2020. október 31., szombat

TISZTELET

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2020.10.31.


A nyolc nappal ezelőtti, az SZFE hallgatói és támogatóik által szervezett október 23-i demonstráció után kicsit újra kikerült a fókuszból a polgárság egyetemi autonómiáért folytatott küzdelme. Pedig nagyon fontos, hogy ne merüljön se a feledés, se a közöny homályába ez a történet. Ha másért nem, azért, mert holnap lesz pontosan két hónapja, hogy a diákok blokád alá vonták az egyetemet, 60 napja szívatja őket a demokratikusan megválasztott rezsim és katonái.


Annak ellenére, hogy azóta volt már jópár, a százezredes gépesített kancellár és a rendezőből politikai komisszárrá lett kuratóriumi elnök által megtestesített hatalom fejéből kipattant izmozási mutatvány, a diákok és az egyetemi polgárság ellenállása miatt az önkény még nem érezheti győztesnek magát. Mert a helyzet megoldását egyetlen dolog jelenthetné: ha az önkritikára képtelen hatalom meghátrálna, visszavonná az egyoldalúan, senkivel nem egyeztetve, sunyiban, éjszaka benyújtott (szevasz, Semjén) és a fideszes szavazógépezeten lóhalálában átnyomott törvényt, és a nulláról kezdődnének a tárgyalások, meghallgattatna a másik fél is, és a másik fél véleményének figyelembe vételével kompromisszumos megoldás születne.

Az elmúlt hét állóvizét csak Vidnyánszky Attila brüsszeli távmeghallgatás keretében előadott koncentrált ámokfutása törte meg, ami annyira méltatlan egy állítólag tehetséges művészemberhez, hogy én szégyellem magam helyette. Mindazonáltal remélem, a direktor úr gyógyul, és hátha arra is van mostanság némi ideje, hogy egy kicsit magába szálljon, és szembenézzen azzal, hogy mennyi kárt okozott azzal, hogy megrészegült a (politikai) hatalomtól, és elhitte, hogy ő népszerű, neki csak igaza lehet, ő bármit megengedhet magának, az ő elképzeléseit egy egész szakma osztja, és nem is kell leereszkednie hozzájuk, a szakmához, nem kell egyenlő félként kezelnie a pályatársait, a regnáló rezsimhez dörgölőzés minden ajtót kinyit, minden tiltakozó hangot elhallgattat, minden ellenállást felszámol. Nem jött be. Ahogy az internet vagy az áram lekapcsolása sem jött be, ahogy a zárak lecserélése sem jött be, ahogy a fenyegetőzések és a rágalomhegyek sem jöttek be. Eddig.

Úgyhogy újabb érdekes húzással állt elő a Színház és Filmművészetért Alapítvány kuratóriuma...

FÜLKE AZ AMERIKAI ELNÖKVÁLASZTÁSRÓL: EBBŐL POLITIKAI PURPARLÉ LESZ

HVG ONLINE / FÜLKE
Szerző: BALLA GYÖRGYI
2020.10.31.


Mindkét oldal csalást kiálthat a HVG külpolitikai újságírója, Nagy Gábor szerint. A példátlan mennyiségű levélszavazat okozhat meglepetéseket.

A november 3-i amerikai elnökválasztás egyszerre lesz ijesztő és szórakoztató. A hvg.hu közéleti podcastjából, a Fülkéből kiderül, hogy miért Orbán Viktor az egyetlen európai miniszterelnök, aki Donald Trump győzelme mellett áll ki, és játszik lényegében vabankot. A beszélgetésben szóba kerül még, hogy

- előfordulhat-e a 4 évvel ezelőttihez hasonló, a közvélemény-kutatási adatokra és a tényleges szavazatarányokra is rácáfoló meglepetés-győzelem,

- melyek a billegő államok,

- kinek kedvez a magas előválasztási részvételi arány,

- hogyan változhat meg Magyarország és az Egyesült Államok kapcsolata, ha Trump marad az elnök, és hogyan, ha Biden győz.

VIKTOR ÉS MÁRTON TESTVÉR

AZONNALI
Szerző: MOLNÁR RÓBERT
2020.10.31.


Az egyik a lezüllött egyházat meg akarta reformálni, a másik az egyházat a hatalom szolgájává akarja zülleszteni. Több, mint félezer évvel a reformáció után a magyar keresztény egyházak egyre inkább egyetlen párt egyházává lettek...

A BETEG MAGZAT KÖTELEZŐ MEGSZÜLÉSE A VALLÁSOS LENGYELEKNEK IS SOK – EBBE BELEROPPANHAT KACZYŃSKI RENDSZERE

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ZSUPPÁN ANDRÁS
2020.10.31.


A rendszerváltás óta a legnagyobb demonstrációt tartották Varsóban az abortusz szabályozásának szigorítása miatt. Bár a lengyel és a magyar kormányt az európai politikában általában egy lapon szokás említeni, ami most történik, az éppen az alapvető különbséget mutatja: míg a Fidesz barométerpolitikát folytat, s szinte kizárólag a bázisának, valamint a többségnek tetsző intézkedéseket hoz, Jarosław Kaczyński egyébként is gyengélkedő rendszere a járvány kellős közepén húzott olyat, amit még a vallásos lengyelek többsége sem helyesel. Minden azt mutatja: a lengyel vezetés valóban világnézeti alapon áll, amely most felülírta a politikai racionalitást is. Beleroppanhat a Kaczyński-rendszer...

KÉT NAGY POLITIKAI GÉPEZET HARCA, AMI A VÉGLETEKIG POLARIZÁLTA A VÉLEMÉNYEKET: MI AZ AMERIKAI VÁLASZTÁS TÉTJE?

G7.HU
Szerző: STUBNYA BENCE
2020.10.31.


Egy szélsőségesen megosztott társadalom választ új elnököt jövő kedden az Amerikai Egyesült Államokban, ugyanakkor az is elképzelhető, hogy akár hetekig nem derül ki, hogy a demokrata Joe Biden vagy a republikánus Donald Trump lesz-e a győztes.

Ebben az esetben lehet igazán nagy jelentősége annak, hogy az utóbbi hetekben rekordgyorsasággal választották meg főbírónak Amy Coney Barrettet. A levélszavazatok miatt ugyanis a szokásosnál jóval bonyolultabb választási procedúrára számíthatunk, és szoros eredmény esetén elképzelhető olyan kimenetel, amiben a legfelsőbb bíróságé lesz a döntés, amin ráadásul óriási a nyomás Donald Trump részéről, aki hónapok óta arról beszél, hogy demokraták választási csalásra készülnek.

Barrett megválasztása az egyik legfrissebb példája az amerikai politika íratlan demokratikus normáinak felrúgására, amiben bővelkedett Donald Trump elnökségének elmúlt négy éve. Ráadásul mindez egyúttal a Trump mögött álló ultrakonzervatív mozgalom több évtizedes munkájának végső diadalát is jelentette.

Nagy kérdés lesz, hogy a most sokkal esélyesebbnek tűnő Joe Biden megválasztása esetén a demokraták milyen mértékben próbálkoznának valamilyen módon korlátozni az abortusz szigorításával és Obama egészségügyi reformjainak visszacsinálásával szemezgető konzervatív bírói többséget, vagy hogy képesek lesznek-e a demográfiai folyamatok miatt nekik kedvező demokráciareformokat véghez vinni.

A témában az elmúlt hetekben több cikket is író Kasnyik Mártonnal többek között arról beszélgettünk, hogy mi várható a jövő keddi elnökválasztáson, milyen demográfiai és politikai trendek határozták meg a választási kampányt, illetve hogy szélesebb kontextusban mi a helyzet az elmúlt években nem kifejezetten jó bőrben lévő amerikai demokráciával.

TÉLI CIPŐ, FOGORVOS, EGY SZÉP KARÁCSONY: ERRE KÖLTENÉK A SZOCIÁLIS ÁGAZAT DOLGOZÓI AZ 500 EZER FORINTOS PLUSZJUTTATÁST

MÉRCE
Szerző: CSENGEL KARINA
2020.10.31.


Online sztrájkba kezdett
a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) október 27-én a szociális ágazat dolgozóinak 500 ezer forintos pluszjuttatásáért. A szakszervezet hangsúlyozza: nem vitatja az egészségügyi dolgozóknak kiszabott jutalmat, sőt együtt örül velük. Ugyanakkor kiemeli, ugyanilyen mértékű elismerés jár a szociális ágazat minden dolgozójának is. A sztrájk részeként a szakszervezet Facebook-oldalán arról kérdezte az ágazat dogozóit, mire költenék az 500 ezer forintos jutalmukat, amennyiben ők is megkapnák azt.

Mint arról korábban Köves Ferenc, a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete (SZÁD) elnöke Mércének beszámolt,

a dolgozók majdnem 80 százaléka a garantált bérminimumot kapja (2019-ben bruttó 195 ezer forint volt), ezt pedig jól tükrözik az MKKSZ-hez beérkezett levelek és kommentek is.

Legtöbbjük olyan régóta halogatott, a mindennapi élethez és testi-lelki jólléthez szükséges dolgokra költene, ami a jelenlegi bérükből megfizethetetlen: saját, vagy családtagjaik egészségére, karácsonyi ünnepségre, gyerekeikre, lakhatásukra vagy egy kis pihenésre...

VISSZASZORÍTHATJUK A JÁRVÁNYOKAT, DE ÉVENTE HÚSZ-HARMINCMILLIÁRD DOLLÁRBA FOG KERÜLNI

QUBIT
Szerző: HEGYESHALMI RICHÁRD
2020.10.30.


Új megközelítésre van szükség ahhoz, hogy a jövőbeli járványok ne végezzenek több millió emberrel – írja egy új kutatásra hivatkozva a BBC. A jelentést egy, az ENSZ által alapított szervezet, az IPBES (Kormányközi Tudományos-Politikai Platform a Biodiverzitásról és az Ökoszisztéma-szolgáltatásokról) készítette.

Az IPBES jelentése szerint fontos lenne, hogy megakadályozzák az emberek, a vadon élő állatok és az állattartás keveredését, mert csak így csökkenthető annak a kockázata, hogy a baktériumok és vírusok átterjedjenek az állatokról az emberekre. Ezenfelül egészségügyi ellátást kéne biztosítani a magas kockázatú területeken az állatok közelében élő embereknek, mert ez meggátolhatja a betegségek szélesebb körű elterjedését.

