolni. Mindenesetre múlt vasárnap Varsóban az ellenzék Lengyelország történetének legnagyobb tömegtüntetését tartotta Millió Szív Menete néven. A résztvevők számát a független média hat-nyolcszázezerre, sőt van, aki egymillióra becsüli. Az ország politikailag láthatóan kettészakadt, de a hatalmas tömeg jelez-e a jelen időben vagy előre politikai fordulatot? Piotr Maciej Kaczyński, a varsói Bronisław Geremek Alapítvány elemzője és szakértője válaszol.
– Mi tehát a Millió Szív Menetének politikai jelentősége?
– Fogalmazzunk úgy: Lengyelország félúton van a Magyarországhoz, Törökországhoz vagy Oroszországhoz hasonló autokratikus országok, másfelől az olyan országok között, amelyek képesek voltak megszabadulni az autokratáiktól, mint Brazília vagy az Egyesült Államok. Amikor az USA-ban és Brazíliában Trump, illetve Bolsonaro veszített, akkor olyanok győzték le őket, akik egyszer már voltak vezetők: Biden és Lula. Donald Tusk is volt már vezető, viszont Jarosław Kaczyński éppúgy kimozdíthatatlan a hatalomból, mint Orbán, Erdog˘an vagy Putyin. Másfelől ő nem a Jog és Igazságosság egyetlen arca, ahogy Orbán a magyar hatalmi erőé. Kaczyński úr a párt vezetője, de nem ő a kormányfő, és nem is államfő. Egy a legfontosabb emberek közül, de nem az egyetlen. Itt nem két személy közül kell választani, mint az elnökválasztáson, ez egy parlamenti választás...
Gyarmati István biztonságpolitikai szakértővel beszélget Szénási Sándor a szombati Izraelben történt terrortámadásról, valamint annak okairól és következményeiről...
24.HU / VIDEÓ Szerzők:BÁNSZEGI REBEKA, GELECSÉR GÁBOR PÁL 2023.10.10.
Bár az utóbbi években a Fidesz politikusairól nem feltétlenül a puritán életmód jut eszünkbe, ellenzékben a jelenlegi kormánypárt tagjai állhatatos harcot vívtak az általuk luxusbaloldalnak nevezett akkori kormánypártok urizáló, pénzszóró életvitelével. Visszamentünk az időben, és összeszedtük ennek a harcnak legfontosabb állomásait.
"Mindeközben Irán – izraeli katonai szakértők gyanúja szerint nem csekély orosz segédlettel – a Hamász legnagyobb fegyverszállítójává lett."
A sok nagyokossal ellentétben, akik elmeháborodott politikai fundamentalizmusukból fakadóan egészen biztosan tudni vélik, hogy az Izrael elleni támadásról kizárólag az izraeli ellenzék tehet, amely képes inkább odadobni az országot az önmagukat emberi lényeknek álcázó, gyermekek és idős emberek gyilkolására szakosodott és kifejezetten erre kiképzett kegyetlen terroristáknak, csak hogy megszabaduljanak végre Netanjahutól és kormányától, én most a hazai közvélemény figyelmét néhány összefüggésre szeretném felhívni.
De mindenekelőtt arra, hogy ami Izraelben történt, az nem zsidó belügy, az az egyetemes civilizáció ügye. Ki-ki vérmérséklete és meggyőződése alapján kritizálhatja az Izraelben hatalmon lévők, avagy az ellenzékiek politizálását, de ahol gyilkológépek gyermekeket, tizenéves bulizó fiatalokat vagy magatehetetlen idős embereket mészárolnak le, gyáván, aljas és barbár módon, ősprimitív, szadista kegyetlenséggel, ott az amúgy egyetemes méretekben is egyre vészesebben és reménytelenebbül visszaszoruló emberi civilizáció mellett kiállóknak, s az azt védelmezőknek kell (kötelező) konfrontálódniuk a civilizáción kívüli emberszabásúnak tűnő hóhérokkal, máskülönben nincs tovább.
Amúgy az alábbiakban szóba hozott tények nem biztos, hogy eljutottak a magyar olvasókhoz, annál is kevésbé, minthogy a mindent leuraló kormánypárti sajtó ezeket a tényeket nem szívesen hozza szóba. Helyesebben: egyáltalán nem.
Egyebek között például azt, hogy Lavrov orosz külügyminiszter az elmúlt időszakban meglehetősen sűrűn fogadott különféle Hamász küldöttségeket, s a hírek szerint többször is találkozott Iszmáíl Hanijével, a Hamász fundamentalista iszlám szervezet egyik vezetőjével, a Palesztin Nemzeti Hatóság – palesztinok körében is vitatott – miniszterelnökével. Árulkodó, hogy a terrorcsoport vezetőjét akkor kezdték el Moszkvába invitálni, amikor Moszkva és Jeruzsálem kapcsolata látványosan meggyengült, főként Oroszország ukrajnai háborúját követően. Izrael ugyan tartva – és joggal tartva! – Oroszország szíriai befolyásától, nem szállított Ukrajnába fegyvereket, de nyíltan és egyértelműen elítélte Oroszország Ukrajna elleni háborúját és az orosz csapatok embertelenségét, a civil lakossággal szembeni barbár fellépését. Lavrov egységbe szólította fel a Hamászt és a Mahmúd Abbász vezette Fatah szervezetét. A tárgyalásokon szó esett az „izraeli jogsértésekről” és azok mielőbbi orvoslásáról. Hanija mellett a Hamász küldöttség tagja volt a terrorszervezet helyettes vezetője, Saleh al-Arouri, a Hamász hadseregének alapító parancsnoka is, aki a mostani Izrael elleni terrortámadást követően azt nyilatkozta az Al Jazeerának, hogy „mindent elsöprő csatába kezdtünk… és készen állunk egy izraeli szárazföldi invázióra.”
Amúgy – és nem mellékesen – arról a Lavrovról van szó, aki 2022 júliusában egy moszkvai sajtótájékoztatón önfeledten azt találta mondani, ezzel diplomáciai vihart kiváltva, hogy Hitlerben zsidó vér folyt, meg azt, hogy a legnagyobb antiszemiták maguk a zsidók.
