TÖBB MINT TÍZMILLIÁRDOT FIZET AZ ÁLLAMI MÉDIA A FORMA-1-ÉRT

G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2020.08.12. 

Története valószínűleg második legnagyobb összegű szerződését kötötte az állami média a Hungaroring Sport Zrt.-vel. A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) valamivel több mint 36 millió dollárt, azaz jelenlegi árfolyamon közel 10,6 milliárd forintot fizet azért, hogy 2020 és 2022 között közvetíthesse a Forma-1-es futamokat, illetve, hogy biztosítottak legyenek a hazai versenyek közvetítésének részletes gyártási feltételei.

A megállapodás elvileg január elején lépett életbe, de valamiért valószínűleg csak márciusban került be abba dokumentumba, amelyben az MTVA a nagyobb összegű szerződéseit közzéteszi. Azért csak valószínűleg, mert az állami média (némi csúszással elvileg) havonta frissülő szerződéslistája (ami most márciusnál tart) továbbra is kereshetetlen. A most már lassan 160 oldalas, több ezer megállapodást összegző felsorolást két szkennelt dokumentumban hozzák nyilvánosságra (pdf 1, 2), ráadásul időről-időre a szerződések sorrendje is változik ezekben, így teljesen lehetetlen megállapítani, hogy mi került be egyik hónapról a másikra. Mindenesetre a januári (pdf) és februári (pdf) listában mi még nem találtuk nyomát a Hungaroringgel kötött megállapodásnak.

A mostani, 10 milliárd forintot is meghaladó összeg egyébként elég jelentős drágulásnak tűnik a korábbiakhoz képest.
Legutóbb – a 2017 és 2019 közötti időszakra – a közvetítésekért 4,9, a gyártásért 3 milliárd forintot fizetett az MTVA (akkor a két szolgáltatásra még külön szerződtek), tehát most harmadával kerül többe az F1, mint három éve. Ezt részben a forint gyengülése is magyarázza, hiszen ezeket a szerződéseket dollárban kötik, de még úgy is jelentősen nőtt a Forma-1 költsége, ha az árfolyamhatástól eltekintünk. Három éve ugyanis csak 29,5 millió dollárt fizetett az MTVA...

ITT OLVASHATÓ

MÉSZÁROS LŐRINCÉK FÉLMILLIÁRDÉRT VETTEK MEDENCÉS NYARALÓNAK LÁTSZÓ GYÜMÖLCSÖST TIHANYBAN

444.HU
Szerzők: HALÁSZ JÚLIA, BOROS JULI
2020.08.12.

Vélhetően nincs még egy olyan nemzeti park a világon, melynek területén annyi luxusnyaralónak látszó gazdasági épület lenne, mint Tihany egyik páratlan panorámát kínáló területén, Óváron. Az egykori halászfalunak tényleg erről a részéről nyílik a legszebb kilátás a Balatonra.

Most Mészáros Lőrinc és felesége is itt, ugyanabban az utcában vettek több mint 500 millió forintért gyümölcsöst, ahol Rogán Cecília és Dzsudzsák Balázs nyaralója található, nem messze a hírhedtté vált építési gödörtől. Első ránézésre azonban úgy tűnik, nem lesz idén túl erős a termés.

A Mészáros házaspár csupán néhány nappal azelőtt, június 30-án írta alá az adásvételi szerződést, hogy megjelent a rendszerszintű tihanyi természetkárosításról szóló cikkünk.

Az építési törvények kijátszhatók, az ellenőrzéseket megnehezítették, így a megfelelően gazdag és befolyásos ingatlantulajok gyakorlatilag azt csinálnak a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz tartozó Óvár területén, amit csak akarnak.

A most megvásárolt föld hivatalosan gyümölcsösből, gazdasági épületből és egy pincéből áll. A roppant értékes területért 525 milliót fizettek...

ITT OLVASHATÓ

NEM BIZTOS, HOGY A KORMÁNY A VÉGÉN IS NEVETNI FOG

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2020.08.12.

Sokszor állította már a kormány, hogy nem különbözteti meg hátrányosan azon városok és települések polgárait, akik ellenzéki vagy független vezetőt válaszottak maguknak állampárti helyett. Szinte minden egyes alkalommal bebizonyosodik azonban, hogy ez természetesen óriási hazugság volt. Orbán dönt arról, hogy mely települések kapnak támogatásokat, és melyek nem. Ezt persze letagadja, de ettől még nem válik kevésbé igazzá ez a kijelentés. Elég Budapestet megnézni, amelyet folyamatosan hülyére vesz a kormány, és ott tesz keresztbe nekik, ahol csak tud. De a főváros nyilvánvalóan nem az egyetlen ilyen város, hiszen Vásárhelyen vagy éppen Gödön pontosan ugyanez történt. Ezen településekhez sorolhatjuk mostantól Vácot és Szentendrét is, ahol a kormány jól láthatóan hülyegyerekként játszadozik a támogatások összegével és különösen azok odaítélésével.

Nemrégiben kiderült, hogy a két város vezetése lényegében könyörög azért, hogy a korábban – 2017-ben – megítélt támogatásokat legyen már olyan kedves, és utalja át a kormányzat, hiszen a város történelmi részei elkezdtek széthullani. Ezt lehet, sőt szó szerint kell érteni, ugyanis egyes épületek olyan rossz állapotba kerültek a támogatások hiánya miatt, hogy kénytelenek voltak lezárni azokat. Annak ellenére is, hogy ezen részei a településnek fontos turistamágnesek. De mit érdekli ez a Fideszt? A lényeg, hogy térdre kényszerítse és móresre tanítsa azokat, akik mertek másként szavazni. Nyilván nem arról van szó, hogy ne lenne pénz a költségvetésben arra, hogy ez a pár milliárd forint a megfelelő helyre kerüljön, hanem arról, hogy nincs erre igény a kormány oldalán.

Vannak ugyanis százmilliók, ha nem milliárdok arra, hogy a már meglévő 5 honvédelmi sportközpont mellé felépítsenek még 11-et országszerte. Én már az elképzelést se igazán értem: mi az, hogy honvédelmi sportközpont? Sporttal fogják megvédeni a hont? Itt fogják kiképezni a modern kor Dózsa Györgyeit? A lövészetre és önvédelemre felkészített magyarok innen kikerülve rögtön hadra foghatóak lesznek a migránsokkal szemben a déli határon? Egyszerűen nem értem, hogy mégis milyen elgondolás szerint sikerült ezeket a helyeket létrehozni...

ITT OLVASHATÓ

ÖSSZEZÁRNAK A DIKTÁTOROK

NÉPSZAVA
Szerző: RÓNAY TAMÁS
2020.08.12.



Egymást támogatják azok az európai politikai vezetők, akik örökös elnöki címre pályáznak. Önös érdekekből közben olyan döntéseket hoznak, amivel hazájuk, de akár a hagyományos világrend stabilitását fenyegetik.

Winston Churchill egyik sokszor idézett mondása szerint a demokráciánál nincs vesződségesebb politikai rendszer, de nem találtak ki jobbat nála. A brit kormányfő egy másik alkalommal pedig úgy fogalmazott, a demokrácia ellen az a legjobb érv, ha egy politikus öt percet beszél a választóval. Manapság mintha egyre több országban akarnának rácáfolni az egykori brit miniszterelnök mondataira. Bár az egyes vezetők megtartják a választásokat, eleve olyan körülményeket teremtenek, hogy azt még a legnagyobb jóindulattal sem lehet sem szabadnak, sem demokratikusnak nevezni. Közben ezek a vezetők a választókkal sem beszélnek már, mert buborékban élnek, belbiztonsági apparátusuk tartja őket és klientúrájukat a hatalomban, így fittyet hánynak a társadalom igényeire. Tapasztalataik szerint a hatalom brutális eszközeivel el lehet hallgattatni azokat, akik a rezsimet bírálják, a pénzügyi eszközök megvonásával és beépített emberekkel pedig az ellenzéket is meg lehet osztani. 

Európában mind több olyan vezető bukkan fel, aki rafinált eszközökkel építi ki hatalmát, s törekszik arra, hogy mindörökre hazája élén maradjon. Ha úgy vesszük, ebből a szempontból még korrektebb volt Joszip Broz Tito megoldása, akit 1974-ben Jugoszlávia örökös elnökének neveztek ki. Tito nem törekedett arra, hogy a hatalmat felesleges, demokratikusnak álcázott választásokkal legitimálja. Ettől függetlenül a Nyugat benne bízott és a szintén 1974-ben megszületett alkotmány révén olyan jogokat biztosított a nemzeti kisebbségeknek, amelyeket egyes uniós tagországok is megirigyelhetnének...

ITT OLVASHATÓ

JÓ REGGELT AMERIKA! - BIDEN KIVÁLASZTOTTA ALELNÖKJELÖLTJÉT - A LUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2020.08.11.

