Szerző: Márkus
2018.01.24.
2018. január 24., szerda
BOTRÁNY! A HOLOKAUSZT NEMZETKÖZI EMLÉKNAPJÁN MISÉZIK HORTHYÉRT A KERESZTÉNY ÉRTELMISÉGIEK SZÖVETSÉGE
SZTÁRKLIKK
Szerző: Márkus
2018.01.24.
...Miközben világszerte - így Magyarországon is - megemlékeznek Auschwitz felszabadulásáról, addig a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templomban állami részvétellel miséznek annak a politikusnak az emlékére, akinek a vezetése alatt álló országból 1944 májusától alig másfél hónap leforgása alatt négyszázharminchétezer zsidó származású magyar állampolgárt vittek náci gyűjtőtáborokba, a biztos halálba.
Szerző: Márkus
2018.01.24.
ORBÁN HOZTA ÖSSZE TIBORCZOT SIMICSKÁVAL
INDEX
Szerző: FÁBIÁN TAMÁS
2018.01.24.
A Fidesz először megpróbálta Bajnai-kormányra tolni a miniszterelnök vejének szabálytalan közbeszerzései miatt indult OLAF-vizsgálatot, majd előhúzták a kalapból Simicskát. Eddig sem volt titok, hogy a Fidesz egykori csúcsoligarchája évekig üzletelt Orbán vejével, de két fontos kérdésre még nem kaptunk választ. Miért szállt be Simicska Tiborcz cégébe? És ami ennél is érdekesebb: miért szállt ki néhány héttel Orbán Ráhelék esküvője előtt? A sajtóban eddig főleg azt emlegették, hogy az ifjú pár nászajándékba kapta a közpénzből felpumpált céget, pedig ennek pont az ellenkezője történt. Mindeközben a kormányban nem aggódnak túlzottan az OLAF-jelentés miatt.
Január közepén derült ki, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) befejezte a két évig tartó nyomozását az Elios Zrt. uniós forrásokat felhasználó közbeszerzései körül, és súlyos szabálytalanságokat tart fel. Ennek eredményeként az OLAF azt javasolta az Európai Bizottságnak, hogy a projektekre költött támogatás száz százalékát kérje vissza, ami nem nevezhető általánosnak a hivatal gyakorlatában.
A kormány az agyonhallgatás mellett először annyival próbálta elütni a Fidesznek kínos ügyet, hogy bedobták: “az OLAF vizsgálata a Bajnai kormány idején elindított, és később is folytatott közvilágítási program pályázati felhívásait érinti”. Majd egy héttel a botrány kipattanása után Lázár János és a kormánysajtó elővette, hogy egy időben Simicska Lajosnak többségi tulajdonrésze volt Tiborcz István cégében, vagyis megpróbálták a Fidesz egykori csúcsoligarháját beállítani főkolomposnak.
A kormánypárti narratívaképzés eredményeként rögtön felmerült két eddig megválaszoltatlan kérdés. Mit keresett Simicska Tiborcz cégében, majd miért szállt ki? A Simicska-közeli válaszokból az derült ki, hogy
AZ ABSZURD KIRÁLYI KORRUPCIÓS DRÁMÁT IDÉZŐ SZTORI ORIGÓJA NEM MÁS, MINT A MINISZTERELNÖK...
Szerző: FÁBIÁN TAMÁS
2018.01.24.
Január közepén derült ki, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) befejezte a két évig tartó nyomozását az Elios Zrt. uniós forrásokat felhasználó közbeszerzései körül, és súlyos szabálytalanságokat tart fel. Ennek eredményeként az OLAF azt javasolta az Európai Bizottságnak, hogy a projektekre költött támogatás száz százalékát kérje vissza, ami nem nevezhető általánosnak a hivatal gyakorlatában.
A kormány az agyonhallgatás mellett először annyival próbálta elütni a Fidesznek kínos ügyet, hogy bedobták: “az OLAF vizsgálata a Bajnai kormány idején elindított, és később is folytatott közvilágítási program pályázati felhívásait érinti”. Majd egy héttel a botrány kipattanása után Lázár János és a kormánysajtó elővette, hogy egy időben Simicska Lajosnak többségi tulajdonrésze volt Tiborcz István cégében, vagyis megpróbálták a Fidesz egykori csúcsoligarháját beállítani főkolomposnak.
A kormánypárti narratívaképzés eredményeként rögtön felmerült két eddig megválaszoltatlan kérdés. Mit keresett Simicska Tiborcz cégében, majd miért szállt ki? A Simicska-közeli válaszokból az derült ki, hogy
AZ ABSZURD KIRÁLYI KORRUPCIÓS DRÁMÁT IDÉZŐ SZTORI ORIGÓJA NEM MÁS, MINT A MINISZTERELNÖK...
HA SZÍVESEN ADNÁL HOZZÁFÉRÉST A GÉPEDHEZ AZ OROSZ TITKOSSZOLGÁLATOKNAK, ELÉG EGY VÍRUSIRTÓT TELEPÍTENED
444.HU
Szerző: akiraly
2018.01.24.
- Donald Trump elnök rendeletben tiltotta meg az amerikai kormányzati szerveknek a Kaspersky Lab szoftvereinek használatát.
- A cég amúgy népszerű, világszerte négyszázmillió számítógépre telepített programját levették az amerikai boltok polcairól.
- Az izraeli és az amerikai hírszerzés szerint a Kaspersky szoftverét az orosz titkosszolgálatok kiberhírszerzésre használják.
- A Meduza cikke szerint a helyzet még ennél is rosszabb. 2011 óta folyamatosan nő a szolgálatok befolyása a Kaspersky Labban, amiből időközben kiszorították a külföldi befektetőket is.
December 20. az egyik legfurább ünnepnap a világban. Oroszországban ezen a napon ünneplik a hivatalosan a Szövetségi Biztonsági Szolgálat Dolgozói Napjának, a köznyelven a proletárforradalom rettegett titkosrendőrsége után a Csekisták Napjának nevezett állami ünnepet. Eugene Kaspersky, az azonos nevű IT-biztonsági cég alapító-tulajdonosa nagy tiszteletben tartotta ezt az ünnepet, egy volt beosztottja szerint aznapra sosem szervezett üzleti megbeszéléseket, és még üzleti útjait is úgy tervezte, hogy december 20-án szabad legyen. "Hát, gratuláljatok nekem!" - köszöntötte egy december 20-án beosztottjait, írja a Meduza (a cikk angol változatát a Buzzfeed közölte)...
Szerző: akiraly
2018.01.24.
- A cég amúgy népszerű, világszerte négyszázmillió számítógépre telepített programját levették az amerikai boltok polcairól.
- Az izraeli és az amerikai hírszerzés szerint a Kaspersky szoftverét az orosz titkosszolgálatok kiberhírszerzésre használják.
- A Meduza cikke szerint a helyzet még ennél is rosszabb. 2011 óta folyamatosan nő a szolgálatok befolyása a Kaspersky Labban, amiből időközben kiszorították a külföldi befektetőket is.
December 20. az egyik legfurább ünnepnap a világban. Oroszországban ezen a napon ünneplik a hivatalosan a Szövetségi Biztonsági Szolgálat Dolgozói Napjának, a köznyelven a proletárforradalom rettegett titkosrendőrsége után a Csekisták Napjának nevezett állami ünnepet. Eugene Kaspersky, az azonos nevű IT-biztonsági cég alapító-tulajdonosa nagy tiszteletben tartotta ezt az ünnepet, egy volt beosztottja szerint aznapra sosem szervezett üzleti megbeszéléseket, és még üzleti útjait is úgy tervezte, hogy december 20-án szabad legyen. "Hát, gratuláljatok nekem!" - köszöntötte egy december 20-án beosztottjait, írja a Meduza (a cikk angol változatát a Buzzfeed közölte)...
ÖSSZEKAPCSOLNI A SZEREPLŐKET, HOGY TANULHASSANAK EGYMÁSTÓL - ÁGOSTON LÁSZLÓ A SOZIALMARIE IDEI MAGYAR FŐVÉDNÖKE
ÁTLÁTSZÓ - SZOCIO BLOG
Szerző: VITRAI BARBARA
2018.01.23.
Minden évben egy-egy inspiráló személyiségeket választ fővédnöknek a SozialMarie Ausztriában, Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon. Idén a Kreater Ügynökség alapítója és az Innovatív Generáció, az iGen program vezetője, Ágoston László vállalta, hogy a SozialMarie-n díjazott projektek közül egyet egy éven át aktívan támogat. Az alapítvány abban a reményben választotta a szakembert aktív fővédnöknek, hogy hidat épít az üzleti és a civil szféra között, a társadalmi innovációs projekteket pedig képzéssel, mentorálással, együttműködések keresésével fogja támogatni. Ágoston korábban márkastratégiai kutatóként dolgozott a Y&R Reklámügynökségében, manapság a DDB Budapest digitális és üzleti transzformációs igazgatója. Ágoston Lászlót az éveken át futó innovátorképző programról, sikeres és befuccsolt projektekről, a SozialMarie-ban rejlő lehetőségekről, valamint arról kérdeztük, hogyan fér meg egymással a társadalmi innováció és a nagyvállalati tanácsadás.
Átlátszó: Miért vállaltad el a SozialMarie fővédnökségét?
Ágoston László: Egyrészt mert annak idején szerettünk volna minél több projektet a SozialMarie-ra elküldeni, másrészt örülök neki, hogy Közép-Kelet-Európában egy számomra hiteles szervezet támogatja a társadalmi innovációt.
Á: Az Innovatív Generáció (!Gen) több tucat újszerű társadalmi kezdeményezésnek segített elindulni vagy gyorsan és olcsón elbukni, többen közülük SozialMarie-díjra is pályáztak. Mesélj erről az innovátorképző programról, hogyan segítette a startupokat?
ÁL: 2010-ben indítottuk a Kreater Társadalmi Innovációs Ügynökséget, azzal a céllal, hogy a társadalmi innováció által összekössük a civileket és az üzleti szférát. Úgy gondoltuk, hogy ez majd magától működni fog, de nem így történt. Nehéz volt használható projekteket találni, a cégek pedig nem látták, hogy miért volna hasznos számukra ilyen projekteket támogatni. Ezután Kepecs Ivánnal és Rét Zsófival kitaláltuk, hogy hagyjuk a rossz beidegződésekkel, „mindsettel” rendelkező harmincasokat, és nyissunk a fiatalabb generáció felé. 2013-ban elindítottuk az iGen programot, ami egy három hónapos elméleti és gyakorlati képzés és mentorprogram volt: hetente egyszer találkoztunk a résztvevőkkel, meghívtunk egy-egy szakembert akik a saját területükről beszéltek, igyekeztünk olyan lyukakat betömni, amelyek gátolják a startupokat a megvalósulásban.
Á: Miben volt más ez a program, mint a többi startup-inkubátor?
ÁL: Azt gondoltuk, ahhoz, hogy egy startup sikeres legyen,„mindset change” kell, vagyis megváltoztassunk egy sor olyan gondolkodásmódot, amibe belenőttünk, ami a szülők elvárásait tükrözi. Például hagyományosan az az elvárás, hogy azzal lépj ki a napra, ami már teljesen ki van dolgozva és tutira jó – de ez ma már nem vezet eredményre. Nem arra van szükség, hogy az íróasztal mögött megcsinálj valamit tökéletesen, hanem arra, hogy átgondold, hogy mi ennek a fő funkciója, és egy vázlatos tervvel, egy prototípussal vagy pilottal előállj. Ma már ezt csinálja egy sor nagy cég, amely korábban startupként indult. Ez a „fail fast and cheap”-megközelítés, vagyis minél hamarabb és minél olcsóbban bukjon el az, ami rossz. Az pedig, ami jó, ettől nem fog hátrányt szenvedni, hanem hatékonyan rá fog tudni csatlakozni a valódi igényekre.
A másik fontos dolog, amit felismertünk, hogy az üzleti és a civil szféra közelít egymáshoz, így ha valaki társadalmilag releváns, hasznos dolgot akar csinálni, akkor sok szempontból minimális a különbség az üzleti és a civil szféra között.
Például a Járókelő.hu – ami az első iGen-en részt vett, és később SozialMarie díjazott is lett – értelmezhető civil projektként, de üzleti vállalkozásként vagy akár IT-startupként is...
Szerző: VITRAI BARBARA
2018.01.23.
Átlátszó: Miért vállaltad el a SozialMarie fővédnökségét?