Mindehhez arra lenne szükség, hogy világszerte közös megközelítést alkalmazzunk, mert a világjárványok csak így előzhetők meg. Bár ez sok pénzbe kerülne, a jelentés szerzői szerint mindez százszor olcsóbb lenne, mint amennyibe a járványok következményei kerülnének.

A dokumentum arra is kitért, hogy

- az embereknek abba kellene hagyniuk a vadon gyarmatosítását, és kevesebb húst kellene enniük, mivel a modern ipar a fő kapcsolatteremtő az emberek és a kialakulóban lévő kórokozók között;

- a kormányoknak együtt kellene működniük a jövőben a járványok megelőzése érdekében, és gyorsan el kellene fojtaniuk a járványok kitörésének gócpontjait;

- ha nem sikerül összehangolt globális tervet készíteni, a jövőben jóval többen fognak meghalni a Covid-19-nél veszedelmesebb járványok miatt a Földön.

Az IPBES szerint a ma zajló világjárvány jövő nyárig nagyjából 16 billió dolláros kárt fog okozni a világgazdaságnak. Ugyanakkor azt is megállapították, hogy a megelőző intézkedések – például a vadon élő állatok kereskedelmének visszaszorítása – évente 22-31 milliárd dollárba kerülne. Bár ez nagy összeg, de mégis eltörpül a koronavírus okozta gazdasági válság költségeihez képest.

A jelentés szerzői szerint a járványkockázat évről évre növekszik: évente több mint öt új betegség jelenik meg. Ez nem meglepő, ha tudjuk, hogy az emlősök és a madarak több mint egymillió, ma még ismeretlen vírust hordozhatnak. Az ebola és a zika, illetve más fertőző betegségek (influenza, HIV, koronavírus) nagyjából 70 százaléka állatoktól származik. Ezek a betegségek könnyen átugorhatnak az egyik fajról a másikra, ha az emberek a vadon élő állatállománnyal érintkeznek...

EGYÜTT ÉLNI A VÍRUSSAL

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: MIHÁLYI PÉTER
2020.10.30.


Győzni nem lehet

Jelen állás szerint azoknak a svéd, német és amerikai virológusoknak volt igazuk, akik már a világjárvány kezdetén úgy látták, hogy az új típusú koronavírus nem győzhető le. A belátható jövőben együtt kell élnünk vele, miként több ezer éve (!) együtt élünk háromféle, emberekre is veszélyes influenzavírussal (A‑, B‑ és C‑típus), illetve a már évtizedek óta ismert, ötfajta (régi típusú) humán koronavírussal is. Ha figyelmesen hallgatjuk Macron elnök vagy Merkel asszony beszédeit, észre kell vennünk, hogy hónapok óta már ők is együttélésről beszélnek. Azt mondani, hogy „a vírus legyőzhető”, hogy „együtt sikerülni fog” és hogy „mindenkit meggyógyítunk” stb. – ez alaptalan hencegés csupán.

Nagyon egyszerű a magyarázata annak, hogy ezt az új vírustörzset miért nem lehet sarokba szorítani (vagyis megakadályozni, hogy embereken élősködjön és megbetegítsen): a koronavírusok jól elvannak emlősállatokban, illetve a madarakban is. Köznyelvien szólva, bőven van hova elbújniuk és kisebb vagy nagyobb mértékben alakot váltaniuk, azaz mutálódniuk, akkor is, ha már a Föld közel 8 milliárd lakosa mind átesett a fertőzésen, és így rezisztenssé vált a vírus ezen típusától származó, ismételt megfertőződéssel szemben. Pontosan ez a magyarázata annak, hogy az influenzavírusok is minden évben újratámadnak.

A fentiekből azonban egy drámaian súlyos érdekellentét is adódik. Egy adott populáció esetében – legyen az egy ország vagy akár a Föld egésze – a közös érdek az, hogy az elkerülhetetlen átfertőződési folyamat minél gyorsabban menjen végbe. Másfelől viszont minden egyén (a csecsemőktől az aggastyánokig) és minden csoport (legyen az egy bölcsőde vagy egy egész ország) – abban érdekelt, hogy ő éppenséggel ne kapja el a fertőzést. A már jól ismert pandémiák története ugyanis azt valószínűsíti, hogy a nyájimmunitás eléréséhez most is elegendő lesz, ha 10 szomszédunk közül csak 6 vagy 7 esik át a fertőzésen. Ők, pontosabban a fertőzést túlélők immunrendszere alkotja majd azt a védőhálót, amely elpusztítja a COVID–19 névre keresztelt világjárvány SARS‑CoV‑2 nevű kórokozóját – anélkül, hogy mi magunk is megfertőződnénk...

ITT OLVASHATÓ


A MÁSODIK HULLÁM KORONAVÍRUSOSAINAK VÁLLÁT NAGYOBB FELELŐSSÉG NYOMJA, MINT AZ ELSŐ HULLÁMOSOKÉT

444.HU
Szerző: FŐDI KITTI
2020.10.31.


A magyar egészségügy és a hatóságok mintha már elengedték volna, hogy a második hullámban ellenőrzés alatt tartsák azokat, akik elkapták a vírust.

Így az ő esetükben szinte csak a saját felelősségükön múlik, hogy megfertőznek-e másokat vagy sem.

Míg az első hullám alatt még a külföldről hazaért tünetmentes embereket is naponta ellenőrizte a rendőrség, addig ma már piros karanténlapot se kap mindenki, és telefonon se feltétlen érdeklődnek a kontaktokról. A házhoz kivonulós rendőrségi ellenőrzés is csak szúrópróbaszerű lett. Sőt, mire a koronavírusosok egyáltalán papírt kapnak arról, hogy fertőzöttek, már rég meggyógyultak - vagy épp, hogy még egyáltalán nem, ezért csak a saját benyomásaikon és felelősségükön múlik, hogy mikor döntenek úgy, hogy elhagyják a karantént.

Napokig találgatod, hogy mi bajod

Tavaszhoz képest most azért sincs egyszerű dolguk sem a háziorvosoknak, sem a potenciális koronavírusosoknak, mert nagyon könnyű összekeverni a tüneteket az őszi hónapokban gyakori megfázással és influenzával. A háziorvosok emiatt nem feltétlen rendelnek rögtön tesztet, főleg ha nincs kontakt személye a páciensnek.

Az egyén felelőssége már itt elkezdődik, ugyanis a tapasztalatok szerint az első tünetek észlelése és a teszteredmény megkapása között nagyjából egy hét telik el...

204 MILLIÁRD: TÖBBET KÖLTÜNK AZ ATLÉTIKAI VB INFRASTRUKTÚRÁJÁRA, MINT A PUSKÁS STADIONRA

24.HU
Szerző: PETŐ PÉTER
2020.10.31.


A pénteki Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint 204 milliárdot szán a kormány a Nemzeti Atlétikai Stadion, a gyalogos és kerékpáros híd, valamint a kapcsolódó létesítmények felhúzására és a megvalósítási időszakban való üzemeltetésére.

Budapest 2023-ban ad otthont az atlétikai világbajnokságnak, amelyhez a Duna-part mellett, Ferencváros déli részén, illetve Észak-Csepelen terveznek atlétikai központot: a versenyek többségének otthont adó stadiont 40 ezer nézőre tervezik.

Az atlétikai projekt méretét jelzi, hogy noha a stadion sokkal kisebb, mint a 67 ezer néző befogadására alkalmas Puskás Aréna, az összköltsége – a kiegészítő beruházásoknak, például a gyalogos és kerékpáros hídnak köszönhetően – meghaladja a futballstadionét (204 milliárd kontra 190 milliárd)...

SZABAD SZEMMEL: LEÁLDOZNAK-E AZ EURÓPAI POPULIZMUSNAK, HA TRUMP MEGY? - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.10.31.


Frankfurter Rundschau


A luxemburgi külügyminiszter arra számít, hogy leáldoz az EU-ban a populizmus fénykora, ha Trump alulmarad a három nap múlva esedékes választáson, mert az olyan politikusok, mint Kaczynski, Orbán, Salvini és Le Pen számára az USA nem volna többé viszonyítási pont, nem hivatkozhatnának az amerikai elnökre. Persze ettől még maradnának a gondok Európában, hiszen például a magyar kormányfő immár 10 éve fűrészeli az ágat a jogállam alatt.

Asselborn bízik benne, hogy az amerikaiak felismerik: az egész világ jövője, a demokrácia átfogó értékrendje függ attól, miként voksolnak, mert az könnyen végzetesnek bizonyulhat, ha Washingtonban az megy tovább, mint ami az eltelt négy évben folyt. Ennek megfelelően az erősebb joga helyett ismét a nemzetközi szabályoknak kell érvényesülniük, le kell áldoznia az illiberalizmusnak és a nacionalizmusnak.

Hiszen a mostani elnök egészen páratlan abban az értelemben, hogy egyetlen elődje sem osztotta meg ilyen mértékben a világot. Ám ez így folytatódhat ezért reméli Asselborn, hogy Biden fut be elsőnek. De vele sem lesz azonnal harmonikus az EU viszonya, nem lehet visszahozni a 2016 előtti állapotokat. Az USA társadalma teljesen széttagolt és egy új elnök sem tekinthet el saját országa érdekeitől. Úgy hogy lenne bőven ütközési pont, lásd a Kínához és Oroszországhoz fűződő viszonyt, valamint a kereskedelmi ellentéteket.

Ilyenformán elsősorban a politikai légkör lenne más, de az is óriási fejlemény volna. Tehát ha a transzatlanti együttműködés kulturáltabbra és komolyabbra váltana. És nem azt kellene folyton Washingtonból hallani, hogy „America first, America first”. Biden fontosnak tartja a nemzetközi intézményrendszert, és közös erővel kívánja rendezni az olyan problémákat, mint a klímaváltozás és a Covid-19, ideértve annak gazdasági kihatásait is. Márpedig ez a döntő eltérés Trumphoz képest.

New York Times

A kommentár arra hívja fel a figyelmet, hogy Amerika csak magára vethet, ha lehetővé teszi, hogy hivatalában maradjon egy olyan elnök, aki lábbal tapos a normákon, megosztó, korrupt hazudozó. Ez esetben a világ nem kisiklásnak fogja tekinteni az utóbbi négy esztendőt, hanem úgy, hogy az USA mára valóban megváltozott. Hiszen megint csak olyan vezetője volna, aki nem ismeri a szégyenérzetet, pártjának nincsen gerince és egy olyan tévéhálózat támogatná, amelynek fogalma sincs a tisztességről.