Megnyílt a lehetőség arra, hogy az Amerikai Egyesült Államoknak először legyen fekete bőrű nő az elnöke. De ne szaladjunk ennyire előre. Nemzetközi lapszemle.

Ma reggel Kamala Harrisről szólnak a hírek, amelyek értelmezése céljából a Washington Post Dan Balz nevű vezető újságírójának, a Fehér Ház körüli politikai boszorkánykonyhák avatott ismerőjének a véleményét ismertetem, aki elemzést írt lapja internetes oldala számára arról, hogy Joe Biden demokrata párti elnökjelölt Kamala Harris kaliforniai szenátort választotta maga mellé alelnökjelöltnek. A publicista szerint a választás egyszerre történelmi jelentőségű, és ugyanakkor konvencionális. Történelmi jelentőségű annyiban, hogy Harris, egy indiai és egy jamaikai bevándorló gyermeke személyében az Egyesült Államok történetében most először nyílik lehetősége fekete bőrű nőnek, aki ráadásul egyben ázsiai gyökerű amerikainak számít, arra, hogy adott esetben beköltözzék a Fehér Házba. Ez abban az értelemben különösképpen reális eshetőségnek látszik, hogy Biden, ha megnyeri a november harmadikai elnökválasztást, a jövő januári beiktatásakor már 78 esztendős lesz. Hivatalosan persze senki nem mondja ki, de ebből a tényből gyakorlatilag alighanem az következik, hogy négy év múlva Biden már nem indul a második ciklus elnyeréséért. Az 55 éves Harris tehát, ha alelnökként jól muzsikál, akár kézenfekvő elnökjelölt lehet a demokraták számára 2024-ben. Biden ugyanakkor – vélekedik a Washington Post elemzője – a legbiztonságosabb megoldás mellett döntött, amikor Harrisre esett a választása. A demokrata elnökjelölt - mondhatni - egyenes úton jutott el alelnökjelöltjéhez. Biden, aki korábban Barack Obama, az első fekete bőrű amerikai elnök mellett alelnök volt, már tavasszal megígérte, hogy nőt választ maga mellé alelnökjelöltnek. Most tehát egyszerűen állnia kellett a szavát. Ami pedig a nyáron történt, George Floyd meggyilkolása, a rasszista rendőri erőszak miatt kirobbant utcai lázongások sorozata, egyértelművé tette, hogy Bidennek nem csupán nőt, hanem fekete bőrű nőt kell jelölnie. Da Balz arra is felhívja a figyelmet, hogy Harris maga is részt vett a Demokrata Párton belül az elnökjelöltségért folytatott csatározásokban, és bizony kőkeményen támadta is Bident, aki korábban hangoztatott olyan nézeteket, amelyek ellentétesek voltak a gyerekek iskolai buszoztatásának antirasszista megfontolásaival. Vagyis Biden most úgymond megmutatta azt a tulajdonságát, hogy képes felülemelkedni korábbi sérelmeken, és meg tudja hozni azokat a döntéseket, amelyek övéinek érdekét szolgálják.

Orbánnak hamarosan színt kell vallania

Más téma. Ez már tegnap reggel is volt, de makacsul visszatér. A New York Times után most az APA osztrák hírügynökség írja - és ezt a tudósítást átveszi többek közt a Die Presse című bécsi lap -, hogy Magyarország megvétózhatja, ha az Európai Unió szankciókat akarna elrendelni Aljakszandr Lukasenka fehérorosz államfővel szemben, a vasárnapi elnökválasztás nem tiszta lebonyolítása miatt. A cikk ismerteti Josep Borrellnek, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének a nyilatkozatát, miszerint a választás nem volt se szabad, se tisztességes. Az unió – mondta a főképviselő a 27 tagállam nevében – mérlegelni fogja, hogy miként alakítsa a továbbiakban Minszkhez való viszonyát, és hogy intézkedéseket hozzon-e a választási manipulációkért, a kormányellenes tüntetőkkel szemben alkalmazott erőszakért, illetve az önkényes őrizetbe vételekért felelős belarusz személyek ellen. Borrell ezen kijelentéséhez fűzi hozzá az osztrák hírügynökség – forrás megjelölése nélkül -, hogy Magyarország blokkolhatja az uniós büntető intézkedéseket. Az ellenzék – derül ki a tudósítás további részéből - nem ismeri el Lukasenka elnök állítólag nyolcvan százalékos győzelmét. Szvjatlana Cihanouszkaja, a legerősebb ellenzéki elnökjelölt, aki időközben Litvániába menekült, saját magát tekinti az elnökválasztás győztesének, és felszólította a kormányt, adja át békésen a hatalmat az ellenzéknek – olvasható az APA hírügynökség jelentését közlő Die Pressében.

Az Index-botrány Svájcban is téma

Végül röviden egy magyarországi vonatkozású írásról: a svájci Neue Zürcher Zeitung „Orbán száz százalékban lojális médiát akar” címmel számol a be az Index körüli fejleményekről, illetve szólaltatja meg Dull Szabolcsot, a hírportál leváltott főszerkesztőjét, aki a sajtószabadság elleni kormányzati támadás áldozatának tekinti magát. A zürichi lap szerint a megmaradt magyarországi független médiában vita folyik arról, hogy nem volt-e túlreagálás a szerkesztőség részéről a tömeges felmondás. Ezt a megmaradt független médiát pedig most a cikk szerint az eljelentéktelenedés veszélye fenyegeti.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

HARASZTI MIKLÓS: LUKASENKA RENDSZERE VALÓJÁBAN MÁR MEGBUKOTT

HÍRKLIKK

Szerző: HARKAI PÉTER

2020.08.11.

A belarusz választási csalásokat követő utcai tiltakozás és az azt elfojtó brutalitás ellenére kimondható, hogy a fehérorosz elnök rendszere politikailag megbukott – nyilatkozta a Hírklikknek Haraszti Miklós. Az sem kizárt, hogy mindez Orbánra is visszaüt, mert bár Lukasenka eddig mindig számíthatott Szíjjártóék vétójára az EU lépései ellen, ebből a brutalitásból és a rendszer belső hitelvesztéséből már nehéz lesz kipávatáncolni.

– Vasárnap óta nem csitul a népharag Minszkben: fegyveres erőszakkal verik szét a választást követő tüntetéssorozatot, az eseményeket rögzítő külföldi tudósítókat lekapják, eszközeiket összetörik, az internetet korlátozzák – Ön már átélte mindezt 10 éve – véleménye szerint, mi lehet mindennek az eredménye, főként, hogy mindez a világ szeme láttára zajlik?

– Egy ciklikusan ismétlődő színjáték tanúi vagyunk, de most más lesz az eredménye, mint eddig, amint erre Tóka Gábor választási szakértő is rámutatott alapos tanulmányában. Magam is az után lettem az ENSZ belarusz emberi jogi megfigyelője, hogy ugyanez a dráma zajlott le 2010-ben, az akkori elnökválasztáson. Akkor is három-négy elnökjelölt a börtönben végezte, ezreket letartóztattak, nyíltan verték az utcán a teljesen egyértelműen elcsalt választás ellen tiltakozókat. Az ENSZ ekkor hozta létre a jelentéstevői mandátumot, amelyet 2012-től 2018-ig vittem. Az autokrata és poszt-szovjet világ el sem ismerte a mandátumot, de a Nyugat is egyre javulóként igyekezett látni az emberi jogi helyzetet – tévesen. Az oka egyszerű volt, Lukasenka kelet-nyugati pávatánca – amelyhez képest Orbáné tánciskolai kisdiák-próbálkozás. Belarusz egyike az EU hat keleti partnerállamának, akiket szeretnének közelíteni az unióhoz, és geopolitikai okból, abban a reményben, hogy az országot le lehet fejteni a posztszovjet tömbről, az emberi jogi helyzet felértékelésével kedveskedtek Lukasenkának. Holott átlátszóan ciklikus volt a túsz-szedő taktikája, amelynek menetében azután az elnök folyamatosan elengedett politikai foglyokat. De cserébe a dicséretért, a nyugatiak annyi ellentételezést sem kaptak, hogy Lukasenka leállította volna a halálbüntetést az országban, amely Európában egyedül végez ki elítélteket. Az európai öncsalás ellen persze mindig tiltakoztam, a jelentéseim tisztán bizonyították a bürokratikus diktatúra változatlanságát, és arra kértem az Európai Uniót és a nyugati államokat, hogy ne keverjék össze a geopolitikai játékokat az emberi jogi helyzettel, más téren alkudozzanak...

ITT OLVASHATÓ

MÉRŐ LÁSZLÓ: ÚGY DÖNTÖTTÜNK, HOGY ELHISSZÜK A TÖRTÉNETET A VÍRUSRÓL

24.HU
Szerző: BALAVÁNY GYÖRGY
2020.08.11.

