2023. október 28., szombat

MINDENKI AZT MONDTA, HOGY KUSSOLJAK, DE ÉN EL AKARTAM MENNI A VÍGBŐL | PARTIZÁNPOP

PARTIZÁN
Szerző: PARTIZÁN
2023.10.27.




Hernádi Judit korán felfedezte, hogy hatással van az emberekre. Hogy nevetnek, ha ő csinál valamit. Hogy miért nevetnek pontosan, nem érdekelte különösebben. A Színművészeti Főiskola után megtapasztalja a Vígszínház három jelentős igazgatóját: Várkonyit, Horvait és Martont. A Sohase mondd című dallal megismeri az ország, a szakma azonban nem lelkesedik ettől. Lánya születése előtt pedig dobbant és szinte vissza sem néz: közel negyven éve szabadúszóként dolgozik. Életútinterjúnkban mesél a Vígről, illetve hogy mit gondol Martonról és Eszenyiről és áldozataikról, az SZFE szétveréséről és a forradalomcsinálás korlátairól, Zsófi lányáról és a transzgenerációs anyai mintákról, a HetiHetesről, és hogy mi maradt meg neki Gulyás Marciból, és mit jelentett neki Bajor Imre barátsága. A Fotexnet Kft. Hungaroton kiadójának szíves hozzájárulásával. 

Tartalom: 

0:00-4:24 Ősélmény és humor 
4:25-11:09 Gyermekkor, a pszeudokrupp és az anyai minták 
11:10-21:00 Szabad szerelem korszaka, PC és a házasság 
21:01-40:53 Színművészeti Főiskola, Vígszínház, metoo, Horvai István és Marton László visszaélései, Vígszínházi felmondás 
40:54-46:22 Eszenyi Enikőről 
46:23-51:57 Soha se mondd 
51:58-58:25 Mit jelent magyarnak lenni 
58:26-1:15:54 Heti Hetes és Bajor Imre 
1:15:55-1:21:42 SzFE, forradalom 
1:21:43-1:25:39 Az Orbán-rendszer és a buborékok 
1:25:40-1:29:54 Lánya, Tarján Zsófia 
1:29:55-1:33:26 A színházi szakma jövője 
1:33:27-1:34:30 Lekonf és stáblista

LESÚJTÓ OECD-JELENTÉS A MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL | NAHALKA ISTVÁN A KLUBRÁDIÓBAN | 2023.10.26.

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2023.10.26.



Szénási Sándor vendége Nahalka István oktatáskutató volt a 2023. október 26-i Reggeli személyben. A szakemberrel arról a friss, nemzetközi, közoktatást vizsgáló OECD-jelentésről beszélgettek, mely szerint szinte mindenben a legutolsó helyen végzett Magyarország a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamai közül.

VISSZAJÁTSZÁS: "A STÁTUSZTÖRVÉNY BEVEZETÉSÉVEL A KORMÁNY ÖNMAGA ELLEN DOLGOZIK." | NAHALKA ISTVÁN A KLUBRÁDIÓBAN

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezetők: HERSKOVITS ESZTER, SELMECI JÁNOS
2023.07.06.



A Reggeli Személy 2023. július 6-i adásában Herskovits Eszter és Selmeci János vendége Nahalka István oktatáskutató volt.

"ÁLLAMI SZOCIÁLPOLITIKÁT NEM TUDUNK FELMUTATNI" – INTERJÚ A VAN ESÉLY ALAPÍTVÁNY ELNÖKÉVEL

SZABAD EURÓPA PODCAST
Műsorvezető: HORN GABRIELLA
2023.10.28.



23 évvel ezelőtt egy nagylelkű mérnök adományából jött létre a Van Esély Alapítvány. A szervezet célja - melyről Breitner Péter kuratóriumi elnökkel beszélgettünk -, hogy anyagi, tárgyi segítséget és személyre szabott mentorálast adjon olyan embereknek, akik megpróbálnak kiemelkedni a hajléktalan létből. Eddigi támogatottjaik közül van, aki annak idején egy fűkaszát vett az alapítvány segítségével, és azóta egyéni vállalkozóként dolgozik kertészként. Egy másik támogatott motoros futár lett, és az évekkel ezelőtt a szervezet segítségével vásárolt robogót azóta már önerőből kétszer is lecserélte. 

00:00 A Van Esély Alapítvány létrejötte, indulása 

02:36 Hajléktalanság és munkaerőpiac 

06:40 Az első 20 év - mi történt az indulás óta? 

12:58 Mire elég egy nagyobb összegű adomány? 

20:40 Sikertörténetek és nehézségek 

29:20 Jogszabályi háttér, keretek 

35:25 A hajléktalanok egészségügyi állapota 

40:38 Javul vagy romlik a helyzet?

ÁTVERÉS VOLT A REZSICSÖKKENTÉS, CSAK AZ EMBEREK NEM ÉRTIK

ECONOMX PODCAST
Szerző: Economx
2023.10.27.



Az elmúlt tíz év elszalasztott lehetőségek sorozata – már ami az energiapolitikát illeti – ráadásul a kormány tudatosan megtévesztette a magyarokat, amivel hosszútávú és szinte jóvátehetetlen nehézségeket okozott a társadalomban, mondta Holoda Attila energetikai szakértő. A második Orbán-kormány egykori helyettes-államtitkára szerint az embereket könnyű megtéveszteni, különösen akkor, ha úgy érzik, hogy abból előnyük származik. A rezsicsökkentés éppen ennek az ellenkezője, hiszen sem az állam, sem az állampolgárok nem nyertek vele, kizárólag politikai haszna volt.

BOD PÉTER ÁKOS: NAGY ÁRA VAN ANNAK, HOGY AZ MNB MŰKÖDÉSE ÁT VAN POLITIZÁLVA

KLIKK TV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: BOD PÉTER ÁKOS
2023.10.27.



Nálunk át van politizálva a jegybank működése, aminek nem szabadna így lennie, mert ennek magas ára van. Más országban a miniszterelnök nem ad parancsot a jegybankelnöknek. Néha nyugaton is megengednek maguknak modortalanságot a politikusok, ott sem veszi ez jól ki magát. 

Lehet finanszírozni a magyar államot, de drága, és még a gyerekeink is fizetni fogják az árát – erről beszélt a KLIKK TV műsorában Bod Péter Ákos, közgazdász, aki kék szalaggal állt k egyetemi kollégája mellett, akit elbocsátottak, amiatt, mert vizsgálatot kért abban az ügyben, hogy a MOL egyik nagyrészvényesének fiának kedvezett a Corvinus egy vizsga során. „Ez nincs rendben, nem akarunk visszatérni ehhez a rendszerhez, hogy azt bocsátják el, aki szóvá tesz dolgokat.” 

A műsorban szóba került az Erasmus is, ami ha megszűnik, az nagy léket üt majd a magyar egyetemek perspektíváján. Mindez pedig a modellváltásnak köszönhető, ami bizonytalanná tette az unió számára az egyetemek függetlenségét. Jellemző erre a kormányra, hogy modern jogi formákat hoznak, csak telerakják a saját embereikkel. A jegybanki alapkamat csökkentéséről Bod Péter Ákos azt mondta, ez még mindig nagyon magas, hiszen a legtöbb országban fele ekkora az alapkamat mértéke.

FELÉPÜLT VÉGÜL A HÁZA

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.10.28.



Kukacoskodó újságírók kiszámolták, hogy az amúgy bérből és fizetésből élő Orbán Viktor éves jövedelme uszkve száznyolcvanezer ajró, ami hatvankilenc millió magyari forintokat kóstál. Nem panaszkodhat erre a bérre és fizetésre, azonban ez sok mindennel nem áll arányban. Legfőképpen a hatvanpusztai uradalom felújítási költségeivel, ami becslések szerint harmincmillió ajró, mindösszesen tehát tizenegy és félmilliárd magyari forint. És itt luk keletkezik a számolásban és számadásban, még akkor is, ha az uradalom a nemzetvezető apjának nevén van.

Viszont az idősebbik Orbánt nem nagyon látták arrafelé, míg azonban fiacskája, minden magyarok örökös miniszterelnöke a hírek – és leselkedések – szerint már kezdi belakni a számtalan szobákat. Mint kiderült, bizalmas megbeszéléseket folytat ott, a térségben nagy a helikopterforgalom is, és sokszor látni katonai, illetve rendőrségi gépeket a levegőben. Ezen kívül hosszú hétvégéket tölt itt a kis család, miközben a családfő gyakorta felbukkan a szomszédos Etyeken egy állami és európai uniós forrásból felújított étteremben, illetve pincészetben. Totális az idill.

