RÉGI SZILVESZTEREK

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2017.12.30.

Fiatal koromban az év utolsó napja igen jelentős ünnepnek számított.
Természetesen csak a pesti szokásokat ismerem, de valószínűleg ez vidéken is így volt, éppen csak egy-két kellék hiányzott a fővárosi ünnepséghez képest, viszont volt disznótoros, meg már a kolbászokat-disznósajtot talán le lehetett venni a füstről.
Fiúk-lányok meg mindenhol voltak, és szórakozni is szerettek mindenhol.

Középiskolás korom előtt otthon töltöttem a szilvesztereket, kellemes családi környezetben.
Az az ötvenes évek közepe felé az attrakció centrumában a rádió foglalt helyet, melynek szilveszteri műsorát az egész ország hallgatta, így aztán valóságos tragédia volt, mikor a rádió éppen a műsor előtt elromlott, majd apám megpróbálta megszerelni (egy vasas mindenhez ért, ugye...), és mikor a kettőhúsz megvágta, ő sem hagyta magát - belevágta a csavarhúzót a készülékbe, eldöntve ezzel egy új készülék beszerzésének dolgát, mely aztán ötvenhatban nagy szolgálatot tett, hiszen ezen hallgatta az egész ház a Szabad Európát, meg Londont...
Később, már az ötvenes évek végén indult a televízió kísérleti adása, mely a rádiót olyan helyzetbe hozta, mint Orbán a szocialistákat, létezett ugyan, de senki sem hallgatta.
Kivéve talán csak azokat, akik kisszékükkel nem fértek be valamelyik szerencsés szomszéd televíziója elé, vagy egész évben annyira antiszociális magatartást tanúsítottak, hogy senki sem látta őket szívesen a közkinccsé tett képernyő előtt.
Merthogy akkor még működött a civil társadalom, az irigység szintje nem múlta felül a jóindulat szintjét, és az emberek egymásban nem a migránst keresték, hanem a szomszédot, a havert, a barátot.
Mire középiskolás lettem, addigra gyakorlatilag megszűnt a székkel-sámlival vándorló polgárok vonulása, nálunk is csak Virágh néni és testvére, a Stefi maradt meg vendégnek, akik ilyenkor felvonultak, hozták a világ legjobb sajtos stangliját és rózsaszín cukormázzal borított puncs-tortáját, melynek semmiféle szimbolikus jelentőséget nem tulajdonítottunk, csak kistestvéremmel befaltuk...

ITT OLVASHATÓ

VISSZATEKINTŐ ÉS JÖVŐVÁRÓ BLOG

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2017.12.30.

Nos, eltelt a 2017-es év is. Az Igazgyöngy Alapítvány életének 18. éve… és a 8. éve annak, hogy az oktatásunkat esélyteremtő stratégiává bővítettük, pilotprogramunkban.

Milyen volt ez az év? Ha az alapítvány céljait nézem, tulajdonképpen elégedett lehetek. Hiszen működik tovább az Igazgyöngy művészeti képzése, több mint 600 gyereket tanítva, 6 településen, eredményesen. Június óta közel 300 díjat nyertek a gyerekek itthon, és nemzetközi gyermekrajzpályázatokon is, és több kiállításunk volt az idén is a határon belül és külföldön is. Képzéseket tartottunk itthon, és a határon túli magyar pedagógusoknál is, a meghívások folyamatosak, konferenciákra, workshopokra, különféle programokra hazai és nemzetközi szinten is. Már rég nem tudok mindenre igent mondani, amit tudok, delegálok a kollégáimnak, de 2017-ben több mint nyolcvan meghívást mondtam le….mert ha mindenre igent mondanék, nem maradna időm dolgozni.

A szociális munka terén is sokat tettünk, nyilván nem eleget, hiszen a kérések száma mindig több, mint amire hatékonyan reagálni tudunk. Tárgyi adományt postán, és a gyűjtőpontról leszállítva 307 esetben kaptunk. Ebből tudtunk segíteni itt a térségben, mintegy 1200 családnak, és támogattunk adományokkal 24 esetben óvodákat, 34-szer önkormányzatokat, családsegítőket is. 1330 utalást kaptunk, magánszemélyektől, cégektől. 178 felajánlás érkezett 2017-ben az örökbefogadó programunkra, és most csaknem kétmillió forint értékben kaptunk Erzsébet utalványokat, amiből az élelmiszer-adományokat finanszírozzuk. Sok mindent kiragadhatnék, hogy mit, mire fordítottuk…150 ezret gyerek-szemüvegekre, 350 ezret gyerekgyógyszerre, 60 ezret tápszerre… plusz havi 50 ezret ezekre, egy másik alapítvány jóvoltából. A 69 ösztöndíjasunkra közel 9 milliót, a tanodánkra több mint 12 milliót költünk. És ezekből a támogatásokból tudtunk 47 közösségi rendezvényt szervezni 2017-ben Toldon, ebből fedezzük a szállítást és a családok felkeresését 20 településen, ebből támogatjuk a munkahely-teremtő elemet, amíg fenntarthatóvá nem válik, ebből fedezzük a fogamzásgátlást, a tudatos családtervezésért, az életveszélyes lakások helyrehozatalát, és még sok minden mást, amit fejlesztő segítségnyújtásnak nevezünk. Amiben a lényeg, hogy aktivitást, az általunk kínált lehetőségek kihasználását kérjük, a segítségnyújtásért cserébe. Mert nem konzerválni akarjuk az állapotukat, hanem a segítségükkel megváltoztatni. Az általuk kialakított közösségi szabályok szerint. Közösségben működve.

Szóval, a céljainknak megfelelően dolgozhattunk, hála a támogatóknak. Mert a pozíciónk a rendszerben nem lett jobb, a külföldről támogatott szervezetek bélyegével, a nem elhallgatott Soros-pályázatokkal, a rendszeren belül elérhető pályázati lehetőségeink bezárulásával. De még tudunk dolgozni, és ma ez is eredmény. Nem is kicsi. És közben nőtt a felénk irányuló szolidáris figyelem, ami viszont csodás érzés, és eredmény is. Mondhatjuk úgy is, hogy az Igazgyöngy társadalmi beágyazottsága sokat növekedett 2017-ben.

Mit várok 2018-tól? Talán először is, hogy dolgozhassunk tovább. Civil szervezetként, alapítványi fenntartású iskolánkkal, családgondozásunkkal, közösségfejlesztésünkkel, tanodánkkal. Hogy ennél, ami 2017-ben volt, a fennmaradás, a munka folyamatos biztosítása ne legyen nehezebb. Hogy bírjam én is, és a kollégáim is. Aztán, hogy a társadalmi vállalkozásunkkal, a kézműves SZUNO-val, és az élelmiszerfeldogozó AMARI-val tudjunk egy szinttel feljebb lépni.

És vannak persze álmaim is. Szeretnék pl. egy tényleges civil összefogást. Amit nem a félelem, vagy a túlélés érdekében vitt túl nagy kompromisszumkészség, hanem a bátor, nyilvánosan is vállalt kiállás jellemez az általuk felvállalt ügy mellett. No meg, egy olyan közhangulatot, amiben nem sistereg a gyűlölet a véleménykülönbségek esetén. Olyan politikusokat, akik nem a másik alázásban teljesednek ki, hanem abban a feladatban, ami miatt abba a pozícióba kerültek. Amikor nem az önös érdek süt át a működésükön.

Jó lenne, ha a leszakadó térségek, családok életében lenne valami pozitív változás. Nem a kommunikációban, hanem az életben. Ha úgy tudnánk beszélni a problémáikról, hogy a valós helyzet adná a kiindulópontot, és nem a mindent elfedő, képmutató hazugság.

Szeretném, ha az oktatási szegregáció csökkenne. Ha az egyház ténylegesen a biblia tanításai szerint viszonyulna a szegényekhez, akkor is, ha cigányok. Akkor is, ha cigánygyerekek. Ha nem kellene másodrendűnek éreznie magát annak, aki nem vallásos. Ha elhihetném annak, aki a hitre hivatkozik, hogy őszintén teszi. Jó lenne, ha eltűnnének a gyűlöletkeltő óriásplakátok. Ha mosolygó pedagógusokat látnék újra. Ha az egészségügyi ellátás javulna, és nem a sportegyesületekre fordított támogatások növekednének tovább. Szeretnék újra megyei lapot olvasni, és rádiót hallgatni, mint régen.

Szeretnék mindenkinek a szemébe nézni, őszintén, mosolyogva… és szeretném, ha ők is így reagálnának. A határon belül és kívül is. Ha nem tőlem kérdeznék Szlovéniában, hogy minek ad nekik a magyar állam támogatást, mikor ők jobban élnek, mint mi. Szeretném, ha nem külsőségekben teljesedne ki a világ, hanem a belső értékekben. Ami szerintem nem a templomok számától függ… hanem a családoktól, az oktatástól, a közösségektől.

