Kiderült, hogy más intézményekben jobban keresnek az azonos pozícióban dolgozók, ezért a legsúlyosabb állapotú sérülteket ellátó Fiumei úti baleseti központ 13 intenzíves ápolója hétfőn benyújtotta felmondását. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a helyzetre a kormány szakdolgozói bérrendezési tervének részletezésével, a korábbi rendszer kritizálásával reagált. Csakhogy szakértők szerint az új, országos, központosított bértábla sem nyújt megoldást a szakdolgozók közötti bérfeszültségekre.
„Összeomlás közeli helyzetet eredményezne”, ha valóban távoznának az Fiumei úti Baleseti Központból azok az ápolók akik a héten beadták a felmondásukat – mondta a Telexnek Sebestyén Gábor, a Magyar Egészségügyi és Szakdolgozói Kamara aneszteziológiai és intenzív ápolási tagozatának vezetője. „Nem látjuk a kiutat. El kell mondani, hogy az a bértábla, amit kidolgoztak, két dolgot nem támogat: a szakmai képességeket és a gyakorlottabb, régebb óta a rendszerben dolgozó ápolókat.”
Pedig rendkívül összetett, nehéz feladat az olyan súlyos sérültek ellátása, akik a mostani hivatalos nevén a Budapesti Dr. Manninger Jenő Baleseti Központba (korábban Országos Baleseti Intézetbe) kerülnek. Sebestyén Gábor szerint azok között az ápolók között, akik most fel akarnak mondani, több képzett és tapasztalt szakember is van. A tagozatvezető azt mondta: beszélt a baleseti központ több dolgozójával, akik szerint még a belengetett felmondások előtti 28 ápoló sem fedi le a teljes létszámigényt, és „az osztály működése szempontjából 35-38 ápoló lenne az ideális”.
Hétfőn 13 intenzíves ápoló adta be a felmondását a Fiumei úti baleseti központban. A helyzet azért is súlyos, mert egyébként is ápolóhiány van, ráadásul intenzíves ápolót még nehezebb találni – főleg egyszerre tizenhármat. Speciális tudás, gyakorlat, nagy felelősség és folyamatos készenlét szükséges a munkájukhoz. Ráadásul, ha egyszerre ennyi ember távozik egy kórházból, nem csak kevesebb lesz a munkaerő, hanem az összeszokott csapat is felbomlik, ezt pedig végképp nem lehet gyorsan pótolni.
A felmondások után elindult egy pletyka, miszerint a felmondott ápolókat nem vehetik át más kórházba, ezzel is ösztönözve őket a maradásra. Egy egészségügyi dolgozókról szóló Facebook-csoportban jelent meg a poszt, ami szerint – állítólag – kiadták az említett utasítást több fővárosi klinikai intenzív osztályon. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter erre úgy reagált: „A tények kedvéért. A hír nem igaz. Nem korlátozzuk az egészségügyi szakdolgozók munkahelyváltását. Véletlenül sem.”
A miniszter úgy fogalmazott, hogy nem alkalmaznak „pintéri módszereket”, megfigyelést vagy megfélemlítést az egészségügyben, nem nyúlnak a dolgozók után, és nem tartják őket egzisztenciális félelemben. Szerinte mindez az előző kormányra volt jellemző.
A belengetett távozások mögötti bérfeszültségek egyik fő oka az, hogy hatalmas eltérés van az Országos Kórházi Főigazgatóság (Okfő) alá tartozó állami egészségügyi intézetek, valamint az egyházi, az önkormányzati és az egyetemi kekvák által fenntartott kórházak finanszírozása között – mondta a Telexnek Lantos Gabriella egészségügyi menedzser. „A legrosszabbul az állami intézmények finanszírozása áll, hiszen ezekbe az állam nem tesz bele semmi extrát, míg például az egyházak és az önkormányzatok igen. Feltehetően a nővérek egyházi intézményekhez fognak menni, ahol az egyházak plusz finanszírozást tudnak adni” – mondta a szakember.
