2024. október 1., kedd

HADHÁZY: AZÉRT JÁRNAK BE A PARLAMENTBE, HOGY MEGBESZÉLJÉK HOGY KELL LOPNI!

MI EZ AZ ORSZÁG?!
Szerző: MIEZAZORSZÁG
2024.09.30.



00:00
Hadházy Ákos gyors önéletrajza 
1:22 Állatkórház, lehet-e civil munkája egy képviselőnek? 
07:00 Miért lett politikus? 
12:10 Régen nem volt korrupt a Fidesz? 
19:25 Az utolsó csepp amikor kilépett a Fideszből (Trafik botrány) 
34:10 Miért nem érdekli az embereket a korrupció? Így működik a FIDESZ propaganda 
41:20 Magyar Péternek így győzni szinte lehetetlen... 
42:00 Csak így lehetne győzni... 
1:00:50 Magyar Péter ügyeit meg lehet bocsátani, de nem szabad félrenézni. 
1:16:10 Mit vár a tüntetéstől Október 5-én? (GYERTEK EL!)

EZT A KORMÁNYT MAGYARORSZÁGRÓL FOGJUK LEVÁLTANI, HA TÖRIK, HA SZAKAD – INTERJÚ MAGYAR PÉTERREL

TELEX VIDEÓ
Műsorvezető: FÁBIÁN TAMÁS
2024.09.30.



Milyen a viszony most Karácsonnyal? Megszavaznák-e főpolgármester-helyettesnek Vitézyt? Miből gondolja, hogy Vogel Evelin a Fidesz embere? Mit akar elérni a közmédia székházánál? Élő interjú a Tisza Párt elnökével.

ORBÁN BALÁZS ’56-OS MONDATAI MUTATJÁK MEG A FIDESZ EGYRE SZAPORODÓ GYENGESÉGEIT

TELEX
Szerző: MIZSUR ANDRÁS
2024.10.01.


Orbán Balázs ’56-tal kapcsolatos kijelentései azért lehetnek politikailag veszélyesek a Fideszre, mert a kegyelmi botrányhoz hasonlóan meghazudtolják azt a képet, amelyet a Fidesz és Orbán Viktor önmagáról kialakított. Novák Katalin döntése a Fidesz családbarát imázsát ásta alá, a miniszterelnök politikai igazgatójának mondatai pedig a Fidesz harcos antikommunizmusát és harcos hazaszeretetét kérdőjelezik meg. A fideszes mitológiában Orbán Viktor gyakorlatilag egyedül küldte haza a szovjet csapatokat a Nagy Imre újratemetésén mondott beszédével.

Ehhez képest a miniszterelnök politikai igazgatója arról beszélt a Mandiner videójában, hogy „pont ‘56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij elnök csinált két és fél évvel ezelőtt, mert felelőtlenség, mert látszik, hogy belevitte egy háborús védekezésbe az országát”. Orbán Viktor egyelőre annyival intézte el az ügyet, hogy a szokásos pénteki rádióinterjújában hibának nevezte Orbán Balázs mondatait, de azt is hozzátette, hogy ő is „velünk harcolna a Corvin közben”. Novák Katalin esetében nem volt ennyire elnéző.

Az Orbán Balázs-ügy a Fidesz több gyengeségére is rámutat. Egyrészt keresztbe tehet a körvonalazódó új kommunikációs stratégiának. A nyáron feltűnő volt, hogy a független sajtót addig módszeresen kerülő Orbán Viktor tőle szokatlan módon többször is szóba állt újságírókkal. Ennek egyik legjobb példája Kötcse volt, ahol a miniszterelnök negyedórán keresztül válaszolt a sajtó kérdéseire, mielőtt elmondta volna szokásos programadó beszédét a fideszes holdudvar előtt. Bármiről lehetett kérdezni Orbánt: az egészségügy és a gazdaság helyzetéről, a Fidesz megújulásáról, a Tisza Pártól és Bese Gergő atyáról is kapott kérdéseket.

Az elmúlt években maximum a fideszes sajtóban szivárogtatták ki Orbán aktuális kötcsei beszédének részleteit. Idén viszont maga Orbán osztott meg videókat az ott elhangzottakról saját Facebook-oldalán. A dunai árvíz alatt a 24.hu-nak sikerült elcsípnie egy kérdés erejéig a gátakat járó miniszterelnököt. (Persze ez nem feledteti azt a tényt, hogy Orbán évek óta nem ad rendes interjút komolyan vehető sajtóterméknek.) A miniszterelnök példáját más fideszes politikusok követték: Menczer Tamás, a Fidesz kommunikációs igazgatója és Vitályos Eszter kormányszóvivő is hosszabban nyilatkozott a kormánykritikus sajtónak egy-egy témában...


BALSZERENCSEJÁTÉK – ÍGY TESZI TÖNKRE EZREK ÉLETÉT EGY CSAKAZÉRTIS ALKOTMÁNYELLENES TÖRVÉNY

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ÉLŐ ANITA
2024.10.01.


Kínos véletlen: éppen a szerencsejáték-törvény módosításába tették a passzust, amely több ezer család balszerencséjét okozta. Elestek havi közel bruttó kétszázezer forinttól, az utóbbi időszak leggálánsabb szociális támogatásától. A parlament előbb alaptörvény-ellenes szabályt hozott a sérült hozzátartozójukat ápolókról, majd miután az Alkotmánybíróság megsemmisítette, újra megszavazták. Ugyanazt az alkotmányellenes jogszabályt. Így alakult ki az a helyzet, hogy vannak családok, amik mégsem családok, az alkotmányos jog pedig nem jog. A debreceni Tóth Viktorék történetén keresztül mondjuk el, hogyan lettek éppen a legsérülékenyebbek a vesztesei egy eredetileg korszakos jelentőségű szociális intézkedésnek.


Tóth Viktor úgy érezte, most már jóra fordul az életük. Novák Katalin akkori család- és ifjúságügyért felelős államtitkár ugyanis a köztelevízióban bejelentette, új szociális támogatást vezetnek be, amely 17 ezer családnak automatikusan jár majd. Ez a gyod, a gyermekek otthongondozási díja, amit a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos hozzátartozóikat otthon ápolók kaphatnak. A későbbi köztársasági elnök bejelentése Tóth Viktorék számára mai értéken azt jelenthette, hogy bruttó 73 ezer forint helyett közel 200 ezerrel több jár nekik havonta. Nem a mozgássérült húgát gondozó debreceni férfi volt az egyetlen, aki úgy gondolta, a 2019 januárjában bevezetett gyod új fejezetet nyit az életében.

Az Orbán-kormány a segélyeket folyamatosan átcsoportosítja az aktív, dolgozó szegények számára. Ők így kiemelkedhettek a nyomorból, aki viszont képtelen munkát vállalni, az még mélyebbre süllyedt. Viktor húgának, a fél oldalára részlegesen béna Angélának esélye sincs arra, hogy munkába álljon, a gondozását vállaló fivére is csak négy órás állást tud vállalni. A fogyatékos hozzátartozójuk ápolását végző családok évről évre csúsztak lefelé.

2000-ben még az országos átlagbér hatodát tette ki az ápolási díj átlagos összege, 2023-ban már csak kilencedét. Novák Katalin bejelentése korszakos jelentőségű volt: először emelték egy szociális ellátás összegét a minimálbér szintjére.

És nagy győzelem is az érintett családoknak, akik civilszervezeteik révén már 2006-ban összegyűjtöttek 50 ezer aláírást az ápolási díj legkisebb bér összegére emelése érdekében, de akkor az MSZP–SZDSZ-koalíció megakadályozta a népi kezdeményezést. Újabb 13 hosszú esztendő telt el, mire lépésről lépésre eljutottak odáig. 2011-ig az ápolási díj összegét még a minimálnyugdíjhoz kötötték. Azt 2008 óta egyszer sem emelték, így több segély – köztük a gyes – összege is napi ezer forint alatti összeg maradt. Ám amíg ebből 2008-ban még napi négy kilogramm kenyeret lehetett kapni, tavaly már csak egy kilóra futotta. (Miközben a szlovákiai minimálnyugdíj már tavaly is 390 euró volt, tehát 150 ezer forint körül alakult.) Az ápolási díj megállapításánál a kormány 2011-től már nagyvonalúbb volt: Tóth Viktoréknál fejenként jut egy kiló kenyérre belőle naponta, és egy kicsi még marad is belőle.

Novák Katalin bejelentése tehát azt ígérte, hogy ezután a legkisebb garantált bérrel megegyező és évente emelkedő összeget kapnak, idén bruttó 266 800 forintot, ami jövőre a Nemzetgazdasági Minisztérium tervei szerint már 298 800 forint lehet. Az érdekvédők azt viszont már nem tudták elérni, hogy a gyod-ot ne csak a szülők, hanem bármilyen hozzátartozó megkaphassa, aki vállalja sérült rokona gondozását.

Viktoréknak nem jött meg a pénz.

– Az apróbetűs rész, azzal volt a hiba – meséli a férfi, aki annak idején nem figyelt fel a részletekre. A Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal Debrecen Járási Hivatala azzal utasította el: nem a gyerekét, hanem a testvérhúgát gondozza. Viktor nem sokat konyít a joghoz, de azt pontosan érezte, hogy igazságtalanság érte őket...

VERSENYKÉPESSÉG: A KKV-K CÉLJAI HELYETT AZ ÁLLAMI FELADATOK ELLÁTÁSÁRA MEHETNEK AZ EU-S FORRÁSOK

24.HU
Szerző: K. KISS GERGELY
2024.10.01.