Szeretnék egy jobb, egy igazságosabb és tisztességesebb világot. Mi, az Igazgyöngyben továbbra is ezért dolgozunk majd. Már nem érdekel, hogy ez az államon belül van-e vagy kívül. Csak csinálni akarom. 2018-ban is. A gyerekekért.

ITT OLVASHATÓ

MAGYARORSZÁG ODA-VISSZA

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2017.12.31.

Vajon hány magyar kel ezekben a napokban útra, hogy aztán végigharcolja magát fél (vagy egész) Európán? Nyilván rengeteg, köztük van a mai egyik ajánlott bejegyzés szerzője és családja is, akik 5 németországi év alatt azért már kialakítottak egy stratégiát az év végi utazásra. Emellett segítve az újévi fogadalmakat körülnézünk a londoni konditermekben, és marad a végére egy kis gasztronómia is, mert ezekben a napokban az mindent visz (hogy utána le lehessen mozogni).

Mindemellett boldog, sikerekben gazdag új évet kívánok mindenkinek - a határ bármelyik oldalán! :)

Év vége tájt a haza- és visszaút határozza meg sok határátkelő hétköznapjait, nincs ezzel másként az Élet a határon túl blog szerzője és családja sem. Lássuk, ők milyen rutint építettek ki maguknak öt év Németország alatt!

„Amikor kiköltöztünk is tisztában voltunk vele, hogy talán az egyik legnehezebb dolog a család hiánya lesz, valamint a családdal, barátokkal való kapcsolattartás. Lassan 5 éve élünk Németországban, de ezek a dolgok csak nem akarnak egyszerűsödni.

Nem panaszkodhatom, mert maradtak barátaink, nem tudunk úgy hazamenni, hogy ne legyen probléma beosztani az időt, hogy kivel, mikor, hogyan, hol találkozunk. Jófejek vagyunk, na, de jófejségünk ellenére sem sikerül mindig, amit szeretnénk. Karácsonykor meg aztán végképp esély sincs semmire.

A haza menjünk-e karácsonykor nem egy bonyolult kérdés, mivel ha megtehetjük anyagilag, az időnkbe belefér, akkor nincs az a racionális érv, ami meggyőzhet arról, hogy ne induljunk el. Na jó, talán az időjárás.

Az út hosszú, és mivel mindenki elindul hazafelé, így a forgalom is borzalmas. Volt már rá példa, hogy a magyar határtól a Pestig tartó út 3,5 órásra sikeredett.

A téli szünet nem olyan hosszú, a Zuram rendszerint január 2-án már dolgozik, így nem is tudunk pár napnál tovább maradni. Két nap az autóban, egy másik 2 napért, amit otthon tudunk tölteni – szintén nem egy plusz az elinduljunk-e listába.

Az időjárás bármilyen lehet az út során, lehet, hogy napfényes jó időben indulunk el, de Prága környékén már szakad a hó, Pozsonynál az eső, és Szegedig minimum köd van.

A német autópályákon még hellyel-közzel tudnak is viselkedni a közlekedés résztvevői, azonban ezt egyáltalán nem tudom elmondani a cseh és a magyar szakaszról, a szlovák teljesen rendben van.

A magyar autópályák, nos igen, sajnos azt kell mondanom, hogy a legrosszabb, mindig a magyar szakasz, és nem feltétlen a sok külföldi rendszámos autó miatt. Legutóbbi utunk során apró statisztikát vezettem, és az összes türelmetlen jobbról előző, villogó mind magyar rendszámos volt.

A cseh szakaszon pedig annyi az autópálya javítás, építés, hogy gyakorlatilag örülünk, ha 80-al tudunk haladni.

Próbáltunk pár verziót, elindultunk rögtön a suliszünet kezdetén, mentünk éjszaka vagy épp indultunk korán reggel is, de soha sehogy nem jó. A visszafelé út, az ugyanez, csak annyival tudjuk még nehezíteni a témát, hogy maradjunk-e szilveszterre, vagy sem.

Volt már, hogy maradtunk, volt, hogy nem. Előbbi kegyetlen, ha az ember csupán pár óra alvás után indul el, még akkor is, ha váltva vezetünk. Tehát amitől leginkább feláll a szőr a hátunkon, az az út."

A teljes posztot itt találjátok...

ITT OLVASHATÓ

KÖZZÉTETTE JELENTÉSÉT A TARNAZSADÁNYI ISKOLÁRÓL AZ OMBUDSMAN

MÉRCE
Szerző: TÓTH CSABA PÉTER
2017.12.30.

Közzétette az Alapvető Jogok Biztosának hivatala azt a jelentést, amelyet a minősíthetetlen állapotú mosdóiról hírhedtté vált tarnazsadányi tagiskola ügyében folytatott vizsgálatuk után írtak. A tarthatatlan állapotokra sajtóhírek és lakossági bejelentés után csapott le a hivatal. A vizsgálatba bevonták a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettest is.

Míg az alapvető jogok biztosa az eredeti panasz értelmében felvette a kapcsolatot az illetékes, Egri Tankerület felelős vezetőivel és a tarnazsadányi önkormányzattal, ezt követően 2017-ben helyszíni szemlét is tartottak az iskolában. Ekkor a mosdó sürgősségi felújítási munkálatai már elkezdődtek, de a jelentés megállapította, forráshiány miatt még el sem kezdték ezeket a javításokat:

2016-ban az igazgató azt a tájékoztatást adta, hogy a kivitelezést – amelynek becsült költsége 25 millió forint – előreláthatóan 2017-ben elvégzik. A 2017/2018. tanév kezdetén a tankerületi központ igazgatója azonban arról tájékoztatta a biztost és a biztoshelyettest, hogy az új vizesblokk forrás hiányában mégsem készült el. A vizsgálat során kiderült, hogy 2016 óta sem a fenntartó tankerületi központ, sem a települési önkormányzat nem nyújtott be pályázatot a tervezett vizesblokk felújításának megvalósítására.

Írja az ombudsmani jelentés összefoglalója. Nem jutott tehát a KLIK 2017-es költségvetéséből erre a célra 25 millió. Azonban a vizsgálat, a nemzetiségi ombudsman bevonása folytán, ennél összetettebb, strukturális problémákra is rávilágított:

A rendelkezésre álló adatok, dokumentációk és a helyszíni vizsgálat tapasztalatai alapján a Tarnazsadányi Tagiskolában lényegében csak roma nemzetiségű gyermekek tanulnak. […] A területi hátrányok és roma származás alapján is elkülönülő köznevelési intézmények esetében a deszegregációs politika legfontosabb eszköze a minőségi nevelés-oktatás biztosításához szükséges infrastrukturális, tárgyi és személyi feltételek megteremtése, fejlesztése.

Így tehát a jelentés, az összes környezeti tényezőt figyelembe véve, megállapította, hogy a Heves megyei, falusi iskolában az alapvető jogokhoz feltétlenül szükséges (pl. alapvető higiéniai körülményeknek megfelelő) tankörnyezet kialakításának elmaradása összefügg azzal, hogy az iskola tanulói szinte kizárólag romák...

ITT OLVASHATÓ

KÍGYÓZÓ ORÁLIS GYÖNYÖR MATOLCSY GYÖRGY DOLGOZÓSZOBÁJÁBAN

VÁROSI KURÍR - KULTÚRA
Szerző: Drang
2017.12.31.

Az MNB Phallos Athéné alapítványa ismeretlen magánszemélytől megvásárolta Maurizio Ungherese orálisan szeretkező kígyókat ábrázoló festményét. A hivatalosan közölt vételár 2,2 milliárd forint. A monumentális (5 x 6 m) alkotást Matolcsy György MNB elnök dolgozószobájának a budai hegyekre néző falán helyezik el. Jelentette alig néhány perce a Hírkacsa hírügynökség.

Ismét egy régi álom teljesült

A műgyűjtő szenvedélyéről ismert Matolcsy György elmondta, hogy régi vágya valósult meg a vásárlással. Szakértő előadásából a következőket tudtuk meg a képről:

A merész témát feldolgozó festményt Umberto Balfacane őrgróf, XVI. Ince pápa nápolyi helytartójának megrendelésére alkotta a művész a rá jellemző visszafogottan realisztikus stílusban. A művet a kortárs festők közül többen (például Caravaggio, Tiziano, Michelangelo) szánalmas giccsnek, bordélyház díszítésére való pornográf metaforának minősítették. Ítéletüket senki nem vitatta – a képről egyszerűen megfeledkezett az utókor. A festmény 1944-ig volt a Balfacane család birtokában, amikor a megszálló amerikaiak erőfölényükkel visszaélve egyszerűen leakasztották a falról. Egy lóistálló befedésére szánták, de kiderült, hogy nem vízhatlan, ezért sorsára hagyták...

ITT OLVASHATÓ

ELHÚZÓDÓ RETTEGÉS, VAGY VALAMI MÁS

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2017.12.31.