Pedig nem arról volt szó, hogy neki épül, pláne nem ennyi temérdek pénzből, ami már majdnem egy stadion ára. Nem tudható, fáj-e a szíve emiatt, hogy lehetne stadion is, ami az otthona lesz vénségére ennyi hányódás után. De nem látunk hősünk kebelébe, ezért itt és most egy arcél fölrajzolására szorítkozunk, ahogyan nőtt a test, ezzel együtt az álmok és az igények, hogy a felcsúti kis dácsa után már kastély kell állítólag bunkerrel és ilyesmikkel. De nem is ez, hanem a lélek változása vagy változatlansága, hogy a suttyó kis Viktor klottgatyában vajon erről álmodott-e, s ha nem, akkor mikor költözött belé a vágy.

A Karmelitát először furcsállotta az ember, hogy minek az neki, mert nem lehetett tételezni benne ilyen földesúri, sőt, királyi hajlamokat. Focista volt, illetve szeretett volna lenni ezek összes kétséges készségével, pettyes labdáról álmodott a világkupában, aztán úgy maradt. Ezzel nagy valószínűséggel mindent el is mondtunk róla, a többi már a szemünk előtt zajlott. A kis dácsa mellé stadion, épp a budi végibe, ez belefért ebbe az arcélbe. Minden innen indult el azonban, hogy kiderült, ezt is lehet neki már és akkor, és az étvágy elkezdett növögetni, meghosszabbítva mindent Bicskéig, kisvasutat és a szerzést.

Felcsút volt a lakmusz, s hogy nem színeződött el, vagy épp megfelelő színűvé vált, jöhetett a folytatás. Minden az orrunk előtt, és minden nagyobb fölhorgadás nélkül, beletörődve mintegy a megváltoztathatatlanba, ami az, hogy a szemünket is kilopja. Mi több, az országot is alólunk, és most, tizenhárom év múltán minden indulat, sőt, lassan érzések nélkül nézzük a való világban zajló dolgokat. Magam is a barlangom mélyiről, vagy, ha úgy tetszik, egy fa tetejéről lesem a megváltoztathatatlant, ahogyan bontakozik ki Buddha igazsága. Nem vigasz, csak pőre tény, hogy mindettől még Orbán minden bizonnyal nem boldog.

Mégpedig erősen kell nem boldognak lennie, ha igaz a magasztos tana a vágyak születéséről, azok kielégítéséről és szüntelen újjászületéséről megint, ami folytonos elégedetlenséget, és ebből fakadóan boldogtalanságot okoz. Márpedig ez bizony így van, s máris előttünk áll a szerzés életútja a Cinege utcától a Felcsúti házon át a Karmelitáig, bezárólag Hatvanpusztával, s azért csak ezzel, mert a nemzetvezető is halandó, és elfogy földi ideje, mielőtt mindent be tudna kebelezni. Hogy vigasztal-e minket az ő efféle nyomora, az kérdéses és érdektelen is, mert máshonnan nézzük a kajla világot. Aeterno modo, ahogyan mondható.

Az örökkévalóság módján. És innen nézvést, hogy ez a kétes és mindenféleképpen kétséges alak minek örül, mi fáj neki, vagy épp mit habzsol be soha ki nem elégíthető transzcendens étvágyával, teljesen mindegy. Hiszen a fa tetejéről fogjuk nézni, midőn földi pályája véget ér, és az lesz a büntetése, hogy a nap vidáman süt majd a temetésén. Az már a történelem alakulásától függ, hogy mindezek után lepisálják-e a sírját vagy mauzóleumot kap, de vagy így, vagy úgy, ám mindenképpen mindegy lesz neki. Távozása azonban életéhez hasonlatosan szenvedéssel teli lesz, mert a halál nyugalma csak annak adatik meg, aki azt kiérdemli.

Mindent elmondtunk erről a sorsról. Az összes többi történések, hogy harag söpri-e el őt, vagy ágyban és párnák közt, esetleg egyéb módon ér véget, érdektelen. Ahogyan az is, hogy netán, ha jog és igazság léteznék, elkobozzák-e tőle a most épp belakott palotát és minden lopott vagyont hetedíziglen, sincs jelentősége, mert a dolgok megtörténtek. Eddig és így történtek meg. Idegeskedni ezen már fölösleges, ordítani sem kell nagyon, ha bennünk van a tudás Sziddhartha tanításáról, hogy mi az, ami pokollá teszi az életet. És ezért csak nézgelődünk a magunk részéről Micimackó módján: sietni, azt nem kell, annyira, egyszer úgyis odaérünk

A TIBORCZ-KÖR MAGÁNTŐKEALAPJA NAGYON JÓL JÁRHAT A KORMÁNY GIGABERUHÁZÁSÁN

444.HU
Szerző: BÓDOG BÁLINT
2023.10.27.


Egy szeptember 14-ei kormányhatározatban Soroksár és Gyál területén nagyjából hatszáz hektárnyi termőföldet, szántót, legelőt és erdőt jelölt ki a kormány beruházási célterületnek - pont azokat a földeket, amelyeknek egy jelentős részét az egyik Tiborcz Istvánhoz köthető magántőkealap tavaly vásárolta fel.

Hogy pontosan mit tervezhetnek fejleszteni egy ekkora területre, azt nem tudni, de egyesek ismét kínai akkumulátorgyárakhoz kapcsolódó beruházásokat sejtenek a háttérben.

A határozatban kijelölt célterület 144 tulajdonlapját átnyálazva a Válasz Online arra jutott, hogy jelentős része, konkrétan 173 hektár

a Tiborcz Istvánhoz köthető magántőkealap által tavaly felvásárolt kft., a Földber birtokában van.

Az elmúlt években szintén jelentős mennyiségű tulajdonrészt halmozott fel a célterületen egy bizonyos Horváth Mihály és családja, valamint az ő két régi üzleti partnere. Horváth Mihályról a lap azt írja, neve feltűnik az Ángyán József-féle földprivatizációs jelentésekben, valamint jó CBA-s kapcsolatokkal is rendelkezik.

A Földber-Horváth-tengely a lap számításai alapján a teljes 652 hektár közel 90 százaléka fölött rendelkezik...

MESEPARK MAGYAROSAN: MILLIÁRDOKBÓL ÉPÜLT A TARLÓS-KORSZAKBAN, ÖT ÉVE ENGEDÉLY NÉLKÜL MŰKÖDIK A BUDAPESTI HOLNEMVOLT VÁR

NÉPSZAVA
Szerző: SZALAI ANNA
2023.10.28.


Felmerül a kérdés, hogyan működhetett eddig a korábbi közlés szerint évi több tízezer látogatót vonzó, jellemzően 3-10 éves gyermekek számára épült állatkerti létesítmény. 

„A Mesepark fennmaradási engedélyezési eljárásának végéhez sosem voltunk még ilyen közel, a közbeszerzési eljárás előreláthatóan a jövő hét folyamán megindításra kerülhet, lefolytatása legkevesebb egy hónapot vesz igénybe. A tűz- és villámvédelem kiépítéséhez a fenntartó hozzájárult, ehhez szükséges költségkeret is rendelkezésre áll” – írta Bősz Anett főpolgármester-helyettes a Népszava budapesti állatkertben megkezdett, de félbemaradt másik beruházással, a Biodómmal kapcsolatos kérdésekre adott válaszai között. A várospolitikus nyilatkozata után megkérdeztük az ügyben a Fővárosi Állat- és Növénykertet (FÁNK) is, de választ nem kaptunk.

A Fővárosi Közgyűlés Tulajdonosi Bizottsága által kedden tárgyalt és elfogadott – Bősz Anett által jegyzett – előterjesztésből azonban kiderül, hogy a korábbi nevén Meseparkként/Mesevárként emlegetett Holnemvolt Vár új bejárati épületére, az új lovardára, a műszaki épület átalakításával kialakított állatházra és a daráló épület átalakításával kialakított mesterségek házára vonatkozóan „használatbavételi engedély nem kerülhetett kiadásra, mert a kivitelezési munkák az építési engedélytől eltérően valósultak meg”.

Csakhogy a hiányzó engedély miatt vissza kellene fizetni a beruházáshoz kapott 500 millió forintos állami támogatást, ezért mentő ötletként fennmaradási engedélyt kérnek a létesítményre.

Ennek keretében el kell készíttetni az építési engedélyhez viszonyított eltéréseket tartalmazó, a megvalósult állapotra vonatkozó építészeti tervdokumentációt. Ez 90 százalékban készen van az előterjesztés szerint. Megtörtént a dokumentumok felülvizsgálata is. Ezenfelül azonban szükség lesz még a szakhatósági előírásoknak való megfelelés érdekében a tűz- és villámvédelem teljes tervezésére és engedélyeztetésére. Az ezzel kapcsolatos kivitelezési munkák csak ezt követően végezhetőek el.

A fennmaradási engedély kiadásához további tervezési, kivitelezési feladatok elvégzése is szükséges a dokumentum szerint. Többek között a helyszíni megfelelőségre vonatkozó ellenőrzések és mérések pótlása, a megvalósítási folyamat során keletkezett és szükséges dokumentumok beszerzése, illetve tanúsítványok kiállítása. A fenti feladatok teljes költsége 50,8 millió forint, befejezési határideje 2023. december 31. Az összeg biztosítása érdekében módosítani kellett a fővárosi engedélyokiratot is, ezért került az ügy a tulajdonosi bizottság elé.

