AZ ELŐVÁLASZTÁS AZ ELLENZÉKI POLITIZÁLÁS EDDIGI LEGNAGYOBB TELJESÍTMÉNYE

444.HU
Szerző: MAGYARI PÉTER
2021.09.22.

Két nap csúszással, de hétfőn elkezdődött az ellenzéki előválasztás. Az első nap 67 ezren vettek részt rajta. A szervezők azt mondták az indulás előtt, ha egy hét alatt lesznek 400 ezren, akkor már nagyon jól sikerült. Ha az érdeklődés nem zuhan nagyot a következő napokban, akkor ez a részvétel simán meglehet.

Nagyon messziről indultak

A technikai problémák és az eljárást kísérő viták ellenére is, több mint tízéves távlatban messze ez az előválasztás a legkomolyabb politikai teljesítménye a Fideszen kívüli politikai világnak. Ezt akkor látjuk igazán, ha visszaemlékszünk, hogy mi történt az előző választás előtti őszön. 2017 szeptemberében az ellenzéki pártoknak már volt néhány bejelentése arról, hogy mit zárnak ki:

- A Jobbik kizárta, hogy bármelyik párttal egyezkedjen a közös indulásról, egyéni jelöltek koordinálásáról.

- Az LMP kizárta, hogy legyen olyan együttműködés, amiben nincs benne a Jobbik. A párt két akkori társelnöke a kampány végén ezen igyekezett lazítani, és ezért etikai eljárást indítottak ellenük.

- Az MSZP akkori miniszterelnök-jelöltje kizárta, hogy a Jobbikkal és Gyurcsány Ferenccel együttműködjön. Október elején utóbbi törekvésébe belebukott, és visszalépett.

- A Momentum addigra határozatot hozott, hogy a politikusaik még csak nem is tárgyalhatnak pártok közötti együttműködésről. Ezért az utolsó napokban a Momentum egyoldalúan lépett vissza néhány körzetben, mert nem volt módja a párt politikusainak kérni cserébe valamit.

- Az Együtt és a Párbeszéd abban bízott, hogy a Momentummal és az LMP-vel köt egyezséget, egy négypárti lista élén Karácsony Gergellyel. Mint a fenti feltételeken látszik, erre nem volt esély. Karácsony ki is szállt, és átment az MSZP-hez miniszterelnök-jelöltnek.

- A DK kizárta, hogy a Jobbikkal együttműködjön, és ragaszkodott a saját listához.

Lényegében az összes törekvés kizárta egymást. Mindegyik párt olyan feltételeket szabott az együttműködéshez - már ha egyáltalán hajlandó lett volna rá -, amely szembe ment a potenciális partnerek feltételeivel.

A 2017. szeptemberi mérések szerint egyik ellenzéki pártnak sem volt esélye még csak a szavazatok 20 százalékának megszerzésére sem, míg a Fidesz támogatottságát 50 százalék körülire mérték. A 2011 óta hatályban lévő választási törvény miatt ez azt sejtette, hogy az egyéni körzetek nagy részét könnyen megnyeri a Fidesz, és ezzel megnyeri a választást is. Végül 91 választókerületben győzött a Fidesz és 15-ben egy ellenzéki jelölt. A Fidesznek pont annyi képviselője, és pont ugyanúgy kétharmados többsége lett, mint az előző, 2014-es választás után. Az egymással hadakozó ellenzékiek még csak meg sem tudták szorongatni a Fideszt.

Az ellenzéki vetélkedés egy liberális demokráciában normális lenne, de egy uradalomban lehetetlenné teszi a kormányváltás esélyét. Az ellenzéki pártok már 2018-ban is azt állították, hogy Magyarország nem normális demokrácia, de a helyzetből nem vonták még le a következtetést. Nem jutottak el odáig, hogy ha nem normális demokráciában indulnak el a választáson, akkor rendkívüli erőfeszítéseket kell tenniük, máskülönben esélytelenek...

ITT OLVASHATÓ