Ha nem lenne kínos-vigyorgósan pitiáner – amely tulajdonság fideszünk legfőbb sajátja -, bízvást nevezhetnénk aljasnak is, és mért ne tennénk. Mivelhogy az a drága Emmi (úgymint Balogminisztérium) körlevelet, mintegy Befehlt intézett az iskolákhoz, és pláne óvodákhoz a barom, hogy terrorveszély van potenciálisan, azért. (És a bölcsődék már le is vannak szarva, a bölcsődéseket már senki meg sem akarja gyilkolni? Kérdezzük Bástya et. buzgalmával.)

Befehlnek azért nevezhetjük Svejk nyomán az irományt teljes bizalommal, mert ez voltaképp parancs, amely arra utasít, hogy fél éven belül az összes ilyen minilaktanya dolgozza ki a HIT-et, azaz, a Honvédelmi Intézkedési Tervet. Ebben még azt is számba kell venni, hogy mennyi kréta van az oskolában (semennyi, ha a Lalika jó édesapja nem küld, de ez most mindegy), így készülve fel az „esetlegesen bevezetendő különleges jogrendre”.

Ez a különleges jogrend a Befehl szerint lehet terrorveszély-helyzet, rendkívüli állapot, szükségállapot, vagy váratlan támadás. Nem tudom, hogy vagy vele, drága olvasó, de terrorveszély-helyzet vagy váratlan támadás csupán Orbán Viktor beteg agyában létezik, a rendkívüli állapotot és a szükségállapotot viszont meg az elmaradt forró ősz után kiprovokálandó bugyborékoló tavasz indokolja majd, hogy mondjuk, ne nagyon kelljen választásokat tartani.

Az iskola-, és óvodavezetők úgy lehetnek ezzel, mint drága apám annak idején, aki otthon, a konyhában tervezgette térkép fölé hajolva, vonalzóval és körzővel a kezében az atomvillanás utáni teendőket, és szidta az összes ökör jó édesanyját, aki ezt az egészet kitalálta. Ez rohadt régen volt, viszont a rendszer ugyanaz, azzal az evolúciós kiegészítéssel, hogy ez a mostani sokkal magasabb szintre emelte a tébolyt...

ITT OLVASHATÓ

MERKEL ÜZENT ORBÁNNAK, AKI ENNEK ALIGHA ÖRÜLT - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2017.12.31.

- Merkel és Macron jövőre nagyobb összefogást akar az unióban

- A kelet-nyugati szembenállás nagyobb baj az EU számára, mint a Brexit

- Kelet-Európában egyes vezetők a bolsevikokat lepipálvan törekszenek teljhatalomra


FAZ

A német kancellár vissza akarja venni vezető szerepét Európában, ideértve az EU erősítését, az összefogást a következő időszak kulcskérdésének tartja. Ezt tartalmazza Merkel újévi üdvözlőbeszéde, amelynek szövegét előre eljuttatták a sajtóhoz. Jövő évi terveit illetően a politikus megismétli, hogy elválaszthatatlanul összekapcsolódik Németország és az unió jövője. A 27 tagállamot minden eddiginél jobban ösztönözni kívánja arra, hogy együtt maradjon. A tét az, hogy a földrész szolidárisan és öntudatosan képviseli-e az értékeit a globális világban. Hogy bizonyítsa: egy gazdaságilag is sikeres és igazságos Európáért dolgozik, következetesen meg akarja a védeni a külső határokat, illetve fontosnak tartja a polgárok biztonságát. A német és a francia vezetés e célt tűzte ki maga elé, ennek elérésére jövőre alkalmassá akarja tenni az uniót.

Merkel kiemeli, hogy a megfelelő válasz megtalálása része az eleven demokráciának. A német társadalom plurális, de közösek az alaptörvény értékei, vagyis, hogy tiszteletben kell tartani minden ember méltóságát, a szabadságjogait. A kormányfő jelezte azt is, hogy mielőbb egyezségre kell jutni a kormányalakítási tárgyalásokon, mert a világ nem vár a németekre. Most kell megteremteni a feltételeket, hogy az országnak 10-15 év múlva is jól menjen a sora, ami azt jelenti, hogy mindenkinek kedvezően alakul a sorsa. Ehhez a vezérlő elv a szociális piacgazdaság, a gazdasági eredményesség és a társadalom összetartása.

Daily Telegraph

A konzervatív lap szerint az unión belül a kelet-nyugati szakadás nagyobb gond, mint a britek távozása. A cikk azzal indít, hogy a paksi bővítés engedélyezése taktikai vereség volt az EU számára, amely már régóta azon van, hogy tagjai kevésbé függjenek az orosz energiahordozóktól. Ám a figyelem nem erre irányult, hanem Lengyelországra, miután egyre mélyebb az árok a közép-európai szélsőjobbos kormányok, illetve a liberális alapokon irányított Német- és Franciaország között. A lengyel igazságügyi reform Brüsszel szerint a hatalmi ág függetlenségét veszélyezteti és szembemegy a közösségi elvekkel. Paks és a 7-es cikk beizzítása jelentősebb fenyegetés az európai terv szemszögéből, mint a Brexit – mondják közgazdászok. Az IG-csoport fő elemzője úgy fogalmaz: London kiválását le lehet vezényelni, de a nagy kérdés az, mi van akkor, ha az EU túl keményen megy neki Varsónak. Merthogy a keleti gazdasági sikerek még nem erősítik a politikai egységet a szervezet két fele között. A lengyelek úgy érzik, hogy túlságosan is a sarokba szorították őket és a szakértő szerint nem lehet tudni, mi lesz a vége: a PiS végleg megmakacsolja magát, vagy netán beáll a sorba.

A kapcsolatot a migráció terhelte meg a legjobban. Szíjjártó Péter pl. szeptemberben kijelentette, hogy a politika megerőszakolta az európai jogot és értékeket, miután az Európai Bíróság elutasította Budapest és Pozsony panaszát a kvótadöntés miatt. És a törésvonalak még inkább felszínre kerülhetnek jövőre – az EU következő hosszú távú költségvetése miatt, hiszen kiesik a brit hozzájárulás. Ez sújtja a gazdagabb tagokat, mivel a kiadások egyharmadát képviselő kohéziós támogatásokból utána csak legrászorulóbb országok kaphatnának. Az illetékes biztosnak, Oettingernek májusig kell bemutatnia a hét évre szóló tervezetet. A nyugatiak itt léphetnek fel a keletiek ellen.

Magyarország – Pakstól függetlenül – 2018-ban eljuthat odáig, hogy bevetik ellene a nukleáris opciót, azaz a 7-es paragrafust. Ezért nem meglepő, hogy az Orbán-kormány a lengyel szankciók vétójával fenyegetőzik. A Deloitte fő közgazdásza szerint itt politikai kardcsörtetésnek vagyunk szemtanúi, és ezek csak egyre hangosabbak lesznek, ahogy közeledünk a májushoz. Ian Stewart azonban az igencsak éles véleménykülönbségek ellenére sem gondolja, hogy a lengyelek és a magyarok kiválnának az unióból. Inkább két kör alakul ki. Belül azokkal, akik mind inkább haladnak az európai szövetségi állam felé, kívül pedig azok maradnak a többiek, így a közép-európai országok is...

ITT OLVASHATÓ

ELTITKOLT DIPLOMÁCIA: MAGYAR HÍREK, AMIKET A KÜLFÖLDI SAJTÓBÓL TUDTUNK MEG 2017-BEN

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: KŐMŰVES ANITA
2017.12.30.

Van egy terepe a kormány munkájának, ahol ha nem is lehetetlen, mindenesetre a megszokottnál nehezebb eltitkolni a lépéseit: a diplomácia. Hiszen ha nem is tudósít egy-egy megállapodásról az állami média, a tárgyalópartner hazájában még simán megjelenik arról egy közlemény, ami egy csavar után visszajut hazánkba. Nem meglepő módon a leghevesebben titkolt rész a pénz, azaz 

hogy mennyibe kerül az adott lépés a magyar adófizetőknek.

Nagy reményekkel indult neki a magyar kormány az idei évnek: Donald Trump amerikai elnök lett, amitől gyökeres fordulatot vártak sokan az amerikai-magyar kapcsolatokban. Szijjártó Péter már tavaly decemberben arról beszélt, hogy Orbán Viktor hamarosan meghívást kap a Fehér Házba, és erről állítólag nem sokkal később egy Trump-Orbán telefonbeszélgetésben is szó volt.

A látogatásból nem lett semmi, Orbán és Trump nem borultak egymás kebelére. Szemerkényi Réka nagykövetet le is váltották, ráadásul nem igazán kifinomult módon. Washington és Budapest olyannyira nem találtak egymásra, hogy a CEU-ügyből komoly botrány lett a tengerentúlon is.