Mindezek után felmerül a kérdés, hogy milyen engedélyek birtokában működött eddig a korábbi közlés szerint évi több tízezer látogatót vonzó, jellemzően 3-10 éves gyermekek számára épült állatkerti létesítmény.

A Tarlós István akkori főpolgármester által 2015 májusában aláírt támogatói okirat szerint „ a magyar mesék világát megidéző Meseparkot alakítanak ki, az ebben létrejövő Mesevár kiállítás célja a mesevilághoz köthető állatfajok bemutatása játékos, gyermek- és családközpontú formában. A csaknem 2700 négyzetméter alapterületen a terek mesékhez illő dekorációt kapnak és „alakot öltenek” a mesék jellegzetes figurái, a gyerekek interaktív kiállítás részeként ismerhetik meg a mesékben felbukkanó állatok és növények tulajdonságait. A hatósági átvételhez megfelelő módon kiépítik a gépészeti és elektromos hálózatokat, válaszfalakat (…) és a tűzjelző és biztonsági rendszereket. A Mesevár belső kialakításához szükséges engedélyek rendelkezésre állnak”.

A Belügyminisztérium által a fenti okirat alapján biztosított 500 millió forintot elméletileg 2016 végéig lehetett volna felhasználni, addig kellett volna elkészíteni a beszámolót is.

A menetközben Holnemvolt Várra/Hetedhét Palotára átkeresztelt mesepark/ eleve csak 2018-ban nyitott meg. A 2013-ban bezárt Vidámpark területének hasznosítására az akkor Persányi Miklós vezette FÁNK egy rövid és hosszú távú koncepciót dolgozott ki, a hosszú távú volt a Pannon Park (benne a biodómmal), amely jelenleg félkészen várja sorsa jobbra fordulását, a rövid távú program volt a mesepark. A projektre 2014-ben adta áldását a főváros, majd nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánították, ezután adott rá a BM 500 milliót...

A KETTÉOSZTOTT TÁRSADALMAK KÉPE CSAK LÁTSZAT: A TÖBBSÉG IGENIS NORMÁLIS!

VÁLASZ ONLINE
Szerző: KOVÁTS ESZTER
2023.10.27.


A Válasz Online-nál nem lepődünk meg, ha azt halljuk: nem kizárólag tömbökben lehet létezni, fontos ügyekben külön-külön is lehetséges állást foglalni. Attól, hogy nem támogatjuk mondjuk a tömeges migrációt, még egyáltalán nem kell homofóbnak is lennünk. Ha pedig nem vagyunk homofóbok, az nem kell együtt járjon mondjuk a vegánsággal. Egy német tanulmány most rávilágít: a kettéosztott társadalmak képe csupán látszat, a valóságban a véleménycsomagokkal házaló szélsőségek kisebbségben vannak. Igaz, nagy erőkkel dolgoznak a társadalom kettéosztásán. Kováts Eszter politológus eredetileg a Social Europe oldalra írt a tanulmányról angolul, az itt olvasható bővített, szerkesztett, magyar változatot a Válasz Online számára készítette.

Konfliktusok léteznek, polarizáció alig, radikalizálódott szélsőségek nagyon is – így foglalja össze eredményeit a németországi társadalmi konfliktusokról szóló, nemrég megjelent nagyszabású szociológiai tanulmány három szerzője. Nagy vitát gerjesztő megállapításaik túlmutatnak Németországon: itthon az Orbán-rezsimhez való viszony szorítja ki a differenciált ítéletalkotást egy sor fontos kérdésben, legyen az a migráció vagy a gender – így Magyarországon is gyümölcsözők lehetnek a kötet felismerései.

Steffen Mau, Thomas Lux és Linus Westheuser arra vállalkoztak, hogy adatok, reprezentatív kérdőíves felmérések és fókuszcsoportos interjúk segítségével feltárják a kortárs német társadalom fejlődését, aktuális konszenzusait és konfliktusait. Az egész köteten végigvonuló kérdés, hogy a politika és a médiadiskurzus csupán megjeleníti a társadalomban létező törésvonalakat, vagy épphogy ők teremtik meg ezeket. Képviseletet adnak a pártok? A társadalomban megjelenő álláspontokat közvetítenek az újságírók és a közéleti véleményvezérek? Vagy inkább (nyíltan vagy az objektivitás álcája mögé rejtőzve) meg akarják alkotni azt, hogy kik vagyunk mi, kik az ők, kit kell szeretni, kit kell utálni, mely kérdések alapján kell (egész pontosan) kettő oldalból választani? Fontos kérdések, amikor mindenütt polarizációról és „kultúrharcról” van szó.

Konszenzus van egy sor kérdésben

A szociológusok mindezt négy területen vizsgálták: a gazdasági egyenlőtlenség hagyományos, az ő elnevezésükben „fent–lent” dimenziójában, valamint három újabb terepen: „bent–kint” (migráció), „mi–ők” (elismerési kérdések, jellemzően a szexuális és nemi kisebbségek követelései) és „ma–holnap” (a klímaváltozás okai és a teendők). Meglepő eredményeket kaptak. Nagyon röviden összefoglalva: mind a négy területen konszenzust találtak, ráadásul életkoron, képzettségi és jövedelmi határokon átívelőt.

EGYETLEN EMBERT RÚGTAK KI A CORVINUSRÓL A VIZSGABOTRÁNY UTÁN, A TANÁRT, AKI AZ ETIKAI VÉTSÉGEKET BEJELENTETTE

TELEX
Szerző: CSURGÓ DÉNES
2023.10.27.


A Corvinus vezetése október 24-én azonnali hatállyal megszüntette a vizsgabotrányként elhíresült, az egyetemnek roppant kellemetlen etikai eljárást kezdeményező tanár, Ádám Zoltán munkaviszonyát. Az egyetem szerint Ádám nem működött együtt az etikai vizsgálathoz kötődően elindult eljárásban, elfogadhatatlan hangnemben kommunikált a Corvinus vezetőivel. A kirúgott oktató a Telexnek azt mondta, annyiról lehet szó, hogy nem küldött el pár e-mailt, amikről azt gondolta, hogy már elküldte korábban, és amiket a vizsgálat során már bemutatott.


„…a fentiek alapján megállapítható, hogy ön sorozatosan olyan, a magasan kvalifikált akadémiai közösség körében kiváltképpen elfogadhatatlan, tiszteletlen, cinikus és provokatív hangnemben kommunikált a Munkáltatóval, amelynek eredményeképpen a munkaviszonya a jövőben nem tartható fenn” – többek között ez állt a Ádám Zoltánnak október 24-én átadott felmondólevélben. Ádám volt az az egyetemi oktató, akinek bejelentése nyomán elindult az azóta vizsgabotrányként elhíresült etikai vizsgálat a Budapesti Corvinus Egyetemen.

A vizsgálat megállapította, valóban megtörtént az, amiért Ádám kezdeményezésére elindították, vagyis az egyetem vezetői tényleg kivételeztek egy hallgatóval, aki nagyon befolyásos szülők gyereke. A vizsgálat fő megállapításait másodfokon sem vitatta senki, az egész üggyel összefüggésben viszont egyetlen embert rúgtak ki a Corvinusról:

azt a tanárt, aki a vizsgálatot elindította.

Az egyetem közleményében az áll: „Az etikai ügyet és az ehhez kapcsolódó intézkedéseket, a szabálytalansági eljárás lezárásával, a munkáltatói intézkedések meghozatalával és a rendszerszintű problémákat orvosló akcióterv létrehozásával az egyetem – a maga részéről – lezártnak tekinti.”
Panaszkodnak a befolyásos szülők

A Budapesti Corvinus Egyetemen a tavasszal és nyáron több etikai vizsgálat is zajlott egy vizsga miatt. Ez azután indult, hogy egy hallgató befolyásos szülei panaszkodtak az egyetem vezetőinél, mert Ádám Zoltán és kollégái nem engedték levizsgázni fiukat egy tárgyból, amelyből nem teljesítette a félév során előírt követelményeket, az egyetem vezetői viszont elintézték, hogy a diák elkülönítve, külön vizsgasort kitöltve teljesíthesse a tárgyat. Az Ádám Zoltán docens bejelentése alapján indított vizsgálatok első fokon elmarasztalták az egyetem akkori rektorát, Takáts Elődöt és a Corvinus két dékánját. Másodfokon azonban fölmentette őket az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriuma és a rektorhelyettes (Takáts Előd a másodfokú, felmentő döntés bejelentésének napján lemondott a rektori posztról).

