BOJÁR GÁBOR: ORBÁNÉK LÉLEKBEN MÁR KI IS LÉPTEK AZ UNIÓBÓL - KOMPORSZÁG

KOMPORSZÁG / MAGYAR HANG

Szerző: MAGYAR HANG

2023.06.02.

Kifejezetten ellenséges lépés volt szövetségeseinkkel szemben az embercsempészek elengedése – többek között erről beszélt Kompország című műsorunkban Bojár Gábor. Az ismert vállalkozó, fizikus, a Graphisoft alapítója szerint az Orbán Viktor vezette hatalom lélekben már nem az EU tagja: szó sincs már az euró bevezetéséről, a gazdaság harmonizálásáról, zajlik az ellenpropaganda. Mindez nem magyar, hanem orosz érdekeket szolgál. 

Ha megnézi műsorunkat, kiderül: 

- Mit tart a legnagyobb katasztrófának Bojár Gábor? 

- Miért valós veszély az ország kiléptetése az unióból? 

- Milyen következményekkel járna ez? 

- Miben hibáztak az előző kormányok is? 

- Miért nem szereti Orbán Viktor a demokráciát? 

Műsorvezető: Szerető Szabolcs 

Szerkesztő: Farkas Melinda, György Zsombor

ITT NÉZHETŐ MEG

ÉS AKKOR A KORMÁNY BELENYÚL A MATRACBA IS AZ OTT TARTOTT PÉNZÉRT - A HVG HETI GAZDASÁGI ÖSSZEFOGLALÓJA

HVG
Szerző: HVG.HU
2023.06.04.

Majdnem duplájára emelték a megtakarítások után fizetendő adót; bemutatták a 2024-es költségvetést, és már kezd látszani, min próbálnak spórolni; megsemmisítette a törvényszék a Ryanairre fogyasztóvédelmi bírságot kiszabó határozatot. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.

Egy késő esti rendeletbe rejtett el a kormány egy újabb adóemelést: júliustól a lakossági kamatjövedelmek adóját majdnem megduplázzák – egész pontosan a 15 százalékos kamatadón felül már 13 százalékos szociális hozzájárulási adó is terheli majd ezeket. Emellett a befektetéseket megpróbálják állampapírba átterelni – a gyakorlatban ez a legjobb bankbetéteket is kivégezheti, hiszen az állampapír adómentes marad –, az pedig már csak hab a tortán, hogy a bankokat az állampapírok reklámozására kötelezik.

A Bankszövetség úgy reagált minderre: a teljes nemzetgazdaság rosszul jár, hiszen így a bankok kevesebb hitelt tudnak majd adni. Mi pedig a Fülkében elemeztük ki, milyen hatásai lehetnek a döntésnek.

Bemutatták a 2024-es költségvetés tervezetét. 6 százalékosra tervezett infláció mellett 2,5 százalékkal nő a kiadási főösszeg – ezt hívhatnák megszorításnak is, ha a kormánykommunikáció ismerné ezt a szót. A kórházakra, az egyetemekre és a honvédelemre szánt keretet látványosan megemelik, az általános- és középiskolákra, valamint a háziorvosokra viszont alig jut több pénz, mint idén, ha beleszámoljuk azt is, hogy az infláció mennyivel értékteleníti el az összegeket, a vasút pedig nagyon nagyot bukik. A büdzsé igencsak szűkmarkú és az észszerű uniós javaslatokkal is dacol – a kormány ezt Brüsszelre fogja. Arról pedig, hogy milyen módon érnék el, hogy legyen elég bevétel az államkasszában és ne legyen túl sok kiadás, annyit írt a kormány, hogy idő előtti lenne és veszélyeztetné a hatás kiváltását, ha csak úgy az orrunkra kötnék...

ITT OLVASHATÓ

ELŐBB-UTÓBB A ZSÁKUTCA VÉGÉRE ÉRÜNK, AHONNAN NINCS VISSZAÚT

HÍRKLIKK
Szerző: N. VADÁSZ ZSUZSA
2023.06.04.

Ami itthon 13 éve folyik, az nem más, mint egy zsákutcás jövőteremtés. A magyar „modernizáció” 13 éve hatalompolitikára épülő zsákutca, amiből egyre nehezebb és költségesebb visszatérni – vázolja a helyzetet Inota András, aki szerint nincs visszaút, előbb-utóbb ki fog lukadni ez a „zsák”, annak minden társadalmi, politikai és egyéb következményével. A közgazdász professzorral az uniós támogatásokról, a külföldi működőtőke-beáramlásáról, a hazai tőke viselkedéséről és arról beszélgettünk, milyen végzetes hibákat követ(ett) el Orbán Viktor az immár 13 éves regnálása alatt.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter már nem egy alkalommal vizionált arról, hogy a külföldi működő tőke egyre jobban kiszoríthatja az uniós forrásokat. Mondhatnánk persze, hogy savanyú a szőlő, mert az a fránya „Brüsszel” csak nem akarja megnyitni a pénzcsapokat. Többen is foglalkoztak már a fentiek elemzésével – legutóbb a 24.hu-n jelent meg egy ilyen összeállítás –, a kérdésem, hogy ön szerint mennyire akut a helyzet?

Magyarországnak alapvető külső finanszírozási problémái vannak. 13 év óta – a GDP évenként hol 2, hol akár 4,5 százalékára rúgó támogatásoknak köszönhetően – uniós köldökzsinór táplál minket. Ez azt jelenti, hogy emellett egy nagyon szerény, átlagosan mintegy 2 százalékos növekedést értünk el. Érdemes lenne regionális összehasonlításban és másfél évtizedes visszatekintéssel megnézni, melyik új tagállam milyen hatékonysággal, szerkezetváltással, modernizációval, a hazai hozzáadott érték növelésével, a versenyképesség erősítésével használta fel az uniós forrásokat. Magyarországon kirívóan elhibázott volt a pénz felhasználása – pontosabban a pénzt ellopták. Ma pedig finanszírozási problémákkal küszködünk, aminek több oka is van: az egyik az uniós pénzek hiánya. Reálisan azzal kell számolni, hogy a jövő tavasszal esedékes európai parlamenti választásig ezek a pénzek nem is fognak jönni. Pontosabban, lehet, hogy egy-egy kisebb összeg csurran-cseppen majd, de ezekre sem lehet biztonsággal számítani, a nagy pénzeket pedig végképp el lehet felejteni...

ITT OLVASHATÓ

SZALAI ERZSÉBET: TŐKE-MUNKA VISZONY A MAGYARORSZÁGI ÚJKAPITALIZMUS AUTORITER KORSZAKÁBAN

MÉRCE
Szerző: SZALAI ERZSÉBET
2023.06.04.

A szerző az elmúlt közel egy évben kutatásokat folytatott a tőke-munka viszony alakulásáról a Nemzeti Együttműködés Rendszerében. Ennek eredményeit összefoglaló tanulmánya a Szorításban. A tőke-munka viszony a NER-ben, avagy kizsákmányolás a magyarországi újkapitalizmus autoriter korszakában címmel a nyár folyamán a Replikában fog megjelenni. Az alábbi cikk a tanulmány utolsó fejezetének kissé módosított változata.

Empirikus kutatásaim nyomán az a tézis fogalmazható meg, hogy a NER állama sokkal erőteljesebben érvényesíti a tőke érdekeit a munkával szemben, mint ahogyan az a korábbi, döntően „balliberális” államok időszaka alatt történt. Mindezt úgy, hogy közben az állam működését irányító politikai elit elődeivel szemben képes felülkerekedni a nagyburzsoázián: annak tagjait versenyezteti, kijátssza őket egymás ellen, időnként meghatározott körben különadókat vet ki rájuk, és mindezzel gyengíti belső kohéziójukat. Más megközelítésben: úgy képvisel össztőkés érdekeket, hogy közben időnként és/de szisztematikus logikai rendben megzabolázza az egyes tőkéseket (utóbbiról részletesebben lásd Szalai, 2022).

Mindazonáltal ez az állam, élén szélsőjobboldali politikai elitjével mégis több annál, mintha csak a tőke állama lenne: ennek az államnak a működése – az a mód, ahogy az a részérdekeket becsatornázza, és amilyen részérdeknek teret nyit – annak is bázisává válik, hogy az őt uraló politikai elit, élén Orbán Viktor miniszterelnökkel megkerülhetetlen nemzetközi szereplővé lesz (ennek minőségét, értéktartalmát most nem minősítem). Bourdieu fogalmaival: annak a politikai plusztőkének egy részét, mely a politikai elitnek a burzsoázia felett kivívott uralmából keletkezik, Orbán Viktor nemzetközi politikai tőkévé konvertálja. Vagyis hangsúlyozottan nem a dolgozók életviszonyainak javítására (vagy csak nagyon ritkán) hanem saját hatalmának kiterjesztésére. Pontosabban: a parlamenti választások után szinte mindig foganatosít a dolgozókat érintő megszorító intézkedéseket és jogkorlátozásokat – de szélsőjobboldali populizmusával adekvátan szinte kizárólag akkor.

