AZ ELTE LEENDŐ REKTORA: MI VAGYUNK A LEGUTOLSÓK, AKIK SCHMIDT MÁRIA ÖTLETEIT PRÓBÁLNÁK VÉGREHAJTANI

TELEX
Szerző: NAGY NIKOLETTA
2025.07.02.

2024 novemberében meglepetésként érte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózathoz tartozó intézeteket egy törvénytervezet, ami drasztikusan átalakítaná a hálózat működését. A tervezet első változata nagy felháborodást keltett, a kutatók szerint a kutatóhálózat és a tudományos szabadság jövője került veszélybe. Az átalakításról szóló tervet aztán a kutatóintézetek vezetőivel is megtárgyalták, és az általuk javasolt változtatásokkal végül elfogadták, majd az MTA is beleegyezett, hogy eladja a kormánynak az ingatlanvagyonát, amiben a kutatóintézetek nagy része dolgozott.

A kutatóhálózat sorsa finoman szólva is hányattatott: 2019-ben elcsatolták a Magyar Tudományos Akadémiától, és az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatba (ELKH) tömörítették; 2020-ban a hálózat dolgozóit megfosztották a közalkalmazotti státuszuktól, majd 2021-ben több intézetet átalakítottak. Az ELKH elnöke 2023. májusától Gulyás Balázs lett, a hálózatot pedig szeptembertől Magyar Kutatási Hálózattá (HUN-REN) nevezték át. Néhány hónap múlva elindult egy többkörös, széles körű átvilágítás az intézetek működéséről.

A tavalyi nagy átalakítás után most ismét változás állt be a HUN-REN-nél: nagyon úgy néz ki, hogy négy humán- és társadalomtudományi kutatóközpontot az ELTE-hez csatolnak, ezt a HUN-REN és a kormány már elfogadta, még az ELTE van hátra azzal, hogy a szenátus meg is szavazza az átvételt. A folyamattal szemben széles körű a tiltakozás, a kutatócsoportok dolgozói, az ELTE polgárai, az Akadémiai Dolgozók Fóruma, a Lendület- és ERC-kutatócsoport-vezetői is elmondták a véleményüket, és petíció is indult az átalakítás ellen.

Darázs Lénárd, az ELTE augusztus elsejével hivatalba lépő új rektora szerint alaptalanok az aggodalmak, az ELTE nem bekebelezni, hanem megmenteni szeretné a kutatóintézeteket. A leendő rektor a Telexnek adott interjút először a témában...

ITT OLVASHATÓ