ÉLET ÉS IRODALOM 2020/5. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2020.01.31.

F E U I L L E T O N

Nádasdy Ádám: Meglepi szelfi

I N T E R J Ú

Fóti Tamás: A kormány nem akart megoldást
Beszélgetés Michael Ignatieff rektorral

K R I T I K A

Károlyi Csaba: „Hagyom emlékezni a fantáziámat”

Parti Nagy Lajos: Félszép. Mag­ve­tő Könyvkiadó, Budapest, 2019, 498 oldal, 4999 Ft

A könyv nagy tipográfiai leleménye, hogy a lapok szélén végig futnak az évszámok, és bolddal van jelölve, melyik évben vagyunk. Olvassuk a mondatokat, kipillantunk a lapszélre, és máris világos minden. Egyetlen oldalpáron – nyilván véletlenül – elmarad az évszámok futtatása, a 348-349. oldalon. Ahol épp egy súlyos pillanatról van szó: mikoris a kormányzat a kiskorúak iskolakerülését a rendőrök segítségével próbálta megrendszabályozni. Ki emlékszik már erre? 2012-ben volt. Hoffmann Rózsa volt az oktatási államtitkár, Gloviczki a közoktatási helyettes államtitkár. Istenem... „Pintér belügyminiszter javaslatára Orbán Viktor parlamentje ezen a júliusi csütörtökön a szokásos arányban megszavazta a dicsőséges fülkeforradalom tán legszánalmasabb és legröhejesebb törvényjavaslatát. Erejük volt hozzá, az eszük a jelek szerint teljesen elment.” – olvasom az Iskolásbilincsben, és csak nevetek ma ezen. Ugyan, kérem, hol vagyunk már ettől. Legszánalmasabb? Legröhejesebb? Az elmúlt három hétből hozok simán három ennél szánalmasabb és röhejesebb példát...

A HÉT KÖNYVEI

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.Tovább

Huszár Ágnes: Ex libris

Szunyogh Szabolcs: Zsidó nők
Rachel Moran: Kifizetve
Horváth Júlia Borbála: Női beszély
Kérchy Anna: A nő nyelvet ölt

Szarvas Melinda: Látható és hallható dolgok

Beszédes István: Vagy lenolaj. Tipográfiai gyakorlat. zEtna Kiadó, Zenta, 2019, 65 oldal, 1500 Ft

A legérzékletesebb tipográfiai megoldás a Nem eladásbarát című első ciklus második, [Tipográf] című költeményében található. Beszédes István az ember írásmódjával fejezi ki a határ által kettészelt emberi létezés megosztottságát az alsó és felső, jobb és bal, külső és belső közötti „folyamatos […] / határátkelésében” (11.). A kötet az ilyen viszonyok és a fogalmak jelentéssel való felruházásának felelősségére figyelmeztető költeménnyel kezdődik, a [Kisállattartó] az egyik legsikerültebb darab. A verscímben jelölt metafora a ciklust záró [Méretellenes] című költeményben kap még egyértelműbb jelentést: „nem mindenki szeretne / lakni így, nem mindenki kíván / gondviselt kis kedvenc lenni, / van, aki végképp szakított a kisebbségi léttel, / olyannyira, hogy viszonylagos többség / legnagyobbja se lenne, s végső / álláspontja szerint méretellenes” (16.). Az első ciklussal keretbe zárva a kötetet az utolsóban is ez a tematika, vagyis a kisebbségihez való lekicsinylő viszonyulás jelenik meg az Egy kisebbecske óriás című versben, amely egy a lírai elbeszélő szomszédságában lakó kisebbecske óriásról szól, aki tudatosan vagy sem, de alapvetően meghatározza a megszólaló életét. Hasonló viszonyulásról tudósít a kötetzáró Ugyanott című költemény is: „Olyan furcsa, / hogy még mindig ugyanott laktok, / és én még mindig nem jártam nálatok” (63.)...

Hegedűs Claudia: Fotókaleidoszkópok

Bartis Attila: Az eltűnt idő nyoma. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2019, 112 oldal, 2699 Ft

Előre menekül Bartis Attila, amikor a könyv előszavában leszögezi, hogy nehezen tudta elképzelni, hogy egy fotográfusról szóló történet után (A vége) bármi újat, legalábbis a maga számára nóvumot, tudna közölni ebben a témában. Majd átnézve a régi szövegvázlatait, naplórészleteit, rátalált olyan feljegyzésekre a fényképezésről, amelyeket érdemesnek tartott arra, hogy egy kötetben közreadja. A most megjelent régi és új – 1989-2019 között keletkezett – szövegek nem alkotnak ugyan egységes egészet, de betekintést nyújtanak egy író-fotográfus privát emlékezetébe, ahol a múlt és a jelen sok esetben összekapcsolódik...

Weiss János. A jó élet a császárkorban

Musonius Rufus és Sztoikus Hieroklész töredékei – Kebész táblaképe. Fordította, a jegyzeteket és az utószót írta Steiger Kornél, Gondolat Kiadó, Budapest, 2019, 160 oldal, 2800 Ft

Kezdjük onnan, hogy a sztoicizmus történetében a Kr. u. 1. században az etikai-egzisztenciális kérdések előtérbe kerültek a többi filozófiai diszciplínával (a fizikával és a logikával) szemben. Az etika pedig az egyes ember jól-létével foglalkozik, vagy másképp: a jó élet feltételeivel. Talán mindannyian föl tudjuk sorolni a jól ismert patenteket: a jó életet nem a külső tárgyak, nem a gazdagság és nem a hírnév, hanem a lelki béke vagy kiegyensúlyozottság biztosíthatja. Ehhez pedig bölcsességre, bátorságra és önmérsékletre van szükség. A recenzeált kötet éppen ebbe a korba, az úgynevezett „császárkorba” kalauzol minket. Méghozzá három nagyon különböző szöveggel...

Forgách Kinga: Antikolt kommunizmus

Ketten egy új könyvről – Kukorelly Endre: Cé Cé Cé Pé avagy lassúdad haladás a kommunizmus felé. Kalligram Kiadó, Budapest, 2019, 304 oldal, 3500 Ft

A jelen és a múlt alaposan összekeveredett Kukorelly új regényében, amely az életművet ismerőknek megszokott terepen és szereplők között játszódik: a gyerekkor, a kommunizmus, a nők, a foci és a hatodik kerület alkotja a fő díszletet ezúttal is. A Cé Cé Cé Pé így bizonyos értelemben a TündérVölgy párja, ikerdarabja, de az író többi művével is párbeszédbe lép. A fókuszban most is az önéletrajziság, az emlékezet és az elbeszélhetőség problémája áll, és nem marad el a szerzőtől megszokott öniróna és a formai, nyelvi játékosság sem. A könyv egy deklasszálódott család történetét meséli el, amely – elég jelképesen – a budai Horthy Miklós útról kerül a belvárosba, egy lepukkant bérházba. Sorsuk egy közelképből, egy szimbolikus kis kerekasztal látványából bomlik ki, amelyen még ott van egy repesznyom 1956-ból. De Kukorelly ezután sem vált nagytotálra, hasonló kis részletekből, szagokból, jellegzetes tárgyakból, ételekből, szürkeségből gyúrta össze gyerekkorát és a kommunizmust, amelynek működését maga sem érthette igazán, és amely az egyén nézőpontjából talán nem is állt össze rendszerré. „Kommunizmus van, ez (K) számára leginkább a csütörtöki bridzspartik előtti családi beszélgetésekből derült ki. Vagyis épp az, hogy semmi nem derült ki igazából.”...