Jó hír persze, hogy az USA túlélte az elnök folyamatos törvényszegéseit, az alapértékek továbbra is sértetlenek. A károk persze nem csekélyek, de a rákos szövetek nem álltak össze daganattá. Még gyógyítható, mert nem terjedt át a csontokra és a nyirokrendszerre. Viszont ha kap még négy évet Trump, aki az egész világnak sokat ártott, akkor odalesznek azok az értékek, normák és intézmények, amelyeket az ország korábban kétségbevonhatatlannak vett.

A következményeket azután világszerte érezni lehetne. Hiszen külföldön már nem hinnének abban, hogy valahol a szivárvány fölött van egy hely, ahol a tudósítások még szentnek tartják az igazságot, ahol a legtöbb bíróság valóban igazságot akar szolgáltatni. Ez esetben mindenütt komorabbra fordulnának a dolgok, mert már nem tudnának reményt meríteni Amerikából mindazok, akik saját kormányukat bírálják.

Az autoriter vezetők már kiszagolták ezt, Törökországtól, Kínán, Oroszországon és Magyarországon át, egészen Brazíliáig. Az elmúlt évek felbátorították őket. Tudják, hogy sokkal gátlástalanabbul ölhetik meg, mérgezhetik meg, vethetik börtönbe, kínozhatják vagy cenzúrázhaták az ellenfeleket, ha nem kell megtorlásra számítaniuk a tengerentúlról, amíg udvarolnak a mostani elnöknek vagy fegyvereket vesznek tőle. 

Le Monde

Az elemzés súlyos megosztottság és értetlenség forrásának nevezi a jogállamot, amit – kellő eszköz híján - az Európai Bizottság nem tud kikényszeríteni, de aminek már a meghatározásával baj van. Az Európai Szerződés 2. paragrafusa ugyan tartalmazza, hogy az unió a jogállami értékekre épül, de pont azokból űz nyíltan gúnyt Magyarország és Lengyelország. A két kormány ugyanakkor divatszónak minősíti a jogállamot, illetve olyan fogalomnak, ami jogilag nem is létezik, vagy azt állítja, hogy az túlságosan is elnagyolt, így igazából nem lehet mérni.

A nyári uniós csúcs mindenesetre előirányozta, hogy az uniós támogatásokat csak azoknak a tagoknak fizetik ki, amelyek eleget tesznek a demokratikus játékszabályoknak. De ehhez előbb meg kell határozni, hogy mi fán terem a jogállamiság. Mert ha például az igazságszolgáltatás függetlenségét vesszük, akkor azt látjuk, hogy Magyarországon a főügyész csak az Országgyűlésnek tartozik elszámolással. De Polt Péter, Orbán bizalmasa még sosem merészkedett odáig, hogy vizsgálatot indítson a miniszterelnök jó pár barátjának korrupciós ügyeiben, amikor azok európai pénzekből tömték tele a zsebeiket.

De hasonló példákat lehetne hozni a bírák függetlensége, a közmédia, az egyetemek, a jegybank önállósága kapcsán is. Vagyis a kérdés meglehetősen összetett, ám ez afelé tereli a jogállami mechanizmus ellenfeleit, hogy elutasítsák az egész feltételrendszert. Orbán Viktor ugyan sosem árulta el, miben is áll pontosan az illiberális demokrácia, de azért volt bizonyos visszhangja annak, hogy kettős mércével vádolta meg Brüsszelt. Úgyhogy az EU-nak szüksége volt némi csalafintaságra, hogy a többi közt a Lex Soros ügyében kivívja igazát az Európai Bíróság előtt. Azzal együtt, hogy ezek az ítéletek sokszor túl későn születnek meg.

Persze a Velencei Bizottság, de az unió végrehajtó testülete is meglehetősen pontosan körülhatárolta az elmúlt években a jogállam fogalmát, vagyis mint a Middlesex-i Egyetem két kutatója rámutat: a konszenzus már létrejött, még akkor is, ha nem minden tagország csatlakozott hozzá. Donáth Anna azt hangsúlyozta nemrégiben napvilágot látott cikkében, hogy a vitának a hatalom tényleges gyakorlatára kell összpontosítania, nem pedig arra, hogy formálisan megvannak-e a fékek és ellensúlyok, mivel azok már jó ideje nem működnek Magyarországon.

Die Presse

Hogy a múlt krónikásai miként fogják megítélni az Orbán-korszakot, azt senki sem tudja. Még Paul Lendvai sem, aki két fejezettel egészítette ki jó 20 éve megjelent alapművének legújabb kiadását a magyarok ezeréves történelméről. Azt foglalja össze az új részben, hogy mi történt a rendszerváltás óta.

Keserűen leszámol a baloldallal, a posztkommunistákkal, akik erkölcsi csődbe vitték a korrupt rendszert, kudarcot vallott a politikai és gazdasági értelemben egyaránt hozzá nem értő balközép elit. Mondani sem kell, hogy utána nem valami jobb következett, hiszen egészen példátlan Európában a mai hatalomkoncentráció. Hogy a rezsim visszalép az egypártrendszer felé, igaz, áldemokratikus homlokzattal.

Lendvai azt tartja nyugtalanítónak az illiberális demokráciában, hogy nem látható, hol van a vége, ami egészen egyedülálló a magyar történelemben. Ám ebben a recenzens nem ért vele egyet, mert ugyan a magyaroknak már arcizmuk nem rezdül a járványszerű korrupció, illetve az egész államot behálózó urambátyám-viszonyok láttán, de egy nap lecsaphat a magát becsapva érző lakosság dühe.

Meg egyébként is mit számít egy vagy két évtizednyi orbáni uralom ezer évhez képest?

Politico

Zgut Edit úgy látja, hogy a PiS számára kifizetődik a nők ellen vívott háborúskodás. A German Marshall alapítvány, valamint a Visegrád Insight kutatója, aki korábban idehaza a Political Capitalnél dolgozott, úgy véli, hogy a lengyel kormánypárt azért szigorította meg igencsak az abortuszjogot, mert a stratégiája az, hogy egymás ellen fordítsa a társadalom két felét, és növelje saját, konzervatív támogatóinak táborát. Úgyhogy boldogan vágott bele a harcba, mert neki a hazai erőviszonyok számítanak, és nem az, hogy mit mondanak róla külföldön.

A Jog és Igazság számára ugyanis a félelemkeltés és álellenségek gyártása jelenti a táptalajt. A tiltakozások pedig remek alkalmat nyújtanak az identitáshoz kapcsolódó félelmek gerjesztésére, annak bizonygatására, hogy meg kell védeni a „hagyományos értékeket”. Kaczynski egyenesen kulturális polgárháborúról beszél, meg hogy meg kell védeni az egyházakat, különben megsemmisül az ország. Úgy állítja be, mintha a lengyel társadalom alapjait és így a népet érné támadás.

Ily módon igyekszik mozgósítani a híveit, illetve megakadályozni, hogy rivális-szövetségese, Ziobro igazságügyi miniszter elcsaklizza tőle a PiS szélsőséges szárnyát. De a módszer arra is szolgál, hogy elvonja a figyelmet a járvány okozta súlyos gondokról. Mert mondhatja azt, hogy a megmozdulások miatt emelkedik a fertőzések száma.

Csakhogy a folyamat könnyen átcsaphat nyílt erőszakba, ahogy az történt két éve, amikor meggyilkolták Gdansk liberális polgármesterét. Európának már csak ezért sem szabad hallgatnia. Egyben sokkal határozottabban ki kellene állnia, mivel egyre rosszabbra fordul a lengyel jogállam helyzete. A Bizottságnak szerződésszegési eljárást kellene indítania, amiért a PiS törvénysértő módon megváltoztatta az Alkotmánybíróság és a Nemzeti Bírói Tanács összetételét. Nem szabad, hogy Lengyelország büntetlenül megússza.

MÁRTON ANDRÁS: KELLEMETLEN, ÖREG, BUTA, DESPOTA, KÉPMUTATÓ, ARROGÁNS PÁRT VEZETI AZ ORSZÁGOT

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2020.10.31.


„Vidnyánszky körül csak a kontraszelektált, tehetségesként soha számon nem tartott személyek gyülekeznek, akik úgy érzik, eljött az ő idejük. Valójában ez az egyik legnagyobb bűn, amit ez a hatalomtól kigömbölyödött, önmagát eláruló politikai báb elkövetett. Megrészegedett a hatalomtól, mint a lepke a gyertyafénytől, de ez lesz a veszte is. Kevés gyűlöltebb figurával találkoztam a magyar színházi életben hosszú életem során, mint ő„ – így fogalmazott Márton András 77 éves, Jászai Mari-díjas színész, rendező a Hírklikknek. Azt is elmondta, hogy a színművészeti egyetem ellenállása egy politikai fordulat előjátéka lehet. A mai Magyarország legaktuálisabb darabjának pedig Brecht művét tartja, az Állítsátok meg Arturo Uit. Szívesen meg is rendezné.


– Ön mégiscsak az egykori Orbán-kormány diplomatája volt. Vállalna ma is ilyen feladatot mellettük?

– Semmiképpen! Elsősorban nem értek egyet a jelenlegi kurzus külpolitikájával. A keleti orientáció nem az én ambícióm. Életem nagyobbik részét a keleti blokk nevetséges és erőszakos elnyomása alatt töltöttem. Még egyszer nem vagyok rá kíváncsi. Akkor a szovjet fegyverek kényszerítettek minket, most (micsoda gyalázat!) a saját, megválasztott kormányunk. Ehhez csak azok a percemberek asszisztálhatnak, akik elhitették magukkal, hogy a vezér külpolitikája az egyedül üdvözítő út. Másodszor, az a külügy, amely kiszökteti az elítélt Gruevszkit, kiadja a baltás gyilkost az azeri hatóságoknak, falaz egy pedofil diplomatájának és számtalan más, morálisan védhetetlen akciót hajt végre, az nem az én egykor tisztelt és szeretett minisztériumom. Harmadszor, senkit nem tudnék tiszta szívvel támogatni, aki Magyarországot ki akarja vezetni az Európai Unióból, aki óriásplakátokon harsogja, hogy állítsuk meg Brüsszelt! Negyedrészt, túl öreg vagyok már ahhoz, hogy ne azt mondjam, amit gondolok és helyesnek tartok, a jó hivatalnok pedig manapság nem erről ismerszik...