Ágoston László: Egyrészt mert annak idején szerettünk volna minél több projektet a SozialMarie-ra elküldeni, másrészt örülök neki, hogy Közép-Kelet-Európában egy számomra hiteles szervezet támogatja a társadalmi innovációt.
Á: Az Innovatív Generáció (!Gen) több tucat újszerű társadalmi kezdeményezésnek segített elindulni vagy gyorsan és olcsón elbukni, többen közülük SozialMarie-díjra is pályáztak. Mesélj erről az innovátorképző programról, hogyan segítette a startupokat?
ÁL: 2010-ben indítottuk a Kreater Társadalmi Innovációs Ügynökséget, azzal a céllal, hogy a társadalmi innováció által összekössük a civileket és az üzleti szférát. Úgy gondoltuk, hogy ez majd magától működni fog, de nem így történt. Nehéz volt használható projekteket találni, a cégek pedig nem látták, hogy miért volna hasznos számukra ilyen projekteket támogatni. Ezután Kepecs Ivánnal és Rét Zsófival kitaláltuk, hogy hagyjuk a rossz beidegződésekkel, „mindsettel” rendelkező harmincasokat, és nyissunk a fiatalabb generáció felé. 2013-ban elindítottuk az iGen programot, ami egy három hónapos elméleti és gyakorlati képzés és mentorprogram volt: hetente egyszer találkoztunk a résztvevőkkel, meghívtunk egy-egy szakembert akik a saját területükről beszéltek, igyekeztünk olyan lyukakat betömni, amelyek gátolják a startupokat a megvalósulásban.
Á: Miben volt más ez a program, mint a többi startup-inkubátor?
ÁL: Azt gondoltuk, ahhoz, hogy egy startup sikeres legyen,„mindset change” kell, vagyis megváltoztassunk egy sor olyan gondolkodásmódot, amibe belenőttünk, ami a szülők elvárásait tükrözi. Például hagyományosan az az elvárás, hogy azzal lépj ki a napra, ami már teljesen ki van dolgozva és tutira jó – de ez ma már nem vezet eredményre. Nem arra van szükség, hogy az íróasztal mögött megcsinálj valamit tökéletesen, hanem arra, hogy átgondold, hogy mi ennek a fő funkciója, és egy vázlatos tervvel, egy prototípussal vagy pilottal előállj. Ma már ezt csinálja egy sor nagy cég, amely korábban startupként indult. Ez a „fail fast and cheap”-megközelítés, vagyis minél hamarabb és minél olcsóbban bukjon el az, ami rossz. Az pedig, ami jó, ettől nem fog hátrányt szenvedni, hanem hatékonyan rá fog tudni csatlakozni a valódi igényekre.
A másik fontos dolog, amit felismertünk, hogy az üzleti és a civil szféra közelít egymáshoz, így ha valaki társadalmilag releváns, hasznos dolgot akar csinálni, akkor sok szempontból minimális a különbség az üzleti és a civil szféra között.
Például a Járókelő.hu – ami az első iGen-en részt vett, és később SozialMarie díjazott is lett – értelmezhető civil projektként, de üzleti vállalkozásként vagy akár IT-startupként is...
EGYENLET MEGOLDÁS 2.
JÓREGGELT EURÓPA BLOG
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2018.01.24.
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2018.01.24.
Lehet, félreértettek. Lehet, én adtam rá okot, túl széles asszociációs teret akartam hagyni, helyette túl szűk lett.
Churchill mondata ragadhatott meg sokakban, a "vér, verejték, könnyek", pedig én azzal csak az egyenlet egyik lehetséges változatát akartam illusztrálni. Az erő felmutatását, a kényszerítő erőszak szükségességét. A választásokon való győzelem nem az. Lehetetlen ugyanis, pontosan ezért kértem az együtt gondolkodást. De a kényszerítő erőszaknak több formája lehetséges, a büntető törvény is az. Ezt csak azoknak mondom, akik nem akarnak vért látni.
De azért azt tessék szíves lenni tudomásul venni, hogy a kis sikkantással arc elé kapott kéz, a jajcsakaztne, mert abból elég volt 56-ban, esetleg a háborúban, az nem működik. Azt éppen az egyenlet másik oldala teszi lehetetlenné. A jajcsakaztne arról szól, hogy nem tetszett megérteni. Nincs semmiféle ellenzéki összefogás meg százalékszámítás, arról beszélek, az a fals reakció.
Még valami. A csúti briganti fog először erőszakot alkalmazni, többször bizonyította, nincsenek skrupulusai. Arra azért jó volna felkészülni.
ÚJ KÖZÉPOSZTÁLY - VAGY KISNYÚL...
PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2018.01.24.
...Ahhoz, hogy itt normális középosztály legyen, át kell rendezni a társadalmi viszonyokat, le kell nyomni az oligarchákat és vazallusaikat, mint Süsü a cölöpöt és ki kell csavarni a kezükből a libacombot, amit persze nagyon szorongatnának dolgos kezükben az érdekeltek.
Durva dolgokat kellene tenni, ezt meg nem meri felvállalni az ellenzék, ellenben tovább szaval a törvényességről, ahelyett, hogy a mai törvények törvényességét kérdőjelezné meg hangosan és határozottan.
Hogy ki mit ígérget enélkül, annak nincs jelentősége, ígérni a bolond is tud, Q.E.D...
Másik kérdés, hogy a középosztály "alapanyaga" már régen Londonban mosogat, és esze ágában sincs hazajönni olyan középosztálynak, mely kevesebbet keres egy londoni mosogatónál, ellenben elemi szabadságjogaiban korlátozzák és mindenféle bunkók napi gyakorisággal megalázzák.
Hacsak nem a közmunkásokat átminősítése lenne a megoldás, ami nem is olyan istentől-embertől elrugaszkodott ötlet, hiszen ebben az országban születtek már kinevezéssel is polgárok, pártjuk is van, kerítésük is.
Csak kultúrájuk nincs, de hát mindene nem lehet az embernek, nem igaz?
Mindenesetre elindultunk az úton, és itt már maga az is eredmény, hogy az egyik lábunkat a másik elé tesszük.
Bízzunk a csodában!
Szerző: PuPu
2018.01.24.
Durva dolgokat kellene tenni, ezt meg nem meri felvállalni az ellenzék, ellenben tovább szaval a törvényességről, ahelyett, hogy a mai törvények törvényességét kérdőjelezné meg hangosan és határozottan.
Hogy ki mit ígérget enélkül, annak nincs jelentősége, ígérni a bolond is tud, Q.E.D...
Másik kérdés, hogy a középosztály "alapanyaga" már régen Londonban mosogat, és esze ágában sincs hazajönni olyan középosztálynak, mely kevesebbet keres egy londoni mosogatónál, ellenben elemi szabadságjogaiban korlátozzák és mindenféle bunkók napi gyakorisággal megalázzák.
Hacsak nem a közmunkásokat átminősítése lenne a megoldás, ami nem is olyan istentől-embertől elrugaszkodott ötlet, hiszen ebben az országban születtek már kinevezéssel is polgárok, pártjuk is van, kerítésük is.
Csak kultúrájuk nincs, de hát mindene nem lehet az embernek, nem igaz?
Mindenesetre elindultunk az úton, és itt már maga az is eredmény, hogy az egyik lábunkat a másik elé tesszük.
Bízzunk a csodában!
A BÖGRE VISSZAVONHATATLANUL DARABJAIRA TÖRT
KOLOZSVÁRI SZALONNA
- DÜHÖNGŐ BLOG
Szerző: Swan Edgar
2018.01.23.
Bőkezűen szórjuk, mert azt gondoljuk, korlátlanul rendelkezésünkre áll. Vagy kuporgatjuk, mert úgy hisszük, több marad nekünk, hogy össze tudjuk gyűjteni, mint mókus a makkot. Sajnáljuk mástól, mert talán ha neki kevesebb lesz, akkor nekünk több jut.
Nem lehet összegyűjteni, nem lehet eltenni későbbre, nem lehet összeharácsolni. De odaadni lehet úgy, hogy nekünk se marad kevesebb. És elrabolni másoktól lehet úgy, hogy nekünk se lesz több.
Amikor segítesz valakin, ebből adsz. A darab kenyér, a pár szem krumpli: idő. Perceket, vagy órákat, olykor napokat, heteket adsz a másiknak, amikor nem az üvöltő nincsre kell gondolnia. Időt adsz, hogy megtalálhassa a kiutat a labirintusból, ahová maga tévedt be, vagy valaki más belökte.
Amikor megfogod a gyerek kezét, időt adsz neki, hogy megtanulhasson járni. Időt kérsz, amikor nem akarod elengedni azt, aki fontos neked és időért könyörögsz akkor, amikor menned kell, de még dolgod lenne.
Időt rabol tőled az, aki azt hazudja, holnap majd jobb lesz, ma ne tegyél semmit, mert nincs értelme. Időt pazarolsz akkor, amikor a holnapot várod, amikor azt gondolod, akkor is elég lesz cselekedni. Időt dobsz ki akkor, amikor úgy hiszed, ráérsz, nem olyan fontos ez a pillanat, nem neked kell cselekedned, mert majd a másik megteszi és talán majd te is megteszed. Holnap.
Időt veszítesz és soha, soha nem kapod vissza. Nem tudod visszavenni a múltból és nem kaphatsz előleget a jövőből. Sem pénzért, sem szép szóért, sem magas pozícióért. Senkinek nincs annyi hatalma, hogy időt adjon neked, sem annyi, hogy önmagának szerezzen.
Azok a pillanatok, amiket kiengedtél a kezedből, elvesztek örökre. A percek, órák, napok, évek, melyeket odaadtál, mert azt mondták, majd később, máskor jobb lesz, majd visszakapod kamatostul, vagy visszakapják a gyermekeid, unokáid, mert majd a gyerekednek is jobb lesz, az unokádnak is jobb lesz, azok a percek, órák, napok és évek elpusztultak, eltűntek, megsemmisültek.
Az a baj az idővel, hogy mindig csak egyetlen darabkáját birtokolhatjuk egyszerre. És abban az egy szeletében a létünknek kell meghoznunk a döntéseinket. Nincs haladék. Nem lehet korrigálni. Ha ott és akkor nem nyújtjuk ki a kezünket azért, hogy a másik meg tudjon kapaszkodni, akkor már mindegy, hogy egy év, vagy egy perc múlva nyújtjuk ki. A másik már elesett.
Ha nem kapjuk el zuhanás közben a nagyitól örökölt nefelejcses bögrét, egy perc múlva már hiába akarnánk elkapni. A bögre visszavonhatatlanul szilánkjaira tört. Nem lehet összeragasztani. Nem lehet visszacsinálni azt, ami megtörtént.
És van, amikor úgy hisszük, az a bizonyos perc másra kell. Süt a nap, inkább majd holnap döntenénk az ország jövőjéről. Most sétálnánk, tévéznénk, moziba mennénk. Mások majd megoldják, nem a mi dolgunk, másra kell az az idő. És arra nem gondolunk, hogy nincsenek mások, csak mi vagyunk. Mert mások meg úgy gondolják, hogy majd mi megoldjuk. Majd mi időben kinyújtjuk a kezünket, hogy ne essen el az, aki megbotlott, majd mi elkapjuk időben a nefelejcses bögrét. Aztán közösen nézzük az elesettet, aki összezúzta magát és nézzük a porcelán cserepeket. És egymást okoljuk. Pedig nem kellene. Mi vagyunk a hibásak. Egyenként. Mindannyian.
- DÜHÖNGŐ BLOG
Szerző: Swan Edgar
2018.01.23.
Nem lehet összegyűjteni, nem lehet eltenni későbbre, nem lehet összeharácsolni. De odaadni lehet úgy, hogy nekünk se marad kevesebb. És elrabolni másoktól lehet úgy, hogy nekünk se lesz több.
Amikor segítesz valakin, ebből adsz. A darab kenyér, a pár szem krumpli: idő. Perceket, vagy órákat, olykor napokat, heteket adsz a másiknak, amikor nem az üvöltő nincsre kell gondolnia. Időt adsz, hogy megtalálhassa a kiutat a labirintusból, ahová maga tévedt be, vagy valaki más belökte.
Amikor megfogod a gyerek kezét, időt adsz neki, hogy megtanulhasson járni. Időt kérsz, amikor nem akarod elengedni azt, aki fontos neked és időért könyörögsz akkor, amikor menned kell, de még dolgod lenne.