Svébis Bence: Túlterhelt töredékek

Ketten egy új könyvről – Kukorelly Endre: Cé Cé Cé Pé avagy lassúdad haladás a kommunizmus felé. Kalligram Kiadó, Budapest, 2019, 304 oldal, 3500 Ft

Már a felépítése is zavarba ejtő. Kilenc, római számmal jelölt főfejezet, ezek előtt mindig egy, szintén római számmal jelölt évszám áll, legalábbis valószínűleg az „MCMXL” azt hivatott jelezni, hogy a ’40-as években járunk, az „MCML” azt, hogy a ’50-esben, azonban a szöveg nem szolgálja ezt az elképzelést. A IV. fejezetben, mely előtt az „MCMLX” jelölés szerepel, tehát feltételezhetően a ’60-as években játszódik, ezt olvassuk: „(K) és ((C)) egy 1977. augusztus végi este érkeztek Strasbourgba”, a VII., „MCMLXX” jelölésű fejezetben pedig ezt: „Ráskay Lászlót 1942 októberében vezényelték a 33/III.-as zászlóaljhoz, a brjanszi erdő térségébe. Folyton átment (K) apja körletébe, hogy elővezesse az ötleteit, mit kéne csinálni”. Ha tehát nem évszámok ezek az évszámokra erősen hajazó jelölések a fejezetek előtt, akkor mik? Ha viszont évszámok, akkor mit jelölnek pontosan, mert azt biztosan nem, hogy melyik évtizedben játszódik az adott fejezet...

Ruff Borbála: A Pál utcai fiú

(Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk. Előadja Vecsei H. Miklós, Móra Kiadó, 2020)

Jó oka volt a Móra Kiadónak Vecsei H. Miklóst felkérni A Pál utcai fiúk felolvasására: addig kell ütni a vasat, amíg meleg. Noha ez a „meleg” már jó ideje, 2016 óta, és a jelek szerint még sokáig kitart, mert a Vígszínház zenés játékának, a Dés–Geszti–Grecsó-musicalnek magas a népszerűsége, telt házas előadás. Ezt használja ki a Móra, és ebből a szempontból jól is teszi...

Fábián László: Spirálrácsok

(Látóhatár és belső terek – Laszlo Milasovszky kiállítása, Kortárs Művészeti Intézet – Dunaújváros, megtekinthető február 7-ig.)

Laszlo Milasovszky a Mondrian által majd’ száz éve kijelölt „esztétikai kiegyensúlyozottságot” és „új harmóniát” ugyancsak egy sajátos geometriában leli föl. Kétségtelenül a rácsszerkezetek izgatják, ám – úgy tetszik – ezekből is különös figyelmet szentel a spirális szerkezeteknek. Olyan képekről beszélünk, amelyeknek teljes fölületét ezek a színes rácsok hálózzák be – nagyon átgondolt, mondhatni: rafinált színdinamikával, aminek köszönhetően állandó virtuális mozgást érzékel a néző szeme. Kiváltképpen mozgalmasaknak, már-már a tekintetet beszippantóknak tetszenek a spirális fölületek, amelyeken a jobbról balra és balról jobbra gördülő sűrű csigavonalak varázslatos káprázatot nyújtanak...

Mélyi József: A normaszegés balladája

(Trapp Dominika „Ne tegyétek reám...” című kiállítása március 1-ig látható a Trafó Galériában.)

Mintha műveinek alapelemeit is egy különös múzeumi raktárból vagy egy szakkönyvből válogatná ki saját céljaira, hogy azután szabadkézi néprajzosként összefűzze és gondos leírásokkal lássa el őket: A parasztasszony teste című hanginstallációban különböző – stilizált és egyszínűre festett – paraszti székek tornyozódnak egymásra, ülcsi és vajúdószék, fejőszék és parancsolószék nyúlnak fel hierarchikus családi rendet szimbolizálva a plafonig. A fétistárggyá tett test című tárgyegyüttes alapját a kiskunlacházi szégyenkő alkotja, belőle bélhúrok nyúlnak a magasba...

Stőhr Lóránt: Bűnszakszervezet

(Martin Scorsese: Az ír)

Al Pacino és Stephen Graham összetűzése csak egy Az ír című film számos nagyszerű részlete közül, melyek Martin Scorsese írói-rendezői tehetségét dicsérik. A jelenet magán viseli Új-Hollywood egyik meghatározó alakjának összetéveszthetetlen kézjegyét, az eltérő hangulatok közti éles vágást (egy letartóztatással végződő vidám, napfényes partijelenet után máris egy hűvös belsőben zajló drámai kettősben vagyunk), az állandó visszakérdezéssel és értetlenkedéssel a belső feszültséget kibeszélő dialógustechnikát, a suttogásból kirobbanó macsó agresszió fortissimóját. Scorsesét sokan próbálták utánozni, hogy mást ne említsek, Quentin Tarantino, akinek Volt egyszer egy… Hollywoodjával verseng Az ír a legjobb film és rendezés díjáért az idei Oscar-díjátadón...

Végső Zoltán: Fény vetül

(Brad Mehldau: Finding Gabriel – Nonesuch, 2019)

Brad Mehldauról van szó, a kétezres évek talán legnagyobb jazzművészéről, aki az újításaival együtt nem újító alkat, legalábbis nem az újítások emelik őt magasra, hatását a kisugárzása és az összkép adja, ahogy a stílusok, a hétköznapok felett áll. Tíz jelölés (és a nevén futó triójának további két jelölése) után végre díjat kapott, méghozzá a legfontosabb jazz kategóriában: a legjobb instrumentális jazz album kategóriájában. Hogy mennyire kínosnak érezhették, hogy a közel negyven, saját néven megjelentetett és több száz, közreműködőként jegyzett – legtöbbször magasan értékelt – lemez után sincs aranybetűvel írva Mehldau neve a legfontosabb díj történelemkönyvébe, azt jól mutatja, hogy ennél vokálisabb lemezt kitalálni se lehetett volna...

Herczog Noémi: Hagymakönnyek

(Kurt Weill–Bertolt Brecht–Elisabeth Hauptmann: Koldusopera, r.: Fehér Balázs Benő, Budaörsi Latinovits Színház)

A budaörsi Koldusopera stílusosan folytatja a kikacsintós hagyomány (kettős beszéd) nyíltabb változatát, ami anno Bodó Viktor – nem annyira Koldusoperájával, inkább A revizorjával – tért vissza a magyar színházba. Játék van benne bőven, csak az tünetértékű, hogy éppen a kortárs társadalmi problémák színrevitelében nem fogadja meg senki a kolduskirály tanácsát: valami újdonsággal kell(ene) előállni...

Fáy Miklós: Hogy lehet valaki ilyen?

(Domingo 50 – gálakoncert a veronai Arenában – Uránia Filmszínház, január 25.)

Domingo viszont 78 éves volt a nyáron, ennyi idős korban nem volna más dolga, mint otthon krahácsolni, és azon elmélkedni, hogy jaj, milyen nagy énekes is voltam egykoron. Nem az a lényeg, hogy nem tudja abbahagyni, hanem hogy kiteszi magát ennek a baritonlétnek, hogy nekirugaszkodik újfent a pályának, hogy a legelvakultabb hívek és rajongók is megeresztenek egy-egy viccet, jövőre majd ő lesz az Éj királynője...

