Szerző: SzabóElvira
2016.06.02.
Nyakunkon a jövő – erősödik a robotizáció, régi szakmák tűnnek el, újak jelennek meg, és a tudás, amit a jelenben megszerzünk, nem feltétlenül időtálló. Hogyan készíthet fel az oktatás ezekre a nem is mindig előrejelezhető kihívásokra? És milyen változásokat hoznak az elkövetkező évtizedek világszerte az oktatásban? Zeitler Ádámot, a középiskolások tehetséggondozásával foglalkozó Milestone Institute társalapítóját kérdeztem.
Szabó Elvira interjúja
Ma Magyarországon sok, jelenleg a kamaszéveiben járó fiatal egy autógyárnál vagy egy üzleti kiszolgáló központban képzeli el a jövőjét – ám ezek a munkák a robotizáció miatt néhány évtized múlva megszűnhetnek. Az oktatási rendszer fel tud készíteni ezekre a változásokra?
Tulajdonképpen a jövőben értéktelenné válhat az a szakma, amit a fiatalok ma megtanulnak, ahogy 100-120 évvel ezelőtt eltűntek a lámpagyújtogatók. Az eltűnő szakmák helyett új, humántőke-igényes, szellemitőke-igényes szakmák születnek majd, főleg kutatási területen. Annak érdekében, hogy egy fiatal a munka világának átrendeződéseivel lépést tudjon tartani, még az egyetemi évek előtt, tehát már a középiskola alatt ki kell alakítani egy olyan gondolkodásmódot, hozzáállást, amelynek lényege, hogy a fiatal arra fókuszál, hogy kiemelkedővé váljon egy adott területen, és nem arra, hogy kitanuljon egy éppen népszerű szakmát. Az egyetemi szak kiválasztásakor el kell engednie azt a gondolatot, hogy „ez trendi, ezért erre a szakra megyek”, mert a mostani slágerszakok az aktuális piaci állás pillanatnyi lenyomatai, és a hosszú távú karriert nem elsősorban ezekre lehet alapozni. A szakmák egyre gyorsabban és innovatívabban változnak – egy izgalmas statisztika szerint a most születő gyerekek 70%-a olyan munkakörben fog elhelyezkedni, amely ma még nem is létezik...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.