Időt rabol tőled az, aki azt hazudja, holnap majd jobb lesz, ma ne tegyél semmit, mert nincs értelme. Időt pazarolsz akkor, amikor a holnapot várod, amikor azt gondolod, akkor is elég lesz cselekedni. Időt dobsz ki akkor, amikor úgy hiszed, ráérsz, nem olyan fontos ez a pillanat, nem neked kell cselekedned, mert majd a másik megteszi és talán majd te is megteszed. Holnap.
Időt veszítesz és soha, soha nem kapod vissza. Nem tudod visszavenni a múltból és nem kaphatsz előleget a jövőből. Sem pénzért, sem szép szóért, sem magas pozícióért. Senkinek nincs annyi hatalma, hogy időt adjon neked, sem annyi, hogy önmagának szerezzen.
Azok a pillanatok, amiket kiengedtél a kezedből, elvesztek örökre. A percek, órák, napok, évek, melyeket odaadtál, mert azt mondták, majd később, máskor jobb lesz, majd visszakapod kamatostul, vagy visszakapják a gyermekeid, unokáid, mert majd a gyerekednek is jobb lesz, az unokádnak is jobb lesz, azok a percek, órák, napok és évek elpusztultak, eltűntek, megsemmisültek.
Az a baj az idővel, hogy mindig csak egyetlen darabkáját birtokolhatjuk egyszerre. És abban az egy szeletében a létünknek kell meghoznunk a döntéseinket. Nincs haladék. Nem lehet korrigálni. Ha ott és akkor nem nyújtjuk ki a kezünket azért, hogy a másik meg tudjon kapaszkodni, akkor már mindegy, hogy egy év, vagy egy perc múlva nyújtjuk ki. A másik már elesett.
Ha nem kapjuk el zuhanás közben a nagyitól örökölt nefelejcses bögrét, egy perc múlva már hiába akarnánk elkapni. A bögre visszavonhatatlanul szilánkjaira tört. Nem lehet összeragasztani. Nem lehet visszacsinálni azt, ami megtörtént.
És van, amikor úgy hisszük, az a bizonyos perc másra kell. Süt a nap, inkább majd holnap döntenénk az ország jövőjéről. Most sétálnánk, tévéznénk, moziba mennénk. Mások majd megoldják, nem a mi dolgunk, másra kell az az idő. És arra nem gondolunk, hogy nincsenek mások, csak mi vagyunk. Mert mások meg úgy gondolják, hogy majd mi megoldjuk. Majd mi időben kinyújtjuk a kezünket, hogy ne essen el az, aki megbotlott, majd mi elkapjuk időben a nefelejcses bögrét. Aztán közösen nézzük az elesettet, aki összezúzta magát és nézzük a porcelán cserepeket. És egymást okoljuk. Pedig nem kellene. Mi vagyunk a hibásak. Egyenként. Mindannyian.
ORBÁN AZ ILLEGÁLIS BEVÁNDORLÁS TÁMOGATÓJA
AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2018.01.24.
Amit bevándorlásügyben el lehet követni, Orbán Viktor elkövette. Végrehajtotta a “Soros-tervet”, titokban befogadott 1300 menekültet, miközben milliárdokért rendezett szavazást és tartott konzultációt arról, hogy az EU által kért kvótát Magyarország ne fogadja el. Mint kiderült, titokban a kvótánál is több ember kapott menekültstátuszt.
Orbán ezúttal is azt tette, hogy mást mondott, mint amit tett, titokban jogállami módon járt el, de ezt a gyűlöletkampánnyal és hazugsággal uszított magyar nép elől eltitkolta. Ez azt jelenti, hogy Orbán hazudott a magyar népnek. Az igazi hazugság nem az, hogy mégis befogadtak 1300 menekültet, hanem az, amit korábban és azóta hazudik a menekültekről.
Mint kiderült, a menekültstátuszban részesülők 90 százaléka nem is maradt Magyarország területén. Semmiféle veszélyt vagy terhet nem jelent az országnak. Kiderült, hogy titokban különbséget tudnak tenni menekült és migráns között, a propagandában azonban a kettőt szándékosan összemossák, hogy az idegengyűlöletet felkorbácsolják, és így szerezzék meg a becsapott nép szavazatait.
Ugyanakkor Orbán kormánya segítséget nyújtott ahhoz, hogy csalás, zsarolás és felbujtás miatt az FBI által körözött Ghaith Pharaon tartózkodási engedélyt kapott. Az FBI és Interpol által 25 éve körözött, terroristák pénzelésével és pénzmosással gyanúsított Ghaith Pharaon megvásárolta Orbán Cinege utcai házával szemközti telket és villát. Miközben tudták, hogy egy terrorizmus miatt körözött emberről van szó. Mégis üzlettársak lettek...
Szerző: Amerikai Népszava
2018.01.24.
Orbán ezúttal is azt tette, hogy mást mondott, mint amit tett, titokban jogállami módon járt el, de ezt a gyűlöletkampánnyal és hazugsággal uszított magyar nép elől eltitkolta. Ez azt jelenti, hogy Orbán hazudott a magyar népnek. Az igazi hazugság nem az, hogy mégis befogadtak 1300 menekültet, hanem az, amit korábban és azóta hazudik a menekültekről.
Mint kiderült, a menekültstátuszban részesülők 90 százaléka nem is maradt Magyarország területén. Semmiféle veszélyt vagy terhet nem jelent az országnak. Kiderült, hogy titokban különbséget tudnak tenni menekült és migráns között, a propagandában azonban a kettőt szándékosan összemossák, hogy az idegengyűlöletet felkorbácsolják, és így szerezzék meg a becsapott nép szavazatait.
Ugyanakkor Orbán kormánya segítséget nyújtott ahhoz, hogy csalás, zsarolás és felbujtás miatt az FBI által körözött Ghaith Pharaon tartózkodási engedélyt kapott. Az FBI és Interpol által 25 éve körözött, terroristák pénzelésével és pénzmosással gyanúsított Ghaith Pharaon megvásárolta Orbán Cinege utcai házával szemközti telket és villát. Miközben tudták, hogy egy terrorizmus miatt körözött emberről van szó. Mégis üzlettársak lettek...
ORBÁN SZÁMÍT KURZRA BRÜSSZELLEL SZEMBEN - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE
B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2018.01.24.
- A magyar kormányfő évek óta bizalmas kapcsolatot ápol a szélsőséges osztrák Szabadságpárttal
- Magyarország a jogállamra mér csapást, amikor megint neki megy a civil szervezeteknek, mert a törvényjavaslat utat nyit a visszaéléseknek
- Davosban ki kellene valamit találni, nehogy összeomoljon a liberális világrend
Die Presse
Az újság úgy tudja, jövő keddi bécsi látogatása során Orbán Viktor elsősorban azt igyekszik majd elérni, hogy Kurz kancellár az ő irányvonalát támogassa az unióval szemben. A tudósítás visszatekintve megemlíti, hogy a Néppárt választási győzelmét magyar kormánykörökben úgy ünnepelték, mintha ők maguk nyertek volna. De hát az újdonsült osztrák miniszterelnök sorra kedvezően nyilatkozott Orbán politikájáról. Más befolyásos budapesti körök viszont arra figyelmeztetnek, hogy egyelőre nem tudni, mennyire lehet megbízni Kurzban, még túl fiatal. Ám aki azt hitte, hogy az osztrák vezető határozottan a Visegrádi Csoport oldalára áll, az hamar megingott. Előbb Brüsszelbe, Párizsba és Berlinbe ment el, és csak most fordul az unió keleti része felé.
Orbán és Kurz nem tart majd sajtótájékoztatót Bécsben, de magyar források hozzáteszik, hogy ők ketten nem szövetségesek. Itt két olyan kormányfőről van szó, akinek megvannak a maga érdekei, ám azok sok kérdésben összeegyeztethetőek. Hasonló a világképük is, és kölcsönösen tisztelik egymást. Osztrák források elárulták, hogy a magyar vezető megpróbálta Budapestre csábítani kollégáját, ám az nem állt kötélnek. A magyarok erről azt mondják, hogy igazából február végén találkoztak volna az Országházban, ám Orbán előrehozta az egyeztetést, mert egy hónap múlva ülésezik az Európai Tanács és addig össze akarta hangolni kettejük álláspontját. De ettől még Kurz valamikor február végén, vagy március elején felkeresi a magyar fővárost, hogy hivatalosan is bemutatkozzon.
Ausztria főként a menekültpolitikában erősíti a V4-eket. A magyar fél azonban arra törekszik, hogy Bécs a jövőben sokkal határozottabban lépjen fel Brüsszelben, mert reméli, hogy azonos módon ítélik meg a dolgokat. Tehát, hogy ne csupán reagáljanak, hanem közösen kezdeményezzenek is. Az Orbán-kabinet kiemelten fontosnak tartja a migráció kapcsán a külső határok védelmét. Azon kívül felülvizsgálná az uniós döntéshozatalt, mert jelenleg nagyjából az van, amit a németek és a franciák akarnak. Itt fenyegető számára, hogy június után a belügyminiszterek ismét többségi határozatot hozhatnak a kvótákról. Bécsben Orbán szóba kívánja hozni a lengyelek ellen folyó eljárást is, Kurz Brüsszelt támogatja a kérdésben. A vendég különben találkozik a Szabadságpárt vezérével. Budapesten bizalmasan azt közölték, hogy a magyar politikus évek óta nem hivatalos kapcsolatot tart fenn az FPÖ-vel. A látogatás programjában szerepel továbbá, hogy a vendég tárgyal Schüssel volt kancellárral, valamint Schönborn érsekkel is. Van der Bellen államfőt viszont nem keresi fel.
ITT OLVASHATÓ
Szerző: SZELESTEY
2018.01.24.
- Magyarország a jogállamra mér csapást, amikor megint neki megy a civil szervezeteknek, mert a törvényjavaslat utat nyit a visszaéléseknek
- Davosban ki kellene valamit találni, nehogy összeomoljon a liberális világrend
Die Presse
Az újság úgy tudja, jövő keddi bécsi látogatása során Orbán Viktor elsősorban azt igyekszik majd elérni, hogy Kurz kancellár az ő irányvonalát támogassa az unióval szemben. A tudósítás visszatekintve megemlíti, hogy a Néppárt választási győzelmét magyar kormánykörökben úgy ünnepelték, mintha ők maguk nyertek volna. De hát az újdonsült osztrák miniszterelnök sorra kedvezően nyilatkozott Orbán politikájáról. Más befolyásos budapesti körök viszont arra figyelmeztetnek, hogy egyelőre nem tudni, mennyire lehet megbízni Kurzban, még túl fiatal. Ám aki azt hitte, hogy az osztrák vezető határozottan a Visegrádi Csoport oldalára áll, az hamar megingott. Előbb Brüsszelbe, Párizsba és Berlinbe ment el, és csak most fordul az unió keleti része felé.
Orbán és Kurz nem tart majd sajtótájékoztatót Bécsben, de magyar források hozzáteszik, hogy ők ketten nem szövetségesek. Itt két olyan kormányfőről van szó, akinek megvannak a maga érdekei, ám azok sok kérdésben összeegyeztethetőek. Hasonló a világképük is, és kölcsönösen tisztelik egymást. Osztrák források elárulták, hogy a magyar vezető megpróbálta Budapestre csábítani kollégáját, ám az nem állt kötélnek. A magyarok erről azt mondják, hogy igazából február végén találkoztak volna az Országházban, ám Orbán előrehozta az egyeztetést, mert egy hónap múlva ülésezik az Európai Tanács és addig össze akarta hangolni kettejük álláspontját. De ettől még Kurz valamikor február végén, vagy március elején felkeresi a magyar fővárost, hogy hivatalosan is bemutatkozzon.
Ausztria főként a menekültpolitikában erősíti a V4-eket. A magyar fél azonban arra törekszik, hogy Bécs a jövőben sokkal határozottabban lépjen fel Brüsszelben, mert reméli, hogy azonos módon ítélik meg a dolgokat. Tehát, hogy ne csupán reagáljanak, hanem közösen kezdeményezzenek is. Az Orbán-kabinet kiemelten fontosnak tartja a migráció kapcsán a külső határok védelmét. Azon kívül felülvizsgálná az uniós döntéshozatalt, mert jelenleg nagyjából az van, amit a németek és a franciák akarnak. Itt fenyegető számára, hogy június után a belügyminiszterek ismét többségi határozatot hozhatnak a kvótákról. Bécsben Orbán szóba kívánja hozni a lengyelek ellen folyó eljárást is, Kurz Brüsszelt támogatja a kérdésben. A vendég különben találkozik a Szabadságpárt vezérével. Budapesten bizalmasan azt közölték, hogy a magyar politikus évek óta nem hivatalos kapcsolatot tart fenn az FPÖ-vel. A látogatás programjában szerepel továbbá, hogy a vendég tárgyal Schüssel volt kancellárral, valamint Schönborn érsekkel is. Van der Bellen államfőt viszont nem keresi fel.
