MAGYARORSZÁG TUDTA A LEGKEVÉSBÉ KIHASZNÁLNI AZ EU-CSATLAKOZÁS ELŐNYEIT

TELEX
Szerző: BÁNÁTI ANNA
2025.03.09.

Magyarország EU-tagságának kezdeti időszakában a gazdaságpolitikai útvesztés hátráltatta a magyar gazdaság fejlődését, 2010 után pedig a kiépült Orbán-rendszer működése, állítja Gulácsi Gábor és Kerényi Ádám A magyar gazdaság az Európai Unióban – Felzárkózás, útvesztés, különút az Unió peremén című tanulmányában. A tanulmány egyik fő megállapítása, hogy az uniós tagság időszakában hiába közeledett számottevően a magyar gazdasági fejlettség az EU fejlettebb tagállamaiéhoz, az uniós felzárkózási mércék szerint a közép- és kelet-európai tagállamok többségéhez képest Magyarország gyengébben teljesített. Hasonlót fogalmazott meg nemrég Zsiday Viktor befektetési szakember is a Telex Témában: nem illúzió, hogy Magyarország közelít a nyugathoz, de egyre lassabban, mint mások.

A tanulmány a Tárki Társadalomkutatási Intézet által készített 2024-es Társadalmi Riportban jelent meg. A szerzők arra a kérdésre keresik a választ, mi okozza a magyar pozícióvesztést az unióhoz velünk együtt csatlakozó országokhoz képest, milyen útfüggőségek és hatalomszerzési kihívások játszottak szerepet 2001–2010 között, és a 2010 utáni berendezkedés hogyan terelte különútra, majd az EU peremére az országot.

Kapaszkodunk felfele, de mások még inkább

Magyarország az EU keleti kibővítésének első hullámában, 2004-ben csatlakozott az unióhoz, de az ország gazdasága már a kilencvenes évek végén megérezte az EU-csatlakozásban rejlő lehetőségeket. A tanulmány a tagállami fejlettséget összehasonlító két alapvető uniós mércét vizsgálva mutatja meg, hogyan sikerült a magyar felzárkózás az EU-hoz 2004-ben vagy utána csatlakozott közép- és kelet-európai államokhoz (EU11-ekhez) képest. Mindkét teljesítménymutató szerint jó néhány, velünk egyszerre csatlakozó tagállam nemcsak utolérte, de meg is előzte Magyarországot...

ITT OLVASHATÓ