A magyar vállalkozások túlnyomórészt a GINOP Plusz programon keresztül részesülhetnek a hazánk számára elérhető EU-pénzekből. A legújabban a versenyképességet és a kkv-fejlesztést zászlóra tűző kormányzat azonban nemrég arról rendelkezett, hogy a GINOP Plusz még nyitva álló forrásainak nagy részét olyan feladatokra költi el, amelyeket az államnak kellene ellátnia.


Az Unió soros elnökeként a magyar kormány a versenyképességet tűzte ki legfontosabb napirendi pontnak. Orbán Viktor kormányfő rendszerint az európai versenyképesség súlyos kihívásaira figyelmezteti az EU-s döntéshozókat.

Az Európai Unió versenyképessége olyan ütemben romlik, amit a magyar gazdaság nem bír ki – értékelt a napokban a miniszterelnök, aki egy cselekvési tervet is felvázolt.

A kabinet hazai pályán a kis- és középvállalkozói (kkv-) szektor (a foglalkoztatottak kétharmada itt dolgozik) erősítését jelölte meg kiemelt célnak a versenyképesség visszaszerzése érdekében. Orbán Viktor Kötcsén mondott beszédében beharangozta, hogy a kormányzat egy kkv-kat bevonó program elindításán dolgozik. Nem sokkal később, szeptember 15-én megalakult az önálló kkv-államtitkárság a Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM). Nagy Márton miniszter a kkv-program sarokköveiről is beszélt, kiemelve, hogy a kkv-kra vonatkozóan is fel kell építeni olyan célzott beruházástámogató rendszert, mint a nagyberuházásokat támogató Egyedi Kormánydöntés (EKD).

A kormány kkv-akcióterve az egyik oldalról hazai forrásból támogatott hitel- és tőkeprogramokra épülne, amelyekkel a kkv-k beruházásait, versenyképességét és exportját élénkítenék. Másfelől az uniós vállalkozásfejlesztési programok forrásaira is számítanak a tervben...

KÉRI LÁSZLÓ ÉS PETSCHNIG MÁRIA ZITA "MAGYARORSZÁG KERESZTÚT ELŐTT" 1/2

KÖZÜGYEKRŐL ÉRTHETŐEM - KözÉrt
Előadó: PETSCHNIG MÁRI AZITA
2024.09.27.



A magyar gazdaság strukturális problémái A külső és belső egyensúlyi mutatók és a növekedés. 2023-ban összeomlott a belső kereslet, 2024-ben sem indultak el a beruházások (Lázár János és az állami beruházások tömeges leállítása) és a beruházásokhoz szükséges import igény visszaesése.

2023-ban 52-szer módosították a költségvetést, így valamit még legalább terveztek és bemutattak. Idén már ezzel sem foglalkoznak. A gazdaság szereplői már csak a Magyar Közlönyön keresztül értesülnek a kormány gazdasági döntéseiről.

Nem azért van a nagy export többlet, amivel Nagy Márton a magyar gazdaság erejét próbálja alátámasztani, mert "megtaláltosodtak a hazai multik" és óriásit nőtt volna a kivitel, hanem pont ellenkezőleg: az elmaradt (részben állami) beruházások nagy import igénye kiesett. Sajnos az import csökkenése okozza az export többletet.

Hogy állunk a költségvetési hiánnyal? Mi történt 2019 óta a maastrichti kiritériumokhoz képest, ami a bruttói hazai termék 3%-ig engedi a hiányt? Nálunk az uniós átlaghoz képest jóval nagyobb mértékben szaladt meg a Covid időszak alatt a deficit. A költségvetés a teljes szétesés határán van. A Varga féle feszes költségvetési politika 2023-ra 3,5% hiányt tervezett, mely közelít a maastrichti kritériumokhoz, de a valóságban a költségvetési hiány 2023-ban 6,7% lett, mely nemhogy csökkent volna 2022-höz képest hanem tovább nőtt! Nagy Márton szerint 2024-re mégnagyobb 7-8%-os hiány kellene, hogy a költségvetés járuljon hozzá a gazdaság növekedéséhez, miközben Varga Mihály szigorúan ragaszkodik az elfogadott 2024-es 2,9%-os hiánycélhoz. Áprilisban már bejelentette Varga, hogy 4,5% lesz idén a hiány és tovább halasztja a deficit csökkentési terveket. A fő probléma ezzel az, hogy hozzáadódik az adósságállományhoz, ezt is finanszírozni kell, és ez is gerjeszti az inflációt.

Az utobbi öt év alatt 31 ezermilliárd forintról 60 ezermilliárdra nőtt az államadósság! Ennek a kamatköltségei a bruttó hazai termékhez képest a legmagasabbak az EU-ban!

A növekedés és az egyensúly szempontjából rendkívül rossz helyzetben vagyunk: a gazdasági növekedést csak a fogyasztás húzza, ugyanakkor a gazdaság eladósodik. Ez volt a késő Kádárkorszak modellje is: államadósságból finanszírozott fogyasztás növekedés.

Ha ennyire rossz a gazdasági helyzet, akkor beszélhetünk államcsőd közeli állapotról? Államcsőd akkor van, ha devizában nem tudjuk törleszteni a hiteleinket. Mivel elsősorban forintban vagyunk eladósodva, ezért arról szó sincsen, hogy fizetésképtelenné válna az ország.

2017-től kezdve folyamatosan dobogós helyen vagyunk a legmagasabb inflációval küzdő országok rangsorában a 2004 után csatlakozott európai országok között. 2023-ban abszolút rekorderek voltunk. 2024-ben egyelőre nem vagyunk dobogós helyen. Orbán a 2022-es választások elvesztésétől annyira rettegett, hogy kb. 2000 milliárd forintot szórt ki (szja kedvezmények, 13 havi nyugdíj stb.) ez jelentős lyukat ütött a költségvetésen, melyet különadókkal, extra profit adókkal és a beruházások leállításával próbáltak befoltozni. Inflációt váltott ki a pénzszórás és inflációt váltott ki az adóemelés is, sőt még az árstop és a kamatstop is. Szó sincs arról, hogy csupán a szankciók okozták volna a környező országokhoz képest jóval magasabb inflációt. A Még a Lettek és Litvánok is 20% fölötti inflációról két év alatt lejöttek egy százalék alattira!

Eddig a növekedés annak volt köszönhető hogy érkeztek az uniós források, nőtt a foglalkoztatottság, a munkaerő többlet hozta növekedést. A termelékenységben a magyar gazdaság rettenetesen le van maradva. Európában csak Bulgária termelékenysége rosszabb mint a miénk. A felzárkózáshoz alapvetően ezen kellene változtatni. Az egészségügyi rendszer és az oktatási rendszer leépülése és a külföldre költözés közvetlenül okozza az alacsony termelékenységet. Munkaadói oldalról pedig a NER tőkéből hiányzik a piacgazdasági hajtóerő, mert az állami megrendelések tartják el őket. A NER-en kívüli tőkét pedig félelemben tartják azzal, hogy ha túl eredményes, akkor a NER szemet vet rá.

Mi várható a következő években? Ha jövőre úgy látja Orbán, hogy vesztésre áll semmi nem lesz drága. Egyetlenegy politikai szempont lesz a hatalmának a megtartása.

Az akkumulátor ipar jelenleg teljes kudarc de valószínűleg hosszú távon sem térül meg a nagyságrendileg 1500 milliárd forintnyi állami támogatás.

Idézetek a 2010-ben kiadott nemzeti együttműködés programjából, mely az utolsó kormányprogramnak tekinthető:

"megteremti a közjó primátusát a magánérdekel szemben." 
"A biztonság primátusát a kiszámíthatatlansággal és a kormányzati káosszal szemben." 
"A gazdasági felemelkedés primátusát az eladósododással és kiszolgáltatottsággal szemben."
"Olyan kiegyensúlyozott, erős államra van szükség, mely mindennek előtt a közérdeket, nemzetünk érdekét szolgálja, nem egy kiváltságos szűk elit üzleti érdekeit."
"Az államnak pártatlannak kell lennie, nem ügyeskedhet, nem változtathatja kénye-kedve szerint a szabályokat."

KÉRI LÁSZLÓ ÉS PETSCHNIG MÁRIA ZITA "MAGYARORSZÁG KERESZTÚT ELŐTT" 2/2

KÖZÜGYEKRŐL ÉRTHETŐEM - KözÉrt
Előadó: KÉRI LÁSZLÓ
2024.09.27.



Kormányváltásra vagy rendszerváltásra van szükség? A 89-es rendszer váltás feltételeinek összehasonlítása a mai feltételekkel.

Mi vár a tisza pártra az országgyűlési választásig?

Az elszegényedő társadalmi rétegek felzárkózásának kilátástalansága mellett létrejött egy 55-60ezer családból álló elit, akik privát banki szolgáltatásokkal és magántőke alapokkal még a válság éveiben is meg tudták duplázni a százmillió forint feletti vagyonukat.

A tisza párt 21 pontját ki kell bontani rendesen, nem mindenhez Magyar Péternek kell értenie, hanem meg kellene találni a 21 ponthoz a 21 autentikus szóvivőt. A fidesznek nincsen programja, nincsenek autentikus szakértelmiségi szóvivői. Ha ezt a 21 pontot rendesen kifejtik, akkor abszolút benne van egy leendő kormányprogram négyötöde. Ami hiányzik még belőle az a korrupció visszaszorítása. A TISZA szigeteknek meg kellene határozniuk, hogy a 21 pontból melyek azok, amelyek leginkább érintik őket.