Fuchs Lívia: Ketten

(Or Marin: Like a Sex Machine, Fehér Ferenc: The Station, Mu Színház; Kovács Balázs – batarita – Shin Eunju: Virág, Nemzeti Táncszínház; Gryllus Ábris – Cuhorka Emese – Molnár Csaba: Mestermunka, Jurányi Produkciós Ház)

Molnár Csaba és Cuhorka Emese első közös alkotása, a Mestermunka fantáziadús és groteszk jelenetsor, amelynek minden epizódjából valami lehengerlő játékosság, zabolázatlan vitalitás árad. A rezzenetlen arcú előadók (Molnár Csaba mellett ezúttal Juhász Adél) testére festett „jelmez” egyszerre idézi elénk a dél-amerikai szobrocskák és népi figurák harsány színességét és Matisse festményeinek világát – hogy aztán ez a kezdő rendezettség, kontúrosság a mozgalmas jelenetek során lemálljon, leolvadjon a testükről...

Siba Antal: Mindig lesz valaki

(Televíziók, rádiók meg a kormány)

Egyszerre tragikus és komikus, hogy azok a fiatal demokraták, akik annak idején utcákon, tereken meneteltek a vízierőmű leállítása ügyében, és követeltek információkat, nyitottságot, azok most korosodva, főnökükkel az élen bebújnak a hatalom sáncai mögé, és onnét kiabálnak kifelé. Ha egyáltalán...

I R O D A L O M

Beck Zoltán: a színes inges, ahogy apa mondta

mondom, szerintem olyan volt.

és amikor azt mondja valaki, hogy olyan, akkor két dolog biztosan megfordul a fejedben: az, hogy az olyan végtére is milyen, ez az egyik, a másik meg, hogy az, aki olyan, az semmiképp se ilyen. ilyen, mint mi, ilyen kimondható, ilyen leírható, ilyen felismerhető, ilyen ilyen.

azzal, hogy apa azért mégsem mondja ki, hogy az olyan az milyen, sejteti, hogy az valami rosszat jelent, vagy az is lehet, hogy jót, de akkor valami tőlünk különböző jót kell feltételezni. most figyelj még egy kicsit, tényleg, csak egy kicsit, aztán lesz történet is – tehát, hogy biztosan jól értsd, ahonnan indultunk, azt tisztázom mégis előbb:..

Vida Gábor: Ütőszeg, nőcsavar

Ha azon a következő éjszakán nem azt álmodta volna, hogy a szépséges Rose oldalán sétál egy kopár hegyvidéken, és a hölgy kezében a fényképezőgép átalakul puskává, és karcsú vagy inkább csontos ujja végigsimít a fényesre koptatott ravaszon, a fegyvert pedig hirtelen Zanót felé fordítja, nem történt volna semmi. Látta már, ahogy a puska belsejében a sok archaizmus megmoccan: elcsattantó emeltyű, kamó és vastagítvány, rugó és szeg. Besúgó voltál te is, mondta Rose csillogó szemekkel, és volt ebben a pillantásban valami szúrós, amitől Zanót azonnal felébredt, mintha sündisznóra lépett volna mezítláb. Hajnali három óra volt, sötét és csend, messze valahol ugattak a kutyák, de olyan volt ez is inkább, minha ki szeretné csak emelni az éjszaka feneketlen mélységét. Egy csillámló pókfonálra gondolt, amint elvész az erdő fái között. Ha látjuk is, hogy van kiterjedés, az egész más, mintha csak tudnók. Nehezen bírt visszaaludni, pedig akkor már évek óta nem szenvedett az alvatlanságtól, amit abból az időből hurcolt magával, amikor géppisztollyal a nyakában sétált heteken át, és elhitte, hogy három óránál több alvásra nincs is szüksége...

Bakos Gyöngyi: Intro/Tokyo

Nincs feszített víztükör. Versenyzünk, simán lehagylak, azt hittem, jobban úszol. Azt hittem, nálam mindenki jobban úszik. Szabálytalanul veszem a levegőt, szúr az oldalam, az orrom telemegy klóros vízzel. Le akarlak győzni. A másik sávban aquafitness, egy csoport idős nő tornázik a derékig érő vízben, az edző a medence szélénél mutatja a gyakorlatokat. V alakban egyszerre utánozzák. Vadlibák, ha vonulnak. A víz alatt látom a lábakat, jobb térd felhúz, bal térd felhúz, páros lábbal ugrálás, hangosan szól a zene. Miért nincs feszített víztükör. Én nyerem a versenyt, simán legyőzlek. Este beülünk valamit enni. Milyen ügyesen úszol, mondod meglepődve. Te elhagytad magad teljesen az elmúlt években, semmi sport, csak munka. Persze a japán ételek egészségesek, de azért itt is meg lehet hízni. Mondjuk a japánok pont nem tudnak. Láttál te már kövér japánt? Kivéve a szumósok. Harmadik nap elviszel majd a szumóstadionhoz is, de épp kezdődik a nyári szünet, vége a bajnokságnak...

Molnár Lajos: A sapkarózsa

A városháza zöldre festett széles szárazkapuján megyünk be, milyen ismerős ez már nekem. Hátrasétálunk az udvarra, a járda mentén sövény, beljebb a szomorú eperfa vékony ágai hajként omlanak le, arrébb szerb lucfenyő áll.

– Ide járok – mondom szinte suttogva, feleségem nagy zöld szemébe nézek.

Látom benne azt a fiatal nőt is, akit annak idején megismertem.

– Mi történt itt? – kérdezi, és én nem tudom, hogy kezdjek hozzá, hogyan mondjam el. Soroljam el, miként mentünk el a gazda kéri földjére búzát aratni, ebédfőzésnél hogyan kapott lángra a száraz cigánybúza, és ebből tárgyalás lett?

– Itt akasztották fel azt a gazdát, akinél tíz évesen cselédként szolgáltam – hallom a hangom, magam is meglepődöm, hogy ez csak úgy kijött. Feleségemmel Megyeren nőttünk fel, a gazda is a falunkban lakott, de Kéren is volt földje. A feleségem akkor öt éves volt, gyerekként hozzá nem jutott el a hír, később már senki nem beszélt róla...

Tatár Sándor: így is lesz...

Tatár Sándor: Nem Fortepan! Frissek

Háy János: Érzékelés

Háy János: Nyaraló

Háy János: Miközben

Háy János: Tóparton

ITT OLVASHATÓ

A HALÁLNAK FERDE SZEME VAN

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2020.02.01.

Kérdés a jereváni rádióhoz: Lehet-e wc-n trippert kapni?
Lehet, de nem túl kényelmes...
Újabb őrület keríti hatalmába hazánk legfényesebb elméit: a halálnak ferde szeme van.
Ebből kifolyólag minden gyanús, ami kínai, bölcs népünk gyanakodva figyeli a Banggood forgalmát, filmeket néz a kínai utcákon heverő hullákról és megrohanja a patikákat kínai gyártású sebészeti szájmaszk beszerzése céljából, majd lepattannak az ajtóról, mint fidesz aktivista az értelemről - szájmaszk nincs.
Merthogy ugyan van, de az nem kerülhet ki a kereskedelmi forgalomba, merthogy bölcs előrelátással zárolva van:
Majd akkor kell kiosztani, mint szeretett kormányunk előrelátásának bizonyítékát, ha már itt a vírus, mint ahogy a vizes lepedőket is, melyek atomcsapás esetén alkalmazandók, miután meghatározva a robbanás epicentrumának irányát lábbal annak elhelyezkedtél.
Namármost a maszkok kiosztása során a négyrétegű, aktív szén szűrővel ellátott maszkokat a kormányzó párt korifeusai kapják, a nemzeti középosztály tagjai számára a háromrétegű lesz megfizethető, az aljanép számára a Nemzeti Szájmaszk Művek Zrt (tulajdonos Mészáros és Mészáros) gyárt majd államilag dotált egyrétegűt, a cigányok meg tekerjék be a fejüket vécépapírral, azoknak még az is túlzás, legalább egy-két nappal tovább tart majd, hogy nemzeti többséggé váljanak.

