2017. május 1., hétfő

BÁRKI INGYEN HOZZÁFÉRHETETT VOLNA A VILÁGON VALAHA MEGJELENT ÖSSZES KÖNYVHÖZ, DE EGY AMERIKAI KERÜLET BÍRÓ MÁSKÉPP DÖNTÖTT

MAGYAR NARANCS ONLINE 
- A HÉT CIKKE
Szerző: Urfi Péter
2017.04.30.


Először az alexandriai könyvtár, most meg ez. A hét cikke a Google Books bukásáról.

Valahol a Google szerverein ott áll tömött digitális sorokban 25 millió beszkennelt könyv, és senki nem olvashatja el őket. Pedig ez a könyvtár pont azért készült, hogy bárki hozzáférhessen. A Google Books-t egyetlen bírósági ítélet választotta el attól, hogy elérje célját, és belátható időn belül bármelyik közkönyvtárban, néhány kattintással elérhetővé váljon az összes könyv, amelyet valaha kiadtak. A forgalomban lévőkért fizetni kellett volna, de a 20. század közepe előtti évezredek tudása mindenki előtt nyitva állt volna. Olcsó hatásvadászat lenne hosszan ecsetelni, mit jelentett volna egy százmilliós könyvtár, egy univerzális, kereshető adatbázis mindenkinek, a világ vezető kutatóitól kezdve a tudástól elvágott szegényekig. De fölösleges is ebbe belemenni, mindenki el tudja képzelni. És az egy hónappal ezelőtti bírósági ítélet után más opciónk nem is marad, mint a képzelődés.

Az Atlantic cikke végigveszi a Google Books hatalmas vállalkozásának történetét. A technikai fejlesztéseket, amelyek lehetővé tették volna a világ összes könyvének beszkennelését belátható időn belül. (Mellesleg - egy bonyolult metódussal - ki is számolták, hány könyv van a világon: 2010. augusztus 6-án egészen pontosan 129.864.880. Ami azt jelenti, hogy ha minden nap elolvasol egyet, akkor 356.000 év alatt végzel is.) A szoftverfejlesztéseket, amelyek a kereshetőséget, a jegyzetelést és a megoszthatóságot tették lehetővé. De mielőtt elérkezhettünk volna a Paradicsomba, elkezdődtek a jogi problémák.

A Google ugyanis csak könyvtárakkal - mellesleg a legtekintélyesebbek közül néhánnyal - állapodott meg a könyvek szkenneléséről, nem a szerzőkkel. Márpedig a copyright-nak már a neve is elég egyértelműen utal rá, hogy a másolás joga kit illet. A szerzői jogok tulajdonosai, vagyis a szerzők és a kiadók hatalmas pert akasztottak a Google nyakába.

Az Atlantic történelmi áttekintése bemutatja a hasonló eseteket, amikor egy új technológia találkozott a szerzői jogokkal. A konfliktusból végül általában mindkét fél számára jövedelmező egyezség lett. Ebben az esetben is megvolt erre az esély, hiszen hamar rájött mindenki, hogy a forgalomban lévő könyvekért lehet pénzt kérni, miközben a nem kapható - de még jogdíjas - könyvek után szedett csekélyke díj összességében jelentős pluszbevétel lehetne minden jogtulajnak. A régi könyvek pedig lehetnének ingyenesek, az összes olvasó örömére...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.