2024. november 18., hétfő

RÁCZ ANDRÁS: TÍZ PONTBAN ORBÁN BALÁZS DOKTORI VÉDÉSÉRŐL: A TUDOMÁNYOS KÖVETELMÉNYEK KAPCSÁN LEHETNEK KÉRDÉSEK

FACEBOOK
Szerző: RÁCZ ANDRÁS
2024.11.18.


"Az, hogy egyáltalán eljuthatott a védésig egy, az eredetihez képest eléggé más kutatási témával, ráadásul több, mint egy évtizeddel a képzés befejezése után, kétségesen elegendő publikációval... nos, ez adminisztratív értelemben legalábbis szokatlan." (hosszú lesz)
.
1) A tudományos kutatás szabadsága mindenkit megillető, Alaptörvénybe is foglalt jog. Bárki dönthet úgy, hogy tudományos kutatással akar foglalkozni, politikai, világnézeti, vallási, vagy bármi egyéb meghatározottságtól függetlenül.
Ebbe az is beletartozik, hogy ha felvételt nyer egy doktori iskolába és ott teljesíti a doktori képzést és az egyéb tudományos feltételeket (publikációs követelmények, stb.), akkor tudományos fokozatot is szerezhet.
Ezek a jogok értelemszerűen Orbán Balázst is megilletik.
.
.
Az alapvető tények
------------------------
2) Érdemes először rögzíteni az alapvető tényeket, ahogyan azokat nyilvános forrásokból rekonstruálni lehet. Orbán Balázs (teljes nevén Orbán Balázs András) 2009-ben kezdte a doktori képzést az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, az Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolában. A képzést sikeresen teljesítette, a doktori.hu adatbázisa szerint 2012-ben abszolutóriumot szerzett. (1. hivatkozás)
.
Ez azt jelenti, hogy a doktori fokozatszerzés első lépését, tehát a tudományos-módszertani képzést sikeresen teljesítette. Az abszolutórium megszerzésének az is követelménye, hogy a doktori hallgatónak legyen bizonyos számú, a kutatási témájához kapcsolódó (! - ez még fontos lesz) tudományos publikációja. Abból, hogy Orbán Balázs abszolutóriumot szerzett, automatikusan következik, hogy kellett, hogy legyen elegendő számú, olyan tudományos publikációja, ami a leendő disszertációjának témájához kapcsolódik.
.
Ezt követi a disszertáció megírása és megvédése. Orbán Balázs 2024-ben megvédeni szándékozott disszertációjának címe: "A szabad mandátum és a nemzeti szuverenitás alkotmányjogi összefüggései" Ez egy nagyon szűk, nagyon speciális téma - de épp az ilyen, mélyre menő témák kutatásában rejlik a doktori tanulmányok szépsége, legalábbis általában.
.
Ebben a konkrét esetben a disszertáció-tervezet szövege nem nyilvános, de a tézisfüzet elérhető (2. hivatkozás)
.
.
3) Az ELTE ÁJK Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolájának jelenleg hatályos szabályzata (3. hivatkozás) azt írja elő, hogy az abszolutórium megszerzéséhez legalább öt, a kutatási témához kapcsolódó, legalább egy szerzői ív hosszúságú (40.000 leütés, tehát tördeléstől függően 13-16 oldal) publikációval kell rendelkezni. Nyelvi követelmény a szabályzatban nincs, tehát csak magyar nyelvű cikkekkel is lehet teljesíteni (mivel a jogtudomány számos aspektusa erősen nemzeti kötődésű, ez tulajdonképpen lehet indokolt.)
.
Az előző, 2016-ig hatályos szabályzat (4. hivatkozás) csak két ilyen publikációt írt elő, de a tudományos jelleg, a témához kapcsolódás és a hossz követelménye ekkor is megvolt.
.
.
4) A tudományos publikációkat Magyarországon az MTA által üzemeltetett Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) tartalmazza. Ide minden aktív kutatónak, legyen doktorandusz, egyetemi tanársegéd vagy emeritus professzor, fel kell töltenie a publikációit és a rájuk kapott hivatkozásokat is. Ma már nemcsak a tudományos publikációkat lehet feltölteni, de az egyéb, ismeretterjesztő, szakpolitikai és más anyagokat is, természetesen külön megjelölve, hogy ezek nem tudományos, hanem más minőségű, más célú írások.
.
Az MTMT adatbázis nyilvános, kereshető. Ez a transzparencia a tudományosság lényegéhez kapcsolódik. Meg lehet nézni akár az én MTMT-met is, és természetesen Orbán Balázsét is. (5. hivatkozás)
.
Kifejezetten vicces lista egyébként, mert még Orbán Twitter-bejegyzése is szerepel rajta, mint közlemény, sőt, még róla írt 444-es cikk is. (Egy lehetséges tanulság: nem biztos, hogy érdemes az MTMT-nk frissítését gyakornokokra bízni... vagy, ha mégis ezt tesszük, legalább nézzük át a végeredményt.)...

MAGYAR PÉTER LEHET ORBÁN VIKTOR POLITIKÁJÁNAK AZ ÖRÖKÖSE?⏐FRISSHÍREK PODCAST

MAGYAR KÖZÖNY / FRISSHÍREK PODCAST
Műsorvezető: ZIMON ANDRÁS
2024.11.18.



Magyarország gazdasága és külpolitikája is romokban hever, de vajon van kiút a lejtmenetből? Egy globális politikai-és társadalmi átrendeződést élünk meg? Kik és miért akarják felszámolni a liberális demokráciát? Tovább erősödhet a szélsőjobb Nyugat-Európában? Orbán meddig lesz barátja az USA frissen megválasztott elnökének? Miért választhatták meg újra az amerikaiak Trumpot? Véget érhet az orosz-ukrán konfliktus 24 órán belül? Magyar Péter a Fidesz-jellegű politikát vinné tovább? A Magyar Közöny podcastben, a kérdéseinkre Róna Péter közgazdász professzor válaszol.

TÖRÖK GÁBOR: A FIDESZHEZ KÖTHETŐ KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÓK NEM MUTATHATNAK KI TISZA-VEZETÉST

TÖRÖK ÜLÉS / 24.HU
Szerző: 24.HU
2024.11.18.



Bármi is a helyzet, a kormánypárti közvéleményt a választás napjáig nem lehet olyan adatokkal terhelni, amelyek nem Fidesz-vezetést mutatnak – mondta a Törökülés második adásában Török Gábor. A politikai elemzővel beszélgettünk az egymásnak ellentmondó közvélemény-kutatási adatokról, Donald Trump győzelmének magyar politikára gyakorolt következményeiről, valamint arról is, hogy az elefántnak mekkora terhet jelent a túlsúlya, azaz a magyar gazdaság állapota.

„A GYERMEKEIM KÁRVALLOTTJAI A HIT GYÜLEKEZETE NEVELÉSI ELVEINEK” | PARTIZÁNPOP PAJOR TAMÁSSAL

PARTIZÁN
Műsorvezető: GULYÁS MÁRTON
2024.11.15.



Pajor Tamás zenész, prédikátor, médiaszemélyiség, akit mindig is a provokáció vonzott. A Neurotic frontembereként az önpusztításnak, a Hit Gyülekezete prédikátoraként pedig Istennek kötelezte el magát, miközben egyet akart: hatni az emberekre. 1987-es megtérését a Rocktérítő című film örökítette meg, dalszerzői hatásáról pedig a magyar zene évtizedek óta tanúskodik. Most bejelentette harmadik életszakaszát is: jön a Pajor Tamás 3.0, aminek pontos mibenlétét életútinterjúnkban fejti ki. Az igazi punkságról, politikai kereszténységrőll, a Hit Gyülekezete és a Fidesz viszonyáról, imakommandókról, Németh Sándorról, Víg Mihályról, beszólásokról és pályatársakról, valamint a gázai háborúról is szó lesz az adásban. De az is kiderül, hogy Pajor miért lépett hátrébb a Gyülekezet vezetőségétől, és hogy miért tartja a gyerekeit az egyházbeli léte kárvallottjainak. Tartsatok velünk!

00:00 - Bevezetés 
01:30 – Beköszönés 
02:21 – Katarzissal kapcsolatos ősélmény 
05:20 – Zenészkortársakkal való viszony 
24:26 – Mi az igazi punkság? 
31:18 – Rock’n’roll- és egyházkritika, politikai kereszténység 
38:25 – Megtérés, Hit Gyülekezete, Németh Sándor 
54:23 – Karizmatikus élmények 1:05:51 – Imakommandók 
1:08:54 – Barátság Víg Mihállyal 
1:20:29 – Rocktérítő 
1:32:14 – Orbáni kormányzás 
1:34:10 – Gázai háború 
1:52:26 – Gyereknevelés

KIS MAGYAR NÁCULÁSMÓDSZERTAN

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2024.11.17.



Bár elborzadt az ember, mert nagyon rossz emlékeket hívott elő, annak idején mégis szinte csak vigyorgott, amikor Dúró Dóra könyvet darált. Ugyan tudtuk, mert a fülünkben csengett Heinrich Heine prófétikus sora: „Ahol könyveket égetnek, ott végül embereket is fognak”, mégis ránéztünk erre az egérszerű lényre, mint olyanra, aki annak ellenére, hogy elborzasztó dolgok vannak a fejében, de kevés ahhoz, hogy igazán ártani tudjon.