Nehéz napok elé nézünk, itt van mindjárt a kínai büfék ügye.
Hogy a bennük szorgoskodó népek veszélyesek-e a nemzet jövőjére, azt még nem döntötte el szeretett Nemzetvezetőnk, még várja az ajánlatokat, melyek segítenek ezt a kérdést eldönteni.
Merthogy a veszély kétségtelenül fennáll, hiszen a pultokon az illatos csirke maga az elmúlás, a madárinfluenza pedig egyenesági rokona a korona-vírusnak és unokatetvére a sertéspestisnek.
Szodoma és Gonorrhea ez a világ, plusz Bayer és Semjén Zsoltok, már csak a sáskajárás hiányzik, de ennek pótlására Toroczkai hazafi már ígéretet tett...

ITT OLVASHATÓ

SZABAD SZEMMEL: MAGYARORSZÁG MÁR NEM DEMOKRÁCIA, DE AKKOR HOGY LEHET AZ EU TAGJA? - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.02.01.


Neue Zürcher Zeitung 

Timothy Garton Ash ijesztőnek tartja a populizmus felemelkedését Európában, hiszen Magyarország már nem demokrácia, bár ettől még az EU tagja lehet, amit azért meglepőnek minősít. De ezen túlmenően Lengyelországban veszélyben van a liberális demokrácia, az olaszoknál pedig visszatérhet Salvini. Az Oxfordi Egyetem tekintélyes Európa-professzora lehetségesnek tartja, hogy szétesik a szabályokra épülő uniós politika. Viszont ami most zajlik Nagy-Britanniában, az nem olyan veszedelmes, mert az ottani demagógia nem etnocentrikus és társadalmi kérdésekben nem is reakciós. Az viszont egyértelmű, hogy a mostani Európa a létező világok legjobbika, ezért meg kellene tartani, mert minden más csak rosszabb lenne nála. A szakember ugyanakkor lehetségesnek tartja, hogy bedől az Egyesült Királyság, részben a skótok, részben az észak-írek miatt. Viszont a Brexitről tartott népszavazáson nagyon sokan a kiválásra voksoltak olyanok, akik az egykori gyarmatokról származtak el. Nem azért, hogy továbbadják a rasszizmust, amit sokszor a saját bőrükön éreztek, hanem mert nem akartak maguknak konkurenciát. Hiszen Kelet-Európából két millió vendégmunkás érkezett. És itt belép a képbe, hogy a földrészen csak a britek gondolják azt, hogy egyedül sikeresebbek lehetnek, mint az EU tagjaként. Ez még a birodalmi tudat maradványa. A szigetország számára nagy kérdés, merre megy tovább Boris Johnson, bár neki a gondolkodását saját maga tölti ki. Nem a 2. Churchill, noha nagyon szeretne az lenni. Narcisztikus, akinek a személyisége problematikus. Nála az elvek helyét a hatalmas ego foglalja el. De intelligens és okos embereket gyűjtött maga köré. És az is tény, hogy egyfajta civilizált, liberális formát adtak a kormány populista tervének. Ezzel párhuzamosan Európában leálltak a reformok, bár nagyon rokonszenves, hogy Macron stratégiai változtatásokat akar. Csak éppen a németek nem álltak be mögé, pedig nagyon jó volna, ha Berlin és más tagállamok liberális megoldási javaslatokkal rukkolnának ki.

Die Welt 

Manfred Weber óv attól, hogy a brit kilépés példa legyen Orbán, Kaczynski és Le Pen számára. Annál is inkább, mert az európai kereszténydemokraták strasbourgi frakcióvezetője szerint a Brexit részleteivel foglakozó tárgyalásokon az egész EU jövője forog kockán. Mint kifejtette, a populizmust le kell győzni, nem szabad másolni. Márpedig a toryk most pont azt csinálják, mint Farage. Viszont Európa számára igen fontos, hogy a tagok ne szemezgethessenek az unió által kínált előnyökből, aszerint, hogy mihez van kedvük, vagy mi előnyös számukra. Sok olyan politikus akad, aki csak az egységes piacot pártolja, de a politikai összefogásból, az alapértékekből, az Európai Bíróságból azonban már nem kér. Viszont ha az a benyomás terjed el, hogy a brit kiválás sikertörténet, nos, az az integráció végének a kezdetét jelentené. A politikus kitért arra, hogy a távozási feltételek kidolgozása során nem a britek megbüntetése a cél. De ha valaki felmondja a tagságot egy klubban, elveszti annak előnyeit. Ám ha most befagyasztják a status quo-t az Egyesült Királyság javára, akkor az európaiak a saját jövőjüket játsszák el. Viszont ha nem sikerül megállapodni, akkor jön a kemény Brexit. Ez vonatkozik arra is, hogy ha London nem tartja tiszteletben a közös szabályokat, ideértve az EU-polgárok szabad mozgását, akkor nem juthat be az egységes piacra. Ezzel párhuzamosan el kell érni, hogy Európa végre globális szereplő legyen. Ehhez véget kell vetni az egyhangú döntések rendszerének a külpolitikában. Ezen múlik, hogy az unió tudja-e érvényesíteni az értékeit a világban. Azt is látni kell azonban, hogy a brit kiválás ugyan elnémította a földrész ellenségeit, ám azok nem adták fel elutasító álláspontjukat. Ébernek kell maradni, hiszen az AfD, Le Pen, Wilders és a többi populista követendő példának tartja a Brexitet.

Die Presse 

Teplán István úgy véli, hogy a Brexit után felfűthetik a német-francia gőzgépet és az megadhatja a jövőbeli irányt az unió számára. A szociológus, a CEU egyik alapítója hangsúlyozza, hogy a hogyan továbbot illetően sokféle elképzelés ismeretes, így a kétsebességes unió, a renitens államok megrendszabályozása, stb. De ha valaki hosszú távon nem lép be az euroövezetbe, az azzal jár, hogy kimarad az EU-ból. Lámfalussy Sándor mondta egykor, hogy ha nem teremtik meg a költségvetési uniót, akkor előbb-utóbb veszélybe kerül a közös fizetőeszköz léte. De szükség van olyan reformokra, amelyek nem tetszenek az illiberalizmus felé tartó tagállamoknak, mert a saját pénz fontos eszközt jelent hatalmuk és klientúrájuk megtartásához. A britek nélkül a hangsúly Berlin és Párizs együttműködésére helyeződik át, és ez megnehezíti a periféria országainak integrációját, egyben táptalaj lesz a EU-ellenes retorika és uszítás számára. Ezt mutatja a két évvel ezelőtti magyar választás fideszes kampányjelszava: „Állítsuk meg Brüsszelt!” A reformoknál ugyanakkor figyelembe kell venni a peremállamok igényeit is. Egy közelmúltban készült osztrák elemzés azt állapította meg, hogy a földrész középső, keleti, illetve déli fertálya igencsak alulfejlett és csak még inkább hátrányba kerül a Nyugattal szemben. 