Mivel a rektor maga is érintett volt az ügyekben, másodfokon az etikai eljárás alá vont dékánok ügyében Szabó Lajos rektorhelyettes járt el, aki azóta megbízott rektorként vezeti az egyetemet. A rektorhelyettes nem vonta kétségbe az etikai bizottság megállapítását, miszerint kivételeztek a hallgatóval, mégis fölmentette mindkét eljárás alá vont vezetőt, mondván,

nem volt egyértelműen megállapítható, hogy szándékosan kivételeztek volna, vagy hogy azért tették volna ezt, mert a diák gazdag és befolyásos családból származik.

Ádám ezt a 444-nek adott interjújában nagyon rossz minőségű jogi érvelésnek nevezte. Takáts Elődöt aztán erre a döntésre hivatkozva mentette föl az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriuma, mint másodfokú döntéshozó testület.

A történet itt nem ért véget, Szabó Lajos ugyanis az egyetemi etikai eljárás lezárása után, júniusban egy úgynevezett szabálytalansági eljárást indított, hogy kiderüljön, történt-e valami szabálytalanság az etikai vizsgálathoz vezető vizsgáztatás során. A Corvinus az eljárás lezárásáról október 24-én kora délután adott hírt, valamivel azután, hogy Ádám Zoltánnal Szabó Lajos közölte a rendkívüli elbocsátást. Az eljárás az egyetem közleménye szerint több szabálytalanságot is talált, például hogy a Tanulmányi- és vizsgaszabályzat szerint nem megengedett hallgatók ügyeiről harmadik személlyel beszélni, beleértve a hallgató szüleit. Ez egyébként azért is érdekes megállapítás, mert erre az etikai eljárás alá vont egyik dékán kérte meg Ádám Zoltánt. Az egyetem szerint ráadásul volt olyan diák, akinek megengedték, hogy bepótolja a félév során elmaradt beadandókat, míg a hallgatónak, akit végül kivételezve vizsgáztattak, nem.

Ádám Zoltánt nem nevesítik a közleményben. De ahogy azt Ádám a Telexnek elmondta, nem is azért rúgták ki, mert a vizsgálat valamilyen szabálytalanságot talált volna az ő esetében (ilyen megállapítást senki nem tett), hanem mert nem küldött el két e-mailt, amiről azt gondolta, hogy már korábban elküldte, és úgymond, tiszteletlenül beszélt az egyetem vezetőivel...


2023. október 27., péntek

ALTERNATÍV OKTATÁSI NÉPSZAVAZÁS - SZAVAZZ TE IS!

7IGEN.HU
Szerzők: EGYSÉGES DIÁKFRONT, AHANG, ELEVE
2023.10.




Mi ez az egész?


Miután az Orbán-rendszer mindent megtett, hogy elnémítsa az oktatás megreformálásáért küzdőket – elvette a pedagógusok sztrájkjogát, tanárokat rúgtak ki, bevezették a státusztörvényt, bejelentettek egy tervezetet, amely ellehetetlenítené a szakszervezeteket, és kivétel nélkül elutasítottak minden oktatással kapcsolatos népszavazási kérdést – az Egységes Diákfront és az aHang úgy döntött, hogy amennyiben a kormány nem akar valódi párbeszédet folytatni az oktatásról, és ha nem meri megkérdezni az emberek véleményét, akkor e két szervezet megteszi – számos partnerének támogatásával.

A 7IGEN-es alternatív népszavazás célja, hogy 16 éves kortól mindenki elmondhassa a véleményét a magyar oktatás 7 legfontosabb kérdésében. Több mint 200.000 embert szeretnénk elvinni az urnákhoz, hogy ezzel is nyomást gyakoroljunk a döntéshozókra, és megmutassuk: az oktatás olyan nemzeti ügy, amelyről a magyar emberek igenis véleményt akarnak formálni.

A népszavazást követően az eredmények függvényében nem csak hazai környezetben, de európai uniós szinten is szeretnénk nyomást gyakorolni. A célunk, hogy rövid és hosszú távon is változásokat, és valódi reformdöntéseket kényszerítsünk ki. Emellett pedig tovább küzdünk azért, hogy valódi népszavazáson is véleményt mondhassanak az emberek a magyar oktatás helyzetéről...


A 7 kérdés

7 kérdés, 7 magyarázat

Olvasd el a részletes hátterét az alternatív népszavazás egyes kérdéseinek, és/vagy nézd meg a rövid videókat! A kérdésre kattintva lenyílik a kérdés részletes magyarázata és ismertető videója!

1. A magyar kormány alakítson ki olyan kereteket, amely minden gyermek számára biztosítja a modern, esélyteremtő oktatást.

2. Széleskörű egyeztetés után alkossanak az oktatásban dolgozók és a gyermekek érdekeit szolgáló szabályozást a státusztörvény helyett!

3. Az oktatásnak legyen súlya a kormányzati politikában, a magyar kormány állítson fel az oktatás teljes egészéért illetékes, felelős és önálló Oktatási Minisztériumot!

4. A magyar kormány adjon azonnali minimum 50%-os béremelést a pedagógusoknak a pedagógushiány növekedésének megfékezése érdekében!

5. Állítsák vissza a pedagógusok valódi sztrájkjogát!

6. Az óvoda és az iskola közösségének legyen valós beleszólása az igazgató kiválasztásába!

7. Pintér Sándor belügyminiszter nem alkalmas a köznevelésért felelős miniszteri tisztségre!

 



IGENIS POLITIKAI KÉRDÉS, HOGY KÓRHÁZI FERTŐZÉSBEN HALUNK-E MEG

MÉRCE
Szerző: CSENGEL KARINA
2023.10.26.


A kórházi (vagyis pl. vérmérgezést, bélgyulladást és egyéb súlyos megbetegedéseket okozó baktériumok általi) fertőzések brutálisan magas, és egyre növekvő száma nem politikai, hanem higiéniai kérdés, meg kell nézni, mik a legalkalmasabb fertőtlenítőszerek – kommentálta a Direkt36 által nyilvánosságra hozott, a kormány által eltitkolt adatokat Gulyás Gergely miniszter a szerda esti kormányinfón.


Nehéz higgadtan kezelni a kormány arroganciáját.

Egy kórházi látogatás során néhány éve a betegkísérő, akivel szóba elegyedtem a folyosón, keservesen azzal „viccelődött”: „Csak kórházba ne kerüljön az ember!” Megrázó volt pont egy kórházi dolgozótól ilyesmit hallani. Azt gondoltam, ha valaki, hát ő biztosan tudja. Milyen igaza volt…

Valószínűleg egyre kevesebb olyan család van, ahol ne vesztettek volna el valakit sokkoló körülmények közt, felfoghatatlan hirtelenséggel, kórházi fertőzés következtében. A közeli ismerősi, baráti körömben három nagymama halt bele kórházi fertőzésbe az elmúlt években. Többek közt ezért is rettegek attól, hogy valaha egy hozzátartozóm vagy én magam kórházba kerüljek, akár csak egy rutinbeavatkozás miatt is.

A kórházi fertőzések száma hosszú évek óta nő Magyarországon. A kórházak által jelentett esetek alapján 2021-ben korábban elképzelhetetlenül sok, számítástól függően mintegy 16-21 ezer kórházi fertőzést azonosítottak, és az esetek csaknem fele halállal végződött. És ez csak a jéghegy csúcsa, mivel a kórházak kevesebb esetet jelentenek, mint amennyi történik, és kevesebb mikrobiológiai vizsgálat történik, mint kellene – számolt be a Direkt36.

Bár a kormány azzal az indokkal próbálja minden erejével titkolni a kórházi fertőzések számát, hogy nem akar félelmet kelteni, ez a félelem valójában régóta velünk van, tapasztaljuk a méltatlan körülményeket, a rossz minőségű ellátást, a várólistákat, halljuk a lesújtó történeteket a barátoktól, családtagoktól, szomszédoktól, sőt halljuk még a villamoson, meg a kisboltban is...

CSAKHOGY NEKÜNK MEG ESZÜNKBE JUTHAT ORBÁN HAJÓJÁRÓL VALAMI EGÉSZEN MÁS IS...

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2023.10.27.


Orbán a mai rádiós kinyilatkoztatásában arról beszélt, hogy szükséges a magyar kormány megerősítése, és ehhez újabb nemzeti konzultációra van szükség. Van 10-11 komoly kérdés, amiben elmondhatják az emberek a véleményüket. Ha ezzel meg lenne a felhatalmazás, fejtegeti Orbán, „akkor orkánerejű ellenszélben is be tudnám kormányozni Magyarország hajóját” a brüsszeli kikötőbe.

Orbán kétségtelenül az egyik leggyakoribb metaforával élt, a révbe érkező hajó (gör. naosz, lat. navis) képével, amely az ókori görög és római, valamint a keresztény irodalomban épp úgy megtalálható, mint a XX-XXI. század szépirodalmában.