A kárvallottak, így a dolgozók: annak ellenére, hogy tiltakozó akcióik gyakorisága 2010 után bár enyhén, de növekszik, kizsákmányolásuk a vizsgált időszakban erőteljesebbé válik. És növekszik politikai elnyomásuk is: a hatalom fél attól, hogy a kialakult helyzetben csak így lehet őket féken tartani.

A dolgozók akcióinak gyakorisága két szélső esetben növekszik: amikor sokat javul a gazdaság helyzete, és amikor sokat romlik az...
...
A tőke, a munka és az állam viszonyának legfőbb jellemzője, hogy míg a NER időszaka előtti, zömmel „balliberális” kormányok nemigen csináltak titkot abból, sőt meglehetős természetességgel kommunikálták a társadalom felé (kivéve a választások előtti rövid időszakokat), hogy a tőkét előnyben részesítik a munkával szemben (Szalai, 2001, 2018), addig a NER állama igyekszik a tőke és munka viszonyának antagonizmusát a dolgozók előtt, amennyire csak lehet, elrejteni. Többek között ezért alacsony a személyi jövedelemadó és kirívóan magas az általános forgalmi adó: a dolgozókat döntően nem mint a profitok termelőit, hanem mint „urakat” adóztatják; csak fogyasztó mivoltukat engedi látattni a rendszer. De az alapviszonyok elfedésének szándéka érhető tetten például a koronaválság időszakában is, amikor a kormány – más országok gyakorlatával szemben – válságkezelő programja keretében a válságkezelésre szolgáló források zömét a burzsoázia, és nem a dolgozók helyzetének stabilizálására, megmentésére fordítja. Ennek ideológiája pedig az, hogy e források elosztásának legfőbb célja a munkahelyek megvédése, sőt új munkahelyek teremtése kell hogy legyen (Márkos, 2020). Vagyis úgy szól az üzenet, hogy a dolgozók kifejezett érdeke a burzsoázia megsegítése, konfliktus nincs, a két szereplő érdekei egy irányba mutatnak.

A tőke-munka viszony elrejtését szolgálja a nemzeti egység mindenekfelettiségének ideológiája is: mind egyek vagyunk.

Maga Orbán Viktor is mindent elkövet a tőke-munka viszonyból származó konfliktusok eliminálásáért. 2023 májusában egy konferencián például a következőket mondja: „ahol felüti a fejét az osztályharc, ott zavargások lesznek. Megszűnik a tisztelet, egymás elfogadása” (Mázsár, 2023). Ez a két mondat egy – hozzáteszem, szerte a világban terjedő – autoriter, jobboldali populista állam ideológiájának alapeleme. Melyről Scheiring Gábor (2023) találóan állapítja meg, hogy az általa uralt társadalmi berendezkedés nem más, mint a neoliberális kapitalizmus egy új, nemzeti-populista mutánsa...

ITT OLVASHATÓ

MATOLCSY: AZ EURÓHOZ MÉG FEJLŐDNI KELL

MAGYAR NARANCS
Szerző: NARANCS.HU
2023.06.03.

Újfent kiénekel a kórusból a jegybankelnök, és az EU sikeres évtizedét jósolja.

Ismét odaszúrt az Orbánnak a kormány gazdaságpolitikájáról szólva Matolcsy György jegybankelnök. Úgy véli, előbb-utóbb csatlakozni kell az eurózónához, de ez 2030 előtt aligha érhető el. A Portfolio szemléje szerint Európa a következő évtizedben sikeres lesz, és ebből Magyarországnak nem szabad kimaradni.

Matolcsy György azt is mondta, hogy az euró kezdetben hatalmas ígéretnek tűnt, az amerikaiak pedig aggódva figyelték, hogy a fizetőeszköz felkapaszkodik-e a dollár helyébe. Ez végül nem történt meg, és részben azért sem, mert „az amerikaiak ezért rejtett pénzügyi hadviselést folytattak az euró ellen”.

Az euró legnagyobb eredménye az, hogy fennmaradt, folytatta a jegybankelnök, aki azt is mondta, hogy nekünk is be kellene vezetnünk, de „felkészületlenül belépni a gazdagok klubjába veszélyes”. De ha már elértük az EU átlagos fejlettségi szintjének kilencven százalékát, akkor jöhet az euró. Ezt 2030-ra vagy később tartja elképzelhetőnek.

Addig a forint révén az MNB-nek külön mozgástere van, amit érdemes kihasználni.

Matolcsy ismét elmondta, hogy az elmúlt három év Magyarországon a költségvetési fegyelem elszállásáról szól, az egyensúlyt helyre kell állítani. Európa jobb helyzetben van, mint a 2008-as válság után, és nekünk sem szabadna kimaradni a fejlődésből: „Maximálisan arra kell törekedni, hogy minden európai uniós gazdasági és pénzügyi programban benne legyünk” – mondta a jegybankelnök, aki a közismerten EU-szkeptikus Orbán-kormánnyal szemben most sikert jósol az Uniónak.

Matolcsy György az utóbbi hónapokban többször is nyílt kritikát fogalmazott meg a kormánnyal szemben. Másfél hete azt mondta, nem először, hogy az inflációt az árstoppok is erősítik, korábbi kijelentése szerint az akkumulátoripar erőltetése csapda az országnak, decemberben pedig azt találta mondani, hogy „Magyarország válságközeli helyzetben van”.

A jegybank és a kormány első vérig tartó párharcát pedig ebben a cikkben fejtettük meg.

ITT OLVASHATÓ 

MAGYAR HANG AJÁNLÓ (TARTALOMJEGYZÉK)

"A VILÁGON EGYEDÜLI ORBÁN ABBAN, HOGY KIZÁRÓLAG KONFLIKTUSOK GERJESZTÉSÉBŐL ÉPÍTKEZIK" - HETES STÚDIÓ

KLUBRÁDIÓ / HETES STÚDIÓ
Műsorvezető: RÓZSA PÉTER
2023.06.03.

A Hetes Stúdió 2023. június 3-i adásában Rózsa Péter Bolgár Györggyel, Józsa Mártával, valamint Bálint Gáborral, a Karinthy Frigyes Gimnázium tanárával beszélte meg a hét legfontosabb hazai és nemzetközi eseményeit.

ITT NÉZHETŐ, HALLGATHATÓ MEG

BARTUS LÁSZLÓ: 60 BOLDOGTALAN ÉV

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: BARTUS LÁSZLÓ
2023.06.02.

Egy demokratikus politikus születésnapja magánügy, a diktátorok születésnapja közügy. Mindenkit érint, mert a diktátortól függ mindenki élete. A diktátor születésnapja szélsőséges reakciókat vált ki. Vagy bálványként imádják (leginkább, akik közelről nem ismerik) vagy szívből gyűlölik. A talpnyalók versenyben hajbókolnak, az elnyomottak és jogfosztottak minimum undorodnak, azt nem is írjuk le, mit kívánnak neki.

Orbán Viktor 60 éves. Mérleget vonhat, hol tart, mit ért el, hova tart. Ha gyerekként arra vágyott, hogy korlátlan hatalma legyen, övé legyen az ország, senki semmiben ne korlátozhassa, mindenkinél is több pénze legyen, akkor azt elérte. Megszerzett magának mindent. Boldog lehet. De vajon boldog-e?

A kérdést úgy is feltehetnénk, hogy boldogít-e a pénz és a hatalom? Boldoggá teszi-e, hogy mindenkit legyőzött, eltaposott? Boldoggá teszi-e, hogy félnek tőle, ha engedelmeskednek neki? Mert Orbánnak barátja nincs, csak alattvalója és szolgája. Valójában mindenki retteg tőle. Minél nagyobb a hatalma, annál inkább. A vazallusok most még a jó kedvétől függenek, keresik az elismerését, az élteti őket. De betelik majd egyszer a pohár. Nem lehet egy életet megfélemlítve és megnyomorítva leélni.

Orbán az egyenlő versenyt felszámolta, mert egyenlő feltételek között nem győzött. Egyenlő feltételek mellett nem áll ki senkivel. Nem sportember. Neki élet-halál kérdés a hatalom. Felszámolta a korrekt versenyt, nem vállalta az egyenlő feltételek közötti megmérettetést. Manipulált, hazudott, mindenkit megtévesztett, uszított, bevetett erőszakot, így jutott kétharmados többséghez. Utána, amint tehette, hivatalosan is megszüntette az egyenlő feltételeket. Elfoglalta, megszerezte az országot. Elégedett?