ITT OLVASHATÓ
MIÉRT KÁROS AZ ORSZÁG MÉSZÁROSIZÁLÓDÁSA?
INDEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2018.01.24.
Akinek ma Magyarországon remek projektötlete, szaktudása, cégkezdeményezése van, könnyebben érvényesül, ha nem versenypiaci partnert keres, hanem egy államközeli üzletemberrel szövetkezik. Ez azonban hosszabb távon káros. Ha lehet, ne is használjunk hamis kifejezéseket, ne hívjuk a NER-lovagokat üzletembereknek, vállalkozóknak.
Ha külföldiként Szaúd-Arábiában szeretnénk üzletelni, be kell vennünk egy herceget is a vállalkozásba. Szerencsére akad belőlük jó néhány, és minden külföldi üzletember tudja, hogy Rijádban ez a boldogulás útja. Ha akad hercegi partner, akkor lesz majd engedély, támogatás, megrendelés. Ebben az országban eredeti szaúdi vállalkozó gyakorlatilag nincs is, minden helyi állami hivatalokat visz, vagy alanyi jogon járó jövedelemből él.
MAGYARORSZÁGON A NER-VILÁGBAN IS AZT LÁTNI, HOGY AKI MOSTANÁBAN ÉRVÉNYESÜLNI SZERETNE, AZ MEGPRÓBÁL EGY HERCEGGEL, VAGYIS EGY ISMERT NER-LOVAGGAL PARTNERSÉGRE LÉPNI.
Nemrég olvashattuk: Mészáros Lőrincnek 2010-ben két cége volt, majd lett tíz, ötven, száz, idén már több mint kétszáz. Vajon miért? Biztos ő is keresi a célpontokat, de rengetegen ajánlkozhatnak fel maguktól Mészáros Lőrincéknek.
Egy pillanatra fussuk át a Magyarországon működő gazdasági vállalkozások szerkezetét.
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2018.01.24.
Ha külföldiként Szaúd-Arábiában szeretnénk üzletelni, be kell vennünk egy herceget is a vállalkozásba. Szerencsére akad belőlük jó néhány, és minden külföldi üzletember tudja, hogy Rijádban ez a boldogulás útja. Ha akad hercegi partner, akkor lesz majd engedély, támogatás, megrendelés. Ebben az országban eredeti szaúdi vállalkozó gyakorlatilag nincs is, minden helyi állami hivatalokat visz, vagy alanyi jogon járó jövedelemből él.
MAGYARORSZÁGON A NER-VILÁGBAN IS AZT LÁTNI, HOGY AKI MOSTANÁBAN ÉRVÉNYESÜLNI SZERETNE, AZ MEGPRÓBÁL EGY HERCEGGEL, VAGYIS EGY ISMERT NER-LOVAGGAL PARTNERSÉGRE LÉPNI.
Nemrég olvashattuk: Mészáros Lőrincnek 2010-ben két cége volt, majd lett tíz, ötven, száz, idén már több mint kétszáz. Vajon miért? Biztos ő is keresi a célpontokat, de rengetegen ajánlkozhatnak fel maguktól Mészáros Lőrincéknek.
Egy pillanatra fussuk át a Magyarországon működő gazdasági vállalkozások szerkezetét.
- Létezik egy multinacionális társaságok meghatározta világ, amely valamiképpen harcra kényszerül, vagy kiegyezik és megbékél, de megtalálja a szerepét a magyar gazdaságban.
Ez a kör definíciószerűen apolitikus (azt hiszem még senki nem hallhatta a Mercedest, vagy az Audit felemelni a szavát), az az érdekük, hogy alacsony legyen az adó, olcsó a munkaerő, a kormány adjon adókedvezményeket és más támogatásokat. Kicsit olyan ez, mint amikor az Egyesült Államok évtizedekig jóban volt az arab olajállamok autoriter vezetőivel, a gyarmatosítóknak mindig jó, ha rendet tart egy erős helyi vezető.
- A multik mellett léteznek hazai cégek. Vannak erős bástyák, pár évtizede működő társaságok, amelyek piaciak, sikeresek, exportképesek, nem szorulnak állami kapcsolatokra, mégis kedvelik őket. Senkit nem akarunk kellemetlen helyzetbe hozni, de legyen a mintapéldánk a Richter Gedeon, vagyis egy tőzsdén jegyzett hazai döntésközpontú gyógyszergyár.
- És végül van egy olyan, hazai tulajdonú része a gazdaságnak, amelyik politikafüggő, vagy azért, mert ilyen iparágban dolgozik (építőiparban például), vagy azért, mert gyorsan szeretne megnőni.
Ez utóbbi robbanásra váró szegmens minden normális országban széles. Törzsfejlődése sokféle lehet. Vállalkozó szellemű fiatalok kiválnak a multikból, négyen-öten maguk használnák a már elsajátított tudást, talán el is lopnak ügyfeleket, fogásokat, sales-technikákat, esetleg valakik eleve maguk kezdik, startupokat hoznak létre. Mindenesetre így vagy úgy, de piaci alapon felnőnek hazai tulajdonú vállalatok, amelyek tőkét keresnek, együtt élnek, versenyeznek a multikkal, vagy éppen beszállítanak nekik a gazdaságban...
Ez utóbbi robbanásra váró szegmens minden normális országban széles. Törzsfejlődése sokféle lehet. Vállalkozó szellemű fiatalok kiválnak a multikból, négyen-öten maguk használnák a már elsajátított tudást, talán el is lopnak ügyfeleket, fogásokat, sales-technikákat, esetleg valakik eleve maguk kezdik, startupokat hoznak létre. Mindenesetre így vagy úgy, de piaci alapon felnőnek hazai tulajdonú vállalatok, amelyek tőkét keresnek, együtt élnek, versenyeznek a multikkal, vagy éppen beszállítanak nekik a gazdaságban...
MENT A ZSIGERI GYŰLÖLKÖDÉS, AZTÁN RÁÉBREDTEK, HOGY MÁR A KÖZÖS TÚLÉLÉS A TÉT
168 ÓRA ONLINE
Szerző: BARÁT JÓZSEF
2018.01.24.
Miként függ össze a boldogság, a bizalom, a politikai legitimitás a hatalom kérdéseivel? Mindezzel manapság egyre bővülő filozófiaipolitológiai irodalom foglalkozik. A közelmúltban Kontler László és Mark Somos szerkesztésében megjelent, eszmetörténeti tanulmányokat tartalmazó angol nyelvű könyv arra hívja fel a figyelmet: e kérdések egyáltalán nem újak, és az évszázadokkal ezelőtt született válaszoknak ma is vannak tanulságaik. A Trust and Happiness in the History of European Political Thought (Bizalom és boldogság az európai politikai gondolkodás történetében) című kötet kapcsán Kontler Lászlót kérdeztük.
– A történelemből megtanulhatjuk, hogy az emberek nem tanulnak a történelemből. Ezt mondta Hegel. Persze lehet, hogy nem volt igaza, az önök kötetéből ugyanis egyebek mellett kiderül: a történelem igenis megtaníthat arra, hogy a hatalmasoknak nem kell betartaniuk az ígéreteiket, a társadalmi szerződéseket ahhoz, hogy az emberek megbízzanak bennük.
– Vezetők és vezetettek között mindig is bonyolult viszony volt, amit nehéz sommásan leírni. Hadd kezdjem ott, hogy szerkesztőtársam, a magyar származású, Heidelbergben kutató Mark Somos azért javasolta, hogy vessünk egy alapos pillantást a politikai bizalom és a boldogság eszmetörténetére, mert manapság ezzel a témával számos politológiai elemzés foglalkozik. A legtöbb kutató arra a következtetésre jutott, hogy a politikai legitimitás alakulásában a jogállamiság követelményeinek betartásánál nagyobb szerepet játszik, hogy az állampolgárok mennyire érzik boldognak magukat, és boldogulásuk élménye alapján mennyire bíznak a kormányzatukban. Úgy látszik tehát, hogy a bizalom, a boldogulás, a jólét erősebb köteléke egy nemzeti vagy politikai közösségnek, mint a szigorúan vett jogszerűség, az úgynevezett jó kormányzás. Az utóbbi években kidolgozták a boldogság, a boldogulás mérésének módszertanát is. Ma már vannak boldogságkutatók, és az ENSZ 2012 óta boldogságjelentést tesz közzé. Akad ország, ahol a fejlődés mércéjeként „a nemzeti összboldogság” fogalma felváltotta a nemzeti össztermékét. Egyes kutatók a választási hajlandóságot és a jogkövetést is a politikai bizalom megnyilvánulásaként vizsgálják. A boldogságnak és a bizalomnak tehát már nagyon komoly filozófiai, politológiai, szociológiai irodalma van...
Szerző: BARÁT JÓZSEF
2018.01.24.
– A történelemből megtanulhatjuk, hogy az emberek nem tanulnak a történelemből. Ezt mondta Hegel. Persze lehet, hogy nem volt igaza, az önök kötetéből ugyanis egyebek mellett kiderül: a történelem igenis megtaníthat arra, hogy a hatalmasoknak nem kell betartaniuk az ígéreteiket, a társadalmi szerződéseket ahhoz, hogy az emberek megbízzanak bennük.
– Vezetők és vezetettek között mindig is bonyolult viszony volt, amit nehéz sommásan leírni. Hadd kezdjem ott, hogy szerkesztőtársam, a magyar származású, Heidelbergben kutató Mark Somos azért javasolta, hogy vessünk egy alapos pillantást a politikai bizalom és a boldogság eszmetörténetére, mert manapság ezzel a témával számos politológiai elemzés foglalkozik. A legtöbb kutató arra a következtetésre jutott, hogy a politikai legitimitás alakulásában a jogállamiság követelményeinek betartásánál nagyobb szerepet játszik, hogy az állampolgárok mennyire érzik boldognak magukat, és boldogulásuk élménye alapján mennyire bíznak a kormányzatukban. Úgy látszik tehát, hogy a bizalom, a boldogulás, a jólét erősebb köteléke egy nemzeti vagy politikai közösségnek, mint a szigorúan vett jogszerűség, az úgynevezett jó kormányzás. Az utóbbi években kidolgozták a boldogság, a boldogulás mérésének módszertanát is. Ma már vannak boldogságkutatók, és az ENSZ 2012 óta boldogságjelentést tesz közzé. Akad ország, ahol a fejlődés mércéjeként „a nemzeti összboldogság” fogalma felváltotta a nemzeti össztermékét. Egyes kutatók a választási hajlandóságot és a jogkövetést is a politikai bizalom megnyilvánulásaként vizsgálják. A boldogságnak és a bizalomnak tehát már nagyon komoly filozófiai, politológiai, szociológiai irodalma van...
SOROS-DISKURZUS ÉS CSICSKÁZÁS MINT "SZERZETT MÉDIA" STRATÉGIA
MÉRCE
Szerző: BÖCSKEI BALÁZS
2018.01.24.
...Elöljáróba szögezzük azt le, hogy a Soros-diskurzus nem minden egyes eleme kommunikációs blöff – lásd törvényerőre emelkedett civil törvény is –, és azt sem tudjuk már meg (legalábbis egy időre biztosan nem), hogy a CEU bezárása mennyire volt tényleges kormányzati szándék. Ugyanakkor olyan szereplők, mint az egyre kevésbé értelmezhető politikai megnyilvánulásokat tevő Schilling Árpád vagy éppen az ellenzéki politika foglyul ejtője, Gulyás Márton biztosan nem nemzetbiztonsági kockázatok, az vitán felül áll. A Magyar Idők, Pesti Srácok, Origo, a nullás Blogstar alatt futó nemtudommik szépen hozták is napokon keresztül a velük kapcsolatos híreket is, átfutottak a teljes kormányzati nyilvánosságon – beleértve az MTVA-eléréseit is –, és szép számmal foglalkozott a témával és annak abszurditásával az ellenzéki nyilvánosság is.
