Műsorvezetők: BÁNÓ ANDRÁS ÉS BOLGÁR GYÖRGY
2023.04.05
A műsor vendége Iványi Gábor.
2023. április 7., péntek
BÁNÓ ÉS BOLGÁR - IVÁNYI GÁBOR (2023 04 05)
TV13 / BÁNÓ ÉS BOLGÁR
Műsorvezetők: BÁNÓ ANDRÁS ÉS BOLGÁR GYÖRGY
2023.04.05
A műsor vendége Iványi Gábor.
Műsorvezetők: BÁNÓ ANDRÁS ÉS BOLGÁR GYÖRGY
2023.04.05
A műsor vendége Iványi Gábor.
PESZÁHI BESÚGÓK, HÚSVÉTI FELJELENTŐK
SZABADSÁG KLUB
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2023.04.07.
"Tele vannak irigységgel, gyilkossággal, viszálykodással, ravaszsággal, jellemtelenséggel; besúgók, rágalmazók, Istent gyűlölők, gátlástalanok, gőgösek, dicsekvők, találékonyak a gonoszságban…"
Ezekben a napokban a nyugati civilizáció két meghatározó szellemi alappillérének, a zsidóságnak és a kereszténységnek a nagy ünnepi pillanatait éljük. A zsidóság számára a peszáhnak, az egyiptomi szolgaságból való megszabadulás ünnepének az egyik neve „zmán héruténu”, szabadságunk ünnepe, hiszen csak a kegyetlen elnyomás alól megszabadult zsidó nép kaphatta meg a törvényeit, minthogy kizárólag szabad népnek jár a törvény, szabad, nagykorúsított, saját döntéseiért felelős nép tud szabad akarattal viszonyulni a törvényekhez, ám a rabszolgasorban tartottak csak elszenvedi képes azokat. Magától értetődő, hogy a törvények formálják valódi néppé a közösséget. És a kereszténység számára a húsvét szintén a szabadság eljövetelének pillanata, ugyanis Jézus kereszthalálával megváltott minden embert a bűntől, s feltámadásával legyőzte a halált. Erdő Péter bíboros ezért is mondhatta húsvétvasárnapi beszédében, hogy a húsvét „az igazi és teljes szabadság ünnepe”, s „minden szabadságnak az alapja az ember méltósága” (2017. április 16.).
Ezek után több, mint elborzasztó, hogy Semjén Zsolt (és most nem vele a baj, sokkal inkább a mögötte tornyosuló hatalommal és annak cinikus és romlott érdekeivel) tegnap arra a kérdésre válaszolva, miért utasította el a parlament igazságügyi bizottsága 27. alkalommal is indoklás nélkül a kommunista ügynökakták nyilvánosságra hozatalát, elmondta, hogy a kormánypárti képviselők azért nem hajlandók publikussá tenni az aktákat, mert „ha nyilvánosságra hoznánk az ügynökaktákat, olyan embereket is lebuktathatnánk az (értsd: egykori szovjet) utódállamok felé, ami Magyarországnak nemzetbiztonsági kárt okozna… a nemzeti érdekek szempontjából meggyőző volt, amit az adott szolgálatok vezetői tanácsoltak, hogy magyar nemzetbiztonsággal ellentétes lenne, hogyha bizonyos ügynökök neve nyilvánosságra kerülne”, végül hozzátette, nem gondolja, hogy "a titkosszolgálatoknak jelezniük kellene, a Fideszben vagy a KDNP-ben hány egykori ügynök volt, sőt szerinte a kormánypártok vezetésének sem kell ezt feltétlenül tudnia.”
Szégyen és gyalázat! Ezt mondja Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke 33 évvel a rendszerváltás után, az egypártrendszer diktatúrájának bukását követően, amikor sokan azt remélték, hogy a nép maga mögött hagyva a szolgaság házát, s szabaddá téve önmagát, mostantól értelmes törvények mentén, felelősségteljesen alakíthatja sorsát.
Ma már látható: súlyos és téves remény volt mindez. Se szabadság, se értelmes törvények, se felelősségteljesen gondolkodó, sorsát alakítani szándékozó nép, kizárólag a kíméletlen egypártrendszer.
Akkor hát vissza a zsidósághoz és a kereszténységhez! A Tanakh (Ószövetség) több helyen számol be elítélő módon feljelentőkről és spiclikről: Jeremiás panaszkodik rájuk (Jer 20,10), az Eszter könyve pedig arról tudósít, hogy besúgók jelentették föl Mordekhájt Hámánnál. Az Én Gedi zsinagóga 5. századi mozaikpadlója őrzi azt a feliratot, amely a besúgókról (malsinim) és a kollaboránsokról (mószerim) kimondja, hogy együttműködnek a „gonosz királysággal”, vagyis Rómával.
A keresztény hagyomány szintén a legnagyobb megvetéssel utasítja el a besúgókat és rendőrspicliket. Iskarióti Júdás profi besúgóként, megfelelő díjazás ellenében jelentette föl Jézust. Pál apostol körül folytonosan ott sürögtek-forogtak a besúgók és feljelentők, nem véletlen, hogy a Rómaiakhoz írott levélben az Istent elutasítókat ezekkel a szavakkal írja le: „tele vannak irigységgel, gyilkossággal, viszálykodással, ravaszsággal, jellemtelenséggel; besúgók, rágalmazók, Istent gyűlölők, gátlástalanok, gőgösek, dicsekvők, találékonyak a gonoszságban…” (Róm 1,29)
A korai keresztényeket kivétel nélkül feljelentők és besúgók juttatták hóhérkézre, minthogy a pogány világban a feljelentés megszokott és javadalmazott tevékenységnek számított. Tacitus egy helyen név szerint is megemlíti Tiberius hírhedt besúgóját, Cotta Messalinust (Ann 6,5). Pál apostolt ugyancsak besúgók jelentették fel, s juttatták börtönbe, miként az első keresztény vértanút, Istvánt is feljelentették (ApCsel 6,11). De idézhetném Euszebiosz Egyháztörténetét, amely elmondja, hogy miután Domitianus parancsot adott a Dávid családjából származók legyilkolására, buzgó feljelentők gondoskodtak „Üdvözítőnk rokonainak” letartóztatásáról (III,19-20).
A példatár tetszőlegesen szaporítható, ám én inkább elgondolkodnék azon, milyen keresztény kormányzat az, amely a „gonosz királyságának”, azaz a pártállami diktatúrának a feljelentőit a keblére öleli, hallgat felőlük, s nem is kíváncsi a személyükre. Ez utóbbit persze még magának Semjén Zsoltnak sem hiszem el: a hatalom pontosan tudja, már hogyne tudná, kik voltak a besúgók, a jelentők, csak a mostani „gonosz királyságnak” épp az a lényege, s ez az alapja az egész hatalmi- és klientúrarendszernek, hogy egymás tökét tartják a kezükben, mindenkiről tudnak valamit, mindenki zsarolható, s ez a bűnszervezeti láncolat nyújtja a teljes belső biztonságot: ha én lebukom, te is velem buksz, ő is velünk bukik, mindannyian együtt bukunk. Mellesleg, ha volna legfőbb ügyész ebben az országban, aki tényleg „azért dolgozik, hogy a törvények érvényesüljenek” (lásd ugyeszseg.hu), s nem csupán sakkban tartott pártkatona lenne az illető, aki azért dolgozik, hogy Pártja és annak holdudvara érvényesülhessen, akkor a Schadl-Völner-ügy már dominóeffektusként döntötte volna be a velejéig korrupt Orbán-rezsimet.
Amúgy a jelenlegi állampárt valamennyi hitvalló keresztényével és aktív békepártijával ellentétben, akik a mai keresztényüldözések idején is csodálatra méltó bátorsággal vallják meg hitüket, én úgy emlékszem, hogy nem a feljelentő és besúgó Júdásról mondta Jézus a keresztfán, hogy „még ma velem leszel a paradicsomban” (Lk 23,43).
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2023.04.07.
Ezekben a napokban a nyugati civilizáció két meghatározó szellemi alappillérének, a zsidóságnak és a kereszténységnek a nagy ünnepi pillanatait éljük. A zsidóság számára a peszáhnak, az egyiptomi szolgaságból való megszabadulás ünnepének az egyik neve „zmán héruténu”, szabadságunk ünnepe, hiszen csak a kegyetlen elnyomás alól megszabadult zsidó nép kaphatta meg a törvényeit, minthogy kizárólag szabad népnek jár a törvény, szabad, nagykorúsított, saját döntéseiért felelős nép tud szabad akarattal viszonyulni a törvényekhez, ám a rabszolgasorban tartottak csak elszenvedi képes azokat. Magától értetődő, hogy a törvények formálják valódi néppé a közösséget. És a kereszténység számára a húsvét szintén a szabadság eljövetelének pillanata, ugyanis Jézus kereszthalálával megváltott minden embert a bűntől, s feltámadásával legyőzte a halált. Erdő Péter bíboros ezért is mondhatta húsvétvasárnapi beszédében, hogy a húsvét „az igazi és teljes szabadság ünnepe”, s „minden szabadságnak az alapja az ember méltósága” (2017. április 16.).
Ezek után több, mint elborzasztó, hogy Semjén Zsolt (és most nem vele a baj, sokkal inkább a mögötte tornyosuló hatalommal és annak cinikus és romlott érdekeivel) tegnap arra a kérdésre válaszolva, miért utasította el a parlament igazságügyi bizottsága 27. alkalommal is indoklás nélkül a kommunista ügynökakták nyilvánosságra hozatalát, elmondta, hogy a kormánypárti képviselők azért nem hajlandók publikussá tenni az aktákat, mert „ha nyilvánosságra hoznánk az ügynökaktákat, olyan embereket is lebuktathatnánk az (értsd: egykori szovjet) utódállamok felé, ami Magyarországnak nemzetbiztonsági kárt okozna… a nemzeti érdekek szempontjából meggyőző volt, amit az adott szolgálatok vezetői tanácsoltak, hogy magyar nemzetbiztonsággal ellentétes lenne, hogyha bizonyos ügynökök neve nyilvánosságra kerülne”, végül hozzátette, nem gondolja, hogy "a titkosszolgálatoknak jelezniük kellene, a Fideszben vagy a KDNP-ben hány egykori ügynök volt, sőt szerinte a kormánypártok vezetésének sem kell ezt feltétlenül tudnia.”
Szégyen és gyalázat! Ezt mondja Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke 33 évvel a rendszerváltás után, az egypártrendszer diktatúrájának bukását követően, amikor sokan azt remélték, hogy a nép maga mögött hagyva a szolgaság házát, s szabaddá téve önmagát, mostantól értelmes törvények mentén, felelősségteljesen alakíthatja sorsát.
Akkor hát vissza a zsidósághoz és a kereszténységhez! A Tanakh (Ószövetség) több helyen számol be elítélő módon feljelentőkről és spiclikről: Jeremiás panaszkodik rájuk (Jer 20,10), az Eszter könyve pedig arról tudósít, hogy besúgók jelentették föl Mordekhájt Hámánnál. Az Én Gedi zsinagóga 5. századi mozaikpadlója őrzi azt a feliratot, amely a besúgókról (malsinim) és a kollaboránsokról (mószerim) kimondja, hogy együttműködnek a „gonosz királysággal”, vagyis Rómával.
A keresztény hagyomány szintén a legnagyobb megvetéssel utasítja el a besúgókat és rendőrspicliket. Iskarióti Júdás profi besúgóként, megfelelő díjazás ellenében jelentette föl Jézust. Pál apostol körül folytonosan ott sürögtek-forogtak a besúgók és feljelentők, nem véletlen, hogy a Rómaiakhoz írott levélben az Istent elutasítókat ezekkel a szavakkal írja le: „tele vannak irigységgel, gyilkossággal, viszálykodással, ravaszsággal, jellemtelenséggel; besúgók, rágalmazók, Istent gyűlölők, gátlástalanok, gőgösek, dicsekvők, találékonyak a gonoszságban…” (Róm 1,29)
A korai keresztényeket kivétel nélkül feljelentők és besúgók juttatták hóhérkézre, minthogy a pogány világban a feljelentés megszokott és javadalmazott tevékenységnek számított. Tacitus egy helyen név szerint is megemlíti Tiberius hírhedt besúgóját, Cotta Messalinust (Ann 6,5). Pál apostolt ugyancsak besúgók jelentették fel, s juttatták börtönbe, miként az első keresztény vértanút, Istvánt is feljelentették (ApCsel 6,11). De idézhetném Euszebiosz Egyháztörténetét, amely elmondja, hogy miután Domitianus parancsot adott a Dávid családjából származók legyilkolására, buzgó feljelentők gondoskodtak „Üdvözítőnk rokonainak” letartóztatásáról (III,19-20).
A példatár tetszőlegesen szaporítható, ám én inkább elgondolkodnék azon, milyen keresztény kormányzat az, amely a „gonosz királyságának”, azaz a pártállami diktatúrának a feljelentőit a keblére öleli, hallgat felőlük, s nem is kíváncsi a személyükre. Ez utóbbit persze még magának Semjén Zsoltnak sem hiszem el: a hatalom pontosan tudja, már hogyne tudná, kik voltak a besúgók, a jelentők, csak a mostani „gonosz királyságnak” épp az a lényege, s ez az alapja az egész hatalmi- és klientúrarendszernek, hogy egymás tökét tartják a kezükben, mindenkiről tudnak valamit, mindenki zsarolható, s ez a bűnszervezeti láncolat nyújtja a teljes belső biztonságot: ha én lebukom, te is velem buksz, ő is velünk bukik, mindannyian együtt bukunk. Mellesleg, ha volna legfőbb ügyész ebben az országban, aki tényleg „azért dolgozik, hogy a törvények érvényesüljenek” (lásd ugyeszseg.hu), s nem csupán sakkban tartott pártkatona lenne az illető, aki azért dolgozik, hogy Pártja és annak holdudvara érvényesülhessen, akkor a Schadl-Völner-ügy már dominóeffektusként döntötte volna be a velejéig korrupt Orbán-rezsimet.
Amúgy a jelenlegi állampárt valamennyi hitvalló keresztényével és aktív békepártijával ellentétben, akik a mai keresztényüldözések idején is csodálatra méltó bátorsággal vallják meg hitüket, én úgy emlékszem, hogy nem a feljelentő és besúgó Júdásról mondta Jézus a keresztfán, hogy „még ma velem leszel a paradicsomban” (Lk 23,43).
„FURCSA, HOGY MINDIG MI, KELET-EURÓPAIAK VAGYUNK A LEGNAGYOBB CSENDBEN”
24.HU
Szerző: KRÁNICZ BENCE
2023.04.07.
Szakonyi Noémi rendezte az idei év egyik legjobb magyar filmjét, a Hat hetet, amelyben egy tizenhét éves lány örökbe adja születendő gyermekét, idővel azonban elbizonytalanodik abban, helyesen döntött-e. Könnyebb ma filmet készíteni a gyerekvállalás nehézségeiről, mint évekkel ezelőtt? Mit kapott Pekingtől, és mit New Yorktól? Miért volt szüksége segítségre a szülésjelenetnél? Az intim helyzetek okozta bénultságról, a női rendezők önmegvalósításáról és a kedvenc filmjeiről is beszélgettünk.
Ahogy idefelé jöttem, több helyen is láttam a Mellékhatás című sorozat plakátját, azzal a szlogennel, hogy „egy új életre rámehet mindenki másé”. Ez szépen összecseng a Hat hét történetével. Könnyebb ma filmet készíteni a gyerekvállalás nehézségeiről, mint évekkel ezelőtt?