Ki lehet-e elégíteni a hatalom és a pénz utáni vágyat? Meg tud-e nyugodni egy ember, ha már elérte a korlátlan mennyiségű hatalmat és pénzt? Tudja-e élvezni azt, megelégszik-e a lelke? Rossz hírünk van, a hatalomvágy és a pénz soha nem tesz boldoggá, soha nem elégít meg, soha nem mondja, hogy elég. Orbán mindent megszerzett, amit akart, és mindent elveszített, amitől boldog lehetne, megelégítené.

Megbecsülést, tiszteletet és szeretetet nem lehet megszerezni sem hatalommal, sem pénzzel. A jóság, a nagylelkűség, az alázat, mások felemelése, megsegítése, magunk elé engedése, az önfeláldozás valami nemes cél érdekében, boldoggá tesz, megelégít. Ezeket ő már nem ismeri. Félnek tőle, de nem szeretik. A világ jobbik felén közutálatnak örvend. Összesúgnak mögötte. Nem bíznak benne, mert tudják, hogy megbízhatatlan, sunyi, képmutató ember. A gonosz oldalon áll, háborúban a jóval.

Mert az emberi méltóság, az emberi jogok, a szabadság, mások méltánylása jó, de ezeknek Orbán az ellensége. Hazudnia kell, hogy elhitesse magával és másokkal, hogy jó oldalon áll. Eközben már alig különbözik a világ szörnyetegeitől, a történelem rettegett diktátoraitól. Szemben áll a világgal, a józan ésszel, és nem tehet mást, mennie kell előre. Ez még nagyobb romlásba, keménységbe, katasztrófába viszi. Már nem elég neki, hogy Magyarország ura, Európa és a világ ura szeretne lenni.

Nem boldog, mert még nem az. Fegyverkezik, katonailag is erős akar lenni. Azt hiszi erős, miközben ő a leggyengébb, mert neki nagyon sok vesztenivalója van. Semmit nem a maga erejéből ért el, tudásával és a tehetségével nem boldogult, neki csalnia kellett. A gátlástalanság nem tehetség. Ahhoz nem kell ész, csak aljasság. Azzal a tulajdonságával boldogul, amit hajdani kebelbarátja, Simicska Lajos foglalt össze találón: a geciségével. Büszke lehet rá. Az Európai Unió és a NATO ellen keménykedik, mutatja a maga nagyságát és erejét, miközben minden „ereje” azokban a jogokban van, amelyeket érdemtelenül kapott azoktól, akiket ellenségeinek tart. Ha elveszik tőle ezeket a jogokat, akkor ő egy senki. Mások kegyéből lehet az, aki. Azok ellen harcol, azokat mocskolja, akiknek mindent köszönhet.

Ezzel visszaélni nagyon szánalmas dolog. Ez nem tehetség, nem tudás, nem képesség és nem erő...

ITT OLVASHATÓ

SZEPESHÁZI PÉTER: MEGRÁNGATTUK AZ OROSZLÁN BAJSZÁT

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH-KÁLLAI SZILVIA
2023.06.03.

Sok éve dolgozik azért, hogy az embertelen, sokakat adósságspirálokba hajszoló végrehajtói rendszer megváltozzon – így konferálták fel a Fővárosi Törvényszék előtti tüntetésen felszólaló dr. Szepesházi Péter volt bírót, ügyvédet. A tiltakozó akciót a Szikra Mozgalom szervezte azzal a céllal, hogy igazságot szerezzenek a végrehajtások áldozatainak. De nemcsak erről beszélt Szepesházi, mert pár nappal korábban a Kúriánál megélte azt, ami még álmában sem jutott volna eszébe. Az épületbe ugyanis nem akarták beengedni egy ügyvéd kollégáját, aki az ő tárgyalásán is részt akart venni a sajátja előtt. A Hírklikknek adott interjúban arról is beszélt, hogy ez nyilván nem véletlenül történt.

Van-e összefüggés a tüntetés és a Kúrián tapasztaltak között?

Mint azt a tüntetésen is kifejtettem: vannak olyan szerencsés országok, ahol ritka kivételként elfogadható a végrehajtás, az árverés, a kilakoltatás. De ezekben az országokban egy kilakoltatott családot panziószerű ellátás vár. Aztán vannak olyan országok, amelyek a kapitalizmus félperifériái és perifériái, ahol gyakoribbak ezek az eljárások. Természetesen ezek elítélendő, borzasztó dolgok, a jogrendszerük reformra szorul, de jó esetben mégiscsak egyfajta tisztességes eljárások, amelyekben valamilyen demokratikus érzület is megnyilvánul. Végül vannak az illiberális rezsimek, mint például a szociálisan szadisztikus Orbán Viktor Magyarországa, ahol mindenkit belelöknek az árokba, és azt az utat, amely a kilakoltatásig, az árverésig eltelik, kifejezetten egyengeti a magyar állam. Az országban semmi nincs rendben, az utca és a hajléktalanszálló vár a kilakoltatottakra. Túlnyomó többségük önhibáján kívül eladósodott ember, akik lakhatási szegénységbe kerülnek...

ITT OLVASHATÓ

„NEM TUDUNK ÚGY VÁLTOZTATNI, HA ÁLLANDÓAN ISMÉTELGETJÜK, MENNYIRE KORRUPT, NEM EURÓPAI, NEM JOGÁLLAMI EZ A RENDSZER” – BUBORÉKBAN MARADNI VAGY VÁLLALNI A PIACI POLITIZÁLÁST? EZ A KÉRDÉS...

NÉPSZAVA
Szerző: FORGÁCS IVÁN
2023.06.02.

Ma is szeretjük, ha az igazságot, a helyes utat mások hirdetik és mutatják meg nekünk. De vége a véleménymondók, a kulturális elit feltétlen tiszteletének. A társadalom egyre inkább elvárja, hogy a politika az emberek többségének értékrendjét, világképét igazolja vissza. Ami a populizmus számára könnyen teljesíthető elvárás, hiszen piaci módon léphet fel: megkapod tőlem, hogy neked van igazad, cserébe úgy uralkodok rajtad, ahogy akarok. A Petőfi köpönyege mögé bújni sem rest Orbán Viktor „mi a béke pártján vagyunk” szlogenje például ügyes politikai termék. Nem lehet hosszú, bonyolult gondolatmenet nélkül elmagyarázni, miért értelmetlen önmagában. A miniszterelnök számára persze van értelme, ennek a zseniálisan álnok „társadalmi-tudat-módosító” jelszónak köszönheti, hogy emberek milliós nagyságrendben hiszik, „ő majd megvéd minket”. A biztonság ígérete nélkül pedig nem lehet a tömegeket megnyerni...

Populizmusról politikai rendszerekkel, irányzatokkal és ideológiai bázisukkal kapcsolatban beszélünk, ami túlságosan is beszűkíti a jelenséget, és azt a képzetet keltheti, hogy önkényesen, egy csoport akaratából jön létre, leleplezhető, megszüntethető.


Ám tág értelemben a populizmus áthatja a modern tőkés társadalmat, amelynek kommercializmusa már a kezdetektől tömegtermelésre és tömegkultúrára épül. Minden termék, és a lehető legnagyobb piacon kell eladni. A politikai populizmus így nem más, mint a politika, a hatalom gátlástalan piacosítása, az autoriter kilengés pedig monopolhelyzetre törekvés.

Elitek alkonya

Az európai szemlélet feudális, tekintélyelvű, elitista hagyományai miatt nehezen néz szembe ezzel a jelenséggel, szeret amerikai hatást látni benne. A gazdasági életben elfogadja a piaci törvényeket, de a kultúrában próbál „magasabb” értékekhez ragaszkodni. Egyre kevesebb eredménnyel. A populáris kultúra mind szűkebb térbe szorítja az esztétikumot, azaz egy erősen behatárolt piacra, fokozatosan megfosztva értékkanonizáló szerepétől. Szellemi képviselői, alkotók, művészetek történészei, kritikusok leginkább már csak a saját fogyasztói körükhöz szólhatnak. Miközben a tömegkultúra is elméleti szintre kezdi emelni magát. A felsőoktatásban szaporodnak a kommersz műfajokról szóló kurzusok, szakkönyvek százai foglalkoznak popzenével, krimivel, westernnel, horrorral.A médiakutatók már jó ideje felhívták arra a figyelmet, elsősorban a televíziózásban végbement változások alapján, hogy a nagyközönség, a „tömeg”, amióta a kereskedelmi csatornákon megkapja a megfelelő szórakoztatást, egyre inkább elutasítja, hogy kulturális elitek diktálják az ízlését, hogy felszentesített központok határozzák meg, milyen hírekre, alkotásokra van szüksége. Más szóval kicsúszott a talaj a „népművelői” kultúraterjesztés lába alól. A termékeket a közszolgálati fórumokon is el kell adni, alkalmazkodva a tömegkultúrához. A nyugati médiavilág ezzel már régóta tisztában van, és nem minden eredmény nélkül keresi a köztes megoldásokat, értékek közvetítését a létező általános műveltség figyelembevételével, amit jól példáznak a BBC produkciói...

