MIKÖZBEN A MAGYAR HÁZTARTÁSOK A SOR VÉGÉRE KERÜLTEK, ÁLLAMUNK CSENDBEN REKORDER LETT EGY FOGYASZTÁSI MUTATÓBAN

TELEX
Szerző: OBLATH GÁBOR
2025.10.14.

Az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás, illetve a háztartási fogyasztási kiadás vásárlőerő-paritáson mért szintje alapján Magyarország az EU sereghajtójává vált az Eurostat adatai szerint – ezek azok a mutatószámok, amelyek alapján a hazai sajtó rendre arról számol be, hogy a magyarok élnek a legrosszabbul az Unióban.

Érdekes ellentét, hogy ugyanebből az adatbázisból az is kiderül: a kormányzat úgynevezett közösségi fogyasztási kiadásainak (például közigazgatás, rend- és honvédelem) egy főre vetített szintje 2024-ben közel 30 százalékkal múlta felül az EU-átlagát.

Ezzel sikerült megőrizni országunk vezető helyét az európai rangsorban, miután 2022-ben élre kerültünk.

Ráadásul abban is az Unió élén állunk, hogy nálunk haladják meg a legnagyobb mértékben a kormány vásárlóerő-paritáson (PPP) mért „közösségi” fogyasztási kiadásai az „egyéni” fogyasztási kiadásokat, vagyis a háztartásoknak nyújtott természetbeni társadalmi juttatásokat (például oktatás, egészségügy).

Bár írásom ezeket a furcsaságokat – technikai magyarázatokkal kiegészítve – elsősorban dokumentálni kívánja, fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy az állam közösségi fogyasztása Magyarországon különösen jelentős arányban tartalmaz közigazgatási kiadásokat, amelyeket a kormány jórészt önmagára, illetve saját preferált céljaira fordít. Utóbbiak nem feltétlenül járulnak hozzá a közösség egészének jólétéhez, ám az ilyen típusú kiadások is emelik a GDP szintjét...

ITT OLVASHATÓ