Szerző: Szüdi János
2017.09.16.
Vajon miért jutott a magyar társadalom 2010-ben arra a következtetésre, hogy a demokrácia rossz dolog? Csömörük lett a választóknak? Minden bizonnyal! Ellenkező esetben nem adtak volna korlátlan felhatalmazást a Fidesznek arra, hogy tetszése szerint, bárki meghallgatása, megkérdezése nélkül, saját szája íze szerint átalakítsa az országot.
Az első választási forduló után a várható kormányváltás okait értékelő elemzők arra a következtetésre jutottak, hogy az embereknek elegük van a korrupcióból. Elegük van a kormányzati impotenciából. Elegük van a hatalom arroganciájából. Megnyugtatták a választókat: nem baj, ha a Fidesznek kétharmados többsége lesz, legalább a kormányzás hatékonnyá válik. Valószínűleg nekik is elegük lett a demokráciából. Senki nem gondolhatta ugyanis komolyan, Orbán Viktor önmérsékletet tanúsít, amikor royal flusht tart a kezében. A győztesek nem okoztak csalódást. A történeti alkotmány vívmányaival összhangban, a jogállam romjain felépítették a Jó Államot. A király nélküli királyság mintájára létrehozták a demokrácia nélküli demokráciát. A király szerepét a kormányzó, a demokratikus intézmények szerepét a nemzeti együttműködés rendszere vette át. A társadalom mindkét esetben hasonló. Aki teheti, elhagyja az országot. Aki itthon marad, berendezkedik a túlélésre.
Ok és okozat
Jelenünk a múltban gyökeredzik. A magyarok nem készülhettek fel arra, hogy kézbe vegyék sorsuk irányítását. Nem volt módjuk, lehetőségük, idejük erre. A demokrácia cselekvő részvételt igényel a döntések meghozatalában és végrehajtásában. Ez munkával, áldozatvállalással és felelősséggel jár együtt. Csupa olyan dolog, amely sokaknak idegen, nemkívánatos. Nem kívánatos, hiszen nem is kóstolhattak bele a döntés, a siker vagy a kudarc, de mindenképpen a felelősség izgalmába. Nem érezhették, hogy szavuknak súlya van. Azt tekintik természetesnek, hogy sorsuk mások kezében van. Mások kegyétől függ. A hatalom ennek az állapotnak a fenntartásában, s nem a hatalom gyakorlásában részt vevők körének szélesítésében érdekelt. Kegyet osztogatni sokkal élvezetesebb, mint a hatalmon osztozkodni. Az oktatási rendszer sem az öngondoskodásra, a problémamegoldásra, a közös gondolkodásra készíti fel a tanulókat, hanem a hatalom tiszteletére és kiszolgálására nevel. Ehhez mindenkor jó partner az egyházi oktatás...
ITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.