Érett az idő azonban, a nem is Dúró pártja, hanem a Fidesz által elvetett magvak azóta szárba szöktek, a könyvek inzultálása odébb került, de el nem felejtődött. Viszont megjelent az emberek ellen irányuló mocskos támadás, és itt már nem is szimplán lejáratásról van szó, hanem szimbolikus megsemmisítésről, amiben azonban részt vesz az erre fogékony magyar társadalom, illetve annak intézményei. És szinte csöndben figyelünk csak.

Elmarad Varnus Xavér orgonakoncertje a Zenekadémián, az intézmény lemondta azt olyan álságos indoklással, hogy „nem tartja garantálhatónak a közönség biztonságát”, de jobban belegondolva, talán még igazuk is van. Hiszen a koncert idejére Dúró Dóra és körei demonstrációt jelentettek be, előre lehetett hát tudni, hogy nagy valószínűséggel megjelenik ott a náci érzelmű söpredék, és tényleg nem tudható, mi telik ki tőlük.

Nagy valószínűséggel minden. Ennek az egésznek az előzménye annyi, hogy az orgonaművész ellen a Mi Hazánkhoz köthető és tartozó portál, a Magyar Jelen jelentett meg minden alapot nélkülöző vádaskodást, hogy szexuális bűncselekményeket követett volna el. Bizonyítékok nélkül, pusztán bemondásra állítottak ilyet, ez azonban Dúrónak elég volt ahhoz, hogy a sajtóban megjelent kész tényként hivatkozzon a hazugságra, és keltesen hangulatot.

A koncert lemondását maga a könyvdaráló asszonyság kérte a Zeneakadémiától, s ha a szóbeli unszolás nem lett volna elég, ezt toldották meg a tüntetés belebegtetésével, amelyen ki tudja, mik történhetnek. Úgy kilencven évvel ezelőttről vannak emlékeink arról, amikor a csőcseléket használták politikai célokra, s a jelek szerint hazánk most újra megérkezett oda. De nem is ez a legtragikusabb, mert már sejthető volt, hogy egyszer ez lesz, hanem a módszer.

Hogy minden alapot nélkülöző, hangulatkeltő és uszító írással tenni rá a stigmát valakire, akivel szemben ezek után minden megengedett, ami tényleg a legsötétebb időket idézi. Perintfalvi Rita teológus fogalmazta meg helyettünk a lényeget, miszerint „A legmélyebb felháborodással tölt el, hogy a Zeneakadémia engedett a legaljasabb nyilas terrornak…engedett Dúró Dóra szélsőjobboldali politikus fenyegetésének… Pusztán bemondásra”

Továbbá: „Varnus Xavér orgonaművész semmilyen bűncselekményt nem követett el. Ilyesmivel soha senki nem vádolta meg őt. Rendőrségi nyomozás ellene nem folyik…pusztán csak kamuhír, és a politikai célzatú rágalomhadjárat szerves része, akárcsak Osváth Zsolt esetében...

SVÉDORSZÁGI ELLÁTÓRENDSZERT SZERETNÉNK MEDITERRÁN ADÓFEGYELEMMEL – „EZ MATEMATIKAILAG NEM JÖN ÖSSZE”

ECONOMX PODCAST
Műsorvezető: POGÁTSA ZOLTÁN
2024.11.15.



Konzisztens és szisztematikus gazdasági modellre van szüksége az országnak – mondta az Economxnak Jaksity György közgazdász. Nem szerencsés, hogy az egyébként is alacsony hozzáadott értékű autóipari cégekre ráépítjük az elektromobilitást, azaz az akkumulátorgyárakat. Ezek a szegmensek ráadásul hosszú távon korlátozhatják a gazdasági növekedést és fejlődést is.

BELVÁROSI SZABADEGYETEM - ÚJ FEJLŐDÉSI PÁLYA VAGY ZSÁKUTCA?

BELVÁROSI SZABADEGYETEM
Moderátor: KARDOS PÉTER
2024.11.12.



Téma: a magyar gazdaság termelési szerkezete, versenyképessége, a kormány fejlesztéspolitikájának hatásai és kívánatos irányai. 

Előadók: 

Győrffy Dóra közgazdász, egyetemi tanár és 
Molnár László közgazdász, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója.

TÍZMILLIÁRDOKAT KÖLTHETETT MÁR AZ ÁLLAM A KELETI NYITÁS JEGYÉBEN IDECSÁBÍTOTT KÜLFÖLDI DIÁKOKRA

HVG / GAZDASÁG
Szerző: HVG
2024.11.18.


A Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogramban a magyar állam a hallgatók tandíja mellett az ösztöndíját és lakhatását is finanszírozza.

Pontos összegeket nem tudni, de a Népszava becslései szerint mára több tízmilliárd forintot költhetett az állam a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogramban ide csábított külföldi egyetemi hallgatókra.

Ez az a program, melyet a kormány a „keleti nyitás” jegyében hozott létre 2013-ban, és amely Ázsia mellett valójában az arab világ, Afrika és Latin-Amerika felé is irányul. Célja szerint megalapozza a jellemzően fejlődő országokból érkező hallgatók személyes és szakmai kötődését Magyarországhoz, „potenciálisan elősegítve a magyar sajátosságok és érdekek hazájuk elitjének körében történő megismertetését/megértetését, megalapozva ezáltal az adott országban hazánk gazdasági kapcsolatai fejlesztéséhez, piacra jutási törekvései támogatásához szükséges kapcsolati tőkét” – az idézet a programot bonyolító Tempus Közalapítvány beszámolójából származik.

A Népszava összesítése szerint 2023-ban összesen 43 137 külföldi hallgató tanult Magyarországon, ami az összes hallgató 14 százaléka. Közülük 27 százalék a Stipendium Hungaricum keretében érkezett. Tehát

hozzávetőleg a magyar egyetemeken tanuló diákok 4 százaléka van itt ezzel az ösztöndíjprogrammal, így minden 25. hallgató olyan külföldi, akinek a tandíja mellett az ösztöndíját és lakhatását is az állam finanszírozza, vagyis jóval többet költ rá, mint egy magyar diákra.

Az nem világos, hogy pontosan mennyit költ az állam rájuk: a Népszava megkereste ugyan kérdéseivel a külügyi tárcát, hogy a 2018 és 2023 közötti években mennyi volt a program költségvetési támogatása, illetve mennyit irányoztak elő 2024-re, de válaszokat nem kapott.

Viszont a G7 2018-as számításai szerint az utolsó elérhető adatok alapján 2016-ban és 2017-ben évi 5,5 milliárd forintba került az ösztöndíjprogram, pedig az előbbi évben kevesebb, mint 3000, utóbbiban kicsit több mint 5000 diák érkezett a tavalyi több mint 11 ezerrel szemben. A jellemzően kifejezetten szegény országból származó hallgatók a térítésmentes oktatás mellett havi 43 700 forint ösztöndíjat, kollégiumi férőhelyet, vagy további 40 ezer forint lakhatási támogatást, egészségbiztosítást kapnak. Ez alapján írja a Népszava, hogy tíz év alatt több tízmilliárd forintra is hághattak a Stipendium Hungaricum költései...


Lásd még:

StipendiumHungaricum honlapja

BRYAN LEIB, LEHETSÉGES AMERIKAI NAGYKÖVETJELÖLT: MINÉL HAMARABB CSOMAGOLJON DAVID PRESSMAN - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2024.11.18.


Szerinte Pressman szégyent hozott az amerikaiakra, és ideje, hogy szedje a sátorfáját. Ő viszont kész szolgálni Trumpot, ami már csak hetek kérdése – nyilatkozta.


A Brüsszelben, Rómában és Bécsben szerkesztőséggel rendelkező
, magyar adófizetői pénzből közvetve alapított kormánypárti European Conservative interjút készített Bryan Leibbel, akit David Pressman utódaként tartanak számon, illetve a vele készített interjú nyilvánvalóan amolyan nyomásgyakorlás is a január 20-án felálló új amerikai kormány illetékeseire. Bryan Leib floridai, az amerikai kongresszusban képviselőségre is készült, de végül itt Budapesten kötött ki, ahol az Alapjogokért Központjának a vezető munkatársa lett. A jelenlegi nagykövetről azt mondta, ő egy aktivista, aki szégyent hozott az amerikaiakra, és ideje, hogy szedje a sátorfáját David Pressman. Ő viszont kész szolgálni az elnököt, ami szerinte már csak hetek kérdése. Szerinte Trump lángra lobbantja a már erősödő konzervatív ideológiát Európában, mert példát mutat nacionalizmusával és hazaszeretetével. Ami pedig az amerikai-magyar kapcsolatokat illeti, hangsúlyozta, hogy ezentúl Orbánnak barátja lesz a Fehér Házban. Egy olyan barát, aki megérti a magyar kormányfő hadakozását az Európi Unióval, amely túllép eredeti hatáskörén, amikor bírálja a magyar kormányt. Biztosra veszi Bryan Leib, hogy Trump támogatását maga mögött tudva, Orbán Viktor új hatalmi erőviszonyokat fog majd kiépíteni az ország érdekeinek és szuverenitásának megfelelően. Az interjú egy szóval sem tért ki Orbán Putyin-párti és kínai kapcsolataira, üzleteire.