Még ha csak vaklárma is a magyarországi koronavírus-járvány, akkor is rengeteg haszna van a védekezésnek, állítja Mérő László matematikus, pszichológus. Az ELTE Pszichológiai Intézetének professzora lapunknak arról is beszélt, hogy Orbán szélkakas, és 2022-ben megbukik, de szó volt a távozó indexesek előtt álló lehetőségekről is.

Ha kitör egy járvány, az látszik a legfontosabb közös érdeknek, hogy minél kevesebb áldozattal, minél hamarabb lecsengjen. Az ember azt gondolná, hogy ez lehetőség a társadalom különféle csoportjai közti együttműködésre. Ehelyett március óta egy percre sem csitult, sőt erősödött a közéleti csatazaj. Ilyen helyzetben is képtelenek vagyunk a kooperációra?

Szerintem nem vagyunk képtelenek, viszont kérdéses volt, mennyire van helyzet. Az árvíz idején mindenki ment gátat építeni. Az árvíz ugyanis jól látható, de a koronavírusról máig nem tudjuk azt sem, hogy mekkora. És végül is nagyon kevés áldozatot szedett nálunk, legalábbis ahhoz képest, hogy milyen rossz volt a híre. Az ország ennek ellenére nagyjából egységesen úgy döntött, elhiszi ezt az egészet. Miközben valójában nem hittük el, hiszen ellentmondásos információkkal bombáztak: reggel még nem volt szabad bezárni az iskolákat, este már be kellett zárni. A szabályok is olyanok voltak, hogy

nem mehetsz ki, kivéve, hogyha dolgod van, – de azt te döntöd el, mikor van dolgod; nem találkozhatsz emberekkel, kivéve, ha már nagyon hiányoznak. Müller Cecília e szempontból telitalálat volt: hol ezt mondta, hol azt, mint egy kedves, szenilis nagymama, és mikor eljutott a nyunyókáig, az maga volt a tökély.

Politika és kommunikáció volt az egész?

Nagyrészt igen, de hát mi nem az? A lényeg, hogy belementünk a játékba ilyen szabályok mellett is. Elmondok egy megtörtént esetet. Egy házaspárról van szó: a férfi hazamegy, és az asszony tudja, hogy egy másik nőnél járt. Találj ki valamit, hogy hol voltál – mondja az asszony –, és majd meglátom, mi legyen. A férfi visszavonul gondolkozni, aztán előáll valami fedősztorival. Most a nő gondolkodik egy kicsit, majd így szól: tudod mit? Úgy döntöttem, elhiszem. Ismerem ezt a párt, azóta is együtt vannak. Mi is úgy döntöttünk: elhisszük, hogy nagy veszély van, ezért a szabályokat nagyjából betartottuk, de csak annyira, amennyire el tudtuk viselni...

ITT OLVASHATÓ

SZABAD SZEMMEL: ATTÓL TART AZ EU, ORBÁN BLOKKOLHATJA A DIKTÁTOR LUKASENKO ELLENI SZANKCIÓKAT - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.08.12.

Süddeutsche Zeitung

Norvégiát aggasztja, hogy Európában aláássák a demokratikus és emberi jogokat, ezen belül különösen nyugtalanítónak találja Magyarország és Lengyelország esetét. Ine Eriksen Soreide azelőtt nyilatkozott, hogy ma Berlinben német kollégájával tárgyal. A részletekről szólva kifejtette, hogy Oslónak már 15 országgal sikerült megállapodnia a norvég alapok felhasználásáról, vagyis, hogy az Európai Gazdasági Térség keretében nyújtott pénzeket a civil társadalom erősítésére fordítják. A magyarokkal azonban mindez idáig nem vezetett eredményre a próbálkozás, mert norvég részről megkérdőjelezhetetlen feltétel, hogy az alapot a kormánytól függetlenül kezeljék.

A politikus nem tartja jónak azt sem, hogy az amerikai elnök szűkíteni igyekszik a nemzetközi együttműködést, hiszen pl. a koronaválság megmutatta, mennyire fontosak a szoros államközi kapcsolatok. Ám az EU-n belül is látni, hogy bizonyos országok igyekeznek bezárkózni. A miniszter, aki korábban a védelmi tárcát irányította, kitért arra is, hogy Oroszország katonailag egyre aktívabb az Északi-sarok térségében. Vadászgépeik sokszor támadó alakzatban közelítenek norvég célpontok felé, ezért Oslo örömmel veszi, hogy Trump minden twitterüzenetével ellentétben Amerika – a NATO-szerepvállalás részeként – erősíti fegyveres jelenlétét a régióban.

Az oroszok persze tudják, hogy Norvégia az Észak-Atlanti Szövetség tagja. Mégis egyre agresszívabb a viselkedésük, amit a NATO nem vehet tudomásul. Norvég megítélés szerint Oroszország nem Norvégia, hanem a katonai szervezet számára jelent kihívást.

Neue Zürcher Zeitung

Az Index bedarálása után a jelentéktelenség fenyegeti a maradék független sajtót Magyarországon. Ezzel a benyomással távozott Budapestről a svájci lap tudósítója. Találkozott Dull Szabolccsal, a legnépszerűbb hírportál menesztett főszerkesztőjével, aki megerősítette neki a véleményét, mármint hogy ő a sajtószabadság elleni támadás áldozata lett. Mindenesetre az újságíró jelképpé vált. Korábbi munkatársaival egyetemben egyértelmű számára, hogy politikai okokból állították fel. A szerkesztőséget pedig alaposan megszervezett akcióval robbantották szét. Ám ezzel átlépték a vörös vonalat a média önállósága ügyében – mutat rá Dull.

A beszámoló úgy folytatódik, hogy a független sajtóorgánumok erős politikai és gazdasági nyomás alatt állnak. Az utóbbi években a leginkább kormánykritikus újságokat, portálokat vagy bezárták, vagy hatalombarát üzletemberek felvásárolták. Maradt az RTL, de az német kézben van, illetve egy-két híroldal, csak annak korlátozott a látogatottsága.

Bodoky Tamás, az Átlátszó alapítója úgy véli, hogy Orbán 100 százalékig engedelmes sajtót akar, ami roppant autoriter hozzáállás. Viszont emiatt nem hirdetnek a kritikus médiában olyan cégek, amelyek a hatalomtól függnek. Nehogy bármiféle megtorlás érje őket. Egyébiránt a kormány közvetlen elnyomó intézkedéseket nem tesz. Úgy csinál, mintha a nemszeretem média nem létezne, viszont nagyon is él a háttérben a gazdasági nyomásgyakorlás eszközeivel. Hiszen évente átszámítva 150 és 300 millió svájci frank közti összeget költ reklámra. Az Átlátszó ugyanakkor mindössze 310 ezer frankból működik. Úgy hogy kitalálta az olcsó újságírást, így tud túlélni.

Az Index viszont tömegekhez jutott el, nem ritkán napi kétmillió olvasóval. A tábor egyaránt rokonszenvezett a kormánnyal, valamint az ellenzékkel is. A presszió a hatalom részéről a tavalyi, vesztes önkormányzati választás után erősödött fel, mert a portál részletesen foglalkozott a Borkai-botránnyal. De hogy mi történt az utóbbi hónapokban a háttérben, azt Bodolai László, az Igazgatóság vezetője nem kívánta megosztani a svájci újsággal.

Sokfelől hallani azt a véleményt, hogy a Fidesz nem akarta bedönteni az Indexet, a cél a megfegyelmezés volt. Tehát hogy ne legyen annyira éles hangvétele. Úgy ahogyan az a Népszavával történt, amely működik, de óvakodik az olyan kényes témáktól, mint az Orbán közeli korrupciós ügyek. Cserében a feltételezések szerint anyagi támogatást kap a kormánytól.

Egyértelmű, hogy jelenlegi formájában vége az Indexnek, és hogy a látogatók jelentős részét el fogja veszteni. Már ha sikerül új munkatársakat verbuválni. Bodoky azt mondja, a portál nélkül az ő oknyomozó cikkeik nem jutnak majd el a széles tömegekhez. Így csak azok olvassák azokat, akik eleve nem kérnek a hatalomból.

Frankfurter Allgemeine Zeitung

A vezető német konzervatív lap azt írja a ma 90. születésnapját ünneplő Soros Györgyről, hogy az már rég nem az a spekuláns, aki egykor térdre kényszerítette a brit fontot. és ezzel jó egymilliárd dollárt keresett. „Második életében” politikai tanácsadóként és mecénásként ténykedik. De ettől még épp annyit bírálják, mint amikor az üzletben utazott. Azt persze alighanem örömmel fogadja, hogy az EU immár kész közös adósságba verni magát, azaz azt csinálja, amit Soros már 11 éve felvetett. Ám sok minden más nem az ő szája íze szerint alakul.

2004-ben például. azt mondta: szeretne Magyarországból olyan helyet csinálni, ahonnan már nem akarna kivándorolni. Akkoriban igencsak támogatta a kelet-európai másként gondolkodókat, majd a rendszerváltással megtalálta igazi célját. Létrehozta a Nyílt Társadalom Alapítványt, és az azóta 15 milliárd dollárt osztott szét, nem kis részben magyar földön.