Közben a nemzetközileg egyre inkább elszigetelődő Oroszország igyekezett erősíteni a kapcsolatait megmaradt szövetségeseivel, elsősorban Iránnal. Irán pedig az oroszok iránt táplált háláját egyebek mellett az ukrajnai dróntelepítésekkel fejezte és fejezi ki, továbbá minden olyan katonai együttműködéssel, fegyverszállításokban való közreműködéssel, amellyel a nyugati világ és a Közel–Kelet destabilizációját képes előidézni. Oroszország – mint tudjuk – „legnagyobb tragédiájának”, elvesztett területei visszaszerzésének érdekében, Irán pedig érzékelve Izrael és több arab állam békekötési folyamatát, s azt, hogy épp küszöbön állt egy amerikai-izraeli-szaúdi atomprogram-megállapodás.
Közben Putyin, csatlakozva Lavrov bősz zsidózásához, a világpolitika kulcskérdését szintén a zsidó létformában ismerte fel: legutóbb Zelenszkij zsidó gyökereiről beszélt elítélően, miközben elégedetten jelentette be, hogy „nagyon jó kapcsolataink vannak Iránnal, és minden lehetséges módon erősíteni fogjuk azokat. Ezért mindent megteszünk az Iránnal való kapcsolatok fejlesztése érdekében, és ezt a jövőben is fenntartjuk.”
Mindeközben Irán – izraeli katonai szakértők gyanúja szerint nem csekély orosz segédlettel – a Hamász legnagyobb fegyverszállítójává lett. A fegyverek Iránból Jemenen és Szudánon, illetve Egyiptomon keresztül jutnak el a Gázai övezetbe, a Szuezi csatornán keresztül, békaemberek és a terepet kiválóan ismerő beduinok közreműködésével, azon a titkos és hatalmas kiterjedésű alagútrendszeren át, amelynek bonyolult struktúrája még az izraeli titkosszolgálat előtt sem ismert. Minderről mások mellett Mahmud Mardawi, a Hamász egyik katonai vezetője, az Izz ad-Dín al-Kasszám Brigádok (a Hamász fegyveres erőit tömörítő szerv) egykori parancsnoka számolt be az Al-Monitornak.
És orosz barátaink mellett ne feledjük el a kínai barátainkat sem, akik épp most tettek közzé egy nyilatkozatot, amely az érintett feleket higgadtságra és önmérsékletre szólítja fel, továbbá arra, hogy a felek haladéktalanul fejezzék be az ellenségeskedést. A kínai nyilatkozatban különösen megkapó, hogy a vasárnapi közlemény valamiért meg sem említi a Hamász fegyveres terrorista csoportot, mintha az nem is létezne.
Viszont aki a Hamászt tárgyaló partnernek tekinti, legyen az Oroszország, Irán vagy Kína, az egy terrorista bandával óhajt üzletelni és megállapodni. Ezt meg lehet tenni, ám ebben az esetben ők maguk saját magukat minősítik át terrorista bandáknak.
Ami Irán esetében már jó ideje adott, s Oroszország esetében sem nevezhető távoli célnak.
SZABADON / SZABAD EURÓPA Műsorvezető: BÁTHORY RÓBERT 2023.10.09.
Sosem voltak puszipajtások, de tisztelték egymást. Összeadta Orbán Viktort Lévai Anikóval, majd később az első két gyereküket Ráhelt és Gáspárt is ő keresztelte meg. Azonban a Fidesz 2010-es kétharmadával a tiszteletnek vége lett. Iványi Gábor lelkészt és egyházát azóta próbálja ellehetetleníteni a kormány, ha kell, akár alkotmánysértően, törvényt szegve. A lelkész szerint azért, mert nem állt be a sorba és ellentmondott a kormányfőnek. Iványi Gábor a Szabadonnak azt nyilatkozta: már 2010-ben kapott egy levelet, amiben az állt: írja össze, hogy melyik intézményét kinek ajánlja fel ingyen; ha nem teszi baj lesz. Lett is baj. A Szabadonban Báthory Róbert most megmutatja, hogy a vezető Iványi Gábor szerint 2011 óta hogyan és milyen módszerekkel tesz keresztbe a Fidesz-KDNP a Magyarországi Evagéliumi Testvérközösségnek; és azt is, hogy mi van azokban az intézményekben, ahol hónapok óta nem kaptak fizetést az ott dolgozók.
A 2005-ben államfővé választott jogtudós, Sólyom László vezető szerepet játszott a kommunizmus utáni magyarországi demokrácia létrehozásában – írja megemlékezésében az n-tv német hírportál.
A magyar demokrácia atyjaként ír az n-tv német hírportál a 81 éves korában elhunyt Sólyom Lászlóról. A megemlékezés kiemeli, hogy a 2005-ben államfővé választott jogász vezető szerepet játszott a kommunizmus után a magyarországi demokrácia létrehozásában, és hogy a köztársasági elnöki tisztségről 2010-ben Orbán Viktor egyik saját párttársára cserélte le. Az Alkotmánybíróság 1990 és 1998 között az ő irányítása alatt állította át a váltókat az újonnan megteremtett jogállami pályára, egyebek közt a halálos ítélet eltörlése, a terhességmegszakítási jog, az államfői jogállás és a népszavazási szabályozás támogatásával. Sólyom László 1994 és ’98 között az Európa Tanács égisze alatt működő Velencei Bizottságnak is tagja volt, amely fontos szerepet játszott a közép-kelet-európai demokráciáknak nyújtott alkotmányjogi tanácsadás révén. Számos értelmiségi azt kérte 2010-ben az akkor miniszterelnökké újra megválasztott Orbántól, hogy ismét őt jelölje köztársasági elnöknek, a jobboldali populista kormányfő azonban Sólyom ellenében saját párttársa, Schmitt Pál mellett döntött – idézi fel a német médiabeszámoló.
Lehet-e Kaczyński utódja Morawiecki?
