Szerző: Hello Magyarok
2013.02.13.
Már nyolc éve, hogy lila ködökkel a fejünk felett elkezdődött köztünk valami és egy egészen normális kis pár voltunk: találkozgattunk, egyre többet, egy pár lettünk, együtt nyaraltunk, együtt lustálkodtunk vasárnap reggelente, majd együtt is éltünk. Aztán lejárt az amerikai vízumom és visszaköltöztem Európába, pontosabban Amszterdamba, mesterképzésre. Akkor már több, mint másfél-, közel két év kapcsolat után a távolság ellenére a szakítás fel sem merült. Pedig volt már távkapcsolatunk mind a kettőnknek. Az előző kapcsolatom másfél év nem-távkapcsolatból alakult át távkapcsolattá (és csak pár állam választott el minket), a távolság miatt azonban kiéleződtek a konfliktusok és egy hónapra rá szakítottunk (megjegyzem, ha nem költözik el, akkor is ez lett volna a vége, csak pár hónappal tovább húztuk volna). Páromnak is volt negatív tapasztalata, viszont sok barátja van, akiknek a távkapcsolata boldog házassággal végződött. Az igazság mégis az, hogy sem a saját, sem mások tapasztalatával vagy véleményével nem törődtünk. Tudtuk, hogy mi együtt maradunk.
ITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.