Őszre pedig már odáig fajult a helyzet, hogy az amerikai külügyminisztérium kiírt egy pályázatot a magyar vidéki sajtó támogatására, kétszázmillió forintot szándékoznak erre a célra költeni. A lépés erősen szimbolikus, értesüléseink szerint a demokráciaépítéssel foglalkozó washingtoni civil szervezeteknél most azon törik a fejüket, hogy ez vajon felhívás volt-e számukra, hogy térjenek vissza Magyarországra – hiszen a rendszerváltás után már egyszer kivonultak, mert úgy vélték, a munkát befejezték.

A helyzet októberre odáig fajult, hogy a magyar kormány fizetett washingtoni lobbistája hírlevelében már Trump egyik legfontosabb külpolitikai tanácsadóját vádolta azzal, hogy Soros-bérenc.

Vlagyimir Putyin orosz elnök ezzel szemben kétszer is járt hazánkban az idén, a paksi bővítésre adott hitelt pedig el is kezdte lehívni a kormány. Idén vált biztossá az is, hogy a nagy hévvel bejelentett déli, illetve keleti nyitás csak viszi a pénzt, de hasznot nem hoz. A magyar külpolitika állapotáról és annak okairól Feledy Botond külpolitikai szakértő tanulságos írását érdemes elolvasni.

Nem csoda hát, hogy néhány külpolitikai húzás már magának a magyar kormánynak is olyan ciki, igyekszik nagyobb hírverés nélkül intézni őket. Ám Orbán Ráhel, a magyar miniszterelnök lányának bahreini “tárgyalásai” óta tudjuk, hogy a külföldi sajtóból nagyon sok érdekesség kiderülhet a magyar politikusok itthon nem túlságosan nagy dobra vert üzleti ügyeiről, jövés-menéséről. Tavaly augusztusban szúrta ki a 444, hogy a Bahrein-i Olaj és Gázügyi Hatóság honlapja szerint 2015 szeptemberében Bahreinben járt a “magyar miniszterelnök felesége” és olaj- és gázügyekről, illetve befektetési lehetőségekről tárgyalt. A fotón azonban Orbán Ráhel és férje, Tiborcz István mosolygott, azaz a tévedés egyértelmű volt. A cikk megjelenése után gyorsan javították a cikket, Orbán Ráhel pedig közölte: magánúton járt Bahreinben férjével.

Olyan diplomáciai hírekből idén sem volt hiány, amelyeket megpróbált eltitkolni a magyar kormány, de azok vagy az újságírók munkájának, vagy a másik tárgyaló félnek köszönhetően mégis nyilvánossá váltak:...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN , A RÉGI-ÚJ FÖLDESÚR

24.HU - POSZT ITT
Szerző: REGE SÁNDOR
2017.12.30. 

Csak felelevenítette, amit az eleji már begyakoroltak. Vélemény.

Vannak a régi meg az új urak, kiknek szava dönthet Hungáriában.

Mindig is így volt ez.

Mellár Tamás közgazdász 2012-ben a Népszabadságban mesélte: Orbán az első miniszterelnöki ciklusában többször beszélgetett négyszemközt vele, s nyilvánvaló, hogy a politikus a 2002-es, a Fidesz számára hidegzuhanyként ható választási vereség után lépett új útra.

Orbánban akkor fogant a gondolat – vélte Mellár –, hogy

nincs egyszerre piacgazdaság és demokrácia, „mert Magyarország ma is feudális viszonyok között él”.

És Orbán aztán tudja, hogy valaki mindig úr a háznál, akinek a szava és a döntése szent, a többinek meg kuss. (Meg hát azt se feledjük: a vezéri mítosz, meg a bársony puhasága együtt olyan vonzalom, aminek a tisztesség is nehezen tud ellenállni.)

Bécsi vigéc

Tehát nem alulról kell építkezni, hanem felülről uralni a rendszert, monopolhelyzetbe hozni a hazai nagyvállalkozókat, s az egzisztenciális szálakon keresztül majd ők biztosítják, hogy az alattuk lévők a kívánt pártra szavazzanak.

„Ha a földesúr katolikus, a jobbágyot is azzá teszi.”

Egy kis kitérő. Ugye ebből érti mindenki, annak idején miért került a Népszabadság kiadója, meg néhány nagy példányszámú, a maga frontján vezető lap egy bécsi vigéc kezére: olyan valakiére, aki arról hírhedt, hogy nála a pénzen, a baksison, szóval a maga gyarapodásán kívül semmi nem számít. És amikor rákiáltottak, hogy kifelé, takarodj, vagy valami hasonlót, akkor csak maga elé nyújtotta a markát, és már el is köszönt. A Mediaworks nevű műkiadó azután gyorsan Orbán haveri körének kezére került, s ez volt a riadót fújó kürtszó. Volt, aki csak ekkor kapott észbe, hogy miért jutottak sorozatban M. Lőrinc gázszerelő, meg az örökös kötélbarát és társaik, rokonaik és üzletfeleik minden nyilvános vagy meghívásos milliárdos pályázatok versenyében a győztes helyre...

ITT OLVASHATÓ

MIRE KÖLT A MAGYAR?

TÉNYGYÁR
Szerző: Ténygyár
2017.12.30.

- A magyarok legtöbb pénze a rezsire megy el

- Többet költünk alkoholra és cigarettára, mint ruhára és cipőre

- Üdülni viszont nem járunk, és nem hiszünk a biztosításokban sem

2016-ban az EU-s tagállamok háztartások átlagosan éves kiadásuk csaknem egynegyedét rezsire (lakhatás, víz, áram, villany, gáz és egyéb tüzelőanyagok) költötték. Ez őrületesen nagy összeg: összesen körülbelül 2000 milliárd euró, ami az EU GDP-jének 13,3 százalékának felel meg. Az EU-s háztartások messze a legtöbbet rezsire költik – derül ki az Eurostat összegzéséből, amelyben azt vizsgálták, hogy éves szinten mire mennyi pénz megy el egy-egy háztartásban.

A lakhatás mindig is a háztartások pénztárcáját legjobban terhelő tétel volt, de az utóbbi években folyamatosan emelkedik az erre fordított összeg: míg 2006-ban 22,6 százaléka volt a háztartások költségvetésének ez a rész, 2016-ra már 24, 5 százalékra emelkedett. És bár az uniós tagállamokban különböző mértékben nőttek a lakhatás költségei, de a tendencia mindenhol megfigyelhető volt.

Magyarországon például az összköltések 19,2 százaléka ment lakhatásra, a legkevesebbet Máltán (10,3 százalék), a legtöbbet Dániában (29,1 százalék) költötték tavaly az emberek erre a célre.

De mire ment el a többi pénz?

ITT OLVASHATÓ

III. VICTOR EMÁNUEL, MUSSOLINI SZÁLLÁSCSINÁLÓJA

SZÍNEK ÉS FOLTOK BLOG
Szerző: GÖBÖLYÖS N. LÁSZLÓ
2017.12.30.

Hetven évvel halála után hazatértek Olaszországba III. Viktor Emánuel király hamvai. A 20. századi olasz történelem egyik legellentmondásosabb figurája volt, akit sokan ma is Benito Mussolini fasiszta diktatúrája szálláscsinálójának tekintenek.

Az immár a piemonti Vicoforte temetőjében nyugvó király 1900-tól 1946-ig uralkodott, majd lemondott fia, II. Umberto javára, akit azonban néhány hét múlva megfosztottak trónjától. Közel fél évszázados uralma alatt átélt két világháborút, bevezette a női választójogot, nevét adta líbiai és egyiptomi hódításokhoz, valamint a feketeingesek hatalomra jutásához. Viktor Emánuel és Elena királyné Alexandriát választották száműzetésük helyszínéül, ahol az ex-király 1947. december 28-án halt meg. Egy nappal azután hunyt el, hogy elfogadták az Olasz Köztársaság alkotmányát, amely magába foglalta a Savoia-ház vagyonának államosítását. Hetven évvel később előbb a királyné, majd a király földi maradványait szállították haza.

Az alkotmány annak idején a Savoia családtagoknak is megtiltotta a hazatértést, ezt csak 2002-ben oldották fel. A királyi hamvak hazahozatalát már 2011-ben kezdeményezte a család, de III. Viktor Emánuel vitatott történelmi szerepe miatt csak az idén járult hozzá az olasz állam, és személyesen Sergio Mattarella köztársasi elnök.

Az apró termetű, mindössze 153 cm magas, gyenge fizikumú, és gyenge akaratú király pályafutásának két legsötétebb foltja Mussolinihoz kötődik. Huszonegy éven keresztül támogatta a Ducét, majd amikor 1943. szeptember 8-án Olaszország fegyverszünetet kért a szövetségesektől, Viktor Emánuel magára hagyta az országot, semmit nem tett a náci megszállás ellen...

ITT OLVASHATÓ

LENGYEL LÁSZLÓ: KÉTEZER-TIZENHÉT

NÉPSZAVA ONLINE - SZÉP SZÓ
Szerző: LENGYEL LÁSZLÓ
2017.12.30.

