ELÉRKEZTÜNK ODA, AMIKOR A HŐSÉG MÁR LE TUDJA NULLÁZNI A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉST

G7.HU
Szerző: STUBNYA BENCE
2026.08.13.

Idén nyáron sokan érezhetik azt, hogy a klímaváltozás már nemcsak a távoli jövő fenyegetése, hanem konkrét, hétköznapi következményekkel járó jelenség. A paksi atomerőmű teljesítményének csökkentése miatt az idén a korábbi éveknél közvetlenebbül, energiaválság formájában mutatkozott meg, hogyan alakítja át a hétköznapokat a felmelegedés.

A válságnak komoly gazdasági vonzatai is vannak: az MBH Bank például úgy számolt, hogy a paksi helyzet hetente 0,1 százalékkal csökkenti a bruttó nemzeti össztermék idénre várható növekedését. A bank nem változtatott ugyan 1,6 százalékos GDP-növekedési prognózisán, de jelezte: ha az áramhelyzet nem rendeződik, akár több tized százalékponttal is csökkentenie kell az idei előrejelzését. Azóta az atomerőmű újabb turbinája kezdett termelni, de az előrejelzések szerint a Duna vízszintje augusztusban ismét csökkenni fog. A kormány fenékküszöb építésével és elsüllyeszthető bárkák bevetésével igyekszik elkerülni az atomerőmű teljes leállítását, majd azt követően elérni a teljes kapacitásra kapcsolását.

Ha Magyarország megússza a nyarat nagyobb GDP-veszteség nélkül, akkor még szerencsés is lehet más európai uniós tagállamokhoz képest. A holland Triodos Bank nemrég közzétett előrejelzése alapján ugyanis a szélsőséges meleg és aszály 1 százalékkal – 0 százalék közelébe – csökkentheti az ez évre várható gazdasági növekedést az Európai Unióban. A bank szerint Franciaországot érintheti a legsúlyosabban a helyzet, ahol a visszatérő hőhullámok mintegy 1,4 százalékkal csökkenthetik a GDP-t, és akár 0,6 százalékos éves gazdasági visszaeséshez is vezethetnek. Olaszország, Spanyolország és Belgium szintén jelentős veszteségekkel nézhet szembe. Az Allianz becslése szerint a júniusi, két hétig tartó hőhullám önmagában 0,3 százalékponttal vethette vissza Európa GDP-jét...

ITT OLVASHATÓ