Szerzők:
2026.08.11.
a magyar kormány,
a Miniszterelnökség,
az Igazságügyi Minisztérium, a Belügyminisztérium,
a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium,
valamint az Országgyűlés Jogi Bizottsága részére
a köztársaság új, közös alkotmányáról, az alkotmányozásról
Mi, alulírottak, a jogállamiság, a valódi rendszerváltás mellett elkötelezett állampolgárok, független szakemberek, civilek ezzel a nyílt levéllel kezdeményezzük, hogy a 2026. április 12-i választások elvárásainak megfelelően még a nyár folyamán kezdje meg működését az a civilekből és szakemberekből álló munkacsoport, amely előkészíti azt a bonyolult társadalmi munkát, amely végül egy új, a magyar társadalom jelentős többsége által elfogadott, érthető és mindenki javát szolgáló alkotmányt hoz létre.
A munkacsoport feladata, hogy meghatározza az alkotmányozás menetét, alapvető szempontjait, költségeit, kommunikációját, a társadalmi és szakmai egyeztetés minimumfeltételeit, valamint az egész folyamatnak a jogállami edukációban betöltött szerepét.
A miniszterelnök 2026. 06. 22-i parlamenti beszédében bejelentette, és azóta több alkalommal is megerősítette, hogy szeptembertől megkezdődik az új alkotmány előkészítésének munkája.
A szándékot támogatjuk, meglátásunk és tapasztalataink szerint viszont már ezt megelőzően el kell kezdeni azt a széleskörű szakmai egyeztetést, amelynek eredményeképpen minden releváns szempont beépülhet az alkotmányozás folyamatába. Ahhoz, hogy egy új alkotmány valóban konszenzusos legyen, megfelelő arányú részvétel mellett születhessen meg és végül stabilan szolgálja a politikai közösséget. Az alkotmányjogi ismeretek mellett elengedhetetlen a jog- és társadalomtörténeti, szociológiai, valamint nyelvészeti tudás bevonása is. Csak így lehet esély, hogy a következő választásokig elvégezzük ezt a hatalmas társadalmi feladatot.
Az elmúlt években a jogállamiság leépítése idején számos szakember, civil szervezet és közösség – gyakran személyes egzisztenciáját is kockáztatva – végzett jelentős munkát a közösségi alkotmányozás területén. Az ekkor született javaslatok kidolgozásának és a szakmai kapcsolatok bővítésének hozadékaként nagy tapasztalatot szereztek ebben a bonyolult folyamatban.
Egy konszenzussal létrejövő új alkotmány megalkotása nemcsak széleskörű tudást, tájékozottságot, de rengeteg türelmet, megértést, figyelmet és időt is kíván. Erre az új alkotmányra az elmúlt évtizedekben megosztott, de élhetőbb, kiszámíthatóbb és békésebb viszonyokra vágyó társadalmunknak most különösen szüksége van. A közösségi alkotmányozás a kivételes történelmi helyzetnek köszönhetően a nemzeti megbékélésre, a szolidaritás és az együttélés megerősítésére is kivételes lehetőséget teremt. Mindezek mellett a közösségi részvételi folyamatok elkötelezett végigvitele más országok számára is mintaként szolgálhat a számos problémával küzdő modern demokrácia megerősítésére.
Felkérjük a címzetteket, hogy történelmi megbízatásuknak és felelősségüknek megfelelően kezdjék meg az új alkotmány előkészítéséért felelős munkacsoport felállítását, támaszkodva az évek óta e területen tevékenykedő szakmai közösségek tapasztalataira. Egy új alkotmány, a hozzá vezető folyamat segíthet a társadalmi és a környezeti szolidaritás megteremtésében, fenntartásában, egy emberséges, igazságos és tisztességes együttélésben és együttműködésben.
A világ és benne Magyarország helyzete sok szempontból bizonytalan, egyes területek a tartós válság jeleit mutatják. Egy új társadalmi megállapodás nem a megoldásokat hozza el, hanem az azokhoz vezető út megtalálásához nyújt kiindulópontot, segít tisztázni, hogy kik vagyunk, mik a közös értékeink és céljaink, és ezeket milyen működési rendszerben kívánjuk elérni. Ha ezekben a kérdésekben megtaláljuk a közös minimumot, már jó úton leszünk.
Magyarország, 2026. 08. 11.
A miniszterelnök 2026. 06. 22-i parlamenti beszédében bejelentette, és azóta több alkalommal is megerősítette, hogy szeptembertől megkezdődik az új alkotmány előkészítésének munkája.