Egyébként pár napja a Hungarian Conservative a lehetséges nagykövetjelöltek között felsorolja még, az első Trump-kormányzás idején Budapesten egyszer már nagykövetként szolgáló David Cornsteint, illetve egy jóval korábbi nagykövetet is, Nancy Brinkent. Nem mellékesen Bryan Leib már szlogent is alkotott Trump iránti hűsége jeléül, azt hirdeti: Make US-Hungarian Relations Great Again.

A legtöbb hír a magyar-holland mérkőzésen történtekről
, Szalai Ádám rosszullétéről jelent meg most a nemzetközi sajtóban. A BBC címben hozta, hogy a Szalai maga jelentkezett be pár órával a váratlan esemény után a Facebookon és megköszönte a rengeteg üzenetet és jelezte, jól van. Vasárnap éjszaka 34 ezren like-olták a bejegyzését. Írnak arról is, hogy Szoboszlai Dominik a Liverpool középpályása könnyeivel küszködött a mérkőzésen a történések láttán.

Orbán Kínához fordult, hogy fellendítse a recesszió sújtotta magyar gazdaságot – írja a Financial Timesban Dunai Márton, jelezve, hogy az EU-ba 2022 óta áramló kínai tőke több mint a negyede jutott Magyarországra. Miután az EU a jogállami elvárások nem teljesülése miatt visszatartott több mint 20 milliárd EUR-t, Orbánék gazdasági nehézségekkel küszködnek. Nagy Márton miniszter ugyanis a GDP harmadát a kínai befektetésekkel, akkumulátorgyártással akarja előteremteni. Trump megválasztásával viszont diplomácia bravúrt kellene bégrehajtania Orbánnak, hogy egyszerre legyen jóban úgy Kínával és Trumppal, valamint a Kínára kiéhezett republikánus héjákkal, hogy közben menedzselni is tudja az egyre apadó uniós pénzalapok ügyét is. S ugyebár itt van még a Putyinnal kiépített barátsága is. Nagy Márton a Financial Timesnak adott interjúban elmondja, hogy Kína az EU-ban (azaz nagyrészt Magyarországon) gyártott autóival elkerüli a közvetlenül Kínából érkezőkre kiszabott 45%-os vámot, amit egyébként a miniszter ostoba lépésnek tekint az EU részéről. Meggyőződése, hogy mivel Trump üzletember, ezért a magyar kormány fogja tudni menedzselni a Kína miatti esetleges konfliktusokat.

Az orosz származású Masha Gessen író, a New Yorker szerzője most a New York Timesben Magyar Bálintot idézi, amikor érzékletesen megkülönbözteti a liberális demokráciát és a trumpi-orbáni populizmust. Míg a liberális demokrácia morális kényszerek között nem problémamegoldó rendszer – azaz sok szabály van, de kevés változás – addig a populizmus morális korlátok nélkül, azaz gátlástalanul oldja meg a problémákat. És Magyar Bálintnak, mint írja a NY-ban élő roppant népszerű író, akinek Jövőnk a múlt című könyve magyarul is megjelent, nem áll érdekében fasisztának Trumpot, mert a dolog sokkal egyszerűbb: Trump azt ígéri, hogy nem kell másokkal törődnöd, csak magaddal. Majd Masha GEssen Putyint és Orbánt egy kalap alá véve megállapítja, a saját akartuk alá hajtották/hajtják a népeket, mint populista autokraták, és a múltat restaurálják, amelyben a férfi férfi volt és vezető erő. Nos, ebből kiindulva sejthető, milyen lesz Trump második terminusa, hisz közelről tanulmányozhatta példaképeit. Egyébként is már most ellenséges a civil szervezetekkel, a bíróságokkal, a médiával, az egyetemekkel, non-profit és bizonyos vallási csoportokkal. Ahogy Putyinnak és Orbánnak, Trumpnak is az lesz a célja, hogy az ország leggazdagabb embere legyen, még Elon Musknál is gazdagabb és minél nagyobb hatalmat koncentráljon egy kézben, a sajátjában, amivel gazdagságát megalapozza. Az alapos orbáni elemzésből egy mondatot ragadnék ki még: Magyarországon Orbán maga az állam – véli Masha Gessen.

Magyarország, Franciaország és Spanyolország vásárolt az idén a legtöbb orosz gázt az Európai unió országai közül az Eurostat augusztusig összesített adatai szerint, amit rengeteg helyen lehozott az orosz média, többek között az Агентство Экономических Новостей (Agensztvo Ekonomicseszkih Novosztyi) a RIA Novosztyi forrásai alapján számolt be a részletekről. 9 milliárd euró értékben gazdagította az orosz büdzsét. Franciaország ebben az időszakban 30%-kal emelte meg orosz beszerzéseit a korábbiakhoz képest. Azaz átvette a vezető helyet Magyarországtól, merthogy hazánk most csak 1.6 milliárd EUR-t költött el az orosz piacon, ami harmadával kevesebb az előző évi adatoknál.

A jelen pillanatban Kínánál is dinamikusabban fejlődő India
is idézte Orbán Viktor pénteki rádiós nyilatkozatát az AP amerikai hírügynökség tudósítását beidézve. Ebben Orbán Viktor ismét arról beszélt, hogy az Oroszország elleni uniós szankciók nem teszik tönkre az orosz gazdaságot, de annál inkább az EU gazdaságát. A Press Trust of India a magyar kormányfőről rögtön látletet ad, miszerint az EU-n belül ő van Putyinnal a legbensőségesebb viszonyban, miközben hátat fordít az uniós vezetőknek.

MAGYARORSZÁG, 2024: MEGNÉZTÜK, MIÉRT NEM LEHETETT HÁROM HÉTIG FÜRÖDNI A TATABÁNYAI PSZICHIÁTRIÁN

VÁLASZ ONLINE
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2024.11.18.


Hogy a pállott emberszag ne árassza el az egész osztályt, az ápolók az ágyaknál, lavórral kezdték „fürdetni” a betegeket: teakészítéshez használatos, literes vízforralókban melegítettek vizet, hogy legalább a legszükségesebb testrészeket áttöröljék – tudta meg a Válasz Online. Mindez nem Kalkuttában játszódott le harminc évvel ezelőtt, hanem az éppen világpolitikai nagyságát ünneplő Magyarországon, ezekben a hetekben: a tatabányai kórház pszichiátriáján ment el a meleg víz majd’ három hétre. A kórházak műszaki karbantartását éppen idén központosították, s szervezték ki a munkákat egy NER-kedvenc cégnek.


„Majd’ három hete nem tudnak fürdeni a bent fekvő betegek! Egy megyei kórházban húsz napja nincs meleg víz!”

Épp itt parádézott egész Európa, a magyar kormány pedig komoly világpolitikai tényezőként mutogatta magát a budapesti EU-csúcson, amikor november 6-án a fenti, felháborodott üzenet eljutott a Válasz Online-hoz. Megfogalmazója nem akart névvel nyilatkozni, ám természetesen nem ő volt az egyetlen, aki megtapasztalhatta az áldatlan állapotokat. A tatabányai megyei kórház (hivatalosan: Komárom-Esztergom Vármegyei Szent Borbála Kórház) pszichiátriai osztályán délután négytől ötig van látogatási idő, ez pedig bőven elég arra, hogy a hozzátartozókon keresztül kijusson a hír a kórtermek falai közül. Ha néhány órás, egy-két napos probléma adódik, akkor persze nyilván nem jut ki, hiszen meg is oldódik, mire a látogatók újra megjelennek családtagjaiknál a kórtermekben. Most azonban nem erről volt szó: heteken át gyűlt a feszültség ápoltakban és a kórházi dolgozókban egyaránt. Utóbbiak, a kórház E épületében lévő osztály majd’ 30 ápolója egyrészt borzalmasan érezték magukat, amiért nem tudtak emberhez méltó környezetet teremteni az ápoltaknak, másrészt, hogy mégis mentsék, ami menthető, jelentős pluszmunkát vállaltak. Hogy a pállott emberszag ne árassza el az egész osztályt, az ágyaknál kezdték „fürdetni” a betegeket.

Teakészítéshez használatos, literes vízforralókban melegítettek vizet, ezt a beteg ágya mellé helyezett lavórba öntötték, hozzáadták a csapból folyó hideg vizet, s az így nyert langyossal törölték át a legszükségesebb testrészeket.

Noha az ápolók szép munkát végeztek és imáik is meghallgattattak (az érintett három hétben iszonyatosan elhanyagolt hajléktalan, akinél ez a módszer a halottnak a csók hatékonyságával működött volna csupán, szerencséjükre nem került az osztályra), voltak ápoltak, akik így is egyre dühösebbek lettek a meleg víz hiánya miatt. Az agresszívebb betegek fenyegetőzni is kezdtek – ők egy pszichiátriai osztályon amúgy is felülreprezentáltak, de tegyük a szívünkre a kezünket: ha hetekig csak hideg víz folyna a zuhanyból, amikor fürödni megyünk, ép pszichével is betelne azért a pohár. (Az osztályon 75 ágy van, az önmaguk ellátására kevésbé képesek a földszinten kapnak helyet, az első emeleten pedig azok, akik jobb állapotban vannak és képesek például egyedül tisztálkodni, lezuhanyozni – már ha van ehhez meleg víz.)

Pattanásig feszült helyzetről kaptunk tehát jelzést november 6-án. Neki is álltunk feltérképezni, hogyan állhat elő efféle helyzet tartósan 2024-ben a hivatalos szövegek szerint Európa, sőt, a világ által is irigyelt Magyarországon. Műszaki hiba persze bárhol adódhat, s egy megyei kórház problémája önmagában nem is lenne feltétlenül országos ügy. Hogy most mégis egyértelműen az: idén lépett életbe a nagy kormányzati reform, az újabb hatalmas központosítási akció. A kórházak immár nem maguk intézik, ha valami elromlik náluk.