Most pedig nézzük a vasárnapi lengyel parlamenti választások felvezetéseként a Frankfurter Allgemeine Zeitungban megjelent terjedelmes cikket Mateusz Morawiecki miniszterelnökről, akinek a lap szerint esélye van arra, hogy megörökölje Jarosław Kaczyńskitól a nemzeti konzervatív irányzatú, Jog és Igazságosság elnevezésű kormánypárt elnöki tisztségét. Miközben a mai kormányzat ellenfelei új Lengyelországot követeltek, a miniszterelnök Katowicében ennél is drámaibb szavakat használt. Azt állította, a választók nem pusztán arról fognak dönteni, hogy milyen legyen és kié legyen Lengyelország, hanem egyenesen arról a legfontosabb kérdésről, hogy egyáltalán létezzen-e továbbra is szuverén országként, vagy pedig egy Land legyen a jövőben – így, ezt a német szót használta, amely a szövetségi berendezkedésű Németországban a tartományok elnevezése. Ezzel azt állította – miként egyébként már korábban is –, hogy a fokozatos EU-integráció Lengyelországot egy Berlinből és Brüsszelből kormányzott szövetségi tartomány szintjére fokozza le. Morawiecki szerint Jarosław Kaczyński lengyel víziója és Donald Tusk ellenzéki vezető német víziója között kell választani. A kormányfő Angela Merkel volt német kancellár politikai házastársának nevezte Tuskot.
Morawiecki, a korábbi bankár nem született néptribun, sokkal inkább technokrata, és nem is volt tagja az eredeti Kaczyński-csapatnak – emlékeztet a frankfurti lap. Időközben azonban megtanulta, hogyan kell kiosztani a politikai ellenfeleket, és a kormánypárt számára Németország egyfajta kollektív ellenfél. A miniszterelnök azt állította katowicei beszédében, hogy az elmúlt tíz évben minden olyan kérdésben, amelyben tévedni lehetett, a németek tévedtek – vonatkozik ez az illegális migrációra, az energiapolitikára és Oroszországra. Utalt a kormánypárt választási programjára, amely szerint az EU a migránsok elosztásával úgymond második Lampedusává akarja változtatni Lengyelországot.
Az Allgemeine szerint függetlenül a vasárnapi választás kimenetelétől, a jövőben alighanem fontos feladatok várnak Morawieckire. A most 74 éves Kaczyńskit 2021-ben további négy évre pártelnökké választották, de ő maga megmondta, hogy ez az utolsó ciklusa. A lengyel jobboldalnak új vezető alakra van szüksége, és erre a szerepre Morawieckinek a legjobbak az esélyei – írja a német lap, a lengyel liberális Polityka című újság véleményére is hivatkozva.
Várakozáson alul teljesítenek a lengyel jelöltek
Ennek a Frankfurter Allgemeine-cikknek az internetes megjelenése után, tegnap este tartották a listavezetők tévévitáját Varsóban. A kormányoldalt egyébként az eredeti tervek szerint Kaczyński képviselte volna, de ő visszalépett, ami kiváltotta Tusk gúnyos reagálását.
Megnéztem, hogy a vitáról első gyorsreakcióként mit ír az egyik leggyakrabban idézett, konzervatív és liberális értékeket egyaránt megjelenítő lengyel lap, a Rzeczpospolita. Nos, az értékelés szerint mind Morawiecki, mind Tusk várakozáson alul szerepelt, és a legjobb retorikai teljesítményt a szélsőjobboldali, konföderációs Krzysztof Bosak, valamint Szymon Holownia, a centristaként besorolt Lengyelország 2050 vezéralakja nyújtotta. A Rzeczpospolita szerint ez nem is vita volt, hanem Forma-1-es verseny, némi jéghokimeccses beütéssel, és most már világos, miért nem mert kiállni Kaczyński: a pergő, egyperces válaszok megadása igen gyors reflexeket követelt. Morawiecki olyan olcsó poénokkal igyekezett operálni, amik inkább valók konditerembe, mint politikai vitába, Tusk pedig próbált sármosnak mutatkozni, de szokatlanul feszültnek bizonyult – állapítja meg a lengyel lap.
Európa elöregszik
Végül röviden arról, hogy az idősödő Európa népesedési problémáiról jelent meg igen alapos cikk a Financial Timesban. Abban egyebek közt az áll, hogy 2050-re a 65 évnél idősebbek aránya a mostani 20 százalékról várhatólag 30 százalékra emelkedik a kontinensen. A legjobb termékenységi rátával, 1,84 századdal Franciaország büszkélkedhet, de persze ez is elmarad a népesség növekedéséhez szükséges 2 fölötti értéktől. Az Eurostat szerint Magyarországon ez 1,61, de 1989-ben még 1,8 volt. A FinTimes szerint a nyugat-európai kormányok – legyenek jobb- vagy baloldaliak, vagy éppen centristák – a jogszerű bevándorlást ösztönzik, hiszen például csak Németországnak évente 400 ezer további külföldi munkásra van szüksége a munkaerő-szükséglet kielégítéséhez.
...Orbán – ahogy a papokról is mondják – bort iszik és vizet prédikál. Keresztényi szeretetről papol, miközben a törvényben előírt normatív támogatások megvonásával éhhalálra ítéli 20 ezer nehéz sorsú – fogyatékkal élő, hajléktalan, magányosan megöregedő – polgártársunkat, a MET és az Oltalom ezernél több munkatársát. Ha Iványi Gábor bűnös, törvényt szegett, ítélje el őt a független magyar bíróság. Ha bűnös, büntessék meg, de ne szenvedjenek az ő bűne miatt nehézsorsú tízezrek. Orbán azért nem ezt az egyetlen törvényes utat választja, mert tudja, nem akad olyan magyar bíró, aki neki adna igazat, mert Iványi Gábor nem bűnös. A törvényes eljárás helyett törvénytelen eszközökkel fel akarja számolni Iványi Gábor egyházát csak azért, mert ő és gyülekezete nem állt be az Orbánt éltetők táborába. Mindeközben a miniszterelnök a keresztényi felebaráti szeretet nevében megvétózta a milliárdos, Putyint támogató Kirill pátriárka EU tilalmi listára helyezését. Majd megvétózta, hogy az EU elítélje Azerbajdzsánt a karabahi keresztény örmények elleni azeri agresszió miatt. Valaki súgja meg végre Orbánnak, Örményország volt a világ első keresztény állama. A mi Szent Istvánunkat 700 évvel megelőzve, Krisztus után 300 tájékán lett Örményországban államvallás a kereszténység. Láss csodát, Orbán gazdasági és politikai okokra hivatkozva, magasról tesz a kereszténységre, és a muszlim vallású azerieket támogatja a keresztény örményekkel szemben...
