Szerző: NVZS
2022.09.30.
„Az olvasó maga is eldöntheti, mi a nemzet érdeke, és beláthatja, hogy lehetnek olyan személyes érdekek, amik miatt a drágább, de lazább hitelkonstrukcióknak áll a zászló ma Magyarországon – hozzáteszem: rossz, aki rosszra gondol” – mutatott rá Bod Péter Ákos azzal kapcsolatban, hogy kihez-mihez és milyen feltételekkel fordulhat a kormány az Orbán által emlegetett 6400 milliárd forint értékű energetikai beruházásnak megágyazó kölcsönért, ha nem sikerül megegyezniük az Európai Unióval. Miután azonban van szándék az egyik oldalon és erős igény a másikon, lesz szerinte megállapodás, „az uniós intézmények ezt az összeget félretették, a cél az energiafüggetlenség, -hatékonyság, a zöld szempontok, ezek Brüsszel számára akkor is fontosak maradnak, ha a magyar kormány lehetetlenül viselkedik, ostobának nevezi az uniós politikusokat, bűnözőnek a döntéshozóit és drogosoknak a tisztviselőit”.
Orbán Viktor miniszterelnök a parlament őszi ülésszakának nyitónapján elmondott beszédében a többi között egy 16 milliárd euró, azaz 6.400 milliárd forint beruházásról értekezett, Paks2 építésének költségeit nem számítva. „Azzal együtt 28,5 milliárd euró, vagyis 11.400 milliárd forintnyi fejlesztésről beszélünk...A szükséges pénzügyi forrásokat az Európai Unió megígérte. Ha a brüsszeli bürokraták mégsem adják ide azt a pénzt, ami Magyarországnak jár, akkor más pénzügyi forrásokból szerezzük be a szükséges összeget. Az erről szóló tárgyalásokat az Európai Unióval és más nemzetközi partnereinkkel el is indítottuk” – mondta.
Kérdés persze, mire gondolt. Ki adhat hitelt Magyarországnak? Vajon Kína? Vagy Oroszország? Milyen áron? Esetleg ismét nemzetközi pénzügyi szervezetekhez (például a Nemzetközi Valutaalaphoz) fordulunk? Bod Péter Ákost faggattuk...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.