HOVÁ VEZET AZ EGÉSZSÉGÜGY TOTÁLIS ÁTSZERVEZÉSE? - DR. SVÉD TAMÁS ÉS DR. TÓTH ÁRPÁD

KLUBRÁDIÓ / MÁSRÉSZRŐL
Műsorvezető: RÓZSA PÉTER
2024.01.22.

Nagy kérdés, hogy a kormány vajon miért tartja titokban az egészségügy átszervezésen tervét. Mi betegek és maguk az orvosok, egészségügyi szakemberek is csak lépésről lépésre tapasztaljuk, hogy milyen változások állnak be szinte már napról napra - pedig egy olyan horderejű átalakításról van szó, ami emberemlékezet óta nem történt a hazai egészségügy terén. De vajon hova vezet mindez? Látják-e a szakemberek, hogy mi lehet a kormány célja? A Másrészről 2024. január 18-i adásában Rózsa Péter Dr. Svéd Tamással, a Magyar Orvosi Kamara főtitkárával, valamint Dr. Tóth Árpáddal, a Helgeland Kórház orvosigazgató-helyettesével beszélgetett a magyar egészségügy jelenlegi helyzetéről és annak jövőjéről.

ITT NÉZHETŐ MEG

KIJÖTT A VÉGLEGES ADAT: 1200 MILLIÁRDDAL SZÁMOLTA EL MAGÁT A KORMÁNY, 4593 MILLIÁRD FORINT HIÁNYT SIKERÜLT ÖSSZEHOZNI 2023-BAN - MEGKÖZELÍTENI SEM SIKERÜLT AZ EREDETI HIÁNYCÉLT

HVG
Szerző: HVG.HU
2024.01.22.

Nemcsak az eredetileg tervezett 3400 milliárd forintos hiánycélt nem tudta tartani a kormány, hanem a menet közben módosított, 3900 milliárdosat sem. A Pénzügyminisztérium most adta ki a 2023-as részletes adatot, e szerint a költségvetés 4593,4 milliárd forintos hiánnyal zárta az évet.

Ezen belül a központi költségvetés hiánya 4293 milliárd forint lett, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaié 412 milliárd, az elkülönített állami pénzalapok pedig 112 milliárd forintos többlettel szépítették az összképet.

A legnagyobb pofon a költségvetésnek az volt, hogy az általános forgalmi adóból csak 1,8 százalékkal több bevétel – 6981 milliárd forint – érkezett, mint egy évvel korábban. Ekkora infláció mellett ez azt jelenti, hogy a fogyasztás nagyon durván visszazuhant.

Jövedéki adóból 10,6 százalékkal többet szedett be az állam, mint 2022-ben, 1359 milliárd forintot, az üzemanyagokénál mértek 12,4 százalékos növekedést.

Személyi jövedelemadóból pedig 43 százalékkal több érkezett be a 2022-esnél, 3996 milliárd forint – itt a béremelések mellett az is megdobta a növekedést, hogy 2022-ben a családi visszatérítés miatt nagyon alacsony volt ez a szám.

Az EU-s programokból az eredetileg tervezett bevételek 99,3 százaléka, 2229 milliárd forint megérkezett.

Az állam kiadásai 18,9 százalékkal nőttek egy év alatt, 41 109 milliárd forintra. Az önkormányzatok 14,1 százalékkal többet kaptak, mint egy éve, a családi és más szociális támogatások pedig jóval az infláció alatt, 5,2 százalékkal nőttek.

Az állam forint adóssága 3112 milliárd forinttal nőtt, ehhez jött még 2848 milliárd forint devizakibocsátás. A forint erősödése 567 milliárd forinttal csökkentette az adósságot.

A központi költségvetés devizaadóssága így már a teljes adósság 25 százalékáról 26,9 százalékra nőtt.

ITT OLVASHATÓ

FŰ ALATT EMELHETTÉK TAVALY A MINISZTERI ÉS ÁLLAMTITKÁRI FIZETÉSEKET

24.HU
Szerző: KOZÁK DÁNIEL
2024.01.23.

A Belügyminisztérium közzétette Pintér Sándor és államtitkárai fizetését, így derült ki, hogy mégis volt tavaly illetményemelés.

Tavaly márciusban 17,5 százalékos illetményemelésben részesült Pintér Sándor belügyminiszter és a Belügyminisztérium összes államtitkára – derült ki a kormány honlapjára feltöltött adatlapokból. A többi tárca részéről hasonló adatszolgáltatás 2022 nyara óta nem történt, az ezzel kapcsolatos kérdéseinkre pedig egyelőre nem válaszoltak, így nem tudhatjuk, hogy máshol is emelkedtek-e a miniszteri és államtitkári fizetések.

Mindez azért érdekes, mert a Miniszterelnöki Kormányiroda körmönfont válasza után tavaly szeptemberben ezek szerint

tévesen írtuk meg, hogy Orbán Viktor miniszterelnök 2023-ban nem adott fizetésemelést a minisztereinek és az államtitkárainak.

Egy 2022. júniusi jogszabály-módosítás után az összes politikai vezető illetményét a kormányfő határozza meg, és ezzel élve ötödik kormányának megalakulása után Orbán emelte is a miniszterek fizetését, jellemzően 33 százalékkal, azaz havi 650 ezer forinttal. Akkortájt Gulyás Gergely azt mondta, hogy Nagy Márton gazdaságfejlesztési és Csák János kulturális és innovációs miniszter bruttó 5–5 millió forintot keres, a többi miniszter pedig az előző évi átlagbér hatszorosát kapja, nagyjából 2,6 millió forintot.

„Az adatigénylésében jelzett 2023. július 1-jei dátummal a miniszterek, a miniszterelnök politikai igazgatója, az államtitkárok, a kormánybiztosok és a miniszterelnöki megbízottak vonatkozásában illetményváltozás nem történt” – írta kérdésünkre tavaly a Miniszterelnöki Kormányiroda a júliusi illetményekre rákérdező adatigénylésünkre válaszul. Hiába érdeklődtünk a kormányzati kommunikációs feladatokat ellátó Miniszterelnöki Kabinetirodánál, jól értjük-e, hogy a kormánytagok nem kaptak fizetésemelést, erre nem reagáltak. Arra pedig nem tért ki a válasz, hogy Orbán Viktor már három hónappal korábban felemelte a kormánytagok fizetését.

A vonatkozó jogszabály szerint a miniszterelnök minden év július 1-jével határozza meg a személyi illetményeket a következő év június 30-áig, de egy tavaly májusban elfogadott salátatörvény ezt kiegészítette azzal, hogy a díjazást első alkalommal 2024. július 1. napjával kell így megállapítani – ezért fordulhatott elő, hogy tavaly nem júliusban (hanem ezek szerint korábban, márciusban) volt emelés.

Az ötödik Orbán-kormány megalakulása óta homályba vész a miniszteri, államtitkári fizetések mértéke: mivel jogszabály helyett a miniszterelnök állapítja meg ezeket, és már a politikusi vagyonnyilatkozatokban sem kell feltüntetni a pontos számot (a jövedelmeknél elég értékhatárokat megadni, így legfeljebb annyi derülhet ki, hogy 1 és 5 millió forint közötti összegről van szó). A tisztánlátás érdekében írtunk a Miniszterelnöki Kormányirodának, hogy a többi tárcánál is történt-e 17,5 százalékos vagy bármilyen mértékű illetményemelés tavaly, de megkeresésünkre nem válaszoltak. Adatigénylésünkkel pedig az összes minisztériumot megkerestük, hogy árulják el a tárca vezetőjének illetményét – amint megérkeznek a válaszok, beszámolunk róluk.

A 17,5 százalékos illetményemelés, amelyben Pintér Sándor biztosan részesült, megegyezik a parlamenti képviselők fizetésemelésével, ami a Központi Statisztikai Hivatal által mért bruttó átlagkereset-növekedés mértékének felel meg. A rendészeti ügyek mellett az oktatásért és az egészségügyért is felelős BM államtitkárai ez alapján 346 ezer forintos béremelést kaptak tavaly márciusban, így havi 2 millió 321 ezer forintra nőtt az illetményük. Pintér fizetése pedig 462 ezer forinttal emelkedett, így havonta...

ITT OLVASHATÓ

„A KRITIKÁTLAN ELFOGADÁS EBBEN A KÖZEGBEN EGY KICSIT KIKEZDŐDÖTT” – MIKESY ANDRÁS, A KERESZTÉNY PEDAGÓGUS SZÖVETSÉG ALELNÖKE

SZABAD EURÓPA
Szerző: KERÉNYI GYÖRGY
2024.01.23.

A vallását gyakorló, túlnyomórészt fideszes oktatási közegben sokan elvesztették korábbi kritikátlanságukat az elmúlt két évben – mondta podcastunkban az újjáalakult Küldetés – Keresztény Pedagógusok Szövetségének egyik vezetője. Mikesy András szerint formális kapcsolatuk nincs az oktatásirányítással, de kapcsolati hálójuk révén le tudnak ülni egy informális beszélgetésre olyanokkal is, akiknek van.