Annak idején segítette az akkor még radikálisan liberális Fideszt, amely mára jobboldali-nemzeti lett. Orbán, az egykori ösztöndíjas, immár az illiberális demokrácia mellett tesz hitet. A CEU-nak távoznia kellett Budapestről. Egykori hazájában Sorost a migránsválság óta ellenségképnek használják. Egy törvény egyenesen azt az elnevezést kapta: Stop, Soros. Orbán gyakran antiszemita hangot üt meg, amikor a pénzemberről beszél.

Ez igencsak fájhat Sorosnak, mert az USA mellett mindmáig hazájának tekinti Magyarországot is. Egyébiránt Kelet-Európában a civil társadalom építése mellé állt, amely idegesíti a Putyin-féle autokratákat. Szerepe azonban Amerikában is vitatott, miközben Bill Gates mellett a legnagyobb adományozók közé tartozik. Csakhogy míg Magyarországon a demokrácia ellenségeivel szemben túlnyomórészt civileket és olyan, gyámolító nélküli kisebbségeket támogat, mint a romák, addig a tengerentúlon pártpolitikai alapokon a demokratákkal vállalt közösséget és időnként igen meredek kijelentésekre ragadtatja magát a republikánusokkal szemben.

Deutsche Welle

Soros György születésnapján a külföldieknek sugárzó német közszolgálati rádió összefoglalja, melyek a leggyakoribb összeesküvés elméletek a befektető ellen. Ideértve, hogy náci kollaboráns volt, spekuláns, és lakosságcserét akar. Továbbá a világot uraló háttérhatalom egyik vezetője. Azaz széleskörű hálózatot tart fenn, olyanokból, akik újságíróknak, civil aktivistáknak, polgárjogi harcosoknak nevezik magukat, valójában azonban Soros-ügynökök. Továbbá az üzletember fontos politikusokat is bábfiguraként mozgat.

A célja az, hogy egész nemzeteket fosszon meg kulturális és nemzeti identitásától, országokat tegyen rabszolgává, adósrabságba kényszerítse őket. Üzleti húzásaival már eddig is milliókat taszított szerencsétlenségbe. Most pedig azon dolgozik, hogy Európa keresztény lakossága helyére muzulmán migránsokat hozzon be. Aki ennek ellenáll, az ellen nemzetközi hazugság- és rágalomhadjáratot indít.

A milliárdos emberbarát a 80-as évek közepe óta milliárdokat fordított a demokrácia és a képzés támogatására, ám ezzel sok ellenséget szerzett magának a világban. Amúgy az összeesküvés elméletekre kár volna sok szót vesztegetni, ám amit a Deutsche Welle idáig felsorolt, azt nem más, mint Orbán Viktor veti Soros szemére. Ráadásul a kormányfő ezzel a nézetével messze nincs egyedül a földrész keleti felén. A pénzember az utóbbi években az egyik leggyűlöltebb figura lett a térségben. Sokszor hatalmon lévő politikusok formálják a róla alkotott ellenségképet. Ám egyikük sem megy olyan messzire, mint Orbán.

A nemzeti konzultáció is foglalkozik vele, ám aki nemmel felel a kérdésekre, amelyekben burkoltan már benne van a válasz, az hazafiatlannak, a nemzet ellenségének számít. A felmérések viszont azt tanúsítják, hogy a mag termékeny talajra hullott: az emberek nagy többsége kifejezetten negatív szereplőnek tartja a befektetőt, aki káros befolyást fejt ki. Sőt, azt is elhiszik róla, ami bizonyítottan hamis és légből kapott. Miközben a mottója úgy hangzik: „Szívesen keresek sok pénzt, hogy azután azt jó célokra fordítsam”.

Orbán, aki maga is Soros-ösztöndíjas volt, szívesen hangoztatja, hogy a befektető által alapított Nyílt Társadalom Alapítványok nemzeti kormányokat támadnak. A hálózat azonban csupán kitaláció, Magyarországon nemigen van olyan civil szervezet, amely csak az OSF-től kapna anyagi segítséget. A támogatások kedvezményezettjeinek nem kell számot adniuk politikai-ideológiai hovatartozásukról. Szakértők szerint nemigen van alapítvány, amely átláthatóbban működik.

Orbán kedvenc vesszőparipái közé tartozik, hogy Sorosnak feltett vágya kiszorítani Európából a keresztényeket. Ám az állítólagos Soros-tervnek semmi alapja sincs, hiába rukkol ki újabb és újabb részletekkel a magyar vezetés.

Guardian

A belorusz karhatalom brutális fellépése nyomán az EU felül akarja vizsgálni viszonyát a Lukasenko-kormányzattal, de vannak félelmek, hogy Magyarország blokkolná az esetleges szankciókat. Orbán Viktor ugyanis két hónapja arra szólította fel a szervezetet, hogy helyezze hatályon kívül a megtorló intézkedéseket Minszk ellen. Mindenesetre az unió külügyi vezetője, Borrel most kijelentette, hogy az elnyomást és a békés tüntetők letartóztatását be kell fejezni.

A jelek arra utalnak, hogy fenyegetés érte a gyerekeit, az ellenzék jelöltje ezért távozott váratlanul Litvániába. Miközben országszerte már 2. napja folytatódtak az összecsapások az állig felfegyverzett rendőrség és a tüntetők között, Tyihanovszkaja videoüzenetben utalt arra, hogy ultimátumot kapott a családja kapcsán, ezért nem volt más választása, mint elmenni. Úgy fogalmazott: „Isten nem engedte, hogy másokat olyan választás elé állítsanak, mint engem. A gyerekek a legfontosabbak az életben”.

A körülmények azt mutatják, hogy miközben igyekszik szétverni az utóbbi 26 legnagyobb megmozdulásait, Lukasenko egyre nagyobb nyomást gyakorolt az asszonyra. A litván külügyminiszter úgy nyilatkozott a brit lapnak, hogy az ellenzéki jelöltet hét órára őrizetbe vették, miután az panaszt emelt választási csalás miatt. Mindesetre nagyon úgy néz ki, hogy felolvastattak vele egy nyilatkozatot, amelyben arra hívja fel támogatóit, hogy ne demonstráljanak a kormány ellen. Ne veszélyeztessék a saját életüket.

A gyerekeit már a kampány során külföldre küldte, mert fenyegetéseket kapott. Férje, aki közkedvelt blogger, május óta börtönben van. Egy belorusz elemző szerint az asszonyt azért távolították el, mert ha lecsukják vagy vádat emelnek ellene, az csak felszította volna a tiltakozást. Így valószínűleg azt akarták bizonyítani, hogy gyenge, nem alkalmas vezetőnek. Ám annak igazából nem volt más választása, minthogy elmeneküljön.

Később legalább egy ember meghalt, több tucatnyian pedig megsérültek az újabb összecsapásokban. A karhatalom gumilövedéket és hanggránátokat vetett be, az utca a többi közt Molotov-koktéllal és petárdával válaszolt. Emellett barikádokat emelt. Úgy néz ki, hogy a tiltakozások spontán módon szerveződnek, nincs vezetőjük, bár a közösségi médiában a részvevők igyekeznek összehangolni az akciókat.

Financial Times

Magyar származású a legfrissebb amerikai pénzügyi botrány főszereplője. George Karfunkel, aki azóta elhunyt fivérével az 50-es években érkezett az Egyesült Államokba. Most azért került a érdeklődés előterébe, mert a Kodak igazgatósági tagjaként mindössze pár órával azelőtt ajándékozott 116 millió dollár értékű céges részvényt az általa vezetett ortodox zsidó jótékonysági szervezetnek, hogy a kormányzat bejelentette: 765 millió dolláros kölcsönt nyújt a vállalkozásnak a vírusfertőzés ellenszerének gyártására.

Az adomány nagy adócsökkentést tesz lehetővé az üzletember számára, miközben a papírok értéke több mint ezerszeresére ugrott. Azóta az illetékes hatóság már közölte, hogy egyelőre nem folyósítja a hitelt, kongresszusi demokrata képviselők pedig vizsgálatot követelnek. Hiszen a Kodaknak nincs köze a gyógyszergyártáshoz, ráadásul felmerül a bennfentes kereskedés gyanúja. Időközben az óriásvállalat részvényeinek jegyzése visszaesett a korábbi szintre. Karfunkel egyébként rajta volt az entebbei gépen, amelyet palesztin terroristák térítettek el 1976-ban, hogy bosszút álljanak a zsidókon, de megúszta.

ITT OLVASHATÓ

ZAUBERGARTEN

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.08.12.

