Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2026.02.12.
Milyen jövőkép látszik a kanadai miniszterelnök és az amerikai elnök davosi beszédéből? És Volodimir Zelenszijéből, aki szintén felszólalt Svájcban? Lehet-e még mélyebben a magyar–ukrán viszony? Mennyire vehető komolyan a magyar kormánypropaganda legújabb mumusa, a Politicón megszellőztetett 5 pontos terv Ukrajna EU-csatlakozására? Ezekről beszélget a HetiVálasz februári szerkesztőségi külpolitikai adásában Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.
Részletek a műsorból:
Milyen tanulságokkal szolgál Mark Carney kanadai miniszterelnök emlékezetes davosi beszéde?
Magyari Péter: „Tulajdonképpen azt sejtette, hogy itt készül egy Kína, Oroszország és az USA közötti nagy világfelosztás, egy új Jalta, és arról beszélt, hogy ezzel szemben mi mit tudunk tenni. Az elképzelés nagyon sokakban nagyon jól rezonált, nagyon jól előadott szöveg volt. Ugyanakkor nehéz, mert erre a Kanada–Európa összefogásra, de még önmagában az európai összefogás fokozására sincs jelenleg intézményrendszer, nincsenek meg azok a keretek, amiben ezt fel lehetne építeni. (…) Ahhoz, hogy az EU-s vagy a NATO-s intézményrendszert átalakítsuk, továbbfejlesszük, valahogyan az USA nélküli részét összefogjuk, iszonyú gyors döntések kellenének és nagyon határozottak. Ezeknek jelenleg nincsenek meg a feltételei.”
Múló állapot vagy tartós amerikai magatartás lesz Donald Trump-féle erőpolitika?
Ablonczy Bálint: „Van egy amerikai közhangulat, ami kitermelte Trumpot és a trumpizmust, és ez bizonyos értelemben a demokratákra is hat. Nekik is számolni kell azzal a környezettel, amiben vannak, és látszik, hogy egy csomó tekintetben nekik is változtatniuk kell, mert egész egyszerűen már nincs társadalmi többség amögött, amit ők képviseltek korábban. (…) Nem szabad még egyszer abba a csapdába esni, hogy »ez egy múló pillanat, a Trump az úgyis gyogyós, ezzel nem kell számolni, majd szépen visszaállnak a dolgok a régi vágásba«. Kereskedelmi fronton például a Biden-adminisztráció is kőkeményen fellépett az európaiakkal szemben: nem volt akkora visszhangja, mert nem olyan primitív módon csinálta, mint Donald Trump, de például az európai autógyártókat a demokrata adminisztrációk is nagyon komolyan szuttyongatták. Ahogy van tehát kontinuitás demokrata és republikánus adminisztrációk között például a Kína-politikában, még ha még lenne is váltás három év múlva, de akkor is lenne kontinuitás. Legfeljebb kellemesebb, mosolygósabb lesz, és a páncélkesztyűre fölhúznak egy bársonykesztyűt, de attól még ha azzal ütnek, az ugyanúgy fáj.”
Van-e realitása a magyar–ukrán ellenségeskedés legújabb epizódjának, a Politicón megjelent „5 lépés, amellyel Ukrajna EU-tag lehet 2027-re” című cikknek (amelyet már Orbán Viktor is valóságnak tüntet fel)?
Magyari Péter: „Dolgoztam egy időben egy olyan szerkesztőségnél, ahol nagyon sokáig a legolvasottabb cikknek az volt a címe, hogy »Nem hiszed el, mit visel ez a lány a strandon…« A Politico is ezzel élt, amikor azt mondta, hogy van egy 5 pontos terve az EU-nak. De ha olvassuk a cikket, abból az derül ki, hogy egyébként ilyen konkrét terve nincs. Ennél még a Soros-terv is konkrétabb volt, mert az legalább egy másfél oldalas publicisztikán alapult, ami egy véleményrovatban jelent meg Soros Györgytől, és azt állította, hogy szerinte nem olyan nagy baj, ha Európába sok új ember érkezik. Tehát itt valójában az történt, hogy a Politico több újságírója beszélgetett az Európai Tanácshoz tartozó mintegy tíz diplomatával és három bizottsági emberrel; elkezdte őket kérdezgetni, hogy akkor hogy lesz ez az ukrán csatlakozás, és lehetséges-e. Erre ők elkezdtek fantáziálni.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.