ENNYI PÉNZT VESZ EL AZ ORBÁN-KORMÁNY A NYUGDÍJASOKTÓL

HÍRKLIKK
Szerző: Klubrádió
2019.06.06.

Egyre jobban szakadnak le a nyugdíjasok, hisz az ő jövedelmük átlagosan 2,8 százalékkal fog emelkedni, míg a várható béremelés 10-12 százalék is lehet.

A költségvetés benyújtásakor az is kiderült, hogy a kormány 2,8 százalékos inflációval számol jövőre, vagyis ennyivel akarja emelni a nyugdíjakat is. A béremelés mértéke évek óta 10-12 százalék, és ez várható jövőre is. Ez tehát azt jelenti, hogy egyre jobban nyílik az olló az aktívak és a nyugdíjasok jövedelme, életszínvonala között – figyelmeztetett a Klubrádiónak nyilatkozva Hegyesiné Orsós Éva.

Az „Életet az éveknek” Országos Szövetség elnöke szerint a nyugdíjas társadalmon belül is nőnek a különbségek, mintegy 600 ezer embernek van 100 ezer forint alatti nyugdíja, a középréteg is kezd leszakadni, aki pedig félmillió forint feletti nyugdíjat kap, az akár elégedett is lehet. Némi reményt adhat, hogy jönnek az önkormányzati választások, ilyenkor a kormány kicsit mélyebben szokott a zsebébe nyúlni, de a nyugdíjkorrekció csak novemberben szokott lenni, ha nem jól becsülték meg az infláció mértékét.

Egyébként ha nem ezt a metódust használnák, hanem a régebbi, svájci indexálást, akkor körülbelül 7 százalék lenne a nyugdíjemelés...

ITT OLVASHATÓ

ROMA ZSARUBÓL BRIT REGÉNYHŐS – ADAM LEBOR A MENEKÜLTVÁLSÁGRÓL ÉS A BUDAPESTEN KÍSÉRTŐ MÚLTRÓL

168 ÓRA ONLINE
Szerző: BARÁT JÓZSEF
2019.06.06.

Kovács Baltazár roma származású nyomozótiszt mobiltelefonjára 2015. szeptember 4-én egy halott ember képe érkezik, és mellette egy cím: az egykori Köztársaság téri pártközponté. Gyanítható, hogy a meggyilkolt férfi a Keleti pályaudvar előtt táborozó menedékkérők egyike volt. Ez az alaphelyzete Adam LeBor magyarul néhány napja megjelent politikai krimijének, a Nyolcadik kerületnek. A brit szerzőnek nemcsak képzelete, de valóságismerete is figyelemre méltó: külpolitikai tudósítóként 1990 óta foglalkozik magyarországi és kelet-közép-európai események hátterének bemutatásával. Írásai más lapok között az Economist, az Independent, a Financial Times és a The New York Times hasábjain jelentek meg.

Ön már három, Magyarországon játszódó sikeres politikai krimit írt, mostanában készül televíziós sorozatának forgatókönyve a Budapesten játszódó történetek alapján. Miért érdekli a nyugati, a brit olvasót, hogy mi történik a távoli Magyarországon?

- Érdekli őt, és számára Magyarország már egyáltalán nem távoli ország. Budapestre három-négy légitársaság is indít naponta több repülőt Londonból, és ezek a gépek szinte mindig tele vannak. Nagyon sokan jártak már a magyar főváros különféle helyszínein, például itt, ahol most vagyunk, a Széna téren. Magyarországon engem – alighanem olvasóimmal együtt – lenyűgöz, ahogy itt a történelem máig is tovább él a hétköznapokban, amerre csak nézünk. Néhány méternyire ülünk az ötvenhatos emlékműtől, amely a 63 évvel ezelőtti forradalom csatáira emlékeztet. Ugyanott harcoltak az emberek az oroszok ellen, ahol 1945 februárjában a Várból kitörni próbáló megszálló német csapatokat fogadta zárótűzzel a Vörös Hadsereg. A közelben még az osztrák és a török uralom emlékeit is láthatjuk.

- Tény, hogy ebből a szempontból London sokkal unalmasabb. Ott nem dúltak utcai harcok, egymást követő generációk nem emlékezhetnek különböző megszállókra.

- Szerencsére. De az, hogy itt mindenütt jelen van a történelem, éppen az egyik legfontosabb oka volt annak, hogy örök szerelembe estem Budapesttel. Amikor először érkeztem ide, 1990 novemberében, az első sétát a Fő utcán tettem. Szinte egymás mellett láttam a török korban épült Király fürdőt, az 1700-as évekből való Anna-templomot és a közelmúlt emlékét őrző szocreál épületeket. Egymást követő birodalmak formálták a várost, az Oszmán, a Habsburg és a szovjet birodalom mind itt hagyta a maga nyomait. Szóval tény: a Londonban a múlt héten megjelent Kossuth Square (Kossuth tér) című könyvem címlapján is szereplő magyar Parlament sziluettje ma már sok százezer brit számára személyes benyomások alapján is ismerős. Ez is lehet az egyik oka annak, hogy nagy érdeklődéssel fogadták.

- Ebben a könyvben folytatódnak a magyarul most megjelent Nyolcadik kerületben megismert Kovács Baltazár gyilkossági nyomozó kalandjai. Az ön által életre hívott detektív cigány származású. Miért választott főhősnek éppen egy roma zsarut?

- Ennek két oka is volt. Néhány éve a brit nagykövetségen voltam egy fogadáson, és ott találkoztam cigány rendőrökkel. Beszélgettem velük, és nagyon érdekesnek találtam a helyzetüket. Akadt közöttük, akinek a családja egyáltalán nem helyeselte a pályaválasztását, és hátat fordított neki, mivel a romák többsége hagyományosan nagyon is tart a zsaruktól, a hatalom képviselőitől. Ugyanakkor többen is azzal szembesültek, hogy a kollégáik egy része is mélyen bizalmatlan volt velük szemben, tehát két világ között, a senki földjén találták magukat. Másrészt viszont az ő helyzetük alkalmas arra, hogy megtörjék az előítéleteket, és közelebb hozzák egymáshoz a két párhuzamos univerzumot, amelyek lakói korábban úgy éltek egymás mellett, hogy valójában nem váltak egymás életének részeseivé. Egyébként is: a detektívtörténetek egyik alapszabálya, hogy a nyomozó az abszolút kívülálló egy dráma szereplői között. Több író is középkorú, kisiklott életű, magányos alkoholistát vagy legalábbis egy volt alkoholistát választ főhősnek – és ezek a könyvek gyakran jól fogynak. Ez azonban nem az én utam, egyébként sem ismerek ilyen embereket. Én a jellegzetes budapesti figurákat ismerem...

ITT OLVASHATÓ

TISZAKÉCSKÉTŐL BULGÁRIÁN ÁT DUBAJIG: ÍGY LETT SZÍJJ LÁSZLÓ A NER EGYIK LEGFONTOSABB ÜZLETEMBERE

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2019.06.04.

Néhány év alatt Magyarország egyik leggazdagabb embere lett a tiszakécskei vállalkozó, akinek építőipari cége robbanásszerű növekedést produkált az állami és önkormányzati megrendeléseknek köszönhetően. Mára Szíjj László a NER üzleti köreinek egyik legfontosabb szereplőjévé vált, az érdekeltségébe tartozik az MKB Bank harmada és a Közgép is, Mészáros Lőrinccel pedig egy bulgáriai építőcéget alapított. Van egy hatalmas villája a Gellért-hegyen, nyáron lefotóztuk az Adrián egy luxusjacht fedélzetén, nemrég pedig a ferihegyi repülőtéren, amikor a korábban Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc által is használt osztrák luxusrepülőgép éppen Dubajból tért vissza.

Szíjj László nem nyilatkozik az országos médiának, nem látni focimeccseken vagy máshol politikustársaságban, de a jelentőségét mutatja, hogy nemrég az ő cége vette meg a Közgép 30%-át, Simicska Lajos egykori sikercégét, és megvásárolta Matolcsy György unokatestvérétől az MKB Bank harmadát is.