Mikesy András podcastnagyinterjújának összefoglalója:

Az egyházi iskolák tanárai már 2022-ben szervezetten megjelentek oktatási változásokért tartott tüntetéseken, 2023 novemberében, a második Tanárballagáson pedig be is mutatkozott az újjáalakult Küldetés – Keresztény Pedagógusok Szövetsége.

Mikesy András, egy rendi gimnázium igazgatóhelyettese szerint ő olyan helyen oktat, ahol nincs szükség különösebb bátorságra ahhoz, hogy véleményt fogalmazzon meg a közoktatás helyzetéről. „De el tudom képzelni, hogy van olyan fenntartó, ahol ennél szigorúbban fogják a gyeplőt” – teszi hozzá.

Ahogy a különböző egyházak különbözőképpen viszonyulnak az állammal való szorosabb összekapcsolódásukhoz, úgy iskolafenntartóként is sokfélék. Nagy különbség az önállóságukat elvesztő állami iskolákhoz képest, hogy ebben a szférában az iskolák önálló gazdálkodási egységek, igazgatóiknak nagyobb jogosítványaik vannak, mint állami kollégáiknak.

Bár ugyanolyan bérskála szerint fizetik őket, az egyházi iskolarendszert kevésbé sújtja a tanárhiány, de a szele őket is megcsapta: „Az igazgatói tájékoztatók, illetve a nyílt órák egyik első mondata, hogy nálunk a szakórákat szaktanárok tanítják. Nem gondoltuk, hogy ezt a zászlójára kéne tűznie egy iskolának.”

Mikesy András látja a kifáradást a tanártársadalomban, de természetesnek tartja. Az egyházi tanárok több helyi sztrájkban, megmozduláson, tüntetésen vettek részt. „Amikor az a tapasztalat, hogy akihez ezt a jelzést el akartuk juttatni, ahhoz eljuttattuk, tudnak róla a szülők, a fenntartók, tud róla az oktatásirányítás, ez egy éven keresztül zajlik, és nem történik változás, mi mást tehetnénk?” – mondja a beállt csöndről.

A szülők, a társadalom passzivitását is érzékeli, de megmagyarázza azzal, hogy aki megteheti, kimenti a gyerekét a rosszabb iskolákból, illetve rásegít, különféle pluszszolgáltatásokat vásárol. „Szerintem fontos, hogy alakuljon a szülői társadalom, de az emberi természetet ismerve azért elsődlegesen a saját fájdalmunkra, a saját hiányunkra tudunk reagálni. Azt tapasztaltam, hogy az elmúlt két évben igenis történt változás. Szerintem egyre többet beszélgetnek a szülők is arról, hogy az oktatás ügyét hogyan lehetne előmozdítani, ami most mintha összeért volna más területekkel is. Már egy mértékadó közgazdász is mondja, hogy most már ez nem csak a gyerekeink jövőjéről szól, hanem az országról” – teszi hozzá.

Fontosnak tartja, hogy az egyházi iskolai tanárok is – akik leginkább a helyi elit egyik részét tudják megszólítani – beleszóljanak az oktatásról szóló közbeszédbe. „Ha már ebben az elitben tudunk egyfajta impulzussal a közoktatásról való diskurzushoz hozzájárulni, ha jelezzük, hogy milyen lehetőségek vannak, az már egy hatás.”

Ehhez kapcsolódóan: Nem akar már a közoktatásban dolgozni a Karinthy elbocsátott tanára; munkaügyi peréről is kérdeztük Ősi Juditot

Bár ők, a kritikusan megszólaló egyházi tanárok sincsenek könnyű helyzetben alapvetően kormánypárti szavazó mikroközegükben, úgy látja, hogy „a kritikátlan elfogadás ebben a közegben – legalábbis az értelmiségi részében, és azért ennek a közegnek a jelentős része értelmiségi – egy kicsit kikezdődött. Sokan lettek, akik pont ezt a kritikátlanságot veszítették el ez alatt a két év alatt. Szerintem ez is egy pozitív hozadéka a történetnek.”

Nem kéri senkitől, hogy tegye félre a pártszimpátiáját, csak azt, hogy a szakpolitikai kérdésekben, így az oktatásban, legyen nyitott az érvekre – mondja.

Frissen (újjá)alakult szervezetként nincsenek kapcsolatban az oktatásirányítással, de kapcsolati hálójukban elég közel vannak olyanok is, akik igen. „Nálunk sokkal könnyebben ki tud alakulni, hogy menjünk el egy kávéra informálisan, és beszéljük át ezeket. Erre nekünk lehetőségünk van a kapcsolati hálónknál fogva, ezekkel igyekszünk élni. Nyilván ezek nem hivatalos tárgyalások.”

A Küldetés vezetői mindig hangsúlyozzák, hogy szakmai alapon jelzik az észrevételeiket, nagyon kerülni akarják annak látszatát, hogy pártpolitikai céllal teszik. De ő is egyetért azzal, hogy a szakpolitika, így az oktatáspolitika is politika. „Én azokat tartom veszélyesnek, amikor azt mondják, hogy oké, de mondjon le. Vagy hogy ezzel a társasággal nem képzelhető el változás. Ezeket a hangokat lehet hallani. Van, aki nyíltan ki is mondja, hogy amíg ez a jelenlegi kormány van hatalmon, addig előrelépés nem várható.”

Bár nem gondolja, hogy aki kritizálja a magyarországi oktatáspolitikát, az pártpolitikai céllal teszi, de szerinte sokan igen. „Ezek összefonódnak. Vannak olyanok, akik nem pártpolitikai céllal teszik, de ők meg nagyon meggondolják, hogyan szólaljanak meg. Mert ez jelenleg a tojásokon táncolásnak esete. Most én itt nyilatkozom, és lehet, hogy tőlem is megkérdezik, hogy: András, mi volt ez itt a Szabad Európában? Ez simán előfordulhat. Azért, mert ilyen társadalomban élünk.”

Mikesy András elvileg lehetségesnek tartja, hogy egyházi iskolába magát ellenzékinek valló művészt hívjanak meg vendégnek (ismert, hogy noÁr meghívása kiverte a biztosítékot fideszes körökben), „de magyar viszonyok között azért ezt nagyon óvatosan, transzparensen kell csinálni”.

Meglepő módon azt viszont sokkal kevésbé látja problémának, hogy egy egyházi iskola egy világi iskolából a tiltakozásai miatt kirúgott tanárt fölvegyen – hangsúlyozva újból, hogy ahány egyházi fenntartó és igazgató, annyi szokás.

Nem számítottak a januártól számolt 32 százalékos pedagógusbér-emelésre, amit végül – többéves várokoztatás, majd az EU-pénzek egy részének feloldása után – a kormány eldöntött. Mikesy András szerint ennek örülni kell, jó hangulatot is eredményezett a tantestületében, de végeredményben a pedagógusok csak pozitív nullában lesznek így is az elmúlt évek inflációja miatt. Ráadásul ehhez a munkaterhek nyolcszázalékos emelése társul – teszi hozzá a kötelező óraszám emelésére utalva.

Ha előbb 72 százaléka, majd nyolcvan százaléka lesz a pedagógusbér a diplomásátlagbérnek, ahogy a kormány ígéri, annak talán lesz olyan hatása, hogy a pedagógusok nem áramlanak majd ki a pályáról. „A fő kérdés az, hogy elégséges lesz-e az a nyolcvan százalék ahhoz, hogy kiváló tanáraink legyenek. Mert tudjuk, hogy a pénz csak az egyik rész, vannak egyéb kérdések is” – mondja.

Végül saját tanári ars poeticájáról is beszélt: „Szerintem egy tanár valamilyen módon hozzájárul a teremtés kibontakoztatásához.” Ha a gyerek értelmileg, érzelmileg, lelkileg fejlődik az ő, illetve a tanárok közreműködésével, akkor „Isten teremtményének a kibontakoztatásához hozzájárulunk. Ezzel a társadalom javát is szolgáljuk, az ő egyéni javát is és természetesen az Isten országát is.”

ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ

ITT A LÁTVÁNYVIZSGÁLAT: EKKORÁK LEHETNEK A TORONYMONSTRUMOK A HŐSÖK TERE MÖGÖTT

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ZSUPPÁN ANDRÁS
2024.01.23.

Látványvizsgálat igazolja: jóvátehetetlenül megváltozik a Hősök tere látképe, de egész Budapest panorámája is, ha 240 méter magas tornyokat húznak fel Rákosrendezőn. A Válasz Online elsőként közli a főváros által készíttetett vizsgálatok eredményét. Mindeközben olyan híreket is hallottunk, hogy ennél is nagyobb, 460 méter magas felhőkarcolót, Európa legnagyobb plázáját, 50 ezer lakást építene a területen a dubaji ingatlanfejlesztő a kormány segítségével. Minden jel arra mutat, hogy brutális léptékű, Budapest fejlődését kimondottan rossz irányban befolyásoló beruházás készül. A tárgyalások titokban zajlanak, sem a nyilvánosságot, sem a városvezetést nem vonják be érdemben. Legfeljebb a nemzetközi megállapodás szűkszavú utalásaiból következtethetünk – ami önmagában sem normális állapot.

