L. RITÓK NÓRA: MEG KELLETT TANULNOM NEM BELEHALNI A KUDARCOKBA

WMN INTERJÚ
Szerző: FIALA BORCSA
2025.08.29.

Huszonöt év után visszavonul az Igazgyöngy Alapítvány éléről L. Ritók Nóra, a szervezet alapítója, Prima Primissima közönségdíjas pedagógus, a 2019-es SzuperWMN közéleti kategóriájának győztese. Beszélgetésünk egyfajta összegzés és visszatekintés is: mi változott Magyarországon a gyerekvédelem területén negyed évszázad alatt? Milyen lehetőségei vannak ma egy generációs szegénység sújtotta gyereknek? És mi változott a gondolkodásában abban a 25 évben, amíg az Igazgyöngy Alapítvány élén a társadalomtól leszakadó csoportokkal foglalkozott? Fiala Borcsa interjúja.

Fiala Borcsa/WMN: 2021-ben Chripkó Lili kollégám készített veled egy beszélgetést, ahol már megemlítetted, hogy huszonöt év után, 2025-ben szeretnél visszavonulni. Akkor azt is mondtad a toldi programotokról: „távlati cél: minél több feladatot átadni. Így az Igazgyöngy tulajdonképpen azért dolgozik Toldon, hogy felszámolja magát.” Ezzel hogy álltok most?

L. Ritók Nóra: Amikor az ember elkezd a társadalomtól leszakadó csoportokkal foglalkozni, és egy olyan közösséget akar építeni, mely képes arra, hogy megszervezze önmagát, az a generációs szegénységben igen hosszú folyamat. Amikor az Igazgyöngy Alapítvánnyal elkezdtük a toldi modellt, a program első etapját húsz évre terveztük. Ennek idén vagyunk a tizenhatodik esztendejében.

Ami már most eredmény: egyértelműen lett egy olyan közösségi mag, ami már másfajta értékrenddel gondolkodik, mint tette korábban. Képesek a tagok együttműködni, és vannak saját kezdeményezéseik is. A gyerekek között, akikkel a kezdetektől a tanodában foglalkoztunk, már van olyan, aki leérettségizett. Pár éve kezdtünk el egyre tudatosabban egy olyan munkát, hogy a 16. évüket már betöltött gyerekeket a társadalmi vállalkozásban, diákmunkában foglalkoztatjuk a nyári szünetben. Az is cél, hogy alkalmazni tudjuk őket, amikor befejezik a tanulmányaikat, így át tudnak tőlünk is vállalni feladatokat. Például akinek óvodai dajka végzettsége van, az el tud kezdeni a kicsikkel foglalkozni.

Közösségfejlesztésben nagyon jól állunk, már vannak olyan események, amiket ők kezdeményeznek és szerveznek meg. Haladunk.

De azt tudomásul kell venni, hogy ez egy nagyon elhanyagolt probléma, ami generációkon keresztül halmozódott. Ebben eredményt felmutatni úgy, hogy közben a társadalmi és politikai közeg sem kedvez a megoldásnak, nagy kihívás...

ITT OLVASHATÓ