Neve csak elvétve bukkan fel a hírekben, és sokkal kevésbé közismert, mint más kormányközelinek mondott nagyvállalkozóké, pedig a Forbes legfrissebb összesítése szerint 106,2 milliárd forintos vagyonával már Magyarország kilencedik leggazdagabb embere.

2014-ben még csak a gazdaglista 26. helyén állt 21 milliárd forinttal, vagyis néhány év alatt megötszörözte a vagyonát. Hosszú út volt ez rengeteg közbeszerzésen és Mészáros Lőrinccel közös üzleteken keresztül, de a végeredmény értékes cégbirodalomban és milliárdos vagyontárgyakban látható...

ITT OLVASHATÓ

OROSZOK MIATT NŐHET A GÁZSZÁMLA?

MAGYAR HANG
Szerző: HAJDÚ PÉTER
2019.06.06.

Az elmúlt időszak fejleményei, illetve a világpiaci árak azt mutatják, végleg búcsút mondhatunk a további rezsicsökkentésnek. A Fidesz ugyan azt ígérte, hogy 2013 után újabb csökkentésre is lehet számítani, erre eddig nem került sor, most pedig ismét magasabbak az árak, amire hivatkozva visszakozhat az ígéretektől a kormány. De nemcsak emiatt esett kútba a terv, hanem azért is, mert a G7 portál által ismertetett iparági hírek szerint a 2020 utáni hosszabb időszakra vonatkozóan egy ismeretlen vállalat – amelyben szakértők az orosz Gazpromot vélik felismerni – felvásárolta a Nyugat-Európa felől érkező, az orosz gáz kiváltására alkalmas gázvezetékek kapacitásának 90 százalékát, vagyis a maximumot, amelyet az uniós szabályok megengednek.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) ugyan az utolsó pillanatban nemet mondott a szlovák–magyar gázvezeték kapacitásának kiárusítására, ennek jótékony hatása csak akkor érzékelhető majd, ha kiépülnek olyan vezetékek, amelyeken keresztül eljuthat idáig a gáz. A jelenlegi helyzetben ugyanis az összes többi vezeték a Gazprom kezében van, azaz körbezárták Közép-Európát, s ezzel elérték, hogy kizárólag rajtuk keresztül juthasson gázhoz a régió. Szakértők szerint ez egyben azt is jelenti, hogy gyakorlatilag annyiért adhatják a gázt, amennyiért csak akarják...

ITT OLVASHATÓ

ELADVA ÉS KIFOSZTVA

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2019.06.06.

Szijjártó külügyes törvényt módosítana. (Közbevetőleg: ez olyan stramm dolog kies hazánkban, hogy kitalálják, meg kéne szívatni a Czeglédyt, vagy le kellene rabolni az MTA-at, és éjszaka vagy ködös hajnalon benyújtják a javaslatot, s mire kész a babgulyás a várban, délire már törvény is, amit csak akarnak. De mindegy ez már.) Szóval Szijjártó külügyes úgy módosítaná a törvényt, hogy legyen titkos, hogyan és mennyiért csábítanak ide külföldi befektetőket, mert ez, mint mondja a taraja alól, “Magyarország külpolitikai, külgazdasági vagy nemzetgazdasági érdekeinek illetéktelen külső befolyástól mentes érvényesítését vagy nemzetbiztonsági érdekeit veszélyezteti”.

Tegye fel a mancsát, aki érti az indokló mondatot. Mert én úgy látom, ha kiderül, Pártunk és Kormányunk milliárdokat, adókedvezményt, valamint a kiskutya retkes farkát is a multinak adja, hogy betelepüljön a kerítésen belülre, akkor mindegyik azt mondja, szüret, én is jövök. Szijjártó nemzetbiztonsági érdekei sokkal inkább abban rejlenek, a magyar választópolgár ne tudja meg, mennyit csesz el az adójából Pártunk és Kormányunk, egészen pontosan mennyiért vesz szaros munkahelyeket, hogy utána döngethesse a mellét, mint King Kong a torony tetején, hogy teremti a munkahelyeket, de erről még beszélünk. Meg a szarrá adóztatott magyar vállalkozó se örülne ilyen információknak.

Mert például Kiss János esztergályos (ha már állandó hősünk lett ő) is tudna munkahelyet teremteni egymilliárdból, mint ahogyan egy multinak sem nehéz ennyiből. Főleg, ha a Szijjártó hozzávágja, s ráadásul a jövőben titkosan. És még ki tudja, milyen járulékos költségek, közvetítői díjak keletkeznek sunyiban, mert itt tartunk, hogy ami nincs lebetonozva azt elviszik. Illetve annyit fejlődtek a szocialista tulajdonviszonyok, hogy ami meg az anyaföldhöz rögzített, azt a nevükre íratják, de momentán ez is mindegy. A mai nap menüje ugyanis Pártunk és Kormányunk munkahelyteremtése, s ezzel párhuzamosan viszonya a magyar munkavállalóhoz, mint nemzetgazdasági tényezőhöz...

ITT OLVASHATÓ

MIUTÁN JÖVŐRE MÁR KÖTELEZŐ A NYELVVIZSGA AZ EGYETEMI FELVÉTELIHEZ, KIDERÜLT, HOGY TÍZ ÉVIG TITKOS A KORMÁNYZATI NYELVSTRATÉGIA

444.HU
Szerző: erdelyip
2019.06.06.

Csak arra jó az új elvárás, hogy megfossza a diákok egy meghatározó részét attól, hogy felsőoktatásba menjen. Gyakorlatilag semmi erőfeszítést sem tett a kormány, hogy javuljanak a nyelvoktatás alapvető feltételei, holott itt a bizonyíték, hogy mindent láttak

- ezt mondta a 444-nek Szél Bernadett független országgyűlési képviselő, aki az Emberi Erőforrások Minisztériumától (EMMI) próbálta megszerezni a kormány hivatalos nyelvstratégiáját.

2020-tól a felsőoktatási felvételihez kötelező lesz legalább egy középfokú nyelvvizsga.

Az Oktatási Hivatal a 2017/2018-as tanévben végzett egy nagymintás kutatást a magyar idegennyelv oktatásról, amit itt lehet elolvasni. Ebben mások mellett tanárokat kérdeztek arról, hogy felkészült-e a rendszer a 2020-as változásokra, tehát hogy onnantól a nyelvvizsga nélkül nem lehet felvételizni a felsőoktatásba. Arra a kérdésre, hogy a tanárok szerint "milyen változtatásokra van szükség a 2020-as követelmények teljesítéséhez iskolai szinten?" a gimnáziumi tanárok összesen 9 százaléka, a szakgimnáziumban tanító tanároknak pedig 2 százaléka mondta, hogy "nincs szükség változtatásra". Arra a kérdésre, hogy "milyen segítséget látnának a tanárok hasznosnak annak érdekében, hogy minél több tanuló teljesíteni tudja a 2020-as követelményeket?", összesen a gimnázium tanárok 3 százaléka, a szakgimnázium tanárok 1 százaléka válaszolta, hogy "Megvannak a szükséges feltételek."

Úgy tűnik a kormány viszont ezzel a 1-3 százaléknyi elégedett tanárral ért egyet.

Amikor ugyanis Szél Bernadett idén év elején megkérdezte az EMMI-t, hogy milyen módon akarják megteremteni a feltételeket a kötelező nyelvvizsgához, a minisztérium azt válaszolta neki, hogy

„a köznevelés rendszerében formálisan is adottak azok a személyi és tárgyi feltételek, amelyek lehetővé teszik a jól használható idegennyelv-tudás elsajátítását.”...

ITT OLVASHATÓ

100 MILLIÁRDOT FIALTAK AZ ORBÁN ÉS A MÉSZÁROS CSALÁD CÉGEI

24.HU
Szerző: BAKSA ROLAND, VITÉZ F. IBOLYA
2019.06.06.