Die Welt 

A lap szó szerint lehozza azt az ötoldalas beszédet, amelyben Polyák Gábor sürgős közbelépésre szólította fel az EU-t a magyar sajtó állami ellenőrzése miatt. Az alkalmat az szolgáltatta, hogy a médiaszakértőt Potsdamban az egyetem Voltaire-díjával tüntették ki. Mint rámutatott, Magyarországon a Fidesz folytán egyre inkább megkérdőjeleződnek az európai civilizáció és kultúra alapértékei. A hatalom gazdája nem hajlandó elviselni semmiféle autonómiát, legyen szó a civil társadalomról, a tudományról, a független sajtóról vagy az ellenzékről. A népek megértése helyett uszító kampányok mennek a migránsok ellen, akiket a hivatalos plakátokon gyülevész hordáknak állítanak be. Nem tisztelik az etnikai, vallási, nemi, szexuális, anyagi vagy világnézeti különbségeket. Aki nem a középosztály heteroszexuális, fehér, keresztény férfiúi közé tartozik, az nem sokat ér a hatalom szemében. A romákat, a menekülteket, hajléktalanokat eszközként használják az uralom kiszélesítéséhez. A hatalmi rendszer sokkal inkább illiberális, semmint demokratikus. Az olyan értékek tagadására épül, mint a jogállam, az emberi jogok és a pluralizmus. Az eredmény az, hogy a homogenizált társadalmat monolitikus módon irányítják. Az illiberalizmusnak függő alattvalókra szüksége, akik nem vitatkoznak és nem bírálnak. A kormány az egyetemeket a kancellárok, illetve a nem előre kiszámítható és átlátható finanszírozás segítésével kényszeríti engedelmességre. A CEU-t elüldözték, az akadémiai kutató hálózatot betagolták. A civilek évek óta a kormány ellenségeinek számítanak. Azzal vádolják őket, hogy Soros pénzén akarják elárasztani Európát idegenekkel. Ellenséges ügynöknek minősítik őket, így nem kell válaszolni nekik, amikor leleplezik a különböző visszaéléseket. Közpénzeket nem kapnak, viszont a legnagyobb támogatók az EU-belépés után elhagyták az országot, így tényleg fontos az a pénz, amelyet a Soros-alapítványok adnak. A sajtó- és hirdetési piacot nagymértékben manipulálják. Az állam maga dönti el, hol lehet reklámot közzétenni, itt a lojalitás a döntő szempont. A KESMA pedig egészen példátlan módon fog össze csaknem 500 orgánumot, monopolizálja a tömegtájékoztatást. Az utolsó független szerkesztőségek ezzel szemben a túlélésért küszködnek. Az állami rádió és tévé sok helyütt egyoldalú befolyást gyakorol a vidéki emberekre, szabad választásról már csak ezért sem lehet beszélni. Az EU ugyan tiltakozik, de különösebb eredmény nélkül. Politikai motívumokat, elvtelen kompromisszumokat, rövidlátást, értetlenséget lehet itt tetten érni. Az unió tehetetlenül tűri az illiberális intézkedéseket, arról nem beszélve, hogy a közösségi pénzek nagyban elősegítik azok sikerét. Pedig a korrupt, demokráciaellenes rezsimek finanszírozása az egész integrációt gyengíti. Épp ezért legfőbb ideje, hogy megnevezzék az antidemokratikus, populista kormányokat és megálljt parancsoljanak nekik. Ez bátorítaná az embereket is, hiszen érzékelnék, hogy Európa nem hagyja őket magukra.

Der Standard 

A kormányszóvivő után a bécsi magyar nagykövet is kifogásolta az osztrák köztévé nemrégiben sugárzott szatirikus műsorát, amely a magyarországi sajtó monopolizálását pellengérezte ki. Nagy Andor a hivatalos kormányzati álláspontnak megfelelően azt bizonygatta az osztrák fővárosban, a Diplomáciai Akadémián tartott előadáson, hogy nálunk nincs veszélyben a média szabadsága. a szigorú migrációs politika pedig a polgárok érdekéből következik. A fórum témája az volt, problémásnak számít-e Magyarország a jogállam szempontjából, vagy netán új állammodellről van szó. A diplomata úgy válaszolt, hogy nálunk stabil a demokrácia. Viszont rákérdezett, hogy mi is az a jogállamiság, és miért csak a magyarok, illetve a lengyelek kapcsán vetődik fel. Majd gyorsan meg is válaszolta, hogy itt egy politikai fegyverről van szó, amelyet célzatosan vetnek be Budapest, illetve Varsó ellen. Szerinte a magyar sajtópiacon 50-50 százalék a kormánypárti, illetve liberális orgánumok aránya. Ugyanakkor nehezményezte, hogy az ORF már említett összeállítását magyar felirattal a Youtube-on is közzétették. A déli határkerítésről azt fejtegette, hogy Magyarország számára uniós kötelesség megvédeni a szervezet külső határát. Azon kívül az 5 évvel ezelőtti menekülthullámban a túlnyomó többség megélhetési migráns volt. A kormány pedig erkölcsi és keresztényi megfontolások alapján zárta le a határt. Arra is kitért, hogy országonként eltérően értelmezik a liberális demokráciát, a nacionalizmust és a populizmust. Azt is állította, hogy nálunk a illiberalizmus igazából nem hangzik negatívan, inkább a neoliberalizmus ellentézisének tekintik. És azzal Orbán új társadalmi modellt dolgozott ki. Megkönnyebbüléssel fogadta, hogy a Néppárt nem zárta ki a Fideszt, hanem egyelőre érvényben marad a tagsági jogok felfüggesztése. A CEU-ról azt mondta, hogy annak azért kellett szednie a sátorfáját Budapesten, mert amerikai diplomát adott ki, ám azt a kormány nem ismerte el.

The Times 

Az európai vezetők történelmi lehetőségnek tekintik a britek távozását, hogy leporolják a mélyebb integráció tervét, miután azt még 2005-ben meghiúsította a francia és a holland népszavazás. A cél az, hogy az EU 2022-re egységesebb és önállóbb legyen. Már készítik elő a konferenciát az unió jövőjéről, hogy a 27-ek Kínával és az USA-val egyenrangú játékosként léphessenek fel a nemzetközi színpadon. Az EP elnöke elárulta, hogy a programot május 9-én, Európa napján jelentik be, a szervezet megalakulásának 70. évfordulóján. Merkel és Macron úgy gondolja, hogy még több kül-, illetve gazdaságpolitikai jogkört kell adni Brüsszelnek, mert enélkül nem lehet megmenteni a közösséget, miközben populista és nacionalista pártok az egész földrészen sarkaiból forgatják ki a politikát. Brüsszelben attól is tartanak, hogy a kontinens középső részén főként az euroszkeptikus magyar és lengyel kormány akadályozza a szorosabb együttműködést, sőt, szembemegy azzal, amint az a kvóták kapcsán is történt. Persze az előrelépéshez előbb fel kell tölteni a költségvetésben a britek által hátrahagyott lyukat. Három hét múlva alighanem igen morcos és civakodó hangulat lesz a csúcstalálkozón, ahol a tagállami hozzájárulás növelését, illetve a támogatások csökkentését vitatják meg. 