Emlékszünk még Hans Castorpra talán, aki meg-, és felérkezett a hegyre, hogy az élet féltett gyermekeként merüljön el a burokban végül is azért, hogy tanulmányozza a világot. Bármilyen ellentmondás is ez. „Sokat tanultam itt a fentiek között kicsapongás és a józan értelem terén. Mindent tudok az életről…” Így kezdi delirálását a hóviharban, hogy aztán visszatérjen a síkföldre minden bölcsességekkel vértezetten. Borkai Zsolt, Orbán féltett gyermeke meg-, és leérkezett a kertjébe, hogy elmeneküljön a világ elől. Ő a kintiek közt tanult sokat a kicsapongásról, hogy józan értelemről is esetleg, az nem egészen bizonyos.

Borkai elszenvedte azt a bukást, amit az összes fideszes elszenved majd, és a sorsa is azt példázza, hogyan képzelik el ezek az életet hatalom híján, ámde minden földi javaktól vértezetten, amit addig összeloptak. Borkai felvette a megbánó, vezeklő szerzetes attitűdjét, aki hajnalban kel csirkéket etetni, elvonultan a világ zajától, mintha már megfelelt volna a bűneiért és megkapta volna a feloldozást, holott egyik sem történt meg. Hans Castorp a nagybácsik jóvoltából és a saját pénzén, míg ellenben Borkai a miénken vonult önkéntes száműzetésbe sokorópátkai birtokán, elfeledve azt az egy kérdést, az miből van.

Mindemellett, hogy egy jachton kurvázott, az másodlagos, de el nem felejthető. Beégett mintegy az ember agyába a lottyadt segge, amit Borkai szavaival a „balliberális média habosított fel”. Borkai – és minden fideszes – azt felejti el, nem az a baj, hogy akkora kanok, hanem, hogy közpénzből azok. Mint ahogyan bizonytalan eredetű a birtokának, ennek a varázskertnek az eredete is, amelynek burkából most bűnbánó szentként nyilatkozza, hogy ő már az olimpiai bajnokságával letett valamit az asztalra, és azt már soha, senki el nem veheti tőle. Egyrészt ki akarja elvenni a nyüves bajnokságát, másrészt pedig mi köze van ennek a kurvákhoz.

Borkainak kár volt megszólalnia, emellett jól tette, hogy megtette, mert elibénk rakta ezeknek az ostobaságát, akik azt hiszik, a kisebb bűnök elfedik a nagyobbakat. S ha már embernek és közembernek megbuktak, mert szaralakok, akkor olimpiai bajnokok lesznek, futballisták, és jólfésült elsőáldozók. Borkai azt hiszi, ha most elvonultan gyomlálgat a birtokán, akkor már csak az számít, száz éve dicsőséget szerzett a szaros lólengésével, és ami a kettő közt – gyomlálgatás és lengedezés a lovon – történt, az nem számít. De, számít, sőt, az számít csak igazán, mert azért gyomlálgathat a kertjében, és nem kéreget az aluljáróban...

ITT OLVASHATÓ

1,8 MILLIÁRD FORINTÉRT ŐRIZHETIK A PUSKÁS ARÉNÁT EGY ÉVIG

MFOR.HU
Szerző: TISZAI BALÁZS
2020.08.11.

ki elnyeri a feladatot, annak kinéz további két év hosszabbítás.

Újabb, a Puskás Aréna működését biztosító közbeszerzést írt ki a Nemzeti Sportközpontok, ezúttal őrzés, rendezvénybiztosítás témában. Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben elérhető dokumentum szerint

egy évre 1,8 milliárd forintot szánnak az aréna biztonságára...

ITT OLVASHATÓ

ELSZÁLLÓ ÉLELMISZERÁRAK, DRÁGA BALATON – BEROBBANT AZ INFLÁCIÓ

NÉPSZAVA
Szerző: PAPP ZSOLT
2020.08.11.

Agyonverte az inflációt a forintgyengülés és a drága Balaton. Velünk maradtak a magas élelmiszerárak is.

Nem csak az egyszerű vásárlók, de az elemzők is kikerekedett szemmel nézték a júliusi inflációs adatokat, amely a várakozásokat messze meghaladóan emelkedtek júliusban. Az KSH adatai szerint a 12 havi infláció a júniusi 2,9 százalékról – ez elemzők által várt 3,2 százalékkal szemben – egészen 3,8 százalékig emelkedett. A maginfláció – az élelmiszer és benzináraktól megtisztított mutató – 4,5 százalék lett, ami arra utal, hogy komoly inflációs nyomás van a magyar gazdaságban. 

Ennek okát az elemzők a gyengülő forintban, a drága balatoni üdülési díjakban vélik felfedezni. Júliusban leginkább a parkolási díjak, a belföldi turisztikai kiadások, a benzinár húzta az inflációt. Ugyanakkor éves szinten még mindig az élelmiszerárak tarolnak: a 3,8 százalékos inflációval szemben az ennivaló ára 7,8 százalékkal nőttek – átlagban. Mert a gyümölcsök 45 százalékkal, a zöldségek 13 százalékkal, a sertéshús pedig 11 százalékkal drágább, mint egy évvel korábban. Ez utóbbit a sertéspestis járvánnyal, a magas zöldség- és gyümölcsárakat a tavaszi fagyokkal magyarázzák. 

A meglepetést a vártnál gyorsabban növekvő tartós fogyasztási cikkek és szolgáltatások árai okozták, amelyek egyértelműen tükrözik a forint gyengülésének negatív hatásait, míg az üzemanyagárak emelkedése, illetve a jövedéki adó emelése, valamint a parkolási díjak visszaállítása szintén hozzájárult az infláció emelkedéséhez, ez utóbbiak azonban várhatóak voltak – mondta Suppan Gergely, a Takarékbank Vezető elemzője. A következő hónapokban az üzemanyagárak növekedése miatt az infláció 4 százalék közelében maradhat, majd az év utolsó hónapjaiban 3,5 százalék közelébe mérséklődhet, így idén 3,6 százalékos átlagos inflációra számítunk a tavalyi 3,4 százalék után. Az év végétől a jövő év elejéig mérsékelheti az inflációt a sertéspestis következtében elszálló sertéshúsárak kiesése a bázisból. Ezzel szemben a lényegesen gyengébb forint erősítheti az inflációt, ami egyre erőteljesebben látszik a tartós fogyasztási cikkek esetében, az új autók árának emelkedését azonban a lényegesen magasabb műszaki tartalom is befolyásolja. A lakbérek és más piaci szolgáltatások árnövekedése jelentősen lefékeződött, míg a szolgáltatások árait növelte a parkolási díjak visszavezetése, a tervek szerint pedig augusztusban érdemi díjemelés is lehet. Az üdülési szolgáltatások árait belföldön a megugró belső kereslet, külföldön a gyengébb forint növelte – tette hozzá Suppan Gergely...

ITT OLVASHATÓ

ÉVENTE TÖBB MINT 100.000 NYUGDÍJASTÓL LOPJA EL A NYUGDÍJ-KOMPENZÁCIÓT A NER

HÍRKLIKK
Szerző: HírKlikk
2020.08.11.

A brutális 3,8 százalékos infláció miatt kiszolgáltatottá vált a több mint 100.000 nyomorgó nyugdíjas, gyakorlatilag ők hiteleznek a kormánynak. A kompenzációt a legtöbben már meg sem érik, azonnal biztosítani kell a megfelelő korrekciót!

Nyugdíj-kompenzáció helyett, a sírba lök több mint 100.000 nyugdíjast minden egyes évben a kormány, hívta fel a figyelmet online sajtótájékoztatóján Korózs Lajos, az MSZP országgyűlési képviselője, a Parlament népjóléti bizottságának elnöke kedd délután, Budapesten.

Rámutatott, jóllehet a pékáruk ára több mint hét, a többi alapvető élelmiszeré több mint 16, a gyümölcsé több mint 44 százalékkal emelkedett, a kormányt hitelező nyugdíjasok túlélőinek is csak közel egy év után adja oda a Fidesz az elvárt kompenzációt...

ITT OLVASHATÓ

ÁNGYÁN JELENTÉS: TOLNA MEGYÉBEN ÍGY MŰKÖDÖTT A FIDESZ INTÉZMÉNYESÍTETT FÖLDRABLÁSA

GREENFO.HU
Szerző: ÁNGYÁN JÓZSEF
2020.08.09.

TOLNA MEGYE TELJES ÁNGYÁN JELENTÉS: Állami földprivatizáció földárverések Tolna megye (pdf 4,6 MB.)

