MÉLTÁNYOS OKTATÁS?

TANÍ-TANI ONLINE BLOG
Szerző: L. Ritók Nóra
2017.02.08.

Csak az nem fér a fejembe, hogy teheti ezt a saját iskoláival az állam?

Olvashatjuk, hogy a PISA tesztek ránk nézve lehangoló eredményeit elemezve az oktatási kormányzat intézkedési javaslatot dolgoz ki. Néhány kiragadott pontját különféle riportokban már hallhattuk, volt, amit már utána cáfoltak is (a bentlakásos intézményekben történő oktatást).

Azt, hogy ezek a tervezett intézkedések mennyiben hozhatnak majd változást, talán most nem elemezném. Ám van egy pont, ami nem hagy nyugodni, mert egyszerűen felfoghatatlan számomra a felvetés, ebben a rendszerben. Ez pedig a jó és méltányos oktatáshoz való hozzáférés javaslatának kérdése.

Próbálom értelmezni, újra és újra átgondolni, hogy vajon mi lehet e mögött? Hogyan, miféle módon kívánják ezt összehangolni ezt a jelenleg is kezeletlen és fenntartott oktatási szegregációval? Ami a köznevelési törvényben foglaltak ellenére létezik, sőt, egyre inkább jellemzőjévé válik a mai magyar oktatási rendszernek?

Lehet-e méltányos az olyan oktatás, ami kirekesztő? Ami szegregáló? Azt hiszem, ezt az ellentmondást nem lehet kezelni. Vagy mégis?

A szabad iskolaválasztás teret nyitott a szegregációnak: ami a korábbi időszakokban még leginkább a földrajzilag is szegregálódó településekhez, városrészekhez kötődött, mára általánossá vált, szinte minden olyan településen megtapasztalható, ahol egyházi iskolák is vannak.

Az egyházi iskolák újabb és újabb támogatásokat kapnak az államtól, csak kapkodjuk a fejünket a röpködő százmilliók hallatán az országhatáron belül és kívül is, a magyarlakta területeken. Még olyan is van, ahol az egyházi iskola harmincezer forint beiskolázási támogatással csalogatja be a természetesen nem halmozottan hátrányos helyzetű és nem cigány gyerekeket. „Méltányosan” hatva a település oktatási szerkezetére.

Az egyházi iskolák egy része a felvételt is úgy határozza meg, hogy ott ne fordulhassanak elő olyan gyerekek, akik ezt a lesújtó PISA-tesztet eredményezték, olyan családból, amelyben „nem a tanulás az első”. De ha valaki úgy döntene, hogy oda iratkozik át, egy kevésbé „jó”, nem annyira „méltányos” iskolából, annak sem egyszerű ez. Idézek egy átvételi eljárásból, amit egy egyházi iskola honlapjáról töltöttem le.

Az átvételhez szükséges feltételek a következők, melyeknek együttesen kell, hogy teljesüljenek:

• lelkészi ajánlás,
• a tanuló legyen megkeresztelve,
• a szülők rendezett egyházi kapcsolattal rendelkezzenek,
• a tanuló tantárgyi (magyar nyelv és irodalom, matematika, angol) szintfelmérőt köteles írni,
• a tanuló szintfelmérő során nyújtott teljesítménye minden tantárgyból érje el a 40 %-ot,
• a szülő írásbeli nyilatkozatot tesz arról, hogy az intézmény dokumentumait megismerte és annak tartalmát magára és gyermekére nézve kötelezően elfogadja.

Nos, ez nem tűnik túl méltányosnak. Ráadásul jócskán van benne szubjektív tényező is. No és persze nem lesz nehéz nagyobb eredményeket felmutatni ott, ahol nincs hármasnál rosszabb tanuló, és a házirendet minden tanuló pontosan betartja, a szülők pedig mindenben partnerek. Aki nem, annak ott nincs helye. Félő, a következő mérési eredmény után az a következtetés születhet, hogy csak az egyházi oktatás képes jó eredményeket produkálni. Holott úgy tűnik, az ő versenypályájuk bársonnyal bélelt, a többi iskolához viszonyítva...

ITT OLVASHATÓ