Orbán viktor szerint nekünk nem szabad a nyugati blokkhoz tartozni, mégis az összes politikus gyermeke nem Tadzsik meg Üzbég egyetemekre jár, hanem nyugati egyetemeken tanul. Folyik már a harmadik világháború, csak mi nem vesszük észre, mert ez informatikai háború, mely a cybertérben drónokkal és műholdakkal zajlik.

A kormány képtelen hazugságokkal próbálja leplezni, hogy vastagon benne vagyunk abban a nemzetközi konfliktusban, melynek során több ezer személyhívó robbant fel Hezbollah kézben, mert mi semlegesek vagyunk és távol tartjuk magunkat mindenféle konfliktustól.

A migrációs válság demográfiai szempontokból vizsgálva. Indonézia Pakisztán és Nigéria lakossága külön-külön is 10 éven belül meghaladja egész Európáét! Európa 26 országa közül csak abban a három országban nő a lakosság, ahol jelentős bevándorlás tapasztalható. A mediterránum déli országai Marokkótól Jordániáig a következő 20-30 évben 100-120 milliós népesség növekedést fog produkálni, nagyjából ugyanekkora népesség fogyásra számíthat Európa az elöregedés miatt ugyanebben az időszakban. A következő 20 évben ezért jelentős népesség mozgás, kiegyenlítődés várható. Ezért a jövő egyik legnagyobb kihívása a migráció, csak jó válaszokat még nem talált rá senki sem.

Az éghajlatváltozás globális problémája.

Az energiaforrások átalakulása. Már Magyarországon is előfordult, hogy nyári napokon a napelemek energiatermelése meghaladja a paksi atomerőmű energiatermelését! A geotermikus energia hőszivattyús hasznosításának lehetőségei Magyarországon az orosz energiakitettség csökkentése érdekében. Az energia tárolókapacitás növelésének fontossága.

A kormány kritikájakor igazi aduász lehet, ha az elmúlt 15 évet tesszük mérlegre, mert ezt mindenki még elevenen érzi. Gondoljunk csak bele Orbánék az elmúlt nyolc évezéssel pont ugyanezt csinálták sok-sok éven át sikeresen.

Az ellenzéki vezetésű városoknak meg kellett volna teremteniük a szabad városok szövetségét, mert ebben a 25 városban lakik Magyarország 43%-a, így nincs közöttük koordináció, pedig a TISZA természetes szövetségesei lehetnének, mert ugyanabba a politikai satuba vannak beszorítva. A médiakoordinátoroknak fontos szerepe kellene legyen a TISZA szigetekben.

Igaz, hogy a sajtó 90% kormánypropaganda, de a maradék 10% nem az. Veszed a fáradtságot, hogy azokból tájékozódj?

"Becsüld meg magad, mert más úgysem becsül meg!"

BOD: A KORMÁNY MINDIG TALÁL OKOT, HOGY BELENYÚLJON A SZERZŐDÉSEKBE

KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2024.09.30.


A megemelt tranzakciós illetéket előbb-utóbb a fogyasztókra terhelik a bankok, nincs ebben meglepő Bod Péter Ákos szerint. A volt jegybankelnök inkább azt tartja furcsának, hogy a kormány belenyúlt a lakossági számlaszerződésekbe, megtiltva a bankoknak, hogy az év végéig emeljék díjaikat, ami egy magánjogi szerződés, amihez általában csak vészhelyzet esetén nyúl hozzá a kormány.


A kormány 350 milliárd forint tranzakciós illetéket akar beszedni 2024-ben. Ahogy arról korábban a Klubrádió is beszámolt, ennek mintegy előzményeként júliusban már infláció mértékét is meghaladta a tranzakciós illeték szintjének emelkedése. Augusztusban pedig sorra jelentették be a bankok, hogy ezt a költséget ügyfeleikre hárítják át.

„Ezek az illetékek pluszterhek, amelyeket végül mindig a fogyasztó visel el” – mondta a Reggeli gyors hétfői adásában Bod Péter Ákos közgazdász. A volt jegybankelnök szerint adóbevételnek is nevezhetnénk, ha nem illeték lenne a neve. Részben idő, részben verseny, részben az adott cég politikájának kérdése, hogy mikor épül be a bankok áraikba. „Ezeket nem lehet tartósan lenyelni” – foglalta össze.

Bod felhívta a figyelmet arra is, hogy a kormány részéről ez egy ugyanolyan forrásbegyűjtés, mintha megemelték volna a személyi jövedelemadót, mert az jobban észlelhető és be is kell jelenteni. „Általában a gyenge parlamenti erejű kormányok szoktak ilyesmit csinálni. Nem direkt vetnek ki adót, hanem kerülőúton, hátha nem veszik észre az adófizetők.”

Ami azonban érdekesebb, hogy bár érthető lenne a bankok reakciója, de kormány megtiltotta a bankoknak, hogy hozzányúljanak az év végéig érvényes lakossági számlaszerződésekhez. Ez azt jelenti, hogy kormány belenyúlt egy magánjogi szerződésbe. Ilyenre indokolt eseten kívül, például háború esetén nem nagyon van szükség. „Nálunk mindig találnak okot rá, de azt, hogy pénz kell a kormányzatnak, nem tartom vészhelyzetnek” – ironizált Bod.

Hozzátette, a lépéstől az infláció további 0,2-0,3 százalékos emelkedésére számít 2025-ben a Magyar Nemzeti Bank.

FELCSUTI BALÁZS: TRUMP MÁR NAGYON BELEÉLTE MAGÁT, HOGY MEGVERI BIDENT

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2024.09.30.



Pattanásig feszült a helyzet az Egyesült Államokban az elmúlt két hónapban – mondta a KlikkTV Mélyvíz című műsorában Felcsuti Balázs, Bostonban élő közgazdász. Mint mondta, Kamala Harris úgy vitte végbe a váltást, hogy a demokraták egységesen beálltak mögé, nem beszélt ki senki, feljebb tette a lécet, de töbre van szükség, mint ami most előállt, hogy ledolgozta Biden 7-8 százalékát és egyenlőre mérik Donald Trumppal.

Mint mondta, Harris a televíziós vitában az elvárások felett teljesített, ezzel a másik oldal megzavarodott. Trump már nagyon beleélte magát, hogy Biden ellen fog nyerni, Biden pedig olyan, mintha kicsit jobban teljesítene, mintha leesett volna a válláról a teher – fogalmazott.

Az amerikaiakat nagyon erősen foglalkoztatja a gazdasági helyzet, az infláció, a megélhetési körülmények, a bevándorlás a déli határon és az abortusz kérdése – mutatott rá a közgazdász, aki szerint, ha Trump nem olyanokkal foglalkozna, hogy ki eszik macskát, hanem tényleg a gazdasági helyzettel, akkor sokkal jobban állna, mert sok ember számára nem érezhető a gazdasági növekedés.

RENDASZERHASZNÁLAT

HÍRKLIKK
Szerző: KÉRI LÁSZLÓ
2024.10.01.


Sokban van már nekünk ez a rendszer. Egyre többet kell fizetnünk érte, miközben a rendszer mind nyilvánvalóbb működési zavaraival hovatovább a mindennapi életfeltételeinket teszi hónapról-hónapra nehezebbé. Hol az oktatás, hol a közlekedés működési akadozásaitól kell szenvednünk, s akkor az egészségügyet már nem is merjük említeni.


Hónap végén viszont mindig megjön a számla: ennyit és ennyit fogyasztottunk, cserébe pedig ennyit és ennyit kell fizetnünk. Fizetünk is becsülettel, amíg tudunk… Időnként azért az ember elidőzik a számlánál, elkezdi böngészni a részletes tételeket és a meglepetéstől elakad a lélegzete. Ugyanis a legnagyobb tétel nem is az aktuális, adott hónapban mért fogyasztás, hanem a RENDSZERHASZNÁLATI DÍJ.

Elhasznált rendszer

Hogy is van ez? Miért is kell még külön is fizetnünk a rendszer használatáért? Hiszen beszedik az adóinkat, példátlan mértékben megadóztatják a mindennapi fogyasztásainkat, az élelmiszervásárlásainkat, a tankolásainkon is elsősorban a költségvetés gazdagszik, és a legalapvetőbb közigazgatási szolgáltatások árai is megállíthatatlanul emelkednek, nem beszélve a láthatatlanul reánk rótt terhekről. (A tranzakciós illetékektől, a jogosítvány-árakig, a büntetési tételek megemelkedéséig, se szeri, se száma a rejtett inflációs trükköknek.) Sokba van ez a Rendszer nekünk, és úgy tűnik, mintha nem is magunkat, hanem csak egy vékonyka réteget finanszíroznánk, egy olyan kislétszámú csoportot, amelynek a vagyona, jóléte még a Covid és az infláció éveiben is rendületlenül, példátlan mértékben gyarapodott és gyarapszik – minden pillanatban.

Miért nem a Rendszer fizet nekünk azért, mert egyáltalán még elviseljük? Igaz, a legeslegutolsó kormányfői ígéretekből mintha azt lehetne kihámozni, hogy jövőre megint pénzesőt várhatunk, ami már azért is érthető, mert választások előtti év lesz. Jó lenne viszont azt is az emlékezetünkbe idézni, hogy a legutóbbi (2021-22-es) kegyosztással is inkább jártunk hosszabb távon pórul, semmint szerencsésen. Utána az árfolyamromlással, valamint a két éven át szorongató inflációval együttesen kamatostól vették vissza tőlünk a 21-22-es, féléves adakozás jótéteményeit. Most, a szeptemberi Nagy Terv meghirdetése nyomán joggal lehet deja vu-érzésünk, ezt a trükköt nem is oly régen egyszer már láthattuk, az élesebb emlékezetűek pedig azt is tudhatják, hogy történelmileg hasonló „megoldásokból” kivétel nélkül rosszul jött ki Magyarország népe.