Az Orbán-kormány 2018-at a családok évének nyilvánította. A napokban napvilágra került céges beszámolók alapján az látszik, hogy Orbán Viktor szűkebb környezetének – családtagjainak és jó barátjának, Mészáros Lőrincnek, valamint az ő családjának – valóban kiváló éve volt a tavalyi. Összesen legalább 100 milliárd forint adózott nyereséget termeltek az érdekeltségükben levő vállalatok, és a pénz jelentős részét nem is hagyták benn a cégekben, lapunk becslése szerint – tulajdonrészüknek megfelelően – mintegy 50 milliárd forintot vettek ki osztalék formájában.

Orbán Viktor apjának, id. Orbán Győzőnek négy cége van (van, amelyikben kizárólagos, másban résztulajdonos). Ezek közül kettőből, a Mészáros Lőrinc céges érdekeltségei által elnyert projekteknél alvállalkozóként feltűnő Nehéz Kő Kft.-ből és Dolomit Kft.-ből vág zsebre osztalékot, 1,3 milliárd forintnál is többet.

A kormányfő veje, Tiborcz István immáron főként ingatlanokban utazik, a projektek még futnak, ezért egyelőre nagy nyereséget nem mutatnak ki. Fő cége, a BDPST Zrt. a 2017-es 4 milliárdos profit után tavaly csupán 1 milliárdot hozott, és osztalékot nem vesz ki a cégből Tiborcz. Közben azonban betört a 100 leggazdagabb magyar közé, mindjárt 35 milliárd forintra becsült vagyonnal. Egy évvel korábban 8,2 milliárddal lehetett az elitbe kerülni, vagyis ennek alapján

egy év alatt több mint 26 milliárddal kellett tollasodnia Tiborcznak.

Hiába böngésszük azonban azt a négy társaságot, amelyikben Tiborcz közvetlenül tulajdonos, illetve azt a tízet, amelyikben a BDPST-n keresztül érdekelt, a mérlegeikből ez nem igazán látszik, a BDPST-leányok papírforma szerint összességében csupán 554 millió forint bevételt hoztak össze, és a többségük veszteséget mutatott ki, együtt több mint 200 milliót.

Igaz, egy mozdulattal hatmilliárdos részvénycsomagot nyelt le tavaly a BDPST, amikor megszerezte az ingatlanbefektetéssel foglalkozó Appeninn Nyrt. 20,59 százalékát Mészáros Lőrinctől. Jókora ingatlanportfóliót gyűjtött már össze a miniszterelnök veje, értékes épületeket szerzett meg (mint a turai kastély, a pesti Mahart-ház vagy az Andrássy úti Weiss Manfréd-villa), amelyekből milliárdos beruházásokkal jellemzően hotelt alakít ki. A szerzés nyomai itt-ott felbukkannak, például a Z18 Kft.-ben a tárgyévi beszerzések között 3,7 milliárd forinttal szerepel ingatlan, más cégeknél nagyobb méretű hiteleket tartanak nyilván. Amiből következtetni lehet az ingatlanbiznisz méreteire: a BDPST 5,5 milliárd forint, a leánycégek közül a Longoria Holding 1,7 milliárd, a Dorottya Invest 6,8 milliárd, míg a Downtown Development 400 millió kötelezettséget tüntetett fel tavaly év végén. Mindezekből közel 16 milliárd forint kötelezettségállomány sejlik fel, amiből finanszírozhatják az ingatlanportfóliót, illetve a fejlesztéseket.

Mészárosék nevén ezeknél jóval nagyobb tétben játszó cégek vannak. Mutatjuk is a legnagyobb profit-, illetve osztaléktermelő vállalatokat egy ábrán, amelyen az első tizenegy cég Mészáros-érdekeltség, majd Mészáros Lőrinc vejéé következik, az utána levő kettő Orbán Győzőé, végül az utolsó Tiborcz Istváné:...

ITT OLVASHATÓ

EGYMÁSTÓL RABOLJÁK AZ ORVOSOKAT A SÜRGŐSSÉGIK

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: DANÓ ANNA
2019.06.06.

A kormány szerint rendbe tették a sürgősségi ellátást, ehhez képest a szaktárca a gondok miatt hívta egyeztetésre a négy nagy centrum vezetőit május közepén.

Noha a kormányzati kommunikáció szerint az átalakításokkal megoldották a sürgősségi ellátást, több kórházigazgató ma is úgy látja: bármelyik pillanatban „beomolhat náluk a rendszer.” Egy vezető azt jelezte: a nyáron bedőlhet a fővárosi sürgősségi ellátás, elég, ha néhányan megbetegszenek a szabadságolások idején. Továbbra sincs ugyanis elég orvos a biztonságos működéshez. Tavaly például hiába emelték a Honvédkórház sürgősségijén a műszakokban az orvosi béreket tízezer forintra, a váltásvezetőkét pedig 13 ezerre, azóta mégis többen elmentek olyan intézménybe, ahol még többet kaptak. 

A bérverseny ráadásul csak tetézi a feszültségeket: a közfinanszírozásból nem futja extra fizetésekre, így ott, ahol azt mégis megadják, jelentősen nő az adósság. Ahol viszont nem adják meg a többletet, ott nem marad elég orvos, nem tudják vállalni a sürgősségi ügyeletet. 

A baj akkora, hogy május második hetében egyeztetésre hívták a szakminisztériumba a négy nagy – a Merényi, a Péterfy, a Szent János, és a Honvéd Kórház – sürgősségi centrumainak vezetőit. A Honvédkórház ugyanis bejelentette, hogy nyáron három hétre leállítaná a politraumatizált sérültek ellátását, mert egyszerűen nincs elég orvosuk – pedig éppen itt a legmagasabbak a sürgősségi orvosbérek. Az országos tisztifőorvos részvételével tartott megbeszélés végül azzal zárult, hogy a Honvédkórház nem állhat le, ezért egy meghatározott rendben, négynaponként váltják egymást az intézmények az ügyeletben. 

Az egyeztetés után alig néhány nappal – mint arról beszámoltunk – újabb válság jelei mutatkoztak. A főváros négy sürgősségi centrumából szombatról vasárnapra csak egy fogadott súlyos, sokszorosan sérült beteget. A Honvéd sürgősségijéről ugyanis egyidejűleg több orvos is beteget jelentett. A többi centrum se bírta a terhelést, ezért újabb két kórház jelezte, politraumatizált sérületeket ők sem fogadnak, mert elég orvosuk és kellő számú műtéti teamjük sincs...

ITT OLVASHATÓ

A CSERNOBIL ISZONYATOSAN NYOMASZTÓ, DE MENNYI IGAZ BELŐLE?

HVG ONLINE
Szerző: BEDŐ IVÁN
2019.06.06.

A most véget érő sorozatnak még Nobel-díjas forrása is van, és többnyire hűen idézi fel az 1986-os tragédiákat, ráadásul a színészek is nagyon hasonlítanak az általuk megszemélyesített figurákra. A sorozat azonban nem mindig követi a valóságot. Mi a helyzet az atomerőműbe zuhanó helikopterrel? És mi lett a búvárokkal, akik alámerültek a radioaktív vízbe? Megnéztük, hogy mi igaz és mi valódi.

Majdnem olyan, mintha dokumentumfilm lenne. Nyilván ezért is vált az elmúlt időszak legnépszerűbb sorozatává az HBO és a Sky produkciója, a Csernobil. És a kedd esti befejezés után ezért is érdemes megnézni, mennyire felel meg a valóságnak a film (a legtöbb helyen nagyon), és hol csavartak a történeten (néhány helyen egy kicsit).

A történelmi hűséggel talán a forgatókönyvíró, Craig Mazin kiegyensúlyozottsága miatt sincs nagy baj. Ő egyrészt atomerőmű-párti, mert úgy véli, hogy nukleáris energia nélkül nem lehet felvenni a harcot a klímaváltozással – másrészt azzal is tisztában van, hogy gondosan és tisztelettel kell bánni az atomenergiával, mert pusztító hatású lehet. Alapos kutatómunkája eredményeit persze össze kellett egyeztetnie a filmes dramaturgiával. Mégis állíthatjuk:

Mazin az igazat mondja Csernobilról, legfeljebb nem mindig a valódit.