Ebben a cikkben a Rákosrendezőre tervezett kormányzati beruházás hátterét mutatjuk be. A kétrészes cikksorozat második írásában a terület jelenlegi állapotával foglalkozunk majd, és arra is kitérünk, milyen lehetne egy közérdeket szolgáló alternatív fejlesztés ugyanitt...

ITT OLVASHATÓ

AZ ÍREKNÉL SZINTE MINDEN CSALÁDNAK VAN ÁLLAMPAPÍRJA. NÁLUNK MIÉRT NE LEHETNE?

TELEX
Szerzők: BRÜCKNER GERGELY, WEILER VILMOS
2024.01.23.

- Az állampapírokat kibocsátó Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója, Kurali Zoltán szerint nem az ő hibáik következménye, hogy nagyon drága a magyar állam finanszírozása, minden alternatíva rosszabb lett volna.

- Most 822 ezer számlán van lakossági állampapír, cél, hogy ez a szám érdemben nőjön, de közben senki ne tartson teljes vagyonokat állampapírban. Az ötmilliós Írországban például négymillió értékpapírszámlán van valamilyen állampapír, valami hasonló az irány nálunk is.

- Az egyik legérdekesebb téma a prémium állampapírok visszaváltása: Kurali Zoltán szerint nem fogják megváltoztatni a visszaváltási feltételeket, de ennek nem is lesz jelentősége, mert a többség nem akarja majd kiváltani a papírjait. Interjú.

November végén szüntették meg az utolsó tisztán inflációkövető prémium állampapírt, ami helyett egy hibrid (előbb fix, majd változó) kamatozású sorozatot vezettek be. Hogy lehet átadni a lakosságnak, hogy ha most kisebb számokat lát, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy rosszabbul jár?

Annak érdekében, hogy ösztönözzük a hosszú távú megtakarításokat, a lakossági állampapírokat tudatosan az intézményi piaci hozamszint fölé árazzuk. Megkeressük a piaci referenciákat, megnézzük, hogy az emberek ott mennyit tudnak keresni, és a lakossági állampapírokra adunk egy prémiumot ezekhez a hozamokhoz képest. A prémium nagyságát persze meghatározza a kereslet-kínálat, tehát például az, hogy mennyi megtakarításuk van az embereknek, mit preferálnak éppen, az állampapírokat ezekhez igazítjuk...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN 

A KORMÁNY A GYEREKEKEN VERI EL A PORT

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2024.01.22.

„Nem hiszem, hogy megszüntetnék a családi pótlékot, bár sok minden történt, amire nem gondoltunk, de ezt mégsem feltételezem” – reagált a Hírklikknek Herczog László. A korábbi munkaügyi minisztert annak kapcsán kérdeztük, hogy a kormány felemásan reagált a családi pótlék megszüntetésének eshetőségére. A szakember szerint ugyanakkor elengedhetetlen lenne a 2008-ban befagyasztott családi pótlék korrigálása és rendszeres karbantartása, minimum az infláció mértékével – ahogy azt teszik a nyugdíjakkal. Merthogy ennek elmaradásával a gyerekeken verik el a port.

Nem cáfolta a családi pótlék megszüntetésének tervét a Kulturális és Innovációs Minisztérium egy ezt firtató kérdésre – írta a Népszava. Az ügy előzménye, hogy Csák János miniszter korábban – egy decemberi parlamenti meghallgatáson – arra a felvetésre, hogy mikor várható a 2008 óta nem emelt családi pótlék összegének az emelése, azt válaszolta, „Ha valaki csak segélyen él, és nem a munkaerőpiacról, azt nem tartjuk jó iránynak.” A családi pótlék ugyanakkor nem segély, a válasz azonban az ezt firtató kérdésre érkezett, ez pedig arra késztette Ungár Pétert, az LMP társelnökét, hogy írásos kérdést tegyen fel a miniszternek arra keresve a választ, vajon a kormány tervezi-e megszüntetni a családi pótlékot. Választ a minisztérium államtitkára adott, mégpedig kitérőt („A kormány családtámogatási rendszere sokrétű, ennek egészéből nem lehet kiragadni és elszigetelten kezelni a családi pótlékot. A család-és munkaalapú társadalomban hisznek, ezért a segélyezés kiterjesztése helyett különböző támogatásokkal segítik azt, hogy minél több embernek legyen munkája”).

Mint a Lakmusz portál megírta: jogosan vetik fel a szocialisták, hogy utoljára ők emelték meg a családi pótlék összegét. A Magyar Államkincstár (MÁK) honlapja szerint a családi pótlék összege 2009. január elseje óta változatlan, pontosabban egy évvel korábban (a második Gyurcsány-kormány idején), 2008. január 1-jétől emelték az összeget a jelenleg is érvényben lévő szintre. A családi pótlék egy családra jutó havi átlaga 1995 és 2005 között szolidan ugyan, de folyamatosan emelkedett, majd 2005-ről 2006-ra történt egy nagy ugrás. Utána 2008-ig még történt némi óvatos növekedés, azóta viszont az egy családra jutó havi átlagos összeg gyakorlatilag változatlan, s mint a portálon olvasható: míg 1990-ben a családi pótlék egy családra jutó átlagos összege a bruttó átlagbér 26 százaléka volt, 2005-ben 8, 2022-re pedig már csak 2,36 százalékára rúgott...

ITT OLVASHATÓ

REZEDA: HIÁNY, FENYEGETÉS, RÓZSASZÍN KÖDÖK

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2024.01.23.

Ugyan bő egy hét múlva már a februárt tapodjuk, mégsem ért véget egészen 2023. Talán soha nem is fog. Kormányunk tagjai, mintha szilveszter lenne, s a mulatság közben éjfél előtt kellene mondani valamit arról, mit remélnek a jövőről, a TikTokon eregettek rózsaszín ködöket azoknak, akik az effajta szellemi táplálékkal élnek, s akik állítólag a fiatalok volnának. És akiknek a jövőjét épp most cseszi szét a Fidesz. Ehhöz képest olyan heppi minden tényleg, mint egy betépett házibuliban, de voltaképp ezt már megszoktuk.

Csak a megfogalmazások változnak képesség és gusztus szerint, a lényeg azonban egy és ugyanaz mindahány, a bávatagoknak küldött üzenetben, olyan jó lesz nekünk, hogy alig is bírjuk elviselni. Nem mennénk egészen végig az üzeneteken, csak kiemeljük miheztartás végett például Lázár Jánosét, ami és aki szerint „jó lesz és bőség lesz, minden rendben lesz”. Akárha valamiféle próféta, csupán azt nem fejtette ki a rókaképű, kire gondol az eljövendő Kánaán haszonélvezői között, de egészen biztosan nem reánk.

Orbán Balázs pedig, aki politikai tanácsokkal látja el súlyosabb névrokonát, egyenesen „zseniális évünk lesz” kitétellel indul a jövőbe, fideszi tájakon azonban nem tudjuk, mit takar a zsenialitás ingatag fogalma, amely, mint tudvalévő, általában közel áll az őrültséghez. Ez pedig így már majdnem maga az igazság, amit Tuzson Bence árnyalt azzal, hogy „minden a legjobb lesz”. Mindezek után összegzett a nagyvezír, maga doktorminiszterelnök úr, aki tömören csak annyit mondott: „győzni fogunk”. Mi mást is közölt volna egy utcai harcos.

De, hogy kit vagy mit teper le, hány lipsit cipel el a hátán, illetőleg kivel sétálgat majd kézen fogva ennek érdekében, arról nem szólt az üzenet, mert fiataljaink fejét, akik számára a cirkusz eme újabb előadása készült, nem szabad bonyolultságokkal összezavarni, mert még hitükben meghasonlanának, vagy netán elkezdenének gondolkozni, ami veszélyes. Pedig volna miről. Ugyanis 2023 éppen számokban köszönt vissza tegnap, mikor is végleges adatok jöttek ki az államháztartásról és annak elképesztő mértékű hiányáról.

Földbe állt a 2023-as költségvetés, amelyet amúgy több mint százszor módosítottak, pedig ez törvény volna, amit elfogadása után be kell tartani, de miért épp ezt tartanák be, amikor amúgy semmit sem. Summa summarum, eredetileg 3400 milliárdra tervezték a hiányt, ezt módosították 3900-ra, aztán lett a vége 4593 milliárd, amit csak azért mernek kimondani – de nem a TikTokon, sem a kormánysajtóban -, mert a hülye szavazóik amúgy sem tudnák fölfogni ezt az összeget, ugyanis meghaladja a zsák krumplihoz mért horizontjukat.

Csöndesen megjegyezzük, ebben még nincsen benne az MNB 2000 milliárdos laufja, amit kisírtak, ne egy összegben és ne most kelljen pótolni, ahogyan arról szintén törvény szól, hanem apránként. Túllépve azonban az összeg hatalmasságán csak arra utalunk szőrmentén, hogy amúgy minden, ami az állam feladata volna – oktatás, egészségügy, utak és vasutak, etc. – alulfinanszírozott, tehát nem költenek rá eleget. Innen fakad tehát Orbán kérdése, amit ő másnak tett fel alaptalanul, de most neki kell szegeznünk: hol van a pénz?

...