Egyszóval, nagyon elhasználtnak tűnik ez a Rendszer és mind többen érzik megengedhetetlen túlzásnak a jelenlegi rendszerhasználati díjat. A fogyasztásunk számottevően nem nő, a rendszerhasználati díjak viszont szünet nélkül emelkednek...

A LEGŐSZINTÉBB FIDESZES: ORBÁN BALÁZS; EVELIN KITÁLALT MAGYAR PÉTERRŐL

POTTYONDY EDINA VIDEÓPODCAST
Szerző: POTTYONDY EDINA
2024.10.01.



A legőszintébb fideszes: Orbán Balázs; Evelin kitálalt Magyar Péterről.

NE TŰNJ OKOSNAK

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2024.10.01.


Szerencse, hogy megint összegyűltek a Parlementben a honatyák-, és anyák, illetve a hazátlan bitangok, vö.: ellenzék, azaz homelessek. Mivelhogy ősz van. És bár a nyárra egyáltalán nem panaszkodhatunk, hogy uborkaszezon lett volna, mostantól minden bizonnyal nagyobb koncentráltsággal kapjuk a képünkbe a showt. Van egyrészt a falak között a Fidesz (per KDNP), akik, illetve amelyek másfél évtizede azt csinálnak, amit csak akarnak, illetve egy olyan ellenzék, amelynek már eddig sem kellett volna bejárnia, hogy legitimizálja a maffiát.

Mára viszont egy olyan ellenzék csinál úgy, mintha a létezésnek egyáltalán volna valami értelme, amelynek tagjai jelen állás szerint be sem jutnának az országgyűlésbe. Így innen nézve delikát ez az egész. Viszont azt nem tagadhatjuk, hogy mindig tudunk valami újat tanulni, vagy régi dolgokat látunk olyan új köntösben megjelenni, amitől leesik az állunk. Feltéve, ha van még valami, amin el tudunk csodálkozni, de ez a készség és képesség már egyre kevesebbünkben van meg, így többnyire mélán nézzük, mit dobott nekünk a gép.

Hát ezt. Ritka dolog és alkalom, ha doktorminiszer urunk megjelenik az ódon és avas szagú falak között, ha ott adja elő azt, amit előtte számtalan alakban mindenféle leuralt médiában. Most sem volt ez másként, s mivel a jelenlegi agymacskája a gazdasági semlegesség, amiről már születése pillanatában állapították meg a hozzá értők: olyan nem létezik, ő azonban annyira rá van pörögve momentán erre, hogy képtelen abbahagyni. Tehát tegnap is erről értekezett azzal a teherrel, senki nem röhögött e képébe, hogy hagyja abba a mókálódást.

Nincsen ehhez már sem kedve, sem ereje senkinek, a magyar országgyűlés az idők során lassan belesüppedt a totális hülyeségbe, ám innentől egyszerűsítünk a dolgon. Azaz, nem mondjuk el újólag Orbán totális sületlenségeit, hanem segítségül hívunk egy lapot, amely semlegesen akar tudósítani arról, amiről ily módon nem lehet, mégis sikerült egyetlen mondatban összefoglalnia egyetlenünk eszement agyamenését, amit amúgy ott a falak között rezignáltan hallgattak azok, akik éppen már be sem kerülnének oda.

„A miniszterelnök parlamenti beszéde a tényeket illetően érintőleges kapcsolatban volt a valósággal, helyzetértékelése már párhuzamos univerzumban mozgott, a jövőre vonatkozó tervei pedig lázálomba illők.” – Így a tudósítás kezdete, ami után a többit már el sem kell olvasni, hiszen előttünk áll ekképp is a téboly maga. De bármilyen meglepő is, a kulcsot a fölfejtéshez Kövér pedellus adta meg egy, épp az üléssel párhuzamosan megjelenő interjújában. Kövér minden szava maga a kinyilatkoztatás, ez is az volt.

Mindnyájunk kedvenc házmestere szerint: „aki államtitkári pozíciót tölt be, az ne kezdjen el értelmiségi módon viselkedni, és okoskodni, mert hibát követ el”. Ezt az intést amúgy Orbán Balázs kapta a meglehetősen élénk ordítást kiváltó ideája miatt, miszerint az oroszoknak nem szabad ellenállni, hanem szépszerével megadni magunkat nekik, viszont ezzel az a baj, hogy nem értelmiségi attitűdöt, sokkal inkább a hazaárulásét látjuk benne. Hiába magyarázkodik tehát Kövér, a baj megtörtént, viszont ez az idea, amit előadott, azért nekünk is új...

SINKÓ ESZTER: KÖNNYEN LEHET SOK PÉNZT ROSSZUL ELKÖLTENI AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN

SZABAD EURÓPA
Műsorvezető: LAMPÉ ÁGNES
2024.09.29.



Az egészségügyi közgazdász szerint nagyon negatív a magyarok véleménye az egészségügyi ellátó rendszerről, teljesítőképességről, hozzáférhetőségéről, és arról, hogy a polgárok mennyire minőségi ellátást kapnak. Sokszor ugyanis már az is gondot jelent, hogy a beteg bejusson a háziorvoshoz. Lehetetlen feladat egy kézből irányítani az egészségügyet, véli Sinkó Eszter. A szolgáltatás reakcióképessége nagyon leromlott az elmúlt időszakban, mióta az ellátórendszerek döntő többsége állami kézbe került. A kormányok az elmúlt 34 évben mindig is szerettek különböző népegészségügyi programokat letenni az asztalra. Kérdés, a kabinet most mennyi humánerőforrást hajlandó átcsoportosítani, és mennyi pénzt tesz hozzá. A várólisták ügye továbbra sem megoldott, a János Kórház például már csak 2026 őszére ad időpontokat. Hiába a prevenció, ha mégis baj van, a betegek akár a sebészeti ellátáshoz sem jutnak hozzá. Az ellenzéki önkormányzatok is a szakma szabályai szerint működtetik a szakrendelőket, az orvosok nem politikai szempontok alapján kezeik a betegeket. Az idei nyár kiverte a biztosítékot a légkondicionáló berendezések ügyében, az állampolgárok türelmetlenebbek, sokkal dühösebbek, nehezebben fogadják el a rossz kórházi körülményeket. Magyar Péter tevékenysége pedig katalizálta ezeket az indulatokat, ezért a kormány kénytelen felvenni a kesztyűt. Közben mindenhonnan próbál pénzeket összesöpörni, ami az egészégügyi szereplőket is érintheti. A kormány még a Kelet-Európai régióhoz képest is GDP arányosan 700 milliárddal költ kevesebbet az egészségügyre, emlékeztet a szakember.

01:43 Magyarok negatívan ítéli meg az egészségügyi ellátást 
07:01 Egy újabb népegészségügyi stratégia? 
16:10 Lesz klíma a kórtermekben és milyen az új ügyeleti rendszer? 
24:03 Miért kap kevesebb pénzt az egészségügy? 
31:01 Pénzelvonások következményei

A KÜLÖNBSÉG UKRAJNA ÉS MAGYARORSZÁG KÖZÖTT - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: HERCZEG MÁRK
2024.10.01.


Parlamenti botrányok, Orbán Balázs múlni nem akaró hibája, Magyar Péter zsarolása, Izrael durvulása, és humoros répafaragványok a 444 reggeli hírlevelében.

Ismét itt a 444 napindító hírlevele (és nem az egyetlen), benne az elmúlt nap fontosabb anyagaival.





2024. szeptember 30., hétfő

MAGYAR INFÓ 10. RÉSZ

MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2024.09.29.



Magyar Infó 10. rész

AMERIKAI NÉPSZAVA: GYURCSÁNY HAZAÁRULÓNAK NEVEZTE ORBÁNT, AKI ELADTA AZ OROSZOKNAK AZ ORSZÁGOT

AMERIKAI NÉPSZAVA
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2024.09.30.



Nagy beszéd lett volna Gyurcsány Ferenc felszólalása a parlamentben, ha Kövér László belé nem fojtja a szót. A DK elnöke azt idézte fel, hogyan lett a leginkább oroszellenes politikus, Orbán Viktor, Szentpéterváron 15 perc alatt a legoroszbarátabb politikus. Magyarul: áruló.

Történelmi beszéd lehetett volna, maga az esemény így is történelmi szituáció. Gyurcsány akkor tenné helyesen, ha ezt a felszólalását, történelmi beszédét, amit nem mondhatott el, befejezné, megírná, és nyilvánosságra hozná. A hazaárulást hazaárulásnak nevezve.

Gyurcsány emlékeztetett: 2009 novemberében Orbán 15 percre négyszemközt találkozott Putyinnal, és azt követően oroszpárti politikusként ment haza. Gyurcsány Ferenc szerint ez azt bizonyítja, hogy Putyin valamivel markában tartja Orbánt.

A jelenleg még mindig a legnagyobb parlamenti ellenzéki párt vezetője ezután sorolni kezdte, hogy Orbán eladta magát, eladta saját becsületét, a hazája becsületét, a hazája függetlenségét és önállóságát. Míg eljutott a hazaárulásig, noha csak „árulásnak” nevezte.

