Szerző: B. F.
2017.02.19.
Januárban jelent meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Miből élünk? - A háztartások pénzügyei című, a háztartások pénzügyi helyzetét, vagyoni és jövedelmi viszonyait vizsgáló 2014-es kutatásának eredményeit bemutató kiadvány. Nemzetközi összehasonlításokat nem találunk benne, pedig érdemes összahasonlítani helyzetünket az uniós országok és közelebbi szomszédaink adataival: Magyarország tényleg jobban teljesít?
A KSH ebben a tanulmányban a magyarországi háztartások vagyoni helyzetéről ad képet. A hazai háztartások bruttó vagyoni helyzetének, reál- és pénzügyi eszközeik összetételének, adósságaiknak, azok összetételének, végül a kettő (reál- és pénzeszköz vagyon mínusz a tartozások) eredőjeként létrejövő nettó vagyon nagyságának, eloszlásának elemzése fontos információkkal szolgál a hazai társadalomról, annak szerkezetéről. A megjelent kiadvány a főbb adatokat ismerteti csupán, azokat is részlegesen.
Reáleszköz például a lakóingatlan, a szántóföld, legelő, erdő, műkincsek, míg pénzügyi eszköz a bankszámlán lévő pénz, a lekötött betét, az államkötvény, a részvény, a befektetési jegy. Ezek összege a bruttó vagyon, amiből ha kivonjuk az összes tartozást (adósságot) akkor kapjuk meg a háztartás nettó vagyonát.
Nem közli például a vagyon eloszlását jövedelmi tizedek szerint vagy a népesség százalékában, sem iskolai végzettség alapján. Ebből az anyagból nem sokat tudunk meg a társadalmi egyenlőtlenségekről. A kiadvány megmarad a földrajzi eloszlás bemutatásánál, valamint a családfő aktivitása, korcsoportja és a háztartástípus szerint mutat eloszlást. Reméljük, hogy nem ez az utolsó elemzés a kutatás adataiból, hiszen az adatbázis ennél jóval többet engedne meg. Például a hazai háztartások jövedelmi viszonyainak elemzésére is lehetőséget nyújt, ugyanis az adatfelvétel nem csak a vagyoni, de a jövedelmi viszonyokra is vonatkozott.
Nem tartalmaz a megjelent tanulmány nemzetközi összehasonlítást sem, holott igazán érdekes látni, hogy a magyarországi vagyoni és jövedelmi viszonyok hogy néznek ki nemzetközi összevetésben. A kitekintésre jócskán van lehetőség, hiszen az adatfelvétel maga egy nemzetközi mérés része volt Magyarországon. A kutatást az Európai Központi Bank (EKB) irányítja Household Finance and Consumption Survey néven, aminek a 2014-es adatfelvétel már a második hulláma volt.
Az első mérés, 2010/2011-ben zajlott le, ebben csak az euróövezet akkori tagországai vettek részt (Litvánia pl. nem, mert csak 2015-ben vezette be az eurót). Míg a 2014-es második hullámhoz Magyarország és Lengyelország is csatlakozott. Bőven van tehát tere a hazai adatok nemzetközi környezetben való elhelyezésének, elemzésének, értékelésének.
A nemzetközi összehasonlítást számos táblázat végigböngészésével magunk is elvégezhetjük, illetve rendelkezésünkre áll az EKB elemzése. Elolvashatjuk Kasnyik Márton cikkét a 444.hu-n, amiből kiderül többek között az, hogy még a szlovákok is gazdagabbak nálunk, és tanulságos ábrákat nézegethetünk a hazai vagyoni és jövedelmi egyenlőtlenségekről. Ehhez, vagyis a nemzetközi összehasonlításhoz szeretnénk most mi is hozzájárulni néhány grafikonnal. Jó tudni, hol a helyünk, hol is állunk európai mércével a vagyon és a jövedelem terén...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.