Szerintem igen, mert a közbeszéd része lett a téma. Egyre többet beszélünk az endometriózisról, a meddőségről, az örökbefogadásról – még mindig nem eleget, de már nem övezi annyi tabu és szégyen ezeket a kérdéseket, mint korábban.
Ahogy alkotótársával, Vincze Mátéval kutatni kezdték ezt a témát, bizalmatlanságot tapasztaltak az érintettek részéről amiatt, mert a magánügyeikről kérdezik őket, vagy könnyen megnyíltak önöknek?
Alapvetően mindig nagyon nehéz érintettekkel beszélni. Lépésről lépésre, óvatosan kell haladni velük, és kialakítani a bizalmi légkört. Egy idő után viszont elmesélték a történeteiket, és viszonylag könnyen megnyíltak. Elég régóta kutatjuk ezt a témakört, és úgy látom, folyamatosan oldódnak fel az emberek. Nyolc éve még nehezebb volt erről faggatni őket, ma könnyebb. Ennyi idő alatt is érezhető lett a nyitás.
A Hat hét egy dokumentumfilm tervéből indult ki. Milyen módszerrel térképezték fel a nyílt örökbe adás folyamatát?
Ez Máté témája volt, nekem csak csatlakoznom kellett hozzá. Már a Színház- és Filmművészeti Egyetemen kutatni kezdett, kapcsolatokat alakított ki a gyermekvédelmi rendszeren belül, lettek segítői. Így jutottunk el a Hat hét témájáig – a cím arra az örökbe adást követő időszakra vonatkozik, ami alatt az örökbe adó és az örökbe fogadók is meggondolhatják magukat –, ezután kerültek a képbe civil szervezetek. Máté tartotta a kapcsolatot mindenkivel. Ő a kellemetlen helyzetekben, nehéz beszélgetésekben is helyt áll...
Szerző: KRÁNICZ BENCE
2023.04.07.
Ahogy idefelé jöttem, több helyen is láttam a Mellékhatás című sorozat plakátját, azzal a szlogennel, hogy „egy új életre rámehet mindenki másé”. Ez szépen összecseng a Hat hét történetével. Könnyebb ma filmet készíteni a gyerekvállalás nehézségeiről, mint évekkel ezelőtt?
Szerintem igen, mert a közbeszéd része lett a téma. Egyre többet beszélünk az endometriózisról, a meddőségről, az örökbefogadásról – még mindig nem eleget, de már nem övezi annyi tabu és szégyen ezeket a kérdéseket, mint korábban.
Ahogy alkotótársával, Vincze Mátéval kutatni kezdték ezt a témát, bizalmatlanságot tapasztaltak az érintettek részéről amiatt, mert a magánügyeikről kérdezik őket, vagy könnyen megnyíltak önöknek?
Alapvetően mindig nagyon nehéz érintettekkel beszélni. Lépésről lépésre, óvatosan kell haladni velük, és kialakítani a bizalmi légkört. Egy idő után viszont elmesélték a történeteiket, és viszonylag könnyen megnyíltak. Elég régóta kutatjuk ezt a témakört, és úgy látom, folyamatosan oldódnak fel az emberek. Nyolc éve még nehezebb volt erről faggatni őket, ma könnyebb. Ennyi idő alatt is érezhető lett a nyitás.
A Hat hét egy dokumentumfilm tervéből indult ki. Milyen módszerrel térképezték fel a nyílt örökbe adás folyamatát?
Ez Máté témája volt, nekem csak csatlakoznom kellett hozzá. Már a Színház- és Filmművészeti Egyetemen kutatni kezdett, kapcsolatokat alakított ki a gyermekvédelmi rendszeren belül, lettek segítői. Így jutottunk el a Hat hét témájáig – a cím arra az örökbe adást követő időszakra vonatkozik, ami alatt az örökbe adó és az örökbe fogadók is meggondolhatják magukat –, ezután kerültek a képbe civil szervezetek. Máté tartotta a kapcsolatot mindenkivel. Ő a kellemetlen helyzetekben, nehéz beszélgetésekben is helyt áll...
ROSZATOM VAGY FRAMATOME A JÓ ATOM? – FRANCIA–MAGYAR KÖZELEDÉS PAKS ÜGYÉBEN
VÁLASZ ONLINE
Szerző: ABLONCZY BÁLINT
2023.04.05.
Először beszélt hangsúlyosan magyar kormányzati szereplő arról, hogy komoly bajok vannak a paksi beruházással. Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a minap a Financial Timesnak ismerte el: viták vannak a kabineten belül a bővítés jövőjéről, Orbán Viktor meg atomügyben is tárgyalt márciusban Emmanuel Macronnal. Szijjártó Péter egy franciaországi erőműben tett látogatása kapcsán beszélt arról: a franciák nagyobb szerepet kaphatnak a beruházásban. A jelek ellenére azonban aligha szakad el az orosz köldökzsinór, de a francia–magyar atomügyi padödő mögött európai energiaipari konfliktus körvonalai sejlenek fel. A meccs arról szól, vajon Franciaországnak, az Egyesült Államoknak vagy Németországnak lesz nagyobb szava az elkövetkező évtizedek európai áramellátásában. Háttér.
Az atom az új autóipar? Találgatások kaptak szárnyra, miután Orbán Viktor miniszterelnök három hete Emmanuel Macron francia köztársasági elnökkel tartott párizsi találkozóján a paksi bővítésről is egyeztetett. Egyes értelmezések szerint az engedélyeztetési dokumentációkkal megcsúszó, szankciók által fenyegetett oroszok helyett Magyarország inkább a francia Framatome-mal építtetné meg az új atomerőművi blokkokat. Ha ez igaz, az tektonikus változásokat jelezne: Franciaország olyan befolyást és gazdasági pozíciót szerezne Magyarországon, mint a németek az autóiparral. A 12 milliárd eurós beruházás hosszú évtizedekre összekapcsolná a két országot, s az első világháborút követő rendezés óta – szól az állítólagos mesterterv – ez lenne a legfontosabb francia közép-európai beruházás.
Első látásra, mint egy jó krimiben, több apró jel is mutat ebbe az irányba. Egyrészt a franciák az elmúlt években begyújtották a rakétákat: áramtermelésük 75 százalékát atomerőművek adják és a korábbi, az energiaformától ideológiai okok miatt tartózkodó szocialista-zöld kormány után Emmanuel Macron elnök 2022-es kampányában hitet tett az iparág hazai megújítása és külföldi exportja mellett. (Az ügyben a francia parlament nemrég törvényt is elfogadott.) Az atom már az ukrajnai háború előtt is az európai uniós energiaviták középpontjában állt, lévén az EU által kitűzött klímacélokat alighanem lehetetlen elérni az atomenergia szélesebb körű használata nélkül – miközben a tagállamok egy része hallani sem akar reaktorok építéséről. Pedig választás nem nagyon van, hiszen a megújuló energiák tárolási problémái egyelőre megoldatlanok. (Azaz, amikor nem süt a nap vagy nem fúj a szél, nincs energia.) Teljes egészében rájuk alapozni a kontinens áramellátását felelőtlenség lenne.
A szénerőművek erősen szennyezőek, a gáz pedig már Oroszország ukrajnai agressziója előtt is sok kritikát váltott ki az orosz függés miatt.
Vlagyimir Putyin nemcsak páncélosait, hanem a gázmolekulákat is bevetette a harcban, Európát a szállítások manipulálásával akarta megosztani, ám csak annyit ért el, hogy az EU rohamléptekben kezdett függetlenedni az orosz gázszállításoktól. (Igaz, komoly gazdasági áldozatok árán.) A kérdés Magyarország jövője szempontjából is kulcsfontosságú. Napjainkban átlagosan 6000 megawatt az áramigény, ez csupán a már tervezett beruházásokkal számolva is 10 000 megawattra nő tíz éven belül. Márpedig ez azt jelenti, hogy a már meglévő és tervezett paksi blokkok együttes 4400 megawattnyi teljesítménye is az áramigény körülbelül 45 százalékának kielégítésére lesz alkalmas, ami a jelenlegi aránynak felel meg. Tehát új blokkal lehet csak lépést tartani a magyar gazdaság és lakosság áramigényével...
Szerző: ABLONCZY BÁLINT
2023.04.05.
Az atom az új autóipar? Találgatások kaptak szárnyra, miután Orbán Viktor miniszterelnök három hete Emmanuel Macron francia köztársasági elnökkel tartott párizsi találkozóján a paksi bővítésről is egyeztetett. Egyes értelmezések szerint az engedélyeztetési dokumentációkkal megcsúszó, szankciók által fenyegetett oroszok helyett Magyarország inkább a francia Framatome-mal építtetné meg az új atomerőművi blokkokat. Ha ez igaz, az tektonikus változásokat jelezne: Franciaország olyan befolyást és gazdasági pozíciót szerezne Magyarországon, mint a németek az autóiparral. A 12 milliárd eurós beruházás hosszú évtizedekre összekapcsolná a két országot, s az első világháborút követő rendezés óta – szól az állítólagos mesterterv – ez lenne a legfontosabb francia közép-európai beruházás.
Első látásra, mint egy jó krimiben, több apró jel is mutat ebbe az irányba. Egyrészt a franciák az elmúlt években begyújtották a rakétákat: áramtermelésük 75 százalékát atomerőművek adják és a korábbi, az energiaformától ideológiai okok miatt tartózkodó szocialista-zöld kormány után Emmanuel Macron elnök 2022-es kampányában hitet tett az iparág hazai megújítása és külföldi exportja mellett. (Az ügyben a francia parlament nemrég törvényt is elfogadott.) Az atom már az ukrajnai háború előtt is az európai uniós energiaviták középpontjában állt, lévén az EU által kitűzött klímacélokat alighanem lehetetlen elérni az atomenergia szélesebb körű használata nélkül – miközben a tagállamok egy része hallani sem akar reaktorok építéséről. Pedig választás nem nagyon van, hiszen a megújuló energiák tárolási problémái egyelőre megoldatlanok. (Azaz, amikor nem süt a nap vagy nem fúj a szél, nincs energia.) Teljes egészében rájuk alapozni a kontinens áramellátását felelőtlenség lenne.
A szénerőművek erősen szennyezőek, a gáz pedig már Oroszország ukrajnai agressziója előtt is sok kritikát váltott ki az orosz függés miatt.
Vlagyimir Putyin nemcsak páncélosait, hanem a gázmolekulákat is bevetette a harcban, Európát a szállítások manipulálásával akarta megosztani, ám csak annyit ért el, hogy az EU rohamléptekben kezdett függetlenedni az orosz gázszállításoktól. (Igaz, komoly gazdasági áldozatok árán.) A kérdés Magyarország jövője szempontjából is kulcsfontosságú. Napjainkban átlagosan 6000 megawatt az áramigény, ez csupán a már tervezett beruházásokkal számolva is 10 000 megawattra nő tíz éven belül. Márpedig ez azt jelenti, hogy a már meglévő és tervezett paksi blokkok együttes 4400 megawattnyi teljesítménye is az áramigény körülbelül 45 százalékának kielégítésére lesz alkalmas, ami a jelenlegi aránynak felel meg. Tehát új blokkal lehet csak lépést tartani a magyar gazdaság és lakosság áramigényével...
NEMZETHY LEÉRTÉKELŐDÉS
SZABADSÁG KLUB
Szerző: HOLODA ATTILA
2023.04.05.
Ma már semmi nem azt és úgy jelenti, ahogy azt korábban megszoktuk. A kokárda, a nemzet, a tanár, az orvos, az önkormányzat, a család... Devalválódik minden, s devalválódunk vele mi magunk is, gondolatainkban, érzéseinkben, az embertársainkhoz való viszonyunkban is.
Ahogy a reklámban is mondják, kár, hogy a régi jó dolgokból már semmi nem maradt. A szavak jelentéséből is alig valami. Devalválódik minden, s devalválódunk vele mi magunk is, gondolatainkban, érzéseinkben, az embertársainkhoz való viszonyunkban is. Devalválódás per definitio annyit tesz, hogy „Pénzegység aranytartalmának, illetve külföldi értékének törvényi vagy kormányzati eszközökkel való csökkentése.” Stimmt.
Az (egykorvolt közös) értékeink kormányzati eszközökkel történő szándékolt csökkentése. Kormányzati eszközökkel egy kormány él. Vagy visszaél. A büntetőjogban valahogy úgy mondanák, „előre megfontolt szándékkal”, azt meg már csak én teszem hozzá, hogy „nyereségvágyból”, „bűnszervezetben” és „aljas módon”.
Igen, gondoljunk bele, ma már semmi nem azt és úgy jelenti, ahogy azt korábban megszoktuk.
A kokárda már nem a nemzeti egységünket és összetartozásunkat kifejező szimbólum, hanem a NER-hez tartozás kritikátlan el-, és befogadásának, demonstratív megjelentetése. 2002 óta.
A nemzet már nem egy történelmileg kialakult, tartós emberi közösség, amelyet a közös nyelv, közös terület, melyet – többek közt – a közös gazdaság és a kultúrában megnyilvánuló közös lelki alkat tart össze, hanem a kormányzó párt által, előre megfontolt szándékkal kisajátított és dohánytermékeket árusító üzleteket, valamint állami (és NER-) intézményeket a hatalom jármába besoroló minősítés.
A menekült az nem hazáját és házát elvesztő, szánni való és segítségre szoruló felebarátunk, hanem asszonyainkra fenekedő, munkánkat elvevő, idegen kultúráját ránk erőltető migráncs.
A család az nem olyan emberek közössége, ahol a tagok között leszármazotti, házassági, élettársi vagy örökbefogadási kapcsolat van, hanem férfi, nő és gyerek, ahogy a gránitszilárdságúban írva vagyon.
Az önkormányzatoknak már nem a helyi közösségi ügyek jelentős részének saját hatáskörben és a lakosság érdekében történő szabályozása és igazgatása a dolga, hanem a kormányzat kegyeit lesni, a kormányzati intézkedéseket kritikátlanul kiszolgálni, és/vagy a kormányzat szándékolt intézkedéseit pénz és valóságos helyi hatalom nélkül elszenvedni.
Az orvos már nem gyógyító, a beteg emberek gyógyításával hivatásszerűen foglalkozó szakember, hanem megregulázandó, pénzsóvár, a betegek ellátását veszélyeztető, jóságos fehér köpennyel magát álcázó brüsszelista lipsi.
A tanárok már nem nemzetünk megbecsült és elismert nevelői és oktatói, hanem rebellis sorosista csőcselék, akiket még a közalkalmazotti jogviszonyból is épp most ebrudal ki az ellenkezést és szólást nem tűrő rendőrhatalom. Coki neked, „kiművelt emberfők sokasága”! Lázadni itt csak a hatalomnak szabad. Mindent. Is.
A valódi művészek soraiba befurakodó, pénzsóvár opportunisták zsebelik be a kitüntetések garmadát, s én már félek elolvasni egy-egy nemzeti ünnepünk után a kitüntetettek listáját, nehogy megint csalódjak valakiben, aki tényleg megérdemelné, de nem ezektől... Mert devalválták az állami elismeréseinket is. Ezek már hűbéresi plecsnik, nem kitüntetések, nem a kiemelkedő teljesítmények nemzetünk általi elismerései többé, s aki elfogadja, lehajtott fejjel áll be… legelni a többiek közé.
És vagyunk mi. A kívülállók, fotelhuszárok és ülve jólmegmondók, senki által el nem olvasott petíciókban tiltakozók, csirke far-hát után szaladgálók és egzisztenciális rettegésükben csendben hallgatók. Vagy nyolcmillió hatszázezren. Egyedül vagyunk. Vagy nyolcmillió hatszázezren. Nem tudunk mit tenni, mert náluk a hatalom, a sajtó, a pénz, az erő. Mi meg vagyunk, csak úgy. Vagy nyolcmillió-hatszázezren. Ülünk. Hallgatunk. Lájkolunk. Tüntetünk. Hazamegyünk. Félünk. Nem az én dolgom, nem szólok. Szóljon más valaki. Akinek nincs mit féltenie.