Orbán metaforájának külön ízt ad, hogy egyes szám első személyben beszél, nem úgy, mint az egyházatyák, akik nem önmagukra, hanem az egyházra vonatkoztatták a hajós hasonlatot: az ő világukban az egyház a tengeren hánykódó hajóra emlékeztet, amelyet minden oldalról vihar támad, ám a hajó nem süllyed el, hanem utasait célba juttatja. Ugyanis a hajó tulajdonosa és legfőbb parancsnoka Isten, kormányosa Krisztus, a segéderők az egyház papjai és főpapjai, a keresztet formáló árbóc a halál feletti győzelem jele, a kormánylapátok a két szövetséggel azonosak, a dagadó vitorlák Krisztus szeretetét jelképezik, s a szilárd vaspántok Krisztus parancsolataira emlékeztetnek.

A metafora hallatán egy hitéhez hű keresztény ember a fentiekre asszociál, ám Orbánnak önmagáról példás szerénységgel egészen más jut az eszébe: az emberiséget megmentő, s az élővilágot a túlpartra átmenekítő Noé, avagy a társait minden veszedelemből menteni próbáló leleményes Odüsszeusz.

Csakhogy nekünk meg eszünkbe juthat Orbán hajójáról valami egészen más is. Például azok a törvények, amelyek már az ókorban olvashatóak voltak, s amelyek rendeletekbe foglalták, hogy mi a teendő a lopásra, rablásra és egyéb bűncselekményekre igénybe vett hajókkal és azok legénységével, a kalózkodásra szakosodott tengeri rablókkal és martalócokkal, Hammurápi törvényeitől kezdve a Lex Gabinán és I. Károly angol király emlékezetes törvényén át („private man of warre”) egészen a „United Nations Convention on the Law of the Sea” konvenciójáig.

Szóval jó lesz, ha kicsit visszafogottabban ad hangot a brüsszeli révbe érkezéssel kapcsolatos reményeinek Orbán.

Mert – ha már szépirodalom – emlékeztessük a magyar miniszterelnököt Rejtő Jenő Az elveszett cirkáló című munkájának párbeszédére, ahol a „Kölyök” az alábbiakat mondja Rozsdásnak: „Borzalmas, amit csináltunk… elloptunk egy cirkálót, becsaptunk egy nemzetet.”
És tegyük hozzá: a szárazföldet érő kalózokra sosem várt sok jó, ahogy ezt egy kora újkori metszeten is szemrevételezhetjük.

ORBÁN MAGÁNYOS EURÓPÁBAN, DE MARADTAK MEGJÁTSZHATÓ LAPJAI - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2023.10.27.


A pekingi Orbán-Putyin találkozó, valamint az, hogy a magyar miniszterelnök az EU-t a volt Szovjetunióhoz hasonlította, "felveti azt a kérdést, hogy még mindig bízhatunk-e ebben az országban mint szövetségesben és mint partnerben" – idézett egy európai diplomatát a Guardian.


Ha a meleg kézfogás Vlagyimir Putyin orosz elnökkel nem lett volna elég provokatív, Orbán Viktor magyar miniszterelnök az EU-csúcson erre még rálicitált, és azt állította, hogy neki volt igaza, amikor találkozott az EU legfőbb ellenségével, és hogy az uniós vezetők legtöbbje tévesen látja a dolgokat. Ezt emelte ki az AP amerikai hírügynökség egyik tegnapi brüsszeli tudósítása még a tagországok kormány-, illetve államfői találkozójának a kezdetéről. A beszámolót átvette többek közt a Washington Post is.

Orbán, mint mondta, büszke arra, hogy nyitva tartja a kommunikációs csatornákat Moszkvával, és azt állította, hogy egyedül ő keresi tevékenyen az ukrajnai békét, ám Oroszországgal kapcsolatos álláspontját a legtöbben elutasították – igaz, a hírügynökség szerint egy szövetségesre azért szert tett, Robert Fico, a régi-új szlovák miniszterelnök személyében. Gitanas Nauseda litván elnök megfogalmazása szerint több mint furcsa azt látni, hogy flörtölni kezdünk egy olyan rezsimmel, amely igen kegyetlen atrocitásokat követ el. Ez nagyon rossz üzenetet küld mindenkinek – idézi az AP Nausedát, aki annak a nézetének adott hangot, hogy a háborúnak ebben a kritikus szakaszában különösképpen egységet kell mutatnia az EU-nak, és nem adhatja a szakadás jelét a külpolitikában. Ugyanígy vélekedett Kaja Kallas észt miniszterelnök, aki szerint Orbán magatartása erősíti a Kreml pozícióját.

Robert Fico viszont – az AP megállapítása szerint - Orbánhoz hasonlóan meleg szavakkal szólt Oroszországról, és leszögezte: nem fog megszavazni egyetlen szankciót sem, amíg nem készül elemzés arról, hogy miként hat majd az intézkedés Szlovákiára.

Ukrajna szempontjából nagy a tét – írja az amerikai hírügynökség: Orbán késleltetheti a pénzügyi támogatást és a fegyverszállítást, valamint akár vétót is emelhet Ukrajna EU-tagfelvételével szemben. Eddig azonban – mondták európai diplomaták az AP-nek – Orbánnak a tárgyalótermen kívüli szájhősködése kevéssé realizálódott tényleges megátalkodottságként a zárt ajtók mögött. Az Ukrajna elleni orosz invázió tavaly februári kezdete óta a 27 EU-ország összetartott, annak ellenére is, hogy néhány szankciós csomagot lelassítottak Orbán különkövetelései.

Orbán szövetségese lehet Fico


A világsajtó számos más orgánuma is nagy terjedelemben, kiemelt helyen foglalkozik azzal, hogy Orbán és a frissen kinevezett Fico szövetségesre lelt egymásban az uniós kérdéseket illetően. A tekintélyes londoni Financial Times ezek közül azt tartja a legfontosabbnak, hogy a két vezető Ukrajna katonai megsegítésének az ügyében fenyeget az EU egységének a megtörésével. A lap magyarázatként kifejti, hogy az uniós országok ugyan kétoldalú alapon nyújtanak Ukrajnának katonai támogatást, de annak értékét visszakaphatják attól a Brüsszel által kezelt alapítványtól, amelyet a tagállamok töltenek fel pénzzel. Ez a felöltés viszont csak akkor lehetséges, ha az összes tagállam egyöntetűen helyesli. Ez legutóbb januárban történt meg, de azóta az összes próbálkozás kudarcot vallott a magyar vétó miatt.

Orbán most magányosabb az európai politikai porondon, mint valaha

Egy másik londoni lap, a Guardian elemzése szerint Orbán most magányosabb az európai politikai porondon, mint valaha, de még mindig vannak megjátszható lapjai. Azt, hogy a magyar kormányfő magányosabbá vált, a szerző – Bayer Lili – főként két fejleménynek tulajdonítja: a Jog és Igazságosság kormánypárt lengyelországi választási kudarcának, valamint annak, hogy Törökország a svéd NATO-csatlakozás elfogadása felé halad. A Guardian idéz egy vezető európai diplomatát, aki nevének mellőzését kérte, és azt mondta: A pekingi Orbán-Putyin találkozó, valamint az, hogy a magyar miniszterelnök az EU-t a volt Szovjetunióhoz hasonlította, „felveti azt a kérdést, hogy még mindig bízhatunk-e ebben az országban mint szövetségesben és mint partnerben”. Az említett diplomata szerint Magyarországgal valószínűleg egyre inkább elmélyülnek majd a problémák, és ez mind erősebben fogja veszélyeztetni a stratégiai szempontból fontos közös döntések meghozatalát.

A magyar diplomácia továbbra is akadályoz

Miközben a nemzetközi figyelem jó része most az ukrajnai háborúra és a közel-keleti konfliktusra irányul, a Politico című amerikai portál európai kiadása – még az EU-csúcs előkészítő szakaszáról beszámolva – kitért a szerbek és a koszovói albánok szembenállására, mint az EU úgymond hátsó udvarában tapasztalható feszültségre is. A cikk – két uniós tisztségviselő egybehangzó tájékoztatására hivatkozva – megemlítette, hogy a tagállami nagykövetek között a legfelső vezetői szintű tanácskozás előtt nem jött létre konszenzus, mert a magyar diplomácia ellenezte a kemény hangvételt Szerbiával szemben
.

NA, KIT TALÁLTUNK AZ ORSZÁG LEGTITOKZATOSABB, HAT MARGIT-SZIGETNYI RÉMPROJEKTJE MÖGÖTT?

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BÓDIS ANDRÁS
2023.10.27.


Soha nem látott méretű ingatlanfejlesztés előtt nyitotta meg az utat a kormány minapi (és egy tavalyi) határozata. Soroksár és Gyál területén, az M0–M5-ös autópályák térségében egy ipari, logisztikai város képe kezd kirajzolódni, amely védett természeti területeket is érint. Többen kínai óriáslerakatot vizionálnak, de a kabinet egyelőre nem mond semmit. Ami biztos, hogy az érintett földek birtokosai csillagászati haszonnal adhatják tovább ingatlanjaikat a fejlesztőknek. A Válasz Online mind a 144 tulajdoni lapot átnézte, hogy kiderüljön, kik a „lottóötös” várományosai. A főbb nyertes két-három család és a Földber Kft. lehet; utóbbiba tavaly szállt be a Tiborcz-kör egyik legaktívabb magántőkealapja, a Főnix. 

