A TÁRSADALMAK SOSEM LÁTOTT SZÉTSZAKADÁSÁT HOZHATJA A VÁLSÁG

JELEN.MEDIA
Szerző: SZABÓ BRIGITTA
2021.03.08.

A KORONAVÍRUS-RECESSZIÓ ELTÉR AZ EDDIGIEKTŐL. EGYSZERRE JELENIK MEG BENNE A KÍNÁLATI, A KERESLETI ÉS A LÉLEKTANI VÁLSÁG. EMIATT A KILÁBALÁS SEM OLDHATÓ MEG CSAK PÉNZÜGYI ESZKÖZÖKKEL. SAJÁTJA, HOGY MIKÖZBEN A TÁRSADALMAK FELSŐBB OSZTÁLYAI VAGY MEG SEM ÉRZIK A RECESSZIÓT VAGY NYERNEK RAJTA, AZ ALSÓBB RÉTEGEK ÉS A KÖZÉPOSZTÁLY EGY RÉSZE KILÁTÁSTALAN EGZISZTENCIÁLIS HELYZETBEN KÜZD A FENNMARADÁSÉRT. A MAGYAR KORMÁNY VÁLSÁGKEZELÉSE EGYÁLTALÁN NEM ADOTT MÉG VÁLASZT AZ ÉLEZŐDŐ TÁRSADALMI PROBLÉMÁKRA, A MÉLYÜLŐ KÜLÖNBSÉGEKRE. A SEGÍTSÉG TOVÁBBRA IS A SZAVAZÓTÁBORNAK, A KLIENTÚRÁNAK SZÓL.

Az már nem sokkal a járvány kitörése után látszott, hogy valami mással áll szemben a világ, mint amit a korábbi gazdasági recessziók idején látott. Most nem elég pénzt önteni a gazdaságokba a válság megoldására. Eltér abban is, hogy bár általában a nagy recessziók hatása hosszú távon a társadalmi egyenlőtlenségek csökkenésével jár együtt, ez a koronavírus-járvány okozta visszaesésre valószínűleg nem igaz. A válság Magyarországon is súlyosabb csapást mért a kevésbé iskolázott, alacsonyabb bevétellel rendelkező, kiszolgáltatottabb rétegekre. Az ő munkahelyük nagyobb valószínűséggel szűnt meg egyik napról a másikra, s már egyhavi bevételkiesés is szinte lehetetlen helyzet elé állította őket.

Az sem szokványos, ahogyan világszerte kiválasztódtak azok az ágazatok, amelyek a recesszió fő generátorai lettek. Nem az történt ugyanis, hogy rosszul teljesítettek, nem volt rájuk szükség, versenyképtelenné váltak, lett helyettük valami más, hanem a gazdaságon kívüli, kormányzati intézkedések hatására kerültek nehéz helyzetbe. Az emberi érintkezés új szabályai Magyarországon is cégek tízezreit döntötték be, s több százezer ember munkahelye szűnt meg, alakult át egyik pillanatról a másikra...

ITT OLVASHATÓ