„Magyarországnak áruló kormánya és áruló miniszterelnöke van” – mondta Gyurcsány Ferenc, amikor közbeszólt Kövér László házelnök, aki kimondta a beszéd jelentését, mikor azt állította: Gyurcsánynak nincs joga „lehazaárulózni” a kormányt és miniszterelnököt.

Mert Gyurcsány Ferenc ezt tette, hazaárulónak nevezte Orbánt, aki Oroszországnak adta el az országot és az ország függetlenségét. Ez a kijelentés a magyar parlamentben hangzott el, amelynek történelmi súlya és jelentősége van.

Orbán valóban hazaáruló. A Gyurcsány-beszéd annak kapcsán mondta ki ezt, hogy Orbán politikai igazgatója, Orbán Balázs odáig ment, hogy ha az oroszok megtámadnák Magyarországot, akkor nem lenne szabad ellenállni. Majdnem behívta az oroszokat.

Kövér László kocsmai színvonalú beszólása, az ellenzék vezetőjének megtámadása, egy demokratikus parlamentben világbotrány lenne. 2010 előtt, még inkább a kilencvenes években, amikor még demokrácia volt Magyarországon, Budapesten is az lett volna.

Kövér minősíthetetlen stílusban vonta meg a szót Gyurcsánytól, úgy beszélt vele, ahogy a kutyájával sem beszél az ember. Ez mindent elmondott arról, hogy a magyar parlament minden, csak nem parlament. Magyarországon a demokrácia látszata sem létezik.

A parlamenti ellenzék vezetőjének joga van hazaárulónak („árulónak”) nevezni azt, aki az orosz érdekeket szolgálja ki, Magyarországot az orosz érdekeknek szolgáltatja ki, az orosz propagandát terjeszti, és szembefordítja az országot a szövetségeseivel az oroszok miatt.

Amit Orbán „békepolitika” címén előad, az közönséges hazaárulás. A Büntetőtörvénykönyv által megfogalmazott hazaárulás büntetőjogi tényállása. Ennek kimondása forradalmi tett, hazafias kötelesség, amit a „független” sajtónak kürtölnie és ünnepelni kellett volna.

Ha Magyar Péter tette volna ugyanezt, s vonult volna ki a szólásszabadság megsértése miatt a parlamentből, akkor a magát függetlennek és ellenzékinek nevező sajtó óriási címekben számolt volna be róla, de a demokratikus ellenzéket 14 éve földbe tapossa.

Miközben Magyar semmi kifogást nem talált Orbán Balázs szövegében az oroszokkal kapcsolatban, kizárólag az 1956-os tanulságról szóló részbe kapaszkodott bele. Mert az oroszokról Magyarnak ugyanaz a véleménye, mint a Fidesznek. Magyar is oroszpárti.

Mindebből azt a következtetést lehet levonni, hogy a demokratikus ellenzék bármit tehet, azt csak lesajnálás, cinizmus, érdektelenség és agyonhallgatás kíséri, míg ugyanezek a volt Indexből kivált újságírók elvtelenül támogatnak mindent, ami a fiatal Orbánra hasonlít.

A feneketlen Gyurcsány-gyűlölet mindent elborít, s emiatt képesek új fasiszta diktátort is támogatni. Képesek bárkivel összefogni, Gyurcsányhoz képest valóban az ördöggel is cimborálni, minden emberi normát feladni, újabb diktatúrát létrehozni, a gyűlölet miatt.

A Gyurcsány-gyűlölet elpusztítja a baloldalt, a liberalizmust és a pluralizmust is, mert a baloldalt, a liberalizmust és a pluralizmust a Gyurcsány-gyűlölők nem védik, nem hoztak létre semmit, ami ezt védené, ezért Gyurcsánnyal együtt ezeket is elpusztítják...

MEGHALT GERŐCS LÁSZLÓ MATEMATIKATANÁR, AKI EGY EGÉSZ ORSZÁGNAK SEGÍTETT LEÉRETTSÉGIZNI

QUBIT
Szerző: KUBIT.HU
2024.09.30.


Hétfő délután, életének 73. évében elhunyt Gerőcs László, az ország egyik legismertebb matematikatanára. Gerőcs László 1952-ben született Budapesten. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem matematika-fizika szakán végzett 1975-ben, pályáját a pilisvörösvári gimnáziumban kezdte, majd 1977-1982-ig a Kilián György (ma Németh László) Gimnáziumban tanított. 1981-ben szerzett doktori címet, majd 1983-tól nyugdíjba vonulásáig, 2016-ig az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumában (korábban Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium) tanított, ahol a matematikaoktatás mellett osztályfőnök is volt
.

A Magyar Televízió Repeta című oktatási műsorának egyik kitalálója és megalapítója, a hétköznaponként élő adásokkal jelentkező program 1995 és 2000 között létezett. Célja az egyes érettségi tantárgyak tételeinek feldolgozása volt, így egyfajta távoktatással nyújtani segítséget az érettségiző és felvételiző diákoknak.

A 444.hu vele készített interjújában így beszélt a Repeta elindításáról:

„A kilencvenes években nagyot változott a világ. Egyre nagyobb lett a különbség a családok lehetőségei között: ki engedheti meg magának, hogy különórákra járassa a gyerekét, ki nem. Egy sima, egyszerű jeles matematikaérettségi kevés volt az egyetemi felvételihez, kellett a külső segítség. Arra gondoltam, hogy sokat segíthetne a tévé. Akkor még egyetlen televízió volt, írtam a művelődési osztály vezetőjének, aki fölkapta ezt az ötletet, behívott, beszélgettünk szerkesztőkkel, rendezőkkel, és akkor azt mondták, hogy próbáljuk ki egy évre. Aztán annyira sikeres lett, hogy öt évig ment."

Gerőcs László a matematikaadások kidolgozója és szereplője is volt – ezzel egy ország ismerhette meg élményszámba menő óráit. Online tanítási, illetve érettségifelkészítő projektje is volt Korrepeta néven, amelyet a covidjárvány idején indított el.

Gerőcs László több tankönyvet és feladatgyűjteményt jelentetett meg, nevéhez számos tudományos publikáció is fűződik idehaza és külföldön. 2000-ben a Magyar Tudományos Akadémia Tudós Tanár díjjal jutalmazta, 2004-ben Ericsson-díjat kapott, 2011-ben A Nemzeti Tankönyvkiadó Érdemes tankönyvírói díjjal ismerte el munkásságát.


ORBÁN BALÁZS ELLOPTA A SHOW-T ROGÁN EVELINTŐL | IRÁNY A SEREG?

L1
Szerző: Vidékhy Pesti | Nemzethy Lipsi
2024.09.30.



Orbán Balázs szerint pont '56 miatt kell hagyni mindent az oroszoknak. Vagy szerinted inkább ki foglalja el az országot? A sereg jó buli?

2024. szeptember 29., vasárnap

UNGVÁRY RUDOLF: ORBÁNNAK TÖKÉLETESEN MEGFELEL, HA BIZTOSAN HELYTARTÓ MARAD

KLUBRÁDIÓ / MEGBESZÉLJÜK...
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2024.09.26.


Orbán Balázs '56-tal kapcsolatos mondatairól kérdeztük Ungváry Rudolf írót, aki részt vett a forradalomban. Közölte: ez a rettenetes szöveg kimondja, hogy kikerültünk az euroatlanti demokráciák világából. Szerinte Orbán Viktor biztos nem fog ellenállni annak, hogy újra orosz csatlós legyen az ország: "mindig is kiváló utolsó csatlósok voltunk, Orbán ennek prototipikus képviselője".


A miniszterelnök politikai igazgatója szerdán egy mandineres beszélgetésben azt mondta, hogy „pont 56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij elnök csinált 2,5 évvel ezelőtt, mert felelőtlenség, mert látszik, hogy belevitte egy háborús védekezésbe az országát, ennyi ember halt meg, ennyi területet vesztett, mondom még egyszer, az ő joguk, szuverén döntésük, megtehették, de ha minket megkérdeztek volna, akkor mi nem tanácsoltuk volna, azért, mert 56-ban az lett, ami lett.”

Ungváry Rudolf író, aki ’56-ban részt vett a forradalomban, műsorvezetőnknek arra a kérdésére, hogy van-e erre épeszű magyarázat, úgy fogalmazott: „én ettől, ezeknek nem megyek a falhoz”. Jó, ha tudjuk, hogy lesz még ennél is lejjebb – tette hozzá. Úgy fogalmazott: ’56-ra azért volt szüksége a nemzetnek, hogy legyen vállalható múlt, a levert forradalom emléke szentesítette, hogy 1989-ben egy időre visszatalálhattunk az euroatlanti demokráciák világába. És maga az alaptörvény is szentesítette ezt – fűzte hozzá.

Kijelentette: ez a rettenetes nyilatkozat kimondja, hogy kikerültünk ebből a világból. Ez a szöveg szükségszerűen következik a „mérgező vezér és fasisztoid rendszere” természetéből. Ugyanis ennek a rendszernek mindenképpen kell, hogy idővel „a szovjet putyini nagyhatalom” szavatolja majd a fennmaradását, ahogy Kádár bolsevista rendszerének is kellett a Szovjetunió, tehát Orbán biztos nem fog ellenállni annak, hogy újra orosz csatlós legyen az ország. Ez az ember mindenáron hatalmat akar, és neki tökéletesen megfelel, ha biztosan helytartó marad. „Mindig is kiváló utolsó csatlósok voltunk, Orbán ennek prototipikus képviselője”.