Míg a nyugati világ elborzadva reagált a szívszorító jelenetekre, amikor október 7-én a Hamász fegyveresei izraeli civileket támadtak, Oroszországban a reakció jelentősen eltérő volt.
A Kreml által támogatott propagandisták a harcokat figyelemelterelésként használták fel, hogy eltereljék a Nyugat figyelmét Ukrajnáról, új összeesküvés-elméleteket gyártottak a hírek magyarázatára, és örömüket lelték az Izraelbe kivándorolt orosz zsidók félelmében és szorongásában.
Egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy Oroszország tudott volna a közelgő támadásról, bár gondosan ápolta a Hamásszal fenntartott kapcsolatait. Márciusban a Hamász állítólag magas szintű delegációt küldött Oroszországba, és megbeszéléseket folytatott Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, figyelmeztetve a Kremlt, hogy a csoport „türelme” Izraellel szemben „elfogyott”. A Hamász vezető személyiségei májusban és 2022 szeptemberében szintén Oroszországba látogattak. A csoport azt mondta, hogy támadását Irán és más országok támogatták, de nem nevezte meg őket.
De még ha a Kremlnek talán nem is volt közvetlen köze a támadáshoz, sok híve nyíltan antiszemita, ahogyan a magas rangú tisztviselők is. Dmitrij Sztesin katonai tudósító, aki az ukránokról tett nyíltan népirtó kijelentéseiről ismert, a Russzkij Tarantasz nevű Telegram-csatornáján azt posztolta, hogy „egy csepp szánalom vagy együttérzés sem megengedhető” az izraeliek, köztük a volt orosz állampolgárok iránt. Sztesin panaszkodott az Oroszországból Izraelbe távozókra, „áttelepülőknek” nevezve őket. Azt írta:
„Mi itt maradtunk, és még mindig térdig állunk a vérben. Tegyék ezt azok is, akik a könnyeinkért felelősek! Vagy hadd meneküljenek, hogy felfrissítsék a történelmi emlékezetüket. Üdvözlet az áttelepülőknek!”
Szergej Mardan, Oroszország egyik legismertebb propagandistája, a Szolovjov Live állami csatorna azonos című műsorának házigazdája Telegram-csatornáján azt írta, hogy örül azoknak az oroszoknak, akik Izraelbe költöztek, mert nem akarnak egy olyan országban élni, amely háborúban áll a szomszédaival. Hozzátette:
„Ez a zűrzavar előnyös Oroszország számára, mert a globalista varangyok elvonják a figyelmét Ukrajnáról, és azzal lesznek elfoglalva, hogy az örökös közel-keleti tüzet próbálják eloltani. Irán az igazi katonai szövetségesünk. Izrael az Egyesült Államok szövetségese. Ezért könnyű pártot választani!”
Mardan műsorában a házigazda bizarr összehasonlítást tett Palesztina és Oroszország között, azt állítva, hogy Oroszország „1991 óta megszállás alatt áll”, és csak most igyekszik korrigálni a helyzetet. Az orosz propagandisták gyakran állítják, hogy Ukrajna „megszállja” az orosz földeket, amelyek visszaszerzéséért Oroszország küzd.
Az RT vezetője, Margarita Szimonjan az X/Twitter-fiókján azt írta: „Az az ország, amelyik nem áll háborúban a szomszédaival, ismét háborúban áll a szomszédaival. Várjuk az orosz pacifisták kivonulását. Addig viszont nem fogjuk visszatartani a lélegzetünket”.
A Szolovjov Live „Reggeli Z” című műsorának házigazdája, Borisz Jakemenko a nemi kérdéseket okolta az erőszakért (feltehetően a nyugati LMBTQ+ vitákra utalva), kijelentve:
„Ami ma a világ különböző sarkaiban történik, azt mutatja, hogy a világ veszélyes ponthoz érkezett, amelyen túl egy új világ fekszik. Az oda való átlépést szörnyű áldozatok fogják megelőzni a teljes igazságtalanság érzése, az őrület, a megértés teljes hiánya miatt, ami történik, mindezekkel a nemekkel, mindezekkel a furcsa jelenségekkel!”
Jakemenko felolvasta a közönség tagjainak csípős üzeneteit, és azon töprengett, hogy az orosz áttelepülők ezúttal melyik állampolgárságot választják. Az egykori orosz honfitársaihoz szólt, és azt mondta nekik: „Menjetek csak, meneküljetek, vagy bújjatok el a bunkerekben”.
Október 7-i műsorában Vlagyimir Szolovjov egyébként is nagyon érdekesen nyilvánult meg, ugyanis azzal kezdte a műsorát, hogy közölte a nézőkkel: ő ugyan „zsidó, de nem izraelita”. Érdekes állapot lehet. Ezek után a Hamász-támadást Izrael és titkosszolgálatai „hangos pofonjának” minősítette, minden hibát Amerikára, mint „a térség békéjének garantálójára” hárított, és alaptalanul vádolta Ukrajnát a Hamász fegyverrel való ellátásával. (A Hamász fő fegyverszállítója valójában Irán).
Ilyen vádakat ismételtek az orosz állami médiában, annak ellenére, hogy ezek katonai logikátlanságok, az Izraelnek nyújtott egyértelmű ukrán támogatás és a Gázába történő fegyverszállítás óriási nehézségei miatt is...
MÁSRÉSZRŐL |/ KLUBRÁDIÓ Műsorvezető: RÓZSA PÉTER 2023.10.09.
A magyar kormány szisztematikusan zárja ki magát különböző együttműködésekből - izolálódik. Visszatekintve jól látszik, hogy 2012, vagyis a migrációs válság bekövetkezte óta a magyar kormány mintha tudatosan farolna ki az európai politikai fősodorból - szövetségeseivel folyamatosan verbális harcot vív, ez pedig az ország izolálódását hozta magával. Vajon mire megy ki ez a játék és egyáltalán mi az ami ebből kisülhet számunkra, itt élő magyarok számára. Többek között erről beszélgetett Rózsa Péter szakértő vendégeivel, Kollai István történésszel, valamint Balázs Péter közgazdásszal, Magyarország egykori külügyminiszterével a Másrészről 2023. október 5-i adásában.
AMERIKAI NÉPSZAVA Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA 2023.10.09.