ITT OLVASHATÓ

ILYEN, AMIKOR VALAKI KÖLTSÉGVET, ÉS MÉGSEM ÚGY ARAT - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: HERCZEG MÁRK
2024.01.23.

Németország harca az AfD-vel, fiatal magyar sztár a spanyol lista élén, összeomlott költségvetés, kézilabdás tragédia és Elon Musk Auschwitzban. Reggeli hírlevél.

Üdvözöljük az olvasókat ebben az ónos időben! Újra jelentkezik a Reggel 4, az egyik hírlevelünk, ami az elmúlt nap legfőbb híreit gyűjti össze. 

Előtte itt van 4 kiemelt cikk a címlapról:

- A magyar politika keménydrogja: gyorsvasutat ígérni Ferihegyre,

- Öt pontban mutatjuk meg, miért omlott össze Varga Mihály tavalyi főműve, a költségvetés,

- Karácsony, tényleg szégyelld magad!,

- Százezrek tiltanák be, de a szélsőséges AfD-re nem a német alkotmánybíróság jelenti a legnagyobb veszélyt.

BELFÖLD

A Válasz Online arról írt, hogy a Fidesz álciviljeinél landolt a Városi Civil Alap milliárdjainak nagy része: a lap arra jutott, hogy a Norvég Alapot pótló pénzosztás nagy nyerteseinek 87 százaléka a Fidesz „leányvállalata” vagy szövetségese, a legtöbb pénz például Németh Szilárd köreinél kötött ki.

Ungár Péter az Indexen bírálta a főpolgármestert, mert az arra használta ki a 2021-es ellenzéki előválasztást, hogy Orbán legyőzését hirdesse.

Egy 16 éves iraki kurd menekült visszakényszerítése miatt ítélték el Magyarországot Strasbourgban: ez már a hatodik ilyen ítélet azok közül, amiket a Magyar Helsinki Bizottság vitt az Emberi Jogok Európai Bírósága elé, most a bíróság különösen nehezményezte, hogy az állami jogsértés áldozata egy segítségre szoruló fiatalkorú volt.

- Kirúgták a Curtis anyját a folyosón várakoztató betegszállítót.

- Magyar pályaudvarokon csap le a Railpol: 7 órakor indul a 24 órás akció, rendőrkutyákat is bevetnek.

- 91 évesen meghalt Grétsy László nyelvész.

GAZDASÁG

Öt pontban bemutattuk, miért omlott össze a Varga-féle költségvetés: a Nemzeti Kulturális Alap a tervezett dupláját költötte, de az csak néhány milliárdos tétel volt, a téves áfatervezés viszont már 1000 milliárd forintot jelentett a költségvetésnek, ami 30 százalékkal többet költött kamatokra, mint egy évvel korábban.

A repülőtér visszavásárlása és a rákosrendezői beruházás miatt újra aktuális a ferihegyi gyorsvasút kérdése: a projektbe korábban többen bele akartak vágni, de valódi előrelépést senki sem tudott elérni.

Visszaüthet a halogatás, nagyot nőhet idén a társasházak közös költsége, és a liftes házak rosszabbul járnak.

A holland résztulajdonos csődeljárást indított a Csíki Sör ellen, de bajba kerülhet a Csíki Csipszet gyártó „Pityoka Gyar” nevű román cég is, az alig pár napja Bentley-vel gyorshajtó és diplomáciai komédiát előadó tulajdonos szerint viszont minden oké.

- A luxusingatlanok piacán nincs megállás, hamar elkelt Vajna Tímea 1,3 milliárdért hirdetett villája is, ő inkább Amerikában él már.

- 700 milliót fizetett a füredi önkormányzat, hogy végre lebonthassák a „görög faluként” ismert területet, ami évek óta csak pusztul.

- 20 milliárdba kerülhet az Oszakai Világkiállítás magyar pavilonja.

- Tovább csökkent az európai gázár.

KÜLFÖLD

Dexit-népszavazást tartana az AfD, amit 100 ezrek tiltanának be, de a szélsőséges pártra nem a német alkotmánybíróság jelenti a legnagyobb veszélyt.

Törökország még a héten jóváhagyhatja a svéd NATO-csatlakozást, ezzel a magyar kormány lehet az utolsó akadálya, hogy Svédország a katonai szövetség tagja legyen.

Túlhajszoltságra, alulfizetettségre és munkahelyi balesetekre panaszkodnak a Tesla európai részlegében, minközben Elon Musk tartja, hogy a siker titka, hogy nincsenek szakszervezetek ezekben az üzemekben.

Szerdától rekordsztrájkba kezdenek a német vasutasok, a szakszervezet a heti kötelező munkaórák 38-ról 35-re csökkentését követeli, változatlan bérek mellett.

Már a Fülöp-szigeteken sem helikopterezhet büntetlenül egy politikus, a választópolgárok a jelenlegi elnök diktátor édesapja miatt különösen érzékenyek a pazarlásra.

- Az izraeli túszok rokonai betörtek az egyik parlamenti bizottság ülésére, és azt   

  akarják, hogy Netanjahu ne kerteljen.

- Elon Musk elment Auschwitzba.

- Az öccse szerint sem öngyilkos lett Jeffrey Epstein.

- Kanadában újra megnyílik a világ legnagyobb természetes korcsolyapályája.

- A világon elsőként Kamerunban indul ingyenes oltási program a malária ellen.

UKRAJNA

Az ukrán elnöki hivatal vezetője szerint „annyi órát áldoznak rá, amennyi szükséges”, hogy tető alá hozzák Zelenszkij és Orbán találkozóját: január végén Ungváron azért találkoznak majd a külügyminiszterek, hogy végre asztalhoz üljön a magyar miniszterelnök és az ukrán elnök.

- Az ukrán szárazföldi erők parancsnoka szerint nehéz a helyzet a frontvonalakon, de Kijev azt üzeni Robert Ficónak, hogy Ukrajna nem fog lemondani a területeiről.

- „Ne aggódjanak, az európai támogatás továbbra is olyan erős, mint eddig” – üzente az ukránoknak az EU külügyi vezetője, Josep Borrell.

- Oroszországban vagyonelkobzással fogják büntetni a háború kritikusait.

SPORT

A semmiből robbant be egy 19 éves magyar középhátvéd a spanyol listavezető csapatába, ilyen magasságokban alighanem Puskás Ferenc óta nem járt magyar a spanyol bajnokságban.

- Bundagyanú miatt feljelentették a Nyíregyháza felkészülési meccsének játékvezetőit.

- A férfi kézilabda-válogatott kikapott Németországtól, így messze került a négy közé 

  jutástól.

ITT OLVASHATÓ

LEVÁLTHATÓ-E MÉG AZ ORBÁN-RENDSZER, ÉS EGYÁLTALÁN MIFÉLE RENDSZER EZ? - MEGBESZÉLJÜK MAGYAR BÁLINTTAL

KLUBRÁDIÓ / MEGBESZÉLJÜK
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2024.01.21.

Magyar Bálint szociológus, egykori SZDSZ-es oktatási miniszter volt a pénteki Megbeszéljükben Bolgár György vendége, és arról beszélgettek, leváltható-e még az Orbán-rendszer, és egyáltalán miféle rendszer ez. A műsor interaktív jellegéből adódóan a betelefonáló hallgatók is bekapcsolódtak.

ITT NÉZHETŐ, HALLGATHATÓ MEG 

Lásd még:

MAGYAR BÁLINT: A POSZTKOMMUNISTA MAFFIAÁLLAM (E-KÖNYV)

MESEBESZÉD A DOLGOZÓK VÉDELME, KÖNNYEBB ELBOCSÁTANI A MAGYAR MUNKÁST, MINT A KÉTÉVES SZERZŐDÉSSEL ÉRKEZŐ KÜLFÖLDIT

NÉPSZAVA
Szerzők: BOD PÉTER, FRANK ZSÓFIA
2024.01.22.

Azt sem tudjuk, hány harmadik országbelit foglalkoztatnak Magyarországon, és ez csak a problémák egyik fele.

Nem a kulturális különbségek, és még csak nem is a magyar társadalom felkészületlensége okozza a legnagyobb gondot a harmadik országból érkező külföldi munkavállalók kapcsán idehaza, hanem legtöbbször az, hogy nálunk sok esetben 10-20 ezres közösségekbe, kisvárosokba érkeznek meg az indonéz vagy a Fülöp-szigeteki munkavállalók, ellentétben Nyugat-Európával, ahol százezres vagy milliós populációk fogadják őket – mondta el lapunknak László Zoltán, a Vasas Szakszervezet alelnöke. Aligha vitatható, hogy a jelzett arányok közötti különbség nem elhanyagolható.

A külföldi munkavállalókkal szembeni társadalmi ellenérzések nagyrészt megszűnőben vannak, ami egyfelől jó jel, másfelől, amennyiben a jelenleginél is több, döntően Ázsiából érkező munkavállaló magyarországi foglalkoztatására készül az ország, ez alapkövetelmény. Az már a gondokat jelzi, hogy nincs pontos statisztika, hány harmadik országból érkező munkavállalót foglalkoztatnak jelenleg idehaza. A Nemzetgazdasági Minisztérium tavaly év végi adata szerint 39 ezret, a KSH szerint 95 ezret.