A szándékot támogatjuk, meglátásunk és tapasztalataink szerint viszont már ezt megelőzően el kell kezdeni azt a széleskörű szakmai egyeztetést, amelynek eredményeképpen minden releváns szempont beépülhet az alkotmányozás folyamatába. Ahhoz, hogy egy új alkotmány valóban konszenzusos legyen, megfelelő arányú részvétel mellett születhessen meg és végül stabilan szolgálja a politikai közösséget. Az alkotmányjogi ismeretek mellett elengedhetetlen a jog- és társadalomtörténeti, szociológiai, valamint nyelvészeti tudás bevonása is. Csak így lehet esély, hogy a következő választásokig elvégezzük ezt a hatalmas társadalmi feladatot.
Az elmúlt években a jogállamiság leépítése idején számos szakember, civil szervezet és közösség – gyakran személyes egzisztenciáját is kockáztatva – végzett jelentős munkát a közösségi alkotmányozás területén. Az ekkor született javaslatok kidolgozásának és a szakmai kapcsolatok bővítésének hozadékaként nagy tapasztalatot szereztek ebben a bonyolult folyamatban.
Egy konszenzussal létrejövő új alkotmány megalkotása nemcsak széleskörű tudást, tájékozottságot, de rengeteg türelmet, megértést, figyelmet és időt is kíván. Erre az új alkotmányra az elmúlt évtizedekben megosztott, de élhetőbb, kiszámíthatóbb és békésebb viszonyokra vágyó társadalmunknak most különösen szüksége van. A közösségi alkotmányozás a kivételes történelmi helyzetnek köszönhetően a nemzeti megbékélésre, a szolidaritás és az együttélés megerősítésére is kivételes lehetőséget teremt. Mindezek mellett a közösségi részvételi folyamatok elkötelezett végigvitele más országok számára is mintaként szolgálhat a számos problémával küzdő modern demokrácia megerősítésére.
Felkérjük a címzetteket, hogy történelmi megbízatásuknak és felelősségüknek megfelelően kezdjék meg az új alkotmány előkészítéséért felelős munkacsoport felállítását, támaszkodva az évek óta e területen tevékenykedő szakmai közösségek tapasztalataira. Egy új alkotmány, a hozzá vezető folyamat segíthet a társadalmi és a környezeti szolidaritás megteremtésében, fenntartásában, egy emberséges, igazságos és tisztességes együttélésben és együttműködésben.
A világ és benne Magyarország helyzete sok szempontból bizonytalan, egyes területek a tartós válság jeleit mutatják. Egy új társadalmi megállapodás nem a megoldásokat hozza el, hanem az azokhoz vezető út megtalálásához nyújt kiindulópontot, segít tisztázni, hogy kik vagyunk, mik a közös értékeink és céljaink, és ezeket milyen működési rendszerben kívánjuk elérni. Ha ezekben a kérdésekben megtaláljuk a közös minimumot, már jó úton leszünk.
Magyarország, 2026. 08. 11.
Dr. Andorfer Miklós, Dr. Bacsek György Imre, Dr. Bárándy Péter, Dr. Barcsi Tamás, Dr. Bördős Éva, Dr. Csapody Tamás, Dr. D. Szegedi László, Dr. Cseh Gabriella, Dr. Csonka Árpád, Dr. Fleck Zoltán, Dr. Gyarmathy Éva, Dr. Hidasi Gábor, Dr. Hoffmann Tamás, Horgas Péter, Horváth Aladár, Dr. Horváth Lóránt, Dr. Kadlót Erzsébet, Dr. Kirs Eszter, Kovács Erika, Dr. Körtvélyesi Zsolt, Dr. Kürti Judit, Dr. Laczó Adrienn, Dr. Lászlófi Gabriella, Dr. Lázár Domokos, Dr. Lattmann Tamás, Dr. Makó András, Dr. Marczingós László, Dr. Mészáros Gábor, Dr. Nehéz-Posony Kata, Dr. Nagy Gábor Tamás, Dr. Noszkai Gábor, Oláh József Pöli, Dr. Oross Dániel, Dr. Paja Gábor, L. Ritók Nóra, Dr. Perecz László István, Dr. Perintfalvi Rita, Rácz Béla,Dr. Radó Péter, Dr. Róna Péter, Dr. Sebestyén Tamás, Simkó Edit, Dr. Snóbli József, Dr. Stelli-Kis Sándor, Szaszkó Andrea, Dr. Szentes Ágota, Szénási Szilvia, Dr.Szepesházy Péter, Dr. Tóth Judit, Vágó Csaba, Dr. Varga Tamás Gyula, Dr. Várkonyi Tibor, Dr. Vastagh Pál, Dr. Vörös Imre,
valamint a Civil Bázis és az Ügyvédkör, mint kezdeményező szervezetek.
Tisztelettel várunk további csatlakozó személyeket és szervezeteket!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.