Török Gábor újabb interjút adott, ezúttal a 444.hu-nak, amelyben mindenkit megnyugtat, hogy Orbán rendszere megdönthetetlen, stabil, legfájóbb hazugsága szerint annyira stabil, hogy Orbán nélkül is működne. Úgy érti, ha Orbán csak informálisan a háttérből irányítaná. A nagy elemzőtől elvárható lenne, hogy lássa: ez most is így van.
Orbán nem a formális pozíciójából, s nem annak szabályai, törvényes lehetőségei közepette irányítja Orbániát, hanem abszolút informális módon. Miniszterelnökként nem lenne joga az ország teljes informális kézbentartására. Az már mellékes, hogy ő tölti be a miniszterelnöki funkciót (is), mert azt valóban betölthetné bárki más, ahogy minden más pozcióban is ülhet más, de minden más funkciót (is) Orbán tölt be.
Török Gábort elégedettséggel tölti el ez a „stabilitás”, s jámbor mosollyal veszi tudomásul, hogy egy ember informális hatalmat gyakorol az összes hatalmi ág fölött, mindenkinek az élete az ő kezébe van, és sajátjaként, minden kontroll nélkül bánik az országgal. Töröknek nincsenek értékítéletei egy ilyen rendszert illetően, nem ütközik a demokráciafelfogásába, a törvények tiszteletébe, a jogállamiságba. Csak a hatalomgyakorlás eredményessége fontos.
Török a politikai manőverezés technikai profizmusának csodálója, minden bizonnyal Putyin is lenyűgözné, talán még jobban, mert annyival jobban csinálja, mint Orbán. Török Gábort csodálattal tölti el az emberek fölötti lelki hatalom és manipulálás képessége, ami normális embert felháborít, visszautasít, egy szabad és demokratikus országban ez elfogadhatatlan lenne. Ez nem szabad és nem demokratikus ország, de Törököt ez nem zavarja.
Ahogy az sem, hogy független elemzőnek képzeli magát úgyis, hogy a rendszer oligarchái, elkötelezett hívei a munkáltatói, megbízói, szolgáltatásainak igénybevevői. Ez tetszik nekik a kizárólag hatalomtechnikai megfontolásokban gondolkodó Török Gáborban, akit az sem zavar, hogy az egész rendszer a hazugságok, a propaganda hálózatára és láncolatára épül. Török téved, mert az Orbán-rezsim háza épp ezért nem kősziklára, hanem homokra épült.
A kőszikla az alkotmányosság, a jogállamiság, a törvényuralom lenne. Az viszont nincs, így minden a levegőben lebeg, egyetlen ember teherbírására, hazudozási, kontrolláló, uszítási képességére épül, ami egy pillanat alatt omolhat össze kártyavárként, amint egy arra járó gyerek kimondja a száján, hogy a király meztelen. Ezért Török abban is téved, hogy maga a rendszer szilárd lábakon állna, amely már működne Orbán nélkül is. Ez nevetséges.
Ez a rendszer egyetlen ember. Semmivel nem több. Addig működik, míg az engedelmesség kifizetődőbbnek látszik, mint a lázadás. Egy mocsokság, amit az emberekkel művel, ahogy liftezteti és csicskáztatja őket. Török ezekben a szemétségekben gyönyörködik, mint anyját csodáló gyermek. A rendszer elégedett kitartottja, aki muníciót ad az alattvalóknak, hogy nem kell aggódni: visszaélve szakmája tekintélyével, de sutba vágva annak szabályait, azt a hitet erősíti, hogy a rendszer nem dől össze. Mindenki akkor jár jól, ha behódol. Mint ő...
Debrecen fideszes polgármestere is arra kéri a kormány, hogy vonja vissza a veszélyhelyzeti kormányrendelet, ami szerint nem kell azonnal megbüntetni a szennyező üzemet, ha megígéri, hogy jó lesz.
Csalás, korrupció, társadalmi normáink megkérdőjeleződése: Kepes Andrással beszélgettünk, akinek az új könyve egy kettős életet élő nyomozó történetén keresztül mesél arról, hogyan változott meg viszonyunk a tisztességhez.
- Magyarországon az uralkodó túlélési stratégia a megalkuvás.
- Nem csak a tanár hallgat, nem csak az újságíró öncenzúráz, a hatalmasok is meg kell gondolják, mit mondhatnak.
- Elmenni így sem könnyű.
- Kepes András új könyve, a Két macska voltamarról szól, miként vezetnek a mindennapos stiklik odáig, hogy csalásból norma, bűnből erény válik.
444: 2008-ban jelent meg első olyan könyve, a (Polgár Juditról szóló) Matt a férfiaknak, ami már irodalmi dokumentumregénynek volt tekinthető, ezt követte az átütő sikert hozó Tövispuszta. És nagyjából ezzel egy időben, 2008 és 2009 fordulóján vonult vissza a tévézéstől is. Mitől támadtak irodalmi ambíciói?
KA: Már kamaszkoromban dédelgetett vágyam volt, hogy író leszek, ezért mentem magyar szakra és tanultam esztétikát a Bölcsészkaron, csak aztán közbejött 35 év sikeres rádiós-tévés karrier és letérített a magam választotta útról. Viccesen mondom persze, és büszke vagyok azokra az évekre, de valóban, ha az embert sikerek érik, nem jut eszébe, hogy pályát módosítson.
Amikor 1973 szeptemberében munkát ajánlottak a Magyar Rádióban, örömmel mentem, mert a szépíráshoz akkoriban még nem volt kellő bátorságom. Írtam már akkor is, de megkíméltem tőle az utókort, gondosan megsemmisítettem a verseimet és a novelláimat.
A magyar kultúrában írónak lenni amolyan, fennkölt szerep. Spiró Gyuri, ha jól emlékszem, már Kossuth-díjas volt, amikor még mindig alig merte azt mondani magára, hogy író. Úgy éreztük, hogy ez a titulus csak a halhatatlanoknak jár, és a legtöbben, akik így nevezik magukat, méltatlanul teszik.
El kellett jutnom addig, hogy belássam, ha az, aki énekel, énekes, aki táncol, táncos, akkor aki ír, az író, és ez nem minőséget, hanem tevékenységet, foglalkozást jelöl. Ady, Móricz, Mikszáth, a világirodalomban Hemingway, García Márquez, Steinbeck és hosszan sorolhatnánk a neves szerzőket újságíróként kezdték pályájukat, azt terveztem, hogy majd én is, eleinte újságíróként besündörgök az irodalomba...