New York Times 

Az unió most először elvesztette egyik tagállamát, de meg kell változnia, mert hatalmas veszélyt hordoz magában, ha nem tesz semmit. Akkor ugyanis nagy az esély, hogy még jobban szétesik. Így látja a lap állandó szerzője, a Die Zeit német folyóirat vita-rovatának társelnöke. Emlékeztet arra, hogy a legutóbbi pénzügyi, illetve migrációs válság erős kételyeket támasztott, mármint hogy ha a tagok lemondanak nemzeti függetlenségük egy részéről, akkor cserében a közösség tagjaként nagyobb önállóságot élveznek majd. A kontinens keleti felén egyre többen egyre kevesebb EU-t akarnak. A jobbos, populista pártok megerősödése azt jelzi, hogy a Nyugat iránt érzett rajongás kiábrándulásba csapott át. A repedés nemigen gyógyult be, mert az olyan erős nyugati vezetők, mint Merkel és Macron a jelek szerint nem sokat törődnek varsói, budapesti vagy prágai barátokkal. Tehát a keleti demagógia randevúzik a nyugati leereszkedéssel. Ennyi taggal a szervezet jóformán döntésképtelen, ezért véget kell vetni annak, hogy a határozatokat egyhangúan hozzák meg. Lehetővé kell tenni a rugalmas tagságot, hogy minden kormány maga mondja meg, melyik programban akar részt venni, melyikben nem. Ha úgy tetszik: á la carte kell, de persze ez nem érvényes minden kérdésre. Csak éppen ellentmond annak a közkeletű érvnek, hogy a tagsággal a jogok mellett kötelességek is együtt járnak. Az arra hajlandó országok változó szövetséggel többet tudnak elérni, mintha egyetlen nagy koalícióba tömörülnek – félszívvel. Bár az kétségtelen, hogy ez a változat nagy veszélyt jelentene az egységes joganyag szempontjából. Az azonban végzetes lehet az EU számára, ha kiderül, hogy a britek egészen jól átvészelik a kilépést. 

New York Times 

Az elemzés szerint Nagy-Britannia immár kívül került az EU-n, de Boris Johnson uralma csak most kezdődik a szigetországban, márpedig a miniszterelnök nemzedéknyi időre megváltoztathatja a szigetországot. Hiszen ő és az „emberek kormánya” teljesítette ígéretét, tető alá hozta a Brexitet. Ily módon a maga oldalára tudta állítani a nacionalistákat Angliában és Walesben. Brüsszel nélkül meg tudja változtatni a szerepet, amit a hatalom tölt be a gazdaságban. Ily módon pedig kiépítheti a Konzervatív Párt tömegtámogatását, függetlenül attól, hogy a gazdaság teljesítménye gyenge, ezért a politikus nem tud sokat beleinvesztálni, hogy javuljon a helyzet. Ám Orbán, az indiai elnök és több más nacionalista vezető példája azt mutatja, hogy ők személyre szabott, karizmatikus irányítással képesek voltak bővíteni a bázisukat. A lényeg az, hogy a nemzetet védik a másokkal – külföldiekkel, árulókkal, liberálisokkal és balosokkal szemben. Johnson nem szívből és igazán nacionalista. Viszont megtestesíti a nemtörődöm opportunistákat, akik átvették a kormányrudat az országban. Sikeresen szajkózta a szélsőjobb jelszavait, amikor európai „kollaborációval” vádolta meg ellenfeleit és a kardot csörtetett a bíróságokkal, valamint a sajtóval szemben. Alighanem időről időre vissza fog térni ehhez a módszerhez, amint előtérbe kerülnek a kormányán belüli ellentmondások. Ha megszorul, bármikor előveheti az ellenségeskedést a feltételezett ellenfelekkel szemben. Ha egy politikus azt szajkózza, hogy a nép nevében beszél, akkor valaki mindig megfizeti annak az árát. Ebből a szempontból a migránsok az elsők Johnson listáján, de bőven vannak azon mások is...

ITT OLVASHATÓ

MÓDOSÍTOTT NEMZETI ALAPTANTERV: KERESZTÉNYIBB, NEMZETIBB, MINT EDDIG

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2020.02.01.

A „hagyományos értékrend” közvetítését az iskolának is hangsúlyosan fel kell majd vállalnia.

Péntek éjszaka végre megjelent a Magyar Közlönyben a Nemzeti alaptanterv (Nat) legnagyobb titokban összeállított, mintegy 160 oldalas módosítása, amit már idén szeptemberben, felmenő rendszerben tervez bevezetni a kormány. Első pillantásra az egyik legszembetűnőbb változás, hogy ha kismértékben is, de valóban csökken a diákok terhelése, ráadásul az eddigiektől eltérően évfolyamonként határozták meg a maximális heti óraszámokat: alsó tagozat első három évében hetente maximum 24 órájuk lehet a tanulóknak, 4. évfolyamon már 25, 5-6. évfolyamon 28, 7-8. osztályban heti 30 óra lehet a maximum. A 9-12. évfolyamokon a maximális óraszám 34 lesz. 

A dokumentumban a jelenleg érvényben lévő alaptantervnél hangsúlyosabban jelennek meg a nemzeti-keresztényi hagyományokat hangsúlyozó szövegrészek a különböző műveltségi területek alapelvei között (míg a mostani Nat-ban összesen tízszer szerepel a keresztény szó, a módosítottban huszonhatszor). A nemzeti öntudatra, önazonosságtudatra nevelésnek kiemelten fontos területei a magyar nyelv és irodalom tantárgyak. Az irodalmi tananyagba valóban bekerült Wass Albert, Nyírő József és a Horthy-korszak egyik legnépszerűbb írója, Herczeg Ferenc is; Wass Albertnek az Adjátok vissza a hegyeimet című regényét kell kötelezően elolvasni gimnáziumban, Herczeg Ferenctől pedig Az élet kapuját. A Biblia (legalábbis annak kerettantervben meghatározott részletei) is a kötelező olvasmányok között szerepel...

ITT OLVASHATÓ

BÁRÁNDY PÉTER: A MAI RENDSZER A MEGALKUVÁST HONORÁLJA (1.)

HÍRKLIKK

Szerző: NÉMETH PÉTER

2020.02.01.

„Polt Péter egy jó rendszerben jó ügyész lenne. De mert gyönge ember, ezért aláveti magát a hatalmi követeléseknek, és ennek megfelelően az ügyészi hivatását, vezető pozícióját arra használja fel, hogy a hatalmat szolgálja, és nem arra, hogy a legfontosabb bűnüldöző szerv funkcionális működését biztosítsa. Ez rendszerhiba” – nyilatkozta Bárándy Péter ügyvéd, volt igazságügy miniszter a Hírklikknek. Azt is elmondta, hogy Orbán Viktort soha nem látta pozitív szerepet játszani, mindig a hatalom megszerzésére, vagy megtartására koncentrált.

- Szereti meg, ha miniszternek szólítják?

- Nem sértődőm meg, én szerettem miniszternek lenni; addig voltam miniszter, ameddig azt lehetett szeretni. A mi kultúránk szerint egyébként lehetséges, hogy a valaha volt minisztert így szólítsák. De nem kötelező, a helyzet dönti el különben is, hogy mikor helyénvaló. Amikor például ügyvédként járok el, akkor nem az a jellegzetességem, hogy voltam egyszer miniszter.

- Azért kérdezem, mert – Moldova Györggyel szólva -, akit egyszer a mozdony füstje megcsapott, az nehezen jön ki a politikai kötődéseiből, önnél viszont nem tapasztalok ilyesmit, látszólag könnyedén lépett át a civil életbe.