Éppen azt nehezményezi a szakszervezeti vezető is, hogy ebben az ügyben nincsenek hiteles statisztikák, aminek egyik oka, hogy a harmadik országból érkező munkavállalókat a hazai cégek vagy saját alkalmazottként, vagy kölcsönzött munkaerőként, vagy a külföldi cég alkalmazottjaként tartják számon. A nyilvántartások különbségei ebből adódnak, és egyben lehetőséget adnak az adatokkal való bűvészkedésekre. Alapvető érdekünk volna tisztában lenni ezekkel a statisztikákkal, akár még önkormányzati szinten is – tett hozzá az elmondottakhoz László Zoltán, aminek, visszautalva a Covidra, járványhelyzetben óriási jelentősége lehet.

Erősen vitatható az a miniszterelnöki állítás, ami szerint az országnak a közeljövőben 500 ezer külföldi munkavállalóra lenne szüksége. Ez a szám csak több éves ciklusra értelmezhető, amikor az ekkora nagyságrendű munkaerő „átforog” a magyar gazdaságon.

A becslések alapján mostani viszonyok mellett egyidejűleg legfeljebb 250 ezer harmadik országbeli foglalkoztatása kivitelezhető.

Befolyásolja a helyzetet, hogy a munkaadók oldaláról nézve most lassul a magyar gazdaság. Nincs akkora munkaerőigény ma, mint fél évvel korábban, sok helyen létszámstopot léptettek életbe – tudtuk meg. Hogy e tekintetben mit hoz a holnap, nem tudni.

Érdemes volna átgondolni azt is, milyen szektorokban foglalkoztatják itthon a harmadik országból érkezőket. Ausztriában és Németországban nagy számban alkalmazzák őket a egészségügyben és a szociális szférában, közmegelégedés mellett – hívta fel egy eddig keveset említett szempontra a figyelmet László Zoltán, aki szerint a hazai idősgondozásban óriási számban volna szükség dolgos kezekre. Nyelvtanítás mellett erre kifejezetten alkalmasnak mutatkoznak a kulturált, empatikus, türelmes és udvarias indonéz és Fülöp-szigeteki munkavállalók. Világos, hogy az ilyen munkakörök nagyban különböznek a gyári szalagmunkától, de a hazai munkaerőigények is ebbe az irányba mutatnak. A külföldi munkavállalók kapcsán itthon hiányzik a stratégiai, a rendszerszintű gondolkodás. Helyette rövid távú érdekek és szűk körű alkuk alakítják a helyzetet...

ITT OLVASHATÓ

A VÉGTELENBE NYÚLIK A KELETI NYITÁS 100 MILLIÁRDOS MINTAPROJEKTJE, A RAJTA DOLGOZÓ MAGYAR CÉGEK ISSZÁK MEG A LEVÉT

TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2024.01.22.

A magyar állam képviselői az elmúlt években már nem kommunikálnak olyan lelkesen az egykoron hatalmas sikerként bejelentett 300 millió dolláros (100 milliárd forint feletti) indonéz útdíjprojektről. Nem csoda, hiszen az indonéz sajtóból az látszik, hogy Indonézia ugyan még mindig kitart a magyar–indonéz útdíjrendszer mellett, csak éppen a cikkek mindig a projekt csúszásáról tudnak csak beszámolni. Azoktól, akik dolgoznak is rajta, úgy tudjuk, hogy a helybeli oldallal nagyon nehéz, sok az érdekellentét, a jogi nehézség, a kulturális meg nem értés. Na és persze a magyarok is sokat hibáztak.

„Képzeld el, hogy nagy nehezen felszerelsz harminc kamerát az autópályák mellé, hogy kiépítsd a modern, sorban állás és megállás nélküli útdíjrendszer infrastruktúráját. De valakik eddig is szedték arrafelé az útdíjakat. Ők pedig ellenérdekeltek. Bizonyítani semmit nem lehet, de valahogy másnapra az összes kamerádat összetörik.”

Ilyen, némileg meglepő kellemetlenségekről számolnak be azok a magyar szereplők, akik az indonéz útdíjrendszer kiépítésén dolgoznak.

Pedig három éve nagy magyar külgazdasági sikerként jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, hogy magyar cég nyerte el az indonéz autópályák modern díjrendszerének kiépítését.

A győzelem valóban meglepő volt, hiszen bár a magyar kormány már egy ideje prioritásként kezeli, hogy a kelettel ne csak kereskedjünk, de magasabb hozzáadott értékű projekteket is értékesítsünk, kicsi európai államként általában mégsem vagyunk meghatározóak távoli technológiai tendereken.

Viszont 2021-ben a Roatex Ltd. Zrt. nevű magyar cég 300 millió dolláros (100 milliárd forint feletti) tendert nyert el, megvalósíthatja Indonézia MLFF (Multi-Lane Free Flow) megállást és sorban állást nem igénylő útdíjfizetési rendszerét, a munka a bevezetés „vasaira”, kameráira, ellenőrző autóira és informatikájára szól. A Telex mutatta be elsőként a projektet, majd közel egy év múlva annak megtorpanásáról is írtunk.

Álom és az érdekellentétek valósága

Azóta sok-sok fordulat és csúszás közben ugyan szépen összeállt a megvalósító csapat, csak arra nem számított senki, hogy a projektbe megfelelő helyismeret nélkül belevágó magyar tanácsadók, politikusok és cégek valójában sokszor teljesen lehetetlen helyzetbe kerülnek. Emiatt ők is hibáztak, például a csak itthonról nem megvalósítható első tervezési munka is elhúzódott, de mint mondják, Indonéziában is nagyon sok az ellendrukkerük, a helyzetre akár az angolszász sajtóban gyakran idéznek egy mondást is ráhúzhatjuk, miszerint „nektek óráitok vannak, nekünk időnk” (you have the watches, we have the time) – vagyis hiába van valaki valamilyen szempontból fölényben, ha a másik fél nagyon ráér, és lassan felőrli.

- Politikai szinten ez azt jelenti, hogy nem készülnek el időben a projekthez szükséges szabályozások, nem érkeznek meg a földhasználati engedélyek.

- Céges szinten pedig a magyar rendszer beletrappol a mai útdíjszedő vállalkozások üzletébe. Sok a szabotázs, konkrétan nem adják át az ellenérdekeltek a munkaterületeket, rendőrt hívnak a magyarokra, de a bevezetőben említett kamerás eset, vagyis a rongálás is visszatérő probléma. Minden felépített kapuhoz és kamerához pedig nem lehet 0–24 órában biztonsági őrt állítani.

- A magyarok személyes véleménye szerint az indonéz alvállalkozókkal kulturálisan sem könnyű, a kint dolgozó magyarokban a „fehér emberekkel” szembeni történelmi traumák miatt sokan gyarmatosítót látnak. Ebből egy sor együttműködési probléma adódik, a magyarok arról számolnak be, hogy a helyiek gyakran nem fogadják meg az utasításokat, nem tartják be a biztonsági vagy más előírásokat, és olykor kifejezetten ellenségesek.

És ez természetesen csak az indonéz oldal.

Magyar oldalon is nagyon megcsúszott a tervek elkészítése, változott a projekt felügyelő gazdája. Eleinte túl sokan szerettek volna beférkőzni a projektbe, majd akinek ez sikerült, ma már inkább a sebeit nyalogatja.

A magyar szereplőkkel is előfordul, hogy meglepődnek, például nem mérik fel kellően a helyi szabványokat vagy a jogi környezetet, például azt, hogy fizikai feladatokat nem is nagyon végezhetnek a szabályok szerint magyarok, csakis helyiek...

ITT OLVASHATÓ

AZ AKG KÖZZÉTETTE, MILYEN ÁTLAGPONTSZÁMOKAT ÉRTEK EL NÁLUK A KÖZÉPISKOLÁKBA FELVÉTELIZŐK

TELEX
Szerző: JOÓB SÁNDOR
2024.01.22.

A hatosztályos gimnáziumokba és a középiskolák 9. évfolyamára jelentkezők átlagosan 29-32 pontot értek el az idei magyar és matematika középiskolai felvételin – közölte a budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnázium azok eredményei alapján, akik náluk írták meg szombaton a központi írásbelit. Az iskola elemzése alapján idén nehezebb volt a magyar felvételi (vagy a tavalyi volt túl könnyű). A teszteket láthatóan egyre inkább igyekeznek úgy összeállítani, hogy ne legyen akkora előnye a jó matekosoknak a jó magyarosokhoz képest.

Szombaton írták meg a negyedikes, a hatodikos és a nyolcadikos diákok a középiskolai felvételikhez szükséges központi írásbeli tesztet. A diákok pár nap múlva kapják meg az eredményüket, de ilyenkor sokan találgatják azt, mennyivel teljesíthettek jobban az átlagnál. Ez azért fontos, mert a teszt nehézségétől függően évről évre van eltérés abban, hogy milyen pontszámtól hívják be a diákokat a jobb iskolákba szóbelizni.

Szombaton 537 kijelölt iskolában írhatta meg több mint 72 ezer felvételiző magyar nyelvből és matematikából a feladatlapokat. Ezek közül az egyik volt a budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnázium. Az iskolában már ki is javították az összes, ott megírt felvételi dolgozatot. Ezekről egyelőre csak átlagadatokat közölt az iskola, ami azért irányadó lehet másoknak is.