A hatást erősíti, hogy a színészek többsége nagyon hasonlít arra, akit megszemélyesít – és egyébként még a jelmezek egy részét is korabeli szovjet szövetből varrták...

ITT OLVASHATÓ

SZABAD SZEMMEL – PÓRÁZRA AKARJA TENNI A MAGYAR KORMÁNY AZ MTA-T - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.06.06.

New York Times/Reuters 

Mind a lengyel PiS, mind Farage Brexit pártja azt közölte, hogy nem kíván csatlakozni a Salvini-féle EU-ellenes tömbhöz. Így a Liga vezére hiába próbálkozik, hogy rábeszélje a nacionalista erőket: tegyék félre a nézeteltéréseiket és hozzanak létre erős frakciót Strasbourgban. Varsóban az elutasítás Kaczynskitől jött, aki indoklásul azt hozta fel, hogy nem tud egyetérteni az olasz politikus, valamint Le Pen és a német AfD oroszbarát álláspontjával. Ezért a lengyel kormánypárt valószínűleg marad a jelenlegi, szintén euroszkeptikus képviselőcsoportban. Ugyanakkor Farage nem magyarázta meg, hogy miért marad távol az alakulóban lévő új frakciótól, bár a szigetországi törvényhozók elvileg csak az október végére tervezett Brexitig lesznek jelen az Európai Parlamentben. A tudósítás emlékeztet arra, hogy a múlt héten – Gulyás Gergelyen keresztül – a nacionalista Orbán Viktor is elhatárolódott Salvini elképzelésétől, mert szeretne a Néppártban maradni.

Bloomberg 

Orbán Viktor egy lépéssel közelebb jutott ahhoz, hogy kiterjessze befolyását az tudományos kutatásra, amivel ismét csak kihívja maga ellen az Európai Uniót. A törvényjavaslatot, amely megfosztaná kutató hálózatától az MTA-t, azután terjesztették be, hogy az EP-választás nem hozta meg a várt iránymódosítást az EU-ban a nacionalista erők számára. Azóta a magyar miniszterelnök több engedményt is tett a leginkább vitatott kérdésekben – legalábbis átmenetileg –, ami csökkentheti a brüsszeli megtorlás veszélyét. Ám közben más területeken folytatja a nyomulást hatalma további megszilárdítására. De visszalépett a közigazgatási bíróságok ügyében és Schmitt Mária immár nincs a Sorsok Házának felelősei között. Viszont Gulyás Gergely a múlt héten bejelentette, hogy az alapvető irányt tekintve nem lesz semmiféle változás, vagyis a miniszterelnök továbbra is példátlan hatalommal rendelkezik. Így nem vizsgálja felül álláspontját a CEU kapcsán sem, vagyis egy tagállam az EU történetében először távozásra kényszerít egy egyetemet. 

Neue Zürcher Zeitung 

A magyar kormány pórázra akarja venni a Tudományos Akadémiát, a jobboldali-nemzeti hatalom fokozza erőfeszítéseit, hogy korlátozza a kutatás szabadságát. Már az Országgyűlés előtt van az indítvány, amely elvenné az MTA-tól a tekintélyes és független kutató intézeteket. A bírálók szerint a cél az, hogy hallgatásra bírják rá a hivatalos politikát bíráló tudósokat. Az Akadémia kiskorúsítását célzó tervek tiltakozásokat váltotta ki idehaza és külföldön is. A lap idézi Bullmant, a strasbourgi szociáldemokrata frakció német vezetőjét, aki a héten megdöbbenését fejezte ki, miután Orbán csapást kíván mérni a tudomány önállóságára és ezzel a demokráciára. Mint mondta, a hatalom nyilvánvalóan azon dolgozik, hogy tökéletes tekintélyuralmi rendszert hozzon létre...

ITT OLVASHATÓ

TOVÁBB BULVÁROSÍTJÁK A HÍRADÓKAT, HOGY A NÉZŐ NE TUDJON SEMMIRŐL

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2019.06.05.

Semjén Zsolt a benyújtója, de Rogán Antal propagandaminiszter az előadója annak a sarkallatos törvénymódosításnak, amely megváltoztatja a hírműsorokban a tájékoztatást szolgáló és a bulvár bűnügyi hírek arányát. Emellett csökkentenék is a hírműsorok hosszát, amelyben az eddigi húsz százalék helyett harmincöt százalék lehet a műsoridőt kitöltő kacsa, bulvár, bűnügy, krimi, figyelemelterelő érdektelenség.

A kormány által megszállt közmédia a központi propaganda irányítása alatt működik, és egyetlen funkciója, hogy a kizárólag közmédiából tájékozódó embereket elzárja a valóságtól és a hiteles információktól. Az Orbán-rendszer közmédiája azzal a fordított feladattal működik, hogy akadályozza a polgárok tájékozódását és ne nyújtson hiteles tájékoztatást. A propaganda a célját kétféle módon éri el: részben agymosó álhírekkel, hamis információkkal, propagandaanyagokkal, részben a közéleti érdeklődéssel kapcsolatos igények leépítésével.

Ezt szolgálja a bulvárhírek híradókban megemelt aránya, hogy az embereket “altassa el”, keltse azt az érzést, hogy a propagandán kívül semmi lényeges és fontos nem történt, a közéleti izgalomra semmi ok. A valódi sajtóban egy híradó végére legfeljebb egy bulvár vagy színes hír kerülhetett oldásként, a NER által ellenőrzött médiában a hírek sokszor érdektelen, unalmas, jelentéktelen bulvárhírekkel kezdődnek, nem is a legfontosabb belpolitikai eseményekkel. Ez a bulvárosodás szándékos figyelemelterelés és butítás...

ITT OLVASHATÓ

ROMLÓ SZÍNVONALÚ OKTATÁS ÉS EGÉSZSÉGÜGY – AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG AJÁNLÁSAI ÍZEKRE SZEDIK A MAGYAR SZOCIÁLIS RENDSZERT

168 ÓRA
Szerző: ÓNODY-MOLNÁR DÓRA
2019.06.05.

Különös szimbolikája van annak, hogy ugyanazon a napon, amikor kiderült, jön a „lex Mészáros”, azaz az Orbán-kormány azt tervezi, korlátozza a hozzáférést a cégadatokhoz, az Európai Bizottság előterjesztette a 2019. évi országspecifikus ajánlásait, amelyek közül az egyik a közérdekű információkhoz való hozzáférés javítására tesz javaslatot. És ez csak egy apróság, de világosan mutatja, hogyan távolodik a közös európai értékektől Magyarország. Az ajánlások rámutatnak ugyanakkor más bajokra is. Csak egyetlen sokkoló adat: az EU-ban a legvalószínűbben a magyarok halnak meg idő előtt a rossz levegőminőség miatt.

Ma terjesztette elő az Európai Bizottság (Bizottság) országspecifikus ajánlásait, amelyek a következő 12-18 hónapra vonatkozóan nyújtanak gazdaságpolitikai iránymutatást az uniós tagállamoknak.

Sokaknak talán úgy tűnhet, hogy a tavalyihoz képest sok minden nem változott a Magyarországnak tett ajánlások szövegében, de ennek oka egyszerű: a Bizottság kénytelen az ajánlások között fenntartani azokat, amelyekkel kapcsolatban a kormány nem tett érdemi intézkedéseket. Az pedig nyilvánvaló, hogy a Bizottság ajánlásait a kormány rendszeresen a Brüsszel-ellenes, harci, ellenségkereső politikájának részeként, belpolitikai célokra használva támadja.

Az ajánlások mellett más, a Bizottsággal kapcsolatos döntések is olvashatóak e most közzétett dokumentumban. Magyarországgal és Romániával szemben ugyanis tavaly május óta úgynevezett jelentős eltérési eljárás van folyamatban. Ezt az eljárást azért kaptuk a nyakunkba, mert az ország eltért a középtávú költségvetési hiánycél felé vezető kiigazítási pályától. (Ez a költségvetéssel kapcsolatos figyelmeztetésnek tekinthető: a Bizottság költségvetési szigorító lépéseket vár el Magyarországtól.) Mivel tavaly óta nem történtek megfelelő kiigazító intézkedések, az eljárás folytatódik.