- Nézze, én úgy lettem miniszter, hogy volt előtte egy viszonylag jól megalapozott civil pályám; az irodai asztalomtól mentem el miniszternek és oda is tértem vissza. Azt gondolom, ha van visszaút, akkor eleve nem alakul ki az a félelem, vagy szorongás, hogy vajon mi lesz velünk, ha már nem vagyunk miniszterek. Ha van egy stabil egzisztenciája az embernek, akkor ez a feladat csak egy periódus az életünkben. Hogy ez mennyire így van, akkor egy kormányülés szünetében Görgey Gáborral ültünk egymás mellett, és úgy határoztunk, hogy megalakítjuk a volt miniszterek klubját. De ezzel együtt igaz, amit a mozdony füstje kapcsán említett: amikor miniszter voltam, hiányoztak a konkrét ügyek, például, hogy felkészülök egy perbeszédre, ha ügyvéd vagyok, a miniszterség után, akkor hiányzik az a jó ház, amibe megérkeztem. Az Igazságügyi Minisztériumra gondolok; az ő vezetőjüknek lenni már önmagában öröm volt, kiváló szakemberek voltak minden jogterületen. És persze hiányzik a szakmánk egészét érintő érdemi döntések meghozatala is, pláne most, amikor látom, milyen döntések születnek...

ITT OLVASHATÓ

MI CSAK EGYENGETJÜK AZ ÁLLAMI BERUHÁZÁSOK ÚTJÁT A FŐVÁROSBAN - INTERJÚ VITÉZY DÁVIDDAL

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZALAI ANNA
2020.02.01.

Hét-tíz év alatt megépülhet az M5-ös metró első szakasza és megtörténhet a HÉV-járműcsere. Utóbbi költsége önmagában százmilliárd fölött lesz, nem is kevéssel – mondja Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ vezetője.

A Budapest Fejlesztési Központtól reméli a visszatérést a politikai fősodorba? 

Ez egy szakmai feladat. Budapest legjelentősebb problémáin, így a levegőszennyezésen, a dugókon, a zöldfelület hiányán az állam nélkül nehezen lehetne változtatni. Mióta létezik Budapest, az állam részt vesz a fejlesztésében. Többek között azért, mert a HÉV-ek és vasút állami kézben van, márpedig az agglomerációs közösségi közlekedésnek ezek a fő eszközei. Minden harmadik autóban ingázó ül. Ráadásul a városkörnyéki települések lakosság száma ütemesen nő, miközben a főváros lélekszáma stagnál. Már nem a kiköltözés a domináns, hanem a beköltözés. Akik Budapesten keresnek munkát vagy iskolát, azok a magas fővárosi lakásárak miatt zömében az agglomerációban tudnak ingatlant bérelni vagy akár venni. A bejáráshoz tíz városkörnyékiből hét a kocsit választja. A klímaváltozást okozó szén-dioxid kibocsátás húsz százalékáért pedig a közlekedés, elsősorban az autók a felelősek Budapesten, a lokális egészségkárosító hatásról nem is beszélve. Egyértelmű, hogy lépni kell és az is, hogy valódi változást csak regionális logikán alapuló, rendszerszintű lépésekkel lehet elérni, amelyek teljes átfutása évtizedes. Rövidtávú politikai sikert keresni ebben butaság lenne. 

Mellette azért megtartja a közlekedési múzeum igazgatói posztját is, holott az sem egy rövid távú sikertörténet... 

Azzal én erősen vitatkoznék, hogy ez egy sikertelen vállalkozás. A városligeti múzeumot még a kinevezésem előtt zárták be azzal a szándékkal, hogy a második világháborúban megsemmisült épület kapkodva, rengeteg azbeszttel újjáépített csonkja helyett korszerűbbet építenek a helyére. De egy alapos vizsgálat után arra jutottunk, hogy ott erre nincs elég hely és sikerült a kormány támogatását is elnyerni, hogy Kőbányán, a MÁV volt járműjavítójában kezdhessünk új korszakot. Teszem hozzá, ha maradtunk volna az eredeti változatnál, akkor most a fővárosi önkormányzat döntése nyomán nem épülhetne meg a múzeum a Ligetben. Ehhez képest Kőbányán egy nagyívű városfejlesztési projekt része, amely az elhagyatott vasúti üzem városi szövetbe integrálásával a józsefvárosi és kőbányai rozsdanegyed revitalizációjának motorja lehet. A komplex urbanisztikai program részeként gyalogos kapcsolat nyílik a Népliget felé, új vasút megálló létesülhet, amit nem csak a múzeumba érkezők használhatnak, hanem a hatvani vonalon ingázók is átszállhatnak itt az 1-es villamosra. Meggyőződésem, hogy ezek a használaton kívüli, régi vasúti és ipari területek jelentik a város titkos tartalékát, a kármentesítés viszont kemény dió, de rajta vagyunk, csináljuk...

ITT OLVASHATÓ

NEM OTT LETT VÉGE, HOGY KAPJUNK BE EGY SÖRT – MAGYAR HANG-AJÁNLÓ

MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: Magyar Hang
2020.01.30.

A TARTALOMBÓL:

– „Óriási rés van a falon” – Jakab Péter úgy véli, a „cigánybűnözés” mára elveszítette etnikai jellegét · A politikus szerint ki kell fizetni a gyöngyöspataiaknak a kártérítést Interjú!

– Lesajnált egészségügyi szakdolgozók – A beharangozott 72 százalékos béremelés arra elég, hogy a nővérek tízezrekkel keressenek kevesebbet a nemzetgazdasági átlagnál

– Zánka: nem várt problémák, növekvő költségek – Megint drágult a zánkai Erzsébet-tábor újjáépítése, és az is kérdéses, későbbre torlódik-e az áprilisra tervezett átadás

– Leszakadóban a nyugdíjasok – Demonstrációtól sem riad vissza az idősek érdekvédő szervezete

– Gazra parkolni tilos! – A solymári önkormányzat már tavaly márciusban elkészíttette a vasúti parkoló bővítésének tervét, választ azonban nem kaptak

– A személyiségünkből nem tudunk kibújni – Török Réka pályadöntési szaktanácsadó és az ELTE PPK oktatója a pályaválasztás csapdáiról. Interjú!

– Milliárdok mentek Erdélynek, csak kórházra nem jutott – Mire ment magyar adófizetői pénz az elmúlt tíz évben?

– „Még ha el is hangoztak fenyegető, trágár szavak” – Elsuhant egy félóra és vele egy ember élete is Magyarország legszegényebb faluja, Csenyéte felett. Riport

– Scherer Péter: Nem ott lett vége, hogy kapjunk be egy sört – A művész a családon belüli erőszakot, a kábítószer-függőséget is feldolgozó igazi színházról, a kollégiumi lét keménységéről, Jancsóról, a szakmáját ért támadásokról és a tatár bifsztek rejtelmeiről. Interjú!

– A Föld felperzselt sebei – Nagy Dániel erdőmérnökkel, erdőtűzszakértővel, a Nébih munkatársával a nagy pusztítást okozó erdő- és vegetációtüzek okairól és a védekezés lehetőségeiről beszélgettünk. Interjú!

– Olcsó a kalasnyikov! Vegyék, vigyék! – Nem is olyan nehéz beszerezni egy fegyvert a Balkánon, mint gondolnánk

– Túl sok a forgács – A guantánamói fogolytábor nemrég „ünnepelte” 18. születésnapját

– 2020 a nagy megfigyelés éve – Az év végéig minden kínai állampolgárnak és ott működő vállalatnak csatlakoznia kell a „társadalmi kreditrendszerhez”

– Kasztokra osztja a kisebbségeket Kijev – Zelenszkij és csapata ígérete ellenére ugyanúgy „rendes ukránt” akar nevelni mindenkiből, mint elődje

– Deepfake Trumpok, Putyinok kora jő – Vajon a fejünkre nőnek-e a mesterséges intelligenciával manipulált videók?

