2018. szeptember 4., kedd

ÉLETEKBE KERÜL A MAGYAR ÁLLAM LEÉPÜLÉSE

MÉRCE
Szerző: JÁMBOR ANDRÁS
2018.09.03.


A demokrácia, a jogállam, az intézményi kontroll, a fékek és ellensúlyok rendszere leginkább tankönyvi, távoli, elképzelt dologként jelenik meg a magyar társadalom számára. Ezeket a kifejezéseket és az ezeket megjeleníteni hivatott intézményeket a magyar politika a rendszerváltás után egyre inkább kiüresítette, míg 2010 óta a Fidesz kormányzat alatt már-már ellenségként jelennek meg az állampolgárok számára. Pedig egyre inkább láthatjuk annak a hiányát, hogy az állam nem lép fel, vagy nem tud fellépni az állampolgárai védelmében.

2018-ban gyakorlatilag hetente robbannak ki olyan kisebb botrányok, amelyek azt mutatják, a magyar állam már nem is akarja megvédeni az állampolgárait, vagy inkább vezetői annyira lerohasztották, hogy nem is képes rá. Azok a kontrollt gyakorló, független állami intézmények pedig, amik erre hivatottak, lényegében már életjelet sem adnak magukról. Pedig lenne feladatuk.

Alig egy hetes hír, hogy a nagy melegben a Duna vize Paksnál valószínűleg melegebb volt, mint ami az erőmű biztonságos működéséhez szükséges. Csak trükköztek a mérésekkel. Németországban és Franciaországban erőművek álltak le hasonló helyzetben. Magyarországon semmi se történt, hogy egy esetleges problémát megelőzzenek.

Pedig ha lenne független állami szerv, amelynek feladata akár Paks, akár más energiatermelők független szakmai alapú kontrollja lenne az állampolgárok védelmében, akkor itthon is a biztonságot kellett volna választaniuk az állami szerveknek. De ilyen nincs, és a biztonság helyett az állami szervek inkább a titkolózást választották, nehogy kiderüljön, az atomenergia is lehet problémás, és az, hogy ha Paks-központú az energiatermelésünk, az milyen problémákat okozhat.

Az elmúlt héten a sajtó a Honvédkórház ügyével volt tele, a ki nem fizetett túlórapénzekkel, a szakszerűtlen ellátással, az emiatt felmondó orvosokkal. Persze itt a probléma alapvetően a pénzhiány, és a rosszul működő egészségügy.

De a Honvédkórház, vagy más kórházak hibáiról miért orvosok kiszivárogtatásából, vagy kiállásából, esetleg elhunyt hozzátartozóik halálán felháborodó állampolgárok írásaiból kell értesülnünk? Miért titkosított csetprogramokon kell a sajtónak kiküldeni az információkat, amikor a tét emberek egészségügyi ellátása, emberek élete? Hol vannak azok a szervek, amik az egészségügy hatékonyságát, egy-egy osztály ellátásának minőségét nézik, esetleg akiknek feladata jelezni azt, ha olyan helyzet alakul ki valahol, mint a Honvédkórházban most?

Hiszen nem most alakult ki ez a probléma, évek óta cikkeztek arról, hogy baj lehet. Miért kell ezt titokban tartani? Miért nincs joga a betegeknek, a magyar népnek tudnia, ha baj van egy ilyen fontos kórházban? Lényegében nincs már olyan működőkepés állami szerv, aminek a feladata az egészségügy monitorozása, a hibák kijavítása? Sőt, itt is a titkolózás a divat, miközben emberek életéről van szó, perelni kellett a kórházi fertőzések számáért, a Honvédkórház még most is azt mondja a nyilvánosságnak, nincs semmi baj, de tudjuk azt is, az ÁNTSZ évek óta nem ellenőrzi például a kórházak tisztaságát...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.