Ami az ajánlásokat illeti: ezek szociális dimenziója minden eddiginél hangsúlyosabb. A dokumentum elismeri, hogy a szegénység és a társadalmi kirekesztés veszélyével küzdő emberek aránya csökken, de kiemeli: átrendeződtek a társadalmi juttatások, s e folyamatnak nem a szegények a nyertesei. Aki a magyar szociálpolitikai döntésekkel tisztában van, pontosan tudja, mire utal a Bizottság: a Fidesz társadalompolitikai intézkedései lényegében a felső-középosztályt célozzák. "Folytassa a legkiszolgáltatottabb csoportok munkaerőpiaci integrációját, különösen a továbbképzések révén, valamint javítsa a szociális támogatások és az álláskeresési járadékok megfelelőségét. Javítsa az oktatási eredményeket, és növelje a hátrányos helyzetű csoportok, különösen a romák részvételét a minőségi többségi oktatásban. Javítsa az egészségügyi eredményeket a megelőző egészségügyi intézkedések támogatásával és az alapellátás megerősítésével" – ajánlja a Bizottság, amely elismeri, hogy az általános foglalkoztatási ráta jelentősen javult – ez nem független az egész Európára jellemző konjunktúrától –, de a munkahelyek bővülése nem mindenkire voltak hatással. A Bizottság e ponton kitér arra, hogy a férfiak és a nők közötti bérkülönbségek továbbra is nagyok...

ITT OLVASHATÓ

TRIUMFÁL A FIDESZ-TÁBOR, MIKOR SÍRNI KELLENE

BEKIÁLTÁS BLOG
Szerző: KABAI DOMOKOS
2019.06.06.

"Aki szemet huny a hatalommal való visszaélés fölött, maga is részese az aljasságnak."

Még mindig elképedek azon a szemérmetlen találékonyságon, ahogyan a Fidesz-média az európai parlamenti választások eredményeit tálalja. Nincs nap, hogy ne ütköznék valamilyen újabb leleménybe arról, mekkora sikert ért el az állampárt a május 26-ei voksoláson. Ennek viszonylagosságáról korábban már értekeztem itt,most azonban lássuk a fejleményeket! Június 4-én, kedden például ezt jelentette az M1 Híradó 23 óra utáni műsorvezetője:

„Tízezer szavazókörben győztek a kormánypártok – ezzel a címmel közölt cikket a Magyar Nemzet. A lap azt írja, nincs olyan szavazókör, ahol ne voksoltak volna a Fidesz–KDNP-re az európai parlamenti választáson. Még az ellenzéki vezetésű helyeken, így a XIII. kerületben és Szegeden is sikerült a kormánypártoknak megszerezniük a szavazatok többségét. Ez azt jelenti, hogy a szavazókörzetek csaknem száz százalékát megnyerte a Fidesz-KDNP. A nagyobb részvétel miatt az ellenzéknek is sikerült növelnie szavazatai számát, de nem olyan arányban, mint a Fidesz-KDNP-nek”.

Tekintsünk el attól, hogy a hír többek között azt példázza, miként épülnek egymásra a Fidesz-állampárti média különböző csatornáinak ugyanazon közlései! Ne foglalkozzunk azzal sem, hogy az állami televíziónak ebben a mindössze negyven másodpercében háromszor hangzik el a Fidesz-KDNP neve, méghozzá pozitívnak szánt üzenetként, szemben az egységesen kedvezőtlen színben feltüntetett ellenzékkel! Ezúttal fókuszáljunk arra a cinizmusra, ami az effajta tálalás mögött húzódik meg! A kormánypárti politikusok és az őket szolgáló propagandisták ugyanis azt a látszatot keltik, hogy egyenlő feltételek között voksolhattak a választók. Csakhogy ez átverés. Az a politikus, az a magát politológusnak vagy újságírónak nevező személy pedig, aki pedig ezt tudatosan figyelmen kívül hagyja, minimum aljas...

ITT OLVASHATÓ

A FIDESZESEK NEM AKARTAK VITATKOZNI A MAGYAR TUDOMÁNY HELYZETÉRŐL AZ MTA ELNÖKÉVEL, ÚGYHOGY HAZAKÜLDTÉK INKÁBB

MÉRCE
Szerző: BOGATIN BENCE
2019.06.05.

Lovász László, a kutatóhálózatától várható hamarosan kényszerűségből megváló Magyar Tudományos Akadémia elnöke is meghívást kapott az Országgyűlés Kulturális Bizottságának ülésére, ám sok köszönet nem volt abban, hogy a professzor ellátogatott a Parlamentbe: a bizottság kormánypárti tagjai ugyanis leszavazták az MTA munkájáról és a magyar tudomány általános helyzetéről 2015-2016 címmel benyújtott beszámoló megvitatását.

A Népszava beszámolója szerint az ülés elején Lovász rövid összefoglalót tartott a beszámolóról; szerinte az eredmények, következtetések is bizonyítják, hogy a magyar tudomány európai szinten elismert, támogatott és tiszteletben tartott. Arra is kitért, hogy az Európai Kutatási Tanács által kiírt pályázatok durván felét is rendszerint magyar tudósok nyerik meg. Az MTA kutatóintézet-hálózata pedig – a ráfordított összegekhez képest – Európa legjobbjai közé tartozik.

Lovász beszámolójára Cseresnyés Péter az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára reagált, aki kétségbe vonta az MTA beszámolójában szereplő számok hitelességét, majd a fideszes többség a napirendet is elnapolta. Cseresnyés arra hivatkozott, hogy a doktori fokozatot szerzők aránya nemhogy csökkent az elmúlt években, hanem éppen hogy nőtt az Oktatási Hivatal statisztikái szerint. Lovász erre azt felelte, hogy az egyetemi oktatási adatok a felvi.hu-ról származnak, és nem ők tehetnek arról, ha ezek nem egyeznek az Oktatási Hivatal adataival.

Az ülésen jelenlévő ellenzéki képviselő, Szabó Szabolcs szerint Lovászt megalázták azzal, hogy elnapolják a beszámolóról szóló vitát, miután meghívták a professzort a Parlamentbe...

ITT OLVASHATÓ

PÉNZMOSÁSRA KÉSZÜL ORBÁN A NÉPIRTÓ MIANMARI REZSIMMEL IS

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2019.06.05.

Ezúttal 46 millió dolláros hitelkeretet nyitott az Orbán-rezsim az Eximbanknál, hogy ugyanazt a pénzmosásra használt modellt áteresszék a dél-kelet-ázsia Mianmaron is. Szijjártó Péter külügyminiszter erről az ország államtanácsosával tárgyalt, miután az találkozott Orbánnal is.

"A “kötöttsegély-hitelprogram” modell lényege az, hogy több tízmillió dollár közpénzt helyeznek ki zűrös országokba, ahol a pénzt a magyarok által meghatározott feladatokra az Orbán-rezsim által kijelölt magyar cégeknek fizethetik ki. A programok végrehajtását, tartalmát Magyarországról senki nem ellenőrzi, így lesz a közpénzből magánpénz."

Minden országban ugyanazt adják el, például elektronikus személyi igazolványok készítésére szolgáló szoftvert, mezőgazdasági üzemet és vízhálózatot. Hozzácsapnak mindenhol egy keretet, hogy ingyen tanulhatnak az ország diákjai magyar állami egyetemen. Senki nem tudja, hogy ebből a pénzből mennyi a kenőpénz, mennyi marad a közreműködő országnak, a helyi döntéshozók milyen formában kapják meg a kenőpénzüket. Az egész “keleti nyitás” és “déli nyitás” erről szól, egy meghatározott magyar vállalkozói kör a magyar költségvetésből idegen országban kap megrendelést, és így mosnak ki a költségvetésből tízmillió dollárokat magánzsebbe.