A világméretű, dicsőség nélküli ellenforradalom elmaradt. A liberális kapitalista politikai és gazdasági világrend nem omlott össze. A A világméretű, dicsőség nélküli ellenforradalom elmaradt. A liberális kapitalista politikai és gazdasági világrend nem omlott össze. geopolitikai egyensúly a világhatalmak – az Egyesült Államok, Kína, Európa, Oroszország, India, Japán – között hangsúlyokban változott, de nem borult fel. Egy lépéssel távolodtunk az ISIS legyőzésével a terror uralmától. Egy lépéssel közelebb kerültünk az atomháborúhoz a Koreai-félszigeten. A világ erős és elszánt vezetői – Trump, Hszi, Macron és Merkel, Putyin, Modi, Abe - azon igyekeznek, hogy saját kezükbe vegyék országuk, földrészük, a világ dolgát. A világ erős intézményei és érdekcsoportjai korlátozzák az erős vezetőket. Minden megváltozott, hogy az egész ugyanaz maradhasson.

A félelmek és remények éve

A 2016-os év folyamatai azt a rémületet keltették, hogy rövidesen sor kerülhet a fajok, nemzetek, vallások, osztályok, civilizációk vagy akár a nagyhatalmak – választhattunk a rémisztő és a rémisztőbb között – háborújára. A társadalmak mozgásba jöttek. Kialakultak a konfliktushelyzetek. A liberális világrend és alrendszerei, így az európai rendszer egyszerre mutatták a tehetetlenség és a szétesés képét. Volt okunk félni Donald Trumptól és a trumpi Amerikától. Trump és a mögötte álló érdekcsoport nemcsak a demokrata és a republikánus eliteket és a New Deal óta teremtett amerikai liberális rendszert akarta megsemmisíteni, de a II. világháború utáni nemzetközi rendet is. Globális ellenforradalmat szeretett volna véghez vinni a konfliktusos nemzeti érdek alapján.

A 2017-es év bebizonyította, hogy nem a tömegek szülték Trumpot, a brexitereket, Orbánt, hanem az elitek hideg polgárháborúja folyik a tömegek bevonásával. A trumpisták felfogása szerint Amerika Reagan óta rossz célokat tűz maga elé – a „gonosz birodalmaként” megnevezett Szovjetunió, és a „gonosz tengelyeként” kiállított terrorista államok legyőzését - és rossz eszközöket használ: a liberális szabadkereskedelmet, az emberi jogok és a demokrácia terjesztését. Az amerikai nemzeti érdek a kereskedelmi nagyhatalmak – Kína, a Németország vezette EU, Japán – elleni fellépést sürgeti, amelyek manipulációk révén kereskedelmi és fizetési mérleg többletet érnek el Amerikával szemben, s amelyek a maguk javára használják ki a liberális világrendet. Ők vették el az amerikaiak munkáját. Ahogy a brit és a magyar elit egy része szerint Brüsszel felelős mindenért. Ezek az elitek elutasítják a fennálló rendet és káosz-érdekeltek: intézményi és szabályozási káoszban lehet és kell nemzeti/saját érdeket érvényesíteni. Ellenben Kína, a Németország vezette EU, Japán irányító elitjei rend-érdekeltek, mert meggyőződésük szerint a szilárd intézményekkel és a multilaterális megállapodások hálóival lehet és kell a világrendszert, a regionális alrendszereket és az államközi kapcsolatokat építeni, fenntartani.

Tarthattunk attól, hogy újabb, az 1956-os szuezihez és a 2003-as irakihoz hasonló atlanti válság robban ki Amerika és Európa között, hogy Amerika védtelen hagyja Európát. Félhettünk, hogy kereskedelmi háborúk robbannak ki a világban. De az amerikai és a nemzetközi intézményrendszer megállította az ellenforradalmi kísérletet. A kiszámíthatatlan elnök állandó kockázatot jelent - kiléptette Amerikát a párizsi klíma-megállapodásból, a TPP-ből (Trans-Pacific Partnership - a szerk), egyoldalúan Jeruzsálembe helyezte az amerikai követséget -, de a Kongresszus és az adminisztráció viszonylag sikeresen teremtett ellensúlyt Európában az orosz agresszióval szemben, és eddig kezelte a koreai válságot. Nem következett világméretű protekcionista bezárkózás és nem következett be a klíma-egyezmény összeomlása...

ITT OLVASHATÓ

AZ ÜRGEBŐRBE VARRT ORSZÁG - A NAGY NARRATÍVA ÉS A PÁRHUZAMOS VILÁGOK

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: MAJTÉNYI LÁSZLÓ
2017.12.20.

A korszerűségre valamit adó újbuddhista híradások szerint bármerre indulunk is el a függőleges és a vízszintes koordinátákban, illetve a térben haladva, sőt még a negyedik dimenzióban is párhuzamos valóságokat találunk. Tessék csak elképzelni azt, amikor az egyik teknősbéka hátára felmászott a másik ugyancsak teknősbéka, ráadásul hátán a harmadik teknősbékával, a továbbiak pedig a harmadik hátán, azaz úgyszintén teknősbékán állnak. És így tovább a legfelsőig, amely pedig a páncélja különös hieroglif mintázatán, a buborékba zárt lényekkel a valakik világát tartja. És jobbra és balra is minden irányban teknősbékahegyek, és mindegyikük végtelen sora valamely különböző világot hordoz.

A buborékok alatt és felett, amik szintén önmagukba zárt világok, különböző színpompás buborékok lebegnek, belsejük pedig fantasztikus és hihetetlen, illetve furcsa történetektől hangos. Élünk itt, nem másutt. A lángoktól ölelt gyönyörű szép Hunniában.

Itt van előttünk például az az igazán szép narratíva, amely szerint a kommunista urak lerombolt országából lettünk néhány év alatt a nemzeti és együttműködő dolgozó nép hazája (Vö. Rákosi Mátyás: A békéért és a szocializmus építéséért. http://www.mek.oszk.hu), amelynek keretei között a baráti Oroszország, Kína, Kazahsztán, továbbá Azerbajdzsán, azaz geopolitikai értelemben vett riválisaink segítségével legyőztük a szép hazánk vesztére törő Németországot, Norvégiát és Hollandiát, azaz hűséges szövetségeseinket, nem mellesleg virágzó nemzeti együttműködésünk bőkezű pénzügyi támogatóit.

Azután még ugyanebben a csodagömbben látható, ahogyan a legfinomabb ízléssel épülnek az üveghegyen innen a nemzeti együttműködés kastélyai, továbbá a messze földön híres keskenyvágányú vasút, amely átszeli a teret, győzi lefele a távolságot. A hószín jacht pedig maga a képzelet életre kelt látomása, a tajtékos ég alatt és a tajtékos víz felett, amely az Adriai tengernek Syrenaia-ként hasítja az éjszakában zölden villódzó vizet, annak tatján virágmintás kempingnadrágjában a nyájasan imbolygó hasas alak: Lőrinc. Tekintete a távoli, kopár, tagolt part mögött elterülő messzi rónát fürkészi: s a nép, az istenadta nép oly boldog‑e, mint akarom? És sápad el mint harag, Lőrinc távolba nézésére a táj.

Tavaszillat mindenütt, gyöngyvirágtól lombhullásig. A NER virágoskertjében korábban még ott illatozó ellenzék összeomlott, a politika megszűnt. A hecc- és revolvermédia, a sajtó maradék helyén, más izgalmakat elkerülve, halkan felépíti az angszoc helyesírást. Tudjuk, mit hoz a holnap. Szennyvíztelep megnyitásán fakó gyerekarcok között húsos politikusok mosolyát. A szép jövőben a mi unokáink majd egyszer az ő unokáiknak minden hónapban pontosan, szépen fizetik majd a rendkívüli Paks-adót.

Egy másik (másik?) narratíva szerint a nemzeti együttműködés hasonlít az öreg nénire, akit már teljesen szétrágott a félelem, fogai kilazultak, csontjai korhadtak, aki azonban örökké akar élni. És fog is. A viták elől fut, menekül, mert az ész minden nyűge és nyila elhagyta. Nem ismeri a párbeszédet, csak a monológot. Öncsődtömege beroskadó önteher.

De nem így van valójában: a luftballonok, buborékok üresek, határuk csak szappanos víz. Nem igaz, hogy az életünkről tett ellentétes állításaink egyformán vagy ugyanúgy igazak lehetnek, a valóság nem az ibizai ópiumszívó álma, a valóságnak szaga van, szembejön, meglök, beléd rúg, a róla szóló minden kijelentés az ész vagy a tapasztalás ítélete elé állítható; vagy helyes, vagy pedig hamis, igazolható vagy nem.

Eljött a kulturális beomlás kora. Tombol a bolondériaverseny.