19 megyéből a mostanival együtt eddig 13 esetében tárta fel Ángyán József agrárprofesszor, volt parlamenti államtitkár, hogy a kormányzati félretájékoztatás ellenére hogyan fosztották meg Fidesz-, illetve politika közeli vállalkozók a helyben élő földműveseket attól, hogy nagyobb birtoktestekhez jussanak az állami privatizáció során.
Az állam tulajdonában lévő közös nemzeti földvagyonunk – a villámgyors végrehajtásból következtethetően a háttérben bizonyára hosszasan előkészített[1], majd 2015 nyarán, a „migrációs válság” árnyékában hirtelen bejelentett „Földet a gazdáknak!” elnevezésű program keretében, 2015 novembere és 2016 júliusa között, három hullámban lebonyolított, és 2016 őszén törvénnyel lezárt – kiárusítását a kormányzat részéről sok csúsztatást, mi több valótlanságot tartalmazó kommunikációs kampány kísérte. A közvéleményt félrevezető kormányzati sikerpropagandára azóta is, mind a mai napig találunk – a tényektől úgy tűnik döbbenetesen elrugaszkodó – szép példákat, miniszterelnöki bemutatással megjelentetett kiadványt éppen úgy, mint miniszteri nyilatkozatokat.

[1]Bizonyára nem volt véletlen, hogy az állami földek privatizálását előkészítő állami földbérleti rendszer 2011-es indítását megelőzően a VM e területért felelős közigazgatási államtitkára, Farkas Imre – a minisztériumban alig-alig tartózkodva – az országot járta. Vélhetően – Szabó Csaba földügyi miniszteri biztossal együtt – a program kormányzati kedvezményezetteivel, a rendszer területi „vazallusaival” és „alvazallusaival” egyeztette a földek érdekkörök közti elosztását, majd e privatizációt előkészítő „koordinációs” feladatra – annak fontosságát jelezve – a kormány 2013-ban önálló földügyi államtitkárságot hozott létre Bitay Márton Örs vezetésével. (Bitayt, mint a rábízott feladat végrehajtása során „elhasználódott megbízható kádert” azután 2019-ben annak rendje és módja szerint leváltották. Friedrich Schiller nyomán: „A mór megtette kötelességét, a mór mehet.”...

ITT OLVASHATÓ

A CSÓKOSOKNAK KEDVEZŐ FÖLDPRIVATIZÁCIÓ TOLNA MEGYÉBEN IS MILLIÁRDOS ÁLLAMI BEVÉTELKIESÉST OKOZOTT – ITT A LEGÚJABB ÁNGYÁN-JELENTÉS

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: HORN GABRIELLA
2020.08.11.

Tolna megyében is jól jártak a nagyvállalkozók a kormánypropaganda szerint a „kis-, és közepes családi gazdaságok” számára indított fölárveréseken, az állam pedig sok milliárd forintnyi bevételtől esett el – állítja a legújabb Ángyán-jelentés. 

A második Orbán-kormány egykori vidékfejlesztési államtitkára, dr Ángyán József ötödik éve teszi közzé megyénként a tanulmányait a 2015-2016 os földprivatizáció korrupció-gyanús gyakorlatáról.

A legújabb anyag Tolna megyéről készült, ahol Ángyán szerint az értékesített földekből legfeljebb 15,3 milliárd Ft-os árbevétele lehetett az államnak, pedig az ott dobra vert 6.789 hektár állami földterület tényleges értéke – mai, nyugat-európai átlagos földárakkal (10-35 millió Ft/ hektár) számolva – 68 – 238 milliárd forintra tehető.

Ráadásul az elárverezett állami földek több mint felét itt is nagyvállalkozói csoportok szerezték meg, pedig a “Földet a gazdáknak” program épp nem ezt szolgálta volna. A Greenpeace Magyarország Egyesület támogatásával készített jelentés emlékeztet: a kormányzati kommunikáció még most is “30 ezer földhöz jutott földműves”-ről beszél, de az elemzést készítő professzor számításai szerint az elárverezett terület általa eddig megvizsgált 86%-ából alig több, mint 3000 fő jutott földhöz a programban.

A földosztás Tolna megyei visszásságait feltáró anyag szerint az elkelt megyei földterület 153 nyertes árverezőhöz került, ám a földek több mint 61%-át, mintegy 4.200 hektárt nem a kormánypropagandában szereplő „kis-, és közepes családi gazdaságok”, hanem 41 nyertes árverező tagja nevén mindössze 18 nagy – 100 hektárnál nagyobb területre nyertes árajánlatot tett – érdekeltség szerezte meg.

Míg a kormányzati kommunikáció szerint „a föld azé a helyben élő földművesé legyen, aki azt megműveli”, Tolna megyében a földek 75%-át nem helybeli gazdálkodó családok, hanem más településen élő, tőkeerős árverezők szerezték meg. Ráadásul az úgynevezett „helybeliek” között vannak olyan cégtulajdonosok is, akik – a földforgalmi törvény abszurd szabályozása folytán, lakhelyüktől és foglalkozásuktól függetlenül – cégük székhelye jogán válhattak úgy „szerzőképes helyi földművessé”, hogy helyben akár sohasem jártak és/vagy a mezőgazdaságot hírből is alig ismerik...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁNÉK DÖRZSÖLHETIK A TENYERÜKET

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2020.08.11.

Mészáros Lőrinc dörzsölheti a tenyerét, hiszen a Balatonnál felpörgött a turizmus az utóbbi hetekben. Miután a NER leuralta a Balatont is, nem is volt kérdés, hogy jó döntést hoztak. De a komoly bevételekben az is szerepet játszott, hogy a kormány a hazai üdülést promózza leginkább. Ez persze logikus, ezzel alapvetően nincs is probléma, hiszen a legtöbb ország kormánya a hazai turizmust erőlteti, mivel a járványt követően óriási szükség van arra, hogy fellendüljön ez a része a gazdaságnak. Érthető tehát az, hogy a több Balaton, kevesebb Adria kijelentés nem váltott ki különösebb ellenérzéseket, annak ellenére sem, hogy pont Orbán mondta ezt egy reggeli rádióadásban.

A gond azonban az, hogy a legritkább esetben segítik az emberek ezzel a magyar gazdaságot, mint inkább Mészáros Lőrincet, Tiborcz Istvánt, valamint egyéb, kormányközeli oligarchákat. Még jóval a járvány előtt bevásároltak, majd ezt követően a gazdaságélénkítő csomagból megítélt milliárdokból azonnal neki is láttak annak, hogy tovább fejlesszék a magyar tenger turizmusát. Igen ám, csak a közpénzzel kitömött oligarchák ezzel a saját vagyonukat fogják gyarapítani, nem pedig az országét, annak ellenére sem, hogy magyar üzletembereknek hazudja őket a hatalom. Magyarok persze, de nem üzletemberek, arról nem is beszélve, hogy jóval többe kerülnek mindannyiunknak, mint amennyit ők maguk termelnek az országnak.

Egy nemrégiben közzétett blogbejegyzésből kiderült, hogy egy szingapúri ötcsillagos hotelszobáért közel ugyanannyit kell fizetni, mint egy négycsillagos tapolcai szállodaszobáért, ami nyilvánvalóan minőségben meg sem közelíti egymást. De az sem titok, hogy egy olasz, spanyol, vagy görög utazás is jóval olcsóbb és sajnos színvonalasabb is, mint egy balatoni nyaralás. A balatoni árak egyszerűen elszálltak, ennek ellenére sem csökkent a kereslet, sőt. A magyar tenger környéke szinte telt házzal üzemel, ami jó hír az ott a lábukat megvető oligarcháknak és személyesen Orbán Viktornak is. A kérdés már csak az, hogy vajon miért választják az emberek ennek ellenére is a túlárazott, sokszor még az alapvető színvonalat el sem érő hazai szálláshelyeket?

...

ITT OLVASHATÓ

LESZ-E BUDAPESTBŐL MINSZK?

1000 LEÜTÉS BLOG
Szerző: HaFr
2020.08.11.

A rövid válasz: lehet, de nem holnap. Akarom-e ezt? Nem. Azt akarom, hogy megálljunk a lejtőn, mielőtt erőszakra kerülne a sor. Van emény erre? Fogyóban.

Az Orbán-rendszer sikeresen telepedett rá a magyar politikai kultúra antimodernizációs, etnicista fősodorvonalára, de ez a vonal és a vele járó közösség inkompetencia óhatatlanul a hanyatlás felé visz. Közben a rezsim elzárja a politikai ellenállásnak azokat az intézményes csatornáit, amik valóban számítanak és a lehetővé tennék a gyakorlat korrekcióját. Ha Orbán nem száll le erről a vonatról, az ország előbb-utóbb olyan állapotba kerül, amit a többség észre fog venni és hirtelenül, kétségbeesetten fog reagálni rá. Ez nem a szokványos ballib jajveszékelés (hadd dobjam ezt a csontot a kutyáknak), hanem pusztán logikus következtetés, amire -- az értelemre és a logikára -- a magyar történelem ugyan visszatérően rácáfol, de ez nem ok a büszkeségre. (Nézzünk rá a sorsunk alakulására úgy ötszáz évre visszamenően!) Az értelmet kiröhögni sokba kerül. Rövid idejű kielégülés, hosszú siránkozás, permanens tévelygés...