Hasonló elképzelhetetlen bejelentés Soros György kitiltásának ötlete, akárcsak majd minden Németh Szilárd sajtótájékoztató, ami Sorossal kezdődik és Szél Bernadett nemzetbiztonsági kockázatával végződik. Hasonló ügy az is, hogy az „LMP csicskásodik”, amelynek bizonyítása éppúgy kellően nevetséges, de az ellenzéki kommentátorok, a szociológiailag heterogén összetételű közönséget elérő portálok, felületek mégis hozzák a hírt (ez van), tegyük hozzá véleménnyel ellátva, a dolog bizonyítási értékét helyén kezelve.
Viszont abból indulunk ki, hogy azért, mert „mi” mondjuk, a politikát lazán követők, Sorost vagy Hadházy Ákost politikailag csak alig vagy kevésbé ismerők pontosan nekünk fognak hinni az adott ügy kapcsán. Holott ez távolról sem biztos.
Azt feltételezzük ugyanis, hogy ebben az egydimenziós médiatérben – már ami a televíziós, offline-, politizálgató lapokat jelenti (beleérve a bulvárt is) – adott az, hogy kinek mit jelent a politika, mit tekint politikai ügynek, minek tulajdonít jelentőséget és mennyit, mit tekint bizonyítottnak, és mit nem. A helyzet ehhez képest az, hogy nem csak a digitális fragmentált nyilvánosság miatt, de az évek óta, a kormányzat felől induló újságírói delegitimálási eljárások közepette, egy-egy kormányzati bejelentés („Soros erre készül…”; „XY Soros-terv végrehajtó”; „Simicska Lajos…”) nem biztos, hogy kevesebbet ér, mint a cáfolata.
Számos tapasztalata és online marketing terén bekövetkező újítása volt a Trump-kampánynak: az egyik, hogy minden lehet másképp is. Trump bejelentett vagy véleményezett valamit, kilőtt a Twitter-oldalára (amely bejelentésről nyilvánvalóan tudta stábja is, hogy ha-ha-ha) egy megszólalást, mely durva vagy abszurd volt, adott esetben tartalmában és hanghordozásában kívül állt azon, amit elismerendőnek tekint a(z elit formálta) közbeszéd. Egyrészt aztán az végig futott a trumpista digitális világban, és különböző algoritmusok és adatok „összerendezése” révén célzottan is eljutott olyanokhoz, akikhez egyébként kis eséllyel ment volna, majd a progresszív média azzal a lendülettel szintén beemelte vezető hírei közé, kommentálásra méltónak tekintette, annak „amivel foglalkozni kell”.
S aztán a nap végére kiderült, hogy Trump megint és újra olyat állított, ami nonszensz, de akkor már fél Amerika róla beszélt, beleértve a politikát így-úgy követőket is, akik vagy figyelnek a cáfolatokra vagy nem, vagy elfogadják azokat vagy nem, vagy csak kérdéseket tesznek fel annak kapcsán magukban – és nem a CNN vagy a Buzzfeed szólamának megfelelően. Mindenestre Trump felületet, hírt, témát és beszédtémát gyártott le nekik, de legfőképpen magának.
Mindezt tette úgy, hogy adott állítását vagy hangnemének hangzatosságát, abszurditását, ellen-mainstream jellegét maga az anti-trumpista média emelte be olyan felületekre – és takart ki ezzel érdemi, akár demokrata megszólalásokat –, amelyekre egy-egy „okos” állítással soha nem lett volna lehetősége.
Mert az okos állítás nem hoz kattintást az adott portálnak, az viszont, hogy Trump megint olyat mondott, amit egy állatkertben szokás, követést és kattintást hozott, Trumpnak pedig hirdetést. Azáltal, hogy kizárólag a médialogika alapján járt el, olyan mennyiségű média-megjelenést hozott magának, hogy az addig szűrőként és kapuőrként viselkedő portálok sem hagyták kommentelés és hozzá kapcsolódó tartalomfejlesztés nélkül. Már csak azért sem, mert ma egy progresszív semmivel sem tud jobban keresni, mint azzal, ha Trumppal frissít oldalt – már ami a hirdetéseket és az eladott példányszámot illeti.
Szerző: BÖCSKEI BALÁZS
2018.01.24.
Hasonló elképzelhetetlen bejelentés Soros György kitiltásának ötlete, akárcsak majd minden Németh Szilárd sajtótájékoztató, ami Sorossal kezdődik és Szél Bernadett nemzetbiztonsági kockázatával végződik. Hasonló ügy az is, hogy az „LMP csicskásodik”, amelynek bizonyítása éppúgy kellően nevetséges, de az ellenzéki kommentátorok, a szociológiailag heterogén összetételű közönséget elérő portálok, felületek mégis hozzák a hírt (ez van), tegyük hozzá véleménnyel ellátva, a dolog bizonyítási értékét helyén kezelve.
Viszont abból indulunk ki, hogy azért, mert „mi” mondjuk, a politikát lazán követők, Sorost vagy Hadházy Ákost politikailag csak alig vagy kevésbé ismerők pontosan nekünk fognak hinni az adott ügy kapcsán. Holott ez távolról sem biztos.
Azt feltételezzük ugyanis, hogy ebben az egydimenziós médiatérben – már ami a televíziós, offline-, politizálgató lapokat jelenti (beleérve a bulvárt is) – adott az, hogy kinek mit jelent a politika, mit tekint politikai ügynek, minek tulajdonít jelentőséget és mennyit, mit tekint bizonyítottnak, és mit nem. A helyzet ehhez képest az, hogy nem csak a digitális fragmentált nyilvánosság miatt, de az évek óta, a kormányzat felől induló újságírói delegitimálási eljárások közepette, egy-egy kormányzati bejelentés („Soros erre készül…”; „XY Soros-terv végrehajtó”; „Simicska Lajos…”) nem biztos, hogy kevesebbet ér, mint a cáfolata.
Számos tapasztalata és online marketing terén bekövetkező újítása volt a Trump-kampánynak: az egyik, hogy minden lehet másképp is. Trump bejelentett vagy véleményezett valamit, kilőtt a Twitter-oldalára (amely bejelentésről nyilvánvalóan tudta stábja is, hogy ha-ha-ha) egy megszólalást, mely durva vagy abszurd volt, adott esetben tartalmában és hanghordozásában kívül állt azon, amit elismerendőnek tekint a(z elit formálta) közbeszéd. Egyrészt aztán az végig futott a trumpista digitális világban, és különböző algoritmusok és adatok „összerendezése” révén célzottan is eljutott olyanokhoz, akikhez egyébként kis eséllyel ment volna, majd a progresszív média azzal a lendülettel szintén beemelte vezető hírei közé, kommentálásra méltónak tekintette, annak „amivel foglalkozni kell”.
S aztán a nap végére kiderült, hogy Trump megint és újra olyat állított, ami nonszensz, de akkor már fél Amerika róla beszélt, beleértve a politikát így-úgy követőket is, akik vagy figyelnek a cáfolatokra vagy nem, vagy elfogadják azokat vagy nem, vagy csak kérdéseket tesznek fel annak kapcsán magukban – és nem a CNN vagy a Buzzfeed szólamának megfelelően. Mindenestre Trump felületet, hírt, témát és beszédtémát gyártott le nekik, de legfőképpen magának.
Mindezt tette úgy, hogy adott állítását vagy hangnemének hangzatosságát, abszurditását, ellen-mainstream jellegét maga az anti-trumpista média emelte be olyan felületekre – és takart ki ezzel érdemi, akár demokrata megszólalásokat –, amelyekre egy-egy „okos” állítással soha nem lett volna lehetősége.
Mert az okos állítás nem hoz kattintást az adott portálnak, az viszont, hogy Trump megint olyat mondott, amit egy állatkertben szokás, követést és kattintást hozott, Trumpnak pedig hirdetést. Azáltal, hogy kizárólag a médialogika alapján járt el, olyan mennyiségű média-megjelenést hozott magának, hogy az addig szűrőként és kapuőrként viselkedő portálok sem hagyták kommentelés és hozzá kapcsolódó tartalomfejlesztés nélkül. Már csak azért sem, mert ma egy progresszív semmivel sem tud jobban keresni, mint azzal, ha Trumppal frissít oldalt – már ami a hirdetéseket és az eladott példányszámot illeti.
Trump tehát nem vásárolta a médiát, hanem szerzett, azokért a tartalmakért nem fizetett, és bár nem tudott úgy közvetlenül kommunikálni, mint egy saját csatornán, de ezáltal saját riválisaitól vett el felületet.
Ha nem is minden analóg Magyarországra – eltérő médiakörnyezet miatt és mindaz, ami azzal jár –, de a Soros-diskurzusnak, az ahhoz kapcsolódó újabb és újabb kormányzati, valósággal laza kapcsolatban lévő állításoknak – kezdve magával a Soros-tervvel – van egy ilyen, a kormányzatra nézve „jótékony” hatása...
Ha nem is minden analóg Magyarországra – eltérő médiakörnyezet miatt és mindaz, ami azzal jár –, de a Soros-diskurzusnak, az ahhoz kapcsolódó újabb és újabb kormányzati, valósággal laza kapcsolatban lévő állításoknak – kezdve magával a Soros-tervvel – van egy ilyen, a kormányzatra nézve „jótékony” hatása...
A PÉNZ BOLDOGÍT?
TÉNYTÁR
Szerző: Ténytár
2018.01.22.
...Azok, akik magasabb keresettel rendelkeznek, nagyobb számban választottak olyan, önmagukra fókuszáló érzelmeket, mint az elégedettség és a büszkeség. Az alacsonyabb keresettel rendelkezők pedig többnyire másokkal kapcsolatban lévő érzelmeket választottak – mint a részvét és a szeretet.A kutatók úgy vélik, ez a különbség abból adódhat, hogy a gazdagabbak függetlenségre és hatékonyságra vágynak, míg a szegényebbek inkább a kapcsolatokra helyezik a hangsúlyt, hogy biztonságban érezzék magukat veszélyeztetett helyzet esetén is. Mivel a magasabb jövedelemmel rendelkezők nagyobb autonómiát kapnak, és kevésbé vannak kitéve a gazdasági-társadalmi veszélyeknek, megerősödik náluk az önmagukra irányuló fókusz, amely fontossá teszi a saját céljaikat. Míg számukra ezek elérése és önállóságuk növelése okoz örömet, addig az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők több boldogságot találnak a kapcsolataikban és a másokkal való törődésben.
Abban biztosak lehetünk, hogy az anyagi helyeztünk megváltoztatja azt, hogyan tekintünk a világra, de ez még nem jelenti azt, hogy ténylegesen boldogabbá is tesz minket – csak könnyebb lesz az életünk.
Szerző: Ténytár
2018.01.22.
Abban biztosak lehetünk, hogy az anyagi helyeztünk megváltoztatja azt, hogyan tekintünk a világra, de ez még nem jelenti azt, hogy ténylegesen boldogabbá is tesz minket – csak könnyebb lesz az életünk.
"HELYZET VAN, A TÉT NAGY"
NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: ZOLTAI ÁKOS
2018.01.24.
Hétfőn tartja első ülését Karácsony Gergely tanácsadó testülete. A három fő téma a jólét, a fenntartható növekedés és az európai jogállamiság.
– Elsősorban Karácsony személyének szól a bizalmam. Szeretnék egy olyan országban élni, ahol Gergő a miniszterelnök – így indokolta lapunknak Polyák Gábor, hogy miért vállalt szerepet az MSZP és a Párbeszéd közös miniszterelnök-jelöltjének tanácsadó testületében.
A huszonhárom tagú, frissen alakult csoportot – mint arról már írtunk – Andor László, volt uniós biztos vezeti, rajta kívül Ács Sándorné, Ámon Ada, Banai Károly, Bardóczi Sándor, Berki Erzsébet, Bojár Gábor, Bozóki András, Büttl Ferenc, Daróczi Gábor, Fleck Zoltán, Hegyesiné Orsós Éva, Holoda Attila, Kaltenbach Jenő, Kincses Gyula, Komáromi Zoltán, Kukorelly Endre, L. Ritók Nóra, Mellár Tamás, Nahalka István, Polyák Gábor, Vértes András és Wittinghoff Tamás segíti Karácsony Gergelyt...
Szerző: ZOLTAI ÁKOS
2018.01.24.
– Elsősorban Karácsony személyének szól a bizalmam. Szeretnék egy olyan országban élni, ahol Gergő a miniszterelnök – így indokolta lapunknak Polyák Gábor, hogy miért vállalt szerepet az MSZP és a Párbeszéd közös miniszterelnök-jelöltjének tanácsadó testületében.