Az AKG-ban csak a 7. és 9. évfolyamokra jelentkező diákok írtak központi tesztet. A náluk kijavított vizsgadolgozatok eredményei alapján idén matematikából a tavalyihoz hasonló átlageredmények várhatók, magyarból viszont a tavalyi átlaghoz képest 5 ponttal alacsonyabb lehet az átlag országosan a hetedikre és a kilencedikre jelentkezők eredményeiben.

Mindegyik írásbeli felvételin maximum 50 pontot lehet elérni. Idén tehát az AKG-ban megírt vizsgadolgozatok átlagai a következők voltak, összehasonlítva az iskolában megírt dolgozatok tavalyi átlagával és a tavalyi országos átlaggal:

6.-os vizsgázók: magyar 30,7 (tavalyi iskolai átlag 36,0, országos átlag 35,6)

6.-os vizsgázók: matek 30,0 (tavalyi iskolai átlag 32,0, országos átlag 29,3)

8.-os vizsgázók: magyar 32,7 (tavalyi iskolai átlag 37,8, országos átlag 33,9)

8.-os vizsgázók: matek 29,1 (tavalyi iskolai átlag 29,5, országos átlag 21,9)

A vizsgákat a pótírásbelire egy hét múlva érkező 22 tanuló még nem írta meg...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

FICO SZLOVÁK KORMÁNYFŐ MINTHA ORBÁN PAPAGÁJ-KOMMANDÓSA LENNE - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2024.01.22.

"Ukrajna nem független és nem szuverén ország, az Egyesült Államok gyakorol kontrollt felette" – állítja Robert Fico. Ennek ismeretében igencsak érdekes lesz a szlovák miniszterelnök szerdai találkozója ukrán kollégájával, Denys Shmyhallal Ungváron.

Kilencven perccel az aszteroida becsapódása előtt figyelmeztetett a NASA, mi várható Nyugat-Berlin felett 21-én, vasárnap hajnalban. Szerencsére a kisbolygó tényleg nagyon pici volt, mindössze 1 méteres átmérőjű, így igazából veszélyt sem jelentett, és minden bizonnyal szétporladt a földre érkezésekor. [Kisbolygónak nevezzük a szabálytalan alakú, tömör, törpebolygóknál kisebb égitesteket. Átmérőjük 1 métertől 1000 kilométerig terjed – a szerk.]

A hír azért került ide, mert nem sokkal a becsapódása előtt észlelte az "aszteroida vadászként" ismert Sárneczky Krisztián, akinek nem ez az első ilyen felfedezése. Tavaly Franciaországban ért tetten efféle planetoidát, előtte a Jeges tengeren, összesen 8 alkalommal. Nevét jegyzik is a szakmában. S az aszteroidáét is Sar2736 néven – tudósított az EarthSky nemzetközi kozmoszportál, amit aztán még a CBS News is ismertetett. Összegyűjtött pár felvételt is, például nemcsak Berlinből, de Prágából is láthatjuk a kisbolygó zuhanó repülését.

Fico szerint Ukrajnát az Egyesült Államok irányítja

Az AFP francia és a többi jelentős hírügynökség is felfigyelt Robert Fico szombati rádióinterjújára, amelyben bejelentette, nem támogatja Szlovákia az ukránok uniós és NATO-tagfelvételét és további segélyeket sem fog küldeni a háborúban álló országnak. Szerinte Ukrajna nem független és nem szuverén ország, az Egyesült Államok gyakorol kontrollt felette. Viszont ennek ismeretében igencsak érdekes lesz szerdai találkozója ukrán kollégájával, Denys Shmyhallal Ungváron. Előre bejelentette, hogy „meg fogom neki mondani, megvétózom EU- és NATO csatlakozási kérelmüket. Ugyanis ellenkező esetben jönne a III. világháború.” Közölte, az egyik legkorruptabb országnak tartja Ukrajnát, s ki tudja hova került az a sok segély, amit a világ küldött nekik. Szerinte a konfliktusnak nincs jó megoldása, hacsak fel nem adja területei egy részét Oroszország számára. Irreálisnak tartja hinni abban, hogy az oroszok feladnák a harcot és távoznának Ukrajnából. Ugyan a szövegben nem utal, de képben igen, hogy nemrég szorongatta meg Budapesten Orbán Viktor kezét és ott nyilván kapott egy kis fejtágítást is.

A Pénzügyminisztérium is átköltözik a budai várba

A Hong-Kong-i BNN Breaking portál is felfigyelt arra, hogy a magyar nemzetieskedő, öntudatébresztő program része lett a Pénzügyminisztérium budai várba történő visszahelyezése 76 év elteltével. A József nádor térről a patinás épületbe költözik a Varga Mihály vezette tárca, a régi épületet visszaadják a bankszektornak, merthogy eredetileg 1909-ben a Magyar Általános Hitelbank kezdte meg itt a működését, de a cikk megjegyzi, a kommunista érában nem érezték szükségét a II. világháború utáni újjáépítés keretében a Budai vár intézeti restaurációját.

Orbán az EU egységét játssza ki a Putyin-kártyával

A Covent Garden-i székhellyel rendelkező londoni lap, az EU Today Orbán Putyinnal szoros kapcsolatát elemzi, keresve a jó viszonyt megalapozó összefüggéseket. Közös bennük például a liberális Nyugat hanyatlásának hirdetése. Az ellenük irányuló nyugati kritikát mindketten a belügyekbe való beavatkozásként értékelik. Orbán pragmatikus szemlélete és az ország az orosz energiától való függősége teremtette meg a két ország közti kiváló kapcsolatot, ami viszont visszatetszést kelt az EU-ban. Ez egyik oka lehetett a Strasbourgban az EP által most elfogadott Magyarország ellen irányuló határozatnak. Hiszen Orbán az EU egységét játssza ki a Putyin-kártyával.

Új tengely alakulhat Orbán ellen

Az Abu-Dhabiban működő The National News az uniós választási kampány várható fordulataira hívja fel a figyelmet, először is arra, hogy a hagyományos német-francia tengely gyengülőben, nézeteltérések vannak a gázai háború és a migrációs problémák megoldásának kérdésében, nem beszélve az uniós katonai – elsősorban – légvédelem megteremtéséről, amit Emmanuel Macron szorgalmaz. Lengyelország csillaga jelenleg felfelé tart, de mellette ott tündökölhet Orbán Viktor is, aki jelezte már, semmilyen pénzzel nem zsarolható, ha menekültekről van szó, őket nem fogadja be büntetésfizetés ellenére sem. Az ET elnökének idő előtti távozása posztjáról a kampányra való hivatkozással pedig helyet teremthet Orbán számára a közelgő magyar soros elnökségnek köszönhetően is. Az elemzés gyengének tartja Olaf Scholzot, nemcsak a világpolitikában, – például Davosba se ment el igét hirdetni Macronnal ellentétben –, és az otthoni problémákkal, legfőképp a migrációval és a szélsőséges AfD-vel sem tud mit kezdeni. Mindenesetre várható egy újabb, kibővült tengely létrejötte lengyel-francia-német vonalon, akiknek feladatuk lenne Orbánt helyrerakni – ekképp látják a helyzetet a Egyesült Arab Emírségekben.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

NEVELŐ JÖHET A PEDAGÓGUS HELYÉRE – A DIPLOMÁS ÓVÓNŐK MEG KÜLFÖLDÖN DOLGOZNAK

VÁLASZ ONLINE
Szerző: SASHEGYI ZSÓFIA
2024.01.18.

Márta, az óvónő vette észre, hogy valami nem stimmel. Csak neki köszönhetően derült ki, hogy a gyereknek agydaganata van. Ezért sem mindegy, hogy gyorstalpalón végzett nevelők vagy valódi, képzett pedagógusok vannak a gyerekeinkkel. S hogy a kérdés miért olyan égető most? Januárban hatályba lépett a státusztörvény végrehajtási rendelete, amely a szakmabeliek szerint 60-70 évvel ezelőtti modellhez löki vissza az óvodapedagógus-képzést: a felsőfokú diploma mellé emeli a középiskolai szakképzésben elérhető technikusi oklevelet. Pedig diplomás óvodapedagógusból is végez elég. Hogy akkor mi van a háttérben? Mutatjuk.

„Ez dilettantizmus, ez a társadalom, a magyar nemzet elleni minősített bűntett!” – fogalmazott Golyán Szilvia, az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar Neveléstudományi Tanszékének docense tavaly nyáron, amikor megjelent a kultúráért és innovációért felelős miniszter rendelete (5. melléklet az 5/2023. (VII. 27.) KIM rendelethez), amelynek értelmében a középfokú technikusi végzettség (óvodapedagógusi alapfokozat) után elegendő lesz a két éves tanítóképzést elvégezni ahhoz, hogy óvodapedagógusi feladatot lásson el az ember. Bár a szakember már akkor megfogalmazta állásfoglalását, amelyet a minisztériumhoz is eljuttatott, a hír nem ütötte át a közvélemény ingerküszöbét. A döntéshozók körében is süket fülekre talált: mára hatályossá lett a kormányrendelet-módosítás.