ITT OLVASHATÓ

PLUSZ 22 MILLIÁRD KORMÁNYPROPAGANDÁRA, ÉS ÚJ ADÓ A MEGTAKARÍTÁSOKRA - AZ ÁTLÁTSZÓ HETI LAPSZEMLÉJE

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2023.06.02.

Hvg.hu: 22,5 milliárd forinttal emelték meg Rogán Antal kommunikációs büdzséjét

Jelentősen megnövelték a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda kommunikációra költhető pénzét. Ezt a keretet legutóbb május elején gazdagították a költségvetési törvényt módosító kormányhatározattal, de akkor csak századekkora összegről, 210 millióról volt szó. Most 22,5 milliárddal több mehet „kormányzati infokommunikációs szolgáltatásokra”. Erre az idén márciusban átírt törvényben csak 114 millió forint szerepel, ehhez képest tehát kétszázszoros a növekedés. Ezen kívül van a költségvetési törvényben – szintén a kabinetirodánál – 39,5 milliárd „kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos feladatokra”.

Mfor.hu: 18 milliárdos osztalékot vett ki a fő építőipari cégekből Mészáros Lőrinc

Rendíthetetlenül gyarapodik Mészáros Lőrinc két, talán legismertebb és legjobban prosperáló építőipari cége, a Mészáros és Mészáros Zrt., valamint az R-Kord Kft. Előbbi több mint a triplájára növelte az éves árbevételét, 21,9 milliárd után tavaly 74,3 milliárd forint folyt be a cég kasszájába, amiből a végén 17,3 milliárd forintos tiszta profit maradt (egy évvel korábban ennek csupán a töredékét tudták elkönyvelni, 4,6 milliárd forintot). Ez a bőséges nyereség jelentős osztalék fizetésére adott lehetőséget: 14,3 milliárd forintot utaltak ki a tulajdonos, Mészáros Építőipari Holding Zrt.-nek. A vasútépítésben jeleskedő R-Kord Kft. sem panaszkodhat. 36 milliárd forint után tavaly 60 milliárdos árbevételt realizált a cég, amiből 3,2 milliárd tiszta haszon maradt.

24.hu: 2-2 milliárd forint osztalékot fizettek ki Orbán Viktor apjának és vejének legfontosabb cégei

A miniszterelnök családjából a leggazdagabb magyar vállalkozók közé csak a veje, Tiborcz István tört be, aki az elitklubban már a 25. helyre kapaszkodott fel. Négy év alatt csaknem a duplájára, 70 milliárd forintra puffadt a becsült vagyona. Szakadatlanul nő a cégbirodalmának ékköveként ismert BDPST Zrt. is, a főként ingatlanokkal foglalkozó cég 21 milliárdos adózott eredményt könyvelhetett el 2022-ben – ez csaknem a duplája a 2021-es, 12 milliárd forintos eredménynek. Ehhez képest visszafogottan 2 milliárd 30 millió forint osztalékfizetésről döntöttek. A miniszterelnök édesapjának, Orbán Győzőnek a cége, a gánti kavicsbányában működő Dolomit Kft. évek óta milliárdos profittal dolgozik, ám 2018 óta először lépte át a 2 milliárd forintot.

Szabad Európa: Magyar cég is beszállított az orosz hadsereget ellátó egyik moszkvai cégnek

Mára nagyon kevés európai vállalkozás maradt üzleti kapcsolatban az orosz hadseregnek beszállító cégekkel. Összesen 25 ilyen vállalkozás, köztük egy magyar szerepel a The Insider, a Lettországból működő orosz oknyomozó portál listáján. A Budapesten bejegyzett Alumíniumárugyár Zrt. annak a Ruszbal nevű cégnek egyik szerződéses partnere, amely felfújható tankot gyárt az orosz fegyveres erők számára.

Portfolio: Új adót vezet be a kormány a megtakarításokra!

A meglévő 15%-os kamatadó mellé 13%-os szociális hozzájárulást (szocho) vezet be a kormány a megtakarítási formák egy részére, amelyet a július 1-je után keletkező kamatokra és az újonnan vásárolt értékpapírok árfolyamnyeresége után kell megfizetni – jelent meg egy szerdai kormányrendeletben. Az ingatlanalapok befektetési jegyeire, a részvényekre és az állampapírokra nem vonatkozik az új teher, a bankbetétekre, egyéb nyilvános befektetési jegyekre és kötvényekre viszont igen.

ITT OLVASHATÓ

SZELE TAMÁS: REVÍZIÓS RÉMÁLMOK, AVAGY HOGYAN VEZETI MOSZKVA ORRÁNÁL FOGVA A MAGYAR KORMÁNYT

HUPPA
Szerző: SZELE TAMÁS
2023.06.02.

Titáni munkát vállal az, aki az orosz propagandát tanulmányozza tudományos alapossággal – de valakinek ezt is el kell végezni, és az eredmény általában igen hasznos. Az ukrán Detector Media ma megjelent elemzéséből például rájöhetünk, mennyire az orránál fogva vezeti Moszkva a magyar kormányt és mindenkit, aki hisz neki vagy tőlük jobbra áll.

A hivatalos magyar politika képtelen elszakadni a „Kárpátalja-kérdéstől”, akkor is, ha annak kilencven százalékát már eredetileg is az orosz titkosszolgálatok kreálták, például bizonyítottan az ő művük volt a KMKSZ központi irodájának felgyújtása 2018-ban (amivel foglalkoztam is 2019-ben), hiszen akkor az volt a Kreml érdeke, hogy Budapest minél inkább szembe kerüljön Kijevvel és blokkolja Ukrajna NATO- és EU-csatlakozását. Aztán az akkor elromlott viszony csak rosszabbra fordult, és nem Kijev hibájából, így aztán mikor a kormánymédia rémtörténetekkel traktálja törzsközönségét az ottani viszonyokról, már alaposan előkészített, megtrágyázott talajba veti a maszlagot.

Érdekes ezzel szemben a mai tanulmány alapján, hogy Magyarország ennek a mocskos játéknak nem fő-, hanem bizony csak mellékszereplője, és olyan országok is felbukkannak az orosz propagandában állítólagos területi revíziós igényekkel Ukrajna irányában, amelyekről a magyar kormánypárti elme el sem képzelne ilyesmit.

De lássuk, mit ír a Detector Media!

Azt, hogy az orosz propaganda Kelet-Európát a területi viták forrongó üstjeként mutatja be. Azt állítják, hogy Lengyelország Fehéroroszország, Ukrajna nyugati része és Kalinyingrád megszállásának küszöbén áll; Magyarország állítólag Ukrajna kárpátaljai régiójának elfoglalására készül; Románia állítólag Moldova annektálását tervezi, Ukrajna Csernovci és Odessza régióival együtt; Ukrajna pedig állítólag a „Dnyeszteren túli Köztársaságot” akarja elfoglalni a szovjet fegyverkészletekkel együtt.

A Detector Media 950 Telegram-üzenetet használva esettanulmányként mutatja be, hogyan tereli el az orosz propaganda a figyelmet saját agresszív akcióiról. Az elemzés a Kreml „Hidra-csatornáinak” 134 üzenetére épül, amely egy oroszbarát Telegram-csatornákból álló hálózat. Az összes elemzett üzenetet 2022. február 24. és 2023. május 2. között tették közzé.

A Telegram-üzenetek elemzéséhez szükséges adatokat a TeleZip/Mantis Analytics szolgáltatta. A keresőszavak a következő ukrán és orosz szavakat tartalmazzák:

„Belarusz, Moldova, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Magyarország, elfoglalni, bekebelezni, annektálni, birtokba venni”.

Ukrajnának hét országgal van szárazföldi határa: Fehéroroszország, Moldova, Lengyelország, Oroszország, Románia, Szlovákia és Magyarország. Ezek közül 1991 óta csak orosz csapatok léptek Ukrajna területére. Az ukrán területek megszállása 2014 telén kezdődött. Az orosz propaganda ugyanakkor a „nagy hazugság” terjesztésének technikáját alkalmazta, amikor a tényeket olyan hihetetlen fikcióval helyettesítik, hogy azokat racionálisan nem lehet megcáfolni. Először is, Oroszország megszállta a Krím félszigetet azzal az ürüggyel, hogy állítólag visszaadja az „illegálisan elidegenített területet”. Aztán a „népköztársaságok” ürügyén Oroszország megszállta Ukrajna donyecki és luhanszki régióinak egy részét.