ITT OLVASHATÓ

„NINCS OLYAN, HOGY CSAK KICSIT SZÓLNAK BELE AZ ÚJSÁGBA. ELŐBB-UTÓBB ELMENNEK A FALIG”

444.HU
Szerző: RÉNYI PÁL DÁNIEL
2020.08.11. 

- 2005-ben a Magyar Hírlapnál volt riporter, amikor Széles Gábor elkezdte szétszedni a szerkesztőséget. 

- 2010 után átélte a közrádió, majd az Origo megtámadását, és szétesését, később pedig a VS-sztorit is.

- Az Index a negyedik hely, ahol felmondott.

- Interjú a magyar média egyik legtapasztaltabb és legtöbbet látott szerkesztőjével, az Index távozó politikai rovatvezetőjével, Rovó Attilával.

Politikai rovatvezetőként egyike vagy azoknak, akiknek ki kell tölteniük a felmondási idejüket az Indexnél. Hogyan zajlanak a mindennapok az utolsó hetekben?

A főszerkesztő-helyettesek mindent megtesznek, hogy működjünk, erőn felül is, de technikai értelemben elég gazdátlan a lap, mivel nincs főszerkesztőnk, Sztankóczy András és Szombathy Pál pedig, az ügyeket intéző két igazgatósági tag, személyesen, vagy mondjuk így, fizikailag nincs jelen az újság életében.

Bodolai László, azaz voltaképp a tulajdonosunk a felmondási hullám után nem sokkal szabadságolta magát, a felmondásokat is már egy általa kijelölt jogász kezelte.

Szerkesztői szempontból ez nem okoz fennakadást, de adódnak szokatlan szituációk abból, hogy az érkező újságírók még nálunk is kevesebbet tudnak a kialakult helyzetről.

Egyik nap megérkezett az új főszerkesztő-helyettes, majd másnap már távozott is. A minap az egyik érkező az épület előterében keresgélte a szerkesztőséget, ahová épp felvették. Egyszerűen nem volt, aki eligazítsa. Aztán bejött, maradt tíz percig, majd hazament. Azóta se láttuk...

ITT OLVASHATÓ

A KÉPZETLEN UKRÁNOKAT VONZZA A LEGINKÁBB A MAGYAR ÁLOM

24.HU
Szerző: KÁLMÁN ATTILA
2020.08.11.

Hosszú idő után megjelentek az állami jelentések a külföldi munkavállalókról.

2016 óta megötszöröződött a Magyarországon dolgozó külföldiek száma. Amikor áprilisban megírtuk ezt a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján, jeleztük, hogy arról viszont nem tudni semmit – legfeljebb sejteni lehet –, hogy kik azok a külföldiek, akik Magyarországra jöttek, mert az NFSZ adatgyűjtésre hivatkozva, korábbi gyakorlatától eltérően, nem adta ki addig még a 2018-as jelentését sem a külföldi munkavállalókról. Azóta viszont feltöltötték a 2018-as, sőt a 2019-es jelentést is, így pontosabb képet kaphatunk arról, kiket csábít a magyar munkaerőpiac.

A koronavírus-járvány valamennyire biztosan átrajzolja a hazai munkaerőpiacot, hiszen amíg az elmúlt években a munkaerőhiány volt a probléma, a gazdasági leállás miatt nagyjából százezren elveszítették az állásukat. A kormány azonban egyelőre nem hozott olyan intézkedéseket, amelyek a korábbinál jobban ösztönöznék a munkaadókat arra, hogy magyarokat alkalmazzanak. Márpedig nem véletlenül döntöttek sok helyen a külföldiek mellett: alacsonyabb bérek, könnyebb túlóráztatás, nagyobb kiszolgáltatottság, hogy csak néhány érvet említsünk. A határ menti ingázást is gyorsan újra engedélyezték a járvány ellenére.

A foglalkoztatási szolgálat jelentései mindenesetre alátámasztják azt, amit az országban járva és más statisztikákat nézve eddig is sejthettünk:

az elmúlt években elsöprő többségben ukránok jöttek Magyarországra dolgozni, közülük is főleg a képzetlenek.
Elfogyott a magyar melós, a kormány kitárta a kapukat

A külföldi munkavállalók száma az elmúlt években a legnagyobbat épp 2018-ban ugrotta, azaz abban az évben, amelyről sem az NFSZ, sem a kormány nem közölt adatokat sokáig...

ITT OLVASHATÓ

A FIATALOK PONT LESZARJÁK A FORRADALMAT

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2020.08.10.

Nagyjából ez volt az utolsó komment ahhoz az íráshoz, amely szokatlanul nagy érdeklődést váltott ki olvasóink körében, és amely nagyjából arról szólt, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetem kormányzati megszállásáról szólt, illetve arról, hogy most esély kínálkozik arra, hogy az egyetemi ifjúság szembeszáll Orbánékkal. Arra emlékeztettünk, hogy az 1956-os forradalom is a hallgatók elégedetlenségével indult, és miután a kabinet több felsőoktatási intézménynél is fenntartót vált, azaz alapítványi formára tér át, anélkül, hogy az érintett intézmények vezetőinek, hallgatóinak véleményére kíváncsi lenne, könnyen beleszaladhat a kabinet egy nagy felháborodásba, hatalmas utcai demonstrációba. Akkorába, amely meghátrálásra készteti.

Hogy a valódi helyzetet mutattuk-e be, vagy hamisan értékeltük a történteket, netán a vágyainkat vetítettük ki, nem tudjuk, azt azonban nyugodtan kijelenthetjük: a nagy érdeklődés, a magas olvasottság, a jelentős megosztás azt jelzi: a gondolat találkozott a tábor többségének reményeivel.

Másként: a magyar társadalomban tapinthatóan jelen van a változás iránti igény, de egyszersmind az is, hogy ezt a változtatást valaki más harcolja ki. Az embereknek, egyáltalán nem túlzás az idézett írás iránti érdeklődés alapján kijelenteni, elegük van abból, amit ez a tíz év hozott számukra. Igenis van egy jelentős réteg, aki nem fordít hátat a jogállam hiányának, akit igenis zavar, hogy a Fidesz minden hatalmat magához ragadott, hogy az összes, egyébként hatalmi kontrollt szolgáló intézményt maga alá gyűrt, ugyanakkor a saját embereit hihetetlen mennyiségű pénzzel tömte tele...

ITT OLVASHATÓ

SZABAD SZEMMEL: AZ EURÓPAI VEZETŐK EZÚTTAL IS VÉRSZEGÉNYEN REAGÁLNAK A TEKINTÉLYELVŰSÉGRE - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.08.11.

FT 

A vezércikk rámutat, hogy Fehéroroszország népe szabadságot akar, miközben Lukasenko rezsimje erkölcsi és politikai csődjét igazolja. De hogy miként alakulnak az események, azt nem lehet megjósolni. Ám biztosnak látszik, hogy elérkezett a fordulópont. Csalások már eddig is voltak a választásokon, csakhogy még sosem bizonyult ilyen hatalmasnak a tiltakozás, a másik oldalon pedig ennyire brutálisnak a válasz.

A rivális Tyihonovszkaja részben elrejtőzött a hétvégén, az internetszolgáltatás javarészt megszakadt, pedig az ellenzék azt akarta használni kommunikációs csatornaként. Az államfő viszont külföldi beavatkozást emlegetett. Ám közben sorra érkeznek a jelentések, hogy szabálytalanságok történtek a szavazás során, de független megfigyelők nem lehettek jelen az urnáknál. A hivatalos adatok szerint az elnök 80 százalékot szerzett, az ellenzék által végzett exit pollok ezzel szemben sok helyen éppen fordított eredményről árulkodnak. A hatalom ugyanakkor cáfolja, hogy a megmozdulásoknak halálos áldozata van. Az vízválasztó lenne a történetben.

De azt a belügyi tárca is elismerte, hogy az összetűzésekben megsérült 50 civil és 39 rendfenntartó, 3 ezer embert pedig letartóztattak. A kampány végén a több tízezres ellenzéki gyűlések megmutatták a társadalom politikai érettségét. És a nyomás nem fog enyhülni a reformok kikényszerítésére.

Az uniós vezetők elítélték az erőszakot, de nem szabad visszariadniuk a szankcióktól, még akkor sem, ha attól félnek, hogy ily módon Putyin karjaiba terelik Lukasenkót. Utóbbi nagy tehetséget árult el, amikor ki kellett egymás ellen játszani Moszkvát és Brüsszelt. De bármilyen demokratikus engedményt is ajánl fel, az csak kozmetikai változtatás volna. Ha az EU nem lép fel határozottan, az aláássa hitelét a demokratikus értékek védelmezőjeként.