Minthogy az egészségügy a Belügyminisztériumhoz tartozik, a tatabányai melegvízhiány problémával őket is kerestük. A belügy kérdésünket továbbította is az alá tartozó Országos Kórházi Főigazgatóságnak (OKFŐ), ahonnan három nap múltán a következő, rendkívül tartalmas válasz érkezett: „A kórházak rendelkeznek hozzáféréssel a KEF központi hibabejelentő felületéhez, melyen keresztül valamennyi hiba prioritással együtt bejelenthető. A műszaki üzemeltetési kérdések megválaszolásában sem az OKFŐ, sem a kórház nem illetékes, ezért kérjük, forduljon a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatósághoz.”...

A KORMÁNY NEM MEGFELEDKEZETT A SZEGÉNYEKRŐL, HANEM DIREKT TARTJA ŐKET A SZEGÉNYSÉGBEN

TELEX
Szerző: CSURGÓ DÉNES
2024.11.17.


A magyar kormány nem megfeledkezik a szegénységben élőkről, épp ellenkezőleg, tudatosan tartja őket szegénységben, érhető politikai és félreértelmezett népesedéspolitikai célok miatt – többek között ez is elhangzott a Hóvége.hu szegénységről szóló keddi panelbeszélgetésén, ahol három neves szakértő arra kereste a választ, ki számít ma szegénynek Magyarországon.

A konferencián az is kiderült, hogy 2010 és 2020 között, nagyrészt a közfoglalkoztatás hatására jelentősen csökkent a szegénység Magyarországon, de így is jelentős rétegek ragadtak a nélkülözésben, a koronavírus-járvány pedig lenullázott minden addigi eredményt. A résztvevők szerint a minimum jövedelem bevezetésével kezelni lehetne a problémát, bár ennek bevezetéséről egyelőre inkább szomorú tapasztalatok vannak Magyarországon.

Min mérjük a szegénységet?

A Ki a szegény ma Magyarországon? című eseményen hamar kiderült, hogy sokkal nehezebb megmondani erre a kérdésre a választ, mint gondolnánk, mert a szegénységnek többféle definíciója és többféle mérőszáma van. Molnár György közgazdász, a HUN-REN KRTK tudományos főmunkatársa és a Kiútprogram alapítója a közgazdasági Nobel-díjas Amartya Sen megközelítését javasolja, aki a szegénységre az alapvető lehetőségek és mozgósítható képességek hiányaként gondol. Eszerint a megközelítés szerint az a szegény, akinek hiányzik a képessége, hogy általa értékesnek tartott életet éljen, az ilyen képességeket pedig nagyon sok minden befolyásolhatja, a jövedelemtől a lakhatáson át az egészségügyi lehetőségekig.

Gábos András, a Tárki vezető kutatója szerint beszélhetünk abszolút szegénységről, amikor valamilyen szegénységi küszöbhöz, egy meghatározott jövedelmi vagy fogyasztási szinthez mérjük a szegénységet, relatív szegénységről, amikor mások jövedelméhez képest beszélhetünk szegénységről (ez lényegében egyenlőtlenséget mér), és beszélhetünk objektív és szubjektív szegénységről, vagyis hogy valaki szegénynek érzi-e, tartja-e magát. Korábban az abszolút, később a relatív megközelítés dominálta a közbeszédet, mostanában viszont egyre inkább az olyan megközelítések uralkodók, mint például az Eurostat AROPE mutatója, amely azt vizsgálja, mekkora réteget fenyeget szegénység és a társadalmi kirekesztés (az AROPE az at risk of poverty and exclusion szavakat rejti).

Az Eurostat megközelítéséről némi vita alakult ki a résztvevők között, Marek Bertram, az Egyensúly Intézet kutatója például úgy látja, ez a mutató sokkal jobban fókuszál az országon belüli egyenlőtlenségekre, és ez alapján úgy tűnhet, hogy Magyarország jobban teljesít, mint Franciaország, és Svédországgal vagy Svájccal van egy szinten. A 2023-as APORE statisztikák szerint Magyarországon tényleg a népesség kisebb százalékát fenyegette a szegénység és kirekesztés, mint mondjuk Franciaországban, Németországban vagy Olaszországban...


BEÉPÍTETT SZÉPSÉG

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2024.11.18.


„Tovább kell fokozni a béketörekvéseket…” – Ez volt Szijjártó külügyminiszterünk reakciója arra, hogy az a hatalom (vö.: Oroszország), amely kitüntette őt, terrorbombázást (rakétázást, drónozást) hajtott végre Ukrajna ellen, s mindeközben egy ilyen pusztító készség Kárpátalján, a magyar határtól néhány kilométerre okozott múlhatatlan örömöket az ottani Fidesz-szavazó magyaroknak. Épp emiatt duplán kellene morcosnak lenni Putyinra, olyan azonban nem hangzott el most sem, hogy Vlagyimir Vlagyimirovics álljon le.

Nem világos, mint ahogyan soha nem is volt az, kies hazánk béketörekvései miben állnának konkrétan az óbégatáson kívül, amitől az emberben immár az a kép alakul ki, olyan ez a békekárálás, mint a Beépített szépség című, amúgy degenerált filmalkotásban Sandra Bullock, aki a bikinijében a színpadon össze-vissza beszélt minden zöldséget, míg el nem hangzott a szájából a kötelező mondat, „legyen világbéke”, s akkor mindenki boldogan vigyorgott, hogy a foglalkozás elérte a célját, s eléggé bamba lett mindenki.

Nem akarnánk nyájas olvasóink gyomrát teljesen fölfordítani, de tessenek elképzelni külügyesünket női fürdőruhában, magassarkúban, fején boával, ahogyan a békéért toppogat, mert voltaképp megszólalásai ezen a szinten mozognak. Ugyanakkor most már azt sem szabadna figyelmen kívül hagyni, hogy Putyin tényleg átlépett egy általa oly szívesen emlegetett vörös vonalat, ideérkeztette a határ mellé a háborút, amire azonban a Fidesznek Szijjártó szájával semmi mondanivalója nincsen a fönt említett közlésen kívül.

A szívüknek kedves forgatókönyvet amúgy egyébként annak idején Orbán Balázs adta elő mint emlékezhetünk, s ami nem egyéb, mint meghajolni Putyin akarata előtt, és kékszegélyű kistányéron adni át neki az ország kulcsait, ami momentán Ukrajna. De, ha nem csak a drónjaik érnek el a magyar határhoz, akkor a mienké is. Orbán Balázs ezt mondta, és igazán senki nem cáfolta meg őt, így Szijjártó mostani megnyilatkozása sem, amikor még így is képtelen egy emberi megnyilatkozást kipréselni magából a bikinis nyávogáson kívül.

Sokszor huszonnégy óra telt el Trump győzelme óta, már a másnaposság is elmúlt, amit az okozott, hogy Orbán vodkával ünnepelte azt, de nem tűnik úgy, mintha béke lenne. Sőt, a jelek szerint még fokozódik is az oroszok romboló kedve, akiktől mást nem is nagyon lehet várni. Kitetszik ezért a békeóbégatásból, hogy aki ezt teszi, az nincsen tisztában Putyin rendszerével, amelynek jellegéből fakadóan lételeme a háború, s ha még Ukrajna kapitulálna is, ami a Fidesz álma, akkor sem hagyná abba, mert folytatnia kell, másképp összeroskad.

Trump nem beszélt Putyinnal, holott ezt harsogták, Moszkva viszont tagadta. Ezzel szemben Scholz igen, akinek az orosz elmesélte, a háborút addig folytatják, míg a céljaikat el nem érik, ugyanakkor most sem mondta el, mint ahogyan lassan három éve sem, igazából mi volna az. Csak sejthető, s ha Szijjártó is pedzegetné, talán megvilágosodna Orbánnal együtt, hogy nagyon rossz szekeret tolnak. De, ha mint az igazából tételezhető, hogy valóban tudják, mi az, s ennek ellenére teszik, amit tesznek, akkor hazaárulók, de ez kevéssé zavarja a köreiket...

REJTÉLYES BIZTOSI CSAPAT DOLGOZIK ORBÁN VIKTORNAK ÉS KORMÁNYÁNAK ÉVENTE KÖRÜLBELÜL KÉTMILLIÁRD FORINTÉRT

NÉPSZAVA
Szerző: SZALAI ANNA
2024.11.18.


Pontos számot nehéz mondani, mert az Orbán-kormány hivatalos honlapja nem követi precízen a kinevezéseket, de egyetlen biztos havi illetménye 2 millió forint körül van, plusz egyéb juttatások és saját titkárság.


Szinte mindennek van már biztosa a magyar kormányban. Az állampolgári eskük szervezésétől, az űrkutatáson, a bormarketingen, a kreatív ipar felügyeletén, a Mohácsi csata 500. évfordulójának méltó megünneplésén túl a többi között az oszakai világkiállítás, az uniós elnökség és a szubszaharai térségben való magyar szerepvállalás felügyelete, a magyar-csángó kapcsolatok, az áldozatsegítő központok kommunikációja, a szankciók miatti kihívások kezelése és a nemzeti lovassportok fejlesztése. De külön ember őrködik például a katonai identitás és a magyar életmód védelmén is – derült ki lapunk összesítéséből. A miniszterek által kinevezett biztosok mellett a miniszterelnöknek is vannak külön biztosai és megbízottjai, ezenfelül kormánybiztosok is segítik a munkát. Együtt több mint félszázan.

