ÁRAMÁR: MAGYARORSZÁG A LEGNAGYOBB VESZTESE TRUMP IRÁNI HÁBORÚJÁNAK

VÁLASZ ONLINE
Szerző: MAGYARI PÉTER
2026.03.25.

A legutóbbi EU-csúcs nagy sztorija volt, hogy Orbán Viktornak estek a többiek, mert nem tartotta be decemberi ígéretét az ukrán hitel ügyében. Ám a tanácsteremben folyt egy másik éles vita is az iráni háború miatt elszabaduló energiaárakról. Itt fontos lett volna a magyar álláspontot átvinni, mert idén egész Európában nálunk drágult a legnagyobb mértékben az áram nagykereskedelmi ára. Hiába volt azonban olasz–lengyel–magyar közös fellépés, a kért kedvezményt visszautasították, a hosszabb távú brüsszeli ajánlattal pedig a mostani magyar kormány aligha élhet. Az egész vita viszont nagyon izgalmas tanulságokkal szolgál Európa lehetőségeiről és kényszereiről.

2026 elején úgy tűnt, hogy Európa átvészelte az orosz agresszió miatt elszenvedett ársokkot. A földgáz és az áram ára is elképesztő magasságba emelkedett 2022-ben, de 2025 elejére már a háború előtti szintre mérséklődött, és az ára tovább csökkent egész évben. Az LNG, azaz a cseppfolyósított földgáz könnyen hozzáférhető termékké vált, egyre többen szálltak be a termelésébe, és sorra épültek a fogadására alkalmas terminálok szerte Európában. A szakértők idénre már jelentős túlkínálatot vártak a világpiacon, azaz további árcsökkenésre számított mindenki.

A derűs várakozásokat azonban felülírta az iráni háború.

Az olaj és az LNG ára is jelentősen emelkedett, és utóbbi miatt az áram is drágult. A gazdasági nekirugaszkodásra számító európaiak megijedtek: a drágább energia miatt hiába várhatják a növekedést, újra recesszió fenyeget, megint kísért az infláció réme. A múlt csütörtöki EU-csúcson ezt a problémát kellett volna kezelniük a tagállamok vezetőinek, és vitatkoztak is róla sokat, bár erről kevés hír érkezett, mert az európai sajtó figyelmét elvitte a többség felháborodása Orbán Viktor viselkedésén.

Sorra támadtak ugyanis a miniszterelnökök és elnökök Orbán Viktorra, amiért átverte őket, és felmondta a decemberi megállapodásukat az Ukrajnának szánt hitel jóváhagyásáról. A svéd miniszterelnök azt mondta az ülés után, hogy soha nem hallott még hasonlóan kemény szavakat senki ellen sem az Európai Tanácsban, és tapasztalatát sok másik diplomata is megerősítette. Állítólag egymás után húsz ország vezetője kritizálta éles szavakkal a magyar kormányfőt, és ez a történet lett az európai sajtóban a csúcstalálkozó fő sztorija.

Ám közben az energiaárak csökkentéséről szóló napirend is komoly, ha nem is ennyire indulatos vitát hozott. Normális esetben ez lett volna a találkozó legsürgetőbb témája, még akkor is, ha nagy eredményt nem értek el vele. Mégis érdemes e vitát részletesebben megismerni, mert az EU működésének alapvető problémájára mutat rá: arra, hogy mennyire nehéz egy csak félig-meddig összehangolt rendszerben hatékonyan reagálni válságokra. Ami ugyanis az egyik tagállamnak segítség lenne, az a másiknak problémát okoz. Ami első ránézésre helyi megoldásnak látszik, abból gyorsan regionális gond lehet. Ami rövid távon hatékony lenne, az aláássa több évtized építkezését. A vita éles, csak közel sem olyan hisztérikus, mint az Orbán Viktor körüli feszültség, és elég bonyolultak a megoldási lehetőségek ahhoz, hogy ne kerüljön a konfliktus a hírportálok címlapjára...

ITT OLVASHATÓ