Ha elszabadulnak az események és már veszélybe kerül az elnök hatalma, a Nyugatnak támogatást kell felajánlania az ellenzéknek a szabad választások megtartásához. Ám a nagy kérdés ez esetben is az, mennyire hajlandó szembeszállni Putyinnal, aki nincs oda belorusz kollégájáért, de nem szeretné, ha az ország kiválna az orosz vonzáskörből, vagy veszélybe kerülne a korosodó tekintélyuralmi vezető uralma. Azonban ennél sokkal lényegesebb, hogy társadalom szabadságot és sokszínűséget követel. Vagyis itt nem arról van szó, hogy a Fehér-Oroszország csatlakozzon a nyugati táborhoz. A tét az, hogy a nép érdekében a szemétdombra kell kihajítani egy hitelét vesztett rezsimet.

The Times

A konzervatív lap úgy látja, hogy esik szét Európa utolsó igazi diktatúrája. A nagy tömegdemonstrációk jelzik, hogy egyre nagyobb az elégedetlenség abban az országban, amely mind inkább anakronisztikusan régi időket idéz. Lukasenko régi vágású autokrata. Az persze igaz, hogy vannak más kormányok is a földrészen, ahol a gyökerek a kommunista zsarnokságig nyúlnak vissza, illetve felbukkant az erős emberek új nemzedéke: Oroszországban, Azerbajdzsánban, vagy éppen Magyarországon.

Belorusszia viszont egészen sajátságos keveréke az önkényuralomnak, az ostoba katonai szoldateszkának. Egy volt állami gazdasági elnök tartja fojtófogásban. Lukasenko idáig mindig el tudott bánni a tiltakozásokkal, de most nem így néz ki. A jelek szerint egyre több embernek van elege az önmagát nevetségessé tevő rendszerből. Az elnyomásból, a koronavírusról tett bizarr bejelentésekből és a Moszkva és a Nyugat közti fárasztó táncból. Ekkora szenvedélyeket 26 éve nem látott az ország.

De hogy milyen rétegeket érint a lázadás, azt nem tudni. Független közvélemény kutatások nem léteznek, sok más külföldi orgánum mellett a brit újság tudósítója sem kapott engedélyt, hogy a helyszínről számoljon be a vasárnapi választásról. Viszont azért az ellenzéki kampánygyűlések részvevőinek nagy száma sokat elárul a tényleges mértékről. Ám hogy mi lesz a továbbiakban, az jórészt attól függ, meddig és milyen erővel folytatódnak a demonstrációk, illetve milyen választ adnak rájuk a hatóságok. Az erőszak fokozódása feltüzelheti az ellenzéket és új tömegeket állíthat az oldalára.

Lukasenko nem olyan, aki megijed és hamar beadja a derekát. Hogy ebben a helyzetben ki mellé sorakozik fel a rendőrség és a katonaság, az kulcsfontosságú. Az elnököt bátoríthatja, hogy Putyin gyorsan gratulált neki. Lehet, hogy meggyengül ugyan, de marad. Ezzel együtt érezni, hogy megindult a végleges rothadás. A korábbi minszki brit nagykövet úgy jellemezte a helyzetet, hogy a 89-es nagy európai átrendeződés utolsó szakasza zajlik a fehéroroszoknál.

Independent

A baloldali újság akciókat vár az EU-tól és nem üres nyilatkozatokat, miután a fehérorosz diktátor megtartotta hatalmát. Ám sajnálatos módon egyelőre azt látni, hogy az európai vezetők ezúttal is vérszegényen reagálnak a tekintélyelvűségre. Miközben működnek a vízágyúk és gumilövedékkel tüzelnek a tüntetőkre. Hogy Lukasenko ilyen rémisztő módon reagál, abban 26 év után nincsen semmi meglepő. Annál kiábrándítóbb viszont Brüsszel válasza, hiszen 30 éve azt hangoztatja, hogy a liberális értékek ideológiai és gazdasági védőbástyája.

A belorusz megmozdulások azt mutatják, hogy az uniónak erősebb demokratikus feltételeket kell támasztania a diplomáciai és anyagi támogatásért cserében. Utópia azt hinni, hogy a gazdasági együttműködés leszereli az autoriter vezetőket, ezt már a magyar és a lengyel demokratikus visszarendeződés is megmutatta. Sőt, azt is, hogy a jó viszony csak felbátorítja őket.

Az EU ugyan menet közben enyhített a szankciókon, amelyeket hozzávetőleg 10 éve, két ellenzéki eltűnése miatt rendelt el, ám a tegnapi képek azt tanúsítják, hogy Lukasenkót nem érdekli a retorzió, így folytatni kell vele szemben a harcot az alapvető jogokért, a jogállamért. És ha most Brüsszel nem cselekszik határozottan az erőszak láttán, akkor az veszélyes precedensként szolgál az elnök számára, hogy bármikor megszegje vállalt kötelezettségeit. És csak erősíti a diktatúra gyökereit, miközben a térségben ott az orosz fenyegetés.

Az unió semmit sem tett, hogy mérsékelje az államfő befolyását a közmédiában és a biztonsági erőknél. Pedig meg kellett volna követelnie a lényegi változtatásokat. Ha az unió nem szerez érvényt az emberi méltóság tiszteletben tartásának a partnerség ellenében, akkor az milliók életére hat ki a földrészen. Ha Európa megint becsukja a szemét az elnyomás láttán, akkor felelős lesz, hogy mindennapossá válik az ilyesfajta gyakorlat.

Kurier

20 ország 30 környezetvédelmi szervezete meg akarja akadályozni, hogy nagy szálloda épüljön a világörökség részének számító Fertő-tó magyar partján. A zöldek közös levélben fordultak az UNESCO-hoz, azt követelve, hogy a tavat sorolják át a veszélyeztetett tájegységek közé, miután a fertőrákosi terv a múlt hónap végén már megkapta az engedélyt a magyar hatóságoktól. Az ellenoldal még három napig jelentheti be kifogásait, de a szomszédos Burgenlandban még azt sem tudják, mire vonatkozik a zöld jelzés.

Annyi bizonyos, hogy egy százágyas hotel létesülne, de a 75 millió eurós projektnek része, hogy parkolót alakítanak ki 800 autó számára, teniszpályák is lesznek és bővítik a kikötőt. A környezetvédők épp ezért attól félnek, hogy az idegenforgalom legázolja a természetet. Ők már tavaly sürgették, hogy készüljön hatástanulmány, ám az illetékes magyar tárca csupán annyit közölt, hogy az aggályok megalapozatlanok. 

Deutsche Welle

Úgy néz ki, hogy végleg megpecsételődött a Lukács-Archívum sorsa. Bár az intézményt már két éve bezárták – a bírálók szerint politikai okokból – a volt munkatársak tovább küzdöttek a a 20. század egyik legjelentősebb marxista filozófusának munkásságát őrző központ újranyitásért. A tudós ebben a Belgrád rakparti lakásban élt és dolgozott 1945-től egészen 1971-es haláláig. Azóta szakértők egymásnak adták a kilincset, hogy kutassák munkásságát.

Mesterházi Miklós, aki maga is filozófus, 40 évig volt az archívum munkatársa, majd elbocsátották, a hagyatékot pedig elszállították az MTA egyik raktárába. Azt mondja, ily módon egy olyan intézményt adtak fel, amelyre minden város, minden tudományos közösség büszke lenne. Az Akadémia ugyanakkor arra hivatkozott, hogy fel kell újítani az ingatlant, de a munkálatok azóta is váratnak magukra. Az ellentábor azt mondja, hogy a létesítmény évek óta szálka volt az Orbán-kormány szemében, mert a rendszer kommunista gyilkosnak tartja Lukácsot, miután az 1919-ben állítólag utasítást adott dezertált katonák kivégzésére.

Mesterházi a többekkel együtt létre hozott Lukács-Archívum Nemzetközi Alapítvány képviseletében próbált zöld ágra vergődni a Tudományos Akadémiával, ám immár reménytelennek látja a dolgot, éspedig főként azért, mert úgy gondolja, hogy a háttérben a hatalom által kifejtett nyomás áll. A dialógus csupán színjáték volt és a miniszterelnöknek egyszer s mindenkorra sikerült eltávolítania az irattár jelentette „szégyenfoltot”. De azért a korábbi alkalmazottak nem adják fel a kutatómunkát, csak éppen a saját szakállukra, állami segítség nélkül végzik. Az eredményeket a neten teszik közzé.

A Deutsche Welle megjegyzi: Thomas Mann annyira csodálta Lukácsot, hogy a Varázshegy egyik figuráját róla mintázta meg. A filozófus fő műve, a Történelem és osztálytudat jelentősen befolyásolta a Frankfurti Iskolát, valamint az Új Baloldalt is. Maga a tudós a kommunizmus és a kapitalizmus békés egymás mellett élését hirdette, a harmadik út fontosságát hangoztatta. Lakása a szocializmus idején az ellenzék találkozóhelyének számított. Olyanok jártak oda, mint Konrád György és Heller Ágnes, akik az Orbán-rezsim legélesebb kritikusai közé tartoztak. Alighanem osztotta volna véleményüket a mesterük is.

ITT OLVASHATÓ