❓ Létezik a nemzeti minimum? Meddig hasznosak a konfliktusok a politikában? Az azonnali siker vágya mellett milyen hosszútávú terveink vannak Magyarországról? Valójában miért fontos az oktatás? Ezekről a kérdésekről is beszélgetünk Filippov Gábor politológussal, az Egyensúly Intézet kutatási igazgatójával.
👀 A Vétó második évadában végigkövetjük a 2024. június 9-ig tartó kampányidőszakot. A tét szerintünk magas – de vajon érzik-e ezt a politikusok is?
❌A Vétóban, ahogy eddig is, azokat a kritikákat fogalmazzuk meg és azokat a kérdéseket tesszük föl, amelyekről hisszük, hogy közelebb visznek bennünket a változáshoz.
SZABAD EURÓPA / VIDEÓ Szerző: SZABAD EURÓPA 2023.10.07.
A MÁV-telepi Wesley János általános iskolában Budapest legszegényebb gyermekei tanulnak. Amióta a magyar állam a fenntartó, minden pénzt elvonnak innen egy köztartozás miatt, a tanárok pedig fizetés nélkül dolgoznak. Bíznak benne, hogy nem kell szélnek ereszteni sajátos nevelési igényű diákjaikat.
Akár állami vezetők érzékeny személyes egészségügyi adataihoz is hozzájuthattak illetéktelenek az EESZT-ből – mondta el portálunknak Alexin Zoltán adatvédelmi szakértő, aki évek óta foglalkozik egészségügyi adatvédelemmel. Közérdekű adatkérés nyomán derült ki, hogy az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) nem biztonságos, 2022-ben több mint 1 millió magyar polgár mintegy 70 millió egészségügyi dokumentumát (leleteket, ambuláns lapokat, zárójelentéseket, műtéti jegyzőkönyveket) másolták le, és adták át. Az ügyben több bejelentést is tett. A tényekből az eredetileg általa vélelmezettnél is sokkal nagyobb botrány bontakozik ki.
„Felmerülhet a gyanú, hogy bűncselekmény történt, ezért bejelentést tettem az adatvédelmi hatóságnál és az alapvető jogok biztosánál” – Ezzel kereste fel portálunkat Alexin Zoltán adatvédelmi szakértő. Egyelőre még nem kapott visszajelzést, amit érthetőnek tart. Az egyértelműen kiderült, hogy az EESZT nem biztonságos, bármikor kikerülhetnek belőle szenzitív egészségügyi adatok, amelyekkel visszaélhetnek, „ez pedig egy óriási nagy skandalum”.
Alexin erős összefüggést vél felfedezni a két évvel ezelőtt történetek (erről itt és itt számoltunk be) és a mostani botrány között. Akkor – ismeretlen okok miatt – az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) leállította az eProfilra vonatkozó Digitális Önrendelkezési Nyilvántartás (DÖR) működését 2021. október 21-én, és a korábbi beállításokat visszaállíthatatlan módon törölte, amire – szerinte – azért lehetett szükség, hogy ki lehessen menteni tömegesen adatokat az EESZT-ből. Eredetileg az EESZT-t működtető szoftver csak megadott konkrét taj-ra vonatkozó-adatok elérését tette lehetővé. Az eProfil önrendelkezési beállításainak felfüggesztése és a kutatók számára történt tömeges adatkimentés csaknem egyidőben történt. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) 2022 januárjában visszakapcsoltatta a DÖR-t. 2022. január 14-én indult el újra. Az adatvédelmi hatóság NAIH-113-4/2022. számon hatósági eljárást indított 2022. február 10-én, aminek még nincs eredménye.
A közérdekű adatigénylésre az Országos Kórházi Főigazgatóság által megküldött válaszból (megtekinthető a kimittud.hu oldalon) az állapítható meg: két nagy budapesti egészségügyi intézmény is kapott személyes adatokat kutatás céljából. Az egyik intézménytől konkrét taj-azonosítókat kértek a leválogatáshoz – derítette ki a szakértő. A DÖR visszakapcsolása után azonban más megoldásra volt szükség, bele kellett nyúlni a szoftverbe, amit meg is tettek, kivették belőle a biztonsági korlátokat, s ezek után már taj-szám megadása nélkül is le lehetett válogatni adatokat. A másik intézmény kutatóinak már nem kellett megadniuk a taj- azonosítókat...
NÉPSZAVA / SZÉP SZÓ Szerző: GÁBOR GYÖRGY 2023.10.08.
Magyarországon sok hívő nem nézi jó szemmel, amint a egyháza az üdvtörténet időn és téren kívüliségét a pártpolitikai döntések itt és mostjába zsugorítja.
Sűrűn idézett, de nem igazán felfogott jelenete az evangéliumnak, amikor Jézus az őt provokálók kérdésére, hogy tudniillik „szabad adót fizetni a császárnak vagy nem szabad?” (Mt 22,17), előbb arra szólítja fel őket, „mutassátok az adópénzt!”, majd amikor az éremre mutatva felismerteti azon a császár arcképét, ezt mondja: „Adjátok meg a császárnak, ami a császáré, és az Istennek, ami az Istené!” (Mt 22,21).
Azt szokás a fentiekről mondani, mintha Jézus azt tanítaná, hogy a földi hatalomnak, azaz a császárnak is és a transzcendens hatalomnak, azaz az Istennek is egyformán tartozunk, fele-fele alapon, s ami kijár mindkettőjüknek, azt meg kell adni. Ám elsikkad a szöveg értelmezése során, hogy Jézusnál nem volt pénz, ezért kért a provokálóktól egy érmét. S mintha az is elkerülné a figyelmet, hogy a szövegben szereplő görög szó, az apodidómi (visszaadni) ige felszólító alakja, amely azt jelenti, hogy adjátok vissza és nem azt, hogy adjátok meg.
Vagyis Jézus, aki nem tartott pénzt magánál, arra szólítja fel a kérdezőket, hogy a császár arcképét tartalmazó pénzt adják vissza a császárnak, a földi hatalomnak (azaz a császár arcképével ellátott pénzről mondjanak le), az Istennek pedig adják vissza mindazt, amit az Istentől kaptak: a szeretetet, s Isten kinyilatkoztatott igéjébe vetett hitet...
