Szerző: L. Ritók Nóra
2016.02.16.
Nekem speciel a befőtthasonlatra „nyílt ki a bicska a zsebemben” – hogy a volt felsőoktatási államtitkár szavaival éljek. Mert ez a befőttes, ez így hangzott: „Nem kell mételyezni a többieket olyan gyerekekkel, akik alkalmatlanok, mert nem tudják elsajátítani a tananyagot, vagy mert akarati hiányossággal küzdenek és nincs kedvük tanulni. Gondoljon a befőttre: 2-3 rossz szem az egész üveget elronthatja.” Ez egy egyszerű hasonlat, gondolom, azért egyszerűsített le ennyire, hogy így talán a hülye is megérti az oktatáspolitika csapásvonalát.
Persze próbálkoztak régebben körmönfontabb meghatározással, pl. hallhattuk a „szeretetteljes szegregáció” fogalmát, elemzését, amit Balog Zoltán már sosem tud lemosni magáról, aztán később keményebben kellett fogalmazni, megtette ezt Kósa Lajos, miszerint be kell végre látni, hogy az integráció zsákutca. Nem mintha ez az oktatáspolitika próbálkozott volna ezzel tenni bármit is, ők leginkább a szegregáció különféle kifinomult és kevésbé kifinomult módjaiban léptek előre, összekapcsolva ezt az egyházi iskolák hálózatának visszaállításával. Sosem volt ennyi szegregálódó, vagy szegregált általános iskola, mint az utóbbi hat évben...
ITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.