Egy példa, 2017-ben Laoszban 160 millió dollár “kötöttsegély-hitelprogramban” állapodtak meg, “a program keretében magyar cégek folytathatják vágóhidak és feldolgozóüzemek építését Laoszban, részt vehetnek a főváros, Vientián szennyvízhálózatának felújításában, ipari parkok vízellátórendszereinek kiépítésében, valamint az elektronikus személyi igazolványok rendszerének kialakításában” mondta el Szijjártó laoszi sajtótájékoztatóján. 2009-ben már 8,6 millió dollár (2,37 milliárd forint) értékben magyar cégek építettek mezőgazdasági farmokat az ázsiai országban, a tavaly indult programban pedig 30 millió dollár értékben magyar vállalatok az élelmiszerbiztonsági rendszer modernizálásában vettek részt.

A pénzmosó modellel kapcsolatos hazugság úgy hangzik, hogy “a kezdeményezések hozzájárulnak Laosz gazdasági fejlődéséhez, a cégeknek pedig jó lehetőséget jelentenek, hogy eredményesen szerepelhessenek külső piacokon”. Csakhogy ezek nem “külső piacok”, mert mindent a magyar kormány pénzén építenek, a külföldi ország közbeiktatásával. Ez csak egy kihelyezett közbeszerzés nélküli magyar állami megrendelés, amelyből ha bármi megépül, az külföldön van, de az ügyletből semmi nem ellenőrizhető. Mezőgazdasági farmokat építtethetne Orbán Magyarországon is, ugyanezek a magyar cégek talán képesek lennének Magyarországon is építeni valamit, de akkor minden látható...

ITT OLVASHATÓ

ARRÓL VAJON MIKOR ÉRKEZIK HÍR, HOGY MILLIÁRDOS KÓRHÁZFEJLESZTÉSEK KEZDŐDNEK?

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2019.06.05.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára ismét egy nagyszerű hírt jelentett be. A tatai Szent Kereszt plébániatemplomot 625 millió forint közpénzből felújítják. Ennek egyik oka Soltész szerint az, hogy ahol ott vannak az egyházak, segíteni kell a jelenlétüket, jövőjüket. Ezt a magyar állam vajon miért dönti el az adófizetők helyett is? Biztosan fontos egy templom több mint fél milliárd forintos felújítása, de kétlem, hogy Tata városának ne lenne sürgetőbb problémája jelenleg. Hogy ez érdekli-e a kormányzatot? Nem hinném...

ITT OLVASHATÓ

A SZEGÉNYEKET AKARTÁK VELE SEGÍTENI, AZTÁN A SZEGÉNYEK ELLEN FORDULT

INDEX
Szerző: DOMSCHITZ MÁTYÁS
2019.06.05.

Képzeljük el, hogy egy olyan világban élünk, ahol minden a túrórudi árához van kötve. Egy liter benzin a túrórudi 300 százalékába kerülne, a papír zsebkendő a 80 százalékába, a sportcipőket pedig a túrórudi értékének százötvenkétszereséért árulnák.

ELÉG FURA LENNE, NEM?

Márpedig a szociális juttatások és bizonyos családtámogatásoknál ehhez hasonló a helyzet, annyi különbséggel, hogy nem a túrórudihoz vannak ezek kötve, hanem a nyugdíjminimumhoz, aminek az értéke – a túrórudival ellentétben – 2008 óta változatlan.

A nyugdíjminimum – vagy más néven minimálnyugdíj, jogi szövegekben pedig az „öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege” – az az összeg, amit az mindenképpen megkap, aki jogosult a nyugdíjra, azaz mire betölti a nyugdíjkorhatárt, fizetett munkával vagy más jogosultságszerző tevékenységgel (például gyereknevelés) ledolgozott 20 évet. Alapvetően arra találták ki, hogy ha valaki ebben a két évtizedben rosszul fizető munkákat végzett, az is kapjon havonta annyi pénzt, amiből már így-úgy meg tud élni. Az így-úgyot azért kell hozzátenni, mert mindössze 28 500 forintról van szó.

Ekkora nyugdíjat a Pénzcentrum tavaly januári adatai alapján összesen 69 ember kap, mivel a nyugdíj értéke az emberek havi nettó átlagkeresetétől függ, ez pedig általában elég magas ahhoz, hogy a minimálnyugdíjnál több pénzt járjon a nyugdíjasoknak. A nyugdíjminimum valódi jelentőségét az adja, hogy az értékéhez van kötve több gyermekvédelmi vagy szociális juttatás...

ITT OLVASHATÓ

VICSORÍTANAK, HOGY LÁTSSZON AZ ARANYFOGUK

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: TÓTH ILONA
2019.06.05.

...Az MTA és az Orbán-kormány között egy éve folyik a vita. Varga Mihály pénzügyminiszter tegnap benyújtotta a 2020. évi költségvetési tervezetet; Palkovics László semmit nem csinálok sok százezer forintért miniszter pedig az Akadémia struktúráját is megváltoztató törvénymódosító javaslatot. Ez alapján az MTA elveszítette kutatóhálózatát, költségvetése a töredéke lesz a korábbinak.

Először odabökött az MTA-nak, majd elnapolta a fideszes többség a parlament kulturális bizottságában a vitát – mindezt úgy, hogy Lovász László matematikusprofesszor, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke megjelent. Azért élőben látni, hallgatni egy világhírű tudóst, nem mindennapi dolog. Csakhogy a fideszesek úgy vannak kiképezve, hogy sem csórókat, sem okos, világhírű tudósokat nem láttak még soha. Kerülik őket, hogy ne kelljen segíteniük az elesetteken, illetve okos ember mellett csak vicsorítanak, hogy kilátsszon az aranyfoguk.

A bizottság elnöke, Cseresnyés Péter államtitkár pontosan ezért nem is értette Lovász László MTA-beszámolóját, ezért védekezésül kétségbe vonta a számok hitelességét. Nem számít ilyenkor az sem, hogy az MTA-t rendszeresen ellenőrzi az ÁSZ, eddig nem találtak jelentős problémát. A fideszes államtitkár az egykori KDNP-s politikust, Mizsei Zsuzsát, az MTA gazdasági igazgatóját is megalázta. Majd a fideszes többség elnapolta a napirendet, “nehogy véletlenül vitatkozniuk kelljen”.

Bambábban nézhettek, mint a borjú az új kapura. És ki az a Cseresnyés Péter? Majd még szólok róla. Azt tudjuk, hogy Lovász László Széchenyi-nagydíjas, Bolyai-nagydíjas, valamint Bolyai János alkotói díjas és Wolf-díjas magyar matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia, és az amerikai National Academy of Science rendes tagja. 2014 óta a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.

És akkor a minden formájában totálkáros Orbán emberei megint bemutatták agyzárlatos énjüket. Csak azt tudnám meddig tűrik a magyar tudósok és nem tudósok, hogy ez az alakzat tovább dolgozik egy le- és meghülyített országon. Ezek az otrombák valahogyan így működnek:

Fideszes1: – Te, ültessünk gömböt! Fideszes2.: – Gömböt, mért pont gömböt? Fideszes1.: – Mert a kocka már el van vetve!

Bocsánat, de mindenkit a maga szintjén kell kezelni. Saját magukat alázták meg a suszterhetykék, és fel sem fogják. Lovászhoz Lászlóhoz fel sem érnek, égig érő létrával sem...

ITT OLVASHATÓ

FAZ: A KERESZTAPA MEGADJA A HANGOT, ÉS AKI ETTŐL ELTÉR, AZ HAMAROSAN ELTŰNIK A FIDESZBŐL

HUPPA
Szerző: Huppa-értesülés
2019.06.05.