- Orbán rendszere olyan stabil, hogy túlélheti Orbán kormányait is.
- Sosem Orbán ellen, mindig Orbánért zajlik a belharc.
- Impotens az ellenzék, de potens ellenzéknek sem lenne esélye már.
- Rogánnak elég volt, Tiborcz még többet akar.
- Török Gábor politikai elemző elemez. 444: Pont tíz éve interjúztunk a Magyar Narancsnak, akkor beszélt először üzleti ügyfeleiről – hogy elemzőként Csányi Sándornak, az OTP vezérigazgatójának, Hernádi Zsolt MOL-vezetőnek és a KÉSZ Holdingot irányító Varga Mihálynak dolgozik. Változott azóta a munkája?
TG: A munkám nem sokat: alapvetően politikai elemző vagyok, de nem a nyilvánosság számára dolgozom, hanem elsősorban az üzleti élet szereplőinek. Sólyom László volt az utolsó politikus, akinek a tanácsadója voltam, azóta politikussal nem kerültem munkakapcsolatba. (Az interjú csütörtökön készült, Sólyom László vasárnap hunyt el - szerk.) A motivációimat ezzel a döntéssel kapcsolatban sokszor elmondtam. Ha tíz évről beszélünk, újdonság az MLSZ-ben végzett munkám, 2015 óta elnökségi tag vagyok és többek között a szervezet kommunikációjával foglalkozom. 2019-ben huszonkét év után eljöttem a Corvinusról, rövid szünet után az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán folytattam a tanítást, ezért is beszélgetünk most itt...
Miközben az ország egyik legnagyobb presztízsű egyetemén a kormány nyomására takarékosságból egy évre elzáratták a melegvizet, a másikon még a kézmosóvíz hőmérséklete is állítható. Hűen tükrözik-e az ELTE és a Szegedi Tudományegyetem közötti különbségeket ezek a szimbolikus tények? Tényleg elhozta a Kánaánt az alapítványi egyetemeknek ez a működési forma? Az SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának egykori dékánja, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, Szajbély Mihály professzor szerint korántsem. Szerinte inkább a Kádár-rendszer köszön vissza ma. Interjú...
Szüreti mulatságon járt Hende képviselő. Felvonuláson, át a falun, egy traktorhoz kötött kétkerekű kordén, oldalán lufik, mellette, mögötte apácák, akikkel bizakodva tekintenek az objektívbe, akárha valami családi fotó. Az övéi közt van Hende képviselő a határmenti településen, ahová, s más hasonló helyekre falunapon, búcsú idején vagy átadási ceremóniákon kell megjelenni, hogy meglegyen a szavazat. És megvan. Hosszú évek óta megvan, ezért is ülhet Hende képviselő oly elégedetten a kordén a kockás ingjében, míg a falu apraja és nagyja figyeli, ahogy fotózzák a nagyembert, akinek hitük szerint oly sokat köszönhetnek.
Ily módon, mint a képből is kitetszik, Hende képviselő élete ormain, megelégedettséggel tekint a rajta kívül lévő világra. Elérte, amit ember az ő bőrében elérhet, de, hogy ez megérte-e, az nem bizonyos, de meg sem ítélhető, hiszen nem vagyunk az ő kockásinges bőrében, és nem mi kukkeroltunk – rajta a kupak – annak idején a kedves vezető mellett valami harci gyakorlaton. Ez is csak olyan feladat volt, mint a kordén ücsörgés, a nagyembernek meg kell felelni a még nagyobbnak, hogy járhasson aztán, mint gauleiter ilyen szüreti mulatságokra. Ilyképp Hende, mint nagyon régi motoros, ideái barlangjában szintén bejárta a kiismerhetetlen utat.
Momentán keresztény-nemzeti, ezidőtájt a falvak kósza népe jelenti a megdolgozandó tömegbázist, a polgári köröknek, szalonoknak már csak a halovány emléke pislákol, még korábbról az Antall-féle bizonytalan állagú ideák is valahol messze gőzölögnek. Hende úgy alakul, ahogyan a hatalmon lévők, értékeiben – ha van neki ilyen egyáltalán – idomul a kenyéradójához, ezért ilyen szétfolyó a kép róla, már csak a kockás ingje tartja össze őt a kordén. Ez a feladat a koncért, és ezt ő elvégzi, de egyszer majd, nem is oly sokára tükör elé kell járulni, őszintén belenézni abba, és mérleget készíteni.
Ez azonban nem lesz egyszerű. Mert ugyan hiheti azt a gauleiter a faluban, hogy szeretik, ahol őt élet-halál urának tekintik, s ezért csúsznak térden előtte, mosolyognak a képébe és etetik-itatják, amikor arra vetődik. De ez a rajongás és szeretet illékony vagy nincs is, netán kiköpnek, ha távozik, vagy levonják a mérleget, hogy szaralak. Az emberi minőségről az mutat mércét, amikor olyanok ítélkeznek felőle, akik nem függnek ítéletük tárgyától, s Hendének az az első tükör, hogy hírünk szerint osztálytalálkozóra készül még ezen az őszön, viszont a hajdani iskolástársak zöme kijelentette, ha Hende ott lesz, akkor ők nem. És ez is egy élet mérlege.
Ám mindez nem jutott volna eszembe a Fidelitas nélkül, aki gyerekemberek meg ifjúságunk élcsapata, akárha az MSZMP a munkásosztályé annak idején, és kiderült, hogy ezek olyanok is. Mert amíg Hende ott pöfögött a kordén a faluban, ezek az ifjak választmányi ülést tartottak, majd közleményt, nyilatkozatot (mifenét) adtak ki lehangoló, harcias szellemben és elképesztő nyelvezettel. Hogy vissza kell nekik szerezni Európát, mintha valamikor az övék lett volna, egyáltalán olyan szöveggel leptek meg minket, hogy nehezen volt eldönthető, ki mondja. Orbán a Kossuthon, vagy Kocsis Máté egy nyilatkozatban. Illetve netán az Origo.