Amíg van, amíg marad, mit féltenünk. Még a félelmeink is megszokássá és beletörődéssé devalválódnak. Megtörünk. Megszokjuk. Elfogadjuk.
Az elfogadás: választás. Az elfogadás: belenyugvás. Az elfogadás: opportunizmus. Az elfogadás: nem szabadság. Az elfogadás, csak túlélés, de nem élet. Az elfogadás: devalváció, nemzeti leértékelődés.
Azt hiszem, éppen elkelne most egy lánglelkű, ott a múzeum lépcsőjén, hogy szóljon: „Talpra!”
Szerző: HOLODA ATTILA
2023.04.05.
Ahogy a reklámban is mondják, kár, hogy a régi jó dolgokból már semmi nem maradt. A szavak jelentéséből is alig valami. Devalválódik minden, s devalválódunk vele mi magunk is, gondolatainkban, érzéseinkben, az embertársainkhoz való viszonyunkban is. Devalválódás per definitio annyit tesz, hogy „Pénzegység aranytartalmának, illetve külföldi értékének törvényi vagy kormányzati eszközökkel való csökkentése.” Stimmt.
Az (egykorvolt közös) értékeink kormányzati eszközökkel történő szándékolt csökkentése. Kormányzati eszközökkel egy kormány él. Vagy visszaél. A büntetőjogban valahogy úgy mondanák, „előre megfontolt szándékkal”, azt meg már csak én teszem hozzá, hogy „nyereségvágyból”, „bűnszervezetben” és „aljas módon”.
Igen, gondoljunk bele, ma már semmi nem azt és úgy jelenti, ahogy azt korábban megszoktuk.
A kokárda már nem a nemzeti egységünket és összetartozásunkat kifejező szimbólum, hanem a NER-hez tartozás kritikátlan el-, és befogadásának, demonstratív megjelentetése. 2002 óta.
A nemzet már nem egy történelmileg kialakult, tartós emberi közösség, amelyet a közös nyelv, közös terület, melyet – többek közt – a közös gazdaság és a kultúrában megnyilvánuló közös lelki alkat tart össze, hanem a kormányzó párt által, előre megfontolt szándékkal kisajátított és dohánytermékeket árusító üzleteket, valamint állami (és NER-) intézményeket a hatalom jármába besoroló minősítés.
A menekült az nem hazáját és házát elvesztő, szánni való és segítségre szoruló felebarátunk, hanem asszonyainkra fenekedő, munkánkat elvevő, idegen kultúráját ránk erőltető migráncs.
A család az nem olyan emberek közössége, ahol a tagok között leszármazotti, házassági, élettársi vagy örökbefogadási kapcsolat van, hanem férfi, nő és gyerek, ahogy a gránitszilárdságúban írva vagyon.
Az önkormányzatoknak már nem a helyi közösségi ügyek jelentős részének saját hatáskörben és a lakosság érdekében történő szabályozása és igazgatása a dolga, hanem a kormányzat kegyeit lesni, a kormányzati intézkedéseket kritikátlanul kiszolgálni, és/vagy a kormányzat szándékolt intézkedéseit pénz és valóságos helyi hatalom nélkül elszenvedni.
Az orvos már nem gyógyító, a beteg emberek gyógyításával hivatásszerűen foglalkozó szakember, hanem megregulázandó, pénzsóvár, a betegek ellátását veszélyeztető, jóságos fehér köpennyel magát álcázó brüsszelista lipsi.
A tanárok már nem nemzetünk megbecsült és elismert nevelői és oktatói, hanem rebellis sorosista csőcselék, akiket még a közalkalmazotti jogviszonyból is épp most ebrudal ki az ellenkezést és szólást nem tűrő rendőrhatalom. Coki neked, „kiművelt emberfők sokasága”! Lázadni itt csak a hatalomnak szabad. Mindent. Is.
A valódi művészek soraiba befurakodó, pénzsóvár opportunisták zsebelik be a kitüntetések garmadát, s én már félek elolvasni egy-egy nemzeti ünnepünk után a kitüntetettek listáját, nehogy megint csalódjak valakiben, aki tényleg megérdemelné, de nem ezektől... Mert devalválták az állami elismeréseinket is. Ezek már hűbéresi plecsnik, nem kitüntetések, nem a kiemelkedő teljesítmények nemzetünk általi elismerései többé, s aki elfogadja, lehajtott fejjel áll be… legelni a többiek közé.
És vagyunk mi. A kívülállók, fotelhuszárok és ülve jólmegmondók, senki által el nem olvasott petíciókban tiltakozók, csirke far-hát után szaladgálók és egzisztenciális rettegésükben csendben hallgatók. Vagy nyolcmillió hatszázezren. Egyedül vagyunk. Vagy nyolcmillió hatszázezren. Nem tudunk mit tenni, mert náluk a hatalom, a sajtó, a pénz, az erő. Mi meg vagyunk, csak úgy. Vagy nyolcmillió-hatszázezren. Ülünk. Hallgatunk. Lájkolunk. Tüntetünk. Hazamegyünk. Félünk. Nem az én dolgom, nem szólok. Szóljon más valaki. Akinek nincs mit féltenie.
Amíg van, amíg marad, mit féltenünk. Még a félelmeink is megszokássá és beletörődéssé devalválódnak. Megtörünk. Megszokjuk. Elfogadjuk.
Az elfogadás: választás. Az elfogadás: belenyugvás. Az elfogadás: opportunizmus. Az elfogadás: nem szabadság. Az elfogadás, csak túlélés, de nem élet. Az elfogadás: devalváció, nemzeti leértékelődés.
Azt hiszem, éppen elkelne most egy lánglelkű, ott a múzeum lépcsőjén, hogy szóljon: „Talpra!”
PINTÉR ÁLLAMTITKÁRÁNAK VÁLASZA NEM SEGÍT A SZOCIÁLIS OTTHONOKON, MIKÖZBEN VAN, AHOL A GÁZSZÁMLA HAVI 1 MILLIÓRÓL 2,7 MILLIÓ FORINTRA NŐTT
NÉPSZAVA
Szerző: MUHARI JUDIT
2023.04.06.
Rétvári Bence egy korábbi intézkedésre hivatkozott, a jelenlegi problémákat meg sem említette.
Támogatja a kormány a civil fenntartókat a megemelkedett rezsiköltség kompenzálásában, ha azok szociális és gyermekvédelmi szolgáltatást működtetnek. Többek között ezt válaszolta Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára Tóth Bertalan írásbeli választ igénylő parlamenti kérdésére.
Szerző: MUHARI JUDIT
2023.04.06.
Támogatja a kormány a civil fenntartókat a megemelkedett rezsiköltség kompenzálásában, ha azok szociális és gyermekvédelmi szolgáltatást működtetnek. Többek között ezt válaszolta Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára Tóth Bertalan írásbeli választ igénylő parlamenti kérdésére.
A szocialista képviselő arra várt választ – egyébként az energiaügyi minisztertől –, hogy indokoltnak tartja-e a szociális intézményeket működtető civil szervezetek bekerülését a földgáz- és villamosenergia egyetemes szolgáltatásra jogosultak körébe, valamint, milyen egyéb rezsitámogatásra számíthatnak az idősotthonokat működtető alapítványok és egyesületek.
Azt követően érdeklődött erről Tóth Bertalan, hogy lapunkban megírtuk: a Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete kérte a kormányt, egységesen, fenntartótól függetlenül, a gondozási napok számához igazítva, kifejezetten a rezsiköltségek fedezetére állapítson meg kiegészítő támogatást az idős embereknek, fogyatékkal élőknek, rászorulóknak lakhatást, gondozást nyújtó intézetek számára. Szerinte ugyanis míg a kormány néhány fenntartót megsegít, kiegészítő támogatásokat, időszaki pályázati lehetőségeket biztosít számukra, a nonprofit szervezetek, alapítványok ebből kimaradnak, a minisztérium által kiírt rezsiköltség-támogatásra nem jelentkezhetnek,
miközben van, ahol a gázszámla havi 1 millió 60 ezer forintról 2 millió 770 ezer forintra nőtt...
Azt követően érdeklődött erről Tóth Bertalan, hogy lapunkban megírtuk: a Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete kérte a kormányt, egységesen, fenntartótól függetlenül, a gondozási napok számához igazítva, kifejezetten a rezsiköltségek fedezetére állapítson meg kiegészítő támogatást az idős embereknek, fogyatékkal élőknek, rászorulóknak lakhatást, gondozást nyújtó intézetek számára. Szerinte ugyanis míg a kormány néhány fenntartót megsegít, kiegészítő támogatásokat, időszaki pályázati lehetőségeket biztosít számukra, a nonprofit szervezetek, alapítványok ebből kimaradnak, a minisztérium által kiírt rezsiköltség-támogatásra nem jelentkezhetnek,
miközben van, ahol a gázszámla havi 1 millió 60 ezer forintról 2 millió 770 ezer forintra nőtt...
„NEM SZTRÁJKOLUNK. NYOMORULTAK VAGYUNK”– CSAK TITOKBAN MERTEK BESZÉLNI VELÜNK A VIDÉKI TANÁROK
VÁLASZ ONLINE
Szerző: SASHEGYI ZSÓFIA
2023.04.04.
Félelem, elkeseredés és fásultság jellemzi azoknak a vidéki tanároknak az életét, akiket legalább név nélkül sikerült rábírnunk arra, hogy nyilatkozzanak mindennapi küzdelmeikről a Válasz Online-nak. A budapesten tüntető vagy engedetlenkedő pedagógusoktól eltérően ők ugyanis még véleményt sem mernek nyilvánítani, annyira rettegnek a következményektől. Se tartalékuk, se lehetőségeik. Iskolák a tűréshatáron. Megrendítő közelkép.
A közelmúltban járta be a hír a hazai közéletet: több mint tízezer magyar diák tanul Ausztriában. Hogy közülük hányan ingáznak Magyarországról és hányan élnek „emigrációban”, nem tudni, de tény: aki a nyugati határsávban látja meg a napvilágot, annak könnyebb a magyar oktatásügy romjain átlépve egy stabilan finanszírozott oktatási rendszerben megtalálni a helyét. Miután felvillantottuk fővárosi elitiskolákban tanító pedagógusok történeteit, ideje képet adnunk a vidéki, azon belül is a nehezebb sorsú településeken élő tanárok helyzetéről.
Felvettük hát a kapcsolatot egy évtizedek óta az ország legszegényebb régiójában oktató, klasszikus értelemben vett falusi tanítóval, aki a környék értelmiségijeként sikerrel hozta vissza a köztudatba az egykor szebb napokat látott település dicsőséges múltját és hagyományait, identitást és méltóságot adva ezáltal a helyieknek és turisztikai úticélként jelölve meg általa a helységet az ország térképén. Hogy melyik településről van szó, ezúttal nem írhatjuk le, ahogy a tanár nevét is el kell titkolnunk, a szavai alapján ugyanis, amelyekkel a környékbeli pedagógusok helyzetét írta le, egyértelművé vált: névvel vállalt nyilatkozattal könnyen létbizonytalanságba sodorhatnánk. Ezt mindenképp szeretnénk elkerülni...
Szerző: SASHEGYI ZSÓFIA
2023.04.04.
A közelmúltban járta be a hír a hazai közéletet: több mint tízezer magyar diák tanul Ausztriában. Hogy közülük hányan ingáznak Magyarországról és hányan élnek „emigrációban”, nem tudni, de tény: aki a nyugati határsávban látja meg a napvilágot, annak könnyebb a magyar oktatásügy romjain átlépve egy stabilan finanszírozott oktatási rendszerben megtalálni a helyét. Miután felvillantottuk fővárosi elitiskolákban tanító pedagógusok történeteit, ideje képet adnunk a vidéki, azon belül is a nehezebb sorsú településeken élő tanárok helyzetéről.
Felvettük hát a kapcsolatot egy évtizedek óta az ország legszegényebb régiójában oktató, klasszikus értelemben vett falusi tanítóval, aki a környék értelmiségijeként sikerrel hozta vissza a köztudatba az egykor szebb napokat látott település dicsőséges múltját és hagyományait, identitást és méltóságot adva ezáltal a helyieknek és turisztikai úticélként jelölve meg általa a helységet az ország térképén. Hogy melyik településről van szó, ezúttal nem írhatjuk le, ahogy a tanár nevét is el kell titkolnunk, a szavai alapján ugyanis, amelyekkel a környékbeli pedagógusok helyzetét írta le, egyértelművé vált: névvel vállalt nyilatkozattal könnyen létbizonytalanságba sodorhatnánk. Ezt mindenképp szeretnénk elkerülni...
ANDOR LÁSZLÓ: HÁBORÚ ÉS HAMIS TUDATHÁROM HÁBORÚS DISZTÓPIA – 2. RÉSZ
MÉRCE
Szerző: ANDOR LÁSZLÓ
2023.04.07.
Andor László a hetekben több, az ukrajnai háborúról szóló elemzéssel jelentkezik a Mércén. Ez az írás a sorból a második, az első itt olvasható.
Háború idején az első áldozat az igazság – szokták idézni sokan és sokszor; nemritkán a tavaly februárban kitört orosz-ukrán háború elemzésekor is. Az aforizma Hiram Johnson kaliforniai republikánus politikustól származik, aki a két világháború alatt és közben előbb kormányzó, majd pedig szenátor volt.
Az igazság túlélése bármely háború esetén több oknál fogva kerül veszélybe; ezek közül csak az egyik a szándékos torzítás és manipuláció, amely együtt jár a politikai polarizációval, a hadviselő oldalak közötti választás kényszerével, részleges igazságaik teljes igazságként történő elfogadásával. Sok esetben azonban arról is szó van, hogy a háború sokkja előhívja a mélyebb tudati rétegekből azokat az emlékképeket, formulákat, amelyek segítségével értelmet tudunk adni az egyébként értelmetlen öldöklésnek, pusztításnak. Az ukrajnai háború mindegyik jelenségre szolgál példákkal...
Szerző: ANDOR LÁSZLÓ
2023.04.07.
Háború idején az első áldozat az igazság – szokták idézni sokan és sokszor; nemritkán a tavaly februárban kitört orosz-ukrán háború elemzésekor is. Az aforizma Hiram Johnson kaliforniai republikánus politikustól származik, aki a két világháború alatt és közben előbb kormányzó, majd pedig szenátor volt.
Az igazság túlélése bármely háború esetén több oknál fogva kerül veszélybe; ezek közül csak az egyik a szándékos torzítás és manipuláció, amely együtt jár a politikai polarizációval, a hadviselő oldalak közötti választás kényszerével, részleges igazságaik teljes igazságként történő elfogadásával. Sok esetben azonban arról is szó van, hogy a háború sokkja előhívja a mélyebb tudati rétegekből azokat az emlékképeket, formulákat, amelyek segítségével értelmet tudunk adni az egyébként értelmetlen öldöklésnek, pusztításnak. Az ukrajnai háború mindegyik jelenségre szolgál példákkal...
RÉGEN A VALLÁS TÖLTÖTTE FEL TARTALOMMAL, MÁRA A DIÉTA- ÉS EGÉSZSÉGIPAR PRÉDÁJA LETT A BÖJT
QUBIT
Szerző: RADÓ NÓRA
2023.04.07.