A huszonhárom tagú, frissen alakult csoportot – mint arról már írtunk – Andor László, volt uniós biztos vezeti, rajta kívül Ács Sándorné, Ámon Ada, Banai Károly, Bardóczi Sándor, Berki Erzsébet, Bojár Gábor, Bozóki András, Büttl Ferenc, Daróczi Gábor, Fleck Zoltán, Hegyesiné Orsós Éva, Holoda Attila, Kaltenbach Jenő, Kincses Gyula, Komáromi Zoltán, Kukorelly Endre, L. Ritók Nóra, Mellár Tamás, Nahalka István, Polyák Gábor, Vértes András és Wittinghoff Tamás segíti Karácsony Gergelyt...
A SZAMÁR ÉS A SZÉNABÁLÁK
REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2018.01.24.
Simicska Lajos cinikus óhajtott lenni nagy kínjában, mert mi más is lehetne a lerakódott guanó közepén, ha meg akarja őrizni a józan eszét még egy csöppet. Így hát, miután filozófiai alapvetését, mintegy az élet eszenciáját már többször is lefektette, illetve mégis, lefújta spréjjel az éjszakák leplei alatt, ami ez: „Orbán egy geci”, aztán megpróbált elégedetten hátradőlni.
Mert ilyen töménységű igazságok után a fáradt próféták megpihennek, hogy készen van a nagy mű, igen. Lajosunkat azonban nem hagyják nyugodni a paparazzik, slapajok és ganajok, ahogyan az már egy sztárnak kijár az elkurvult világban. Mindenhová követik őtet, ilyen összevetésben tehát már majdnem olyan éteri magasságokban van, mint Győzike, és ezt valahol meg kell becsülni.
Lajos viszont korosodik, szorít neki már a hózentrágerja is, nyűgös, megminden, s mivel az összes puskapora elsült graffitizés közben, most már csak kínos és mókásnak szánt nyilatkozatokat ad ki, amelyekből csöpög az izzadság:
„Aggódom a propagandamédia házamnál tobzódó munkatársainak egészségéért, nehogy tüdőgyulladást kapjanak a hidegben…Ezért megválaszolva a fel nem tett kérdésüket, megkímélem őket a további várakozástól, és egyértelművé teszem: Nem foglalkozom pártok felvásárlásával. Életem során egyetlen politikai formációhoz fűzött szorosabb kapcsolat, azt Fidesznek hívják, de négy éve velük is minden kapcsolatot megszakítottam, amikor világossá vált számomra, hogy egyszerű hazaárulókkal és tolvajokkal van dolgom.”
Ez egy bővített geci, és annyi is a hozadéka, a zérushoz közelítő érték. Ez már így lesz Lajossal, míg bele nem fárad és elmenekül, vagy arra nem jár egy autó vak és labanc nyugdíjasokkal terhesen. Az ilyeneknek nem szokott kifejezetten jó vége lenni.
Viszont most már jogot formálhat arra a Lajos, hogy szánjuk őtet? A rossebeket. Azt a hordát, amely most a nyomában lohol, ő tenyésztette ki, az ő kezéből ettek, voltaképp egy volt velük, míg meg nem hasonlott, és el nem kezdett gecizni. A metódus is ugyanaz, amit ő honosított meg, figyelmen kívül hagyva minden valóságot zúdítani a népekre a totális elmebajt, míg el nem fehérül a száj is...
Szerző: Rezeda
2018.01.24.
Mert ilyen töménységű igazságok után a fáradt próféták megpihennek, hogy készen van a nagy mű, igen. Lajosunkat azonban nem hagyják nyugodni a paparazzik, slapajok és ganajok, ahogyan az már egy sztárnak kijár az elkurvult világban. Mindenhová követik őtet, ilyen összevetésben tehát már majdnem olyan éteri magasságokban van, mint Győzike, és ezt valahol meg kell becsülni.
Lajos viszont korosodik, szorít neki már a hózentrágerja is, nyűgös, megminden, s mivel az összes puskapora elsült graffitizés közben, most már csak kínos és mókásnak szánt nyilatkozatokat ad ki, amelyekből csöpög az izzadság:
„Aggódom a propagandamédia házamnál tobzódó munkatársainak egészségéért, nehogy tüdőgyulladást kapjanak a hidegben…Ezért megválaszolva a fel nem tett kérdésüket, megkímélem őket a további várakozástól, és egyértelművé teszem: Nem foglalkozom pártok felvásárlásával. Életem során egyetlen politikai formációhoz fűzött szorosabb kapcsolat, azt Fidesznek hívják, de négy éve velük is minden kapcsolatot megszakítottam, amikor világossá vált számomra, hogy egyszerű hazaárulókkal és tolvajokkal van dolgom.”
Ez egy bővített geci, és annyi is a hozadéka, a zérushoz közelítő érték. Ez már így lesz Lajossal, míg bele nem fárad és elmenekül, vagy arra nem jár egy autó vak és labanc nyugdíjasokkal terhesen. Az ilyeneknek nem szokott kifejezetten jó vége lenni.
Viszont most már jogot formálhat arra a Lajos, hogy szánjuk őtet? A rossebeket. Azt a hordát, amely most a nyomában lohol, ő tenyésztette ki, az ő kezéből ettek, voltaképp egy volt velük, míg meg nem hasonlott, és el nem kezdett gecizni. A metódus is ugyanaz, amit ő honosított meg, figyelmen kívül hagyva minden valóságot zúdítani a népekre a totális elmebajt, míg el nem fehérül a száj is...
2018. január 23., kedd
EGYENLET MEGOLDÁS
KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2018.01.23.
Azt szeretném kérni, hogy gondolkozzanak velem, hátha együtt jutunk valamire.
Nekem ez az egész megmagyarázhatatlanul groteszk, fals, kibicsaklott – egy rosszul felírt egyenlet, amit éppen azért nem lehet megoldani, mert nem egyenlő értékek vannak a két oldalon. Az együtthatók és a változók hamisak az egyik oldalon, a másik oldalt meg úgy próbáljuk felírni, hogy elfogadjuk igaznak a szándékosan elrontott együtthatókat.
Elmondom érthetőbben.
Adva van egy köztörvényes bűnbanda. Tevékenységük az élet minden területét behálózza, nincs egyetlen megmozdulásuk sem, ami a civil köznapokban elfogadható volna, bármit tesznek, az törvénybe ütköző. Még egyszer: bármit tesznek, az a rablóvezér mérhetetlen bírvágyát szolgálja.
Az egyenlőségjel túloldalán lévők tevékenysége abban merül ki, hogy meg akarják magyarázni a bűnbandának: amit tesznek, az törvényellenes. És a közvéleménynek is meg akarják magyarázni.
Az egyenlet egyik oldalán csalás, rablás, a másikon fejcsóváló polgári rosszallás.
Ezt eddig is tudtuk, mondják. Lehet. Ezt eddig így én nem tudtam. Hogy az egyenlet megoldhatatlan, mert az egyenlőségjel két oldalán össze nem illő együtthatók vannak. Valamelyiken változtatni kell, ha azt akarjuk, hogy az egyenlet megoldható legyen. Márpedig azt akarnunk kell, mert a matematikának ez az alapművelete a legalapvetőbb természeti törvény leképezése: az élet minden területén létezik ez az egyensúly. Ha felborul, azt valamilyen defektus (tragédia) követi, és a rendellenesség mindaddig szedi a maga áldozatait, amíg az egyensúly helyre nem áll. A természet mindig gondoskodik róla, hogy ezt az egyensúlyvesztést helyrebillentse. Ez a természeti törvény az emberi társadalmakra is érvényes, működik is, csak nem úgy, mint az élővilág más részein – az ember ugyanis abban a tévhitben él, hogy majd ő megváltoztatja a törvényt. Nem változtatja meg. Legföljebb időben elhúzza a helyreállítás folyamatát, ezáltal növeli a veszélyt és a halálos áldozatok számát...
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2018.01.23.
Nekem ez az egész megmagyarázhatatlanul groteszk, fals, kibicsaklott – egy rosszul felírt egyenlet, amit éppen azért nem lehet megoldani, mert nem egyenlő értékek vannak a két oldalon. Az együtthatók és a változók hamisak az egyik oldalon, a másik oldalt meg úgy próbáljuk felírni, hogy elfogadjuk igaznak a szándékosan elrontott együtthatókat.
Elmondom érthetőbben.
Adva van egy köztörvényes bűnbanda. Tevékenységük az élet minden területét behálózza, nincs egyetlen megmozdulásuk sem, ami a civil köznapokban elfogadható volna, bármit tesznek, az törvénybe ütköző. Még egyszer: bármit tesznek, az a rablóvezér mérhetetlen bírvágyát szolgálja.
Az egyenlőségjel túloldalán lévők tevékenysége abban merül ki, hogy meg akarják magyarázni a bűnbandának: amit tesznek, az törvényellenes. És a közvéleménynek is meg akarják magyarázni.
Az egyenlet egyik oldalán csalás, rablás, a másikon fejcsóváló polgári rosszallás.
Ezt eddig is tudtuk, mondják. Lehet. Ezt eddig így én nem tudtam. Hogy az egyenlet megoldhatatlan, mert az egyenlőségjel két oldalán össze nem illő együtthatók vannak. Valamelyiken változtatni kell, ha azt akarjuk, hogy az egyenlet megoldható legyen. Márpedig azt akarnunk kell, mert a matematikának ez az alapművelete a legalapvetőbb természeti törvény leképezése: az élet minden területén létezik ez az egyensúly. Ha felborul, azt valamilyen defektus (tragédia) követi, és a rendellenesség mindaddig szedi a maga áldozatait, amíg az egyensúly helyre nem áll. A természet mindig gondoskodik róla, hogy ezt az egyensúlyvesztést helyrebillentse. Ez a természeti törvény az emberi társadalmakra is érvényes, működik is, csak nem úgy, mint az élővilág más részein – az ember ugyanis abban a tévhitben él, hogy majd ő megváltoztatja a törvényt. Nem változtatja meg. Legföljebb időben elhúzza a helyreállítás folyamatát, ezáltal növeli a veszélyt és a halálos áldozatok számát...
AKARSZ RÖHÖGNI? POLT PÉTER VIZSGÁLJA TIBORCZ ISTVÁN ÜGYÉT, AKI ORBÁN VIKTOR VEJE.
BANDITAPOLITIKA BLOG
Szerző: Bandita
2018.01.19.
Harsány röhögés hallatszik ki egy épületből, amire ez van kiírva nagy betűkkel:
Legfőbb Ügyészség.
Szerző: Bandita
2018.01.19.
Legfőbb Ügyészség.
A valaha jobb társaságot megélt műemlék vastag falai szinte reszketnek a csőcselék hahotájától.Polt Péter fideszes lopásokat elkenő ügyész a térdét csapkodva mutatja a kollégáinak az előtte heverő vaskos dokumentum fejlécét:
OLAF jelentés Tiborcz István ügyében.
Csorog a könnyük, a fejük vörösödik a kirobbanó jókedvtől.
Majd ők, na majd pont ők fogják vizsgálni Orbán Viktor traktortolvaj vejének az ügyeit.
Miután kicsit csillapodik a nevetés a vastag falak között, poharak kerülnek elő, és egymás után ki is ürülnek a jófajta Mészáros Lőrinc tokaji borászatából származó nemes borral való teletöltés után.
Nem kell sokat tanácskozni az akta tartalmáról, a legfőbb ügyész mindig tudja a dolgát. Már csak az a kérdés, mikor ne rendeljenek el nyomozást az ügyben, vagy milyen módszerrel tagadják azt meg. Nem elég a bizonyíték, nem történt bűncselekmény, kuss legyen már mindenkinek. Annyi a lehetőség az idő húzására, hogy szinte tobzódik benne aki ezzel a módszerrel él.
A választásokig úgy sem történik semmi, addig gondosan elteszik valahova a a papírokat, de lehet meg is semmisítik. Mert kit is érdekel a tartalma? Az országot, vagy annak lakosságát? Azok csak foglalkozzanak a nem létező Soros tervvel, meg féljenek a nem létező migránsoktól.
Az akta elkerül a szem elől egy fiók mélyén, de lehet leég az épület maga inkább, és akkor nem is érdekes hova is lett elsüllyesztve. Mert ha a választások nem úgy alakulnak ,a hogy azt a kormánypárt manipulálja, akkor jobb lesz a nyomokat eltüntetni.
Lángolni fognak az állami intézmények, ahol bizonyítékot találhat a dühös magyar a Fidesz minden közpénz ellen elkövetett bűncselekményére.