Lantos Gabriella szerint az állam egyszerűen nem költ annyit a saját tulajdonában álló intézményekre, mint a többi fenntartó, ezért „az állami intézményekben a legrosszabb a bér- és HR-helyzet”. „Az egy kifejezetten rossz struktúra, hogy az állam a szolgáltató. Az államnak nem szolgáltatnia kell, hanem szabályoznia és ellenőriznie. Szolgáltasson mindenki más.”..
VÁLASZ ONLINE / RIPORT Szerző: VÖRÖS SZABOLCS 2026.11.20.
A Mecsnikov. Ukrajna legnagyobb katonai kórháza; csak 2022 februárja óta majd’ 60 ezer háborús sérültet – civil és katonát – láttak el benne. A Válasz Online munkatársa különleges engedéllyel meglátogathatta a dnyiprói intézményt, hogy megtapasztalja az egészségügyi stáb megfeszített munkáját. Ellátogatott a harkivi frontra is, egy föld alatti orvosi stabilizációs pontra – épp egy olyanra, amely az első állomást jelenti azoknak a sebesülteknek, akik a Mecsnikovba kerülnek. Riport, felkavaró képekkel.
Van valami skizofrén a harkivi elkerülőben. Belül majd’ öt év nagyléptékű háború után is pulzál Ukrajna második legnagyobb városa. Pulzál annak ellenére, hogy siklóbombákat dobnak rá az oroszok, a Sahed drónok zümmögése pedig nagyjából annyi járókelőben kelt pánikot, mint a trolibuszok jellegzetes gyorsuló hangja. A Nyikolszkij plázába járni, ha épp a piros légiriadó miatt nem parancsolják utcára az embereket, továbbra is eseményszámba megy, a Sevcsenko kerti delfinárium üzemel, színház is van – a pincében. A körgyűrűn kívül viszont, főleg északra, lassan élhetetlen minden. A főutak drónháló alatt, a megye északi részébe ékelődött orosz ellenőrzésű terület nagyjából 25 kilométerre. Jártunk már erre pár hónapja; éjjeli szárazföldi drónos feladat-végrehajtást néztünk meg, és egy föld alatti orvosi stabilizációs pontot. Ide térünk most vissza, katona-egészségügyi riportutunk második felvonásaként; vendéglátóink ugyanazok, akik júliusban: Ukrajna Nemzeti Gárdájának 13. dandárja, a Hartyija. Legutóbb pár óra adatott a stabpunkton, most egy teljes napra leköltöztünk. ⁕ Pehasz. Vagyis Pegazus. Így nevezik ezt a helyet. Ebben az irányban ez az utolsó stabilizációs pont, de ezt is már kétszer érte Sahed-dróntámadás. Szürkületben érkezünk Harkivból. Az utolsó pár kilométeren padlógázzal. Kiugrunk a mentők járművéből, aztán le a föld alá. Nem változott semmi: fent a könnyebb (zöld színkóddal jelölt) sérültek ápolóhelye, lent a sárgáké, pirosaké. Ott vannak a műtők is. Meg a konyha és a háló. Lemálházzuk magunkat az egyik emeletes ágy felső szintjére. Papucsot is kapunk. Informális visszacsatolás arról, hogy tudomásul vették ittlétünket. Amelynek okát mindannyian tudják: arra várunk, hogy feladatuk legyen. Vagyis sérült érkezzen. Lelkiismeretileg ingoványos talaj...