A 40 napig böjtölő Jézus Krisztus valószínűleg nem számított rá, hogy az étel- és italmegvonás egyszer a fürdőruhaszezon előkészületeinek fogyássegítő kelléke lesz. Hogyan került a böjt vallási kontextusból a modern diéták közé, és ha már odakerült, tényleg hozzájárulhat-e az egészséges élethez?
Szerző: RADÓ NÓRA
2023.04.07.
Diétás őrületek jönnek-mennek a ketogéntől a káposztalevesen át a paleóig, de a böjt, vagyis az étel- vagy italmegvonással, esetleg az önmegtartóztatás más formáival járó étkezési rend az egyetlen, ami valamilyen formában, spirituális tartalommal vagy anélkül, évezredek óta kíséri az embert, sőt egyre népszerűbb. A Nemzetközi Élelmiszerinformációs Tanács (International Food Information Council) tavalyi reprezentatív felmérése szerint az amerikaiak 10 százaléka gyakorolja az időszakos böjtöt (intermittent fasting); a legnépszerűbb diéta a feldolgozott ételektől való eltávolodást hirdető „tiszta táplálkozás” (clean eating) 13 százalékkal, míg a megkérdezettek mindössze 2 százaléka követi a vegán táplálkozási előírásokat vagy él tisztítókúrákkal. Az időszakos böjt a kutatók körében is egyre népszerűbb: míg 2000-ben mindössze 5 tanulmány született a témában, 2020-ra ez a szám 173-ra nőtt, és a táplálkozástudománytól kezdve a sejtbiológián át a neurológiáig egyre több, elsősorban élettannal foglalkozó tudományterületet foglal magába.
A böjt tehát, ami a nagy világvallások szinte mindegyikének szerves részeként elsősorban vallási és spirituális tartalmat hordozott, mára sokszor inkább az egészséges élettel kapcsolatos asszociációkat indít el, pedig Jézus 40 napos böjtje során valószínűleg nem számított rá, hogy az étel- és italmegvonás egyszer majd a fürdőruhaszezon előkészületének fogyássegítő kelléke lesz.
Épp emiatt nehéz pontosan megállapítani, pontosan hol a helye, van-e helye egyáltalán a böjtnek modern világunkban, ha az ember nem gyakorló római katolikus, református, görög katolikus keresztény, zsidó vagy muszlim vallású. „A 21. század elejére eléggé összekuszálódtak a szálak, a mai táplálkozáskultúrában minden és annak ellentéte is igaz; a böjttel is ez a helyzet, ennek jelentéstartalma még az egyes generációkon belül is változik” – mondja Báti Anikó, az ELTE Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, aki a néprajzon belül évek óta táplálkozáskultúra-kutatással foglalkozik. Őt és Felek Mihály dietetikust, a hiteles egészségügyi kommunikációt zászlajára tűző Alimento blog szerzőjét kérdeztük arról, hogyan került át a böjt vallási kontextusból a modern diéták közé, és ha már ott van, tényleg hozzájárulhat-e az egészséges élethez...
A böjt tehát, ami a nagy világvallások szinte mindegyikének szerves részeként elsősorban vallási és spirituális tartalmat hordozott, mára sokszor inkább az egészséges élettel kapcsolatos asszociációkat indít el, pedig Jézus 40 napos böjtje során valószínűleg nem számított rá, hogy az étel- és italmegvonás egyszer majd a fürdőruhaszezon előkészületének fogyássegítő kelléke lesz.
Épp emiatt nehéz pontosan megállapítani, pontosan hol a helye, van-e helye egyáltalán a böjtnek modern világunkban, ha az ember nem gyakorló római katolikus, református, görög katolikus keresztény, zsidó vagy muszlim vallású. „A 21. század elejére eléggé összekuszálódtak a szálak, a mai táplálkozáskultúrában minden és annak ellentéte is igaz; a böjttel is ez a helyzet, ennek jelentéstartalma még az egyes generációkon belül is változik” – mondja Báti Anikó, az ELTE Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, aki a néprajzon belül évek óta táplálkozáskultúra-kutatással foglalkozik. Őt és Felek Mihály dietetikust, a hiteles egészségügyi kommunikációt zászlajára tűző Alimento blog szerzőjét kérdeztük arról, hogyan került át a böjt vallási kontextusból a modern diéták közé, és ha már ott van, tényleg hozzájárulhat-e az egészséges élethez...
„ITT A POKOL EBBEN A VILÁGBAN” – AZ OSCAR-DÍJAS MAGYAR RENDEZŐ MÉGIS HISZ A FELTÁMADÁSBAN
VÁLASZ ONLINE
Szerző: SASHEGYI ZSÓFIA
A legszebb animációt készítette el a húsvét témájában Rófusz Ferenc: az utolsó vacsorát Leonardo híres festményének figuráit mozgatva vitte vászonra néhány éve. A rendező leginkább persze Oscar-díjáról híres. A Válasz Online-nak most felidézi azokat az időket is, például azt, amikor 1981-ben megnyerte az arany szobrocskát, de nem lehetett ott, hogy átvegye. Később aztán kimehetett érte, a szobrocska ma is megvan, ám mint megtudjuk, némileg megviselt formában. Kisfia ugyanis még akkor lerágta Oscar fejéről az aranyat. A rendező beszél a Pannónia Filmstúdió egykori nagyságáról és arról is, miért nem lehet ma megismételni a csodát. Minthogy Rófusz Ferenc éppen intenzív kórházi kezelés alatt áll, telefonon faggattuk. Nagypénteki nagyinterjúnk...
Szerző: SASHEGYI ZSÓFIA
2023.04.07.
„A NEM CSELEKVÉS CSIMBORASSZÓJA”, AMIT AZ ORBÁN-KORMÁNY A RÁSZORULTAKÉRT TESZ, MIKÖZBEN A MILLIÓHOZ KÖZELÍT A HAJLÉKTALANSÁG PEREMÉN EGYENSÚLYOZÓK SZÁMA
NÉPSZAVA
Szerző: SZALAI ANNA
2023.04.06.
Ugyanakkor a hajléktalanellátó rendszer is a túlélésért küzd.
Az éhezés mindennapos veszéllyé vált. Minden ötödik otthon nélküli éhezik. A tömeges és tényleges éhezés, illetve az ettől való félelem az idei – immáron 25 éve február 3-án, az év leghidegebb napján hajléktalanok körében végzett felmérés – legdrámaibb üzenete. Meghökkentő módon inkább a fiatalabbak és a Budapesten élők maradnak étel nélkül.
Míg a 70 fölöttieknek csupán a 7 százaléka válaszolta azt, hogy előfordul, hogy éhezik, addig a 30-39 év közöttieknek a 33 százaléka.
Az éjjeli menedékhelyek, hajléktalanellátók hatékony „csábító eszközévé” vált a meleg étel. A szállókon élők 60-80 százaléka kap helyben meleg ételt egyszer egy nap, az utcán élők fele a segítőszolgálatok révén jut ételhez, de egyre nagyobb szerepet kapnak a magánemberek által adott élelmiszerek is. Különösen úgy,
hogy az állam április elsejétől szünetelteti az utcán élők számára biztosított étkeztetési programot. Ezzel országosan 4000 adag ételre hiába várnak naponta
– mutatott rá Gurály Zoltán szociológus, a Menhely Alapítvány módszertani, illetve a hajléktalan-adatfelvételt szervező Február Harmadika Munkacsoport egyik vezetője, a felmérés fő megállapításait bemutató sajtótájékoztatón.
Egy tál meleg étel beszerzése vált a legfontosabb napi feladattá a hajléktalanoknak. Minden más kérdés csak ezután következik. Az elmúlt két évben
meredeken emelkedtek az utcán élők számára is alapvetőnek számító élelmiszerek – kenyér, zsír, szalonna, hagyma, tej, stb. - árai, miközben az egy főre eső jövedelmük drámaian csökkent...
Szerző: SZALAI ANNA
2023.04.06.
Az éhezés mindennapos veszéllyé vált. Minden ötödik otthon nélküli éhezik. A tömeges és tényleges éhezés, illetve az ettől való félelem az idei – immáron 25 éve február 3-án, az év leghidegebb napján hajléktalanok körében végzett felmérés – legdrámaibb üzenete. Meghökkentő módon inkább a fiatalabbak és a Budapesten élők maradnak étel nélkül.
Míg a 70 fölöttieknek csupán a 7 százaléka válaszolta azt, hogy előfordul, hogy éhezik, addig a 30-39 év közöttieknek a 33 százaléka.
Az éjjeli menedékhelyek, hajléktalanellátók hatékony „csábító eszközévé” vált a meleg étel. A szállókon élők 60-80 százaléka kap helyben meleg ételt egyszer egy nap, az utcán élők fele a segítőszolgálatok révén jut ételhez, de egyre nagyobb szerepet kapnak a magánemberek által adott élelmiszerek is. Különösen úgy,
hogy az állam április elsejétől szünetelteti az utcán élők számára biztosított étkeztetési programot. Ezzel országosan 4000 adag ételre hiába várnak naponta
– mutatott rá Gurály Zoltán szociológus, a Menhely Alapítvány módszertani, illetve a hajléktalan-adatfelvételt szervező Február Harmadika Munkacsoport egyik vezetője, a felmérés fő megállapításait bemutató sajtótájékoztatón.
Egy tál meleg étel beszerzése vált a legfontosabb napi feladattá a hajléktalanoknak. Minden más kérdés csak ezután következik. Az elmúlt két évben
meredeken emelkedtek az utcán élők számára is alapvetőnek számító élelmiszerek – kenyér, zsír, szalonna, hagyma, tej, stb. - árai, miközben az egy főre eső jövedelmük drámaian csökkent...
GÁBOR GYÖRGY: AMI A PÉSZAHBAN ÉS A HÚSVÉTBAN KÖZÖS
HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.04.07.
Nem véletlen, hogy időben általában közel van egymáshoz a keresztények húsvét és a zsidók pészah ünnepe (az idén például nagyon közel). Ezek változó időpontokban megtartott ünnepek, nem úgy, mint ahogy a keresztényeknél állandó időpont december 24-e, a karácsony. Ilyen értelemben véletlen, ha nagyon közel vannak egymáshoz, de mégsem véletlen – mondta a Hírklikknek Gábor György vallásfilozófus, aki választ is adott a rejtélyre.
A miértre a magyarázat nagyon messzire nyúlik vissza. A pészahnak egészen az ősidőkben – mint minden nép vallásában – volt egyfajta természeti jellege: a tavaszvárás. De ilyen volt az őszi nagy betakarítás ünnepe is. Ezeknek a természeti jellegű ünnepeknek a legtöbbje a zsidó hagyományban idővel történeti jelentést kapott. A tavasz ünnepe tulajdonképpen az egyiptomi szabadulás ünnepe lesz. A pészahnak egyébként több neve is van, kapott olyan mellékneveket, mint a szabadság ünnepe, a tavasz ünnepe. De ahogy a tavasz is végeredményben a felszabadulást jelenti, a növényvilág újra születését, ez az asszociáció kötődött hozzá.
Ez a zsidó ünnep a keresztény hagyományban – amely a zsidó hagyományhoz kötötte magát, hisz' a zsidó szent könyvet nem tagadta meg, és a keresztényeknél is egy az Isten – más. Ezzel a mássággal jelezte az önállóságát. Ezért ezt az ünnepet, amelyet tartalmában átdolgozott, saját ünnepeként, húsvétként vette át, ami Jézus keresztre feszítésével és feltámadásával más tartalmat kapott. De ugyanazt az ünnepkört tölti be...
Szerző: MILLEI ILONA
2023.04.07.
A miértre a magyarázat nagyon messzire nyúlik vissza. A pészahnak egészen az ősidőkben – mint minden nép vallásában – volt egyfajta természeti jellege: a tavaszvárás. De ilyen volt az őszi nagy betakarítás ünnepe is. Ezeknek a természeti jellegű ünnepeknek a legtöbbje a zsidó hagyományban idővel történeti jelentést kapott. A tavasz ünnepe tulajdonképpen az egyiptomi szabadulás ünnepe lesz. A pészahnak egyébként több neve is van, kapott olyan mellékneveket, mint a szabadság ünnepe, a tavasz ünnepe. De ahogy a tavasz is végeredményben a felszabadulást jelenti, a növényvilág újra születését, ez az asszociáció kötődött hozzá.
Ez a zsidó ünnep a keresztény hagyományban – amely a zsidó hagyományhoz kötötte magát, hisz' a zsidó szent könyvet nem tagadta meg, és a keresztényeknél is egy az Isten – más. Ezzel a mássággal jelezte az önállóságát. Ezért ezt az ünnepet, amelyet tartalmában átdolgozott, saját ünnepeként, húsvétként vette át, ami Jézus keresztre feszítésével és feltámadásával más tartalmat kapott. De ugyanazt az ünnepkört tölti be...
2023. április 6., csütörtök
ORBÁN-VÁLTÁS? – FORGATÓKÖNYVEK A NER UTÁNI IDŐKRE
VÁLASZ ONLINE
Szerző: DEME ZOLTÁN
2023.04.04.
Sokáig tarthat még Orbán Viktor uralma, akár összesen 33 évig is, mint a Kádár-rendszer. Csakhogy 1982-ben sem gondolta senki, hogy utóbbi csupán hét évvel később össze fog omlani. Lányi András sem. Vendégszerzőnk tehát nem teljesen borúlátó: Deme Zoltán Lányi lapunkban megjelent írására válaszul izgalmas cikkben tekinti át Magyarország jelenlegi állapotát és az abból kivezető lehetséges utakat.
Szerző: DEME ZOLTÁN
2023.04.04.
Az év egyik legjobb mélyfúrása eddig.
Néhány éve Szénási Sándor és Selmeci János „Szabadság, elvtársak!” címmel interjúsorozatot készített a Klubrádión, amelynek keretében több mint 70 (!), a 89-es rendszerváltást átélt jeles személyiséggel beszélgettek, akik mind a maguk szemszögéből tettek tanúságot a 30-40 évvel ezelőtti időkről.
A műsorvezető szinte minden beszélgetőpartnerétől megkérdezte, hogy – az interjúalany emlékezete szerint – lehetett-e látni mondjuk három vagy öt évvel 1989 előtt, hogy rendszerváltás fog következni. Gyakorlatilag kivétel nélkül mindenki úgy felelt, hogy 1989 sűrű esztendejét megelőzően nem gondolta, hogy az akkor fennálló Kádár-rendszer nyikorgó építményét próbára tevő gazdasági, társadalmi és politikai fejlemények eredőjeként a rendszer végéhez és demokratikus rendszerváltáshoz érkezik majd Magyarország.
Pedig számos olyan dolog történt a rendszerváltást megelőző mintegy tíz év során, amelyeket utólagos éleslátással már a rendszerváltás előjeleiként, sőt előkészítő lépéseiként lehet értelmezni.
1981 októberében például elindult a szamizdat Beszélő, amelynek 1982 decemberi számában Lányi András – Lehrstück Mária álnéven – „A magyar ellenzék programja” címmel közölt írást, amelyben bár önkritikusan és realizmussal, ugyanakkor szilárd optimizmussal reflektál saját közege, a demokratikus ellenzék politikai tevékenységére, valamint az akkori általános politikai és társadalmi helyzetre...
Néhány éve Szénási Sándor és Selmeci János „Szabadság, elvtársak!” címmel interjúsorozatot készített a Klubrádión, amelynek keretében több mint 70 (!), a 89-es rendszerváltást átélt jeles személyiséggel beszélgettek, akik mind a maguk szemszögéből tettek tanúságot a 30-40 évvel ezelőtti időkről.
