ÉRTHETETLEN, MIÉRT A SZOCIÁLIS SZFÉRÁBÓL TEREL ÁT PÉNZT A KORMÁNY, EGY BICIKLIVERSENYRE

KETTŐS MÉRCE BLOG
Szerző: DIÓSZEGIHORVÁTHNÓRA
2017.08.24.

Az eddig sem volt titok, hogy a Balog Zoltán vezette Emberi Erőforrások Minisztériuma leginkább embertelenségéről híres. Elnézve az oktatásban végzett ámokfutást, látva az egészségügyi rendszer szétzüllesztését, megfejelve mindezt mondjuk a civil szféra vegzálásával, nem lehetnek kétségeink afelől, mennyire káros folyamatok zajlanak arrafelé. Az Emmi egy minisztériumszörny, ahová ezen ágazatok mellett bezsúfolták még a családpolitikát, az egyházakat, kultúrát – hát, ezek sem sikerterületek mostanában. És ott van még a szociális szféra, meg a sport. Közelebb egymáshoz, mint gondolnánk.

Egy szociális munkás ma Magyarországon alig valamivel a létminimum felett tengődik. Az ágazatban elindult némi pozitív változás, legalábbis bérfronton, de például egy 30 év alatti szocmunkás alapbére még így is csak 141 ezer, egy 60 évesnél idősebbé pedig 212 ezer forint volt tavaly, az átlagos bruttó kereset pedig alig volt több 220 ezernél. És akkor itt a területi különbségekről még nem beszéltünk, és arról sem, hogy a bérrendezés már régóta esedékes volt, hiszen az ágazatban hosszú évekig nem emelkedtek a fizetések. Hosszas huzavonát követően 2014-től kezdődött el a szociális ágazatban dolgozók bérrendezése, Czibere Károly államtitkár azt ígérte, 2017 végére 208 ezer forintra, 2018 végére pedig 233 ezer forintra emelkedik az átlagbér.

Na, nem mintha ez olyan őrületesen nagy összeg lenne… De a tekintetben biztató volt, hogy a forrás- és munkaerő-hiányos ágazatban így legalább az alapfeladatok ellátása kevésbé tűnt veszélyeztetettnek...

ITT OLVASHATÓ