MESEBESZÉD A DOLGOZÓK VÉDELME, KÖNNYEBB ELBOCSÁTANI A MAGYAR MUNKÁST, MINT A KÉTÉVES SZERZŐDÉSSEL ÉRKEZŐ KÜLFÖLDIT

NÉPSZAVA
Szerzők: BOD PÉTER, FRANK ZSÓFIA
2024.01.22.

Azt sem tudjuk, hány harmadik országbelit foglalkoztatnak Magyarországon, és ez csak a problémák egyik fele.

Nem a kulturális különbségek, és még csak nem is a magyar társadalom felkészületlensége okozza a legnagyobb gondot a harmadik országból érkező külföldi munkavállalók kapcsán idehaza, hanem legtöbbször az, hogy nálunk sok esetben 10-20 ezres közösségekbe, kisvárosokba érkeznek meg az indonéz vagy a Fülöp-szigeteki munkavállalók, ellentétben Nyugat-Európával, ahol százezres vagy milliós populációk fogadják őket – mondta el lapunknak László Zoltán, a Vasas Szakszervezet alelnöke. Aligha vitatható, hogy a jelzett arányok közötti különbség nem elhanyagolható.

A külföldi munkavállalókkal szembeni társadalmi ellenérzések nagyrészt megszűnőben vannak, ami egyfelől jó jel, másfelől, amennyiben a jelenleginél is több, döntően Ázsiából érkező munkavállaló magyarországi foglalkoztatására készül az ország, ez alapkövetelmény. Az már a gondokat jelzi, hogy nincs pontos statisztika, hány harmadik országból érkező munkavállalót foglalkoztatnak jelenleg idehaza. A Nemzetgazdasági Minisztérium tavaly év végi adata szerint 39 ezret, a KSH szerint 95 ezret.

Éppen azt nehezményezi a szakszervezeti vezető is, hogy ebben az ügyben nincsenek hiteles statisztikák, aminek egyik oka, hogy a harmadik országból érkező munkavállalókat a hazai cégek vagy saját alkalmazottként, vagy kölcsönzött munkaerőként, vagy a külföldi cég alkalmazottjaként tartják számon. A nyilvántartások különbségei ebből adódnak, és egyben lehetőséget adnak az adatokkal való bűvészkedésekre. Alapvető érdekünk volna tisztában lenni ezekkel a statisztikákkal, akár még önkormányzati szinten is – tett hozzá az elmondottakhoz László Zoltán, aminek, visszautalva a Covidra, járványhelyzetben óriási jelentősége lehet.

Erősen vitatható az a miniszterelnöki állítás, ami szerint az országnak a közeljövőben 500 ezer külföldi munkavállalóra lenne szüksége. Ez a szám csak több éves ciklusra értelmezhető, amikor az ekkora nagyságrendű munkaerő „átforog” a magyar gazdaságon.

A becslések alapján mostani viszonyok mellett egyidejűleg legfeljebb 250 ezer harmadik országbeli foglalkoztatása kivitelezhető.

Befolyásolja a helyzetet, hogy a munkaadók oldaláról nézve most lassul a magyar gazdaság. Nincs akkora munkaerőigény ma, mint fél évvel korábban, sok helyen létszámstopot léptettek életbe – tudtuk meg. Hogy e tekintetben mit hoz a holnap, nem tudni.

Érdemes volna átgondolni azt is, milyen szektorokban foglalkoztatják itthon a harmadik országból érkezőket. Ausztriában és Németországban nagy számban alkalmazzák őket a egészségügyben és a szociális szférában, közmegelégedés mellett – hívta fel egy eddig keveset említett szempontra a figyelmet László Zoltán, aki szerint a hazai idősgondozásban óriási számban volna szükség dolgos kezekre. Nyelvtanítás mellett erre kifejezetten alkalmasnak mutatkoznak a kulturált, empatikus, türelmes és udvarias indonéz és Fülöp-szigeteki munkavállalók. Világos, hogy az ilyen munkakörök nagyban különböznek a gyári szalagmunkától, de a hazai munkaerőigények is ebbe az irányba mutatnak. A külföldi munkavállalók kapcsán itthon hiányzik a stratégiai, a rendszerszintű gondolkodás. Helyette rövid távú érdekek és szűk körű alkuk alakítják a helyzetet...

ITT OLVASHATÓ