Vagy akármelyik utolsó falusi párttitkár. Amivel nem arra akarunk utalni, hogy elképedtünk az egyenszövegtől, hanem, hogy ez a fiatal élcsapat is csak erre képes, hogy már ilyen ifjan ennyire mélyen vannak. Ám ezzel bizonyára céljuk van, nem véletlenül szegődtek a Fidesz szolgálatába, amely útnak még az elején vannak, míg a föntebb megénekelt Hende meg a vége felé, így áll előttünk egy jellegzetes pályaív, hogy honnan hová lehet jutni, ha csicskának áll az ember, és végigcsinálja az egészet. Mígnem szaralak lesz, ha már most nem az.
Ilyen jövő körvonalazódik a fidelitasos ifjakból, akik, mint élcsapat, azért adják el a lelküket, mert hendék akarnak lenni, álmaik ekkorák és ilyen jellegűek, jól akarnak élni az Orbán által kínált szemetes kannából. Mindenáron. És még csak az sem látszik rajtuk, belegondolnak-e abba, hogy amikor az ormokra érnek, nekik is számot kell vetniük a nyomorult életükkel, mert még abban sem vagyunk biztosak, hogy a mi Hendénk ezt megteszi-e egyáltalán. Hogy a lelke üszkös romjain maradt-e ennyi erő, vagy az a meggyőződése, hogy amit tett, az jól volt téve. Az összegzéshez lelkiismeret és kérlelhetetlenség kell, de olyan nincsen.
Nézi az ember ezeket a Hendének készülő ifjakat, és csupán azért nem szorul el a szíve a látványtól és a mondanivalótól, mert ők már most elérték, amit Hende vénségére, hogy nagyon sok olyan ember van, aki nem szívesen tartózkodna velük egy fedél alatt. De ezek szerint ez a szempont egyáltalán nem játszik. Az ő bajuk, ha nem tudják pofán köpni saját magukat, a miénk viszont az, hogy látjuk, az országot lerabló sáskahad újabb generációját fülig érő ostoba szájjal, majd eszünkbe jut Menyhárt Jenő és az Európa Kiadó, a majd’ negyven éves szöveg, hogy a jövő itt van, és sose lesz vége. Soha, a büdös életben.
Terrortámadás és háború Izraelben. Háborúban állunk – jelentette ki az izraeli miniszterelnök Benjamín Netanjáhú röviddel azt követően, hogy szombaton a gázai övezetből több ezer rakétát lőttek ki az ország déli és középső területeire.
Mi történt a hétvégén? Ki, vagy kik indítottak támadást Izrael ellen? Mi a Gázai övezetet ellenőrzése alatt tartó Hamász, kik a tagjai és mennyien vannak? Miért éppen most indítottak támadást? Teljesen véletlen, hogy szinte napra pontosan 50 éve, 1973 október 6-án tört ki a jom kippuri háború, amikor több arab állam Egyiptom és Szíria vezetésével megtámadta Izraelt? A beszámolók szerint ez a mostani volt a legvéresebb támadás azóta. Honnan lehetett a Hamásznak több ezer rakétája, amit kilőtt Izraelre? Hogyan tudtak ezek az eddigieknél jóval nagyobb károkat okozni – a számosságuk miatt? Messze földön híres az izraeliek Vaskupola légvédelmi rendszere – mennyire volt ez most hatásos? Izraeli polgárokat raboltak el, vagy lőttek le palesztin fegyveresek, akik a hétvégén be tudtak törni Izraelbe – egy sivatagi zenei fesztiválon válogatás nélkül lőttek a résztvevőkre. Egyes beszámolók szerint nagyjából ezer palesztin jutott át a határon – hogyan? Hol volt a határőrség, illetve a hadsereg?
Mekkora a Gázai övezet, hány lakója van és milyen gazdasági állapotban van? Mekkora a területen a Hamász támogatottsága? Hány fegyverese lehet a Hamásznak, kik ők, hol kaptak kiképzést, milyen harci erővel rendelkeznek? Honnan vannak a fegyvereik és az anyagi hátterük? Állhat orosz befolyás vagy segítség a mostani akció mögött?
Mekkora az izraeli hadsereg? A hadiállapot bevezetése mit jelent, mennyivel több katonát, milyen szintű készültséget? Milyen külső katonai segítségre számíthat Izrael? Milyen válaszcsapásokat mérhetnek a gázai övezetre, amivel esetleg meg tudják törni a támadások lendületét? Mennyire különül el a civil lakosság és a Hamász vezetése, illetve fegyveresei?
Benjamín Netanjáhú azt üzente Gáza lakosainak, hogy keressenek maguknak valahol menedéket, mert most mindenhol erővel lépnek fel. Állítása szerint az izraeli katonák közösségről közösségre, házról házra haladnak, és újra átveszik az irányítást az elfoglalt területek felett. Elképzelhető, hogy Izrael átveszi a Gázai övezet irányítását? Mennyi időbe telhet ez? Milyen hatása, megítélése lehet ennek világszerte, pláne az arab országokban? Mi az, vagy ki az ami, illetve aki véget vethetne a harcoknak?
Közben a Hezbollah radikális síita fegyveres szervezet Libanonból indított tüzérségi lövedékekkel és rakétákkal támadást a libanoni-izraeli határ térségében – várható újabb támadás északról? Dél-Libanonban az ENSZ-nek van egy ideiglenes békefenntartó missziója – ők mit tudnak tenni, illetve mit tettek eddig?
Nagyjából 40 órával az első rakéták becsapódása után mekkorák a veszteségek a két oldalon? Milyen geopolitikai hatása lehet a történteknek? Kik, mely államok támogatták eddig a Hamászt, és milyen fogadtatása volt az arab világban a mostani akciónak? Kiterjedhet a háború más területekre, más államokra is?
A korábban arab országokkal kötött megállapodások, illetve a viszony normalizálódására milyen hatással lehet ez a mostani konfliktus?
Londonban fokozott járőrszolgálatot látnak el a rendőrök, miután „számos incidens történt” a brit fővárosban. Vannak arra utaló jelek, hogy világszerte fokozódik a zsidó közösségek elleni terrortámadások veszélye? Iszmáíl Hanije, a Hamász palesztin radikális mozgalom vezetője szombati tévébeszédében ugyanis arról beszélt, a fegyveres harcokat Ciszjordániára és Jeruzsálemre akarják kiterjeszteni. A korábbinál nagyobb fenyegetettségnek vannak kitéve az izraeli nagykövetségek is?
Kis-Benedek József nemzetbiztonsági szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára az InfoRádió Aréna című műsorában 2023.10.08-án. Podcast.
