CSÚSZIK A BÉRTRANSZPARENCIA BEVEZETÉSE, LASSULT A CÉGEK FELKÉSZÜLÉSE

NÉPSZAVA
Szerző: ÁBRAHÁM AMBRUS
2026.08.18.

Az Európai Unió által előírt bértranszparencia szabályainak magyarországi bevezetése csúszik, s ennek már érzékelhetők a jelei a munkaerőpiacon. Miközben az uniós irányelv közeledő átültetése miatt korábban nőtt a fizetési információt tartalmazó álláshirdetések aránya, az idén visszarendeződés kezdődött. A 25-27 százalék körüli csúcsról 22-23 százalékra mérséklődött azon hirdetések aránya, amelyekben szerepel valamilyen bérinformáció.

Az uniós irányelv szerint a tagállamoknak 2026. június 7-ig kellett volna átültetniük a bértranszparencia szabályait a saját jogrendjükbe. Ez alapján a munkáltatóknak legkésőbb a munkaszerződés megkötése előtt közölniük kell a jelölttel az adott pozícióhoz tartozó díjazást vagy bérsávot. Magyarországon a vonatkozó jogszabály nem jelent meg, így nincs kihirdetett magyar szabályozás.

A csúszás egyáltalán nem mondható magyar sajátosságnak: az uniós határidőt számos tagállam nem teljesítette. A holland kormány például már konkrét törvényjavaslatot vitt a parlament elé, amelynek célzott hatálybalépési időpontja 2027. január 1., ám ez ott is a parlamenti jóváhagyástól függ. Más országokban is 2027-re vagy még későbbre tolódik az átültetés, miközben néhány tagállam már részben vagy teljesen beépítette az uniós előírásokat a saját jogrendszerébe. A késés ellenére a hazai cégeknek aligha érdemes arra várniuk, hogy mikor jelenik meg a végleges magyar jogszabály.

A Profession.hu adatai azt mutatják, hogy a korábban felgyorsult alkalmazkodás most csendesedni látszik:

a bérinformációt tartalmazó álláshirdetések aránya a tavalyi 25-27 százalék körüli szintről 22-23 százalékra csökkent

– mondta a Népszava megkeresésére Tüzes Imre, az állásportál kereskedelmi igazgatója. Aligha zárható ki, hogy a hazai átültetés csúszása mérsékelte a munkáltatói felkészülés lendületét.

Az oldal adatai alapján korábban jóval alacsonyabb volt a fizetést tartalmazó álláshirdetések aránya, a tavalyi felfutás azonban azt mutatta, hogy a munkáltatók egy része már a kötelező szabályozás életbelépése előtt elkezdte az alkalmazkodást. A portál tapasztalata szerint a bér feltüntetése átlagosan 20-25 százalékkal több jelentkezőt hozhat, egyes szektorokban pedig akár 50-60 százalékos is lehet az előny...

ITT OLVASHATÓ