...A FAZ szerzője megállapította: Gulyás mindig is Orbán előretolt kommunikációs bástyája volt, amikor külföldre kellett jelzéseket küldeni. Kizártnak tekinthető, hogy Gulyás magától korrigálná Orbán álláspontját. A keresztapa megadja a hangot, és aki ettől eltér, az hamarosan eltűnik a politikai színpadról, legalábbis a Fideszéről. A magyarok nem maradtak meg a szavaknál: az EPP-ben rosszul fogadott két tartalmi vitát a múlt héten többé-kevésbé csendesen lezártak. Egyrészt megszüntették a reklámadót, amelyet mindig is a független média gazdasági bajba juttatására irányuló további eszköznek tekintettek megfigyelők. Ennél fontosabb, hogy Orbán elhalasztotta a tervezett közigazgatási bírósági rendszer felállítását.

Ezzel szemben a Fidesz szerint Weber bizonyos vereséget szenvedett már az uniós csúcson, amikor a kormányfők hangsúlyozták jogukat a bizottsági elnök kiválasztásához. Gulyás a múlt héten Michel Barniert a magyar kormány számára elfogadhatónak minősítette. (Mint azóta kiderült, rossz lóra tettek, megválasztották Webert – huppaszerk.) A Fidesz soraiban nyilvánvalóan kijózanító hatással volt, hogy az európai választásból nem a politikai jobboldal került ki ragyogó győztesként, hanem éppen a zöldek. A Fidesz odahaza ugyan egyértelműen győzött, de alighanem ennél többet remélt. Ráadásul a fiatal Momentum párt 10 százalékot szerzett, és láthatólag a Fidesz vizeiben halászott sikeresen. Mindez alighanem mérsékelte az EPL elhagyására irányuló vágyat. Most újra azt hangsúlyozzák, hogy a pártcsaládon belül afféle konzervatív platformot kell építeni, ahol a Fidesznek is helye lenne, és ahol a V4 államok kereszténydemokratái is helyet foglalhatnának, valamint esetleg Silvio Berlusconi pártja is, de Matteao Salvini Ligájával inkább csak együttműködni gondolna a Fidesz, semmint pártcsaládi sógorságban állni – írta Löwenstein...

ITT OLVASHATÓ

BÖJTE CSABA: FÉLÜNK A MIGRÁNSOKTÓL, KÖZBEN MI HALUNK KI

MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: Magyar Hang
2019.06.02.

Félünk a migránsoktól, közben mi halunk ki – mondja a szórványban és szerte Erdélyben gyermekmentő munkát végző Böjte Csaba. Az általa alapított Dévai Szent Ferenc Alapítvány 83 házában jelenleg nagyjából 2100-an élnek és tanulnak. A ferences szerzetes régebben bányászként is dolgozott, még azokból az időkből tudja, hogy mindig, mindenre van megoldás. Rendületlenül hisz Erdély felemelkedésében is, sőt meg van róla győződve, hogy egyszer Bukarestben, a parlament épületére is kikerül majd a székely zászló. Mert előrelépni csak közösen lehet. (Az interjú eredetileg húsvétkor jelent meg a Magyar Hang hetilapban.)

– Járt valaha a leégett Notre Dame-ban?

– Háromnapos zarándoklaton jártam Párizsban, de csak kívülről láttam a Notre Dame-ot. Akkora tömeg volt, hogy nem tudtunk bejutni.

– Sokan szimbolikusnak tartják, hogy éppen most, húsvét előtt, s épp a multikulturális Párizsban történt egy ilyen drámai tűzeset. Ön is lát ebben szimbolikusat, vagy ilyen szempontból ne értékeljünk túl egy egyelőre tisztázatlan eredetű tűzesetet?

– Döbbenetes, hogy túlélt annyi háborút, a város bombázását és egy felújításban vész majdnem oda. Ha netán bebizonyosodna az, hogy nem véletlenül történt, ami történt, akkor Európa szeptember 11-éjéről beszélhetnénk. De erről – egyelőre legalábbis – nincs szó. Egy ilyen esemény mindenképpen mérföldkő lehet az európai kereszténység történelmében – újra kell építeni, mert ha veszni hagyjuk vallási, kulturális értékeinket, mi magunk is elveszünk...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN TOTÁLISAN MEGHUNYÁSZKODIK, MEGSZAVAZZA WEBERT IS

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2019.06.04.

Európa “erős embere”, aki szerint új vezetőkre van szükség Brüsszelben, olyan erős emberekre, mint ő, meghunyászkodott, mint egy kiskutya, miután az összes jóslata megbukott, a szélsőjobboldali fasiszták nem vették át az uralmat Európában, Európa Orbán Viktor ellen szavazott. Orbán bejelentette, méghozzá éppen az ő illiberális programjának terve miatt megbukott volt osztrák alkancellárra való találkozó után, hogy nem támogatja Manfred Weber európai bizottsági elnöki jelölését sem, mert alkalmatlannak tartja a feladatra.

"Az Euronews információi szerint, miután Orbánnak nem sikerült megpuccsolnia sem az Európai Néppártot, sem az Európai Uniót, és két szék közül a pad alá esett, megszavazza Manfred Webert, miközben Webernek nem is lenne szüksége Orbán szavazatára. Orbán nyalogatja mindenki kezét, úgy tesz, mintha mi sem történt volna, és meghunyászkodva sompolyog vissza a “bevándorláspárti” Néppártba, amely nem képviseli a keresztény értékeket."

Orbán szemrebbenés nékkül köpi szembe saját magát, saját szavait, eddigi propagandáját, és saját szavazóit is, akiket elhitetett, becsapott, és akik arra adták a szavazatukat, hogy Orbán jól elbánjon ezekkel a Soros irányítása alá került néppártiakkal, és minden jogállamot tisztelő demokratával. Miután nem tudta őket legyőzni, próbál visszasompolyogni közéjük. Jellemtelenebb, kétszínűbb, gerinctelenebb vezetője még nem volt Magyarországnak, de ezen nem kell csodálkozni: jellem, gerinc és egyenesség csak jogállamiságot, emberi jogot tisztelő demokratáktól várható, egy köztörvényes bűnöző, maffiózó, és illiberális fasiszta erre képtelen, tőle ilyen emberi értékeket elvárni nem lehet...

ITT OLVASHATÓ

INTERAKTÍV TÉRKÉP: NÉZZE MEG, HONNAN ÉS HOVA MENEKÜLTEK TRIANON UTÁN A MAGYAROK

ÁTLÁTSZÓ / ADATÚJSÁGÍRÁS
Szerző: BÁTORFY ATTILA
2019.06.04.

Nemrég tették közzé Dékány István történész Trianoni árvák című könyvéhez összegyűjtött adatbázist kereshető formában a trianoni tragédia után elmenekült vagy kitoloncolt magyarokról. Mi most egy interaktív térképen megmutatjuk, hogy ezek az emberek honnan, és hova menekültek.

“Az első világháborús összeomlás után az Osztrák–Magyar Monarchia utódállamai és a szomszédos országok megkezdték a területfoglalást. A magyar állam vezető tisztségviselőit hűségeskü letételére kötelezték, akik ezt megtagadták, azokat kiutasították országukból. Az anyaország a marhavagonokban érkező menekültek jelentős részének nem tudott sem állást, sem lakást biztosítani, így azok hónapokig, évekig a vagonokban várták sorsuk jobbra fordulását” – áll a könyv ismertetőjében...

ITT OLVASHATÓ

TALÁN MÉG UTÁNUK IS KÖPNEK

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: H. Andrea
2019.06.05.

...Amikor majd évek múltán valaki nekiveselkedik annak, hogy átfogó és rendszerezett, alighanem több könyvespolcnyi szakirodalmat felölelő diagnózist fölállítson az Orbán-rezsim anatómiájáról, akkor fontos lenne, ha legalább lábjegyzetben belekerülne az is, amit a CEU, az MTA, az 1956-os Intézet, az Országos Széchényi Könyvtár és megannyi fölösleges oktatási-kutatási-tudományos-kulturális baromsággal foglalkozó intézmény mellett az éppen soros következővel művelnek az elvtársak.

