2017. augusztus 25., péntek

A MOBIL GÁTNAK NEM A PARTON, HANEM A JELENLEGI VÉDVONALON VAN A HELYE

ÁTLÁTSZÓ BLOG
Szerző: Becker András
2017.08.24.


Dr. Timár Gáborral, az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszékének vezetőjével beszélgetünk a Római-parton, a part egy déli pontján, nem messze a vasúti hídtól: a tanszékvezető a helyszínen kívánt demonstrálni néhány összefüggést a partélre tervezett gáttal és a nyomvonallal kapcsolatban. Interjú.

Előzmények

Fordulat jöhet a Római-part ügyében – vízügyi szakértők nyílt levélben fordulnak a főpolgármesterhez

Vakon döntenek a fővárosi képviselők a Római-part sorsáról

A lakosság hangot ad – „társadalmi vita” a Rómaira tervezett mobilgátról

Tüntetés után, döntés előtt: mi várható a Rómain?


Nyilvános az összehasonlító elemzés, amely eldöntheti a Római-part sorsát


Tarlós megköszönheti a civileknek, hogy nem épített eddig gátat

Timár Gábor: Itt állunk a parton, a sétányon, körülbelül azon a helyen, ahová a mobilgáthoz az ülőfalnak nevezett félméteres vasbeton parapetet tervezik. Ha elnézünk ezen a keresztutcán, akkor arra följebb látjuk a Nánási utat: az autók nagyjából az én fejem magasságában, vagyis az itteni szinthez képest közel két méterrel magasabban mennek.

A műegyetemi összehasonlító tanulmányként ismertté vált dokumentum átlagosan 1,2 méterre mondja a szintkülönbséget a part és a Nánási-Királyok útja között, de a partot feltöltendőnek nevezi. Ha tehát valamennyit feltöltenek, és ehhez még hozzáadjuk ennek a bizonyos ülőfalnak a magasságát, akkor nagyjából kijön ez az 1,2 méter. Ez az a szintkülönbség, amit már a gátmagassággal kell a tervezőnek kompenzálni.

Átlátszó: Valamivel több mint 1 méter nem tűnik olyan jelentősnek.

TG: Ez az egy-másfél méteres különbség a gátmagasságban két dolgot jelent: először is egy terhelési többletet itt a lenti nyomvonalon, hiszen a nagyobb gáthoz nagyobb alépítmény is kell – ez viszonylag egyszerűen kezelhető probléma. A másik ennél sokkal jelentősebb: hogy tudniillik mekkora időelőny-veszteséget jelent a parti nyomvonal, vagyis mikor kell elkezdeni „pakolni”, azaz felépíteni a gát mobil részét. Mindkét nyomvonalon vannak úgynevezett kulisszanyílások, amelyeket nem lehet beépíteni a védelembe, nyitva kell hagyni. Ilyenek például a csónakházi sólyák: ha ezeket is lezárom az ülőfallal, akkor egész évben át kell emelni rajta a csónakokat.

A jelenlegi védvonalon, a Nánási-Királyok útján futó gátban is van nyolcvan egynéhány ilyen kulisszanyílás: buszmegállók, bejárók, utcák. Ezeket le kell zárni, ha árvíz van – erre általában 800 centiméter fölötti várható vízállás esetén kerül sor. Itt a parton, ha kevesebb is, de számos ilyen kulisszanyílás lesz: ha ide, a partra kerül a gát, akkor ezeket az alacsonyabban fekvő nyílásokat viszont jóval előbb el kell kezdeni zárni. Úgy látom, ezzel a problémával nem számolt eddig senki...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.