„A felelősség nagyon fontos, mert a hatalmi viszonyokban az tud egyedül megoldást jelenteni. A felelős hatalomról próbálok írni, ha már muszáj a hatalomról írni” - mondta Dragomán György a Buksó legújabb adásában. Az író szerint a felelőtlen hatalomról könnyebb írni, mert azzal sokkal több tapasztalatunk van, hiszen a hatalom alapvetően felelőtlen, ez a természete. Hinni persze jó lenne abban, hogy létezik mégiscsak felelős hatalom is. A téma forrását Dragomán a legsötétebben optimista novellájának nevezte, ez az éppen megjelenő Igazat kérdezni című kötetének záró darabja.
Gondolatébresztő és nem véletlen, hogy Tompa Andrea és Bartis Attila után Dragomán György is mesélt a diktatúra természetéről Nyáry Krisztiánnak. Mindhárman ismerik az elnyomó hatalom működését, hiszen mindannyian a Ceaușescu-rendszerben nőttek fel Erdélyben.
Kert Attila lett Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. vezérigazgatója – jelentette be egy szombati esti sajtótájékoztatón a Független Közmédia Testület elnöke, Bayer Judit.
A döntést a jelöltek második meghallgatása után hozták meg. A sajtótájékoztatón elhangzottak alapján a testület hat tagja támogatta a megválasztását, egy tag pedig ellene szavazott. A tanács elnöke azzal indokolta a választást, hogy a testület többségének megítélése szerint Kert Attila vezetői elképzelései megalapozottabbak, médiaszervezeti vezetői tapasztalata szélesebb körű, gazdálkodási tervei pedig nagyobb biztonságot jelentenek a közmédia jövőbeli működése szempontjából.
Bayer Judit hangsúlyozta, hogy mindkét jelölt megfelelő vezetői képességekről tett tanúbizonyságot, és mindketten érdemi válaszokat adtak a második meghallgatáson feltett kérdésekre. A pályázók korábbi értékelése között mindössze fél százalék volt a különbség. A testület ezért fontosnak tartotta, hogy megindokolja a végleges döntését. Az elnök a közmédia átalakításának eddigi eredményeiről is beszélt. Értékelése szerint a július 7. óta működő átmeneti vezetés és az intézmény munkatársai jelentős munkát végeztek a közszolgálati működés megújítása érdekében. A folyamat részeként megkezdődött a szervezet átvilágítása és a párhuzamos feladatok megszüntetése. Bayer Judit szerint a hírszolgáltatás színvonala is javult, miközben a televíziós és rádiós adások folyamatosan működtek. A tanács elnöke úgy értékelte, hogy a vezérigazgató kiválasztásának eljárása átláthatósága és függetlensége miatt európai szinten is figyelmet kaphat. A közmédia korábbi működését propagandacélúnak nevezte, és az átmeneti vezetés érdemének tartotta a független közszolgálati hírszolgáltatás alapjainak megteremtését.
Kert Attila megbízatásának pontos kezdete egyelőre nem ismert. A testület a következő napokban ad tájékoztatást a további lépésekről. A tervek szerint hétfőn, fél kettőkor tartanak egy újabb sajtótájékoztatót, amelyen az új vezérigazgató is részt vehet, amennyiben sikerül vele egyeztetni az időpontot.
Kert Attila 1992-1997 között a Magyar Rádió munkatársa volt, ezután 5 évig a TV2 Tények szerkesztője, majd főszerkesztője, de megfordult az ATV-nél is. 2006–2009 között volt az MTV hírigazgatója, ahonnan a Fidesz kormányra kerülésekor küldték el. 2013 óta a magyar Euronewst vezeti. Két nappal ezelőtti meghallgatásán azt mondta, hogy sosem volt még akkora szükség közszolgálati médiára, mint ma, a mesterséges intelligencia, az algoritmusok vezérelte közösségi média és a dezinformáció korában. Olyan intézmény képét vázolta fel, amelyik minőségi, független tartalomszolgáltatásával meg tud felelni a kor követelményeinek, kiszolgálva azokat is, akik nem szerepelnek a kereskedelmi média célcsoportjában. Multiplatform-szemléletet ígért, amely az egyes platformok sajátosságaihoz igazodva többféle hosszban és feldolgozásmódban állítaná elő tartalmait...
