Szerző: VÁSÁRHELYI MÁRIA
2017.10.29.
Ami most a színházi világban történik az látványos megnyilvánulása mindennek, hiszen mindenki által ismert, híres emberekről van szó, akikhez számos megalapozott és megalapozatlan pozitív képzet kapcsolódik, akik sok örömet szereztek nekünk, a közönségnek. Akiket hajlamosak vagyunk azonosítani az élménnyel és az esetleges katarzissal, amelyet átéltünk egy-egy előadás, művészeti alkotás befogadása során. A csalódás azért ilyen átütő, mert nemcsak egy illúzió dőlt porba, hanem érzelmileg is mélyen érint sokakat.
Az erőszak és a gyengék elnyomása azonban nemcsak hogy nem a színházi, művészeti élet "privilégiuma", hanem az élet minden területén legalább ennyire dominánsan jelen van, a társadalom legkisebb közösségétől a családtól, az országos politikáig mindenhol teljesen hétköznapi és meghatározó jelenség.
A mi társadalmunkban a gyerekek jelentős része kiskorától arra szocializálódik, hogy a konfliktusokat erővel, erőszakkal, tekintéllyel kell elintézni és annak van igaza, akinél ott az erő és a hatalom...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.