Pontos számot nehéz mondani, mert az Orbán-kormány hivatalos honlapja nem követi precízen a kinevezéseket, így jószerivel egyenként lehet ezeket összeszámolni őket a Hivatalos Értesítőben. Ez sem egyszerű, hiszen vannak, akik sok éve viszik ugyanazt a területet, mint például Baán László, aki több mint tíz éve felügyeli a Liget Budapest Programot. Vagy itt van Budai Gyula, aki valóban volt már mindenféle poszton, az egykori államtitkár és elszámoltatási biztos most az ukrán háború miatti szankciók hatásait vizsgálja a külügynél. Bólya Boglárka túlélte főnöke, Varga Judit igazságügyi miniszter bukását is, most egy másik tárcánál – az Európai Uniós Ügyek Minisztériumában csinálja ugyanazt, miniszteri biztosként felel a magyar EU-elnökség személyzetpolitikájának összehangolásáért.

A Népszava által fellelt adatok szerint jelenleg harmincnál több miniszteri biztos, fél tucat miniszterelnöki biztos, 22 kormánybiztos és kilenc miniszterelnöki megbízott segíti a kabinet munkáját. A költségvetések végrehajtásáról szóló zárszámadások szerint a létszám hullámzóan alakul évről-évre. A költségvetési szerveknél foglalkoztatottak létszámáról és juttatásairól szóló összesítő táblázatokban a biztosokat külön soron szerepeltető, lapunk által fellelt legelső adat a 2012-es, akkor még 3 miniszterelnöki-, 2 kormány- és 3 miniszteri biztos dolgozott összesen 26,7 millió forintért. 2015-ben már 40-en voltak és összesen 196,4 millió forintot kerestek. 2018-ban, a választás évében kissé visszaesett a létszám, alig 33 főt számlált a biztosi csapat, a juttatások összege viszont 384,9 millióra rúgott. A legtöbben 2022-ben voltak, akkor 82 biztos segítette a kormány munkáját összesen évi 806 millió forintért.

A tavalyi évről szóló zárszámadásban 57 fő szerepelt ezen a soron, ám már 951,1 milliós költséggel.

A miniszterelnöki megbízottak Orbán Viktor személyes főtanácsadói. Néhányuk neve ismerősen csenghet a politika iránt érdeklődőknek. Például Tarlós István is közéjük ült át a főpolgármesteri székből 2019-ben, azóta papíron országos közlekedési és közszolgáltatási fejlesztési tanácsokat ad. Bakondi György a migránsok elleni harc oszlopos embere belbiztonsági kérdésekben segít, Bencsik János korábbi energiaügyi államtitkár most megbízottként ad tanácsokat az energia-ellátásához - kár, hogy bizonyos időszakokban nálunk kerül legtöbbe az áram egész Európában. A kereszténység őreként feltűnő Giró-Szász Áron néhány éve azzal vált ismertté, hogy az általa vezetett Axióma Központ forgatta azt a rövid videót, ahol Novák Katalin még családügyi miniszterként arról beszélt, hogy a nőknek el kellene fogadniuk, hogy a férfiaknál alacsonyabb pozíciót, kevesebb fizetést kapnak és több terhet cipelnek. Járai Zsigmond volt pénzügyminiszter a csángó-magyar viszonyt koordinálja, Maróth Miklós tudományos segédként időnként a Türk Álamok Szervezete üléseire is elkíséri a kormányfőt.

Orbán Viktornak ezenfelül miniszterelnöki biztosai is vannak, elsőként mindjárt Lázár János, aki az egyes kiemelt kormányzati célkitűzések megvalósításának hazai és nemzetközi koordinációjáért felel, bár külön juttatást nem kap ezért. Kásler Miklós volt miniszter a továbbképzések, Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke a diagnózis alapú felzárkózási stratégia végrehajtását viszi, míg V. Németh Zsolt, aki amellett, hogy az Energiaügyi Minisztérium víziközmű-ágazatért felelős államtitkára, 2022-től biztosként a magyar életmódot és nemzeti értékeinket is őrzi. Nem ő az egyetlen „többszólamú” ember, ott van mindjárt államtitkár-társa Czepek Gábor, aki márciustól a magyar–szlovák energetikai infrastruktúra fejlesztésért felelős kormánybiztos is. Menczer Tamás a Fidesz kommunikációs igazgatójaként a magyar–német társadalmi kapcsolatok fejlesztéséért felel,

Jakab Zsófia, Orbán Ráhel barátnője pedig márciustól a kreatívipar fejlesztését koordinálja, így saját magát is felügyelheti,

hiszen biztosi posztja mellett a Magyar Divat és Design Ügynökség (MDDÜ) vezérigazgatója is. A sor még hosszan folytatható.

A kormánybiztosok szintén sokféle területért felelnek: a zónákra osztott ország komplex fejlesztésétől, a Budai Várnegyed beruházásain, a Tanítsunk Magyarországért program koordinációján és a török-magyar kulturális évadon át például a mozgóképiparig. Az uniós elnökségnek több biztosa is van és persze ott a rezsicsökkentés, az állatvédelem, az ukrán menekültek, az adatvagyon optimalizálás és nem utolsósorban az Indonéz Köztársaság közúthálózati útdíjfizetési rendszerének szakmai támogatása.

Utóbbi legalább annyira fontos lehet az országnak, mint a szubszaharai térséggel való kapcsolatok elmélyítése és az űrkutatási stratégiaalkotás. Utóbbin Ferencz Orsolya dolgozik 2018 óta..

TÖKÉLETES SZÉKLETEK ÉS ELÉG JÓ APÁK - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: URFI PÉTER
2024.11.18.


Előkerült Lázár János elsüllyedt monológja, és közben szépen ellepi a víz a volt fővárost. Vučić és Orbán egymástól tanul, Mike Tyson és Jake Paul egymást gazdagítja. A hétvége cikkei.


Jó reggelt! Nem akarom magamat sajnáltatni, de néha tényleg tök nehéz 4-et kiválogatni a legjobb hétvégi cikkek közül. Mindegy, a szabály az szabály:

- Agyhalott valóságshow-vá züllesztette a politikát a lehallgatási ügy




2024. november 17., vasárnap

A NAGY MŰ #017 - SZABÓ MAGDA ÉS AZ AJTÓ TITKAI | SZABÓ T. ANNA, HÁY JÁNOS, JOLSVAI JÚLIA

A NAGY MŰ  KLUBRÁDIÓ
Szerző: KADARKAI ENDRE
2024.11.16.



A nagy mű e hét szombati adásában Szabó Magda és Az ajtó világsikerének titkát igyekszünk megfejteni. Kadarkai Endre Szabó T. Anna, József Attila-díjas költő, íróval és Háy János, József Attila-díjas író, költővel, valamint az életművet évekig szerkesztő Jolsvai Júliával beszélget.


RADÓ PÉTER: PROGRAM A LEROMBOLT KÖZOKTATÁSI RENDSZER HELYREÁLLÍTÁSÁRA (1.)

NÉPSZAVA
Szerző: RADÓ PÉTER
2024.11.17.


A 2010/11-ben létrehozott autokratikus rendszer az előző évtized első felében teljes, a közoktatás működésének minden aspektusára kiterjedő rendszerátalakítást hajtott végre. A rendszerátalakítás kizárólag politikai célokat szolgált, abban szinte semmilyen oktatásszakmai megfontolás nem játszott szerepet.


Az illiberális rendszer oktatáspolitikájának következményei

A példátlan gyorsasággal lebonyolított hatalmas tömegű intézményi és jogi változtatás alapvető célja az volt, hogy a szélsőséges bürokratikus centralizációval megerősített központi állami kontrollt hajtószíjként használva a politikai kontrollt – és az azt támogató ideológiai indoktrinációt - kiterjessze a közoktatás minden szereplőjére.

Ennek érdekében az „államkonzervatív” rendszer felszámolta az iskolák autonómiáját, az önkormányzatokat és az oktatás számára szolgáltatásokat nyújtó üzleti és nonprofit szervezeteket kiszorította a közoktatás irányításából, felszámolta a nyílt, a különböző érdekcsoportok bevonása alapján működő döntéshozatali mechanizmusokat és ellehetetlenítette a pedagógus szakszervezetek működését. Ugyancsak a politikai kontroll megerősítését szolgálta a mindenre kiterjedő ideológiai indoktrináció és az állampárt politikai szövetségeseinek, a tradicionális keresztény egyházaknak a helyzetbe hozása is. Mindezek következtében a rendszeresen meghozott, ún. „visszatérő” oktatásirányítási döntéseken belül 2011 és 2017 között Magyarországon a központi kormányzat, illetve az annak alárendelt dekoncentrált hivatalokban hozott döntések aránya 10-ről 71 százalékra nőtt, az oktatási intézményekben meghozott döntések aránya 63-ról 29 százalékra csökkent, a helyi-önkormányzati irányítás 27 százalékos aránya pedig nullára csökkent. (OECD EAG 2012, 2018)

A politikai kontrollt szolgáló bürokratikus centralizáció azonnali hatása a tízes évek első felében azonnali és drasztikus volt: a gyors „transzformációs teljesítményromlás” hatására a közoktatás eredményessége beszakadt, az egyenlőtlenségek pedig minden korábbinál nagyobbra nőttek.