2022. február 24-én Oroszország teljes körű háborút indított Ukrajna ellen. Hogy ezt valahogyan legitimálja, az orosz propaganda az orosz elnök egyetlen beszédébe foglalta a 2014 óta kitartóan terjesztett agitprop „nagy hazugság” minden elemét. Igyekeztek az ukrajnai behatolást az orosz ajkú lakosok védelmeként ábrázolni, akiket állítólag a náci szimpatizánsok ukrajnai térnyerése veszélyeztet; narratívákat adott elő a NATO-országok Oroszország elleni potenciális támadásáról; megtévesztéseket az Ukrajnában található amerikai biológiai laboratóriumokról és fenyegetéseket az orosz nukleáris fegyverek esetleges bevetéséről.

Ukrajna teljes körű lerohanását követően az orosz propagandisták kitartóan úgy állítják be a háborút, mint a „nácik” által meggyötörtek védelmét és a történelmi igazság helyreállítását. Ezzel párhuzamosan a propagandisztikus média és a Telegram-csatornák azt állítják, hogy más nemzetek állítólag az európai határok átrendezését célozzák. Ezeket az állítólagos „terveket” ellenségesnek ábrázolják, míg Oroszország tevékenységét békésnek nevezik.

Az oroszbarát Telegram-csatornák üzenetei szerint Ukrajna szomszédai között kétféle nemzet létezik: azok, amelyek mások megszállását tervezik, és azok, amelyek legalább részben megszállásra várnak. A Telegram propagandacsatornák alapján Lengyelországot, Romániát és Magyarországot Ukrajna szomszédai közül agresszorként festik le. Ezzel szemben Fehéroroszországot, Moldovát és Szlovákiát megszállás előtt állónak.

Az ilyen üzenetek terjesztésével az orosz propagandisták azt az illúziót akarják kelteni, hogy Oroszország inváziója nem szörnyűbb, mint a többi Ukrajnával határos állam tevékenysége. Emellett igyekeznek aláásni a nemzetközi intézmények hitelességét, hiszen az „agresszorokként” jellemzett Lengyelország, Románia és Magyarország mind az Európai Unió, mind a NATO tagjai. Ez az szembe állítás propagandatechnikájának alkalmazását jelenti, hogy elmosódjon a határ az agresszor és az áldozat, illetve az áldozatot védők között.

Alkalmanként ugyanazokat az országokat egyszerre ábrázolják „áldozatként” és agresszorként. Például Lengyelországról az a hír járja, hogy Ukrajna egyes részeinek, Fehéroroszországnak és az oroszországi Kalinyingrádi területnek a megszállását tervezi. Ugyanakkor olyan állítások hangzanak el, hogy Oroszország elegendő erővel rendelkezik ahhoz, hogy „napok alatt leigázza Lengyelországot”...

Ukrajnával kapcsolatban a narratíva azt állítja, hogy

„Ukrajna határai természetellenesek, és területének egy részét át kellene engednie Oroszországnak, Magyarországnak, Lengyelországnak és Romániának”,

ahogy azt egy, a megszálló hatóságokat támogató Telegram-csatorna 2022 decemberében írta. Ezzel szemben egy másik propagandisztikus csatorna 2023 februárjában azt állította, hogy „Ukrajna annektálhatná a Dnyeszteren túli területeket, hogy saját használatra hasznosíthassa a kobasznai katonai raktárakat, ahol szovjet fegyvereket tárolnak”...

ITT OLVASHATÓ

HA ELJÁTSSZUK, HOGY DEMOKRÁCIA VAN, A FIDESZNEK KEDVEZÜNK - HADHÁZY ÁKOS A KLUBRÁDIÓBAN (2023.06.02)

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: PÁLINKÁS SZÜTS RÓBERT
2023.06.03.

A 2023. június 2-i Reggeli személyben Pálinkás Szüts Róbert vendége Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő volt.

ITT OLVASHATÓ

RENDHAGYÓ PEDAGÓGUSNAPI KÖSZÖNTŐ

HÍRKLIKK
Összeállította: MILLEI ILONA
2023.06.04.

Június első vasárnapja Pedagógusnap. Gyerekkorunk óta megszoktuk, hogy ezen a napon kenetteljes, vagy kevésbé kenetteljes hangon, aki teheti, mindenki köszönti a pedagógusokat. Az előbbi hangot főleg azok a politikusok ütik meg, akik tudomásul se véve a mai magyar oktatás ezer sebét, elsősorban népszerűségük emelkedését várják ettől. És persze, vannak, akik őszintén gondolják azt, amit ilyenkor egy-egy virágcsokor átadása közben köszönetként eldadognak. A Hírklikk a hétköznapokban nyomon követi az oktatásban történteket, a pedagógusok, a diákok, a szülők harcát a kormánynak az oktatást érintő elfogadhatatlan intézkedései ellen. Ezen a Pedagógusnapon mi rendhagyó módon köszöntjük a pedagógusokat. Köszöntőnkben három hang, három vélemény követi egymást, vagy a június 1-jei tüntetésen hangzottak el, vagy egy honlapon olvasható. Így együtt – a három a magyar igazság jegyében – azonban hűen tükrözik a magyar oktatás mai állapotát.

Jelenleg még tanár vagyok. Mondjátok meg; szeptembertől mi a franc legyek?

Tóth Bence beszéde 2023.06.1-én a Tanítanék és a noÁr által szervezett státusztörvény elleni „Levegőt” című tüntetésen hangzott el Budapesten.

„Tanár vagyok – immár öt éve. Ráadásul egy kihalófélben lévő faj utolsó példányai közül egy: fiatal, kémia szakos és férfi.

A mai tüntetés a státusztörvényről szól, én mégis egy általánosabb problémáról, mindannyiunk közös élményéről fogok beszélni. Arról, hogyan küzd az átlagos adófizető az életben maradásért.

A rosszmájú híresztelésekkel ellentétben, a kezdő tanári fizetésből simán ki lehet fizetni egy budapesti albérletet. A felmerülő kérdés csak az, hogy szoktál-e enni? Hordasz-e ruhákat? Otthon töltöd a csekély szabadidődet, vagy esetleg néha elmész otthonról? Ha ezekre a kérdésekre a válaszod igen, az megnehezíti a dolgot. Elmondom, hogy ebben az esetben mik a kilátások...

Egyedül élek egy kis albérletben, egy külvárosi panelben, amit csak annak köszönhetően tudok kifizetni, hogy egy ismerősömtől bérlem, aki megsajnált és engedett egy keveset a feléből. Ha nem lenne ilyen szerencsém, a tanári fizetésemből lakhatnék a szüleimmel 30 évesen a kisszobában, esetleg két-három lakótárssal együtt, albérletben. De így, a második és harmadik munkahelyemen keresett összeggel együtt már nem állok rosszul; néha még tejtermékeket is vásárolok.

Tudtad, hogy egy kezdő pedagógus a nettó órabéréből akár 20 deka vajat is vehet? Egyhavi fizetéséből pedig kijön 500 liter tej. Ezt a mennyiséget egy átlagos fejős tehén 20 nap alatt adja le. Éppen annyi idő alatt, amennyit én dolgozom érte. Így egyszerű a matek: egy tanár, egyenlő egy tehén.

Csodálkozunk, hogy az állást kereső tanárok hirdetéseiben első helyen szerepel, hogy szolgálati lakással keresnek munkát?

Tán csak nem az a cél, hogy olyan legyen a pedagógus, mint a boci-boci tarka? Behúzza fülét-farkát és oda megy lakni, ahol tejet kapni??

Ez legyen a tanár? A Maslow-piramis pincéjében öntudatlanul botorkáló, porlepte múmia?

Méltó ez az értelmiségi léthez? Vagy egyáltalán… Méltó ez bármilyen léthez?

A képlet egyszerű. Szerinted mennyi energiám jut a gyerekeid problémáival foglalkozni, ha a sajátjaimat sem tudom megoldani? Ha az alapszükségleteim nincsenek kielégítve, hogy várhatja Pintér, hogy kreatív legyek, kipihent és felkészült? Hogy foglalkozzam így gyerekekkel?

Jól van ez így? Hagyjuk ezt?

Szeretnék saját lakást, családot, megélhetést, de ez már a jelenlegi körülmények között is lehetetlen. Ha bevezetik a státusztörvényt, akkor már ezt a beszédet se mondhatnám el retorzió nélkül.

Jelenleg még tanár vagyok.

Mondjátok meg; szeptembertől mi a franc legyek?”...

ITT OLVASHATÓ

100 MILLÁRDOS ORBÁN VAGYON, MÉSZÁROS HITELT VETT FEL, VIKTOR 60❗| SOMOGYI ANDRÁS |

SOMOGYI ANDRÁS VIDEÓ
Szerző: SOMOGYI ANDRÁS
2023.06.03.

100 millárdos Orbán vagyon, Mészáros hitelt vett fel, Viktor 60...

ITT NÉZHETŐ MEG

BALOLDALISÁG - MAGYARORSZÁG HIÁNYBETEGSÉGE

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2023.05.29.