Az ELTE docense szerint ha a középfokú képzés beindításának a pedagógus hivatás népszerűvé tétele lenne a célja, nem is lenne rossz kezdeményezés, de a szakmabeliek inkább attól tartanak, hogy inkább a felsőfokú képzés kivezetése a végcél. – A csavar a történetben az, hogy míg nyáron jogszabályban rögzítették, hogy egy technikusi óvodai nevelő szakmairánnyal és egy óvodapedagógus diplomával ugyanazt a feladatkört láthatja el, a kormányzati kommunikáció ellentmond ennek. A szakképzésért felelős helyettes államtitkár, Pölöskei Gáborné úgy magyarázza a helyzetet, hogy a gyakorlatban nem lesznek azonos munkakörben, mivel az óvodai nevelő csak levezényli a foglalkozásokat az óvodapedagógus által megírt tervezet szerint. Csakhogy

a pedagógia nem úgy működik, hogy én összekészítem a hozzávalókat, amiből ő megfőzi az ételt, én pedig ott állok fölötte és mondom, hogy balra kavarja vagy jobbra és szólok, ha leég

– fogalmaz a szakember.

Ebben az általunk megkérdezett szakmabeliek egytől egyig egyetértettek. Abban is, hogy a pedagógusi álláshelyek betöltése érdekében megfogalmazott jogalkotói megoldás, azaz a középiskolai végzettségű óvodai nevelők alkalmazásának lehetővé tétele, nem nyújt megoldást a munkaerőhiányra, ellenben a szakma presztízsét tovább csökkenti. Mivel a kormányzati kommunikációban az azonos jogkörre való emelés mellett folyamatosan hangsúlyozzák, hogy a nevelők „csak” középfokú képzésen esnek át, feltételezhető, hogy úgy kalkulálnak: ezek a fiatalok kevesebb bérrel is beérik majd, így el lehet fedni az egyre súlyosabb pedagógushiányt. Kérdés azonban, ők miért mennének el dolgozni – kevesebb pénzért, alacsony megbecsültségért.

Magyarországon, ahol az óvodapedagógusi hivatásnak lassan 200. évfordulóját ünnepeljük, 1959-re nőtte ki magát tanfolyamiból a felsőfokú képzés. Ezt a Ratkó-korszak hozta változások generálták, amikor hirtelen megnövekedett az óvodás korú gyerekek száma. Bár akkoriban még nem volt kötelező óvodáztatás, a nőktől elvárták, hogy menjenek vissza dolgozni, ezért hirtelen sok új óvodapedagógusra volt szükség. Akkor vezették be a szakképző iskolákban a középfokú képzést...

ITT OLVASHATÓ

MEGJELENT A KUTATÁS, A BUDAPESTI KERÜLETEK ÉS A MEGYESZÉKHELYEK HALADNAK, A KISVÁROSOK HANYATLÁSNAK INDULTAK

NÉPSZAVA
Szerző: CZENE GÁBOR
2024.01.22.

Szegény térségben lévő, apró borsodi falvak is bekerültek a legtöbbet fejlődő községek közé. Aggasztó viszont, hogy az Egyensúly Intézet vizsgálata szerint a kisvárosok többsége nem előre, hanem hátra halad.

Az Egyensúly Intézet 53 indikátor, jelzőszám alapján kutatta a magyarországi települések fejlettségi szintjét. A budapesti kerületek és a megyeszékhelyek mellett külön kategóriába kerültek a 15 ezer lakosnál nagyobb és kisebb városok, valamint az 5000 fő alatti települések.

Boros Tamás politikai elemző, az intézet igazgatója elmondta lapunknak, hogy olyan statisztikai adatokat vettek alapul, amelyek minden évben rendelkezésre állnak és számszerűsíthetően megmutatják egy adott település fejlettségét (infrastruktúra, jövedelmi helyzet, iskolázottság, internetes hozzáférés, orvosi ellátás, közlekedés, új építésű ingatlanok száma és így tovább).

Fontos, hogy nem a települések élhetőségét vizsgálták. Ennek megítéléséhez ugyanis kevés adat áll rendelkezésre, túl sok a szubjektív tényező. Az például, hogy egy kisvárosban régi épületek, árnyas utcák és szép parkok vannak, mindenképpen javítja az életminőséget, de statisztikailag nehezen mérhető.

Így aztán előfordulhat, hogy egy kisváros az adatok tükrében nem számít fejlettnek, mégis jobb ott élni, mint egy hasonló méretű és fejlettebbnek minősülő, azonban kevésbé jó hangulatot árasztó településen.

A kutatás ezért is kapta A jövő települései Magyarországon címet. Az általunk összeállított rangsor arról tanúskodik, hogy mely települések készültek fel leginkább a jövő kihívásaira – fogalmazott Boros Tamás.

A fejlettséget tekintve a fővárosban az V. kerület végzett az első helyen, a megyeszékhelyek közül Székesfehérvár, a 15 ezernél népesebb városok közül Budaörs, a 15 ezernél alacsonyabb lélekszámú kisvárosok közül Balatonfüred, az 5000 fő alatti települések versenyében pedig Hévíz. (További részletek térképünkön.) A borsodi Berente – amely népszavazással vált le Kazincbarcikától – némileg kilóg az előkelő helyen szereplő községek sorából: a település komoly bevételekhez jut a részben a területén fekvő BorsodChem vegyipari cég jóvoltából...

ITT OLVASHATÓ

TRUMP ÉS DESANTIS KIGOLYÓZTA HALEYT

AMERIKAI NÉPSZAVA
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2024.01.21.

Ron DeSantis floridai kormányzó a New Hampsire-ben sorra kerülő újabb előválasztás előtt két nappal váratlanul kilépett a versenyből, és bejelentette, hogy Trumpot támogatja. Ez azt jelenti, hogy szavazóit Trump támogatására szólította fel. A hivatalos közlés szerint nem látott esélyt Trump legyőzésére, ezért nem látta értelmét a további pénzköltésnek.

A visszalépés találgatásokra ad okot, mert Iowa után egy nappal még Town Hall-t tartott New Hampshire-ben, erősen fogadkozott és készült, semmi jele nem volt annak, hogy a versenyből kiszáll. A hivatalos magyarázat mellett nem lehet kizárni, hogy Trump beígért neki valamit, esetleg megzsarolta, vagy mégis beállna alelnöknek mellé.

Ez utóbbi lehetőséget csökkenti, hogy Trump nem bízik DeSantisban, és nem akar még egyszer úgy járni, mint Pence esetében, aki nem támogatta az alkotmányos rend elleni támadását. Ezért valószínűnek látszik, hogy megválasztása esetén totális elmebeteget választ, aki nem lesz mellette az alkotmányosság kontrollja.

Mindenesetre a visszalépés legnagyobb nyertese Trump, akinek mindennél fontosabb volt, hogy sehol ne szenvedjen vereséget, erre pedig New Hampshire-ben nagy esélye volt. Ha DeSantis megosztja a MAGA szavazókat, Nikki Haley nyerhetett volna. Így azonban ez az esély a nullával egyenlő. A „kinek volt érdeke” kérdésre egyértelmű a válasz.

Ez meglátszik máris a felmérésekben. Haley-nek 41 százalékos a támogatottsága, amivel DeSantis részvétele mellett simán nyert volna New Hampshire-ben. Most azonban Trump támogatottsága 53 százalékos lett, ami jóval kevesebb lenne, ha DeSantis versenyben marad. Ez azt jelentheti, hogy Trump és DeSantis kigolyózta Haley-t.

Ezt alátámasztja, hogy két nappal New Hampshire előtt már nem volt anyagi jelentősége a kilépésnek, ezzel nem spóroltak semmi pénzt. Ezt bejelenthette volna New Hampshire után is, ahol várhatóan csak harmadik lett volna. Visszalépésével viszont megnyitotta az utat, hogy Trump már a vége előtt elsöprő győzelemmel a republikánusok elnökjelöltje legyen.

Trump, mint a nárcisztikus pszichopaták megtestesült mintapéldánya, mindenre képes volt, hogy győztes legyen mindenhol, mindenkit lesöpörjön, és „vezérként” vonuljon a Fehér Ház megszerzéséért folyó csatába. Ezért elképesztő aljassággal támadta Haleyt, bármire képes volt ahhoz, hogy valahogy kijátsszon mindenkit, és csak győztes legyen...

ITT OLVASHATÓ

MI HOZ TÖBBET A MAGYAR GAZDASÁGNAK, EGY KILÓ SZALÁMI VAGY EGY KILÓ AUTÓ?

G7.HU
Szerző: VÁCZI ISTVÁN
2024.01.22.

Érdekes összevetésre ad lehetőséget, hogy a BYD szegedi autógyára részben azon a telken valósul majd meg, amelyen korábban a Pick Szeged Zrt. egy új szalámiüzem létesítését tervezte, de végül egy másik terület mellett döntött. Korábbi rövid cikkünk után most alaposabban megnézzük, mit jelent ez a magyar gazdaság szempontjából.