A műsorvezető szinte minden beszélgetőpartnerétől megkérdezte, hogy – az interjúalany emlékezete szerint – lehetett-e látni mondjuk három vagy öt évvel 1989 előtt, hogy rendszerváltás fog következni. Gyakorlatilag kivétel nélkül mindenki úgy felelt, hogy 1989 sűrű esztendejét megelőzően nem gondolta, hogy az akkor fennálló Kádár-rendszer nyikorgó építményét próbára tevő gazdasági, társadalmi és politikai fejlemények eredőjeként a rendszer végéhez és demokratikus rendszerváltáshoz érkezik majd Magyarország.
Pedig számos olyan dolog történt a rendszerváltást megelőző mintegy tíz év során, amelyeket utólagos éleslátással már a rendszerváltás előjeleiként, sőt előkészítő lépéseiként lehet értelmezni.
1981 októberében például elindult a szamizdat Beszélő, amelynek 1982 decemberi számában Lányi András – Lehrstück Mária álnéven – „A magyar ellenzék programja” címmel közölt írást, amelyben bár önkritikusan és realizmussal, ugyanakkor szilárd optimizmussal reflektál saját közege, a demokratikus ellenzék politikai tevékenységére, valamint az akkori általános politikai és társadalmi helyzetre...
A MÉLTÁNYOS BÉREKÉRT KÜZDŐ BÖLCSŐDEI DOLGOZÓK SZERINT A KORMÁNY TETT EGY LÉPÉST – AZ ELLENKEZŐ IRÁNYBA
G7.HU
Szerző: PÁLOS MÁTÉ
2023.04.06.
Egyre több fronton küzd a bölcsődei dolgozókat tömörítő Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ) a méltányos bérezésért és a kusza bértábla-rendszer felszámolásáért: egy kezdő kisgyermeknevelő bruttó 360 ezer forintot visz haza. Legutóbb a Közszolgálati Szakszervezetek Európai Szövetsége csatlakozott a BDDSZ törekvéseihez, amelyeknek lényege, hogy a méltányos béreket biztosító önálló bölcsődei bértábláról megkezdődjenek a tárgyalások a kormánnyal. Erről most az említett európai ernyőszakszervezet írt levelet Beneda Attila államtitkár-helyettesnek. Az összes magyar bölcsődei dolgozó mintegy harmada fejezte ki a szakszervezet felmérésén, hogy a területen bérrendezésre volna szükség. Ehhez képest a szakszervezet szerint a köznevelési törvény tervezett változtatásaival a kormányzat az ellenkező irányba, hátrafelé tesz egy lépést.
Szerző: PÁLOS MÁTÉ
2023.04.06.
A szülőkhöz fordulnak
A bölcsődei dolgozók évek óta kampányolnak a bölcsődei bértábla mellett, de az elmúlt hónapokban intezívebben igyekeznek elérni a kormány illetékeseinél, hogy megkezdődjenek a tárgyalások. Belső felmérésük során több mint 5400-an jelölték meg az önálló bértábla és az alapbérek emelésének igényét, petíciójukat tavaly év végén adták át a családokért felelős helyettes államtitkárnak, pontosabban annak, akit Beneda maga helyett küldött az eseményre.
Bár 2022 októberében a szakszervezet még találkozott Hornung Ágnes családokért felelős államtitkárral, a területért felelős kulturális és innovációs minisztérium februári válaszlevele már azt mutatta, hogy a kormány nem kívánja központilag rendezni a bölcsődei bérhelyzetet. Ugyan a minisztérium az önálló egységes bértáblára konkrét javaslatot kért a szakszervezettől, a BDDSZ szerint a levél egésze valójában azt mutatja, hogy a minisztérium csak értékelni szándékozik az elgondolást, a valódi kidolgozásától közben elzárkózik.
További egyeztetés, tárgyalás nem kezdődött, így a BDDSZ kiszélesítette kampányát, és már a szülők és szimpatizánsok között gyűjti az aláírásokat. A kampány ideje alatt, április 6-ig a szülők és családtagok a szakszervezet honlapjáról letöltött ívvel találkozhatnak az ország számos bölcsődéjében. Ez a következő mondatokkal kezdődik: “Szülőként fontos számunkra, hogy a gyermekek jó minőségű ellátást kapjanak a bölcsődében, amit csak elégedett dolgozók tudnak nyújtani. A jó minőségű szolgáltatás biztosításához minden bölcsődében dolgozó munkájára szükség van!”
A bölcsődei dolgozók évek óta kampányolnak a bölcsődei bértábla mellett, de az elmúlt hónapokban intezívebben igyekeznek elérni a kormány illetékeseinél, hogy megkezdődjenek a tárgyalások. Belső felmérésük során több mint 5400-an jelölték meg az önálló bértábla és az alapbérek emelésének igényét, petíciójukat tavaly év végén adták át a családokért felelős helyettes államtitkárnak, pontosabban annak, akit Beneda maga helyett küldött az eseményre.
Bár 2022 októberében a szakszervezet még találkozott Hornung Ágnes családokért felelős államtitkárral, a területért felelős kulturális és innovációs minisztérium februári válaszlevele már azt mutatta, hogy a kormány nem kívánja központilag rendezni a bölcsődei bérhelyzetet. Ugyan a minisztérium az önálló egységes bértáblára konkrét javaslatot kért a szakszervezettől, a BDDSZ szerint a levél egésze valójában azt mutatja, hogy a minisztérium csak értékelni szándékozik az elgondolást, a valódi kidolgozásától közben elzárkózik.
További egyeztetés, tárgyalás nem kezdődött, így a BDDSZ kiszélesítette kampányát, és már a szülők és szimpatizánsok között gyűjti az aláírásokat. A kampány ideje alatt, április 6-ig a szülők és családtagok a szakszervezet honlapjáról letöltött ívvel találkozhatnak az ország számos bölcsődéjében. Ez a következő mondatokkal kezdődik: “Szülőként fontos számunkra, hogy a gyermekek jó minőségű ellátást kapjanak a bölcsődében, amit csak elégedett dolgozók tudnak nyújtani. A jó minőségű szolgáltatás biztosításához minden bölcsődében dolgozó munkájára szükség van!”
...
NINCS KEGYELEM, A NER-NAGYHAL MEGESZI A KICSIT: A MÉSZÁROS-KÖRHÖZ KERÜLT A VALTON
VÁLASZ ONLINE
Szerző: BÓDIS ANDRÁS
2023.03.31.
Újabb „Lajos-ügy” a Fideszben? Egy Mészáros Lőrinc ügyvédi csapata által kezelt magántőkealaphoz került a Fidesz és az állam gigarendezvényeit biztosító Valton-Sec Zrt. meghatározó többsége – tudta meg a Válasz Online. Az üzlet nem csak azért pikáns, mert a Gyurcsány-éra egyik vagyonmenedzserének közreműködésével jött létre. Hanem azért is, mert az eddigi főtulajdonos Varga Lajosnak alig maradt néhány részvénye a cégcsoportban, sőt az eddig a portfóliójába tartozó luxusjármű-bérbeadó, ingatlan- és vendéglátóipari érdekeltségeket ugyancsak átadta az „újaknak”. Pedig ő és a miniszterelnök vejének bizalmi emberei együtt vitték például az állam szinte kizárólagos cateringpartnerét, a Puskás Arénát is kiszolgáló RaMpART Gasztronómia Kft.-t. Mostantól tehát erre az óriásvállalatra sem illik a Tiborcz–Varga-billog, helyette a Tiborcz- és a Mészáros-kör közös befolyását kell hangsúlyoznunk. És általában is e két vezetéknév körül kezd koncentrálódni a teljes NER-felépítmény.
Mielőtt ráfordulnánk a cikkünk címét és felvezetőjét igazoló tényekre, megrajzoljuk a kontextust. Mivel a nagy infrastrukturális fejlesztések hét bő esztendeje után Lázár János miniszteriális feladata lett a beruházásstop, nyilvánvaló, hogy az építési projektekre berendezkedett gazdasági felsőelitnek kezdenie kell magával valamit. Először tavaly nyári háttérbeszélgetéseinken hallottunk arról, hogy Mészáros Lőrinc köreiből megüzenték a többi „kapacitásgazdának” – például a Paár Attila-féle WHB-csoportnak és Szeivolt István Épkar Zrt.-jének –, hogy mostantól ne számítsanak túl sok új állami munkára. Maga a felcsúti lobbikör is kevesebb központi építőipari megrendelést vizionál magának (miközben persze a 35 éves autópályakoncesszió nyerteseként stabil jövőképe lehet), ezért igyekszik elmozdulni olyan iparágak felé, amelyekben ugyancsak tetemes kormányzati pénz „ég el”, de eddig inkább a NER másodvonalának kezében voltak. Ilyen lehet például a biztonságipar, a rendezvényszervezés és a vendéglátás.
Az elmúlt hónapokban azonban nem a Mészáros-aktivitásra figyelt a nagyérdemű, inkább a kormányfő veje által diktált szédületes „piaci” koncentrációt próbálhatta nyomon követni. Tiborcz István a bank- (Gránit) és alapkezelő-beszerzés (Diófa) után ellenőrzése alá vonta Európa meghatározó fuvarozó-logisztikai vállalatcsoportját (Waberer’s), beszállt egy brókerérdekeltségbe (Equilor), közvetett jelenléte immár „tapintható” a magyar tőzsde zöldenergia-projektekben utazó sikercégében (Alteo), sőt még a Gellért Szállót is a nevére vette.
Mindehhez, illetve a 4iG-csapat államilag agyontámogatott Vodafone-üzletéhez képest persze semmi sem tűnik elég nagy biznisznek, a lapunk által most kiszúrt Valton-üzlet mégis jelzésértékű: ezzel ugyanis a Mészáros-kör benyelte a kormány és a Fidesz rendezvényeit biztosító, szinte kizárólag hatalmi megrendelésekből élő céget, illetve – mint látni fogjuk – annál jóval többet. Noha a Civil Biztonsági Szolgálaton és társvállalkozásain keresztül Pintér Sándor belügyminiszter környezete szintén bebetonozódott a biztonsági és értéklogisztikai piacra, sőt a kormányfő kötélbarátjaként ismert Garancsi István ugyancsak jelen van a védelmi szektorban a Criterion (korábban G4S) Zrt.-vel, mi több, maga Mészáros Lőrinc korábban uralma alá hajtotta az őrző-védő Testőr-csoportot, azért egyértelműen a Valton a legbizalmibb Fidesz-beszállító. Kis túlzással: egy-egy nagyrendezvényen a közreműködő biztonságiak hátán felvillanó Valton-logók szinte elnyomják az egyéb kormánypárti jelképeket...
Szerző: BÓDIS ANDRÁS
2023.03.31.
Mielőtt ráfordulnánk a cikkünk címét és felvezetőjét igazoló tényekre, megrajzoljuk a kontextust. Mivel a nagy infrastrukturális fejlesztések hét bő esztendeje után Lázár János miniszteriális feladata lett a beruházásstop, nyilvánvaló, hogy az építési projektekre berendezkedett gazdasági felsőelitnek kezdenie kell magával valamit. Először tavaly nyári háttérbeszélgetéseinken hallottunk arról, hogy Mészáros Lőrinc köreiből megüzenték a többi „kapacitásgazdának” – például a Paár Attila-féle WHB-csoportnak és Szeivolt István Épkar Zrt.-jének –, hogy mostantól ne számítsanak túl sok új állami munkára. Maga a felcsúti lobbikör is kevesebb központi építőipari megrendelést vizionál magának (miközben persze a 35 éves autópályakoncesszió nyerteseként stabil jövőképe lehet), ezért igyekszik elmozdulni olyan iparágak felé, amelyekben ugyancsak tetemes kormányzati pénz „ég el”, de eddig inkább a NER másodvonalának kezében voltak. Ilyen lehet például a biztonságipar, a rendezvényszervezés és a vendéglátás.
Az elmúlt hónapokban azonban nem a Mészáros-aktivitásra figyelt a nagyérdemű, inkább a kormányfő veje által diktált szédületes „piaci” koncentrációt próbálhatta nyomon követni. Tiborcz István a bank- (Gránit) és alapkezelő-beszerzés (Diófa) után ellenőrzése alá vonta Európa meghatározó fuvarozó-logisztikai vállalatcsoportját (Waberer’s), beszállt egy brókerérdekeltségbe (Equilor), közvetett jelenléte immár „tapintható” a magyar tőzsde zöldenergia-projektekben utazó sikercégében (Alteo), sőt még a Gellért Szállót is a nevére vette.
Mindehhez, illetve a 4iG-csapat államilag agyontámogatott Vodafone-üzletéhez képest persze semmi sem tűnik elég nagy biznisznek, a lapunk által most kiszúrt Valton-üzlet mégis jelzésértékű: ezzel ugyanis a Mészáros-kör benyelte a kormány és a Fidesz rendezvényeit biztosító, szinte kizárólag hatalmi megrendelésekből élő céget, illetve – mint látni fogjuk – annál jóval többet. Noha a Civil Biztonsági Szolgálaton és társvállalkozásain keresztül Pintér Sándor belügyminiszter környezete szintén bebetonozódott a biztonsági és értéklogisztikai piacra, sőt a kormányfő kötélbarátjaként ismert Garancsi István ugyancsak jelen van a védelmi szektorban a Criterion (korábban G4S) Zrt.-vel, mi több, maga Mészáros Lőrinc korábban uralma alá hajtotta az őrző-védő Testőr-csoportot, azért egyértelműen a Valton a legbizalmibb Fidesz-beszállító. Kis túlzással: egy-egy nagyrendezvényen a közreműködő biztonságiak hátán felvillanó Valton-logók szinte elnyomják az egyéb kormánypárti jelképeket...
ISTENKÁROMLÁS ÉS KISKORÚAK VESZÉLYEZTETÉSE A MAKÓN GYEREKEKKEL CIPELTETETT KERESZT
AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2023.04.06.
A képmutató álkeresztény politika nemcsak istengyalázás, nem csupán a kereszténységet hamisítja meg és utáltatja meg az emberekkel, hanem kisgyerekek belekeverése kimeríti a “kiskorú veszélyeztetése” büntetőjogi tényállását. A magát “kereszténynek” nevező fasiszta rezsim túlteljesítő porkolábjai nem ismernek határt a képmutatásban, hogy magukat kereszténynek és jónak mutassák, miközben a kereszténység mindannak az ellentéte, amit ők képviselnek és művelnek.
Makón a Szignum Kéttannyelvű Egyházi Általános Iskola kisdiákjaival cipeltettek egy fa keresztet, amiről a város fideszes polgármestere posztolt ájtatoskodó beszámolót a Facebookon. Jézus Krisztus megváltása a helyettesítő áldozatról szól, hogy Isten Fia kifizette mindenki bűneinek az árát, megváltotta a világot, ingyen kegyelemből igaz emberré tett mindenkit, aki elfogadja ezt a tökéletes áldozatot. A keresztény hit lényege, hogy az ember felszabadult az Ádámtól örökölt bűn és annak büntetése alól, a kereszt annak jelképe, hogy az embernek nem kell bűnhődnie.
Ehhez képes az antikrisztusi álkeresztény képmutatók állandó bűntudat keltésével azonosítják a kereszténységet és gyerekek vállára helyezik Jézus Krisztus keresztjét, a kivégzőeszközt. Mellettük római katonáknak öltözött felnőttek hajtják őket. A Btk. szerint a kiskorú veszélyeztetése bűncselekményt követik el azok, akik a nevelésükre bízott gyerekek fizikai, lelki és érzelmi fejlődését veszélyeztetik. A gyerekeket bűntudattal terhelő politikusok, tanárok, iskolák kimerítik ez a bűncselekményt...
Szerző: Amerikai Népszava
2023.04.06.