A Válasz Online által feldolgozott dokumentumok alapján most először válik részletesen láthatóvá, hogy pontosan mennyi közpénzt szórtak szét a NER utolsó nagy kommunikációs offenzívájában. A Nemzeti Petíció nevű Tisza-ellenes kampányban nettó 12,8 milliárd forintos médiakeretet osztottak szét, közvetlenül a 2026-os választás előtti hetekben. Az adatok alapján a pénz jelentős része néhány jól ismert, Fidesz-közeli médiacsoportnál és reklámértékesítő hálózatnál koncentrálódott.
A 2026 elején elindított Nemzeti Petíció volt a legdrágább nemzeti konzultáció az összes közül. Az általunk feldolgozott dokumentumok alapján most először válik részletesen láthatóvá az, hogy pontosan kikhez került ez a pénz és hogy milyen kedvezményekkel vásároltak reklámfelületeket. Egy kis ízelítőként: a dokumentumok szerint egy nyolcnapos kampány az Origón nettó 157 millió forintba került, egy egyhetes megjelenés a Mandineren 44 millió forintot ért, miközben a közmédiánál és a TV2-nél 85-95 százalékos kedvezmények is szerepeltek a médiatervekben.
A kampány 2026. február elsejétől egészen április 11-ig futott, az országgyűlési választást április 12-én tartották. Hivatalosan Nemzeti Petíciónak nevezték, de a hirdetések tartalma és időzítése miatt nyugodtan tekinthetjük a választási kampány részének.
Több mint fél év elteltével érdemes kicsit felidézni a kampány hangulatát: Orbán Viktor videót forgatott arról, hogy a Tisza Párt Brüsszel utasítására pénzt adna az ukrajnai háború folytatására, míg más kormánypárti politikusok arról beszéltek, hogy a Tisza kész lenne Magyarországot belesodorni a háborúba. A Nemzeti Petíció kommunikációja hónapokon át ezekre az üzenetekre épült. A kérdés az, hogy kik profitáltak ebből a közpénzből finanszírozott kampányból. Erre adnak választ az általunk kikért és az alábbiakban részletesen bemutatott megvalósult médiatervek...
„Orbán Viktor még sosem volt ennyire reménytelen helyzetben a politikai pályafutása során, mint amiben most van” – mondja Dull Szabolcs, aki ezúttal is átült a másik székbe, és olyan kérdésekre válaszolt: tényleg vége-e a Fidesznek az elásott milliárdok után, hová tűnt a párt legendás kommunikációs gépezete, miért csúszik a Tisza-kormány az alkotmányozással és a büntetőeljárások gyorsításával, meghozta-e a várt katarzist az ügynökakták nyilvánossága, és meddig lehet Magyar Péter egyszerre miniszterelnök és influenszer.
HETES STÚDIÓ / KLUBRÁDIÓ Műsorvezető: HARDY MIHÁLY 2026.11.21.
A Seszták Miklóshoz köthető, elásott hatmilliárd forint csak egy látványos epizódja lehet annak, ahogyan a NER gazdasági és politikai rendszere szétesik. De vajon milyen gyorsan fordulnak át a korábbi lojalitások, és ki próbálja most menteni a menthetőt?
A Hetes Stúdióban Hardy Mihály és vendégei arról beszélgetnek, miért veszítette el a Fidesz a politikai kontrollt, milyen sors várhat a NER gazdasági szereplőire, és hogyan lehet lebontani az elmúlt 16 év örökségét. Szóba kerülnek a több ezermilliárdos autópálya-koncessziók, a Tisza gazdaságpolitikai lehetőségei, a politikai verseny jövője, valamint Trump, Putyin és Hszi Csin-ping találkozója is.
00:00 Bevezetés – Seszták Miklós és az elásott hatmilliárd