2021. március 11., csütörtök

A „SZAKADÁR” MAGYAROK ÉS AZ EU-S VAKCINAPOLITIKA - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2021.03.11.


A brit The Spectator szakadárnak nevezi a magyar kormányt, amely a vakcinabeszerzésben is külön úton jár az Európai Uniótól. Közép-Európából a szlovákok és a csehek is követhetik a keleti, elsősorban az orosz vakcina beszerzésében az Orbán-kormányt, de erős az ellenállás. Több helyi forrás is beszámol arról, hogy csütörtökön Orbán Viktor miniszterelnök és cseh kollégája Izraelben tárgyal Benjamin Netanjahu kormányfővel. Az átoltottsággal világszinten nagyon jól álló Izrael Moderna vakcinákat ajánl fel baráti országoknak. Újabb európai parlamenti vita volt a sajtószabadságról. Csernyánszky Judit lapszemléje.


Vakcina-és vírushelyzet Közép-Európában


A vakcinákkal tesztelik Közép-Európa lojalitását az Unióhoz című írásában a konzervatív brit The Spectator folyóirat Magyarországot szakadárnak nevezi, hisz a jogállami konfliktus és a V4-ek különutassága most megint kiéleződött. Az orosz és a kínai oltóanyagok körüli huzavonával ismét külön utakon jár Magyarország, és a szlovákok kezdenek beállni mögé, ami ismét feszültség forrása Brüsszelben. Igor Matovic szlovák kormányfő Szputnyik V-vásárlását azonban veszélyes játéknak tartja a liberális ellenzék. Ebbe a játszmába a lengyelek nem mentek bele, viszont az uniós költségvetés megvétózásakor a szlovákok nem támogatták Orbánt. Most azonban Matovic annyira hálás, amiért Orbán segített a Szputnyik V beszerzésében, hogy akár a hosszú ideje húzódó kettős állampolgársági vita is megoldódhat. Emellett Milos Zeman cseh elnök is orosz és kínai vakcinavásárlásról egyezkedik – méghozzá egészségügyi miniszterük háta mögött. Utóbbi kifejezetten ragaszkodik az uniós gyógyszerügyi hatóság által engedélyezett vakcinákhoz. A nem kifejezetten uniópárti Zeman ezt meg is lovagolja, mondván: ebben a kilátástalan helyzetben veszélyes az uniótól függeni. Mi lesz, ha hosszú távon mégiscsak beigazolódik, nem kell tartani a kínai és az orosz vakcináktól? – teszi fel a kérdést William Nattrass, a cikk szerzője. Ezt megítélni már csak hetek vagy hónapok kérdése. Az viszont vitathatatlan, hogy mindkét országban most meglovagolják az unióellenes közhangulatot.

A BBC más aspektusból, a közép-kelet-európai térség drámai fertőzési adataiból kiindulva ír a Covid-válságról. Míg a briteknél az 1 millió lakosra eső 1400 fertőzöttet is magasnak találták, addig most a cseheknél ez a szám 15000- re nőtt. Magyarországon az egyik legsúlyosabb a halálozási arány, és 8270-nel rekordot ért el a kórházban lévő koronavírusos betegek száma – közli a BBC.

Vakcinák jöhetnek Izraelből?

Május végén lejárnak az Izraelben lévő Moderna vakcinák, ezért az izraeli kormány 20 baráti országnak felajánlja készletét – erről tárgyal csütörtökön Orbán Viktor és Andrej Babis cseh kormányfő Jeruzsálemben – írja az izraeli i24 portál. Nekik egyébként a dán kormányfő és az osztrák kancellár adta át a kilincset, akikkel Netanjahu a Covid-19 elleni védekezésről, a kutatás-fejlesztés és az oltóanyag gyártás összehangolásáról tárgyalt.

A The Jerusalem Postból még azt is megtudhatjuk, hogy Benjamin Netanjahu szerint az oltásra jogosult lakosság 90 százaléka kapott legalább egy oltást vagy felgyógyult a vírusból Izraelben, és ezzel a miniszterelnök bizonyára jópontokat szerzett március végén esedékes újraválasztási kampányához a szavazóknál.

Újabb vita a magyar sajtó szabadságáról

A Deutsche Welle és a még megmaradt független magyar sajtótermékek együttműködésről ír a DeutschlandFunk. A német közszolgálati médium saját YouTube-csatornát indítana Magyarországon, és a tervek szerint kooperálna a Klubrádióval, a HVG-vel, az ATV-vel és a Telexszel. Az együttműködés várhatóan március végével indulna. Ennek kapcsán a Klubrádió igazgatóságának elnöke úgy fogalmazott, csak örülni tud annak, hogy még többet tudnak meg a németek Magyarországról, amiből a magyarok is tanulhatnak. A tárgyalások elkezdődtek a Deutsche Wellével, és meglátják, sikerül-e jó alapokra építeni az együttműködést.

Az Európai Parlamentben szerdán tartott magyar-szlovén és lengyel médiaszabadságról folytatott vitából a Wiener Zeitung azt emeli ki, hogy a januárban elkezdett jogállami mechanizmus ellenőrzésébe a médiahelyzet is vaskos fejezetet fog kitenni. A cikkből máris sejthető, hogy a csaknem 500 állami sajtóterméket magába gyűrt KESMA léte és megítélése szinte biztos az alapvető kifogások egyike lesz.

Ukránok és azeriek

141 együttműködési megállapodást kötött a magyar és ukrán fél Kisvárdán – adja hírül az Ukrinfo nevű portál Alekszij Petrov, a Kárpátaljai Régiós Tanács vezetőjének Facebook-bejegyzésére hivatkozva. Alapvetően a magyar BCG-oltóanyag-szállításrokról, határellenőrzési pontok létesítéséről, a Tisza egyik hídjának rekonstukciójáról, kulturális emlékhelyek felújításáról és a hulladékfeldolgozó telepről szerződtek a magyar féllel, Grezsa István miniszteri biztossal az élen. Az ukrán fél különösen annak örül, hogy a Beregszászhoz közeli Jánosi falucskában a hulladékfeldolgozó üzem működését teszik az eddiginél sokkal hatékonyabbá. Az eredeti tervek között még 2015-ben szerepelt, hogy a beregszászi járásban 70 hulladékgyűjtő telepről szállítják Jánosiba a szemetet, aminek a 80 százalékát szeretnék ott újrahasznosítani, a maradékot pedig egy speciális szeméttemetőbe helyezik. Tervbe volt véve biogáz kinyerése is, amiből a falu elektromos szükségleteit részben fedeznék.

Bakuban azeri kollégájával közös sajtótájékoztatón tartott Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter, aki magyar részvételéről tárgyalt a Hegyi-Karabah visszaszerzett/elfoglalt – nézőpont kérdése – területeinek fejlesztésében. A közel-keleti MenaFN cikke nem írja, amit korábban már szemléztünk, hogy a magyar EximBank 100 millió dolláros hitelkeretből támogatja az ott dolgozó vállalatokat.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.