Makón a Szignum Kéttannyelvű Egyházi Általános Iskola kisdiákjaival cipeltettek egy fa keresztet, amiről a város fideszes polgármestere posztolt ájtatoskodó beszámolót a Facebookon. Jézus Krisztus megváltása a helyettesítő áldozatról szól, hogy Isten Fia kifizette mindenki bűneinek az árát, megváltotta a világot, ingyen kegyelemből igaz emberré tett mindenkit, aki elfogadja ezt a tökéletes áldozatot. A keresztény hit lényege, hogy az ember felszabadult az Ádámtól örökölt bűn és annak büntetése alól, a kereszt annak jelképe, hogy az embernek nem kell bűnhődnie.
Ehhez képes az antikrisztusi álkeresztény képmutatók állandó bűntudat keltésével azonosítják a kereszténységet és gyerekek vállára helyezik Jézus Krisztus keresztjét, a kivégzőeszközt. Mellettük római katonáknak öltözött felnőttek hajtják őket. A Btk. szerint a kiskorú veszélyeztetése bűncselekményt követik el azok, akik a nevelésükre bízott gyerekek fizikai, lelki és érzelmi fejlődését veszélyeztetik. A gyerekeket bűntudattal terhelő politikusok, tanárok, iskolák kimerítik ez a bűncselekményt...
KAMERÁBA BESZÉLŐ ROMÁK SZEMBESÍTENEK MINKET A RASSZIZMUSUNKKAL
TELEX
Szerző: RÁCZ VIKTÓRIA
2023.04.06.
Nehéz lenne polarizáltabb témát találni egy magyar filmhez, mint a „romakérdés” – talán még a gender tud hasonló indulatokat kiváltani, de míg ez utóbbi relatíve friss ügynek számít, a magyarországi cigányok helyzetének problémája hosszú múltra tekint vissza. Ennek ellenére a tévében és a filmekben meglehetősen ritkán találkozunk romákkal, és akkor is leginkább sztereotip mellékszerepekben. A Háromezer számozott darab páros lábbal ugrik bele ebbe a reprezentációs vákuumba, romakérdés helyett romakérdések tömkelegét szórva ránk, olyan diskurzus generálásának nyílt szándékával, amire nagyon szükségünk lenne társadalmi szinten, de nem biztos, hogy fel vagyunk készülve rá.
Kilenc évvel ezelőtt mutatták be Császi Ádám Viharsarok című első nagyjátékfilmjét, amelynek meleg kamasz főszereplői szintén egy magyar filmművészetben alulreprezentált kisebbségbe tartoznak. Következő filmjének alapjai ugyanebben az évben születtek, amikor megrendezte a Horváth Kristóf „Színész Bob” által alapított Tudás Hatalom társulat videóklipjét, amelyben roma fiatalok rappelve hívják fel a figyelmet a korai iskolaelhagyás problémájára. A tehetséggondozó műhely tagjai Farkas Franciska, Pápai Rómeó, Pászik Cristopher, Oláh Edmond és Varga Norbert is, akik Horváth Kristóffal közösen, saját élményeikből és nézőpontjukból táplálkozva írták meg és állították színpadra a Cigány magyar című előadást 2018-ban – szintén Császi rendezésében.
A Cigány magyart 2020-ban a berlini Deutsches Theaterbe is meghívták, ez pedig inspirációként szolgált a darabból adaptált, az eredeti szereplőgárdát megtartó filmváltozathoz, amelynek forgatókönyvét Császi együtt jegyzi Lengyel Balázzsal, a Lajkó – Cigány az űrben rendezőjével. A Háromezer számozott darab az eredeti előadás filozofikus, provokatív és szürreális elemeit vegyíti egy német színházifesztivál-fellépésre készülő roma társulat történetével. Horváth Kristóf alakítja a filmbeli darab rendezőjét, aki az emberi nyomort saját művészi felemelkedésére használó, önhitt alkotó paródiájaként és elrettentő példájaként, az autentikus ábrázolásmódra hivatkozva egy valódi cigány házat szállíttat el a magyar szegénysorról a berlini színház színpadára, háromezer darabban. A szociálisan érzékeny művész képében tetszelgő, a társulat tagjainak tragédiáját kizsákmányoló rendezőről fokozatosan kiderül, hogy ugyanolyan elnyomóan viselkedik a romákkal szemben, mint az általa kritizált többségi társadalom, és nem kevésbé káros sztereotípiák szerint gondolkodik...
Szerző: RÁCZ VIKTÓRIA
2023.04.06.
Kilenc évvel ezelőtt mutatták be Császi Ádám Viharsarok című első nagyjátékfilmjét, amelynek meleg kamasz főszereplői szintén egy magyar filmművészetben alulreprezentált kisebbségbe tartoznak. Következő filmjének alapjai ugyanebben az évben születtek, amikor megrendezte a Horváth Kristóf „Színész Bob” által alapított Tudás Hatalom társulat videóklipjét, amelyben roma fiatalok rappelve hívják fel a figyelmet a korai iskolaelhagyás problémájára. A tehetséggondozó műhely tagjai Farkas Franciska, Pápai Rómeó, Pászik Cristopher, Oláh Edmond és Varga Norbert is, akik Horváth Kristóffal közösen, saját élményeikből és nézőpontjukból táplálkozva írták meg és állították színpadra a Cigány magyar című előadást 2018-ban – szintén Császi rendezésében.
A Cigány magyart 2020-ban a berlini Deutsches Theaterbe is meghívták, ez pedig inspirációként szolgált a darabból adaptált, az eredeti szereplőgárdát megtartó filmváltozathoz, amelynek forgatókönyvét Császi együtt jegyzi Lengyel Balázzsal, a Lajkó – Cigány az űrben rendezőjével. A Háromezer számozott darab az eredeti előadás filozofikus, provokatív és szürreális elemeit vegyíti egy német színházifesztivál-fellépésre készülő roma társulat történetével. Horváth Kristóf alakítja a filmbeli darab rendezőjét, aki az emberi nyomort saját művészi felemelkedésére használó, önhitt alkotó paródiájaként és elrettentő példájaként, az autentikus ábrázolásmódra hivatkozva egy valódi cigány házat szállíttat el a magyar szegénysorról a berlini színház színpadára, háromezer darabban. A szociálisan érzékeny művész képében tetszelgő, a társulat tagjainak tragédiáját kizsákmányoló rendezőről fokozatosan kiderül, hogy ugyanolyan elnyomóan viselkedik a romákkal szemben, mint az általa kritizált többségi társadalom, és nem kevésbé káros sztereotípiák szerint gondolkodik...
AZ EU VIZSGÁLJA A LOMBKORONASÉTÁNYT, MÁJUSTÓL BEZÁRNÁ A KORMÁNY A KISPOSTÁKAT
ÁTLÁTSZÓ
Szerző: PETE LUCA
2023.04.06.
24.hu: Májustól bezárnák az 1500 fő alatti települések postáit
A Magyar Posta nagyjából egy hónapja levélben kereste meg az 1500 lakosúnál kisebb önkormányzatokat, hogy vegyék át a helyi posták üzemeltetését – értesült a lap. Azt is kilátásba helyezték, hogy ha ez nem történik meg, akkor bezárják a postahivatalt. A portál úgy tudja, hogy május 1-jétől zárhatják be az 1500 fő alatti településeken a postákat, és erről maguk az érintett kisposták dolgozói sem tudnak még.
Hvg.hu: Az ügyészség semmi kifogást nem talált Orbán Viktor firenzei kiruccanásában
Korábban Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő hivatali visszaélés és hűtlen kezelés miatt tett feljelentést tett Orbán Viktor miniszterelnök február-márciusi honvédségi repülőgéppel történt részben hivatalos, részben magánjellegű utazásával kapcsolatban. A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség az elrendelt feljelentés kiegészítés alapján lefolytatott vizsgálata során megállapította, hogy nem történt bűncselekmény. Mint írják, abban semmi különös sincsen, hogy a miniszterelnököt személyi védelemmel látják el nemcsak a hivatali, hanem a magánjellegű utazásai során.
444: Megduplázta, így 34 milliárd forint nyereséget termelt tavaly a Mészáros Lőrinc-féle OPUS
Kirobbanó formában a Mészáros Lőrinc érdekeltségi körébe tartozó Opus Global Nyrt., derült ki a cég által közzétett tőzsdei jelentésből. A beszámoló szerint a cégcsoport a „2022. évben átlépte az 1000 milliárd forintos mérlegfőösszeget, jelentősen növelte árbevételét, és az energiaválság sújtotta világpiaci környezetben csaknem megduplázta nettó árbevételét és üzemi eredményét, konszolidált mérlegfőösszege pedig csaknem ötödével nőtt.”
Népszava: Lombkoronasétány-ügy: már vizsgálódik az Európai Unió
„Az Európai Bizottság behatóan vizsgálja az információkat és elemzi a helyzetet, és megteszi a szükséges lépéseket, ha a támogatást szabálytalanul használták fel” – tájékoztatta a lapot egy Európai Bizottsághoz közeli forrás. A testület jelenleg azt ellenőrzi, hogy a projektet a 2014-2020-as magyar vidékfejlesztési program keretében finanszírozták-e. Ezt a programot az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból támogatják és tartalmaz magyar nemzeti társfinanszírozást is.
Magyar Narancs: Értékteremtő tevékenységet folytat, ezért kapott Bayer Zsolt cége 40 milliót a Szerencsejáték Zrt-től
„Mit ad az országnak az 1100ÉV Kft., hogy a Szerencsejáték Zrt. 40 millió forinttal támogatja?” – tette fel írásbeli kérdését Vadai Ágnes DK-s parlamenti képviselő a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antalnak. A miniszter helyett államtitkára, Dömötör Csaba válaszolt, aki azt írta: „a Szerencsejáték Zrt. kiemelten fontosnak tartja, és eszerint támogatja az értékteremtő kezdeményezéseket a hazai kultúra, oktatás, egészségügy, valamint a sport területén egyaránt”. Dömötör Bayer Zsolt, vagy a cégének említése nélkül hozzátette, „az összes többihez hasonlóan a beadványában említett támogatás is a fenti koncepcióba illeszkedve, az előírásoknak megfelelően valósult meg”.
Szerző: PETE LUCA
2023.04.06.
A Magyar Posta nagyjából egy hónapja levélben kereste meg az 1500 lakosúnál kisebb önkormányzatokat, hogy vegyék át a helyi posták üzemeltetését – értesült a lap. Azt is kilátásba helyezték, hogy ha ez nem történik meg, akkor bezárják a postahivatalt. A portál úgy tudja, hogy május 1-jétől zárhatják be az 1500 fő alatti településeken a postákat, és erről maguk az érintett kisposták dolgozói sem tudnak még.
Hvg.hu: Az ügyészség semmi kifogást nem talált Orbán Viktor firenzei kiruccanásában
Korábban Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő hivatali visszaélés és hűtlen kezelés miatt tett feljelentést tett Orbán Viktor miniszterelnök február-márciusi honvédségi repülőgéppel történt részben hivatalos, részben magánjellegű utazásával kapcsolatban. A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség az elrendelt feljelentés kiegészítés alapján lefolytatott vizsgálata során megállapította, hogy nem történt bűncselekmény. Mint írják, abban semmi különös sincsen, hogy a miniszterelnököt személyi védelemmel látják el nemcsak a hivatali, hanem a magánjellegű utazásai során.
444: Megduplázta, így 34 milliárd forint nyereséget termelt tavaly a Mészáros Lőrinc-féle OPUS
Kirobbanó formában a Mészáros Lőrinc érdekeltségi körébe tartozó Opus Global Nyrt., derült ki a cég által közzétett tőzsdei jelentésből. A beszámoló szerint a cégcsoport a „2022. évben átlépte az 1000 milliárd forintos mérlegfőösszeget, jelentősen növelte árbevételét, és az energiaválság sújtotta világpiaci környezetben csaknem megduplázta nettó árbevételét és üzemi eredményét, konszolidált mérlegfőösszege pedig csaknem ötödével nőtt.”
Népszava: Lombkoronasétány-ügy: már vizsgálódik az Európai Unió
„Az Európai Bizottság behatóan vizsgálja az információkat és elemzi a helyzetet, és megteszi a szükséges lépéseket, ha a támogatást szabálytalanul használták fel” – tájékoztatta a lapot egy Európai Bizottsághoz közeli forrás. A testület jelenleg azt ellenőrzi, hogy a projektet a 2014-2020-as magyar vidékfejlesztési program keretében finanszírozták-e. Ezt a programot az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból támogatják és tartalmaz magyar nemzeti társfinanszírozást is.
Magyar Narancs: Értékteremtő tevékenységet folytat, ezért kapott Bayer Zsolt cége 40 milliót a Szerencsejáték Zrt-től
„Mit ad az országnak az 1100ÉV Kft., hogy a Szerencsejáték Zrt. 40 millió forinttal támogatja?” – tette fel írásbeli kérdését Vadai Ágnes DK-s parlamenti képviselő a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antalnak. A miniszter helyett államtitkára, Dömötör Csaba válaszolt, aki azt írta: „a Szerencsejáték Zrt. kiemelten fontosnak tartja, és eszerint támogatja az értékteremtő kezdeményezéseket a hazai kultúra, oktatás, egészségügy, valamint a sport területén egyaránt”. Dömötör Bayer Zsolt, vagy a cégének említése nélkül hozzátette, „az összes többihez hasonlóan a beadványában említett támogatás is a fenti koncepcióba illeszkedve, az előírásoknak megfelelően valósult meg”.
KORDONON INNEN, KORDONON TÚL
REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.04.06.
A rend éber őrei tegnap sikeresen megvédték a kordont a Karmelitánál, s amit az ellenzék nehéz küzdelemmel, Hadházy Ákos pedig ennen vérével lebontott, egyből újjáépítették, délutánra tehát a kerítés újra állt. Ez egy fordított Kőmíves Kelemen történet. Amit a lázadók lebontanak délre, azt a várvédők fölépítik estére, és nem látszik a balladai megoldás, hogy a mese egyszer véget érjen. Harmadjára futottak neki a kordonbontásnak a harcosok, és harmadjára vallottak kudarcot a maguk módján – a mindig visszaépülő kordonnal -, de nem adják fel, mint mondják. A küzdelem tehát folytatódik, hogy fokozódik-e, az majd kiderül.
Egyébként senki nem tudja, mivégre áll ott a vasalkotmány, amely immár Orbán szimbólumává válik, mert mostanában amerre jár-kel a kedves vezető, ott ilyenek nőnek ki a földből. Ezt annak tudjuk be, hogy a nagy vezér egészen egyszerűen és köznapian be van szarva, ám ez nem olyan nagy nóvum, amióta a parlamentben is a függöny mögé bújt. Mindazonáltal a paranoia kezd elhatalmasodni rajta, de ez is természetes a diktátoroknál, számtalan példa van erre a történelemben. Orbán neves elődei (Hitler, Sztálin és a többiek) is ebben szenvedtek, nem mondhatnánk tehát, hogy a mi diktátorunk megőrülése egyedi dolog volna.
Aki népnyúzónak áll, mert elhatározza, hogy gazember lesz, annak számolnia kell a rettegéssel, ilyképp ebbe a képbe az a kevlármellény is beletartozik, amit Orbán jól láthatóan mindig visel a szabadban. Hogy abban is alszik-e, azt nem tudjuk, de kit érdekel az ő nyomora, ha innen nézzük a dolgokat, és nem tudjuk más szemüvegen át szemlélni. Van abban azonban valami sorszerű, ahogyan Orbán eljutott a kordon egyik oldaláról a másikra, a kívülről bontástól a belülről rettegésig, ha úgy tetszik, a kalitkán kívül lévő szabadságtól az önmaga börtönébe zárásáig, ami életútnak nem egy sikertörténet, csak annak szeretnék láttatni.