Ilyen nincs, és mégis van. Alig száradt meg a tinta legutóbbi cikksorozatunkon, amelyben a miniszterelnök vejéhez köthető vagyonelemeket vettük sorra, a Telex – egy szeptember 14-i kormányhatározatra hivatkozva – gigantikus ingatlanfejlesztést harangozott be Soroksár és Gyál területére. Gyanút fogtunk. „Ösztönösen” elkezdtük beszerezni a kormány által kijelölt célterület tulajdoni lapjait, konkrétan 144 darabot, és bingó: találtunk is 173 hektárt a XXIII. kerületben, amely egy Földber nevű kft. birtokában van. E céget tavaly vásárolta fel a Tiborcz-művek által kezelt Főnix Magántőkelalap (egy Amazon nevű baráti részvénytársasággal közösen). Az eladó a Kogart-alapító bankár, Kovács Gábor nevével fémjelzett csapat volt, amely egyebek mellett XI. és XXII. kerületi, törökbálinti, érdi, tárnoki és sóskúti ingatlanok hasznosításával foglalkozik. Mielőtt azonban mélyebbre ásnánk, egy gyors bejelentés: mostani észlelésünk miatt frissítenünk kellett az Orbán–Tiborcz-kör 36 luxusingatlan-projektjéről szóló augusztusi összeállításunkat, ezennel 36+1 tételes lett a lista. 

A hivatkozott Telex-cikk felidézi, hogy tavaly már született egy kormányhatározat, amely „logisztikai és általános gazdasági célú ingatlanfejlesztésre” jelölt ki mintegy 200 hektárt Budapest XXIII. kerületében, a külterületi zónában. Mivel itt országos védettséget élvező, illetve az átlagosnál jobb minőségű termőföldek is vannak, beindultak a természetvédők; a WWF Magyarország az adatigénylésekből olyan információhoz jutott, hogy a tervekben „különleges, nagy kiterjedésű szállítmányozási, raktározási és logisztikai célú építmények, irodaépületek és azok kiszolgáló építményei, szolgáltató és kereskedelmi célú építmények, gázátadó állomás, elektromos állomás, közszolgáltatás keretében működtetett hulladékgyűjtő udvar, üzemanyagtöltő állomás létesítése” szerepel. 

Ilyen előzmények után jött idén júniusban a Direkt36 nagy port kavart cikke, amely szerint az Orbán-kormány megállapodásra készül Kínával arról, hogy Magyarországon keresztül érkezzenek Európába – akkumulátorgyáraknak szánt – vegyianyagok, és

az egyik lehetséges elosztóközpont épp Soroksár térségében lehetne.

A projektben ráadásul egy olyan cég tüsténkedik – írta az oknyomozó portál –, amely több szálon köthető Rogán Antal kabinetminiszterhez. A gyanút azonban maga a miniszterelnök igyekezett eloszlatni: Orbán Viktor a parlament plénuma előtt jelentette ki, hogy semmilyen vegyianyag-elosztóközpont nem fog épülni idehaza. Mindezek után nyugodni látszottak a kedélyek, a természetvédők is happy endben reménykedtek.

Csakhogy most szeptemberben született egy újabb kormányhatározat, amely a Válasz Online összegzése szerint 560 hektárt – nagyrészt szántókat, legelőket, erdőket, benne védett területeket – jelöl meg logisztikai beruházási célterületként a soroksári-gyáli régióban. És akkor mi a helyzet a 2022-es 200 hektárral, amelynek több része bekerült a mostani, kiemelt jelentőségűvé is tett 560 hektárba, viszont nem mindegyik? Nem tudjuk, mivel a kabinet nem kommunikál a sajtóval, de a logika szabályai szerint végül minden kormányhatározatba foglalt célterület megérkezik majd a kiemelt gazdaságfejlesztési listára. Egy biztos: a két kormányhatározat összesen 144 helyrajzi számot érint (eredetileg néhánnyal kevesebbet, de az elmúlt hetekben több érintett telket is megosztottak), ezek pedig együtt 652 hektárnyi földterületet tesznek ki.

560 hektárnyi raktárrengeteg megépítésével tehát már biztosan, további 92 hektárral pedig „minden bizonnyal” számol a hatalom.

A soroksári polgármester a Telex szerint 800 hektárt is emlegetett egy közmeghallgatáson, amely a gyakorlatban kétmillió négyzetméternyi ipari ingatlannal, illetve napi nyolcezres kamionforgalommal „színesítené” a pesti zöldet.   

Nehéz ma megmondani, hogy egy ilyen, hat-hét-nyolc Margit-szigetnyi projekt kinek lenne jó. Egy kényelmes helyzetű érdekkört azonban már a mostani „csíraállapotban” is meg lehet nevezni. A földterületek tulajdonosait, hiszen – jöjjön ide bár kínai nyersanyag, vagy akár más, elosztásra váró árucikk – a leendő logisztikai tájhoz ők szolgáltatják majd a területeket. Emlékezhetünk: annak idején az Audi-földek esetében Borkai Zsolt győri expolgármester ügyvédje vásárolta fel azokat a mezőgazdasági telkeket, amelyeket – az átminősítések után – eladott az autógyárnak, potom 4-5 milliárd forintos hasznot elkönyvelve. Tehát a soroksári és gyáli tulajdonosok, a 144 helyrajzi szám mögötti haszonhúzók már dörzsölik a tenyerüket. 

S hogy kikről van szó? Ahogy az alábbi gyűjtésünkből kiolvasható, a fent említett 652 hektárnyi „bruttó” fejlesztési célterület 173 hektárja tartozik a Földber Kft.-hez – amelyet információink szerint „900 millió forintnál” valamivel kevesebbért vett meg tavaly a Tiborcz Istvánhoz köthető magántőkealapos csapat...

ITT OLVASHATÓ

ZSIDÓNAK LENNI ÉS….

ÖRÜLÜNK, VINCENT?
Szerző: jotunder
2023.10.21.


Demeter Szilárd az antiszemita pöcsfej, aki viccelődött a gázkamrákon és nyílt színen elégítette volna ki a Hamasz-párti Lovas Istvánt, ha az bukik a törpékre, a zsidó Gábor Györgyöt teszi felelőssé azért, ami Izraelben történt.

A hallgatásnak, Gábor Györgyék, az ún. európai értelmiség hallgatásának ára van. Megfizették a lefejezett csecsemők, a felvágott hasú terhes nők, a lemészárolt bulizó fiatalok és a magatehetetlen idős emberek.

Demeter számára a jelszó örökre az, hogy “Csurkának mindig igaza van”. Csurka, Bayer és Lovas, vagy ha jobban tetszik Prohászka, Nyirő és Wassalbi, de leginkább Szálasi Ferenc örökösei, hirtelen Erec Izrael barátai lettek. A magyar jobboldalnál antiszemitább söpredéket nagyon keveset lehetett látni a huszadik században. Orbán főtanácsadója Tellér Gyula bevallottan antiszemita volt, a másik szörnyeteg, Schmidt Mária a zsidó faji jelleget keresi politikusok arcán. Egy jobber generáció nőtt fel Bayer Zsolt antiszemita mocskain, a világ egyik leghíresebb zongoristáját akarta Orgoványban elásni. Engem fenyegettek meg, mert szóvá tettem, hogy egy senkiházi rezsimpatkány férfias szivatásnak nevezte Petschauer Attila megkínzatását. A tehetségét lojalitásba fojtó Vidnyánszky Attila Szálasi Ferenc mániákus hívének, Józsa Péter Pálnak a színdarabnak elég nehezen nevezhető őrjöngését mutatta be a Nemzetiben. Kurvaéletbe már.

Az a félelmetes, hogy szegény Parászka Boróka, aki egy jólelkű ember, lesz az ellenség, mert ő ilyenkor is arra gondol, hogy mi van Gázában. És most leírom erről is az amúgy kibaszottul lényegtelen véleményem.