Ironizálva azt mondta, tényleg nem lett volna szabad ellenállni, a lengyeleknek se lett volna szabad ’39-ben, az angoloknak se kellett volna provokálniuk a németeket, és akkor nem bombázták meg rakétázták volna Coventryt és Londont. Sőt – folytatta – Horthy Miklós is „milyen jól csinálta”, hogy engedett a német megszállásnak, hiszen ennek az eredménye félmillió magyar halott a koncentrációs táborokban és például a romvárossá lőtt Budapest. „Én még láttam az eredményt”.

Arra a kérdésre, hogy milyen magabiztosságot tükröz egy ilyen vélemény kimondása, úgy válaszolt: a hazugság, amit az ember kitalál magának, a lelkében előbb-utóbb igazsággá válik, hogy „el bírja viselni, hogy milyen ocsmány alak”, ezt nevezik a kognitív disszonancia elkerülésének. „Ez a banda semmi mást nem akart az indulásakor, ’88-89-ben sem, mint kizárólagos hatalmat”, és mivel tudják, hogy erkölcstelenek, ezt el kell tüntetniük, úgy kell gondolkodniuk, hogy nagyon helyes, ha például Putyin támogatásával hatalmon maradnak, mert elsajátították azt a meggyőződést, hogy ők képviselik a nemzet érdekét.

Kitért arra is, hogy szerinte Magyar Péter megjelenése Orbán rendszerén belüli palotaforradalmat jelez előre. Orbán viszont mindennel szemben be akarja biztosítani a hatalmat, Magyar Péterrel szemben is, ezért jól jön neki egy külpolitikai támasz ahhoz, hogy teljesen független legyen az Európai Uniótól. Úgy véli, bár talán nem vesszük észre, „folyik a NATO-ból és az EU-ból kilépés”. Ez realitássá válhat egy idő múlva, mert a magyar lakosság egy része mindennek ellenére, amit történt, olyan rendíthetetlen híve Orbánnak, mint amilyenek Trump szavazói is. Azt mondta, ami elgondolható, az lehetségessé válik, és amit egy politikus elgondol, az még inkább. Amilyen a magyar lakosság politikai állapota, ebben a helyzetben számítani lehet arra, hogy Orbán támogatottsága még ettől se fog csökkeni – vélekedett.

Hozzáfűzte, nagyon érdekes lesz látni, hogy a még élő ötvenhatos „hivatásosak” és utódszervezeteik, amelyek „mind Orbán-barát szervezetekké váltak”, mit reagálnak erre a szövegre, hogy sajátítják el ezt az újbeszélt. Ők korábban mindig nagy felháborodásban törtek ki, ha valamilyen liberális „cselt” orrontottak ez ügyben. Schmidt Mária néhány éve foggal-körömmel védett egy hazug ’56-os plakátot, most meg már a Pesti Srácok nevű oldalon kezdik mosdatni Orbán Balázs szavait.

JÖTT EGY EMBER, AKI ELÉNK ÁLLT, ÉS AZT MONDTA: EZ ÍGY NINCS RENDBEN – KARSAI DÁNIEL HALÁLÁRA – A MI FELELŐSSÉGÜNK FOLYTATNI A KÜZDELMÉT. MINDANNYIUNKÉRT

NÉPSZAVA
Szerző: KUKLAI KATALIN
2024.09.29.


Meghalt Karsai Dániel

Az aktív eutanázia jogáért küzdő alkotmányjogász 47 éves volt. Testvére szerint nyugodtan, békés, kisimult arccal ment el.

„Karsai Dániel András vagyok, 46 éves, ügyvéd, alkotmányjogász. Valamint halálos beteg. (…) Személyes és szakmai véleményem szerint az életvégi döntések meghozatalának teljes magyarországi tilalma alapvető emberi jogaimat sérti, így különösen az emberi méltóságból fakadó önrendelkezési jogot, az embertelen, megalázó bánásmód tilalmát és a világnézeti meggyőződés szabad megválasztásához való jogot. Minthogy Magyarországon ezen jogsérelem orvoslására jogi út nem áll rendelkezésre, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultam. A konkrét, személyes ügyemet arra szeretném használni, hogy az életvégi döntések rendkívül nehéz és érthetően megosztó témájában értelmes, a különböző álláspontokat maximálisan tiszteletben tartó párbeszédet indítsak. Ezen párbeszéd lefolytatásához mindenkinek nagyon szívesen állok rendelkezésére.”

2023. szeptember 27-én ezekkel a szavakkal robbant be az életembe, az életünkbe, a köztudatba Karsai Dániel és az eutanázia ügye. Korábban is hallottunk persze a kegyes halálról, felmerült olykor-olykor, főleg ha kiderült, hogy a világon valahol egy „fekete angyal” önhatalmúlag segített megszabadulni a végső szenvedéstől a gyógyíthatatlan betegeknek, azonban ez olyan tabutéma volt, amit igazából senki nem mert feszegetni. És akkor jött egy ember, aki elénk állt, és azt mondta: ez így nincs rendben. Erről a témáról márpedig beszélni kell. Higgadtan, objektív érvekkel alátámasztva, törvényesen megteremteni annak a lehetőségét, hogy ha már arról nem hozhattunk döntést, hogy a világra jöjjünk, legalább a távozásunk méltó módjáról szabadon rendelkezhessünk.

Pár nap múlva, szinte napra pontosan egy évvel ezelőtt találkoztam vele először. Már a sokadik újságíró voltam, akit fogadott a lakásán, gondolom, mindenki nagyjából ugyanazokat a kérdéseket tette fel, én is megkaptam ugyanazokat a válaszokat (ekkor még elég jól tudott beszélni, bár már megkezdődött a fizikai leromlása). Kissé feszélyezett is voltam, fogalmam sem volt, hogyan viselkedjek vele, mi a helyes ebben a helyzetben. Aztán egy válaszára visszakérdezve kiderült, hogy hisz a reinkarnációban, utazott már vissza előző életébe, és mosolyogva el is mesélte, hogyan élt pár évszázaddal ezelőtt. Talán akkor tört meg picit a jég közöttünk…

Az igazi változást azonban november végén hozta meg az a sajtótájékoztató, ahol a sorstársaival közösen jelent meg. Skripeg Béla és az azóta elhunyt Dunavölgyi Erzsébet ALS-beteg, valamint a szklerózis multiplexben szenvedő Giovanni Moni és férje, Haubert Péter is benyújtotta a kérelmét az EJEB-hez, hogy engedélyezzék számukra az életvégi döntés meghozatalát. Korábban Karsai azt mondta: szándékosan igyekszik kerülni a kapcsolatot a sorstársaival, nem akarja előre látni, mi vár rá. Ott, a Katona József Színház előcsarnokában viszont átszakadt a gát. Ahogy az érintettek sorra elmesélték a történetüket, egy emberként zokogott beteg és újságíró, és ez az elképesztő katarzis összekovácsolta ezt a kis csapatot.

Néztem őket, ahogy a hivatalos program után egymás mellé gurultak a kerekesszékükkel, és elkezdtek beszélgetni. Olyan intim pillanat volt, amit nem lehetett ostoba újságírói kérdésekkel megzavarni. Ők – és csakis ők – értették egymást, hiszen ugyanazon mentek keresztül. Talán Dani is ott és akkor értette meg igazán, hogy ez az ügy jócskán túlmutat az ő személyes sorsán, itt valami sokkal többről van szó.

Szinte minden hónapban találkoztam vele, és láttam, hogyan sorvad el a teste, miközben az elméje megmaradt ugyanolyan briliánsnak. Megdöbbentő méltósággal, humorral és intelligenciával kezelte az állapotával járó változásokat, és bár a Facebookon gyakran fogalmazott meg éles kritikákat a kormánnyal szemben, ezt mindig elegánsan tette, sosem süllyedt le azok szintjére, akik semmibe vették őt, átnéztek rajta, és ellehetetlenítették az ügyet, amiért harcolt. Billie Eilish The End of the World című számának sorai jutottak eszembe:

„If the end of the world was near
Where would you choose to be?
If there was five more minutes of air
Would you panic and hide
Or run for your life.”


Dani harcolt. Az utolsó leheletéig. Az ő harca 2024. szeptember 28-án, szombaton este véget ért – ezen a fizikai síkon. A szellemet azonban, amit kiszabadított a palackból, már nem lehet, nem szabad visszagyömöszölni a szűk, sötét, zárt börtönébe. Ez viszont már a mi felelősségünk: folytatni a küzdelmét. Mindannyiunkért.

BOD PÉTER ÁKOS: HITELTELENEK ORBÁN VIKTOR GAZDASÁGI TERVEI

HÍRKLIKK
Szerző: HÍRKLIKK
2024.09.28.



A miniszterelnök beszédei a gazdasági semlegességről alaptalanok, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen elhangzott beszédben a számokkal is óriási probléma van. Kötcsén még 3-5 százalékos gazdasági növekedésről beszélt, most már 3-6 százalékról, miközben a Magyar Nemzeti Bank és elemzők már 2 százaléknak is örülnének – hívta fel a figyelmet Bod Péter Ákos közgazdász, egyetemi tanár a KlikkTV Mélyvíz című műsorában.


