2021. november 12., péntek

A KACSÁTÓL A HOMÁRIG: HAMAROSAN JÖN A VALÓDI MŰHÚS, AMIHEZ NEM KELL ÁLLATOT ÖLNI

QUBIT
Szerző: BODNÁR ZSOLT
2021.11.12.


Miközben a növényifehérje-alapú műhúsok már Magyarországon is egyre több helyen kaphatók, az ipar és a befektetők az állati sejtekből laborban növesztett húsok felé kacsintgatnak. A gyárak már felépültek, de a levágott állatok húsát kiváltó termékek árusítására két év elteltével sem kaptak hatósági engedélyt – pedig már csak a klímaváltozás miatt is érdemes lenne sietni a váltással.


A műhús alig két év alatt beverekedte magát a mainstreambe. Míg 2019 előtt legfeljebb a legelszántabb ökohipszterek álmodoztak egy csésze sütőtökös latte fölött arról, hogy hamarosan állatéletet nem követelő, mégis eredeti húsélményt adó hamburgerrel tömhetik magukat, ma már a Burger Kingben is lehet műhúsból készült Whoppert kapni, kézműves burgerezőt pedig szinte kínos vegán opciók nélkül működtetni. Az Aldit és a Lidlt ellepték a műhúspogácsák, vegán fasírtok és grillkolbászok, és már magyar startupok is foglalkoznak műszalámi vagy úgynevezett galbász (gabonakolbász) fejlesztésével.

Ezek azonban még csak a műhús 1.0 termékei, növényi alapú fehérjéből készült élelmiszerek, amelyeknek a húshoz, tehát az állati izomszövetekhez valójában semmi közük. Ha tényleg a zöldborsó-, búza- vagy szójafehérjéből készült hamburgerpogácsák jelentik a növényi műhúsok csúcsát, akkor elmondható, hogy lehet textúrát vagy ízélményt imitálni, de állati fehérje nélkül sosem lesz igazán hússzerű egy műhúsként eladott termék.

Az igazi változást a laborhúsként, tenyésztett húsként vagy sejtalapú húsként ismert helyettesítők hozhatják el, és már nem is tűnik olyan távolinak az elterjedésük. Az állati őssejtekből Petri-csészében növesztett hús, más értelmezésben műhús készítéséhez nem kell leölni a marhát vagy a csirkét, elég csak egy kis sejtmintát venni tőlük, a többit megoldják a biokémiai folyamatok. A húsfeldolgozás így megmaradna a fehérköpenyeseknek – a vágóhídi hentesek helyét a laboratóriumi biotech-mérnökök vennék át.

Az elmúlt három évben közel hétszeresére nőtt a laborhúspiacba áramló befektetések összege, és a műhústenyésztéssel foglalkozó vállalkozások száma is exponenciálisan nő, míg a nagyobb vállalatok már az ipari mértékű gyártást készítik elő. Mindezt úgy, hogy a világon még szinte sehol sem engedélyezték, hogy piacra dobjanak sejtkultúrás műhústermékeket – első, és máig egyedüli országként Szingapúr 2020 decemberében engedélyezte a laborban készült csibefalatok árusítását. A városállamban két éven át vizsgálták a terméket biztonsági szempontból, mielőtt engedélyezték, és mivel az amerikai gyógyszer- és élelmiszer-felügyelet (FDA) 2019-ben kezdte meg a laborhúspiac vizsgálatát, a cégek joggal reménykednek abban, hogy hamarosan ők is megkapják a szükséges engedélyeket...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.