Hajdan Lenin a baloldaliságot a kommunizmus gyermekbetegségeként jellemezte, bírálta azokat, akik elszakadva a realitásoktól radikális nézeteket kívántak meghonosítani a kor munkásmozgalmán belül.
Ők csak a radikális cselekvést tartották elfogadhatónak a társadalom átalakítása érdekében.
Forradalmat akartak forradalmi helyzet nélkül, elutasították a munkát a parlamentekben a szakszervezetekben, mindenfajta együttműködést elutasítottak a társadalomban létező politikai szervezetekkel.
Na igen, akkoriban léteztek baloldali mozgalmak, melyek ideológiai megalapozottsággal bírtak, és a munkásosztály elnyomása is brutálisabb volt, mint manapság mifelénk, a társadalom agyának átmosása sem volt ennyire intenzív, mint mostanság.
Akkor a baloldaliságnak számtalan árnyalata élt, ma a baloldal önmaga árnya, saját magát sem képes tisztességesen meghatározni, a baloldali gondolkodású emberek pedig tanácstalanok, elveszettek ebben a mai világban, melyben mindent elvettek tőlük a múltjukból, egyúttal elvették a reményt is, hogy egyszer még lesz majd egy olyan új világ, mely őket szolgálja.

Ma ott tartunk, hogy a baloldaliság jóformán szitokszó, nemigen lehet vele errefelé lelkesíteni az embereket.
Magát a fogalmat a sztálinizmussal, Mao és Pol Pot rendszereivel társítják, mintha a kereszténységet délamerika népeinek kiirtása, a vallásháborúk, a protestánsüldözések, az inkvizíció, vagy VI. Sándor pápa tettei határoznák meg.
Errefelé a történelem remekül visszaigazolta azt, hogy egy nemzet fejlődése lassú folyamat, mely kis előrelépésekkel és sok visszalépéssel jár, az emberek sokszor a saját érdekeiket sem ismerik fel.
Ellenben mindenféle idiótasággal meg lehet etetni őket, hangzatos szólamok elhitetése után fát lehet vágni a hátukon, továbbá véresre nyalják ellenségeik fenekét az eléjük vetett legcsekélyebb alamizsnáért is.
A baloldal szervezeteit szétverték, a nagyüzemi munkásság mai változatát pitykékért vették meg a multik.
Tehették, hiszen a csak itthon versenyképes munkabérrel nem vetekedhet semmiféle eszme (a lét határozza meg a tudatot, ugye...), és az már csak részletkérdés, hogy ilyen eszme ma nincs is forgalomban.
Hiába az, hogy az egyébként társadalmilag csukott szemmel sztárolt és idealizált nyugati világban a marxizmus megbecsült közgazdasági és politikai irányzat, nálunk a közgazdászt Matolcsy jelenti, baloldali körökben pedig legfeljebb nosztalgikusan emlékeznek Liska Tiborra.
A filozófusok között errefelé legfeljebb a Lukács György antikommunista tanítványaira emlékeznek, de Lukács Györgyre még véletlenül sem...

ITT OLVASHATÓ

EGY RÓKA JÁRT OTT

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.06.03.

A Karmelitánál immár ásatási terület van, ahogyan okot kell találni arra, hogy oda emberfia be ne tehesse a lábát. Ezt védik a kordonok, amit lebontani oly jó, kivéve, ha az embert képen fújják takonycsorgató készségekkel. Jól kicsesztünk ezekkel a lázadozó diákokkal, ellenzéki csürhével – vélte és gondolta az, akinek eszébe jutott ez az ásatási terület, ahová még a madár sem jár. De végül milyen elcseszett pitiánerség már ez, s egyben természetszerűleg aljasság, valamint a rettegés maga, ahogyan a vezér ül a kevlármellényben a kordonjai mögött azt vélve, a világ ím, hermetikusan lezáródott, hogy még a lázadók hangjai sem juthatnak el hozzá.

Hanem a kémbelugák. Meg a kiképzett kutyák, akik annak idején a tankok alá másztak felrobbantani azokat hátukon a bombával, mint az ismeretes a szovjet leleményből. Hogy az ember az állatokat is bevonja az embertelenségbe, ölni használja őket, ha már őket le nem öli, fortélyos félelem igazgat itten és tocsog a vér. Ehhöz képest micsoda veszélyeket hordoz magában, hogy a minap egy rókakoma mit sem törődve ásatással, kordonokkal, besétált a hermetikusan lezártnak vélt területre, és még sárga kalap, sem láthatósági mellény sem volt rajta, ami így maga a skandallum. Azt csinálhatott volna a ravaszdi, amit csak akar.

Sőt, nem is látta a rendőrség szórólapját sem, amiket mostanában osztogatnak a lázadozóknak, s ami azt tartalmazza, hogyan kell szépen, illedelmesen tüntetni, hogy a nagyságos rendőröknek ne kelljen megerőltetni magukat gumibotokkal, könnygázak elővételével. Arra intik a tüntetőket a fakabátok, hogy ingüket mellükön széttárva járuljanak elébük, megkérve őket, hogy oda lőjenek. Illetőleg az a rendőrségnek tetsző tüntetés, ha a megalázottak és megnyomorítottak virágnótákat énekelgetve dicsérik az urat, aki maga Orbán Viktor. Ilyen mosolygós pikniket képzelnek, ozsonnát a zöldben.

Mindezt is természetesen a kordonokon kívül, amely mögött immár a hatalom szándékai szerint légüres tér van. A róka azonban, vagy egy róka bejutott, s ha hatalom volnék, akkor olvasgatnék második világháborús szakirodalmat a betanított kutyákról, és félnék nagyon tőle is, mert természetemnél fogva, mint minden diktatúra paranoiás volnék. Illetve mint kitetszik, vagyok is, csak még magamnak sem vallom be. Majd, aztán, ha majd egyszer elindul a birnami erdő, de ez a vágyak és az irodalom világa, ahogyan az is, ha azt tételezzük, a mi rókánk kereste ott az ő kis hercegét, de csak egy köpcös alakot talált.

De aztán mégsem ez, hanem a lehangolt nyomorúság. Mivelhogy hősünket, a rókát egy ellenzéki képviselő fotózta le hangot adva abbéli örömének, hogy ím, a róka olyan ügyes volt, mint amilyen ő soha nem bír lenni, és bejutott a tiltott városba. Ha már annyira odavagyunk Kínáért. Lemondóan sajnáljuk a képviselőt, akinek ilyen örömök adatnak meg, és nyugtázzuk, hogy ilyen boldogság is csak olyan helyen adatik meg, mint a mi országunk, amire volnának jelzők, de fölösleges pazarolni rá. Elég legyen egyetlen, szar egy szeglete a világnak, legalábbis a kordonon kívül, illetve azért a kerítésen belül, ami a migráncsoktól véd. Állítólag.

Így jutunk el ahhoz a lehangoltsághoz, hogy ez az a szimbolika, ami azt mutatja, mi is migráncsok vagyunk abban az országban, amely valaha a hazánk volt, de mára idegen lett. Megtűrnek minket, ha illedelmesek vagyunk, ha szótlanul mosolygunk, miközben a bőrünket nyúzzák. Ez volna a kívánalom, és a hatalomnak tetsző létforma. Majdnem meg is valósul, egészen közel vagyunk hozzá, ahogyan önfeledten örülünk a róka diadalának, mint aki túljárt mindenki eszén, mi több, rókának képzeljük magunkat a kordon mögött, és az a boldogságunk, hogy lám, megcsináltuk. Csak nem tudjuk, mit is.

Sivár életünk mindennapjain így hordoz bennünket az idő. A miniszterelnökség nem reagált a róka látogatására, arról sincs tudomásunk, mi lett az illetéktelen látogató sorsa, hogy hívták-e hozzá vagy ellenében a fővadászt, aki szelíd rénszarvasokon gyakorol. Még az is lehet, már ott áll szegény pára a vezér szobájában a nagy földgömb mellett kitömve, hogy lehessen mutogatni az odalátogatóknak, lám, így jár az, aki a szavunk ellen cselekszik, és bemegy oda, ahová neki tilos. Mert minden lehet ma már. Viszont itt tartunk, hogy egy kordon mögé tévedt róka jelentésén kell gondolkoznunk. Kiábrándító egy világ.

ITT OLVASHATÓ

PÁNIK BELGORODBAN, LEÁLLÁS BAHMUTNÁL – HELYZETKÉP A 463. NAPON

VÁLASZ ONLINE
Szerző: OSW
2023.06.02.

Folytatódtak az ukrán hadsereg orosz egységeinek orosz területen végzett rajtaütései. Újabb rakétatámadások mindkét oldalon. Bahmutnál az ukránok leállították a támadást, az összecsapások súlypontja Marjinka térségére tevődött át. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 463. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerző: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski. Fordította: Zeöld Zsombor.