A jegybank egykori elnöke nem biztos abban, hogy hétfőn a Parlamentben is elismétli ezt a beszédet a miniszterelnök, mert az első reakciók nagyon kemények. Kötcse után még lehetett azt mondani, hogy az zárt körben, a barátai előtt hangzott el, de ezt már nem lehet kimagyarázni. Mondandójából ugyanis kiderül, hogy közgazdasági terve nincs. A kérdés persze az – tette hozzá a professzor –, hogy vajon van-e akkor világterve, vajon semlegessé válhat-e Magyarország? Emlékeztetett azonban rá, hogy nem lehetünk semlegesek, hiszen a NATO-csatlakozásról, illetve az uniós tagságról is népszavazás döntött.

Bod Péter Ákos kitért arra is, hogy a kormány nem onnan vesz fel hitelt, ahonnan akar, hanem muszáj felvenniük, amit tudnak. Azok a szokásos helyek, ahonnan eddig pénz érkezett, bezárultak, így most drágább hiteleket kell felvenni, például Kínától. Orbánék kiszolgáltatottak Kínának a hitelek miatt, és Oroszországnak, mert nem tudtak leválni a drága gázról, miközben a legtöbb ország már le tudott. Ezt a kényszerhelyzetet próbálja a miniszterelnök megideologizálni, és racionalizálni...

AUSZTRIA VÁLASZT | ÉLŐ EREDMÉNYVÁRÓ

PARTIZÁN
Szerző: PARTIZÁN 
2024.09.29.



Ausztria történetében először futhat be első helyre a választásokon a szélsőjobboldali Szabadságpárt (FPÖ), de ez sem garancia arra, hogy ők adhatják a kancellárt. A Partizánnál élőben követjük végig az urnazárást és az eredményeket, elemezzük a kampányt és a választás tétjeit.

Műsorvezető: Feledy Botond, a Partizán külpolitikai szakértője

Az adás vendégei: 

Kováts Eszter, politológus, a Bécsi Egyetem kutatója 
Győri Gábor, politológus 
Techet Péter, a Gemist újságírója 
Bukovics Martin, a Gemist főszerkesztője 
Bucsky Péter, a G7 újságírója 
Szegő Iván Miklós, történész, a 24.hu munkatársa 
Paul Lendvai, író, publicista

KORMÁNYPROPAGANDÁT ÖNT RÁNK KÖZPÉNZBŐL A HÍRADÓ.HU A FACEBOOKON

TELEX
Szerző: NAGY NIKOLETTA
2024.09.29.


Az önkormányzati választás idején sokaknak feltűnhetett, mennyire elözönlötték a Facebookot a magyar közmédia legfőbb hírműsorának online kiadása, a Híradó.hu hirdetései. Szinte mindegyik a kormánypropagandát népszerűsítő tartalommal érkezett, holott az évi 142 milliárd forintnyi közpénzből működő közszolgálati médiának nem ez lenne a feladata. De ez vajon csak egy szubjektív benyomás, elfogultság fűtötte érzés?

Hogy ez kiderüljön, végignéztük, hogy a papíron független és pártatlan Híradó milyen cikkeket és témákat tart elég fontosnak ahhoz, hogy meghirdesse a Facebookon. És ezen belül: mik azok a témák, amiknek a népszerűsítésére a Híradó.hu a legtöbb pénzt áldozta a közösségi felületen? Hamar kiderült, hogy az adófizetői forintokból nagyobb összegeket szinte kizárólag a kormánypropaganda népszerűsítésére költ a Híradó.hu, ezek az anyagok ráadásul gyakran félrevezetők, manipulatívak, és konkrét álhíreket tartalmaznak.

Az elemzéshez a Political Capital szakértőjét, Molnár Csabát hívtuk segítségül, aki a Meta Hirdetéstár API rendszerén keresztül letöltötte a Híradó.hu hirdetéseinek adatait, évekre visszamenőleg. Ebben azok a hirdetések szerepelnek, amelyeket maga a hirdető, vagy a Meta úgy jelölt meg, hogy társadalmi kérdésekről, választásokról, vagy politikáról szólnak. (A gyakorlatban híroldalak esetében nem mindig csak tisztán politikai-közéleti témájú hirdetéseket sorol ide a Facebook, de mint majd látni fogjuk, esetünkben ez nem torzította észrevehetően az elemzést, mert a nagy összeggel megfuttatott Híradó.hu-s hirdetések kivétel nélkül ilyenek voltak.)

A Meta 2019-ben indította el a Hirdetéstárat, azóta kell megjelölniük a hirdetőknek a politikai hirdetéseket. A hazai híroldalak jellemzően 2020-ban kezdtek el érdemben ilyen hirdetéseket futtatni. Elemzésében a Political Capital a 2020. január 1. és 2024. július 31. között aktív hirdetéseket vizsgálta. Ebben az időszakban a legnagyobb (vagyis a legtöbbet költő) hirdető címet a híroldalak között az Origo nyerte, aminek a Facebook-oldalán 343,1 millió forintért futott hirdetés, a Híradó.hu oldal ugyanebben az időszakban 175,7 millió forintért hirdetett.

A kutatásból kiderült, hogy a kormánybarát médiumok, függetlenül azok tematikájától, nagyságrendekkel többet költöttek hirdetésekre a két választásikampány-időszakban, mint azokon kívül. Mindegyiknél ugyanaz a mintázat jelenik meg: a 2022-es választási kampányt egy csúcs jellemzi, amely a választás napjára kulminálódik. A 2024-es kampányban áprilisban megfigyelhető egy kisebb csúcs, amit a választás napjáig egy nagyobb csúcs követ. A két vizsgált független médium lényegesen kevesebbért hirdetett, ezeknél a hirdetési stratégiában nem látszik kampányüzemmód...

A SZAKSZERVEZETEK ÉS A CIVILEK TOVÁBB KÜZDENEK AZ OKTATÁS JOBBÍTÁSÁÉRT

HÍRKLIKK
Szerző: VERESS KATKA
2024.09.29.


Bár az árvíz és a napi politikai történések elvitték a fókuszt az oktatásról, azért a szakszervezetek és a civil szervezetek továbbra is tiltakoznak az értelmetlen kormányrendeletek, lépések ellen. Már csak azért is, mert a kormány jóvoltából – a meglehetősen zűrös tanévkezdés után – „bajhegyek” tornyosulnak az oktatás világa fölött.


Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának ügyvivője – aki nem mellesleg épp egy dunaföldvári fórumra igyekezett, amikor felhívtuk – elmondta, a tiltakozás nem szűnt meg, oktatási ellenállás továbbra is szerveződik. Sokan aláírták azt a petíciót, amelyet az aHanggal közösen indítottak a teljesítményértékelés visszavonásáról. 
A petíció itt elérhető.

A PDSZ követeli a pedagógusok teljesítményértékeléséről szóló 18/2024. (IV. 4.) BM rendelet visszavonását, és amellett tör lándzsát, hogy a kormány az EFOP PLUSZ (Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Pluszprogramban) foglalt vállalásainak megfelelően, a szakszervezetekkel együtt alakítsa ki a teljesítményértékelés módját. A kihirdetett rendeletről viszont a kormány előzetesen még csak nem is egyeztetett a szakszervezetekkel. Az értékelési szempontok meghatározásának, teljesülésük nyomon követésének és mérésének részletes módszertana és szakmai szabályai a rendelet kihirdetésekor nem voltak ismertek. Az azonban már a rendeletből is kiderül, hogy a hatalom alárendelt, gondolkodás nélküli végrehajtó szerepet szán a pedagógusoknak.

Felülről elrendelt utasítások végrehajtóiként tekint rájuk, nem pedig a tájékozódásra, kritikai gondolkodásra és együttműködésre képes jövő generációt nevelő, szabadon gondolkodó értelmiségiek testületeként. A fő elvárás velük szemben a lojalitás. Célja a tantestületek megosztása, az érintettek egymás elleni versengésre késztetése. Ezért a rendeletben előírt teljesítményértékelés nemcsak alkalmatlan a pedagógusmunka értékelésére, hanem kifejezetten ártalmas is.

A petíció egyik aláírója megfogalmazta, miért is látta fontosnak, hogy aláírásával jelezze elégedetlenségét: „mert a pedagógusi munka ismeretének teljes hiánya mutatkozik meg benne, csak mérgezi a légkört, növeli az adminisztrációs terheket, pont a lényegi munkától vonja el az energiát, könnyen válik a megosztás eszközévé. Holott elemi feltétel volna, hogy a tantestületek kizárólag a munkájukra koncentráljanak. Éppen elég feszültség csapódik le rajtuk, ezt még fokozni felelőtlenség. Nem a feltételeken javít, hanem kizsigerelt embereket állít rajtvonalhoz, ki tud nagyobb habot verni maga körül. Szörnyű.” Nagy Erzsébet úgy véli, abból is látható a nagyon nagy elégedetlenség, hogy pár nap alatt sokan írták alá a petíciót.

Mindennek a tetejében még ott van a pedagógusok nyakán a nevetséges NAT-os továbbképzés is. A PDSZ szerint a rendelettervezet által előírt képzés elvégzésével a pedagógusok teljesítményének sem minőségi, sem mennyiségi növekedése nem várható, ugyanis az nem ennek a képzésnek a függvénye, e mutatók növelését ezzel a képzéssel nem lehet elérni. Aggályosnak tartják azt is, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, amelynek még nincs akkreditált tanárképzési programja, bármilyen tartalmi szabályozásra vonatkozó pedagógusképzésben közreműködjön. Amit viszont a PDSZ fontosnak tart, hogy az oktatási kormányzat a tanévben a szakszervezetek, szakmai szervezetek és a pedagógusok bevonásával vizsgálja felül, és dolgozza át a Nemzeti Alaptantervet...