ORBÁN “KERESZTÉNY-NEMZETI” MINTAÁLLAMÁT NÁCI CSATLÓSNAK NEVEZTÉK AZ OROSZOK JOGOSAN

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2020.10.30.


Orbán számos jelét adta már annak, hogy a keresztény-nemzeti Horthy-rendszert tekinti mintaállamának. Az Alaptörvény azt tartalmazza, hogy a Horthy-rendszertől tekintik folytonosnak magukat, erre a korszakra állították vissza a Kossuth-teret, utcákat neveznek el a korszak ideológusairól, szobrokat állítanak horthysta politikusoknak. Az Alaptörvény preambulumában pedig rögzítették a szentistváni állam, a keresztény-nemzeti ideológia jogfolytonosságát, a Szent Koronával, mint a magyar államiság forrásával súlyosbítva, ami a Horthy-rendszer hivatalos ideológiája. A Szabadság-téri náci emlékmű üzenete és célja épp az, hogy megtisztítsa a Horthy-rendszert valódi fasiszta vonásaitól és antiszemita jellegétől, a felelősséget a nácikra hárítva.

Ennek kapcsán folytatta Orbán a történelemhamisítást a Szabadság-téren a Bush-szobor avatásán. Párhuzamot vont a náci és a szovjet emlékmű, mint két elnyomó hatalom emlékműve között. A náci emlékmű is hazugság, amely Orbán szégyene és bűne, mert tisztára akarja mosni a keresztény-nemzeti állam és a keresztény-nemzeti ideológia felelősségét a zsidókkal szemben elkövetett népirtásban, ami gyalázatos, sérti az áldozatok emlékét, s megnyitja Magyarországot ugyanennek a hamis, hazugságra épülő, gyilkos ideológia előtt, amit Orbán támasztott fel állami szinten. A szovjet hősi emlékművet a megszállás emlékművének nevezni szintén történelemhamisítás, mert a szovjet emlékmű azoknak állít emléket, akik életüket adták Magyarország felszabadításáért a nácik elleni harcban. Szemben a keresztény-nemzeti horthystákkal, akik kitartó és hűséges csatlósai voltak a náciknak. A szovjet megszállás később történt, az más esemény.

Erre emlékeztette Orbánt Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a Facebook oldalán. Az oroszok jól beolvastak Orbánnak, amivel nyilván megsértették a magyar embereket és Magyarországot, de nem valószínű, hogy Orbán Putyinnal szemben megengedi magának ugyanazt a sértő hangnemet, mint az Unióval szemben. A külügyi szóvivő felidézte, hogy a magyar csapatok a nácik oldalán milyen vérengzéseket hajtottak vépgre a nagy keresztény szeretet és a szentisváni jóság nevében civilekkel és elfogott szovjet katonákkal szemben. Orbán kikérheti magának, letagadhatnak mindent, de ez az igazság. Mindent elmond ennek a “keresztény-nemzeti” ideológiának álságos, hamis és hazug voltáról, gyűlöletre épülő jellegéről a Horthy-rendszer. Ez kirekesztést, antiszemitizmust, felsőbbrendűséget jelentett akkor is, most is, semmi köze a kereszténységhez, hanem ellentéte annak. A magyar nemzetnek még soha semmi nem ártott annyit, mint ez a csaló, hazug, hamis nemzeti identitás. Ez a magyarok évezeredes tragédiája, a Hartvik-legendára épülő hazug nemzeti identitás, nem a turáni átok...

LE VAGYOK GYŐZVE

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.10.31.


Ment, mendegélt a poros úton a vírus szomorkásan a májusi langymelegben. Aranyos vírus volt, ilyen kis szőrös, koronás, aki ott fütyörészett, akárha madárka volna. Csattogtak a lábai, mert egy kis lúdtalpa volt. Fütyörészett tehát, és azt dúdolgatta, hogy lesz maga juszt is az enyém. Nem lehetett tudni, mire gondolt, mert, mint mondtam, május volt, pünkösd hava vagy másképp zöldönös, reszketett a szerelem a levegőben, nyílt az orgona, és a lányok egy szál pólóban jártak már. Mindezek ellenére szomorkodott a kis vírus, lógatta a szőrös fejét mentében, meg legyintgetett a szőrös kis karjaival, mint egy idióta, éppen úgy.

Egyszer csak szembe jött vele a mindenkitmeggyógyítunk, aki egy nagy kövér hazugság volt. Ezt onnan lehetett tudni, hogy állandóan vigyorgott, csálén állt a szeme, és azzal is egyfolytában kacsintgatott, de erről nem tehetett. Így született.

– Mit szomorkodsz kicsi vírus? – tette fel a kérdést a mindenkitmeggyógyítunk, eközben is kacsintott, ezért nem lehetett tudni, hülyéskedik, vagy érdeklődik valóban.

– Le vagyok győzve… – kezdte a panaszkodást a vírus – Le vagyok győzve, győzelem, ha van… – folytatta, de a mindenkitmeggyógyítunk kacsintva közbevágott.

– Ne szavalgass itt nekem. – kiáltott fel, mert irodalmilag túlművelt mindenkitmeggyógyítunk volt – Ne szavalgass, hanem azt mondd el, mi a bajod, mi fáj, kicsi vírus. – És megint kacsintott.

– De nincs, akinek megadjam magam… – fejezte be még a sort a vírus, és így folytatta – Miniszterügynök elvtárs mondta még októberben, hogy áprilistól győzelmet hirdet felettem...

ILLÚZIÓK NÉLKÜL – AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLATI JOGVISZONYRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNYRŐL

MÉRCE
Szerző: NAGY GYÖNGYI
2020.10.30.


Amikor hét hónappal ezelőtt beütött a járvány és a veszélyhelyzet, abban reménykedtem, hogy ez majd olyan fókuszba helyezi az egészségügyet, hogy döntéshozóink (=Orbán Viktor) rádöbbennek végre a szektor jelentőségére. Gondoltam, a pár éve szétvert járványügy ebből biztosan győztesen, újraszerveződve jön ki, és forrásbővítés elé néz az ellátórendszer. Az az átkozott naivitás. Azok a rózsaszín, illuzórikus képzelgések.

Az első hullámban a jó értelemben vett, a szaktudást láttató szakzsargon helyett jött a nyunyóka, az egészségpolitikai tervezés és döntéshozatal helyett jött a kórházi ágyak kiürítése és a kórházparancsnokok. A népegészségügy és az egészségügy helyett jött az Operatív Törzs, Pintér Sándor vezetésével. A járvány első hullámának végére tisztán látszott, hogy a területet ezentúl nem az EMMI irányítja. Eddig is súlytalan volt az egészségügyért felelős államtitkárság, évek óta gazdátlan, ebből kifolyólag a korábbinál is jobban elhanyagolt, düledező a rendszer. A BM színre lépését talán titkon még sóhajok is kísérték: végre történni fog valami.

Hát, történt. A második hullám felfutásának kezdetén az Országgyűlés elfogadta az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényt, amely nem csak az orvosokra, hanem a szakdolgozókra is vonatkozik. Előzmény: hosszú egyeztetések a Magyar Orvosi Kamarával egy új orvosi bértábláról, amely a hálapénz kiiktatásával egyidejűleg szándékozott kiszámítható életpályát biztosítani tagjainak. A MOK tette a dolgát, amit egy érdekképviseletnek tennie kell. De nem volt a másik oldalon senki, aki észbe kapjon: egy elemhez ilyen mértékben hozzányúlni egy rendszerben az összes többi egyidejű változtatása nélkül – finanszírozás, TVK, várólisták pl. – veszélyes vállalkozás...

GEOPOLITIKAI VERSENY

KOLOZSVÁRI SZALONNA / VENDÉG
Szerző: Kalmár Benedek
2020.10.30.


A világ drámai módon változik. Ezt a változást a koronavírus megjelenése csak tovább mélyíti és gyorsítja. Jelen pillanatban Kína és az Amerikai Egyesült Államok küzdelme vagy az Európai Unió és Oroszország ambivalens kapcsolata vagy Törökország neooszmánizmusa sok mindent jelez előre. De leginkább azt, hogy a hidegháború utáni békés világrend megszűnőben van. Az országok között kialakuló, egyre növekvő kölcsönös bizalmatlanság ismételten a feszültségek növelését eredményezheti, amely a szabad és békés világ teljes megszűnéséhez vezethet. Ebben a küzdelemben persze számunkra fontos kérdés hazánk sorsa és jövője. Magyarország földrajzi és gazdasági helyzeténél fogva, és a ma már teljesen jól észlelhető elfecsérelt évtizedek miatt nincs sok választható lehetőség előtt, és sajnos ebből kifolyólag nem könnyű ellenállni a kínai vagy amerikai nyomásnak, hogy az orosz érdekekről ne is szóljunk.

A félelem egyik táptalaja, forrása, mint arról lehet gyakran, nap mint nap olvasni, hogy Kína folyamatosan fejleszti nukleáris fegyvereit, űrtechnikáját és információs hadviselési képességeit. Azzal a nem titkolt céllal, miszerint világszínvonalú katonai hatalommá váljon és érzékelhető, már nagyon szeretné vezetni a világot. Mint ezt tavasszal, a „maszk diplomácián” keresztül be is mutatta. De leginkább ázsiai befolyását szeretné megerősíteni, csökkentve az Egyesült Államok jelenlétét, esetleg teljesen kiszorítani. A kínai terjeszkedésre válaszul Amerika megpróbál létrehozni egy „ázsiai NATO”-t, az ázsiai-csendes-óceáni térség biztonsága és a saját befolyásának a megvédése érdekében. Viszont a feltörekvő ázsiai országok nem feltétlenül gondolják a jövőjüket egy USA által létrehozott rendszerben, és inkább megpróbálják járni a saját útjukat, maguk megválasztva az elkötelezettségüket. Ezen kívül még sok fejfájást okozhat Kína, Oroszország, Pakisztán és Irán egyre növekvő védelmi együttműködése, ami vélhetőleg Peking geopolitikai befolyását növeli...

2020. október 30., péntek

AMERIKAI ELNÖKVÁLASZTÁS: MI JELENTI A LEGNAGYOBB KOCKÁZATOT EURÓPÁRA, A PIACOKRA ÉS A VILÁGGAZDASÁGRA? (PODCAST)

PORTFOLIO
Szerző: Portfolio
2020.10.30.


