GYERE, GYERE KI A HEGYOLDALBA, AHONNAN LERADÍROZTAK EGY VÁROST

TELEX
Szerzők: FEHÉR JÁNOS. AJPEK ORSI
2023.11.25.

Nekem a Tabán egy buckás park a Gellért-hegy tövében, de a szüleim generációja valószínűleg nosztalgikus bulihelyszínként gondol rá. A legnépszerűbb zenekarok játszottak ott, aminek aztán egy slágerben is nyoma maradt, nem véletlenül énekelte az LGT azt, hogy Gyere, gyere ki a hegyoldalba. A Tabánról, amelynek már a hangzása is hordoz magában valami nosztalgiát, ugyanakkor egy másik kép is él a köztudatban. Ódon utcácskák, pezsgő kisvárosi miliő sejlik fel, élénk éjszakai élettel, kocsmákkal és vendéglőkkel, ahonnan Krúdy Gyula sem hiányozhatott. A Tabán ilyen is volt, de hiba lenne csak így gondolni rá. A Tabán – fényképek, történetek című könyvben Beliczai Bea a mára szinte teljes egészében eltűnt, lebontott városrész nyolcvan évét követi végig korabeli fotók (sokkal közülük először találkozhatunk) és leírások segítségével. Cikkünkhöz ebből a kötetből válogattunk képet és szöveget, és mutatjuk be a Tabán sokszínűségét.

Hogy milyen sok (tév)képzet is él a Tabánról, azt a könyv fülszövegében Saly Noémi Budapest-történész is jól érzékelteti.

„Túl sok a könnyes nosztalgia, az általánosítás, a városi legenda – ó, a budai Grinzing, azok a kiskocsmák! Ugyan már, az egy redves patkányfészek volt, Horthyné nem bírta nézni a Vár ablakából, azért bontották le… –, és valójában túl kevés a róla szóló hiteles irodalom. Mert az eleven forrásokig nem sokan mentek vissza.”

A Gellért-hegy, a Naphegy, a Várhegy és a Duna által határolt Tabán eredete a török korig nyúlik vissza. Maga a név tímárműhelyre utal. Ezek sorakoztak az Ördög-árok folyó vízére települve. Buda 1686-os visszafoglalása közben a terület épületei jórészt megsemmisültek, majd a törökök elől menekülő rácok kezdték benépesíteni a városrészt. Persze nem csak szerbek éltek itt, egy soknemzetiségű és -vallású település kezdett kibontakozni a 18. század elejétől...

ITT OLVASHATÓ