Kerítést építeni az emberiség régi találmánya. A birtok határának kijelölésétől hatalmas kőfalak felhúzásáig, vizesárkok építéséig, s ki tudja, még miféle furmányokig jutott fajunk, hogy tulajdonát és a redves életét mindenféle készségekkel megvédje. Ez egy bizonyos szint után terhes is bír lenni, mindig új és még újabb találmányokat kell alkalmazni, hogy meglegyen a biztonság hamis képzete, mert olyan kerítés nem létezik, amit így vagy úgy lebontani ne lehetne. Még a föld alá is lehet bújni, de ott is elérik az embert, tehát nincs biztos menedék sem a föld nevű bolygón, sem sehol az univerzumban. Ezek csak hamis képzetek.
Próbálkozhat Orbán is, mint ahogyan most is erősítik az őt körülvevő falakat. Elsőre még csak simán ott állt a kordon, amit puszta kézzel (mint Orbán annak idején a Kossuth téren) raktak odébb. Tegnap már össze voltak láncolva a darabjai, hogy hidegvágó kellett a bontáshoz. Feltesszük, ezután majd lehegesztik vagy betonozzák, netán áramot vezetnek bele, mint a villanypásztorba, de ez felvet egy filozófiai problémát. Az a készség arra szolgál ugyanis, hogy a birkák ne tudjanak kitörni, s nem arra, hogy illetéktelenek oda be ne jussanak, ilyképp könnyen belátható, hogy egy kordon bizonyos idő után börtönné is válhat...
Szerző: Rezeda
2023.04.06.
Egyébként senki nem tudja, mivégre áll ott a vasalkotmány, amely immár Orbán szimbólumává válik, mert mostanában amerre jár-kel a kedves vezető, ott ilyenek nőnek ki a földből. Ezt annak tudjuk be, hogy a nagy vezér egészen egyszerűen és köznapian be van szarva, ám ez nem olyan nagy nóvum, amióta a parlamentben is a függöny mögé bújt. Mindazonáltal a paranoia kezd elhatalmasodni rajta, de ez is természetes a diktátoroknál, számtalan példa van erre a történelemben. Orbán neves elődei (Hitler, Sztálin és a többiek) is ebben szenvedtek, nem mondhatnánk tehát, hogy a mi diktátorunk megőrülése egyedi dolog volna.
Aki népnyúzónak áll, mert elhatározza, hogy gazember lesz, annak számolnia kell a rettegéssel, ilyképp ebbe a képbe az a kevlármellény is beletartozik, amit Orbán jól láthatóan mindig visel a szabadban. Hogy abban is alszik-e, azt nem tudjuk, de kit érdekel az ő nyomora, ha innen nézzük a dolgokat, és nem tudjuk más szemüvegen át szemlélni. Van abban azonban valami sorszerű, ahogyan Orbán eljutott a kordon egyik oldaláról a másikra, a kívülről bontástól a belülről rettegésig, ha úgy tetszik, a kalitkán kívül lévő szabadságtól az önmaga börtönébe zárásáig, ami életútnak nem egy sikertörténet, csak annak szeretnék láttatni.
Kerítést építeni az emberiség régi találmánya. A birtok határának kijelölésétől hatalmas kőfalak felhúzásáig, vizesárkok építéséig, s ki tudja, még miféle furmányokig jutott fajunk, hogy tulajdonát és a redves életét mindenféle készségekkel megvédje. Ez egy bizonyos szint után terhes is bír lenni, mindig új és még újabb találmányokat kell alkalmazni, hogy meglegyen a biztonság hamis képzete, mert olyan kerítés nem létezik, amit így vagy úgy lebontani ne lehetne. Még a föld alá is lehet bújni, de ott is elérik az embert, tehát nincs biztos menedék sem a föld nevű bolygón, sem sehol az univerzumban. Ezek csak hamis képzetek.
Próbálkozhat Orbán is, mint ahogyan most is erősítik az őt körülvevő falakat. Elsőre még csak simán ott állt a kordon, amit puszta kézzel (mint Orbán annak idején a Kossuth téren) raktak odébb. Tegnap már össze voltak láncolva a darabjai, hogy hidegvágó kellett a bontáshoz. Feltesszük, ezután majd lehegesztik vagy betonozzák, netán áramot vezetnek bele, mint a villanypásztorba, de ez felvet egy filozófiai problémát. Az a készség arra szolgál ugyanis, hogy a birkák ne tudjanak kitörni, s nem arra, hogy illetéktelenek oda be ne jussanak, ilyképp könnyen belátható, hogy egy kordon bizonyos idő után börtönné is válhat...
NAVRACSICS TIBOR ELKÖLTÖZÖTT A FELESÉGÉTŐL – HUPPA-LAPSZEMLE
HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2023.04.06.
Family first
“…a sajtó képviselőit arra kérem, legyenek tekintettel a gyermekeinkre, és tartsák tiszteletben a döntést. Köszönöm.”
Még itt:
“…Innentől fogva a válás kikürtölése voltaképp Varga Judit Szájer-féle eresze, ami az olvasatunkban a hazugság és szemforgatás szinonimája. Valamint az aljas képmutatásé. A vizet prédikálásé és bort ivásé, illetve lehetne folytatni annak jellemzését, amikor lehull az álca, és szikáran áll előttünk a hazugság maga. S ha még volna is bennünk annyi gyerekszoba, hogy Varga nacsasszony válásával – mint magánügy – ne foglalkozzunk, mégis feljogosítva érezzük magunkat erre, mert ő annak a hatalomnak az ordas képviselője, amelyik a gatyánkban matat minduntalan, és szemforgató-ájtatos módon írná elő, hogyan is kellene élnünk. Mi több, hogy mit kellene gondolnunk. Leginkább azt, amit számunkra előírnak, miközben ők mást cselekszenek permanensen.” Rezeda: Varga Judit az ereszen
Navracsics Brüsszelben: nyárra várható a magyar vállalások teljesítésének értékelése
January, february, march, april may, june, july… (Boney M.)
Menczer szerint mind meghalunk
Felmondja a leckét.
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2023.04.06.
“…a sajtó képviselőit arra kérem, legyenek tekintettel a gyermekeinkre, és tartsák tiszteletben a döntést. Köszönöm.”
Még itt:
“…Innentől fogva a válás kikürtölése voltaképp Varga Judit Szájer-féle eresze, ami az olvasatunkban a hazugság és szemforgatás szinonimája. Valamint az aljas képmutatásé. A vizet prédikálásé és bort ivásé, illetve lehetne folytatni annak jellemzését, amikor lehull az álca, és szikáran áll előttünk a hazugság maga. S ha még volna is bennünk annyi gyerekszoba, hogy Varga nacsasszony válásával – mint magánügy – ne foglalkozzunk, mégis feljogosítva érezzük magunkat erre, mert ő annak a hatalomnak az ordas képviselője, amelyik a gatyánkban matat minduntalan, és szemforgató-ájtatos módon írná elő, hogyan is kellene élnünk. Mi több, hogy mit kellene gondolnunk. Leginkább azt, amit számunkra előírnak, miközben ők mást cselekszenek permanensen.” Rezeda: Varga Judit az ereszen
Navracsics Brüsszelben: nyárra várható a magyar vállalások teljesítésének értékelése
January, february, march, april may, june, july… (Boney M.)
Menczer szerint mind meghalunk
Felmondja a leckét.
Újabb fél évvel hosszabbítja meg a kormány a rendeleti kormányzást
Semjén benyújtotta.
Semjén benyújtotta.
Kormányinfót tartanak ma
Újabb bérlet…?
Újabb bérlet…?
Semjén szerint nemzeti érdekből szavazták le 27-szer a kommunista ügynökakták nyilvánosságra hozatalát
Végül is, ők a “nemzeti” oldal, az ő érdekük…
Végül is, ők a “nemzeti” oldal, az ő érdekük…
Négy év börtönt kapott a boszniai miniszterelnök, mert gyanúsan drágán vettek kínai lélegeztetőgépeket
Világjáró Péter akkor mennyit kapna…?
Világjáró Péter akkor mennyit kapna…?
Annak éri meg drága orosz gázt venni, aki ezzel jól jár
“Korántsem véletlen, hogy az Orbán-kormány szeret az autoriter államokkal „üzletelni”. Azoknál ugyanis része az üzletnek, hogy bizonyos beszerzett mennyiségű termék után bizonyos részösszegeket átutalnak „valahova”. Ezt ők imádják. Egy német cégnek nyilván nem lehet ilyet előadni, de egy azeri, vagy egy orosz cég számára teljesen természetes része a működésnek. Ott így működik a világ.”
“Korántsem véletlen, hogy az Orbán-kormány szeret az autoriter államokkal „üzletelni”. Azoknál ugyanis része az üzletnek, hogy bizonyos beszerzett mennyiségű termék után bizonyos részösszegeket átutalnak „valahova”. Ezt ők imádják. Egy német cégnek nyilván nem lehet ilyet előadni, de egy azeri, vagy egy orosz cég számára teljesen természetes része a működésnek. Ott így működik a világ.”
A műemlékvédelem után a műtárgyvédelmet is megtörné a kormány
Lázár János, az egyik olvasat szerint, azért nyúl bele drasztikusan a műtárgyvédelembe, hogy segítse a történelmi arisztokrácia restitúciós igényeinek kielégítését.
Lázár János, az egyik olvasat szerint, azért nyúl bele drasztikusan a műtárgyvédelembe, hogy segítse a történelmi arisztokrácia restitúciós igényeinek kielégítését.
Az MNB cégének festményvásárlásairól
A portál összesítése szerint eddig több mint 4 milliárd forint közpénzt költöttek erre a célra. Eleinte néhány hetente vettek képeket, majd tavaly kicsit lelassult a beszerzési láz. Most azonban ismét nekibuzdultak és kinéztek pár képet, de az eladót és az árat kitakarták a hivatalos iratokból.
A portál összesítése szerint eddig több mint 4 milliárd forint közpénzt költöttek erre a célra. Eleinte néhány hetente vettek képeket, majd tavaly kicsit lelassult a beszerzési láz. Most azonban ismét nekibuzdultak és kinéztek pár képet, de az eladót és az árat kitakarták a hivatalos iratokból.
Mészáros Lőrinc cége megbízta Várkonyi Andrea cégét, hogy bízzon meg egy kommunikációs ügynökséget, hogy dicsekedjen el vele, milyen eszetlen mennyiségű pénzt szedett össze tavaly
Nincs mit hozzátennünk.
Nincs mit hozzátennünk.
Lehulladékozta az újságírót a székletfixált fideszes képviselő
És ehhez sincs… Bizonyos szint fölött, ugye…
És ehhez sincs… Bizonyos szint fölött, ugye…
VÖLNER–SCHADL-ÜGY: HÓNAPOKON ÁT LEHALLGATTÁK CZINE ÁGNES ALKOTMÁNYBÍRÓ VÉGREHAJTÓ GYEREKEIT
24.HU
Szerző: HORVÁTH CSABA LÁSZLÓ
2023.04.06.
A nyomozók szerint Czine Ágnes alkotmánybíró két, végrehajtóként dolgozó gyereke bizalmas kapcsolatban állt Schadl Györggyel és feleségével. Fiedler Laura konspirált körülmények közt találkozhatott a végrehajtói kar vezetőjének nejével Schadl letartóztatása után, fivérével kapcsolatban pedig az vetődött fel, közreműködhetett abban, hogy az egyik későbbi vádlott és társai jogtalan előnyhöz jussanak. Fiedler Bálint irodájának adatait le is kérték a nyomozók, hasonlóan a később megvádolt végrehajtókhoz. Bár mindkét testvért lehallgatták, úgy tűnik, végül még csak tanúként sem idézték be őket a hatóságok.
Megírtuk, hogy Schadl György, a végrehajtói kar elnöke 2021 szeptemberében, két hónappal a letartóztatása előtt Czine Ágnes alkotmánybíróval találkozott a NER-elit egyik kedvenc étteremében, a Várkert Bazárnál működő Felixben. A 24.hu által megismert nyomozati iratokból most az is kiderült, hogy Schadl elfogása után másfél hónappal az ügyészség indítványára a bíróság engedélyezte az alkotmánybíró végrehajtóként dolgozó gyerekeinek lehallgatását.
A dokumentumok szerint a Budai Központi Kerületi Bíróság 2021. december 15. és 2022. március 14. közt engedélyezte az információs rendszer titkos megfigyelését, vagyis Fiedler Bálint és Fiedler Laura önálló bírósági végrehajtó lehallgatását. Erre tehát azután került sor, hogy Schadl már letartóztatásban volt...
Szerző: HORVÁTH CSABA LÁSZLÓ
2023.04.06.
Megírtuk, hogy Schadl György, a végrehajtói kar elnöke 2021 szeptemberében, két hónappal a letartóztatása előtt Czine Ágnes alkotmánybíróval találkozott a NER-elit egyik kedvenc étteremében, a Várkert Bazárnál működő Felixben. A 24.hu által megismert nyomozati iratokból most az is kiderült, hogy Schadl elfogása után másfél hónappal az ügyészség indítványára a bíróság engedélyezte az alkotmánybíró végrehajtóként dolgozó gyerekeinek lehallgatását.
A dokumentumok szerint a Budai Központi Kerületi Bíróság 2021. december 15. és 2022. március 14. közt engedélyezte az információs rendszer titkos megfigyelését, vagyis Fiedler Bálint és Fiedler Laura önálló bírósági végrehajtó lehallgatását. Erre tehát azután került sor, hogy Schadl már letartóztatásban volt...
ÍGY VERI ÁT A KORMÁNY A NYUGDÍJASOKAT
HVG / HVG360
Szerző: hvg.hu
2023.04.05.
Hiába hangoztatja a kormány azt, hogy a nyugdíjak megőrzik a vásárlóértéküket, valójában a nyugdíjasok hitelezik a költségvetést – az e heti HVG részletesen levezeti, miként.
Éves szinten 14 százalékkal nőttek a nyugdíjak tavaly, miközben az infláció egész éves átlagban is 14,5 százalékos volt, decemberre pedig már 24,5 százalékra ugrott fel. Sőt, mivel a nyugdíjat mindig utólag emelték fel az infláció épp becsült szintjére (januárban 5, júliusban további 3,9, novemberben pedig 4,5 százalékkal), a gyakorlatban a nyugdíjasok hitelezték a költségvetést – olvasható az e heti HVG-ben. Hasonló volt a helyzet 2021-ben is, akkor három részletben, 4,8 százalékkal emelték a nyugdíjat, miközben az infláció 5,1 százalékos volt.
Ezen szépített kicsit a nyugdíjprémium és a 13. havi nyugdíj visszaépítése, de ez egyszeri összeg volt, nem épült be a havi nyugdíjba. Ráadásul az idősek fogyasztási szokásai szerint átsúlyozott infláció még magasabb is, tavaly például nem 14,5, hanem 15,2 százalék volt.
Hogy a nyugdíjasok tömegesen ne menjenek teljesen tönkre, a kormány központi árszabályozással segít. Így jön létre egy olyan feszültség a költségvetésben, hogy a rezsicsökkentési alap 2580 milliárd forintja már megközelíti az összes nyugdíjkiadásra szánt 5555 milliárdos keret felét. Vagyis ha nem ragaszkodnának ahhoz, hogy tízéves szinten tartsanak néhány energiaárat, bőven lehetett volna pénz arra, hogy a valóban rászorulókat támogassák.
Részletek az e heti HVG-ben, illetve a hvg360-on.
Szerző: hvg.hu
2023.04.05.