Sok szempontból precedens nélküli amerikai elnökválasztás elé nézünk, a jelöltek gazdaságpolitikai elképzelései, valamint a demokrata és republikánus tábor között jelentős szakadék húzódik. De mi jelenti a legnagyobb kockázatot a piacokra nézve: Joe Biden adóemelései, Donald Trump belengetett kereskedelmi háborúi, vagy a választáshoz kapcsolódó bizonytalanságok? És mi vár az amerikai - és ezen keresztül a világgazdaságra, ha Biden baloldali gazdaságpolitikája leváltja a konzervatív trumpi kurzust? Ezekről beszélgetünk a Portfolio legújabb podcastjében...

ÚJABB HITELVÁLSÁG JÖHET A MAGYAROKNÁL, VAGY TANULTUNK A 2008-AS LECKÉBŐL?

HVG
Szerző: SZTOJCSEV IVÁN
2020.10.30.


Nemrég jött ki az ország a 2008-as válságból, most már itt az újabb krízis. De feldolgoztuk-e már az előző válság hagyatékát? Ezt a kérdést vizsgálta Major Gábor a Tárki Társadalmi Riportjában. Arra jutott: a bankrendszer állapota jobb, mint 12 éve, viszont sokan még mindig csak arra takarékoskodnak, hogy egy váratlan kiadást tudjanak fizetni, és ma már nem a rossz hitelportfolió, hanem a munkanélküliség veszélye miatt dőlhetnek be hitelek.


A Magyar Nemzeti Bank láthatóan lezártnak tekinti a 2008–2009-es válságot. Valóban: a rossz hitelek mutatói javultak, a GDP éves növekedése az európai élmezőnyben volt 2019-ig, a reálbérek és a fogyasztás is nőtt. A lakossági hitelezésben viszont felemás a kép – állapítja meg a most kiadott Társadalmi Riportban megjelent elemzés.

A lakossági hitelállomány minőségében jelentős a javulás. A nem teljesítő háztartási hitelek aránya 2019-ben 4,2 százalék volt, ami még 2018-hoz képest is 2,8 százalékpontos csökkenés, a 2014–2015-ös 20 százalékhoz képest pedig óriási változást jelentett. Igaz, az adatokat szépíti, hogy 117 milliárd forint jelzálogkölcsön most már a bankok helyett követeléskezelőknél van. Vagyis fizetni még mindig kell, de a rossz hitelek statisztikájában már nem jelenik meg...

#032 LÁNYI ANDRÁS – KUDARCRÓL KUDARCRA A GYŐZELEM FELÉ (PODCAST)

AZ ÉLET MEG MINDEN
Szerző: TÓTH SZABOLCS TÖHÖTÖM
2020.10.28.


„Nem tudtam megülni a seggemen soha” – mondja Lányi András író, ökopolitikus, filozófus. És tényleg: az interjú során gazdag pályaív tárul elénk – a filmrendezői indulástól a politikában való megmerítkezésen és írói munkásságán át az egyetemi katedráig.


Életében, saját bevallása szerint, több volt a kudarc, mint a siker („jégtábláról jégtáblára” ugrált), ezen mégsem bánkódik: legalább nem unatkozott soha. Igaz, sok mindent aggódva szemlél. Ezek közé tartozik manapság a feudalizmus „restaurációja” Magyarországon.

Az 1948-ban született Lányi András eredetileg filmrendezőként szerzett diplomát, és negyven éves koráig főként játékfilmeket készített. Aztán úgy érezte: jobban érdekli az írás, a közélet, a környezetvédelem, a politika. A nyolcvanas években szamizdat folyóiratok szerzője volt, a Demokratikus Ellenzék soraiban tevékenykedett, majd a dunai vízlépcsők ellen fellépő mozgalom közismert alakja lett. A különféle dunai gátépítési tervek, ötletek elleni tiltakozóakcióknak egyébként ma is tevékeny résztvevője.

2000-ben barátaival megalakította a Védegylet nevű civil mozgalmat, majd ebből 2005-ben kiválva az Élőlánc Magyarországért ökopártot, amelyben 2010-ig tevékenykedett.

Lányi András írt regényt, történelmi esszéket, ökofilozófiai értekezéseket. 1994-től tanít egyetemeken, 2011-től nyugdíjba vonulásáig az ELTE Humánökológiai mesterszakának igazgatója volt, ma ugyanitt egyetemi docensként oktat...

ÚJSÁGÍRÓKAT HALLGATOTT KI A RENDŐRSÉG, LÉLEGEZTETŐGÉPEKET ÁRUL A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM

ÁTLÁTSZÓ / MUTYIMONDÓ 
HETI LAPSZEMLE
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2020.10.30.


Magyar Hang:
Kihallgatták lapunk újságíróját, miután Mészáros Lőrinc egyik cége feljelentést tett

Az Átlátszó újságírójához hasonlóan a Magyar Hang munkatársát is kihallgatta a héten a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatósága egy májusi cikk miatt, ami arról szólt, hogy Mészáros Lőrinc egyik cégének telephelyén, a Felcsúthoz közeli Bicskén található tó mellett két harci jármű parkol. A rendőrség azt mondta, hogy tiltott adatszerzés gyanúja miatt nyomoznak, és arról érdeklődtek, mi volt a cikk hírértéke, ki engedélyezte a megjelenését, és ki volt a lap informátora.

Hvg.hu: Annyi lélegeztetőgépet vett a külügy, hogy a felesleges gépeket most megpróbálja eladni

Azt a feladatot kapták a külügyi tárcától a magyar külképviseletek, hogy próbáljanak meg eladni nyolcezer lélegeztetőgépet – értesült a lap, amelynek a tárca megerősítette, hogy a “készleten felüli gépeket” valóban megpróbálják értékesíteni, azonban konkrét számot nem közöltek.

Mfor.hu: Kisfaludy-pályázatok: Az Orbán-család ügyvédjének cége is milliókat kapott a balatoni üdülőjére

Bajkai István ügyvédi irodájának cége 9 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott balatonfüredi szálláshelyek fejlesztésére a Magyar Turisztikai Ügynökségtől. Az SBGK Irodai Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 6 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott az SBGK apartman fejlesztésére, valamint 3 millió forintot a balatonfüredi Kosztolányi társasüdülőre.

Népszava: Jelképes díjért adták a parkolót Gárdonyban

Hűtlen kezelés gyanújával nyomoznak a gárdonyi Panoráma szabadstrand melletti terület ügyében, amelyet egy helyi politikus vállalkozásának adtak bérbe. Az önkormányzat aDávid Zoltán helyi önkormányzati képviselő cégének, a Dávid Víz-Szer Kft. szezononként mindössze 55 ezer forintért bérli és adja ki parkolóként a 600 négyzetméteres földsávot. Az alulárazottnak tűnő önkormányzati szerződés miatt Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke rendőrségi feljelentést tett, a Gárdonyi Rendőrkapitányság pedig már nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének alapos gyanúja miatt nyomoz.

444: Kinyomozta a rendőrség, ki írt Zummer Fülöp álnéven klasszikus náci cikket a Magyar Nemzetbe Szabó Tímeáról: Szikszai Péter, a kormánymédia egyik vezetője

Kiderült, hogy ki írta azt a magyar média eldurvult közegében is kirívó, “A Szabó Tímea nevű organizmus tudományos jellemzése” című cikket idén áprilisban, amiben a független képviselőt, a Párbeszéd társelnökét undorító, fertőzést fröcskölő lényként mutatták be. A Szabó feljelentése után elindult rendőrségi nyomozás hivatalos eredménye szerint a Zummer Fülöp álnév azt a Szikszai Pétert takarja, aki hosszú ideje vezető pozíciókban szolgál a kormányzati propagandamédiában: volt vezérigazgató-helyettes a Hír TV-ben és hírigazgató az Echo Tv-ben, illetve főszerkesztő-helyettes a Magyar Időknél.

NAGYOT VÁLTOZIK A KGFB - TÖBB MINT EGYMILLIÓ AUTÓSNAK KELL MOST RÉSEN LENNI

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Azénpénzem
2020.10.30.


A biztosítók idén is legkésőbb november 2-áig teszik közzé az év végi évfordulótól érvényes kötelező autóbiztosítási díjaikat. Jelentős újdonság azonban, hogy már nem alkalmazhatják a társaságok a korábbi brutális károkozói pótdíjakat. A novemberi kampányidőszak még mindig több mint 1,1 millió autóst érint.


Napokon belül frissül a Díjnavigátor, amivel mindenki összehasonlíthatja valamennyi piaci szereplő aktuális kötelező gépjármű felelősségbiztosítási (kgfb) ajánlatát – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ). Mint figyelmeztettek, a biztosítók idén is legkésőbb november 2-áig teszik közzé az év végi évfordulótól érvényes kgfb-díjaikat. Az érdekelt ügyfeleknek erről az értesítést 50 nappal a biztosítási évfordulót megelőzően kell megkapniuk a biztosítójuktól.

A biztosítót váltóknak az aktuális szerződésüket a biztosítási évforduló előtt 30 nappal, vagyis legkésőbb december 1-jéig kell felmondaniuk, majd mielőbb, legkésőbb december 31-éig meg kell kötniük új szerződésüket az új biztosítóval. Annak persze nincs tennivalója, aki elégedett a társaságától kapott ajánlattal. A MABISZ szerint a novemberi kampányidőszak még mindig több mint 1,1 millió gépjármű-üzembentartót érint...

LEHET TIPPELNI, HOGY MIÉRT HAGYJA ÍGY GYENGÜLNI A FORINTOT MATOLCSY

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2020.10.30.


„Közgazdaságilag megmagyarázhatatlan, hogy miért hagyja a forint ilyen mértékű gyengülését a Magyar Nemzeti Bank. Ami magyarázatot sejthetünk, az már más területre vezet át, persze lehet tippelni” – mondta portálunknak Bod Péter Ákos. A forint ma némileg erősödött ugyan, de tegnap már volt olyan kereskedelmi bank, ahol 372 forintot kértek eurónként. A közgazdászprofesszor, korábbi jegybankelnök emlékeztet arra, hogy az infláció a gyenge forint miatt is már az egekben van, s felteszi a kérdést: miként lehetséges, hogy a törvényhozás nem kéri számon az MNB-t, amelynek törvényben előírt feladata az árak védelme. Igaz, közben az MNB rekordprofitot tud termelni – a gyenge forintnak köszönhetően
.