Elöljáróban érdemes leszögezni, hogy más nagyságrendű a két befektetés: míg a BYD a megjelent információk szerint az ország legnagyobb beruházása lesz mintegy 1900 milliárd forinttal (5 milliárd euró jelenlegi árfolyamon), addig az új szalámigyár 60 milliárd forintból kijöhet. Igaz, ez egy néhány évvel ezelőtti szám, és mivel még csak a beruházás előkészítése zajlik, most már minden bizonnyal drágább lesz a megvalósítás, de így is legfeljebb a százmilliárdos nagyságrendbe kerülhet át.

Abból a szempontból azonban nagyon is érdekes az összehasonlítás, hogy két szimbolikus cégről van szó. A Pick a magyar élelmiszeripar egyik legrégebbi ma is létező vállalata, amelyet az alapító család az 1948-as államosítással veszített el, a rendszerváltás után számos fordulatot követően került Csányi Sándor tulajdonába. A szegedi szalámi 2007-ben az első uniós eredetvédettséget elnyert magyar termék lett, a Pick Téliszalámi pedig természetesen hungarikum.

A BYD nemrég a világ első számú elektromosautó-gyártójává vált, modelljei elkezdték meghódítani az európai piacot is. Szegedi gyárépítésével pedig hirtelen a kormány által 2010 óta propagált keleti nyitás új jelképévé vált, a beruházás számait felhasználva a miniszterek egymásra licitálva beszélnek a magyar gazdaság újabb és újabb beruházási rekordjairól. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter múlt héten a davosi világgazdasági fórumon egyenesen arról beszélt, hogy 2030-ig megduplázódik a jelenleg 100 milliárd eurós magyarországi működőtőke-állomány, a magyar export pedig a GDP 100 százalékára emelkedhet.

Ez alapján könnyen tűnhet úgy, hogy a Pick és általában a magyar élelmiszeripar a múlt, amelyre büszkék vagyunk és még mindig fontos ugyan, de nem lehet egy lapon említeni az akkumulátorgyárakkal és az elektromos autókat összeszerelő üzemekkel, amelyek a magyar gazdaság fényes jövőjét jelentik. Sőt, látszólag ez már most is lejátszott meccs, hiszen míg az ezredforduló körül még ugyanakkora volt a hazai jármű- és az élelmiszeripar kibocsátása, azóta az előbbi messze túlszárnyalta az utóbbit...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁNI NEREKCIÓ KÉZENFOGVA, 300 MILLIÓBÓL BUDI SKANZEN, ÉLJEN A SAJTÓSZABADSÁG❗| SOMOGYI ANDRÁS |

SOMOGYI ANDRÁS VIDEÓ
Szerző: SOMOGYI ANDRÁS
2024.01.21.

Orbáni NERekció kézenfogva, 300 millióból budi skanzen, éljen a sajtószabadság❗

ITT NÉZHETŐ MEG

HAZUDTUNK A PEDAGÓGUSBÉREKRŐL! - KORMÁNYINFÓ + NO. 49. 3. HÉT

KORMÁNYINFÓ+
Szerző: KORMÁNYINFÓ+
2024.01.22.

Hírcsárda az álhírportál és Magyarország Kedvenc Műsora közös produkciója.

ITT NÉZHETŐ MEG

HEVÉR GÁBOR: HA EGY KULTÚRDÖNTŐ KÖR HATÁROZ A TÁMOGATÁSOKRÓL, A RENDSZER NEM IGAZSÁGOS

SZABAD EURÓPA
Szerző: LAMPÉ ÁGNES
2024.01.21.

...Az őrült nők ketrecének négyszázadik, ünnepi előadásán Alföldi Róbert rendező is ott volt, felment a színpadra, hogy együtt ünnepeljenek.

Igen, huncutkodott, mert két nappal előtte még azt mondta: semmiképpen nem tud eljönni. Mondtam neki, Robi, ne csináld már, ez a négyszázadik előadás, ott kell lenned. De csak azt hajtogatta, hogy értsük meg, nem tud, de sok puszit küld mindenkinek. Rosszul színészkedett, de végül bevált. Nagyon helyes, kedves gesztus volt a részéről.

Azon az estén Alföldi az RTL-nek úgy nyilatkozott: „Ez egy olyan ország, ahol a melegeket befóliázzák, betiltják, a nácikat meg nem. Ezen el kell gondolkodni. A magyar történelmet ismerve olyan sokat nem kell…”, majd úgy folytatta: „Némileg provokatívan azt tudom mondani, hogy várom, mikor szednek majd össze minket, mit kell majd viselni.”

Amikor valaki érintett egy bizonyos problémában, ahogy Robi, akkor egészen másképp reagál rá. Az őrült nőkben amúgy is mindig van aktualitás. Az, hogy Magyarországon hogyan alakul az LMBTQ-emberek helyzete; L. Simon László kirúgatása is pontosan erről szól. Abszurd, hogy egy kép mellé ki kellett volna tenni a 18 éven felülieknek szóló karikát. Miért is? Csak mert van egy törvény, amelyik kimondja, hogy mit nem szabad? Innen indulnak a nonszenszek. Robi nyilvánvalóan arra célzott, hogy mindig ilyen kisebb esetekkel kezdődik. A mondatai valószínűleg az ő fájdalmának, az ő elkeseredettségének szólnak.

A darab régóta van színen, most vált aktuálissá?

Nem, már nagyon sokszor aktuálissá vált. A tíz évvel ezelőtti helyzet is ugyanilyen volt, igaz, akkor még törvény nem volt róla. Az elfogadás Magyarországon egészen másképp működik. Vannak olyan barátaim, akik abszolút megengedők, de azt a helyzetet, hogy két azonos nemű szereti egymást, egész egyszerűen nem tudják elfogadni és megérteni. Ekkor jönnek a komoly előítéletek vagy akár vészjósló tettek is.

Az Átrium helyzete is vészjósló, hisz nem is olyan soká bezárja kapuit.

Igen, az üzemeltetők azt mondják, hogy ennek így vége.

Miközben más színházak élnek és virulnak, sőt nagy összegű támogatást kapnak.

Egészen addig, amíg egyes színházak egy kultúrdöntés, illetve egy bizonyos kultúrdöntő kör elképzelése miatt kapnak állami támogatást, mások pedig nem, addig a piac nem kiegyenlített. Ezért volt igazságos rendszer a tao, hisz az bevételalapú támogatási rendszer volt. De ebben a helyzetben a piac nem tud működni, hiszen egyes színházak még a nagyon borsos jegyárak ellenére is tele vannak, míg máshol komoly állami támogatás mellett 3500 forintba kerül egy jegy, mégsem tudják eladni valamennyit. Pedig ennyiért havonta többször is el lehet menni színházba, míg 17 ezer forintért már nem biztos. Ehhez képest amint Az őrült nőket meghirdetik az Átriumban, azonnal elkelnek a jegyek, még úgy is, hogy öt előadás van egy hónapban.

A nézők pedig összeadták a színház működésére szánt pénzt.

Igen, egyszerűen csodálatos volt, amikor a nézők 92 millió forintot adtak össze, ami pusztítóan sok pénz. De azt akkor sem lehet, hogy adakoznak, hogy aztán fizessenek a jegyért. Ezt nem szabad még egyszer megcsinálni. Miközben az adófizetők máshova is fizetnek, amiből az Átriumnak, félve mondom, járna támogatás.

Az Átriumban van műsoron az Igenis, miniszterelnök úr! című, Angliában játszódó darab is, komoly politikai, közéleti áthallásokkal. Ezeket mennyire kell elválasztani a mai magyar közélettől?

Ez egy tíz évvel ezelőtti darab, a szövege tíz éve változatlan. Tíz éve vannak benne ugyanazok a mondatok.

Milyen mondatok?

Például hogy kell egy lányt keríteni a kumrán nagykövetnek, hogy az olajvezetékről szóló megállapodást megköthessék Nagy-Britanniával. Ezen az egész kabinet és a miniszterelnök is felháborodik. Azt hozzák fel ellene, hogy neki van a legnagyobb felelőssége az ügyben, őt vádolják. Mire ő: Engem? Mégis mivel? A kabinetvezető azt válaszolja: kerítéssel. Ez a tízéves szóvicc új jelentéstartalmat kapott. És szerepel benne több mondat több magyar miniszterelnöktől is. Pedig Gyurcsány Ferenc kijelentésére már senki nem emlékszik.

Melyik kijelentésére?

Az „Egyszer csak megunják, és hazamennek” szövegre.

Én emlékszem.

De a nézők nem. A politikai emlékezet legfeljebb pár hétig tart. Olyan mondatokat említünk, amelyek faramucik vagy rosszul sikerültek, és humorra adnak okot. Egy másik jelenetben például azt mondja a kabinetfőnököm: figyeljen, miniszterelnök úr, átalakítjuk a kulturális szektor finanszírozását. Elvesszük a pénzüket, és csak akkor kapnak, ha csatlakoznak hozzánk, szóval lojálisnak kell lenniük. Még egyszer: ez tíz éve benne van a darabban.

A közönség veszi ezeket az utalásokat?

Természetesen. De a darab nem erről szól, nem korrajz. Az emberek pedig nyilván azt is belehallják, ami nincs is benne...

ITT OLVASHATÓ