A legfontosabbak röviden:

• - Az ukrán hadsereg orosz egységeinek orosz területen végzett rajtaütései folytatódtak, s a helyi orosz hatóságok határozott pánikját váltottak ki.
• 
  
• - Az oroszok törvényt módosítottak, ezek a toborzást, illetve a hadiállapot alá tartozó régiókból való kitelepítést szabályozzák.
• 
  
• - Az oroszok preventív célból az ukrán–orosz–belarusz határháromszögben utakat robbantottak fel.
• 
  
• - Mindkét fél folytatta a rakétatámadásokat; új támogatási csomagok keretében az ukránok elsősorban légvédelmi eszközöket kapnak – ezek egy részét a közeljövőben leszállítják.
• 
  
• - Továbbra is lépések történnek az ukrán védelmi képességek hosszútávú kiépítésére – az ezzel kapcsolatos ukrán nyilatkozatok egy része természetszerűleg a nyugati vadászgépek beszerzéséről szól.
• 
  
• - Bahmutnál az ukránok leállították a támadást, az összecsapások súlypontja Marjinka térségére tevődött át...

ITT OLVASHATÓ

AZ ORBÁN-RENDSZER VÁLASZTÁSOKON LEVÁLTHATATLAN - INTERJÚ STEFANO BOTTONIVAL

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2023.05.31.

Zártabb és fegyelmezettebb a NER parancsuralma, mint a Kádár-rendszer volt az 1980-as években - ez Stefano Bottoni történész, Kelet-Európa szakértő megállapítása, amit a napokban magyarul is megjelent könyvében olvashattunk. Szerinte a demokrácia 2010 áprilisában, a Nemzeti Együttműködési Rendszer születésekor ért véget, de 2018 az a pont, amikortól fogva az új rezsim visszafordíthatatlanul megszilárdult. A Hatalom megszállottja című kiadvány szerzőjét arról is kérdezzük: van-e jelentősége, hogy az orosz titkosszolgálat már a rendszerváltás előtt érdeklődést mutatott az akkori fiatal jogász iránt? Van-e megfejtése a magyar politika nagy talányára: miért csekkolt ki a miniszterelnök az atlanti lojalitásból és vált az orosz érdekek legerősebb európai közvetítőjévé?

ITT NÉZHETŐ MEG

EGYSÉGBE KÉNYSZERÍTETT ERŐ? TÓTH ZOLTÁN VÁLASZTÁSI SZAKÉRTŐ (2023. 05. 31.)

TELEVÍZIÓ ÚJBUDA
Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2023.06.01.

A következő önkormányzati választásokat már most elfogadott új szabályok szerint tartják meg. Tóth Zoltán választási szakértő szerint különösen fontos, hogy az ellenzék levonja a jogszabályváltozásokból adódó következtetéseket. Mert a győzelemhez a matematikai esély is szükséges.

ITT NÉZHETŐ MEG

PORNÓFÜGGŐSÉG – A KI NEM BESZÉLT GENERÁCIÓS PROBLÉMA

SZABAD EURÓPA
Szerző: KUCZOGI JAKAB
2023.06.02.

Pornó: mindenki tudja, mi az, de senki sem beszél róla, pedig súlyos függőséget is okozhat, ami szociális félelmekhez és szexuális problémákhoz vezethet. A kormány hiába beszél gyakran a gyerekek védelméről, lényegében semmit sem tesz azért, hogy felhívják a fiatalok figyelmét a pornó veszélyeire.

Bajor vendégházakban játszódó, hetvenes évekbeli NSZK pornó, a VICO-filmekhez hasonlatos szinkronizált szexfilmek és Nyugatról behozott felnőttmagazinok – az, hogy pornógráf tartalmakat fogyasztunk, nem a XXI. század terméke. Amióta világ a világ, az embereket kevés dolog érdekelte jobban a szexualitásnál.

Azonban amíg a múlt században a videótékából kikölcsönzött pornófilmeket még gondosan el kellett rejteni a táska aljában, addig ma egy kattintással annyi meztelen embert láthatunk, amennyit nagyszüleinek egy életen át sem. A helyzet pedig úgy áll, hogy nagyon sok pornót néz a világ: az egyik legnagyobb internetes pornóoldal, a Pornhub 2022 decemberében a harmadik legnagyobb forgalmat bonyolító honlap volt az Egyesült Államokban, megelőzve a Facebookot is. Mi, magyarok világviszonylatban a 29. legnagyobb pornófogyasztók vagyunk.

A baj alapvetően nem azzal van, hogy az emberek pornót néznek, a probléma ott kezdődik, ha valaki pornófüggő lesz. Hevesi Kriszta szexuálpszichológus szerint a pornó adott esetben hasznos is lehet, a problémát pedig nehezen vehetjük észre.

„Az ember észrevétlenül csúszik bele abba, hogy egyre gyakoribb, még örül is neki, hogy mennyire nagy a vágya, hogy mennyire gyakran kívánja, merthogy ez jó dolog. Tehát összességében a legnehezebb az, hogy azért használjuk, mert jó. Mert egy, a szexuális kielégülést változatos, izgalmas képekkel kombinálva, az a mi – hogy is mondjam – emberi létünknek borzasztóan izgalmas.”

Az ELTE által végzett, hétszáz fős, nem reprezentatív kutatás szerint a magyar lakosság három-négy százaléka küzdhet pornófüggőséggel, egy 2019-es amerikai egyetemi kutatás szerint pedig az USA lakosságának három-hat százaléka élhet együtt ezzel a problémával. A kifejezetten nagy arány ellenére a pornófüggőségről keveset hallunk, pedig súlyos következményekkel járhat: erekciós probléma, a libidó elvesztése, súlyos szociális szorongás és motiválatlanság – hogy csak néhányat említsünk.

A következmények oka, hogy a pornójelenetek – csakúgy, mint az addiktív anyagok – túlpörgetik az idegrendszert, így természetellenes mértékű, az öröm hormonjaként is emlegetett dopamint termelnek. És ez a kulcs: egy függőnek a hétköznapi élvezetek, mint például egy sima baráti találkozó, kevesebb örömet okoznak a pornóhoz képest, mert a szexfilmek nézése közben túlteng a dopamin az ember agyában, a baráti találkozó közben pedig csak normális...

ITT OLVASHATÓ

HAMAROSAN BELÉPHET A SZÁZMILLIÁRDOS VAGYONÚ KLUBBA ORBÁN VIKTOR CSALÁDJA

G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2023.06.02.

Egyre gyorsuló ütemben gazdagodik Orbán Viktor családja. Míg tíz-tizenöt évvel ezelőtt a miniszterelnök családtagjai legfeljebb néhány tízmillió forintnyi céges jövedelemre tettek szert, addig mostanában rendre évi 2-3 milliárd forint bevételük van ilyen forrásból. Korábban egyértelműen az Orbán-bányák növelték a családi vagyont, az elmúlt esztendőkben azonban már a fiatalabb generáció befektetései hozzák a nagy pénzt.

Extraprofit a bányából

Elég jól meglovagolta 2022-ben a kedvező piaci helyzetet a miniszterelnök édesapjának többségi tulajdonában álló Dolomit Kft. Az építőipar szárnyalása és az alapanyagok drágulása a Covid-kilábalás kezdete óta húzza a hasonló, kőbányászattal és -feldolgozással foglalkozó vállalatokat. A Dolomit Kft. már 2021-ben is rekord árbevételt ért el, először átlépve az 5 milliárd forintot, tavaly azonban még ezt is sikerült megfejelni, és már a 6 milliárdtól sem maradt el sokkal a forgalom.

A bevétel elég jelentős része ráadásul nyereség soron is megmaradt. A profit ugyancsak rekordszintre emelkedett, és átlépte a 2 milliárdot. Ez nagyon magas, közel 35 százalékos nyereségrátát jelent, ami ágazati összevetésben is kiugró. Ahogy egy tavalyi cikkünkben bemutattuk, az állami beruházásokra is szállító Dolomit Kft. profitrátája több mint a duplája a konkurensekének, és ha Orbán Győző cége csak az iparági átlagot hozza ebben a mutatóban, akkor

hat év alatt ötmilliárd forinttal alacsonyabb nyereséget termelt volna.

A miniszterelnök édesapjának cége nem is szégyenlősködött: a teljes nyereséget kifizették a tulajdonosoknak. Orbán Győzőre a profitból egymilliárd forintnál valamivel (nagyjából egy fővárosi garzonlakás árával) több jutott. Ennél nagyobb összeget eddig mindössze egyszer vett ki a vállalatból: 2018 tavaszán, az akkori választások után pár nappal*, amikor teljesen kisöpörték a céget, és a korábbi évek nyereségét is kifizették a tulajdonosoknak...

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

KÖTÖTTFOGÁS 244. – MONDJUK KI: ORBÁN ÜGYNÖK

KÖTÖTTFOGÁS / MAGYAR HANG
Műsorvezető: CSINTALAN SÁNDOR
2023.06.01.