Éves szinten 14 százalékkal nőttek a nyugdíjak tavaly, miközben az infláció egész éves átlagban is 14,5 százalékos volt, decemberre pedig már 24,5 százalékra ugrott fel. Sőt, mivel a nyugdíjat mindig utólag emelték fel az infláció épp becsült szintjére (januárban 5, júliusban további 3,9, novemberben pedig 4,5 százalékkal), a gyakorlatban a nyugdíjasok hitelezték a költségvetést – olvasható az e heti HVG-ben. Hasonló volt a helyzet 2021-ben is, akkor három részletben, 4,8 százalékkal emelték a nyugdíjat, miközben az infláció 5,1 százalékos volt.
Ezen szépített kicsit a nyugdíjprémium és a 13. havi nyugdíj visszaépítése, de ez egyszeri összeg volt, nem épült be a havi nyugdíjba. Ráadásul az idősek fogyasztási szokásai szerint átsúlyozott infláció még magasabb is, tavaly például nem 14,5, hanem 15,2 százalék volt.
Hogy a nyugdíjasok tömegesen ne menjenek teljesen tönkre, a kormány központi árszabályozással segít. Így jön létre egy olyan feszültség a költségvetésben, hogy a rezsicsökkentési alap 2580 milliárd forintja már megközelíti az összes nyugdíjkiadásra szánt 5555 milliárdos keret felét. Vagyis ha nem ragaszkodnának ahhoz, hogy tízéves szinten tartsanak néhány energiaárat, bőven lehetett volna pénz arra, hogy a valóban rászorulókat támogassák.
Részletek az e heti HVG-ben, illetve a hvg360-on.
2023. április 5., szerda
TÖMEGESEN MONDHATNAK FEL A PEDAGÓGUSOK, HA ELVESZIK A KÖZALKALMAZOTTI JOGVISZONYUKAT
SZABAD EURÓPA
Szerző: KERTÉSZ ÁDÁM
2023.04.04.
Egy hét alatt több mint háromezer tanár jelezte, hogy kész felmondani abban az esetben, ha a kormány az új jogállási törvénnyel megszünteti a pedagógusok közalkalmazotti jogviszonyát – mondta a Szabad Európának Nagy Erzsébet, a felmérést kezdeményező Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője.
Eddig 3012 pedagógus jelezte, hogy felmondja munkaviszonyát, ha a kormány az új jogállási törvénnyel megszünteti a tanárok közalkalmazotti státuszát – derül ki az aHang oldalán indított felmérésből.
A kormány tervei szerint júniustól minden közoktatásban dolgozót, beleértve az egyházi, alapítványi, magánintézmények alkalmazottait is egy egységes jogállási törvény hatálya alá helyezne. A törvénytervezet a PDSZ szerint minden pedagógus számára rendkívül hátrányos rendelkezéseket tartalmaz, de a közalkalmazottak esetében a különbség drámai.
A szakszervezet pontokba szedte a tervezett változtatásokat:
Szerző: KERTÉSZ ÁDÁM
2023.04.04.
Eddig 3012 pedagógus jelezte, hogy felmondja munkaviszonyát, ha a kormány az új jogállási törvénnyel megszünteti a tanárok közalkalmazotti státuszát – derül ki az aHang oldalán indított felmérésből.
A kormány tervei szerint júniustól minden közoktatásban dolgozót, beleértve az egyházi, alapítványi, magánintézmények alkalmazottait is egy egységes jogállási törvény hatálya alá helyezne. A törvénytervezet a PDSZ szerint minden pedagógus számára rendkívül hátrányos rendelkezéseket tartalmaz, de a közalkalmazottak esetében a különbség drámai.
A szakszervezet pontokba szedte a tervezett változtatásokat:
- Elveszik a nevelőtestület szakmai szabadságát, a fontos döntések a tankerületekhez kerülnek. Az iskolák, óvodák ezentúl nem dönthetnek önállóan a saját működési rendjükről, pedagógiai programjukról, de még az éves munkatervükről sem.
- Megtiltják, hogy a pedagógusok bármilyen formában kritikusan szólaljanak fel a közoktatás állapotával kapcsolatban. A tanárokat fegyelmi eljárással fenyegetik, ha mégis megteszik, az elbocsátásukkal vagy fizetésük húszszázalékos csökkentésével is járhat fél évig.
- A tervezett bérsávok olyan szélesek, hogy a munkáltató szubjektív megítélése alapján akár hatszázezer forintos különbség is lehet a tanárok fizetése között. Az alsó határok nem jelentenek béremelést.
- A pedagógus technikai eszközökkel ellenőrizhető, megfigyelhetik kamerával, valamint saját számítógépét és telefonját is átvizsgálhatják, ezzel belelátva a tanulók és családjuk életébe is.
- A napi maximum munkaidő 8-ról 12-re, a heti 32-ről 48 órára nőhet.
- A felmondási idő az eddigi két hónapról hat hónapra nő, a szabadságok száma pedig 46-ról 35 napra csökkenhet, mert a szabadság alatt 15 munkanapra bármilyen munkára berendelhető a pedagógus.
- A tanév hossza legalább 180 tanítási nap lenne, a miniszter jogosult a tanévet július 15-ig meghosszabbítani, ami súlyosan sérti a tanulók és a szülők érdekeit is.
- A státusztörvény a diákokat is bünteti, ha az intézmény pedagógusai sztrájkolnak, mert a fenntartó akár nevelő-oktató munkára alkalmatlan helyre is áttelepítheti a gyerekeket, ha az iskolában, óvodában elhúzódó sztrájk van.
- A nyugdíjba vonulók a korábbi négyhavi helyett egyhavi fizetésre lesznek jogosultak munkavégzés nélkül. A jubileumi jutalmaknál is kedvezőtlenebb számítást alkalmaznak...
AKCIÓKRA VÁRNAK A VÁSÁRLÓK, A REKORDDRÁGULÁS KÖZBEN A KERESKEDŐK ÖRÜLHETNEK, HA A TAVALYI FORGALMUK MEGLESZ
NÉPSZAVA
Szerzők: TÖRŐ ANDRÁS, VARGA DÓRA
2023.04.05.
Az utolsó napokra hagyják az idei húsvéti beszerzést az emberek, és azt is jobban megnézik, hogy a drágaság közepette mire költenek. A kereskedők örülhetnek, ha a tavalyi mennyiséget eladják.
Sajátos hozadéka lett az idei húsvétra az árstopoknak és a száguldó infláció miatt egyre jobban visszaeső fogyasztásnak: a korábban éppen a felvásárlási rohamokat megakadályozni hivatott vásárlási limiteket most több áruházlánc is eltörli az ünnepek idejére. Így a családok most legalább annak örülhetnek, hogy ha a tavalyi ár duplájáért is, de legalább annyi tojást vehetnek, amennyit csak akarnak.
Legalábbis akkor, ha a Tescóba mennek. Az áruházlánc március 29. és április 8. között a tojásra minden vásárlási korlátozást megszüntetett, így az árstopos étolajból 4 litert, lisztből 10, csirkemellből és -farhátból 4, sertéscombból 6, burgonyából pedig 12 kilót is meg lehet majd venni az ünnepekre. A Spar is hasonlóképp döntött: itt szombatig a cukorból és a lisztből az eddigi 2, illetve 5 kilót lehet duplázni, árstopos tejből 2 liter helyett 6 litert, olajból pedig 2 liter helyett 4 litert lehet egyszerre megvásárolni. Tojásból viszont itt legfeljebb 50 darab vihető húsvétkor is – igaz, eddig csak 36 darab volt a megvehető mennyiség.
A vásárlási limitek feloldása egyértelműen a vevők vonzását szolgálja, az utóbbi hónapokban ugyanis
a rekordmagas árak miatt egyre kevesebb élelmiszert vásárolnak az emberek.
A KSH legutóbbi adatai szerint januárban már 4,8 százalékkal kevesebb élelmiszert pakoltak a vásárlók a kosaraikba, amelyekért azonban a drágulás miatt így is bő 140 milliárd forinttal többet fizettek ki...
Szerzők: TÖRŐ ANDRÁS, VARGA DÓRA
2023.04.05.
Sajátos hozadéka lett az idei húsvétra az árstopoknak és a száguldó infláció miatt egyre jobban visszaeső fogyasztásnak: a korábban éppen a felvásárlási rohamokat megakadályozni hivatott vásárlási limiteket most több áruházlánc is eltörli az ünnepek idejére. Így a családok most legalább annak örülhetnek, hogy ha a tavalyi ár duplájáért is, de legalább annyi tojást vehetnek, amennyit csak akarnak.
Legalábbis akkor, ha a Tescóba mennek. Az áruházlánc március 29. és április 8. között a tojásra minden vásárlási korlátozást megszüntetett, így az árstopos étolajból 4 litert, lisztből 10, csirkemellből és -farhátból 4, sertéscombból 6, burgonyából pedig 12 kilót is meg lehet majd venni az ünnepekre. A Spar is hasonlóképp döntött: itt szombatig a cukorból és a lisztből az eddigi 2, illetve 5 kilót lehet duplázni, árstopos tejből 2 liter helyett 6 litert, olajból pedig 2 liter helyett 4 litert lehet egyszerre megvásárolni. Tojásból viszont itt legfeljebb 50 darab vihető húsvétkor is – igaz, eddig csak 36 darab volt a megvehető mennyiség.
A vásárlási limitek feloldása egyértelműen a vevők vonzását szolgálja, az utóbbi hónapokban ugyanis
a rekordmagas árak miatt egyre kevesebb élelmiszert vásárolnak az emberek.
A KSH legutóbbi adatai szerint januárban már 4,8 százalékkal kevesebb élelmiszert pakoltak a vásárlók a kosaraikba, amelyekért azonban a drágulás miatt így is bő 140 milliárd forinttal többet fizettek ki...
A TUDOMÁNYKOMMUNIKÁCIÓ ÖTVEN ÁRNYALATA
QUBIT
Szerző: TUBOLY ÁDÁM TAMÁS
2023.04.05.
A tudománykommunikáció híd a tudósok és a nyilvánosság között. De hogyan érdemes ezt a hidat felépíteni, és mennyit számítanak a tartalomhoz képest a prezentáció külsőségei?
A tudomány és társadalom viszonyát érintő kutatások az utóbbi időkben érdekes, sokszor váratlan összefüggésekre mutattak rá. Mindennapi tapasztalatainkkal és fanyalgásainkkal ellentétben Nyugat-Európában és Magyarországon is nőtt a tudományba vetett bizalom a koronavírus-járvány kitörése óta (az orvosok iránti bizalom némileg csökkenő tendenciát mutat, ám általánosságban mégiscsak nőtt). Nem feltétlenül ezt látjuk magunk körül, esetleg a személyes tapasztalatunk sem ez, de m a számok erre utalnak. Kétségtelen, hogy ebben a pozitív folyamatban komoly szerepet játszik a tudománykommunikáció.
Míg néhány évvel, esetleg évtizeddel ezelőtt kimondottan lesajnálóan néztek azokra a kutatókra, tudósokra, akik a laikusokat kívánták megszólítani, és gyakran a kutatási idejüket is feláldozták a tudomány népszerűsítésének oltárán, manapság a tudománykommunikáció valamilyen közérthető formája eleve be van építve a nagyobb pályázatok elbírálásának bírálati rendszerébe (pl. Marie Curie ösztöndíjak). Nem lehetetlen tehát, hogy két hasonló kaliberű és jelentőségű pályázat közül az egyik azért bukjon el, mert nem sikerült meggyőzni a zsűrit a pályázó tudománykommunikációs képességeiről.
Éppen ezért megkerülhetetlen, hogy a diákok, posztdoktori és vezető kutatók valamilyen formában foglalkozzanak a tudománykommunikációval. Mivel ma már nincsenek erre épülő komplett egyetemi képzések (de a legtöbb egyetemen még csak speciálisan ilyen céllal megtervezett kurzusok sem érhetők el), ha a kutató nem akar összeomlani a közvélemény érdeklődő nyomása alatt, vagy nem akarja idő előtt kiírni magát piaci kiadók kegyeiből, autodidakta módon, félnapos workshopok pogácsamorzsás tantermeiben vagy az elérhető szakirodalom segítségével kell magát fejlesztenie.
Éppen ezért tűnik fontosnak Farkas Alexandra kutató, tudománykommunikátor 50 út a közérthető tudományhoz című magánkiadványa. Vékonyka, színes, képes útmutató a sikeres tudománykommunikációhoz – ki ne akarná magáévá tenni a siker alapjait hetven oldallal a háta mögött? A kötet fő célkitűzése, hogy az érdeklődő tudósok, diákok, újságírók kezébe adjon ötven tömör jótanácsot arra vonatkozóan, hogy miképp érdemes a legújabb tudományos eredményekről megnyilatkozni szóban és írásban. A tudománykommunikáció híd, összekötő kapocs a tudósok és a nyilvánosság között: segít fenntartani a laikusok érdeklődését a tudomány iránt, lehetőséget ad a tudósoknak, hogy kapcsolatba lépjenek és kapcsolatban maradjanak a társadalommal, illetve segíthet döntéshozóknak világosabban látni a szakpolitikai kérdések tudományos hátterének feltárása során.
Hogyan harcoljunk az áltudománnyal?
Szerző: TUBOLY ÁDÁM TAMÁS
2023.04.05.
Míg néhány évvel, esetleg évtizeddel ezelőtt kimondottan lesajnálóan néztek azokra a kutatókra, tudósokra, akik a laikusokat kívánták megszólítani, és gyakran a kutatási idejüket is feláldozták a tudomány népszerűsítésének oltárán, manapság a tudománykommunikáció valamilyen közérthető formája eleve be van építve a nagyobb pályázatok elbírálásának bírálati rendszerébe (pl. Marie Curie ösztöndíjak). Nem lehetetlen tehát, hogy két hasonló kaliberű és jelentőségű pályázat közül az egyik azért bukjon el, mert nem sikerült meggyőzni a zsűrit a pályázó tudománykommunikációs képességeiről.
Éppen ezért megkerülhetetlen, hogy a diákok, posztdoktori és vezető kutatók valamilyen formában foglalkozzanak a tudománykommunikációval. Mivel ma már nincsenek erre épülő komplett egyetemi képzések (de a legtöbb egyetemen még csak speciálisan ilyen céllal megtervezett kurzusok sem érhetők el), ha a kutató nem akar összeomlani a közvélemény érdeklődő nyomása alatt, vagy nem akarja idő előtt kiírni magát piaci kiadók kegyeiből, autodidakta módon, félnapos workshopok pogácsamorzsás tantermeiben vagy az elérhető szakirodalom segítségével kell magát fejlesztenie.
Éppen ezért tűnik fontosnak Farkas Alexandra kutató, tudománykommunikátor 50 út a közérthető tudományhoz című magánkiadványa. Vékonyka, színes, képes útmutató a sikeres tudománykommunikációhoz – ki ne akarná magáévá tenni a siker alapjait hetven oldallal a háta mögött? A kötet fő célkitűzése, hogy az érdeklődő tudósok, diákok, újságírók kezébe adjon ötven tömör jótanácsot arra vonatkozóan, hogy miképp érdemes a legújabb tudományos eredményekről megnyilatkozni szóban és írásban. A tudománykommunikáció híd, összekötő kapocs a tudósok és a nyilvánosság között: segít fenntartani a laikusok érdeklődését a tudomány iránt, lehetőséget ad a tudósoknak, hogy kapcsolatba lépjenek és kapcsolatban maradjanak a társadalommal, illetve segíthet döntéshozóknak világosabban látni a szakpolitikai kérdések tudományos hátterének feltárása során.
Hogyan harcoljunk az áltudománnyal?
...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)