LÁTLELET: GYEREKVÉDELEM 2010–2026 – ITT KELL ÉLNED, HOGY ELHIDD

WMN
Szerző: D. TÓTH KRISZTA
2026.03.30.

Van irónia abban, hogy éppen az a téma omlott rá a kormányzatra a negyedik Fidesz-ciklusban, amit a legfényesebb betűkkel hímeztek a zászlaikra: a gyerekek védelme. A gyerekvédelmi rendszer végzetes hibái immár elhazudhatatlanok. A bántalmazási és elhanyagolási botrányok persze nem 2022-ben kezdődtek, és nem is érhették váratlanul az kormányt. Miközben a Fidesz-KDNP az elmúlt tizenhat évben kulturális- és identitáspolitikává tette a gyerekek védelmét, az intézményrendszer kapcsán többnyire csak akkor történt bármi érdemleges, amikor egy botrány már elég hangos volt a médiában és szavazatvesztéssel veszélyeztetett. És akkor még nem beszéltünk arról a csaknem másfél millió gyerekről, akikről nem az állam gondoskodik, hanem a családjukban élnek – és a kutatások szerint még sosem voltak olyan sérülékeny mentális állapotban, mint most. Aminek megoldására szintén nincs kormányzati törekvés. Mert, ahogy az egyik megkérdezett szakértő fogalmazott: „a gyerekek valójában nem számítanak”. A Látlelet következő riportját D. Tóth Kriszta készítette.

A cikk végén megtalálod a legfőbb események és fordulópontok infografikáját is, amelyet Lázár-Papp Zsófia és D. Tóth Kriszta készítettek.

Feszültség és álszentség

„16 év alatt óriási feszültség képződött a társadalomban a gyerekek és a gyerekvédelem ügyében” – mondja dr. Gyurkó Szilvi gyerekjogi szakember, a Hintalovon Alapítvány alapítója, a WMN rendszeres szakszerzője.

„A rendszer kimondottan a gyereket jelölte meg, mint a legnagyobb érték, az ő védelmét tűzte ki, mint legfőbb erkölcsi célt. De közben a legkomolyabb visszaélések, a legkomolyabb félrenézések, a legkomolyabb bántások, bántalmazások, a magyar társadalom alapértékeivel szembemenő rossz bánásmód pont ezen a területen van.

"Ezt hívhatjuk álszentségnek. A kommunikáció és a valós tevékenységek közötti konfliktusnak.”

De a rendszerben eredendően is van egy óriás feszültség, ami az állami centralizációja, azaz a kontroll kézben tartására való törekvés és a feladatok (egyházaknak, egyes civileknek történő) kiszervezése között feszül. Ez a működésmód az egyik legmeghatározóbb tendenciája a Fidesz-érának, vélik szakemberek. A gyermekvédelmi az utolsó olyan nagy, sarkalatos törvény, amelynek keletkezési dátuma 19-cel kezdődik. Ahelyett, hogy modernizálták volna, agyon toldozták-foldozták, olyan is.

Pedig 1997-ben, amikor elfogadták, a magyar gyermekvédelmi törvény egy kifejezetten progresszív jogszabály volt, ami brit mintára született, és a civil szervezetek, az önkormányzatok és az állam feladatainak összehangolásával egy demokratikus és sokszínű rendszert hozott létre. Érvényesült benne az a máig nagyon fontos alapelv, hogy a gyerek lakóhelyéhez, életéhez a legközelebbi szakemberek hozzák meg a vele kapcsolatos döntéseket, hiszen ők ismerik a legjobban. Gyurkó rámutat, hogy a rendszer folyamatos, stratégia nélküli, sokszor tűzoltás-jellegű átalakítása mára olyan feszült működést alakított ki, ami senkinek sem jó. Főleg a gyerekeknek nem...

ITT OLVASHATÓ