Polt Péter meg sunyin mosolyog addig is, és sűrűn bizonygatja mind az ezer Fidesz lopás ügyében gondos mérlegelés folyik a vádemelés előtt, meg a nyomozás miatt nem is beszélhet róla, és közben látszik a nyuszi tekintetén, nem mond igazat.
Az OLAF akta meg szépen eltűnik a többi meg nem vizsgált eset tengerében.
Polt Péter jó szolga, tudja ami a dolga.
HOGYAN SZŰNT MEG A MANDINER...
ÖRÜLÜNK, VINCENT? BLOG
Szerző: jotunder
2018.01.23.
...Kurvára nem érdekel az ellenzék sem, az egész hatalmi szar, hogy ki osztogat zsetont a haverjainak, ki hazudja a maga szánalmas féltudásúit világhírűnek, liberális vagy konzervatív, baloldali vagy jobboldali, a tehetségtelenségnek nincs ideológiája. A parasztozó hülyeség sem érdekel, a zsidózó hülyeség sem, a pesti tévében hisztiző ilyen-olyan oldali holduvariak sem érdekelnek, pontosan tudom, hogy a seggét riszáló rezsim********* kedvenc pártja fogja nyerni a választásokat, hogy a szaguk bele fog ivódni az országba, hogy ki sem lehet majd mosni belőle, hogy az én országomnak lényegében véve vége. Én ezt már régen elfogadtam. Amit nem fogadtam el az az, hogy minden aljasság büntetlenül maradhat. Az nem lehet. Az igazságból még kellett maradni egy morzsányinak.
ITT OLVASHATÓ
Szerző: jotunder
2018.01.23.
ITT OLVASHATÓ
CSAK AZÉRT IS PAKS
KARVALYOK FÖLDJE BLOG
Szerző: Karvalyok Földje
2018.01.23.
Ha Orbán-kormány, akkor építkezés, ha építkezés, akkor meg legyen minél nagyobb, minél drágább – a projektek projektje pedig nem más, mint Paks II.,melynek társadalmi elutasítottsága egyre nő és mára eljutottunk odáig, hogy a megkérdezettek 61%-ának nem tetszik az, hogy orosz állami vállalat orosz hitelből bővít a Duna partján (két lehetőséget lehetett választani a megadottak közül). Ha pedig a helyeslők oldaláról közelítjük meg a kérdést, akkor a lakosság kevesebb, mint egyötöde rajong az ötletért, magyaroknak orosz atomot. A számok alapján tehát még a fideszesek sem csápolnak örömükben (azaz Békemenetet sem érdemes e célból gründolni) és valószínűleg kormányszempontból még ennél is rosszabb lenne a helyzet, ha az MTI minden egyes paksi üzemzavarról ugyanolyan részletesen tájékoztatná a lakosságot, mint ahogy a Soros-terv esetében teszi. Sőt, ha egy adófizető párhuzamot keres az oroszok által felújított metrószerelvények meghibásodási gyakorisága és a leendő atomerőmű gépházzaja között, akkor már keresi is a körzőt meg Európa térképét hogy megsaccolja, vajon hova érdemes családostól kiköltöznie az országból ha kedves az élete.
És éppen ez az, ami a legtöbb averziót gerjeszti a magyarokban, a veszély (39%). Mert míg a metrószerelvény ajtóinak egyszeri zavarától nem várható százezrek halála, addig Csernobil meg Fukushima megtanította a világot arra, hogy nem kell 10 km-es körzetben tartózkodni ahhoz, hogy drasztikusan lecsökkenjen a lakosság (meg a turisták, üzletemberek, migránsok és házi-, vad-, valamint haszonállatok) várható élettartama egy esetleges erőműi baleset miatt. Nem csoda, ha az osztrákok is aggódnak, ha baj van, annak ők is megisszák a levét, így ha a szép szó nem segített, jöhet a per, aztán a végén majd ott állunk egy majdnem kész atomerőművel meg egy Európai Bíróság döntéssel, állj, ne tovább, a projektnek vége. Ráadásul ez egyébként sem jelentené azt, hogy kormányunk elfogadná a számára kedvezőtlen ítéletet, sőt még az is előfordulhatna, hogy a kormányszóvivő kijelenti, aki úgy érzi, nemcsak papíron, de a való életben is meg akarja akadályozni a hős magyar paksi energiatermelést, bombázza le, ha meri. De úgysem meri. És egyébként is a nemzetközi bíróság is csak egy Soros-bérenc.
Aztán ott vannak még azok, akik az államadósság növekedése miatt aggódnak (19%) és azok, akik a korrupciós kockázat (18%) miatt utasítják el Paksot. Mondjuk annak ismeretében, hogy még csak normális magyar nyelvű szerződések sem állnak rendelkezésre és minden iratot hosszú éveken át tartó pereskedéssel lehet csak megszerezni, az lenne csoda, ha mindez nem a korrupció elfedése miatt lenne. Ami eddig napvilágra került, abból kiderült, hát nem a magyar érdekek azok, amelyek vezérelték az aláírókat, sokkal inkább olyan motivációkra gyanakodhatunk, amelyek a saját egyéni gazdagodást, mint fő érdeket sejtetik a háttérben. Ha pedig a válaszadók belegondoltak abba, hogy az elbaltázott, korrupción alapuló szerződések milyen színvonalú teljesítést eredményezhetnek a későbbiekben (lásd pl. Várkert Bazár), akkor nem véletlen, hogy a veszélyesség miatt utasítják el a legtöbben Orbán életmű-projektjét. Szorosan ehhez kapcsolódik még az információhiány és átláthatóság hiánya is (11%), amely szintén azt jelenti, hogy a megkérdezettek több, mint 10%-a úgy érzi, a kormány azt csinál, amit akar és úgy, ahogy akarja. Akár a magyarok egészségének és testi épségének, akár a pénztárcájának kárára...
ITT OLVASHATÓ
Szerző: Karvalyok Földje
2018.01.23.
És éppen ez az, ami a legtöbb averziót gerjeszti a magyarokban, a veszély (39%). Mert míg a metrószerelvény ajtóinak egyszeri zavarától nem várható százezrek halála, addig Csernobil meg Fukushima megtanította a világot arra, hogy nem kell 10 km-es körzetben tartózkodni ahhoz, hogy drasztikusan lecsökkenjen a lakosság (meg a turisták, üzletemberek, migránsok és házi-, vad-, valamint haszonállatok) várható élettartama egy esetleges erőműi baleset miatt. Nem csoda, ha az osztrákok is aggódnak, ha baj van, annak ők is megisszák a levét, így ha a szép szó nem segített, jöhet a per, aztán a végén majd ott állunk egy majdnem kész atomerőművel meg egy Európai Bíróság döntéssel, állj, ne tovább, a projektnek vége. Ráadásul ez egyébként sem jelentené azt, hogy kormányunk elfogadná a számára kedvezőtlen ítéletet, sőt még az is előfordulhatna, hogy a kormányszóvivő kijelenti, aki úgy érzi, nemcsak papíron, de a való életben is meg akarja akadályozni a hős magyar paksi energiatermelést, bombázza le, ha meri. De úgysem meri. És egyébként is a nemzetközi bíróság is csak egy Soros-bérenc.
Aztán ott vannak még azok, akik az államadósság növekedése miatt aggódnak (19%) és azok, akik a korrupciós kockázat (18%) miatt utasítják el Paksot. Mondjuk annak ismeretében, hogy még csak normális magyar nyelvű szerződések sem állnak rendelkezésre és minden iratot hosszú éveken át tartó pereskedéssel lehet csak megszerezni, az lenne csoda, ha mindez nem a korrupció elfedése miatt lenne. Ami eddig napvilágra került, abból kiderült, hát nem a magyar érdekek azok, amelyek vezérelték az aláírókat, sokkal inkább olyan motivációkra gyanakodhatunk, amelyek a saját egyéni gazdagodást, mint fő érdeket sejtetik a háttérben. Ha pedig a válaszadók belegondoltak abba, hogy az elbaltázott, korrupción alapuló szerződések milyen színvonalú teljesítést eredményezhetnek a későbbiekben (lásd pl. Várkert Bazár), akkor nem véletlen, hogy a veszélyesség miatt utasítják el a legtöbben Orbán életmű-projektjét. Szorosan ehhez kapcsolódik még az információhiány és átláthatóság hiánya is (11%), amely szintén azt jelenti, hogy a megkérdezettek több, mint 10%-a úgy érzi, a kormány azt csinál, amit akar és úgy, ahogy akarja. Akár a magyarok egészségének és testi épségének, akár a pénztárcájának kárára...
ITT OLVASHATÓ
SIMICSKA LAJOS SZEMÉLYES KÖZLEMÉNE
MAGYAR NEMZET ONLINE
Szerző: MAGYAR NEMZET / SIMICSKA LAJOS
2018.01.23.
Lapunk tulajdonosa, Simicska Lajos az alábbi személyes közleményt juttatta el szerkesztőségünkhöz:
„Aggódom a propagandamédia házamnál tobzódó munkatársainak egészségéért, nehogy tüdőgyulladást kapjanak a hidegben… Ezért megválaszolva a fel nem tett kérdésüket, megkímélem őket a további várakozástól, és egyértelművé teszem:
Nem foglalkozom pártok felvásárlásával. Életem során egyetlen politikai formációhoz fűzött szorosabb kapcsolat, azt Fidesznek hívják, de 4 éve velük is minden kapcsolatot megszakítottam, amikor világossá vált számomra, hogy egyszerű hazaárulókkal és tolvajokkal van dolgom.
Veszprém, 2018. 01. 23.
Dr. Simicska Lajos”
Szerző: MAGYAR NEMZET / SIMICSKA LAJOS
2018.01.23.
„Aggódom a propagandamédia házamnál tobzódó munkatársainak egészségéért, nehogy tüdőgyulladást kapjanak a hidegben… Ezért megválaszolva a fel nem tett kérdésüket, megkímélem őket a további várakozástól, és egyértelművé teszem:
Nem foglalkozom pártok felvásárlásával. Életem során egyetlen politikai formációhoz fűzött szorosabb kapcsolat, azt Fidesznek hívják, de 4 éve velük is minden kapcsolatot megszakítottam, amikor világossá vált számomra, hogy egyszerű hazaárulókkal és tolvajokkal van dolgom.
Veszprém, 2018. 01. 23.
Dr. Simicska Lajos”
ROGÁN LISTÁJA
NEMGOGOL BLOG
Szerző: Toadwart66
2018.01.23.
„A magyar kormánynak, hatóságoknak van listája azokról a szervezetekről, akik az illegális bevándorlást propagálják, jó dologként állítják be, ráadásul jogi segítséget nyújtanak ahhoz.” (Rogán Antal)
Nagy cucc, Anton! Az alsóbodajkdödölei plébánosnak még töke is van a listája mellett, mégsem teszi ezt közhírré.
A társadalmat, ezt a mindenféle gyanús dolgokból álló, gigantikus, jó alaposan megkevert gulyáslevest lehetetlen kiismerni. Sokan, akik azt állították, ők bizony tisztában vannak az összetevőivel és elég jól ismerik is a működését, előbb jelentős hatalomra tettek szert, majd ennek következtében alaposan meggazdagodtak, végül néha változatos módon kivégezték, illetve lemészárolták őket. Rengeteg szerencsétlen flótás esetében az első két tevékenység kimaradt az életükből, amit inkább szíveskedtek gyorsan befejezni.
Az egyik legőszintébb definíciót az emberi társadalommal kapcsolatban dr. André Serero fogalmazta meg egészen véletlenül, méghozzá 1789. július 14-én, Párizsban, a Bastille bevételekor, amikor meglepetten a következőket mondta: „Ez már valami, polgártársak! Úgy értem, le az önkénnyel! És miket lehet innen hazavinni?”
Itt van példának okáért Rogán Antal, ez a szorgalmatos, talpig becsületes kishivatalnok, aki mesés gazdagságát mindössze tehetséges üzletasszony feleségének köszönheti. A szépreményű, de alaposan leharcolt állapotban lévő ifjú demokrata meg van győződve arról, hogy a magyar társadalom – mivel ilyen is van – tökéletesen hülye, ezért másokon jó alaposan kárörvendezvén el is hisz mindent amit ő mond. Ez bizony nem légből kapott idea. Amíg a választópolgárok megfelelő része az elvárásoknak megfelelően viselkedik, azaz részletes, mélyreható elemzés után arra a cáfolhatatlan következtetésre jut, hogy a kabinetminiszternek minden bizonnyal már megint igaza lehet, mivel őt Orbán Viktor nevezte ki, addig Rogán és többi házicseléd spontán gazdagodása elé semmi és senki sem gördíthet akadályt. Csak az számít hazugságnak, amit nem hisznek el.
