2017. május 22., hétfő

RÓNA PÉTER: MAGYARORSZÁG ZSÁKUTCÁBAN VERGŐDIK

MAGYAR NEMZET ONLINE
Szerző: Ruzsbaczky Zoltán
2017.05.22.


Magyarország esélye arra, hogy felzárkózzon Nyugat-Európához, immár elveszett, hazánk történelmileg továbbra is abban a zsákutcában vergődik, amibe legkésőbb az első világháború után belekerült – a borúlátó, vitára ingerlő kijelentés Róna Péter közgazdász részéről hangzott el a péntek esti, szokásos Magyar Nemzet Szalonon. A lapunk által szervezett esemény meghirdetett, központi témája az volt, vajon tényleg hidegháborús helyzet alakult-e ki az Egyesült Államok és Oroszország között, valamint hogy hol helyezkedik el, hol lenne a helye Magyarországnak a Kelet–Nyugat tengelyen. A sokfelé ágazó beszélgetésen a szakértők között az est során szóba kerültek a rendszerváltás óta eltelt időszak hazai kudarcai, illetve a menekültválság is. Az eseményen – amelyet Tóth Szabolcs Töhötöm, a Magyar Nemzet főszerkesztő-helyettese moderált – három, a magyar társadalomban erőteljesen jelenlévő világnézet is összecsapott az alapvetően Nyugat-barát Róna Péter, továbbá lapunk főmunkatársa, az Oroszországban lévő lehetőségeket is hangoztató Stier Gábor, illetve a Németországból hazalátogató Techet Péter újságíró személyében.

Mégis, miért szállt el hazánk esélye a felzárkózásra? Róna Péter ezt a történelmünkkel magyarázta: szerinte a Horthy-rendszer nem tudta felzárkóztatni Magyarországot, amelyet egyfajta álkeresztény mázzal lepleztek, majd jött a Rákosi- és a Kádár-korszak, amelyek szintén elkendőzték a kudarcokat. A rendszerváltáskor ugyan volt esély Nyugat-Európához csatlakoznunk, azonban a közgazdász úgy látja, ez nem történt meg, „ez a vonat márpedig elment”. A magyar társadalom csalódott, s éppen emiatt a csalódottság miatt roppant meg a baloldali-liberális oldal, hiszen ők a rendszerváltás idején a felzárkózást tűzték zászlajukra. Elmondta véleményét arról, hogy Orbán Viktor felismerte az abból fakadó társadalmi traumát, hogy nem tudunk a Nyugathoz felzárkózni, a miniszterelnök többek között ezért is hirdette meg a keleti nyitás politikáját. Tehát egyúttal „jóban akarunk lenni Európával, főleg, amíg küldik a pénzt”. Az pedig, hogy a Nyugathoz történő integrációra valójában nincs reményünk, olyasmi, amit a közgazdász szerint egyszerűen nem lehet kimondani. Az egyenes beszéd helyett ezért csak olyan paneleket lehet használni, hogy „a Nyugatot felejtsük el, ragaszkodjunk az identitásunkhoz, szuverén országként pedig csináljunk, amit csak akarunk”...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.