Elég militáns módon támogatom Izraelt. De erre nem vagyok büszke. Nem tudok mit csinálni, én azt akarom, hogy a Hamaszt takarítsák el és mindenki tudja, hogy ez mit jelent. Amikor megölnek egy Hamasz-vezetőt, akkor meghal a teljes családja, kisgyerekek is. És gyerekek és öregemberek fognak meghalni Gáza ostromakor, és ezzel nekem is együtt kell majd élnem. Az izraeliek most azt kérdik a britektől és az amerikaiktól, hogy mégis mennyire aggódtak a drezdai, hamburgi, berlini gyermekek életéért 1945 tavaszán. Én nem gondolom azt, hogy a gázai palesztinok ugyanúgy az ellenségeim mint a német nácik voltak (de egy német csecsemő egészen biztosan nem volt senkinek az ellensége). Mély aggodalommal tölt el, hogy sokszorosára nőtt az antiszemita bűncselekmények száma Angliában, de az is elszomorít, hogy a muszlimellenes bűncselekmények száma is jelentősen nőtt. Képtelen vagyok utálni egy embert csak azért mert muszlim, sőt azért sem tudom utálni, mert brit muszlimként sokkal jobban aggódik nálam a gázai palesztin lakosság életéért. Mi zsidók nem vagyunk Isten választott népe, vagy ha igen, akkor a palesztinok is azok, akkor minden ember az. Én azt szeretném, ha a britek, köztük zsidók és muszlimok, indiai és karibi származásúak, anglikánok és katolikusok, vallásosak és ateisták, szegények és jómódúak, baloldaliak és jobboldaliak békében éljenek ebben az országban. Magyarországon túl sok a Demeter, a Mandiner, a Megafon, hogy bármikor békésség legyen. Kurva nagy közhely, mi? De ez van, én nem fogom itt nyomni a virtue signalling-ot, nem akarok pirospontot szerezni senkinél, a kedves Olvasónál se, bocs, nem vagyok én jobb vagy rosszabb annál a palesztin boltosnál, aki most valahol Gázában dekkol a négy gyerekével és holnapra elfogy a vizük, vagy annál az izraeli matematikus posztdoknál, aki a határ másik oldalán várja, hogy bemenjen oda, ami Paetraeus tábornok szerint olyan lehet, mint “Mogadishu on steroids”. Nem én rettegek a holnaptól, nem én fogok lőni, és nem rám fognak lőni. Nincs igazságom, mármint olyan mély és örök igazságom, mint BigJC-nek, aki most nem szól semmit csak néz maga elé.

ORBÁN MÁR A HATVANPUSZTAI BIRTOKON TARTJA A MUNKAMEGBESZÉLÉSEIT EGY KORÁBBI MAGAS RANGÚ KORMÁNYHIVATALNOK SZERINT

TELEX
Szerző: ZÁCH DÁNIEL
2023.10.26.


Egy korábbi magas rangú kormányhivatalnok szerint Orbán Viktor már nemcsak hosszú hétvégéket tölt a családjával a 13 hektáros hatvanpusztai birtokon, de rendszeresen ott fogad kormánytagokat, fideszes politikusokat, illetve üzletembereket – írja a VSquare hírlevele.

A forrás szerint a miniszterelnök azt követően helyezte át a találkozókat a felcsúti otthonából a néhány kilométerre található, egykori Habsburg-birtokra, hogy nyáron befejeződött az épületegyüttes és a körülötte található birtok felújítása.

A 19. században József nádor által létrehozott birtok rekonstrukciója becslések szerint 30 millió euróba (kb. 11,5 milliárd forintba) kerülhetett, a bejegyzett tulajdonosa pedig Orbán Győző, a kormányfő apja. A VSquare megjegyzi, a miniszterelnök éves bevétele hivatalosan 180 ezer euró, átszámítva mintegy 69 millió forint.

A VSquare forrása szerint Orbán bizalmas munkamegbeszélései jellemzően este zajlanak a hatvanpusztai birtokon. Közvetlen beosztottai autóval teszik meg a 40 kilométeres utat Budapestről, de a helyiek szerint a térségben nagy a helikopterforgalom is, és sokszor látni katonai, illetve rendőrségi gépeket a levegőben. A miniszterelnök rendszeresen felbukkan a szomszédos Etyeken egy állami és európai uniós forrásból felújított étteremben, illetve pincészetben.

Először 2012-ben, az Átlátszó cikkéből, majd két évvel később az azóta elhunyt oknyomozó újságíró, Ferenczi Krisztina Narancsbőr című könyvéből, ezután pedig 2016-ban a 444 cikkéből értesülhetett a széles nyilvánosság a hatvanpusztai majorról. Ekkor vált ismertté, hogy az Alcsútdoboz közelében található birtokon öt felújított, kastélyszerű épület állt, és sokáig Mészáros Lőrinc bérelte Orbán Viktor apjának ingatlanos cégétől, amely 2011-ben vásárolta meg a területet.

A Telexen beszámoltunk arról a 2021-es esetről, amikor Hadházy Ákos országgyűlési képviselő a kormánypárti Hír TV élő műsorában légi felvételt mutatott be a nézőknek az Orbán-birtokról. Egy évvel később írtunk arról, hogy az egyik legnagyobb spanyol napilap, az El País a magyarországi korrupció szimbólumaként jellemezte Hatvanpusztát, és hozzátették, hogy a környező földek a miniszterelnök gyerekkori barátjának tulajdonában vannak. A spanyol lap szerint a majorság annak a korrupcióra épülő rendszernek az allegóriája, amelyet az uniós pénzek megvonásával büntetett nemrég az Európai Unió.

Ezzel a változások még nem értek véget, hiszen a miniszterelnök veje, Tiborcz István cége idén nyáron ötvenszázalékos tulajdonrészt vásárolt a Hatvanpusztától néhány kilométerre fekvő Pannónia Golf & Country Clubban. Szintén idei fejlemény, hogy Orbán Győző összesen 25 hektárnyi földterületet szerzett Alcsútdobozon, amelyek közül az egyik szántó éppen a hatvanpusztai birtok mellett található.


HAMIS ILLÚZIÓK ÉS A MAGYAR AKKUMULÁTORVALÓSÁG – ÉLTETŐ ANDREA VÁLASZA KADERJÁK PÉTERNEK

SZABAD EURÓPA
Szerző: SZABAD EURÓPA
2023.10.27.


Kaderják Péter, a Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetője adott interjút a Szabad Európának októberben, amelyben a magyarországi akkumulátoripar jelenlegi helyzetéről és jövőjéről beszélt. Az interjúban elhangzott több kijelentést is vitat Éltető Andrea, a KRTK Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa, akinek az interjúra adott válaszcikkét az alábbiakban közöljük.


2023. október 18-án jelent meg egy interjú Kaderják Péterrel, a Magyar Akkumulátor Szövetség (MASZ) ügyvezetőjével. Szomorú olvasni, ahogy egy nyilvánvalóan politikai döntést – az akkumulátorágazat erőltetett felfuttatását – gazdasági okokkal próbál magyarázni, időnként önmagának is ellentmondva. A MASZ ügyvezetője továbbra sem kíván szembenézni azzal, hogy a szép elvek és a nyugat-európai gyakorlat a magyar, illiberális környezetben nem működik. Nézzünk néhány példát!
...

HEGYESINÉ ORSÓS ÉVA: EGY SZÁZALÉKOS TÉVEDÉS IS SZÁMÍT A NYUGDÍJASOKNAK

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH-KÁLLAI SZILVIA
2023.10.27.


Miközben több nyugdíjas szervezet is aggodalmát fejezte ki a novemberi 3,1 százalékos nyugdíjkorrekcióval kapcsolatban, a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) tagjai azt javasolták, hogy a kormány változtassa meg a nyugdíjemelés mechanizmusát. Hegyesiné Orsós Éva, a Nyugdíjas Klubok és az Idősek „Életet az éveknek” Országos Szövetsége elnöke szerint erre azért van szükség, mert sem tavalyelőtt, sem tavaly nem sikerült maradéktalanul korrigálni az infláció mértéke szerint a nyugdíjakat.


Ahhoz, hogy a nyugdíj képes legyen megőrizni a reálértékét, ahhoz legalább inflációkövetőnek kell lennie. A nyugdíjas szervezetek azt javasolják, hogy akkor, amikor ténylegesen kiderül, milyen mértékű az infláció, akkor korrigálják januárig visszamenőleg a nyugdíjat. Enélkül ugyanis az történik, hogy a nyugdíjasok folyamatosan kevesebbet kapnak, mint kellene” – mondta Hegyesiné Orsós Éva, a NYUSZET tagja.

1997-ben született meg az a társadalombiztosítási jogellátásról szóló törvény, amely többi között szabályozza a nyugdíjemelést. A törvény szerint a nyugdíjakat évente a tervezett fogyasztói árnövekedésnek megfelelő mértékben kell emelni. Vagyis, ha a fogyasztói árak növekedésének tárgyévében várható mértéke legalább egy százalékponttal meghaladja azt, amit januárban megállapítottak, akkor novemberben visszamenőleg január elsejéig kiegészítő nyugdíjemelést kell végrehajtani. Ebben az évben, januárban 15 százalékot kaptak a nyugdíjasok, ennyivel emelkedett a nyugdíj. Az év első részében azonban egészen elképesztő mértékű pénzromlással találkoztunk, volt olyan hónap, amikor 26-27 százalékos volt a nyugdíjas infláció – emlékeztetett Nyugdíjas Klubok és az Idősek „Életet az éveknek” Országos Szövetsége elnöke...