„Senki nem tudja megmondani, hol áll meg a forint gyengülése, s azt sem, hogy miért hagyja ezt a Magyar Nemzeti Bank” – mondta megkeresésünkre Bod Péter Ákos, aki szerint mindennek ellentmond az, amit Matolcsyék csinálnak. Újat nem nagyon lehet ezzel kapcsolatban közölni, hiszen nem újkeletű a jelenség – derül ki kérdéseinkre adott válaszaiból.

Mi történik akkor, ha már nagyon veszélyessé válik a forint gyengülése, ami miatt botrányosan magasba szökik az infláció? – A többi között erre is rákérdeztünk a Corvinus Egyetem professzoránál. „Láthatóan ez sem nem zavarja az MNB-t, pedig azért tartják, hogy kordában tartsa az árakat” – reagált. Emlékeztetett arra, hogy a V4 térségében már eleve a legmagasabb inflációs célja az MNB-nek van (– 3 százalék +/– 1 százalék, míg másutt legfeljebb 2 százalék). És láthatóan ez sem izgatja a jegybank vezetőit...

„NEM ANTISZEMITÁK A MAGYAROK” – ORBÁN VIKTORNAK IS VÁLASZOL HEISLER ANDRÁS

VÁLASZ ONLINE
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2020.10.30.


Ilyen még nem volt: a magyar miniszterelnök a hazai zsidóság világi vezetőjének nyakába varrja, hogy az ellenzék antiszemita kijelentéseket tevő jelöltet indított Borsodban. Orbán Viktor szerint márpedig a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke a hibás ezért, mert nem vetette latba tekintélyét – derült ki október közepén. „Hazugság, hogy nem tettem semmit” – mondja most erre Heisler András a Válasz Online érdeklődésére...

AMERIKA ÉS EURÓPA: A SZABADSÁG KÜLÖNBSÉGEI

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2020.10.30.


Amerika és Európa sok különbözősége közül az egyik legfontosabb, hogy az állam erejét vagy az egyén szabadságát tartják az emberek előrébb valónak. A válasz túlmutat önmagán – derül ki Steve összefoglalójából, mely napokkal az amerikai elnökválasztás előtt különösen aktuális lehet.


„Néhány éve a Pew közvélemény-kutató nemzetközi felmérést végzett, melynek keretében amerikaiakat és európaiakat kérdeztek arról, nekik mi a fontosabb: „a szabadság, hogy célodat akadály nélkül elérhesd” vagy „állami garancia arra, hogy senki sem fog szükségben élni?”

Az Egyesült Államokban a megkérdezettek 58 százaléka a szabadságot választotta és csak 35 százaléka azt, hogy az állam megígéri a szükség megszüntetését. Az Egyesült Királyságban a válasz ennek fordítottja volt, 55 százalék választotta az állami garanciát és 38 százalék a szabadságot.

Az európai kontinensen – Német-, Francia- és Spanyolországban - azoknak aránya, akik az állami garanciát fontosabbnak vélték a szabadságnál, már 62 százalék volt...

FÜGGETLENKÉNT TALPON MARADNI, AVAGY MEDDIG OSZTHATÓ MÉG A MÉDIATORTA?

MÉRCE
Szerző: JUHÁSZ VANESSZA
2020.10.30.


Az Index szétverése nem az első és valószínűleg nem is az utolsó támadás volt a független újságírás ellen, ami azonban aggasztóbb, hogy a szakmabeliek sem tanultak a történtekből. A Mérce csütörtök este élő adásban ebben a témában rendezett kerekasztal beszélgetést Függetlenként talpon maradni címmel. A műsorban a szabad sajtó állapota mellett szóba került a közösségi finanszírozás és a szakmai szolidaritás fontossága is. A beszélgetésen részt vett Horn Gabriella az Átlátszótól, Zöldi Blanka a Direkt36-tól, Élő Anita a Válasz Online-tól, valamint Diószegi-Horváth Nóra, a Mérce főszerkesztője. Az eseményt Pásztor Emese moderálta a TASZ-tól.

A panelisták először a magyar sajtó állapotát értékelték. Horn Gabriella kiemelte az öncenzúra problémáját az egyre növekvő politikai nyomás hatására, továbbá a mindent körülvevő kormánypárti médiát; „Nem tudsz úgy komolyzenét se hallgatni, hogy a szünetben ne menjen a propaganda.” Zöldi Blanka szerint az egyre romló sajtószabadság egy globális jelenség, mindennek ellenére azonban bizakodással tekint a jövőre.

„2010 óta sokszor éreztük, hogy ennél rosszabb már nem lehet. És lett.”

Diószegi-Horváth Nóra szerint az is súlyosbítja a problémát, hogy a magyar társadalom már alapból nem egy normális helyzethez szokott hozzá. A független sajtót érő támadások visszhangjai pedig idővel lecsillapodnak, végül megszokottá lényegülnek.

Az újságírás sokszor nagyon kockázatos munka, erről pedig a meghívott vendégek is megosztották tapasztalataikat. Zöldi szerint egy szakmabeli sokszor bele se gondol, mennyi minden történhet vele munkája során, éppen ezért tudatosabbnak kell lenni abban, milyen lépések állnak egy újságíró rendelkezésére jogai érvényesítése során. Horn arról mesélt, hogy egy májusi cikke kapcsán nemrég a Mészáros Lőrinc telkén lefotózott harci járművek ügyében tanúként hallgatta ki a rendőrség. Diószegi ismét felhozta az öncenzúra kérdését, hiszen az újságírók gyakran nagyon borsos árakat fizetnek a tények nyilvánosságra hozása érdekében. Élő hangsúlyozta, hogy a sajtóper nem egy új jelenség.

„Amikor tényfeltáró újságírást csinálunk, akármilyen színű is a hatalom, mindig megvan a veszély.”

Kiemelte viszont, hogy az elmúlt években változott a pereskedés gyakorlata. A pártok helyett magánszemélyek kezdeményezik az eljárást, és habár sokszor egyértelmű, hogy többedfokon is elmarasztalják őket, a Kúriáig viszik az ügyet. Ez hatalmas mentális megterhelést és anyagi költségeket ró az újságírókra...

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/44. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2020.10.30.


P U B L I C I S Z T I K A

Széky János: Máskor be szokott válni

Október 23-án délelőtt, az operatív törzs ülése után Orbán Viktor Face­book-videóban tudatta a magyar néppel, hogy a járvány tekintetében „nagyjából Ausztria magasságában vagyunk”. Ez a „nagyjából” remek menekülési útvonal arra az esetre, ha a tévedhetetlen államférfiú kicsit tévedne, sok példa van rá, hogy ilyen elkenően fogalmaz. A „nagyjából”-ba sok minden belefér, ki mondja meg, hogy öt százalék számít-e még rendes magyar ember számára megbocsátható melléfogásnak, vagy huszonöt? Ugyanaznap az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ jelentéséből az derült ki, hogy a megelőző 14 napon Magyarországon valóban nagyjából akkora, sőt kicsit kevesebb volt a százezer főre jutó COVID–19-esetek kumulatív (összesített) száma, mint Ausztriában: 195, illetve 234,1.

A halálozás viszont – ez olyan adat, amit nem lehet elkenni, sem kimagyarázni – csaknem négyszer akkora: százezer főre 4,5 Magyarországon, míg Ausztriában csak 1,2. (Lapzártakor a két adat: 5,5 és 1,3). A négyszeres már a legengedékenyebb értelmező szótárban sem lenne „nagyjából”...

Dobozi István: A nők buktatják meg Trumpot?

Hajdu Nóra: Közös Németország 30 év után

– Álom vagy valóság?

Harminc évvel a német egység létrejöttét követően újra sorsfordító idők tanúi lehetünk Berlinben és Brüsszelben egyaránt – véli Jürgen Habermas az Eurozine oldalán megjelent írásában. A német szociológus szavaira számos állítása miatt érdemes odafigyelni, de esetünkben most főleg azért, mert tőle származott a kelet-európai rendszerváltásokat „felzárkozó forradalmakként” meghatározó kifejezés is. Ennek jegyében úgy vélte 1989–1990 esélyt ad Európa keleti felének arra, hogy ne kizárólag rendszerváltásokat éljen meg, hanem hogy értékrendjében is felzárkózhasson a működő demokráciákhoz, azok modernitásához. Harmincéves időtávlatban akár a habermasi gondolat sikeressége is végiggondolható, bár egy cseppet talán túlzás a rendszerváltás időszakát összehasonlítani a koronavírus-járvánnyal. Főleg, ha a jelenlegi válságra Németország és az unió helyes válaszokat ad majd – mondja Habermas. Mégis az alábbiakban amellett érvelek, hogy megállhat a harmincéves párhuzam...

Gadó Gábor: Főbíró a lejtőn

Kovács Zoltán: Ez jutott

Avar János: Biden hű önmagához

Elek Judit: Egy 64 év után megtalált dokumentum

Mélyi József: Oltár vagy emlékmű?

Mihályi Péter: Együtt élni a vírussal

Tölgyesi Beatrix: Litvánia – konzervatív–liberális koalíció felé

Dobrovits Mihály: Forrongó Kaukázus

Losoncz Miklós: Brexit: melyik fél enged előbb?


Az előzetes várakozások ellenére az Európai Tanács október 15-i ülésén nem történt előrehaladás az Egyesült Királyság és az EU közötti jövőbeli kapcsolatokat szabályozó szerződésről. Az uniós intézmények ragaszkodnak a közösségi joganyagra épülő elvi álláspontjukhoz. A brit fél szándékai továbbra sem egyértelműek, így nem válaszolható meg az a kérdés, hogy Boris Johnson miniszterelnök a tárgyalásokon válsághelyzet előidézésével kíván engedményeket kicsikarni az EU-tól, vagy megállapodás nélküli Brexitet akar. A bizonytalanság fennmarad, a gazdasági szereplők egyre türelmetlenebbek, mind nagyobb a megállapodás nélküli Brexit valószínűsége...

Berend T. Iván: Settembrini és Naphta

Darvas Béla: Lánc

V I S S Z H A N G

Király Júlia: Hurrá, nyaralunk!

Szabó S. László: Kiegészítés

Bóna Miklós: Számtan

Szentgyörgyi Zsuzsa: Hol a szisztéma?

P Á R A T L A N

sikendre: APRÓSÁG, DE...

-átkai: SÍSHOW

Béla bácsi: VÉGRE!

(c-e): HÁROM AZ EGYBEN

Huszár Ágnes: EGYETEM ÉS ETIKA

Molnár Judit: KÁSLER ÉS SZENT ISTVÁN

odúé -: LEGYEN ÖN IS DIPLOMATA!