Ez itt fent a Fidesz-kormány magas beosztású/befolyású kormányzati tisztségviselőinek reakciója arra a tényállásra, hogy a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) dolgozóinak jóval több, mint kétharmados többsége (100%) tiltakozik az ellen, hogy Magyarország legnagyobb közgyűjteményét kipaterolják Budapestről és Debrecenbe költöztessék, 87%-uk pedig úgy véli, a költözés számukra egyet jelent azzal, hogy új munkahely után kell nézniük. A kormányzati-önkényuralmi döntés formálisan ugyan még nem született meg, ám a költözés kérdése eldöntött – írja a hvg.hu.

Nem fogom azzal a kincstárian cinikus költői kérdéssel kezdeni (és folytatni sem), hogy ugyanbiza min tetszenek csodálkozni? Valahogy most nem jön a billentyűzetemre hasonló sem. Annál is inkább, mert még nem volt képes átfogni a tudatom, hogy egyáltalán van ilyen. Hogy ennyire bele lehet szarni mindenbe és mindenkibe, ha egyszer a fényességes nemzeti világítótorony valamit eldöntött. Hogy – jelen esetben – nem számít az sem, ha a felbecsülhetetlen értékű és egyedülállóan nagy (összesen 10 milliónál is több példányból álló) gyűjtemények megsérülnek esetleg, ha az intézmény hozzáértő, több évtizedes tapasztalattal rendelkező szakemberei akár mind egy szálig felmondanak, ha az MTM közoktatási funkciója csorbul (sokkal több diák számára lesz elérhetetlen Debrecenben, mint Budapesten), hogy itt már tényleg semmi nem számít. Egy évtizednyi hatalomépítő pusztítás után is nehéz elhinni, hogy ez és ilyen a Fidesz. A legutolsó, névtelen, repedt sarkú fegyverhordozótól a magas beosztású kormányzati tisztviselőn át a keresztapáig.

Hogy azt vágják a közalkalmazottként is legfeljebb havi 300 ezret, de jó eséllyel inkább 150-200 ezer forintot kereső múzeumi dolgozó arcába, hogy minek hőbörög, amikor naponta repülőzhet Budapestről Debrecenbe és vissza, és hogy bezzeg amikor Egyiptomba utazott közpénzen nem sírt a szája, sebaj, majd jön a következő, senki nem pótolhatatlan. Túl azon, hogy természetesen valóban senki nem pótolhatatlan és megkerülhetetlen (ha lenne emberanyag körülötte, érdemes volna ezzel a futballistát is naponta szembesíteni), az egészen biztos, hogy előrelátható és előre nem látható károk és problémák nélkül nem lesz áthidalható ez az idióta döntés (ez sem!), hogy közmunkásokkal és önkéntes, semmihez nem értő pártkatonákkal nem lesz működtethető az intézmény. Sem Felcsúton, sem Debrecenben, sem Alsókővágóörsön.

Természetesen nem csodálkozunk semmin, hiszen ezt látjuk tíz éve. Ha a Párt kinéz valamit magának, onnan pusztulnia kell mindennek és mindenkinek. Ha véletlenül nem lehet ellopni, akkor el lehet üldözni. Ha nem lehet teljes egészében megsemmisíteni, akkor valami aberrált érvelésre hivatkozva át lehet alakítani és politikai befolyás alá vonni. És ha csak egyszerűen útban van, akkor hányást lehet tenni a szemére, amiért a hála helyett ugrál és elégedetlenkedik, miközben igazán megbecsülhetné magát. Aztán a rendre sorra kerülők majd előbb-utóbb úgy is beletörődnek, mert eddig is mindig beletörődtek. Az a fontos, hogy nem lehet gyengeséget mutatni, és soha nem szabad feladni akkor sem, ha teljesen nyilvánvaló, hogy valami olyasmit tesznek tönkre, ami történetesen jól működik. De ami a legszebb benne, hogy senkitől nem kérdezik meg, hogy kire tetszett szavazni, drága múzeumi dolgozó hölgy vagy úr, mert akkor esetleg átgondoljuk, megfontoljuk, elállunk a rombolástól...

ITT OLVASHATÓ

ÖSSZEOMLOTTAK AZ ÁLLAMI MILLIÁRDOKKAL KITÖMÖTT KAMUSZÍNHÁZAK, 94 SZÁZALÉKKAL CSÖKKENT AZ ÁRBEVÉTELÜK

G7
Szerző: FABÓK BÁLINT
2019.06.04.

A magyar állam nagyjából kilenc milliárd forintot költött rájuk, a bevallásuk szerint külföldön százezrek látták az előadásaikat, forgalmuk alapján ismert budapesti színházakat is leköröztek, a tao-rendszer megszüntetése után azonban azonnal összeomlottak. Januárban mutattunk be egy öt színházból álló hálózatot, amely hiába maradt teljesen ismeretlen, mégis az egyik legnagyobb nyertese volt a 2009-ben bevezetett kultúrafinanszírozási rendszernek.

Az öt színház gyors és gyanús felemelkedésük mellett számos ponton kötődött egymáshoz. Többségük ugyanarra a címre volt bejegyezve, ugyanaz az ember készítette el beszámolóikat, több hasonlóság volt honlapjaikon, és kötődtek a színházi élet egyik befolyásos alakjához, Megyeri Lászlóhoz, akinek kulcsszerepe volt a tao-rendszer megalkotásában.

Az öt színház nettó árbevétele összesen 3,4 milliárd forint volt 2017-re. A május végén közzétett pénzügyi beszámolóik alapján ez az összeg tavaly több mint 94 százalékkal csökkent, 190 millió forintra. A legnagyobbnak számító Műhely Produkció forgalma 935 millióról 28 millió forintra csökkent. Arányaiban még nagyobb zuhanás volt a Maszka Színháznál:

835 millió forintos árbevétele egy év alatt három millió forint alá esett...

ITT OLVASHATÓ

CSERNOBIL: A SZOVJETUNIÓ HŐSEI

444.HU
Szerző: ÚJ PÉTER
2019.06.05.

Hogy zseniális ellenpontozás a műsorszerkesztésben vagy puszta véletlen, nem tudom, de egyáltalán nem tűnt triviális húzásnak, hogy a nyolcévados őrület végjátékában tomboló Trónok harca-láz közepén tolja be az HBO – mint egyszeri nukleáris mérnök RBMK-reaktorba a grafit szabályzórudat – a csernobili atomkatasztrófáról szóló minisorozatát. A Csernobil május 6-án indult, egy nappal a GOT 8/4 után, utolsó, ötödik része pedig Amerikában hétfőn, Magyarországon június 4-én, kedd este ment le.

Talán az volt a terv, hogy lehozzák a közönséget a sárkányos-boszorkányos-óriásos-törpés Grimm-mesevilágáról, de arra aligha számíthattak, hogy a Csernobil már a nyitóepizód után tönkreveri a GOT-t (és a Drótot, a True Detective-et, a Breaking Badet, az összes nagy kedvenc tévésorozatot) a mindenféle népszerűségi listákon.

Apró öröm is öröm (bár, hogy őszinte legyek, nem is olyan apró): nem csak annak örül az ember, hogy IKEA-subaszőnyegekbe bújtatott, műanyag kardokkal hadonászó mesefigurák helyett valódi drámát és valódi arcokat lát, hanem már annak is, hogy nem kell óvodásmódon „szpoilerveszély! szpoilerveszély!” feliratokat elhelyeznie a cikkek elején, megelőzendő a fel- és elmeháborodott olvasói reakciókat. (Szpoiler: igen, felrobbant.)

Az élet a legnagyobb forgatókönyvíró – így szól a filmszakma (=tévésorozatszakma) új nagy közhelye, mert ugyan ki az úristen tudna erősebb sztorit kitalálni, mint például a kolumbiai kokaincsászár Pablo Escobaré? A Narcos alkotóinak azért könnyebb dolguk lehetett, mint a Csernobil-stábnak. Az atomerőmű-katasztrófa története egyáltalán nem kalandregényszerű, az egész sztori magva mégis egy rendszer, a kommunista rendszer végtelen romlottsága, ostobasága, kegyetlensége. Ezt kellett fölfejteni valahogy. Craig Mazin forgatókönyíró-producer és csapata a világ legnagyobb ámulatára fölfejtette...

ITT OLVASHATÓ