A hosszú távú következmények a tízes évek második felében kezdtek láthatóvá válni, az ekkor elindult változások már a magyar közoktatás „funkcionális leépüléséről” tudósítanak. A funkcionális leépülés azt jelenti, hogy az oktatási intézmények fokozatosan elvesztik azt a képességüket, hogy támogassák az általuk oktatott gyerekek tanulását. Ez a jelenség Magyarországon azért jelent meg, mert a komplexitás egy magas szintjét elért közoktatási rendszer kormányzása visszatért a múlt század ötvenes-hatvanas éveire jellemző, bürokratikus centralizáción alapuló szélsőségesen központosított irányítási modellhez. Ennek hatására az iskolák elvesztették azt a képességüket, hogy alkalmazkodjanak a gyerekek egyre sokfélébb tanulási igényeihez és a folyamatosan változó külső elvárásokhoz. Más szavakkal: a funkcionális leépülés lassú, de folyamatos minőségromlást okoz, ami lehetetlenné teszi, hogy a közoktatás teljesítménye a transzformációs teljesítményromlás után „visszapattanjon” egy korábbi szintre.

A funkcionális leépülésnek számos egyértelmű jele van:

- a tanulásból kiszoruló és kudarcot valló, alapvetően alacsony státuszú tanulók számának növekedése, ami folyamatosan rontja az egész rendszer eredményességét;

- a magasabb státuszú tanulók kimenekítése a romló minőséget produkáló állami iskolákból magániskolákba vagy külföldi iskolákba;

- az Európában máshol ismeretlen mértékű és növekvő szociális szelekció és etnikai szegregáció, melyet jelentős részben a kormány által mesterségesen gerjesztett egyházi oktatási expanzió okozott;

- a növekvő pedagógushiány, amely részben a pályát elhagyó pedagógusok nagy számának, részben pedig a pedagóguspálya vonzerejének megszűnésének a következménye;

- a közoktatásban állandósult forráshiány, az iskolák működési kiadásainak közel másfél évtizedes súlyos alulfinanszírozottsága.

A kudarcot valló tanulók azonosítása részben a közoktatáson belüli előrehaladás, részben pedig a mért tanulási eredmények alapján történhet. A korai iskolaelhagyók aránya – miközben Európában szinte mindenhol 10 százalék alá csökkent – Magyarországon a 2010-es 10,8 százalékról 2022-re 12,4 százalékra nőtt. E változás mögött elsősorban az húzódik meg, hogy 2010 óta a leszállított idejű tankötelezettségi korhatár utáni 17 és 18 éves korcsoportokban nagyjából 10 százalékkal csökkent a még a közoktatásban tanuló fiatalok aránya. Az elmúlt bő évtized során ennél sokkal nagyobb mértékben nőtt a valamelyik kompetenciaterületen kudarcot valló tanulók aránya. 2009 és 2022 között az OECD PISA kutatása szerint a kudarcot valló tanulók aránya Magyarországon szövegértésből 17,5-ről 25,8 százalékra, matematikából 22,3 százalékról 29,5 százalékra, természettudományból pedig 14,1-ről 22,9 százalékra nőtt. Jelenleg a magyar közoktatás minden évben körülbelül 25-30 ezerrel növeli az alapvető kompetenciák területén kudarcot valló tanulók számát, akik emiatt egész hátralévő életükben az élet legtöbb területén kudarcot vallanak majd...


L. RITÓK NÓRA: KÉPESSÉ TENNI

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2024.11.15.


Nemrég egy új programelemet illeszthetünk be foglalkozásinkba, az S.O.S Gyermekfaluval együttműködve. A program célja, hogy megkeressük azokat a jó gyakorlatokat, amivel elérhető, hogy a gyerekek családban nőjenek fel és a körülményekhez képest a legmegfelelőbb fejlesztést kaphassák. Ebből most az első elemet mutatom be.

Nekünk ez nagyon fontos, hiszen mi is azt gondoljuk, a megoldás az, ha a családokat tesszük képessé arra, hogy felneveljék a gyerekeiket. Persze ahol a gyerek veszélyben van, ott más a helyzet, nem lehet nem intézkedni, ha szexuális abúzus éri őket, ha bántalmazzák, vagy olyan szintű gondozási feladatok maradnak el, ami az életüket veszélyezteti.

Traumák sora éri a gyerekeket a családban, ami nyilván meghatározza a fejlődésüket, életüket. De az állami gondozásba vett gyerekek élete sem mentes a traumáktól…Sőt, az otthonról hozott és kezeletlenül hagyott traumákra rakódik rá a többi, és hozza egyre nehezebb helyzetbe őket. Aztán eljutunk addig, hogy felnőnek, és sokan visszakerülnek oda, ahonnan kiemelték őket, ugyanabba a traumatizált közegbe. A kör pedig kezdődik elölről, már az ő gyerekeikkel.

Az egésszel itt is az a baj, hogy az okokkal nem foglalkozik senki. Azt, hogy miért alakul úgy a helyzet, ahogy. Amikor “ügy” lesz belőle, akkora, hogy már eléri a rendszer ingerküszöbét, akkor elindul az ügyintézés, a kiemelés, és persze, van látogatás, meg haza is mennek néha, de ez nem elégséges ahhoz, hogy családként működhessenek újra, pedig egy család lennének, felnőttként is.

De a preventív munka sok esetben képes mérsékelni a traumákat, elébe menni olyan eseteknek, ami már visszafordíthatatlan negatív hatásokat okoz. Azt gondolom, erre több vonalon is lehet hatni.

Nyilván az egyik vonal az intézmények prevenciós munkája lenne….ha erre lenne idő, és egy másfajta felelősségvállalás, munkamódszer. Mert sok tünet van, amit észre kellene venni, jelezni kellene, megkérdezni a másik intézményt, hogy ő mit tapasztal, és megpróbálni együtt, egymás hatását erősítve hatni.

Ma inkább a kivárás, az adminisztratív leigazolás a jellemző, a határok tartása, a felelősség fel nem vállalása, ami akár a jelzések elmulasztásáig is terjedhet. Mert hátha megoldódik…

Mindez részben érthető, hiszen egyrészt óriási a leterheltség, súl sok az esetszám, nagy a fluktuáció, a kiégésfaktor magas, az eszköztelenség, sok esetben a félelem is benne van abban, hogy a veszélyhelyzeteknél nem gyullad ki a figyelmeztető, piros lámpa.

És érthető az is, hogy a pillanatnyi látogatás nem tükrözi a probléma mélységét, hetente, kéthetente, nem az látható, ami a valós helyzet. A problémával többszörösen terhelt családok működési kockázatait folyamatában lehet csak értelmezni, több irányból is tájékozódva, a gyerekek, az érintett szülők, a nagycsalád, a közösség felől is. Ezekből az infókból, mint a mozaik-kockákból rakható ki az a kép, ami reális. De kinek van erre ideje, energiája? Pedig csak így lehetne megtalálni a beavatkozási pontokat, melyek preventív hatással bírhatnak. Ehhez viszont egy olyan bizalmi viszony kiépítése szükséges, ami szinte évek munkájával érhető el, és sérülékeny is. Hamar bezárul az ajtó, elég csak egy kérés, amit mi nem tartunk megfelelőnek, és máris ott a sértődés: akkor nem kell semmi, nem kívánják a kapcsolattartást velünk.

A jelzőrendszer szükséges mindenképp, de láthatóan nem kezeli az okokat, így azok mindig újratermelik az ügyeket.

Valahogy másképp kellene. Megtanítani mindazt a tudást, amit nem kaptak meg a fiatal nők, senkitől. Csak egy olyan minta-átörökítését, ami nem ad eleget a változáshoz. Képessé tenni őket, hogy ők maguk érezzék, mikor nő a “trauma-szint” akkorává, aminek a hatásaival később nem tudnak mit kezdeni. Fontossá tenni olyan gondozási feladatokat, ami a másképp szocializálódóknak természetes, és a rendszer ehhez igazodva fogalmazza meg az elvárásokat a generációs szegénységben élőknél is.

Elsajátítani és beépíteni olyan viszonyulásokat, melyek stabil alapot, biztonságot adhatnak a gyerekeknek, megtanítani a kiszámíthatóságot, a következetességet. Teremteni egy olyan közeget, ahol egymással is megbeszélhetik a problémákat, hiszen mindannyian ugyanabban a problémahalmazban élnek. Támogatni egymást a megoldásokban, közösségi értékké emelni azokat a gyereknevelési elveket, ami biztosítja a családban felnővés lehetőségét. A közösségi hatás pedig kiterjed azokra a családokra is, akik a kiemelés kockázatával élnek.

Nos, erre mi több ponton “gyúrunk már”, a kezdetektől. A baba-mama klub, amit most matatónak hívunk, a felkereső jellegű szolgáltatással kiegészülve a 0-3 éveseknél segíti a gyerekeket is és az anyukákat is. A fiatal nők klubfoglalkozása pedig a problémák kivesézésének a színtere. Aztán ott van még a többi mikrocsoportos fejlesztés, a főzőklubtól (aminek szintén van felkereső jellegű változata) a kézimunka-klubig, ahol a munka közben is folyik a tudásmegosztás, fejlesztés, vagy a nagyközösségi foglalkozás, ahol szintén különféle témák mentén folyik a közös értékrend-építés.