Völgyi Ferenc: MASZKOLÁS

-y -n: MARADJ OTTHON

(celebrálja Nyerges András): HETI TEXTUS

Szikszai Károly: BRIGÁDNAPLÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/44. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2020.10.30.


F E U I L L E T O N

Serf András: A szenvedő ember
Nagy Lajos naplójáró

I N T E R J Ú

Köves Gábor: „Harry Hole világa majdnem a mi valóságunk”
Beszélgetés Jo Nesbøvel

K R I T I K A

Sinkó István: Trianon, vagy amit akarok

(Gaál József Trianon heraldikák című kiállítása a Godot Galériában november 14-ig látható.)

Ruff Borbála: „Tűntem el belőlem”

(Esterházy Péter: Hasnyálmirigynapló. Előadja Alföldi Róbert. Hungaroton, 2020)

Ebbe a szövegbe „beköltözni” nehéz. Mert valakié, aki most is benne lakik, akinek a nyoma mindenhonnan visszaköszön, aki a hiányával hívja fel magára a figyelmet. Alföldi Róbert más szavakkal, de erről beszél a naplóból készült és a napokban megjelent hangoskönyv füzetében, amikor ezt írja (az utolsó szavakat csupa nagybetűvel): „Ez a lemez tisztelgés A NAGY EMBER ELŐTT.” Az „Alföldi-féle” tisztelgéssel azonban együtt jár, hogy a Hasnyálmirigynapló az ő előadásában nem kölcsönkapott szöveg, amelyben a „65 éves, világhírű, halálos beteg személyiség” megformálása a cél, nem reálisan átgondolt és módszeresen kidolgozott, majd teljesített feladat. Egymáshoz túlságosan közelálló művészek esetében ez nem lehetséges...

Báron György: Szerelmesek a város felett

(Történetek a végtelenségről. Svéd–német–norvég–francia film. Forgatókönyvíró–rendező: Roy Andersson.)

Egy-egy újabb Andersson-mű premierje mindig ünnepi pillanata a modern filmművészetnek, s ez, amióta az aranykor klasszikusai elmentek, kevesekről mondható el. Miként az is, hogy bármely munkájára egyetlen képkockáról tévedhetetlenül ráismerünk. Andersson filmnyelve páratlanul egyedi, erős és utánozhatatlan...

Papp Lídia: Reality a mélyben

(Menszátor Héresz Attila: Underground Project, RS9 Színház, október 11.)

Az Underground Project kiindulópontja kifejezetten ígéretes, akár egy nagy költségvetésű amerikai katasztrófafilm leírása is lehetne: a világ lakosságának nagy részét már kiirtották a polgárháborúk és a COVID–19-nél jóval pusztítóbb vírusok, az emberiség maradéka pedig a föld alá menekült. Az utcára csak teljes védőfelszerelésben lehet kilépni, a kórházakban halomra állnak a halottak, az élelem véges, a szűk térben való együttélés pedig szinte lehetetlen. A tábori ágyakkal, gázálarcokkal, védőruhákkal és fertőtlenítőszerekkel létrehozott színpadkép a jelen helyzetre is reflektáló atmoszférát teremt, aminek fojtogató hangulatától nem könnyű szabadulni...

Molnár Zsófia: Személyes személytelenség

(Rimini Protokoll: Nachlass, Trafó, október 15., Kiváló dolgozók, Örkény Színház, október 24., mindkettő CAFe Budapest)

Ez történik az Örkény Színházban, amely az utóbbi időben nemcsak habitusában mutat társadalmilag felelősebb vonásokat, de műsorpolitikájában is szélesebbre tárja Thália szentélyének kapuit. Mintha közelebb szeretne kerülni a lehető legtágabb értelemben vett közönséghez, mintha fontosnak érezné az emberi gesztusokat, amivel méltán vívja ki a szimpátiánkat. És a közvetlenebb hangot nemcsak telefonon üti meg, hanem immáron a színpadon is. Ennek legfrissebb üdvös példája a független szférából érkező Boross Martin a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál keretében bemutatott Kiváló dolgozók című rendezése...

Fáy Miklós: Giovanni Fischer

(A Fesztiválzenekar vicenzai koncertjének közvetítése a zenekar honlapján, október 25.)

Közben meg zajlik a Vicenzai Operafesztivál, ez is Fischer Iván nagyszabású vállalakozása, amelynek keretében itthon is megnézhettük, mi megy a Teatro Olimpicóban. Csak hát azt éljük, amit élünk, nem játszanak teljes operát most Vicenzában sem, hanem amolyan szimfonikusan, egy Haydn szimfónia mellé tettek részleteket az Ariadné Naxos szigetén című Richard Strauss-műből. A kalandból nem maradunk ki (vagy mégis, de erről később), a zenekar honlapján követni lehetett a koncertet...

Grecsó Krisztián: Dicsértessék

(Telex Videó: „Olyan személyiségem van, hogy az emberek könnyen befogadnak”, október 18., szerkesztő riporter: Szili Tamás)

Mert egy valódi szellemi irányadó figurát (elvétve találni ilyeneket) mindjárt tömegek kísérnek mindenfelé… De ezek az elvárások már kinövik a dokukisfilm kereteit, melynek néha kifejezetten szórakoztató vágóképeit a gyulai tévés kollégák is készítették. A nemzetközi tapasztalat meg időtlen, még ma is azt mutatja, ha egy atya betegek szentségét adná fel, jól teszi, ha hangosan kurjongat az udvaron, „dicsértessék!”, különben megharapja a kutya...

Fuchs Lívia: Színházban és utcán

(Hámor József: Agora II., Gangaray Dance Company; You are the Flow, Flying Bodies & Collective Dope – Café Budapest, Kortárs Művészeti Fesztivál)

De ha nem a kortárs táncirányzatok közös szellemi alapállását és sokféle gyakorlatát firtatjuk, hanem Hámor műveit nézzük, nyilvánvaló, hogy sok hazai pályatársával ellentétben ő olyan koreográfus, aki hagyományosan gondolkodik ugyan a táncról, de végre nem irodalmi textusok táncba nyomorításával bíbelődik, hanem mozgásban gondolkodik. Hámort mindenekelőtt és fölött a ritmus és a mozdulat, a dinamika sokszínűsége és a lendület áradása érdekli, a mozgás-szekvenciák folyamatossága és szaggatottsága, gyorsasága és csendjei, robbanékonysága és elengedettsége, s a hierarchia nélküli csoportkohézió kialakulása és módosulásai izgatják...

Csehy Zoltán: A folyó és az ég kékje

Csiszár Gábor: Faludy György. Komp-Press Kiadó, Kolozsvár, 2020, 288 oldal, 2500 Ft / 25 lej

A monográfia magabiztosan vezet végig az életmű állomásain: a költő, a műfordító és az önéletíró portréja mellett erőteljesebb a szokottnál a prózaíró Faludy-portré, kiderül, hogy A hosszú hajú fiúk című regény töredékei fennmaradtak a kanadai könyvtár és levéltár anyagai között, s az is bizonyítást nyer, hogy Erasmusról szóló könyve mellé egy History of Humanism című munkát is tervezett, melynek egyes angol nyelvű fejezetei szintén felfedezésre várnak, s remélhetőleg a monográfusnak lesz rá módja, hogy ezt a roppant emigrációs anyagot kutatóként részleteiben is áttekinthesse. Az irodalomtörténész érzékletesen mutatja be a nyelvek és kultúrák között mozgó Faludy hermészi alkatát, az emigrációs kultúrkörnyezetet és a transzkulturalizmus hozadékát, illetve korlátait is. Csiszár Gábor könyve jelen pillanatban minden kétséget kizáróan a legalaposabb Faludy-monográfia...

A HÉT KÖNYVEI

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon...

Laczó Ferenc: Ex libris

Ablonczy Balázs: Ismeretlen Trianon
Pető Andrea: Láthatatlan elkövetők
Philippe Sands: Kelet-nyugati utca
Zoltán Gábor: Szép versek 1944

Mohácsi Orsolya Anna: Múzsám: a hatalom

Kerékgyártó István: Szeretett Gazdám avagy Egy vezér ifjúkora. Kalligram Kiadó, Budapest, 2020, 352 oldal, 3990 Ft

Az elbeszélő megformálása a regény egyik legmeglepőbb, legötletesebb megoldása. Nemcsak váratlan, hogy ki is a mesélő, hanem az is szokatlan, ahogyan megosztja velünk a történetet. A mű különlegessége abban is rejlik, hogy most nem a társadalom nézőpontjából ismerjük meg egy diktátor megszületését, és nem is a diktátor felől láthatjuk a folyamatot. Ugyan a narrátor pontosan ismeri, átlátja Luko gondolatait, érti, hogyan jut egyik gondolatmenettől a másikig, mégsem ő Luko. Kétségtelen, hogy elfogult Lukóval kapcsolatban, azonban a narrátor olyan szereplő marad, aki kívülről látja a folyamatok alakulását, ő nem játszik szerepet a diktatúra kialakításában...

Hegedűs Claudia: Apa–fia tandem

Wu Ming-yi: Az ellopott bicikli. Fordította Major Kornélia. Jelenkor Kiadó, Budapest, 2020, 462 oldal, 3999 Ft

A tajvani szerző történelmi memoár-regényének szerkezete egyszerre túlméretezett és végtelenül egyszerű. Miközben egy összetett mondatban összefoglalható az elbeszélő érzelmi motivációja, cselekedeteinek következményei messze túlmutatnak az egyéni sors buktatóin. A kerettörténet főhőse kutatni kezd eltűnt édesapja és annak biciklije után, azt követően, hogy a családfő minden előzmény és magyarázat nélkül, két évtizede elhagyta a feleségét és gyermekeit. A nyomozás során a mesélő olyan segítőkész férfiakkal és nőkkel találkozik, akiknek a múltja vagy történetesen a jelene közelebb visz a nyoma veszett kerékpár megtalálásához, ennélfogva az aparejtély megoldásához...

Benedek Szabolcs: Miért éppen Fiume?

