JUNCKER MEG AKARJA BESZÉLNI ORBÁNNAL, HOGY IS VAN AZ, HOGY MAGYARORSZÁG NEM TESZ ELEGET AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG DÖNTÉSÉNEK - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: Szelestey
2017.09.09.

- A luxemburgi döntés a magyar kormány orrára koppintott, ám Orbán Viktor és csapata ettől nem zavartatja magát

- A Spiegel azt tanácsolja, hogy Magyarország távozzon isten hírével az unióból

- Lengyelország átvette a magyar kampánymódszert és óriásplakátokon ketl hangulatot az EU ellen

Washington Post

Magyarország és Szlovákia szembeszállt az unióval, de súlyosan ráfizetett, ráadásul az Európai Bíróság döntése megnyitja az utat a menekültválság terheinek széleskörű megosztása előtt. A szerzők, három amerikai jogász, illetve politológus szerint a perben nem csupán a menedékkérők száma volt a tét, a felperesek úgy gondolták, hogy veszélybe került a nemzeti szuverenitásuk, etnikai identitásuk. Az egész eljárást politikai propaganda kísérte végig a két országban, ami részben a szélsőjobb megerősödésével függ össze. A Fidesz idegengyűlölettel kampányolt, a KDNP és a Jobbik támogatta. Csakhogy a bíróság minden elemében elutasította a keresetet. A döntés végleges, fellebbezni nem lehet. Egyetemi szakemberek, nemzetközi szervezetek már régóta mondják, hogy nem lehet a peremállamokra hárítani a menekültválság költségeinek javát. Most azonban Európában biztos jogi alap keletkezett, miután lassan felismerik, hogy a gazdag államoknak ki kell venniük a részüket az áttelepítésekből és a menekültek beilleszkedéséből.

Die Welt

A magyar igazságügyi miniszter élesen bírálja a kvótaügyben született bírósági határozatot, mert úgy gondolja, hogy az unió az eredeti döntés meghozatalakor átnyúlt az Európai Parlement és a nemzeti kormányok feje fölött. Trócsányi László szerint az ítélettel fennáll annak a veszélye, hogy felborul az egyensúly az EU intézményei között. Úgy nyilatkozott, hogy a luxemburgi testület megsértette az Európai Tanács, illetve az EP jogkörét, amit nagyon aggasztónak nevezett a jövő szempontjából. A bírálat arra vonatkozik, hogy a tagállamok parlamentjét annak idején nem vonták be az ügybe, a továbbá hogy az ilyen horderejű kérdésekben egyhangú álláspontot kell kialakítani az Európai Tanácson belül. Ellenben a belügyminiszterek fórumán elegendő volt a minősített többség. A miniszter ezen felül úgy látja, hogy a Bizottság megszegte az egyenlő elbánás elvét, mert szerződésszegési eljárást indított a magyarok, a szlovákok és a csehek ellen, jóllehet a tagok többsége messze nem a megjelölt számban vett át menedékkérőket...

ITT OLVASHATÓ