Mit kavar a Fidesz Koszovóban? Nem leszünk soros? Üres a kassza. Választási szigorban a NER. Ezek voltak a június 1-jei Kötöttfogás témái. Akik pedig megvitatták: Dévényi István, Konok Péter, Balogh Gábor és Reichert János. A műsorvezető ezúttal Csintalan Sándor volt.

ITT NÉZHETŐ MEG

NAGY ERVIN: PÁRIZSBAN MÁR ÉGNE AZ EGÉSZ VÁROS

LEVEGŐT! / 24.HU / VIDEÓ
Szerző: 24.HU
2023.06.02.

Levegőt! címmel szervezett országos tüntetést a státusztörvény ellen két mozgalom – a noÁr és a Tanítanék – csütörtök este Budapesten, valamint 15 vidéki városban. Arra voltunk kíváncsiak, mit gondolnak a tüntetők az eddigi eredményekről, illetve a rendőrökkel kialakult konfrontációkról.

ITT NÉZHETŐ MEG

RÁTENNÉ AZ ÁLLAM A KEZÉT MINDEN PÉNZÜNKRE - TÖBB MINT EZERMILLIÁRD MENEKÜLT MÁR EL A BANKOKBÓL

AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: LOVAS JUDIT
2023.06.02.

Nem sikerült a mesterterv, hogy a lakosság minden megtakarítását állampapírba tereljék, ezért most erőszakkal tenné rá az állam a kezét a pénzünkre. Erre nagy szüksége van a költségvetésnek, miután uniós pénzek aligha várhatóak. A szerda éjjel megjelent kormányrendeletek mind azt a célt szolgálják, hogy az állampapíron kívül minden más befektetési lehetőséget elvessenek az emberek.

Több fronton támadt rá a kormány csütörtök hajnalra virradóra a teljes megtakarítási piacra. A szerdán késő este megjelent rendeletdömping mind azt a célt szolgálja, hogy korlátozza a lakosság szabad döntéshozatalhoz való jogát (így fogalmaz a Bankszövetség), hiszen a lakossági állampapíron kívül minden egyéb befektetésre sarcot vet ki.

Mint megírtuk, a friss kormányrendelet szerint július 1-jétől nemcsak 15 százalékos kamatadót, hanem 13 százalékos szociális hozzájárulási adót is kell fizetni a megtakarításainkra kapott kamat vagy elért hozam után, így összesen 28 százalékra nő a sarc. Az állampapír természetesen kivétel és az ingatlanalapok is. (Ez utóbbi aligha meglepő, hiszen Orbán Viktor veje, Tiborcz István tulajdonában van a Diófa Alapkezelő, ennek pedig jelentős ingatlanalapjai vannak.)

Ráadásul a bankoknak olyan levelet kell kiküldeniük ügyfeleiknek, amelyből kiderül, mennyivel több kamatot kaptak volna, ha nem a bankban tartották volna pénzüket, hanem állampapírban...

ITT OLVASHATÓ

ÚJ ÁLLAMPAPÍRSZABÁLYOK: SEGÍT A KORMÁNY A TUDATLAN MAGYAR KISBEFEKTETŐKNEK, VAGY EKKORA LYUK TÁTONG A KÖLTSÉGVETÉSBEN?

TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2023.06.02.

A kormány a magyar állampapírokba szeretné terelni a hazai megtakarítók pénzét. Az intézkedés nem éppen piackonform, de a legnagyobb veszélye az, hogy maga a lépés és a magyar pénzügyi szektor gyakran változó szabályozása kétségbeesést mutat, így nemzetközi bizalomvesztéshez vezethet. Ezzel párhuzamosan persze tagadhatatlan, hogy a magyar bankrendszer szeret sokat keresni a figyelmetlen, vagy lusta magyar lakossági ügyfeleken.

Fekete éjszakája volt a hazai pénzügyi szektornak a május 31-ről, június 1-re virradó éjszaka, amikor az állam mindenféle szabályozással megint belekavart a pénzügyi rendszer, a megtakarítási piac természetes működésébe. Kezdjük azért egy megértő gondolattal: van abban valami érthető, hogy a kormánynak az a célja, hogy a magyar megtakarítók egyfajta önfinanszírozással őt hitelezzék, és még az is elmondható, hogy érdemes olykor megrázni a magyar bankszektort, ne abból éljen, hogy alacsony kamattal magánál tartja a magyarok pénzét.

A lépések üzenete azonban összességében rossz, hektikus, kétségbeesést mutat.

A „terelő” hadművelet

A kormány mindenesetre minden erővel igyekszik az állampapírok felé terelni a bankokat, a befektetési alapokat és a lakosságot. Ezért többféle lépést is tett:

- megmondta bizonyos befektetési alapoknak, hogy mibe tehetik a pénzüket, és a szabályozás természetesen az állampapírokat preferálta,

- a 2024-re is meghosszabbított banki extraprofitadó csökkentési lehetőségeit is állampapír-befektetésekhez kötötte,

- azokat a „befektetőket, akik bankbetétet, vagy befektetési alapokat tartanának, és utóbbiakat nem támogatott TBSZ-re helyeznék, pluszadóval sújtja, kivéve, ha ők magyar állampapírt vesznek, vagy ha ingatlanalapokat tartanának (ez ugyan most talán a megtakarítási piac egyik legkevésbé perspektivikusnak tűnő alszegmense, de mivel erős benne a NER, valamiért kivételt élvez pont ez a módozat),

- a bankoknak pedig majd a jövőben tájékoztatást is kell küldenie az ügyfeleknek. Az újabb „rezsilevél” célja az, hogy az ügyfelek lássák, hogy mennyivel kevesebb kamatot kapnak, ha a banknál és nem az államnál tartják a pénzüket...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

"MAGYARORSZÁGON A TANÁRTÁRSADALOM BÁNTALMAZÓ KAPCSOLATBAN ÉL A HATALOMMAL"

MAGYAR NARANCS
Szerző: DUSZA ERIKA
2023.06.02.

Noha a közbeszéd szintjén mindenki elégedetlen a jelenlegi oktatási rendszerrel, a tiltakozók száma még mindig igen csekély. A csütörtöki diáktüntetés résztvevőit kérdeztük az oktatásról és a tanárok helyzetéről.

A pedagógusok új jogállásáról szóló törvény tervezetét március óta több ponton módosították, és ugyan május 24-én Pintér Sándor belügyminiszter tárgyalt a tervezetről a pártok képviselőivel, a szintén meghívott szakszervezeti képviselőkkel nem állt szóba. E hét kedden a diákok a Sándor-palotánál virrasztottak, nyomást gyakorolva a köztársasági elnökre, hogy ne írja alá a státusztörvényt. Csütörtökön országos tiltakozást tartottak, hétfőre – pedagógusnapra – pedig az Oktogonhoz hirdettek demonstrációt az érdekvédelmi szervezetek.

A Tanítanék Mozgalom eközben anonim kérdőívet tett elérhetővé, hogy megtudják, milyen fenyegetésekkel találkoznak a megmozdulásokon részt vevő pedagógusok. Hatvanöt miskolci tanár pedig kikérte a tankerülettől a négy napon belül elrendelt túlmunka adataikat, hogy igényelni tudják az ezekért járó összeget. A négy napon belül elrendelt helyettesítések ugyanis rendkívüli munkaidőnek minősülnek, amit a tankerület kötelező az óradíj 150 százalékával díjaz. A kérvényező tanárok által használt formanyomtatvány letölthető. Az aHang oldalán eddig közel 5 ezren jelezték, hogy felmondanak, ha életbe lép a státusztörvény. Mindeközben Csehországban a parlament megszavazta, hogy a tanárok fizetése az átlagbérek legalább 130 százalékára emelkedjen.

A csütörtök délután megtartott budapesti demonstráción szülőket, diákokat, tanárokat és általános "demokráciahiányban" szenvedő szimpatizánsokat szólítottunk meg, és a következő kérdéseket tettük fel nekik:

- A jelenlegi oktatási rendszerben mit sérelmeznek leginkább, mi az, ami – saját tapasztalatuk szerint – sürgős változtatást igényel?

- Környezetükben vannak-e pedagógusok, akik a felmondáson gondolkodnak, esetleg már meg is tették?

- Mi a véleményük az oktatásüggyel foglalkozó érdekvédelmi szervezetekről?

- Milyennek ítélik a mostani demonstrációk erejét? Tekintettel a közelgő nyári szünetre is, milyen kimenetelt jósolnak a státusztörvénynek, illetve az ellene való kiállásnak, például a hétigenes népszavazási kezdeményezésnek?

...

ITT OLVASHATÓ 

MAGYAR NARANCS AJÁNLÓ (TARTALOMJEGYZÉK)