A tűzijáték kihuny. Ha a zavarodottság a majdani siker előfeltétele, nem állunk olyan rosszul. Miután a cél nemes, és a hazát kell megmenteni, mindenki senkivel, pontosabban a senki fogjon mindenkivel össze! Kelkáposztafőzelék-illatú megegyezések és igazságok évadában létezünk. Minden nagyobbacska összefog a neki járó kisebbecskével, együtt humanizálják vagy reformjai élére állva akár fel is számolják a nemzeti együttműködést. Nem személy szerint ők bomlottak, hanem a helyzet, amelyben működnek. Tocqueville szerint „annyi mindenesetre bizonyos, hogy egy kis téboly mindig kapóra jön az ilyen zaklatott időkben, és hogy nemritkán nélkülözhetetlen előfeltétele a sikernek”...

ITT OLVASHATÓ

NOVÁK VÁLASZTÁSI HALANDZSÁJA

GONDOLATVILÁGBAN BLOG
Szerző: Abndrew_s
2017.12.30.

Egy társadalomban a családok helyzete kétségtelenül fontos tényező. Nem csak a pártvezetőké, hanem általában is. Bár valószínűleg sokan szívesen látnák, amint Orbán családja évekig eléldegél egy BAZ-megyei zsákfaluban az ottani átlagos jövedelmekből. Novák Katalin azonban ilyesmiről nem beszélt.

Mármint abban az interjúban, ami a Mandiner portálján látott netvilágot. Abban a bevezető ígérete szerint minden másról szólt, és már a cím is ígéretes. Mert aszerint hazánkban mindenki a saját vallási és szexuális meggyőződése alapján élhet. Amihez persze érdemes emlékezni az egyéb megnyilatkozásokra. Köztük arra, hogy a kormány a vallásszabadságot leginkább a kereszténység „szabad” kötelezőségeként, legfeljebb a felekezeti szabadság tudomásul vételével értelmezi. Novák pedig a mostani interjúban is védelmébe veszi Kövért, aki gender-őrületről beszélt. Egy füst alatt, finoman bár, de kétségbe vonva az azonos neműekből álló párok gyermekvállalási jogát. Alkalmasint megemlítve, hogy a gender-témánál sokkal fontosabb társadalmi problémákkal, illetve kisebbségi élethelyzetekkel kellene foglalkoznia az aktivistáknak.

Mely megállapítással nagyjából megerősítette azt, hogy a társadalmi nemiséggel nem kíván foglalkozni az emberi laposelemekért felelős minisztérium államtitkár-asszonya. De azt is, hogy számos más dologgal sem kíván érdemben foglalkozni. Ami kellően összecseng azzal, ahogy a menekültekkel kapcsolatos humanitárius segítséget is átutalták azokhoz a civil szerveződésekhez, amelyeket aztán minden erővel próbáltak gátolni. Jól jelezve azt, hogy a szólamokban keresztény kormánytól igen messze van a valós emberség. Amely különbségnek köszönhetően, lassan nem hogy a menekültek nem akarnak tartósan Magyarországon maradni, de az itt születettek közül is igen sokan elhagyták már az országot. Nem ezrekben, hanem százezrekben mérhető számossággal. Amely kivándorlás korosztályi összetétele azt is jelzi, hogy az Orbán-kormány keltette gazdasági exodus gyakorlatilag a társadalom szociális abortuszával ér fel. Generációkat elveszítve...

ITT OLVASHATÓ

BORZALOM VÁR 2018-BAN A BEFEKTETŐKRE? - EXTRÉM ÉS KOMOLYAN VETT PROGNÓZISOK

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2017.12.29.

A túlságosan nyugodt 2017-hez képest 2018. valóságos hullámvasút lesz a piacokon – állítják szakértők. Csokorba szedték, hogy milyen meghökkentő fejleményeket tudnak elképzelni jövőre. Más (nem extrémnek szánt) jóslatban is akad riogatás. Akad viszont, aki szerint a sikeresség titka, hogy a befektető egyáltalán ne hallgasson a prognózisokra!

Már tízedik éve publikál ilyenkor év végéhez közel a következő esztendőre vonatkozó meghökkentő előrejelzéseket a Saxo Bank. A befektetési társaság vezető közgazdásza azonban úgy véli, a most közzétett lista az eddig legjobban sikerült összeállítás. A tíz elképesztő „jóslat” (amelyek persze nem a Saxo hivatalos várakozásait tükrözik) között most talán a korábbiaknál is meglepőbbek is akadnak.

Összességében a Saxo szakértői azt állítják, hogy a túlságosan nyugodt 2017-hez képest 2018. valóságos hullámvasút lesz. Az egyik forgatókönyv szerint az idei meglehetősen alacsony volatilitás után új csúcsok, majd éles zuhanások jöhetnek. Ahogy fogalmaznak, a fellángolás „szikrát vet a puskaporos hordóba”, a volatilitás csökkenésére játszó befektetési alapok gyakorlatilag megszűnnek létezni. A változékonyságra játszó, ma még ismeretlen kereskedő válhat élő legendává, az általa elért 1000 százalékos hozammal...

ITT OLVASHATÓ

AZ ÉV 5 LEGSZOMORÚBB INFOGRAFIKÁJA A MAGYAR HÉTKÖZNAPOKRÓL

ZOOM
Szerző: KOVÁCS GÁBOR
2017.12.30.

A KSH minden évben személyes interjúkkal adatokat gyűjt róla, honnan, mennyi jövedelmük van a magyaroknak, illetve mennyit és mire költenek. A felmérés eredményei közül némelyik eléggé elkeserítő képet fest a magyar társadalom állapotáról, főleg a számokból kirajzolódó hatalmas társadalmi különbségek miatt.

A szegények szegényednek, a gazdagok gazdagodnak

2016-ban (a friss kutatás arra az évre vonatkozott), a legtehetősebb háztartások tagjai fejenként közel tízszer annyi jövedelemből gazdálkodhattak, mint a legszegényebbek tagjai. A különbség ráadásul nemhogy csökkenne, az elmúlt években nagyot nőtt.

A legszegényebb háztartásokban az egy főre eső nettó jövedelem 0,4 százalékkal csökkent reálértéken (vagyis az inflációt 2011-től figyelembe véve) 2010 és 2016 között. Eközben a legtehetősebb háztartásoknál 19,4 százalékos növekedés volt...

ITT OLVASHATÓ

2018, AZ UTOLSÓ "BŐ" ESZTENDŐ

MÉRCE
Szerző: BOGATIN BENCE
2017.12.30.

Noha tavasszal Lázár János kategorikusan tagadta, hogy választási költségvetés lenne a 2018-as, a kormány mindenesetre a január elsejétől életbe lépő változásokkal rendesen megnyomja a kampányidőszakot. A Napi.hu összeállításából kiderül, mi minden lesz olcsóbb 2018-ban – ha olcsóbb lesz egyáltalán –, és mennyi pénz marad a háztartásoknál; de a prognózisok szerint még ilyen hangulatjavító csomagot sem fogunk látni egy darabig.

A szelektív és visszafogott áfakulcs-csökkentés jegyében 2018 első napjától újabb árucikkek adója mérséklődik. Január 1-jétől 27-ről 5 százalékra csökken a fogyasztási célú halak és a házi sertés vágási melléktermékek, belsőségek áfakulcsa (így például a zsírszalonna és a máj is olcsóbbá válhat). Egy korábban elfogadott törvénymódosítás nyomán pedig az éttermi szolgáltatások adókulcsa a jelenlegi 18-ról szintén 5 százalékra csökken keddtől – miközben bevezetik a 4 százalékos turizmusfejlesztési hozzájárulást (ebből 11,4 milliárd forint bevételt vár az NGM). Mindezek mellett bővül az 5 százalékos, kedvezményes áfakulcs alá sorolt-, vakokat és gyengénlátókat segítő eszközök köre is.

Korábban írtunk arról, hogy ez jól hangzik ugyan, de a vásárló majd hiszi, ha látja:
hogy gyakorlatilag ki jár majd jól, az alapvetően attól függ, hogy a kereskedelem, azaz a kereskedők mennyire hajlandóak az adó csökkenését követően csökkenteni a fogyasztói árakat. Nem feltétlenül lesz ugyanis az áfa csökkentéséből árcsökkenés – sajnos az ellenkező irányú mozgás automatizmusa a jellemző.

Könnyen lehet tehát, hogy az adócsökkentés áldásos hatása nem a fogyasztó, hanem a kereskedő javát szolgálja. Sem törvény, sem egyéb jogi eszköz nincs – és a jelenlegi intézményi-jogi keretek között nem is lehet, sőt nem is lenne szerencsés, ha lenne -, amely kikényszeríthetné, hogy a kereskedők pontosan annyival csökkentsék az adott termék árát, amennyivel az adótartalom csökken.