Ha szigorúan ragaszkodnánk a tényekhez, akkor a magyar kormány, valamint hatóságok tulajdonában lévő lista elején Rogán Antal és Habony Árpád neve is ott szerepelne, mivel ők nyújtották a leghatékonyabb jogi segélyt a Nyugatot meghódítani kívánó pioníroknak, ráadásul busás jövedelemhez is jutottak az állampolgári kötvényekkel való sefteléssel.
A tények azonban tetszés szerint variálhatók, eltüntethetők, figyelmen kívül hagyhatók, megmásíthatók. Az említett tények tehát legjobban teszik, ha befogják a pofájukat. Most nem róluk van szó, hanem az áprilisi választásokról...
Szerző: Toadwart66
2018.01.23.
Nagy cucc, Anton! Az alsóbodajkdödölei plébánosnak még töke is van a listája mellett, mégsem teszi ezt közhírré.
A társadalmat, ezt a mindenféle gyanús dolgokból álló, gigantikus, jó alaposan megkevert gulyáslevest lehetetlen kiismerni. Sokan, akik azt állították, ők bizony tisztában vannak az összetevőivel és elég jól ismerik is a működését, előbb jelentős hatalomra tettek szert, majd ennek következtében alaposan meggazdagodtak, végül néha változatos módon kivégezték, illetve lemészárolták őket. Rengeteg szerencsétlen flótás esetében az első két tevékenység kimaradt az életükből, amit inkább szíveskedtek gyorsan befejezni.
Az egyik legőszintébb definíciót az emberi társadalommal kapcsolatban dr. André Serero fogalmazta meg egészen véletlenül, méghozzá 1789. július 14-én, Párizsban, a Bastille bevételekor, amikor meglepetten a következőket mondta: „Ez már valami, polgártársak! Úgy értem, le az önkénnyel! És miket lehet innen hazavinni?”
Itt van példának okáért Rogán Antal, ez a szorgalmatos, talpig becsületes kishivatalnok, aki mesés gazdagságát mindössze tehetséges üzletasszony feleségének köszönheti. A szépreményű, de alaposan leharcolt állapotban lévő ifjú demokrata meg van győződve arról, hogy a magyar társadalom – mivel ilyen is van – tökéletesen hülye, ezért másokon jó alaposan kárörvendezvén el is hisz mindent amit ő mond. Ez bizony nem légből kapott idea. Amíg a választópolgárok megfelelő része az elvárásoknak megfelelően viselkedik, azaz részletes, mélyreható elemzés után arra a cáfolhatatlan következtetésre jut, hogy a kabinetminiszternek minden bizonnyal már megint igaza lehet, mivel őt Orbán Viktor nevezte ki, addig Rogán és többi házicseléd spontán gazdagodása elé semmi és senki sem gördíthet akadályt. Csak az számít hazugságnak, amit nem hisznek el.
Ha szigorúan ragaszkodnánk a tényekhez, akkor a magyar kormány, valamint hatóságok tulajdonában lévő lista elején Rogán Antal és Habony Árpád neve is ott szerepelne, mivel ők nyújtották a leghatékonyabb jogi segélyt a Nyugatot meghódítani kívánó pioníroknak, ráadásul busás jövedelemhez is jutottak az állampolgári kötvényekkel való sefteléssel.
A tények azonban tetszés szerint variálhatók, eltüntethetők, figyelmen kívül hagyhatók, megmásíthatók. Az említett tények tehát legjobban teszik, ha befogják a pofájukat. Most nem róluk van szó, hanem az áprilisi választásokról...
SEGÍTENE-E EGY ÁLLAMI MOBILVÁLLALAT A HORRIBILIS TELEFONDÍJAK CSÖKKENTÉSÉBEN?
MÉRCE
Szerző: BÜTTL FERENC
2018.01.23.
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a minap egy lakossági fórumon a következőket mondta: „nem sikerült azonban állami tulajdonban lévő mobilszolgáltatót létrehozni, de erről nem szabad lemondani,” majd később azt, hogy „a következő ciklusban újra meg kell próbálkozni azzal, hogy legyen nemzeti tulajdonban lévő mobilszolgáltató.”
Azaz, ha a Fidesz nyeri a 2018-as parlamenti választásokat, akkor
a kormány ismét nekigyürkőzik egy állami mobilszolgáltató gründolásának.
Nem ez lenne az első kísérlete Orbánéknak arra, hogy erősítsék az állami jelenlétet a telekommunikációs piacon. 2012-2014 között már volt egy – akkor sikertelen – kísérlet egy állami mobilszolgáltató létrehozására. Az MPVI Mobil Zrt-t 2012-ben alapította a Magyar Posta azzal a céllal, hogy új szolgáltatóként a piacra lépjen és „lenyomja az árakat”. A vállalat 2014-ben megszűnt (beolvadt a Magyar Postába), miután a bíróság megsemmisítette annak a tendernek az eredményét, amelyen a vállalat megszerezte a működéshez szükséges frekvenciákat. Akkor a kormány visszavonulót fújt, nem erőltette tovább az állami mobilcéget, ám most úgy tűnik, újra napirendre kerül az ötlet. Mindezek fényében érdemes megvizsgálni, hogy vajon
szükség van-e negyedik mobilszolgáltatóra, legyen az akár nemzeti (állami), akár nem?
A válasz röviden az, hogy lehetséges, feltéve, hogy a szabályozási lehetőségek kimerültek.
A létező vállalatok magasan tartják az árakat
Hogy az új mobilszolgáltatónak (amely nyilván internet elérést is biztosítana ügyfeleinek) állami cégnek kell-e lennie, vagy sem, illetve, hogy ha nem állami vállalatként jön létre, akkor milyen esélyei lennének a piacon, valamint, hogy ha mégis állami vállalat lép be negyedik szereplőként, az milyen problémáket vetítene előre, ezek nyitott kérdések. De hogy
a piacnak jót tenne egy új szereplő megjelenése, aki felrázza egy kicsit az elkényelmesedett szereplőket, erősebb versenyt és alacsonyabb árakat hozva, az nem kétséges.
A mobilpiac, de a távközlési piac is általában, oligopol piac, vagyis csupán néhány szereplő található a kínálati oldalon. A hazai mobilszolgáltatók esetében konkrétan három...
Szerző: BÜTTL FERENC
2018.01.23.
Azaz, ha a Fidesz nyeri a 2018-as parlamenti választásokat, akkor
a kormány ismét nekigyürkőzik egy állami mobilszolgáltató gründolásának.
Nem ez lenne az első kísérlete Orbánéknak arra, hogy erősítsék az állami jelenlétet a telekommunikációs piacon. 2012-2014 között már volt egy – akkor sikertelen – kísérlet egy állami mobilszolgáltató létrehozására. Az MPVI Mobil Zrt-t 2012-ben alapította a Magyar Posta azzal a céllal, hogy új szolgáltatóként a piacra lépjen és „lenyomja az árakat”. A vállalat 2014-ben megszűnt (beolvadt a Magyar Postába), miután a bíróság megsemmisítette annak a tendernek az eredményét, amelyen a vállalat megszerezte a működéshez szükséges frekvenciákat. Akkor a kormány visszavonulót fújt, nem erőltette tovább az állami mobilcéget, ám most úgy tűnik, újra napirendre kerül az ötlet. Mindezek fényében érdemes megvizsgálni, hogy vajon
szükség van-e negyedik mobilszolgáltatóra, legyen az akár nemzeti (állami), akár nem?
A válasz röviden az, hogy lehetséges, feltéve, hogy a szabályozási lehetőségek kimerültek.
A létező vállalatok magasan tartják az árakat
Hogy az új mobilszolgáltatónak (amely nyilván internet elérést is biztosítana ügyfeleinek) állami cégnek kell-e lennie, vagy sem, illetve, hogy ha nem állami vállalatként jön létre, akkor milyen esélyei lennének a piacon, valamint, hogy ha mégis állami vállalat lép be negyedik szereplőként, az milyen problémáket vetítene előre, ezek nyitott kérdések. De hogy
a piacnak jót tenne egy új szereplő megjelenése, aki felrázza egy kicsit az elkényelmesedett szereplőket, erősebb versenyt és alacsonyabb árakat hozva, az nem kétséges.
A mobilpiac, de a távközlési piac is általában, oligopol piac, vagyis csupán néhány szereplő található a kínálati oldalon. A hazai mobilszolgáltatók esetében konkrétan három...
KIFELEJTETT EGY TÖBB MINT 68 MILLIÓS TÉTELT A FIDESZ-FRAKCIÓ KÖLTÉSEIBŐL AZ ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA, ÁM A SZÁMLÁJUK ÍGY IS HORRIBILIS
168 ÓRA ONLINE
Szerző: BÍRÓ MARIANNA
2018.01.23.
Nem tüntetett fel egy 68 millió forintos szerződéskötést a Fidesz-frakcióra vonatkozó adatokban az Országgyűlés Hivatala. Ám enélkül is durván költekezett, s trükközött az elszámolással a kormánypárt, melyet Kocsis Máté kampányfőnöke is tréningezett milliókért. Gulyás Gergely frakcióvezetőként folytatja, amit elődje, Kósa Lajos is gyakorolt: baráti megbízásokból nincs hiány, tízmilliós kiadványok és könyvbeszerzés, sajtószemle minden mennyiségben, éppen úgy, mint a jogi megbízások végtelen sora, vagy épp a webes fejlesztések csillagászati számlái. Mindezt az adófizetők fizették a Fidesz-frakciónak 2017-ben.
Nem szerepelt a lapunk rendelkezésére bocsátott közérdekű adatközlésben a Fidesz-frakció egy nagyértékű, több mint 68 millió forintra szóló szerződéskötése. Hogy a hivatal akarta-e így kozmetikázni a kormányoldal frakciójának költségeit, vagy valóban csupán hiba történt, nem tudni. Ugyanakkor igen érdekes már az is, hogy mi maradt ki az egyébként több ezer tételt – valamennyi képviselő-csoport valamennyi költségét – tartalmazó listából.
„Online tartalmak megjelenítési és hirdetési feladatainak ellátását" célzó vállalkozási szerződést kötött ugyanis Kósa Lajos, akkor még frakcióvezetőként 2017. január 1-től év végéig szólóan a Lounge Design Kft.-vel. A megbízás értéke 68 millió 643 ezer 500 forint volt, s mivel ez – bőven – a közbeszerzési értékhatár fölött van, ráadásul közpénzből fizetik, vonatkoznak rá a kötelező közzététel szabályai. A parlament honlapján lehet hozzájutni a nyilvános szerződések Listájához, így furcsa módon mégis a Ház segítette hozzá a 168 Órát ahhoz az adathoz, amelyet az Országgyűlés Hivatala kifelejtett a lapunk által kikért, s több hét várakozás után megkapott frakció-szerződéskötések listájából...
Szerző: BÍRÓ MARIANNA
2018.01.23.
Nem szerepelt a lapunk rendelkezésére bocsátott közérdekű adatközlésben a Fidesz-frakció egy nagyértékű, több mint 68 millió forintra szóló szerződéskötése. Hogy a hivatal akarta-e így kozmetikázni a kormányoldal frakciójának költségeit, vagy valóban csupán hiba történt, nem tudni. Ugyanakkor igen érdekes már az is, hogy mi maradt ki az egyébként több ezer tételt – valamennyi képviselő-csoport valamennyi költségét – tartalmazó listából.
„Online tartalmak megjelenítési és hirdetési feladatainak ellátását" célzó vállalkozási szerződést kötött ugyanis Kósa Lajos, akkor még frakcióvezetőként 2017. január 1-től év végéig szólóan a Lounge Design Kft.-vel. A megbízás értéke 68 millió 643 ezer 500 forint volt, s mivel ez – bőven – a közbeszerzési értékhatár fölött van, ráadásul közpénzből fizetik, vonatkoznak rá a kötelező közzététel szabályai. A parlament honlapján lehet hozzájutni a nyilvános szerződések Listájához, így furcsa módon mégis a Ház segítette hozzá a 168 Órát ahhoz az adathoz, amelyet az Országgyűlés Hivatala kifelejtett a lapunk által kikért, s több hét várakozás után megkapott frakció-szerződéskötések listájából...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)