Ami most új elem, az egy olyan fejlesztés, amikor a csoporton belül van egy “témagazda”, aki választ a saját életéből egy kihívást, amivel nem, vagy nagyon nehezen tud megküzdeni, ami folyamatos konfliktusforrás a családban. Ezt a témát egy mentor segítségével építi fel megbeszélésre alkalmassá, amihez változatos munkaformákat is keresnek. Ebben a kérdőív készítésétől, a video-keresésig, a történetelemzésektől az érzelmek beazonosításáig széles a skála, használnak digitális eszközöket, néha játékos elemeket is. Az egyhetes felkészülés után a foglalkozást a témavezető fiatal nő, anyuka tartja, bemutatva a saját témáját, és a többiek ehhez kapcsolódnak, a különféle munkaformák mentén. A vége összegzés, ki, mit kapott, főleg a témagazda, hiszen most neki kell a csapatnak segíteni megtalálni azt az eszközt, módszert, amivel megpróbálja kezelni a problémát.

Hogy mik a témák? Nos, pl. a férj viszonyulása a nő családjához, a pletyka káros hatása, vagy, hogy mi a helyzet a mostohaapával a családban, esetleg a hisztivel mindent elérő gyerek kezelése, és hasonlók.

Amit várunk ettől, az egy megerősödés. Női szerepben, anyaiban is, és felelősségérzetben is. Fejlődés irányításban, kommunikációban, digitális tudásban, motivációban. És mindezt közösségi megerősítéssel.

Egy próbálkozás bepótolni valamit, ami nem volt meg, átalakítani mást, ami megvan, de nem alkalmas a stabil élethez, amiben a gyerekek biztonságban és a traumák kockázata nélkül nőhetnek fel.

Mert mindig mondjuk: a következő generációért dolgozunk, a gyerekekért, de muszáj a felnőttekkel is. Mert nélkülük hiába harcolunk a gyerekekért. Nélkülük marad minden a régiben.

NEM A HÁBORÚ, HANEM A 14 ÉVE TARTÓ ORBÁNI URALOM OKOZZA A GAZDASÁG BAJAIT

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2024.11.17.


„Ha Orbán igazat mond, és tényleg a háború miatt vannak a problémák a magyar gazdaságban, akkor kérdem én: ennyit érne az Orbán-féle szuverenitás? Merthogy a miniszterelnök szerint Magyarország szuverén ország, s egy szuverén országra úgy kellene hatnia a háborúnak, mint az eső egy esőkabátot viselő emberre, aki lesöpri a cseppeket a kabátjáról.” Így reagált Inotai András a miniszterelnök péntek reggeli kijelentésére, miszerint a magyar gazdaság bajai kivétel nélkül a háborúból adódnak. A közgazdász professzor, a Világgazdasági Kutatóintézet korábbi vezetője emlékeztetett rá, hogy – a többi uniós országgal ellentétben – Magyarország szinte teljesen kimaradt a háború költségeiből, az itt megtermelt pénzből nem segítünk Ukrajnának, javarészt kimaradunk szankciók alkalmazásából, eközben továbbra is jóval olcsóbban kaptuk az orosz olajat, mint a többiek, s bár óriási mennyiségű földgázt importálunk Oroszországból, csak éppen a világpiaci árnál magasabban – „amiért köszönet jár Szijjártó elvtársnak”.


„A magyar gazdaság bajai kivétel nélkül a háborúból és háború következményeiből származnak... nekünk ez a háború a zsebünk szempontjából, a gazdaságunk, a jövedelmünk, az életszínvonalunk szempontjából egy istencsapása”
. A többi között ezt mondta Orbán Viktor a Kossuth Rádióban a szokásos péntek reggeli – interjúnak csúfolt, de valójában szózatot jelentő – szeánsz keretében.

Hivatkozott ő sok mindenre, a háború sok hatására, egyebek között az energiaárak emelkedésére, az inflációra, de mint mindig, óriási hurráoptimizmussal tekintett a jövőbe, mint állította: „2025-ben valóban történnek majd olyan dolgok Magyarországon, amelyek korábban még sosem, és amelyekre nem indokolatlan a fantasztikus kifejezés használata sem”.

Vajon hogyan látja mindezt egy, a gazdasághoz valóban értő szakértő: Inotai András közgazdászprofesszor?

„Az teljesen természetes, hogy amikor 14 év óta csak hatalompolitikát folytat egy kormány, mellőzve minden szakpolitikai tevékenységet, akkor egy idő után tarthatatlanná válik a helyzet, és ilyenkor el kell kezdeni keresni bűnösöket” – szögezte le a Világgazdasági Kutatóintézet korábbi vezetője, aki szerint a magyar kormánynak sem gazdasági, sem költségvetési politikája nincs, s persze oktatási, egészségügyi, környezetvédelmi, sőt, szociálpolitikája sincs, mi több, még külpolitikája sem.

Orbánnak ez a kijelentése is csak a hatalompolitikai játszmájának a része – folytatta –, mégpedig egy olyan ország részéről, amely Európai Unió társadalmi termékének mindösszesen az 1,2 százalékát adja. A professzor megjegyezte: a megnevezett bűnös lehet a háború, lehet Brüsszel, Soros, és/vagy akár a magyar szuverenitás ellen fellépő összes akárki. Egy a lényeg, hogy sosem a kormány, hanem mindig más a hibás. „A baj az, hogy a teljesen elhülyített nép egy része el is hiszi ezt, azt vallva, hogy hiszen mi magyarok nagyok vagyunk, sikeresek vagyunk, az egész világ minket akar elnyomni, mert félnek tőlünk” – tette hozzá.

Ráadásul a háború költségeiből Magyarország nagyrészt kimaradt, nem kellett alkalmaznia – vagy csak lazán – az uniós szankciókat, és semmi – vagy csak minimális – anyagi támogatást ad(t)unk Ukrajnának. Vagyis a megtermelt magyar pénzből egy fillér nem ment a megsegítésükre, miközben az Európai Unió többi országa, beleértve a korábbi nagy barát Lengyelországot is, hatalmas összegeket költött erre a célra. Nem beszélve az oda menekült és ott is maradt – a lengyel példánál maradva 1,5 millió – ukrán nemzeti költségvetési támogatásáról.

Szemben a magyar kormány döntésével a többi uniós tagország temérdek pénzt költött Ukrajna támogatására, s alkalmazta a számukra is húsba vágó szankciókat – mindezt morális okokból is, azért, mert Ukrajna az orosz háborús agresszió áldozata. És mégis, Magyarországon kívül egyetlen uniós ország sem hivatkozik a gazdasági teljesítménye kapcsán a háborúra. Orbánnak inkább arra kellene megadnia a választ, hogy miért sínylette meg a magyar gazdaság jobban a háborút és következményeit, mint a többiek – hívta fel a figyelmet Inotai...

A KORMÁNY FELBORÍTJA A CSALÁDTÁMOGATÁSI RENDSZERT: LESZ AKINEK FÁJNI FOG...

BANKMONITOR.HU
Szerző: BANKMONITOR.HU
2024.11.15.



A kormány új változtatásokat vezetett be az eddigi lakástámogatási rendszerben, amelyek a babaváró hiteltől a CSOK Pluszig több területet is érintenek. Argyelán József és Molnár Péter elemzik a legfrissebb módosításokat, kitérve a támogatások feltételeire, büntetési szabályokra és könnyítésekre. Tudd meg, hogyan érinthetik ezek a változások a te lehetőségeidet!

Bevezetés - 00:00 
Mit borított a kormány a babavárón? - 00:48 
Ha nincs még baba, könnyítés vonatkozhat rád - 01:53 
Így visszakaphatnád a kamatmentességet akkor is, ha már buktad - 03:13 
Előtörlesztéssel mi lesz a mostani változtatások miatt? - 08:02 
A babaváró dominó ősi mágiája - 10:14 
Lehet, te is kérhetsz méltányosságot - 12:17 
Mi változik, ha nincs remény a babára? - 13:04 
Mennyire büntethetnek és mit tehetsz ilyenkor? - 13:39 
Borul a CSOK PLUSZ, de miben? - 14:32 
Fontos infó, ha ekkor született a gyerek! - 15:09 
Különleges kapcsolatunk a "JOGALKOTÓVAL" - 18:37 
Miben leszel limitálva? - 20:11 
Mennyi idő alatt kell a kötelezettségeket teljesítened? - 21:43 
Bezártak egy fontos kiskaput - 23:16 
Zárás - 28:58

SALY NOÉMI: AZ EGÉSZ TÖRTÉNELMÜNK A POLITIKUSOK JÁTSZÓTERÉVÉ VÁLT

SZABAD EURÓPA
Szerző: FAZEKAS PÁLMA
2024.11.16.



Információs börzék, a művészeti, szépirodalmi, üzleti élet, a politikai diskurzus mindenki számára nyitott, demokratikus terei, mindez az otthon kényelmét, bensőségességét idéző vendéglátással – ezt jelentették a pesti kávéházak. Több egykor európai hírű volt, mára viszont alig maradt belőlük. Erről az elveszett világról, városszeretetről, örökségeink tiszteletéről is beszélgettünk a Szelfiben Saly Noémi művészet- és irodalomtörténésszel.