Emellett 18-ról 5 százalékra változik az internet-hozzáférési szolgáltatásra vonatkozó kulcs (az NGM számításai szerint a az utóbbi lépés mintegy 22 milliárd forintot hagy a lakosságnál és a vállalkozásoknál). A szolgáltatók pedig már bejelentették, hogy a digitális jólét program keretében kínált csomagoknál az áfacsökkentést teljes mértékben érvényesítik. Egészen kalandos utat tett meg az internet-hozzáférés adóztatásával kapcsolatos felfogás 2014 óta, nem igaz?...

ITT OLVASHATÓ

TÓTA W.: VISSZATÉRÉS

HVG ONLINE - VÉLEMÉNY
Szerző: TÓTA W. ÁRPÁD
2017.12.30.

Magyarországra visszajönni: szar.

Stanislaw Lemtől lopom a címet. Az ő űrhajósa azzal küzd meg, hogy otthon minden megváltozott száz év alatt. Én csak három hónapot töltöttem Bécsben, és az a bajom, hogy itt nem változott semmi. Hiú remény volt, viszont ha kétszáz kilométerre innen tök másképp lehet élni, akkor nem lehetetlen másmilyen országot csinálni. Akár már most lehetne olyanabb.

Hogyne, ott is vannak bajok, be vannak már vándorolva a migránsok, némelyik balhézik, a másik meg burkában akar villamost vezetni, és tessék, meg is jöttek a populisták dérrel-dúrral kormányra. Majd lesz ott is orbanizmus, erős kéz, disznóként ábrázolt Hókuszpók, és ők is rájönnek, hogy tök menő, ha a miniszterelnök felvásárolja az egész országot az utolsó Mozart-golyóig.

De hát ez nem lesz. Most van ez a kormány, és senkinek sem fordul meg a fejében, hogy ne lehetne leváltani, sőt addig is tiltakozni, szerveződni, kritizálni. Van sajtó, amely eztán is utánamegy a gyanús ügyeknek meg a bombasztikus hazugságoknak. Hiába vannak pillanatnyilag rossz állapotban az ellenzék pártjai, mert van rajtuk kívül is független, kritikára és a politika befolyásolására képes infrastruktúra. Ahogy vannak független intézmények, feladatát komolyan vevő elnök, bíróságok és civilek, akik korlátozzák a hatalmat. Ja, és van az egész mögött egy sikeres gazdaság, amelynek szereplői nem függnek az osztrák államtól, és nem kérik ki a véleményét arról, hol költsék el a bevételüket, kit alkalmazzanak vagy mit szponzoráljanak. Nem azon múlik, hogy Kurz vagy Strache úriemberebb-e a mi földesurainknál, hanem hogy nincs is módjuk megszállni az egész országot.

Így aztán háborítatlanul, szemtelen autonómiával működik a kultúra, a számtalan civil kezdeményezés, és nem hajlandók félni, hogy megütik a bokájukat, ha a szövegük nem passzol a kormány propagandájához. Nem a polgármesternek beszóló kisembernek kell megbánnia a Facebook-posztját, hanem a véletlenül rasszista vagy más vállalhatatlan szövegeket közzétevő képviselőknek.

És talán ez a legfontosabb különbség. Ebbe a legszörnyűbb a visszatérés. Az egyre hangosabb pisszegésbe. Mintha egy kazán hevülne túl mellettem. Néhány hivatásos politikus és aktivista szól már csak, és körülöttük egyre szaporodnak a gyáva majmok. Nem látnak, nem hallanak, főleg nem beszélnek. Süpped Magyarország abba, hogy ez már így marad, hogy nincs mit tenni, és hogy ennél jobb sosem lesz. Menekül a négy fal közé, vissza a belenyugvásba, az otthonok lovagvárak, ahová be lehet még zárkózni, és átvészelni a dinasztiát. Hátha békén hagynak, ha kussolok...

ITT OLVASHATÓ

MILLIÁRDOKAT LAPÁTOLNAK A BUDAVÁRI ISTÁLLÓBA ÉS MÉLYGARÁZSBA

MAGYAR NEMZET ONLINE
Szerző: MNO
2017.12.30.

Az év utolsó hétvégéjén sem állhat le a kormányzati forráskiosztás: a december 29-ei Magyar Közlöny szerint közel 7,2 milliárd forintos pluszforrást szán a Miniszterelnökség arra, hogy új helyiségeket alakítson ki a Vár területén és a paloták alatt – mindezt a Budai Várnegyedet átalakító Hauszmann-terv keretében, de már a jövő évi költségvetés terhére oldják meg.

A pénz egy részét a Csikós udvar alatti második Várgarázs építésére fordítják: a 240 férőhelyesre tervezett parkoló kapcsolódik a Várgarázs I.-hez, és már eddig is 4,8 milliárdot költöttek rá. Eredetileg 2017 végére akarták befejezni, de a munkálatok jelenleg is tartanak.

A 7,2 milliárd forintból a kormányhatározat szerint egy új istállót is építenek, és kialakítanak egy rámpát a Lovarda út és a Hunyadi udvar között...

A kormány összesen öt mélygarázst tervez a Vár alá, mintegy 900 férőhellyel, hogy parkolóhelyeket biztosítsanak az odaköltöző minisztériumok számára, és enyhítsék a környék forgalmát.

Tavaly májusban még csupán 10 milliárdos büdzsével számoltak a projekt kapcsán, ez emelkedett most közel a duplájára. A tárcák költöztetését, a karmelita kolostor felújítását is tartalmazó Hauszmann-terv akár 200 milliárd forintba is kerülhet az Átlátszó szerint.

ITT OLVASHATÓ

MÉRGES MESE A REMÉNYKUFÁROK ELLEN VALÓ ÁFIUMRÓL

VÁROSI KURÍR - BLOG ZÓNA
Szerző: SZIMON JÓZSEF
2017.12.30.

Van itten egy ország, hogy olyan még a mesében sincs! Mert a mese királya már rég lelepleződött: meztelen ő már népe javának a szemében is, oszt mégsem bujdosik el – csúfságát takargatva, árkon-bokron át – az Óperencián is túlra! (Mondjuk ez érthető, mert az mégis nyugat felé esik, ahol szintén ujjal mutogatnak csak rá.) Nem, ő inkább itt marad királykodni. No nem nekünk – inkább a vazallusainak meg a bugyellárisának – , hanem rajtunk.

Hát a szegény leginyke hun késik?

Megkerestem. Látom ám, hogy szegénynek ugyan szegény, viszont majdnem világtalan az ebadta: csillagszemére ő bizony kín keservesen hályogot növesztett. (A budira is alig-alig talál ki, hát még a tiszta vízű kúthoz). Útmutatására hiába számítván, most aztán mitévők legyünk kedves feleim? A hülyeség – egy „klasszikus” kijelentés szerint állampolgári jog.De (még) nem kötelező! Kedvenc ellenzéki pártjainknak talán igen, hiszen őket bizonyára meg is fizetik érte. (Ingyen és önmagától senki sem lehet ennyire fogalmatlan népáruló!) Így aztán fontosabb is nekik a saját személyes boldogulásuk, mint az állítólag (!?) rendszerváltást akaró többség elvárásai. Bizarr módon a haszonélvező NER-bódultak az irigylésre méltóbbak, mert az ő mesés tudatállapotukat legalább valóságos „anyag” (pénz és mák) eredményezi, míg nekünk be kell érni a du-mákból készült ópiummal. Amíg meg nem elégeljük...

ITT OLVASHATÓ

JÖVŐRE MINDEN ÓVODÁNAK ÉS ISKOLÁNAK FEL KELL KÉSZÜLNIE A TERRORTÁMADÁSRA

ABCÚG BLOG
Szerző: SZUROVECZ ILLÉS
2017.12.30.

Terrorellenes intézkedési tervet kér a kormány az óvodáktól és az iskoláktól. Az intézményeknek júniusig kell összeírniuk, hogy vészhelyzet esetén milyen intézkedéseket hoznának. Az iskoláknak kiküldött levél szerint a potenciális terrorveszély miatt van rá szükség.

Fél évet kaptak a magyarországi óvodák és iskolák, hogy HIT-et, vagyis Honvédelmi Intézkedési Tervet készítsenek maguknak. Erről december végén értesítette az igazgatókat az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi).

Az iskoláknak küldött levél szerint a potenciális terrorfenyegetettség miatt minden intézménynek fel kell készülnie egy “esetlegesen bevezetendő különleges jogrendre”. A levél alapján a HIT egy elég részletes dokumentum lesz, ami arra jó, hogy az iskolák akkor is el tudják látni a feladatukat, ha

• megelőző védelmi helyzet,
• terrorveszélyhelyzet,
• rendkívüli állapot,
• szükségállapot, vagy
• váratlan támadás

miatt különleges jogrendet vezetnének be az országban. 2018 júniusáig minden iskolának a saját HIT-ében kell összeírnia, hogy ilyen helyzetben milyen rendkívüi intézkedéseket hozna...

ITT OLVASHATÓ

MILYEN KÉPET MUTATNAK MAGUKRÓL ORSZÁGUNK NAGYVÁROSAI?