Juhász Imre: Fiume. Egy kö­zép-euró­pai város és kikötő a ha­tal­mi érdekek metszéspontjában. Heraldika Kiadó, Budapest, 2020, 512 oldal, 5990 Ft

Mindenekelőtt szögezzük le, hogy a mai Rijeka, Horvátország harmadik legnagyobb városa nem azonos a történelmi Fiumével. Nemcsak azért nem, mert – ahogy Juhász Imre is írja – lakossága és vele együtt a funkciói teljesen kicserélődtek a titói Jugoszláviában. Földrajzi-politikai értelemben sem, hiszen Rijeka magában foglalja a környező településeket, köztük olyat, amely egykor nemhogy nem Fiume része volt, hanem a szomszédos Horvátországhoz tartozott. Fiume kapcsán tehát alapvetően egy már nem létező világról beszélünk, miközben nem tudjuk megkerülni a boldog békeidőket, az előző századfordulót övező nosztalgiát és a gyerekkorunkban belénk ivódott vonzódást a tenger romantikája iránt. (A boldog békeidők kétarcúságára jellemző, hogy Fiume legsikeresebb exportcikke ebben az időszakban az itt kifejlesztett torpedó volt, amelyért kormányok álltak sorba.)...

Forgách Kinga: A hit, a hiedelem és a hihetetlen

Ketten egy új könyvről – Szilágyi István: Messze túl a láthatáron. MMA Kiadó, Budapest, 2020, 512 oldal, 4800 Ft

Szilágyi István olyan figurát alkotott meg az idősebb Tompay Wajtha Mátyás személyében, aki azért tudja képviselni az igazságot, mert folyamatosan kételkedik. Akinek egy gazdája van, a törvény, és aki az igazságkeresés magányában egyedül áll, szemben mindenki mással, aki a bíráskodás és ítélkezés színházát szeretné látni. Aki legalább olyan elemelt figura, mint Szókratész, szinte nem is emberszerű. Akinek elképesztő tudás és tapasztalat van a birtokában, aki kikezdhetetlen, és aki a bizonyos „Nagyidejűvel” társalog...

Demény Péter: A bizonytalan tudás

Ketten egy új könyvről – Szilágyi István: Messze túl a láthatáron. MMA Kiadó, Budapest, 2020, 512 oldal, 4800 Ft

Ennek a keresésnek, ennek a vívódásnak, ennek az egyértelműség iránti harcnak a bizonyítéka az a sok párbeszéd, mely a könyv második részében, az Amerre a világban olvasható. Ezt is láttuk már a Hollóidőben, ezt a kétosztatúságot, bár ott más dramaturgia működött: a Lovat és papot egy krónikáért volt a passzívabb, meditatívabb, a Csontkorsók az aktívabb, dinamikusabb tömb. Már az öregedő Szilágyi is folyamatosan azt figyelte, ahogy a szereplők figyelik magukat, s ahhoz, hogy legyen mit figyelniük, természetesen történnie kellett velük valaminek. De a történések is mások ebben a könyvben. A Hollóidőben a hódoltság nagyon is felkavaró dúlásai, emberrablásai, túszejtései mindenkivel történtek, közösségiek voltak. Az, ami Tompayval történik, legyen bár a felesége eltűnése vagy az elítélendők sorsa, kizárólag vele történik, abban az értelemben, hogy noha mindenki tudja, mivel vádolják Rekettye Pilát, a bíró gyötrelmei pusztán őt sújtják.

I R O D A L O M

Szív Ernő: Kerékpározás

Nem csak a farmereket, a lányokat, a fodrásznők fehér köpenyét, a konyhásnéni fehér fenekét, a tanár nénik kisírt szemét, a könyvesboltok kirakatait, a könyvtárak hosszú, fantasztikus sorait, a bicikliket is figyeltem. A szocialista világot akkoriban lepték el a lehajtott kormányú szovjet versenybiciklik, de azok semmiképpen sem voltak érdekesek, még az sem keltett különösebb szenzációt, hogy sebváltójuk volt. Nem volt kóser darab. Az lett a kialakult álláspont, hogy aki ilyet használ, sznob. Ciki. Például ennek a kerékpárnak a vázán nem is lehetett lányt vinni. Akkor meg? Hanem voltak ezek az úgynevezett sportos kerékpárok, többnyire huszonhatos méretűek, szinte kiegyenesített kormánnyal, és az akkori, helyben tapasztalható esztétikai viszonyok között különlegesen szép vázformával. Na, az, egy ilyen bicikli a vágy tárgya volt nagyon. Nem tudom már a fiú nevét. Távoli ismerős volt, másik iskolába járt. A nagy, mindennapos horgászások idején egyszer valahogy összefuthattunk, és meghívhattam a szakállasi Holt-ághoz, vagy a Tengerszem nevű csodahelyhez, lepacsiztuk, oké, jött is, ahogy ígérte, ott volt reggel a nagykanyarnál, várt. Én egy rozoga Csepellel, ő egy ilyen tökéletes sportdarabbal. Nem versenyző darab, de szinte tudna versenyezni. Nem utcai darab, de az utcán is csak annyi, hogy egy előkelőbb szerkezet gurul a Moszkvics, Zastava vagy az olajban fürdő munkás kétkerekű mellett...

Tóth Krisztina: Légörvényben

A nő meg a gyerek a mögöttem lévő sorba telepszik. A kislány félig alszik, az anyja egy felfújható, rózsaszín párnát igazít a feje alá. Közvetlenül mellettük egy legalább kétméteres, fülbevalós kannibál ül. Tele van tetoválva az egész karja és a kézfeje, és akkora, hogy alig fér el az ülésben.

A szakállas apa hátrafordul és angolul megkérdezi tőle, nem cserélhetnének-e helyet, de pasas csak rázza a fejét. Azt magyarázza, hogy ő direkt ide, a vészkijárat mellé kért helyet, mert itt nincs előtte ülés, így elfér a lába. Le is mutat, a bakancsa majdnem az előttem futó üléssornál van. Nem bánom, hogy nem cserélnek helyet, és nem a jeti ül mellém: szinte kidagad az ülésből. Becsatolom az övemet, lapozgatom az előttem lévő ülés zsebében talált reklámújságot. A szakállas férfi mind a két karfát elfoglalta, össze kell húznom magam. A másik oldalon, ha lenézek, látom a kannibál cipőjét. Mindig ez van, ha férfiak között utazik az ember, a lehető legkisebbre kell összehúznia magát. Elhatározom, hogy visszaszerzem a jobb könyököm alatti karfát. Amikor a szakállas lehajol, hogy a légiutas-kísérő kérésére beljebb tuszkolja az ülés alatt a csomagját, hirtelen odakönyökölök, aztán lehunyom a szemem, mint aki elaludt. Enyém mind a két karfa.

Amikor elérjük a repülési magasságot, a mögöttem ülő kannibál mozgatni kezdi a lábfejét, jobbra-balra. Te jó ég, remélem, nem akarja levenni a cipőjét! Egyszer anyám kitalálta, hogy nyári szünetben menjek el dolgozni egy cipőboltba. Tetszett is az ötlet, mert imádom a cipőket, és úgy képzeltem, hogy majd kedvezményesen vehetek magamnak mindenféle sérült darabot. Hát, cipő az nem volt, de lábszag igen. Sose gondoltam rá előtte, hogy aki cipőboltban melózik, annak számolni kell a lábszaggal. Még ma is felfordul a gyomrom, ha arra a sok átizzadt harisnyás meg zoknis lábra gondolok...

Marton-Ady Edina: Szuperhold

Szerette a kertet. Tökéletesen egyforma hosszúságúra nyírt fűszálak, mértanilag megszerkesztett szegélyek, a kerítés mellett formára nyírt apró bokrok, soha nem magasabbak, mint ami egy felnőtt számára még átléphető. Se kutya, se vakond, nincsen madáretető, nincsenek virágok, amik a kertbe vonzhatnák azokat az undok, döngve repkedő méheket. Boldog mosollyal lépett bele az udvari cipőjébe, óvatosan húzta el a jobb oldali ajtót, nesz nélkül suhant a kifinomult szerkezet a sínben, hangtalanul zárult össze mögötte. A Hold, mint egy rendőrségi reflektor, azonnal fénybe vonta kövérkés alakját. Letapogatta az évek alatt arcára mart, keserű ráncokat, az elhízott testhez képest vékonyka lábait, amikre soha nem talált megfelelő öltönynadrágot, a pohárra feszülő, dagadt ujjakat. A férfi megborzongott ettől a hideg, erős fénytől, az apja hangjával telt meg a füle, ahogyan tizenhat éves korában leülteti maga mellé, vastag, láthatatlan köpenyként viseli magán a házipálinka rettenetes, orrfacsaró bűzét, és nehezen forgó nyelvével mesélni kezdi a történetet egy kihallgatószobáról, kápókról, verésről, árulásról, a magának soha meg nem bocsátott, öreg írógépen legépelt jelentésekről. Az írógép még ma is megvan, a vidéki, valaha volt családi ház padlására száműzve. Fázni kezd, vacog a foga, de nem akar bemenni. Leül a legközelebbi kerti székre, grimaszba ránduló arcán elégedett, de zavart mosoly szalad át. A felesége gyakran kéri, ültessenek fákat, almafát, meggyet, ropogós cseresznyét, bármit, rábízza, válasszon ő, de legyen fa, aminek az árnyékába leülhetnek, ami enyhet ad az egyre forróbb nyári napokon...

Sántha József: Epidémia

Összességében mégis az volt az érzésem, hogy nagyon is későn indultunk ki a kocsmából, mert túlságosan hosszan fejtegettem a művészetével kapcsolatos felszínes gondolataimat, s nem győztem hangsúlyozni, amíg az utolsó pohár pezsgőnket ittuk, hogy ebben a mindenféle romló, igazi szellemiség hiányában megalkotott térben lehetséges az a fajta mitológia, amelyik a műveiben szinte sorsszerűen halhatatlanná teszi a hőseit. Még talán az asztalunknál ülve fejtettem ki azon benyomásaimat, hogy a művei számomra egy ásványokban gazdag lelőhelyhez hasonlítanak, ahol a féldrágakövek, az igazi gyémánt- és aranyásványok darabjai mindenféle meghasonlás nélkül arra a legbelső üzenetre teremtettek, hogy visszaszolgáltassák az olvasók számára a már feledésbe merült önfeledt behatolást egy látszólag önmaga érvényességét megszüntetni akaró világba. A valóság reprodukálása itt elrozsdásodott vonásokkal mutatta fel a bűnt...

Molnár Krisztina Rita: Galamb

Molnár Krisztina Rita: Ravasz háború

Markó Béla: A tiltakozás értelme

Markó Béla: Hagyomány

Markó Béla: Ide-oda nyelv