HETI EGYENLEG: A KORMÁNY ÉVEK ÓTA EGYETLEN SZÁMOT SEM TALÁLT EL A MAGYAR GAZDASÁGBAN

HETI EGYENLEG / KLIKKTV
Műsorvezető: BÁNÓ ANDRÁS
2024.09.29.



Orbán Viktor gazdasági semlegessége arról szól, hogy ha eddig az volt a probléma, hogy a magyar gazdaság a nyugati gazdaság félperifériája, akkor most már a keletié is lesz, hatványaira emeljük, ahelyett, hogy olyan politikát csinálna a kormány, ami legalább megkísérli innen arrébb vinni hazánkat. Ez számos országnak már sikerült – mondta Lakner Zoltán, a Jelen című hetilap főszerkesztője, a KlikkTV Heti egyenleg című műsorában. Horváth Gábor, a Népszava főszerkesztő-helyettese szerint Orbán gazdasági tervének a világon semmi értelme sincs.

Lakner Zoltán arról beszélt, a kormány egy kényszerhelyzetet próbál magyarázni ezekkel az elméletekkel. Ma már kijelenthető, hogy a 2010-es évek nem Orbán és Matolcsy politikája miatt voltak sikeresek, hanem az országba beömlő uniós források miatt. Mióta ez megszűnt, ennyit tud kihozni a kormány ebből. Kínai hitelekkel „szteroidozzák” a gazdaságot, hogy legyen miből osztogatni majd a 2026-os választások előtt. Horváth Gábor szerint a kínai hitelek nem a kínaiak, hanem a magyar kormány miatt titkosak, ami nagyon zavarja és elbizonytalanítja a nyugati hitelintézeteket.

BESZÉLGETÉS GULYÁS BALÁZZSAL A KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TISZA SZIGET TALÁLKOZÓN

MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Szerző: MAGYAR PÉTER, GULYÁS BALÁZS
2024.09.29.



Beszélgetés Gulyás Balázzsal a Komárom-Esztergom megyei Tisza Sziget találkozón.

MEDDIG CIPELJÜK A PATRÓNUS-KLIENS VISZONYRENDSZERT?

NÉPSZAVA
Szerző: FORGÁCS IVÁN
2024.09.29.


„Kérem, ha maguk között maradhatok, én később, odaát, viszonozni tudom” – ajánlkozik Szíjjártó, a naiv kommunista A tizedes meg a többiekben. „Kit ismersz te odaát?” – csillan fel Molnár szeme. „Személy szerint senkit.” „Hát akkor meg mit jár a szád?! Azt hittem, valamelyik fejes a barátod.” Az új patrónusok még meg sem érkeztek rendszerükkel, de a mi élelmes tizedesünk máris klientelista viszonyokban gondolkozik. De mi is a klientelizmus? Egyszerű feudális csökevény, amely mai társadalmunkat is áthatja? A jelenség jóval bonyolultabb, de ezen keresztül jól meg lehet ragadni egy társadalom hierarchikus szintjeit, érzékeltette a Visszhangnak Pulay Gergely szociológus, antropológus.


– A társadalmi viszonyrendszert, amelyről beszélgetünk, a köznyelv urambátyámvilágnak nevezi. Mit ad hozzá a jelentéséhez a klientelizmus fogalma?

– Szeretünk normatív megjelöléseket használni, amelyek azt sejtetik, hogy egy viszonyt vagy jelenséget negatívan értékelünk, valamilyen eszmény szempontjából nemkívánatosnak tartunk. A mindennapi életben azonban rengeteg szürkezónát látunk velük kapcsolatban, ahol a szabályok nem egyértelműek. Az urambátyám jelző vagy a maffiához kapcsolódó megjelölések ugyan sokat elárulnak a tárgyalt viszonyrendszerről, de egy elemző fogalomnak a működés magyarázatához kell közelebb engednie. A klientelizmus elnevezésben benne rejlik, hogy a kapcsolatok, amelyekben valaki patrónus, úr vagy kliens szolga, tágabb viszonyrendszerekbe ágyazódnak.

A felek között egyenlőtlen csereviszony áll fenn, a domináns helyzetben lévő biztonságot, jólétet, információt, munkalehetőséget kínál, amit a kliens a lojalitásával, munkával viszonoz.

Az ellenszolgáltatás megtagadása a kapcsolat végét jelentheti, ami állandó félelemet szülő fenyegetés. Ebbe a viszonyba több közvetítő is beléphet, akiket brókereknek vagy „kijárós embereknek” nevezhetünk. Sok szint kötődhet össze egymással. Ha a klientelizmus szempontjából vizsgálunk egy társadalmat, a kapcsolatok révén jól meg tudjuk ragadni a hierarchikus szinteket.

– Fontos mozzanat lehet, hogy a szereplők elfogadják a helyzetet.

– Igen, bár a hatalomgyakorlás egyik formájáról van szó, lényeges, hogy itt a résztvevők körében nem nagyon létezik az igazságtalanságnak egy olyan képzete, amelyet az esélyegyenlőtlenségek fogalmához szoktunk kapcsolni. Egy Argentínáról író szerző, Javier Auyero munkájából szoktam idézni, hogy a klientelizmus azért tud könnyen beágyazódni a hétköznapi életbe, mert nagyon gyakorlatias megoldást, kijárós embereket kínál a problémák kezelésére...

SENKI NEM AKAR VÁJÁRTANULÓ LENNI KOMLÓN; ÚJRABURKOLTÁK A SZITA-HÁZAKHOZ VEZETŐ UTAT - AZ ÁTLÁTSZÓ VIDÉKI LAPSZEMLÉJE

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: KATUS ESZTER
2024.09.29.


7300.hu: Az ország függetlenségét várta tőlük Hoppál Péter, mégsem akar senki vájártanuló lenni

Nem jelentkeztek vájárnak, ipari gépésznek, női szabónak és asztalosnak sem az utóbbi években a komlói technikumba, ezért megszüntetik az ösztöndíjakat – számolt be a döntésről a 7300.hu. A helyi vájárképzés indulásakor tíz évvel ezelőtt Hoppál Péter úgy nyilatkozott, hogy „a leendő vájárok azzal, hogy szenet termelnek majd, a magyar állam függetlenségét is védik.” A nagy remények ellenére első évben 12-en kezdték meg tanulmányaikat, de a felük egy év után lemorzsolódott. A következő évben pedig mindössze négyen jelentkeztek, így a képzés már el sem indult.

Szegeder.hu: Lemondott Újszentiván polgármestere és alpolgármestere is

Lemondott a posztjáról Bodó Imre újszentiváni polgármester és Talpai János alpolgármester is – írja a Szegeder.hu. Bodó azt nyilatkozta, azért tette, mert október 1-től új munkahelye van, és akkortól már nem érne rá az átadás-átvétellel foglalkozni. Bodó Imre két éve lett polgármester Újszentivánon, ahol időközi választást kellett tartani, miután Putnik Lázár korábbi polgármestert gazdasági bűncselekmények miatt letartóztatták, a képviselő-testület pedig feloszlatta magát. Idén Putnik újra indult a polgármesteri székért és el is nyerte azt.

Kapos-t.hu: Na, mi volt az első dolga Szita Károlynak a választások után? Újraburkoltatta a saját házához vezető utat!

A Kapos-t.hu vette észre, hogy pótigényként vették be a kaposvári költségvetés 2024-es útfelújítási tervébe a „Nagyvárhy (sic!) köz útburkolat felújítását” hétmillió-négyszázhetvenegyezer forintért. A Cser városrész félreeső, egy nyomsávos (zsák)utcácskája kétszáz méter hosszú, s mindössze négy lakóingatlant köt be a város úthálózatába – ebből kettő a Kapos-t szerint a Szita családé. Az út teljesen jó állapotban volt, miközben sok más kaposvári útszakaszra ez nem mondható el. Valamiért mégis a polgármester családjának házaihoz vezető út lett felújítva – olvasható a cikkben.

Borsod24.hu: Pert nyert Hegedűs Andrea miskolci képviselő a Fidesszel szemben

Hegedűs Andrea, Miskolc országgyűlési képviselője pert nyert a Fidesszel szemben, a bíróság jogerős döntésében felmentette őt a rágalmazás vétsége alól – értesült a Borsod24.hu. Hegedűs 4 éve önkormányzati képviselőként sajtótájékoztatót tartott, ahol egy olyan visszaélés gyanújáról számolt be, ami a Fidesz 2019-es önkormányzati kampányához kapcsolódott. Emiatt jelentették fel rágalmazásért. Az ítélet indoklása szerint, még ha a feljelentő sértőnek is találta a képviselő által közölteket, a sértő kifejezés önmagában információs értékkel bír. Mivel mindez a közügyek megvitatásával függ össze, a közlést a szólásszabadság legmagasabb szintű védelme illeti meg.

Nyugat.hu: Több mint százmillióért adott el egy műemléképületet az állam Szombathelyen

A Kőszegi utcában üresen álló házat árverésen értékesítette a Magyar Nemzeti Vagyonügynökség (MNV) – szúrta ki a Nyugat.hu. Először 145 millió 695 ezer forintért hirdették meg az épületet, majd 109 millió 271 ezer forintra csökkentették a kikiáltási árat. Az új árverés csak két napig tartott, és már eredményt is hirdettek. Azt, hogy ki veszi meg a műemléképületet, az MNV gyakorlata szerint csak akkor tudható meg, ha aláírták az adásvételi szerződést. Az ingatlan 525 négyzetméteres, azonnal költözhető, jó állapotú, közművekkel ellátott.