CIVILHETES
Szerző: Híres ember
2017.12.30.

Vajon mennyiben erősítették meg vagy cáfolták az előítéleteinket a nagyvárosainkról a médiumokban 2017-ben megjelent hírek?

Mennyire támasztják alá az olyan véleményeket, hogy az Alföldön sokfelé lassú a munkatempó, a Dunántúlon az emberek udvariasak vagy Pesten kell a legjobban vigyázni arra, hogy szélhámosok ne verjenek át? A legtöbbünknek vannak különféle, meglehetősen szubjektív benyomásai, amelyek befolyásolják, hogy milyen városban szeretnénk élni a leginkább és hol a legkevésbé Magyarországon belül. (Feltéve persze, hogy városban szeretnénk élni nem pedig valamilyen kistelepülésen, esetleg tanyán.) - Az Ideo-logic Blog összeállítása...

ITT OLVASHATÓ

AZ OFOE PORTÁL 2017-ES SIKERLISTÁJA

OFOE BLOG
Szerző: OFOE
2017.12.28.

Idén harmadik alkalommal adjuk közre a honlapunkon megjelent írások rangsorát. A felsoroltak mindegyikéhez száznál több lájk érkezett, és ezek számából alakul ki a sorrend. (A lájkok számát feltüntettük a címek mellett.) Úgy véljük, hogy a listából leginkább látogatóink érdeklődési körére lehet következtetni. Ezzel az összeállítással kívánunk mindannyiuknak eredményekben és örömökben gazdag 2018-at. Látogassanak el hozzánk minél gyakrabban a következő évben is!

1. ARRÓL a gyerekről (685)

Kedves Szülő! AZ a gyerek idén és ebben az osztályban nem az Ön gyereke. Az Ön gyermeke nem tökéletes, de általában betartja a szabályokat. Képes békésen osztozni a játékokon. Nem dobálja a bútorokat. Jelentkezik, ha mondandója van. Akkor dolgozik, amikor dolgozni kell és akkor játszik, amikor játszani kell. Lehet bízni abban, hogy egyenesen a vécére megy és vissza, mindenféle trükk nélkül. Azt gondolja, hogy az F-betűs szó a franc, a K-betűs a kétbalkezes (Amy Murray, Huffington Post, fordította Tokaji Ildikó).

2. Válasz Pribránszki Mariannának az „INTEGRÁCIÓ! Minek és főleg kinek az árán?” c. írására (622)

Pribránszki Marianna (Gyerkőcökkel Suttogó) a magatartászavarral küzdő tanulók integrációjával szemben intézett komoly érzelmekkel terhes kirohanást a saját blogján, amit utána számos szakmai Facebook-csoportban posztolt. Az írás egészére jellemző kirekesztő hangvételt és a szövegben sorjázó tévedéseket és csúsztatásokat nem hagyhatjuk szó nélkül. Pribránszki Mariannával ellentétben a problémát egészen másban látjuk: nem az integrációban, hanem annak sokszor valóban hiányzó eszközrendszerében, és nem a cím által sugallt valakikben, hanem az egész közösség felelősségvállalásában (Földes Petra, Peer Krisztina).

3. Lehet-e „jó hely” az iskola? (525)

A hatékonyság e szembeszökő hiányának nyilván nagyon sok oka van. Egyet emelnék ki, mert kulcsfontosságúnak tartom: a fiatalok nem szeretnek az iskolában lenni, túlélésre játszanak, életük súlypontja az iskolán kívül található. Ezt közönségesen a motiváció hiányaként szoktuk emlegetni. Az iskola kényszer, kellemetlen kényszer, márpedig a kényszer nem kedvez a tanulásnak. Az iskola nem jó hely. És megfordítva: azzal tehetnénk a legtöbbet az iskoláért, ha jobb hellyé tudnánk tenni, ha a gyerekek ott jobban éreznék magukat. Többet érne ez minden módszertani megújulásnál (Knausz Imre).

4. Sorsfordító - Érzékenyítő kis-játékfilm az autizmusról (306)

Könnyebben szembesülünk azzal, ha a gyereknek torokgyulladása van, vagy ha eltörött a lába. Elmegyünk az orvoshoz, a kórházba és ezzel ki is van pipálva. Az autizmus spektrumzavart azonban nem ilyen könnyű kipipálnunk. Pedig mi, felnőttek vagyunk azok, akik megtanítjuk a gyerekeknek, fiataloknak, hogy hogyan kell viszonyulniuk azokhoz a társaikhoz, akik mások, mint ők. De hogyan tudunk megtanítani valami olyat, ami nekünk sem komfortos? Ebben segít mindannyiunknak a Sorsfordító. Mert sorsfordító tud lenni (Peer Krisztina).

5. Tehetséggondozási lufi (268)

A tehetséggondozás mindenki számára jól hangzó oktatáspolitikai cél, amit minden kormány szívesen a zászlójára tűz és pénzt is áldoz rá. Sokan a diákolimpiai érmeket látva nemzetközi hírű és színvonalú magyar tehetséggondozási modellről beszélnek. A tények viszont mást mutatnak. A gyakorlatban megvalósuló tehetséggondozás inkább zsákutcának tűnik. Lehet, hogy ezt a kifejezést és a köré felépített álomvilágot ideje a süllyesztőbe tenni? (Lannert Judit)...

ITT OLVASHATÓ

10 ÁLLÁS, AHOL A KÖVETKEZŐ 10 ÉVBEN NAGY SZÜKSÉG LEHET RÁD

TÉNYGYÁR
Szerző: Ténygyár
2017.12.29.

- A technológia fejlődése megállíthatatlan

- És igen, a robotok el fogják venni a munkát az emberek elől

- De lesz helyette bőven másik

Egy ideje tudjuk (bár sokat Magyarországon például nem nagyon teszünk ellene), hogy a munka világa, ahogy ma ismerjük, radikális változásokon megy keresztül, méghozzá a nagyon közeli jövőben. A mesterséges intelligencia és a robotizáció már nem holmi futurisztikus lázálom, hanem a technológiai fejlődés szükségszerű következő lépése: a humán erőforrás gépekkel való pótlása egyes iparágakban már most is megvalósul bizonyos gyártási folyamatoknál, és hamarosan komoly kihívója lehet az emberi munkaerőnek.

Mielőtt pánikba esnénk, érdemes elgondolkodni azon: ha a gépek elvesznek valamilyen munkát (erről itt írtunk korábban), akkor szükségszerű, hogy az ember más munka elvégzésére készüljön fel.

De előbb nézzünk néhány alapvetést!

1. A munka mindig változik. Manapság gyakorlatilag szakmányban ömlenek a cikkek, tanulmányok, szakértői meglátások, amelyek apokaliptikus képet vázolnak fel a munkaerőpiac válságáról, arról, hogy a robotizáció démona tömegeket fog munkanélküliségbe és éhínségbe taszítani. De tényleg – gondoljunk csak bele, hogy az iparosodás hajnalán a gyári munkások hasonló aggodalmakkal néztek a szövőszékekre, vagy amikor bekapcsolták az első (akkor még szobányi) számítógépet, gondolta valaki, hogy ma az informatikusé lesz az egyik legkeresettebb állás? A technológia fejlődésével a munka nem vész el, csak átalakul. Az már persze más kérdés, hogy erre mi hogyan készülünk fel…

2. Rengeteg mai munka borzalmas. Emberek milliói dolgoznak kizsákmányoló, elnyomó munkakörökben, megalázó bérekért, felháborító körülmények között. Van persze egyfajta nosztalgikus ködbe burkolózó elképzelésünk arról, hogy milyen lehet a bányászok vagy az acéliparban dolgozók élete, de azt azért szögezzük le: ezek olyan munkakörök, amelyek rengeteg helyen ma sem felelnek meg semmilyen munkavédelmi szabálynak, olyan nagy baj lenne, ha átalakulnának?

3. A gépeknek szükségük van az emberre. Igen, komolyan. Különben ki kapcsolná be őket? Viccen kívül: a technológia persze fejlődhet, de a fejlesztés egyelőre az ember privilégiuma. Mint ahogy a gépeket el is kell adnia valakinek, másnak meg megvennie, üzembe helyeznie, működtetnie, és így tovább. A gépek csak bizonyos munkakörök betöltésére alkalmasak. Fejlődnek, ez tény. De az emberi munkaerőre is szükség van ahhoz, hogy működtetve legyenek.

4. Az emberi képzeletet és kreativitást (egyelőre) nincs, ami felülmúlja. Legalábbis ami a saját szükségleteink kielégítését illeti. Hogy mire van szükségünk, hogyan érhetjük el, és mit kell ezért tennünk – ez a fajta alkotó munka jelenleg csak emberi kézben lehet, nincs az a gép, amelyik ki tudja találni, hogy hová akarunk eljutni a segítségével...

ITT OLVASHATÓ