HOGYAN LESZ ITTHON EURÓ ÉS ADÓMENTES MINIMÁLBÉR? - A PROGRAM BODNÁR ZOLTÁNNAL

DK TV / PROGRAM
Műsorvezető: KÁLMÁN OLGA
2023.10.26.



Mikorra lesz euró Magyaroszágon? Miért van szükség adómentes minimálbérre? Mit jelent az, hogy fizessenek a gazdagok? 

Ezekre a kérdésekre is válaszol Kálmán Olga Bodnár Zoltán árnyék-pénzügyminiszterrel közösen. Tarts velünk és nézd meg a Program második adását!


A Program első adása itt nézhető meg:

FLASZTER 262. – NEM HAGY MEGHALNI A FIDESZ

FLASZTER / MAGYAR HANG
Műsorvezető: DÉVÉNYI ISTVÁN
2023.10.26.



Eutanázia - jogod van meghalni? Tízezrével szedik áldozataikat a kórházi fertőzések. Fogynak a határvadászok. Magyar az űrben. Ezek voltak az október 26-i Flaszter témái. Dévényi István ezúttal Koncz Tamással (Magyar Hang) és Herskovits Eszterrel (Klubrádió) beszélgetett.

HAJLÉKTALANSEREG FÜTTYSZAVÁRA TÁNCOL A POLGÁRMESTER – A JÓZSEFVÁROSI FIDESZ ÚJRAÍRJA A JELENÉSEK KÖNYVÉT

TELEX
Szerző: MIZSUR ANDRÁS
2023.10.27.


...Még az ételosztásokat is betiltaná a Fidesz


A Fidesz egyszerre kéri számon Iványiékon, hogy miért nem látják el a hajléktalanokat, és közben követelik a hajléktalanszállók bezárását. Vörös Tamás frakcióvezető egyenesen úgy fogalmazott, hogy „Józsefvárosból elvinni, és nem behozni kell a hajléktalanellátó szervezeteket”. A nyolcadik kerületben négy helyen működik éjjeli menedékhely, ebből kettő Iványiéké. Mindkettő a Dankó utcában van, és ott működik az átmeneti szállójuk is. Ebből az intézménytípusból összesen öt van Józsefvárosban, és ugyanennyi nappali melegedő üzemel.

Az nem tiszta, hogy a szállók bezárása hogyan oldaná meg a hajléktalanságot, mivel ezzel maximum egy másik kerületbe exportálnák a problémát. Három éve az akkor még fideszes vezetésű Csepelen volt nagy botrány abból, hogy a főváros egy régi iskolaépületben nyitott volna hajléktalanszállót a Covid miatt, de úgy általában is sejthető, hogy a lakosság sehol sem örülne egy hajléktalanszállónak. Az sem igazán derül ki a fideszes politikusok megnyilvánulásaiból, hogy miként képzelik el a jól működő hajléktalanellátást. Ha az utcán vannak, az sem jó, de ha lakáshoz juttatnák őket, az a baj. Bár nem mondják ki, valószínűleg azt szeretnék, hogy ne legyenek szem előtt a hajléktalan emberek, egyszerűen tűnjenek el a józsefvárosi utcákról, ezért is tiltanák be például az ételosztásokat is.

Kerestük a józsefvárosi Fideszt, többek között arra voltunk kíváncsiak, mire alapozzák, hogy több lett a hajléktalan ember a kerületben, hogy nézne ki szerintük a szabályos és hatékony hajléktalanellátás. Cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

Iványi Gábor a Telexnek küldött válaszában azt írta, ha a józsefvárosi Fidesz vádaskodásának lenne alapja, akkor kötelességük lenne feljelentést tenni. Hamisnak nevezte a korábban felsorolt vádakat, szerinte csupán a szokásos lejáratási kísérletről van szó. „Közelednek az önkormányzati választások, megpróbálják a szimpatizánsaik esetleges kétségeit eloszlatni a kormány eljárásának kíméletlenségével kapcsolatban.” Az Oltalomnál egyébként nem érzékelik, hogy nőtt volna a hajléktalan emberek száma a kerületben.

A józsefvárosi önkormányzattól is azt a választ kaptuk, hogy az utcai szociális munkások tapasztalata szerint a közterületen élő hajléktalan emberek száma inkább stagnál a kerületben, sőt, az elmúlt évekhez képest még valamivel csökkent is. Ez egybevág azzal, amit a Február Harmadika-felmérések mutatnak, vagyis ha kisebb ingadozásokkal is, de csökken a hajléktalanok és azon belül is az utcán élők száma Budapesten. A közbiztonság egyébként az önkormányzat szerint is romlott Józsefvárosban, a Fidesszel ellentétben viszont nem a hajléktalan embereket okolják ezért. Válaszukban azt írták, hogy elsősorban drogterjesztéssel, drogfogyasztással, magántulajdon-rongálással és randalírozással kapcsolatban kapnak panaszokat, a rendőrség azonban sokszor nem is reagál ezekre. „Levelek sokasága szól arról, hogy hiába hívják a 112-t, sokszor órákig feléjük sem néz senki.” A józsefvárosi képviselő-testület a napokban határozatban kérte fel a polgármestert, hogy egyeztessen Pintér Sándor belügyminiszterrel a bűncselekmények számának növekedése miatt, mivel a közbiztonság kérdése kormányzati hatáskörbe tartozik.

Az önkormányzat szerint a kormánypárti képviselők és hálózatuk tudatosan riogatják a lakosságot a hajléktalan emberek betelepítésével, és azzal, hogy ők könnyebben jutnak lakáshoz, mint más kerületi lakosok. A Fidesz által kifogásolt pályázat valóban létezik, de az önkormányzat szerint a hajléktalan emberek nem élveznek előnyt a kerületi lakosokkal szemben, csupán nem zárják ki őket automatikusan azért, mert nincs hosszabb idejű bejelentett lakcímük a kerületben, írták. Nekik is legalább egyéves bejelentett kerületi lakcímmel kell rendelkezniük, ami alól csak azok kapnak felmentést, akik több mint 90 napja élnek életvitelszerűen valamelyik kerületi intézményben. Arról nincs adatuk, hogy hányan jelentkeztek be a kerületben működő hajléktalanszállókra, ezt a kormányhivatal tudja megmondani. Ugyanakkor hozzátették: a szavazásra jogosult több mint 56 ezer józsefvárosi lakoshoz képest valószínűleg elenyésző a számuk, és a szavazási hajlandóság is alacsony azokban a körzetekben, ahová a hajléktalanszállók is tartoznak.
Megéri hajléktalanellenes szlogenekkel kampányolni

Az elmúlt hetekben indult durva hajléktalanellenes kampány nem független attól, hogy a 2019-es önkormányzati választáson a Fidesz elbukta a kerületet. Sára Botond a C8 nevű józsefvárosi civil szervezet jelöltjeként, de az ellenzéki pártok támogatásával induló Pikó Andrástól kapott ki, pár száz szavazat volt köztük. Sára Botond három évvel később az országgyűlési választást is elbukta a VIII. kerület egy részét is magába foglaló 6. számú választókerületben, ezúttal a szintén erős civil háttérrel bíró Jámbor Andrással szemben maradt alul. Pikó már márciusban bejelentette, hogy újraindul a polgármesterségért, azt viszont még nem tudni, hogy ki lesz a Fidesz polgármesterjelöltje Józsefvárosban. Nem valószínű, hogy a Fidesz az egymás után két választást is elbukó Sára Botondot indítja.

Nincs abban semmi meglepő, hogy a hajléktalanszállók megregulázásával és bezárásával kampányol a Fidesz Józsefvárosban. A magyar társadalom nagyobb része mindig is vevő volt a rendpárti üzenetekre. Ez a recept Józsefvárosban is működött korábban, mivel Kocsis Mátét, a Fidesz jelenlegi frakcióvezetőjét kétszer is megválasztották polgármesternek, és ő maga is számos hajléktalanellenes intézkedést hozott. Sára Botondnak viszont nem jött be a hajléktalankérdés tematizálása, hiszen 2019-ben kikapott Pikó Andrástól.

A Fidesz legutóbb 2021-ben feküdt rá ennyire látványosan a hajléktalantémára. A kormánymédiából hetekig az ömlött, hogy lassan a pokol is jobb hely Budapestnél: szemét és mocsok árasztotta el az utcákat, agresszív drogosok, utcán fetrengő hajléktalanok és koldusbandák vették át az uralmat a fővárosban, amiről természetes a Karácsony Gergely-féle városvezetés tehet. Akkor az lehetett emögött, hogy Karácsony Gergely indult az ellenzéki előválasztáson. Úgy tűnik, a Fidesznél most is azzal számolnak, hogy a hajléktalanság és a közbiztonság kérdésével Józsefvárosban is meg tudják szólítani a bizonytalan szavazókat.