Néhány gondolat a beszélgetésből:

- A legenda szerint Karinthy Frigyes megmérte a pesti vicc sebességét. A beszélgetésből kiderül, milyen gyorsan száguldott át Budáról Pestre egy jó poén ebben az internet nélküli korban.

- Kiderül az is, mit kellett nyújtania egy kávéháznak ahhoz, hogy magához csalogassa a vendégeket, a törzshelyük legyen.

- A pesti kávéházak tulajdonosainak többsége zsidó volt. Kevesen élték túl az üldöztetést, mégis, 1945-től 1949-ig, ahogy Budapest újraéledt, a kávéházi élet is feléledt. Az államosítás azonban végképp megpecsételte a sorsukat.

- A kávéházak a polgári nyilvánosság demokratikus terei, a diktatúrák pedig rettegnek az olyan helyektől, ahol az emberek összegyűlhetnek, tájékozódhatnak, vitázhatnak, akár kormányt is válthatnak.

HETI EGYENLEG: A LEVERT INFLÁCIÓ VISSZAÜTÖTT ORBÁNNAK

HETI EGYENLEG
Műsorvezető: BÁNÓ ANDRÁS
2024.11.16.



A békeköltségvetés egy porhintés, a kormány kétségbeesetten keresi a növekedési potenciált a gazdaságban, de már két éve nincs növekedés, pedig minden évben megígérik. Az exportra épülő magyar gazdaság került bajba – mondta Lengyel László, a Pénzügykutató Intézet elnök-vezérigazgatója a KlikkTV Heti Egyenleg című műsorában. Holoda Attila, energetikai szakértő felhívta a figyelmet, hogy a GDP azért sem tudott növekedni, mert nagyon sok állami beruházást leállítottak, ez pedig visszafogja a beruházás iránti bizalmat, az emberek nem fogyasztanak, és külföldre járnak vásárolni, tankolni.

Lengyel László szerint a KSH adatai nem mutatják a valóságot, manipulálják azokat, sőt néha még visszamenőleg is meghamisítják, politikai utasításra mondanak számokat. Holoda Attila azzal egészítette ki, hogy akkorát hazudni se tudtak, hogy abból növekedés rajzolódjon ki. Eközben már a nagyvállalkozók, mint Csányi Sándor és Hernádi Zsolt is lázadoznak a rendszer ellen, az Orbán Viktor által mesterségesen levert infláció meg felkelt és visszaütött.

AMERIKAI NÉPSZAVA: ORBÁN RÁTOLTA A GAZDASÁGI CSŐDÖT A HÁBORÚRA, DE A GAZDASÁG HELYZETE A HÁBORÚ UTÁN SEM LESZ JOBB

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2024.11.16.


Félő, hogy Orbán megint bedőlt saját propagandájának, vagy elhitte Nagy Márton újabb hitegetéseit, mindenesetre láthatóan erőre kapott Trump megválasztásától, mert Trump kikényszeríti a háború befejezését, és azt gondolja, ez véget vet a gazdasági csődnek.

Orbánt hosszú ideje bénítja, hogy tisztában van az ország tragikus gazdasági helyzetével, amit elhallgatnak az emberek elől. Magyarország már néhány éve piramisjátékot játszik, tolja maga előtt a gazdasági összeomlást, s újabb titkos hitelekkel adósítja el magát.

Ezt az emberek is érzik, ezért vágyakoznak újabb katasztrofális álmessiás után, mert addig vettek tudomásul mindent Orbán rendszerében, míg nem érezték az életszínvonal romlását és a gazdasági katasztrófát, amely egyre inkább gyűrűzik a hétköznapi ember szintjére is.

Trump megválasztása után Orbán mindent a háborúra fogott, a háború minden gazdasági baj, nehézség okozója. Ezt az oroszok érdekében folytatott propagandával is párhuzamba állította, mintha az oroszok oldalán kifejtett „békemissziót” is ez inspirálta volna.

Csakhogy a magyar gazdaság az orosz-ukrán háború előtt kezdte meg a mélyrepülést, és a háború azon csak lökött egyet, de nem az idézte elő. Az Orbán-rezsim eladósodott, az MNB hiányát sem tudta visszafizetni, mert akkor nem lettek volna nyugdíjak.

A csődállapot, a fizetésképtelenség már beállt volna, ha betartják a törvényeket, s nem csalnak, nem hazudnak, és titokban nem vesznek fel a kínaiaktól iszonyú feltételekkel újabb áthidaló hiteleket. Ezzel teljesen kiszlgáltatták magukat Kínának (is).

A magyar gazdaság a korrupció, a lopás, a rossz gazdaságpolitika, a pazarlás mellett a protekcionizmus, az igazi verseny megszűnése, a szabad piac korlátozása miatt már a háború kitörése előtt katasztrofális helyzetbe került és az infláció hatalmasra nőtt.

Egy évben fél tucat költségvetést készítenek, s mindegyik összeomlik, tarthatatlan. A trükkök százai és ezrei tartják életben a rendszert, és Orbán bukását egyszer majd az okozza, hogy összeomlik a gazdaság és a pénzügyi rendszer, ezért fellázadnak az emberek.

Orbán ennek tudatában van, ezt lehetett érezni az elmúlt években, mert tisztában van a valós helyzettel és retteg. Trump győzelmével úgy érzi, újabb esélyt kapott arra, hogy a katasztrófából kimásszon. Elhitte, hogy Trump majd segít, a háború vége megold mindent.

Csakhogy ez nem így lesz. Az látszik, hogy Amerika nélkül Európa nem vállalja az ukrán védekezés finanszírozását. Ukrajna elesik, és biztosan olyan békére kényszerítik, amivel nem lesz elégedett, mindenféle hamis ígérgetésért cserébe.

A háború tehát véget érhet, Trump lesz a világ ura, egy elmebeteg irányítja a világot. Azt nem lehet tudni, hogy Putyint meddig engedi a terjeszkedésben. Most sokan azt remélik, hogy semennyire. De ez cseppet sem biztos. Különösen a világ más régióiban...

"FEL KELLENE VÉGRE SZÁMOLNI AZ ORBÁNI FEUDALIZMUST!"

HETES STÚDIÓ / KLUBRÁDIÓ
Műsorvezető: NEUMAN GÁBOR
2024.11.16.



A Hetes Stúdió 2024. november 16-i adásában Neuman Gábor Bolgár Györggyel, valamint Lengyel László és Dull Szabolcs újságírókkal beszélte meg a hét legfontosabb hazai és nemzetközi eseményeit.

TIHANY ÚJ VEZETÉSE NEM AKARJA, HOGY BETONDZSUNGEL VÁLJON A FALUBÓL

24.HU / VIDEÓ
Szerző: Hrabéczy Soma Milán, Trencsényi Ádám, Varga Jennifer, Zsilák Szilvia
2024.11.17.


Tihany új polgármestere, Kötél Balázs október elején lépett hivatalba, 18 év után váltva a korábbi fideszes polgármestert, Tósoki Imrét. A független városvezető a változás ígéretével nyerte meg a választást. Egyik legnagyobb kihívása a mezőgazdasági területeken épülő luxusvillák, illetve a Kenderföldek körüli problémák megoldása. De mit tehet annak érdekében, hogy beváltsa ígéretét, és megőrizze Tihany egyedi hangulatát a környezetpusztító beruházásokkal szemben?


Lásd még: 





HÉTVÉGI OLVASNIVALÓK A GIZDA GAZDASÁGTÓL A HIHETETLEN HANGFELVÉTELEKIG - A 444 HÉTVÉGI OLVASNIVALÓKAT AJÁNLÓJA

444.HU
Szerző: URFI PÉTER
2024.11.16.


Trump új világrendje és az autóellenes forradalom. A magyar rendőrfőkapitány, aki felelősségre vonta a politikusokat - Szlovákiában. A vajákos madárjós és a Mindenség megfejtője. A hét cikkei.

Jó reggelt, ez a hétvégi hírlevél az elmúlt öt nap nagyobb anyagaival. Kezdjük azzal, hogy volt egy remek eseményünk: premier előtt vetítettük a 444 Kör tagjainak minden idők egyik legkülönlegesebb magyar (dokumentum)filmjét, és aztán volt egy elég jó beszélgetés...

2024. november 16., szombat

SZ BÍRÓ ZOLTÁN: AZ OROSZOK NAGY RÉSZE FENNTARTÁSOKKAL KEZELI A HÁBORÚT

VTVSZEGED
Műsorvezető: LAKNER ZOLTÁN
2024.11.15.



Minél tovább van valaki hatalmon, annál inkább torzul a valósághoz való viszonya – így látja Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország szakértő. Ez a folyamat Vlagyimir Putyin orosz elnökön is megfigyelhető, ha összevetjük az első ciklusát a mostani uralkodási módszereivel. Ráadásul egy idő után az igazságszolgáltatás is elkezd idomulni a rezsimhez. Lakner Zoltán arról is beszélgetett a történésszel, hogy az orosz társadalom jelenleg hogyan viszonyul a háborúhoz.

Lakner Zoltán nem napi politikáról, mégis közügyekről beszélget vendégeivel, kötetlenül és ami a legfontosabb: szabadon. A műsor célja, hogy olyan témákról szóljon, amikre a folyamatos hírözön alapzaja közepette igazán oda kellene figyelnünk, de valahogy mégsem jut rájuk elég idő, és amik gondolatokat ébresztenek, tanulhatunk belőlük.

A felvétel 2024. szeptember 25-én készült.