– Geopolitikai viták történelmi köntösben – A lengyel–orosz történelmi viták jegyében zajlanak a második világháború befejeződésének évfordulós megemlékezései

– Irodalmi élősködők és közmegbecsültek – Demeter Szilárd a Térey-ösztöndíj körüli vitáról

– Az én nevem Boja! – Egy budapesti idősek otthonában él a 95 éves Fodor Ibolya, aki 93 évvel ezelőtt az egyik utolsó gyerekvonattal utazott a hollandiai Roermondba. Vele beszélgettünk

– Szerb Antal (majdnem) elfelejtett barátja – Szedő Dénes atya költészetéről

– Hetente két járvány – Ha egyetlen fontos tanulságot akarunk leszűrni a koronavírus körüli állapotokból, akkor az az lehet, hogy ma már nincsenek csupán egy országra kiterjedő válsághelyzetek

– Szászvár hőse, az ultramaratonista közmunkás – „Neked ez jutott, csináld!” Nem volt, aki biztassa, nem volt edzője sem, Orsós Ferenc tizenhárom évesen mégis futni kezdett. Riport

– Egy eltitkolt román légi katasztrófa képei – Érdekes, eddig soha nem publikált fotókat tett közé az erdélyi online fényképgyűjtemény

– Aki mindenét a kosárlabdának adta – Kobe Bryantre emlékezünk

Publicisztika:

– Puzsér Róbert: Schobert Norbert, az öngyűlölet vámszedője
– Gulyás Balázs: 4500 főnyi remény – Avagy mi történt Győrben
– Torkos Matild: Korrupcióban jól teljesítünk
– Szerető Szabolcs: Mélymagyar
– Fekete Mihály: Pokorni úr, tessék választani
– Hamburger Béla: Nem én voltam…
– Pálinkás József: A politikai üzlet
– Pápay György: Változó közhangulat, változatlan tanulságok
– Halász Nóra: Sakk-matt
– Híd Jenő rajzol: Testmozgás
– Wekerle Szabolcs: Ne sínyelje meg – Újbeszél
– Lukács Csaba: Vissza a csúcsra – Szotyola
– Dévényi István: Senki földjei
– Marabu: Felkészültünk!

Tárca:

– Szántó T. Gábor: Lett egy kutyám, 1975
– Benedek Szabolcs: A lehető világok legjobbika

Kritika:

– Genocídium Pozsony mellett – Népirtás Pozsonyligetfalun
– „Mintha az osztály tagja lennék én is” – Vadadi Adrienn: Miénk a színpad!
– Kalandozás az értelem peremén – Jim Holt: Amikor Einstein Gödellel sétált
– Múltmondó a csipkefüggöny mögött – Géczi János: A tenyérjós
– A lélek sötét éjszakája – A kívülálló, HBO
– Végre egy happy end! – Peter Pomerantsev: Semmi nem igaz, bármi lehetséges

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN, A TEMPLOM EGERE

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.02.01.

Itt volt az ideje megint a magyar közélet legálságosabb aktusának, amikor a közszereplők bevallják, mennyit loptak egy év alatt, illetve trükkösen takargatni kívánják az egészet. Vagyonnyilatkozatnak nevezik ezt a szemfényvesztést, aminek az ég egy világon semmi értelme nincs, de le lehet mérni rajta, ki hol tart a valóság elferdítésében. Nem ettől lesz becsületes valaki, viszont legalább meg kellene próbálni annak látszani, de az sem járható út, hogy a csillagokat is letagadjuk az égről, mert senki nem fog hinni nekünk.

Hosszú évek után eljutottunk odáig a hazugságok tengerében, hogy Orbán Viktor Mihály nincstelen lett, nincs egy árva vasa sem, se autója, se ingósága, csak az adósság, nagy valószínűséggel hónap végén a vejétől kér kölcsön csirkelábra. Tudom, hogy ez egy színjáték, de Orbán még arra is alkalmatlan, hogy ezt jól játssza, vagy csak egyszerűen hülyének néz mindenkit, mert úgy gondolja, megteheti. Nem érdemes ezzel többet foglalkozni, ez a vagyonnyilatkozat, amelyben templom egerének állítja be magát, mindent elmond a jelleméről vagy jellemtelenségéről. Inkább az utóbbi.

Bevett szokás egyébként egynémely diktátor-típusnál ez. Archetípusa Adolf volt Németországból, aki nemcsak a pénzét, még az érzelmeit is letagadta Barna Évát rejtegetve a nagyközönség elől, mondván, hogy az ő jegyese az árja nép. Adolf még ráadásul vegetáriánus is volt, spenóton élt, de legalább a végén becsülettel főbe lőtte magát. Mi nép, mint Orbán jegyese viszont olyan alakhoz nem mennénk hozzá, aki másfél milliót keres, költenie alig kell, még BKV bérletre sem, de félretenni mégsem tud. Biztosan elkurvázza.

Ha meg nem, szétfolyik a keze között a fizetsége, nem tud bánni a pénzzel, amit az ország is mutat. Mindenféle szarra elszórja, stadionok, pópák és futballisták, templomok, erkélyek meg kisvasút, épp csak arra nem jut, amire kellene, az ilyen ember ne legyen miniszterelnök, mert alkalmatlan. Bár ez minálunk olykor követelmény, senki nem azt csinálja, amihez ért, illetve, aki nem ért semmihez, abból lesz a főnök, diákból államtitkárhelyettes, bírósági fogalmazóból miniszter, és ezeknek szokott a legnagyobb pofájuk lenni...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN LASSAN NEM ÁLL MEG SAJÁT LÁBÁN, ROGÁNT VISZONT EGY HURRIKÁN SEM BILLENTI KI

HVG ONLINE / ITTHON

Szerző: hvg.hu

2020.02.01.

Gondolta volna, hogy Orbán Viktornak mind egy szálig elfogyott a megtakarítása? És azt, hogy Novák Katalin többet keres lakáskiadásból, mint államtitkárként? Rogán Antal vagyoni helyzetét alaposan felforgatta a válás, Lázár János pedig hatalmas léptekkel halad a nagytőkésség felé. Gyurcsány Ferenc kinézett egy új házat, Áder János viszont már meg is vette az övét. Itt vannak a frissen leadott vagyonnyilatkozatok.

Orbánnak egy megveszekedett fillérje sincs

Egy éve ilyenkor 1,39 millió, másfél éve pedig 965 ezer forint lapult Orbán Viktor bankszámláján, 2019 végére azonban ez mind egy szálig elfogyott a frissen benyújtott vagyonnyilatkozata szerint. (Lehet, csak hibázott, ezért éjjel megkerestük Havasi Bertalant, válaszával a cikket frissítjük.)

A miniszterelnök ingatlanjaiban amúgy sincs változás: a XII. kerületi Cinege utcai és a felcsúti házon kívül nem vett újabbat, és sem autó, sem értékpapír, sem egyéb ingóság sincs továbbra sem a nevén...

ITT OLVASHATÓ

CÉLKERESZTBEN A CIGÁNYOK, ÜGYVÉDEK, ELÍTÉLTEK – CSÚCSRA JÁRATTA A GYŰLÖLETKELTÉST ORBÁN

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: KONCZ TAMÁS
2020.01.31.

Pénteki interjújában Orbán frontális támadást indított a többségi magyar társadalom vélt ellenségei ellen, és nem a migránsok miatt kelt ki igazán.

A miniszterelnök gondosan vezetett kérdéssor mentén foglalkozott az elmúlt hetek, napok fontosabb kérdéseivel, és egész pályás letámadást intézett az ügyvédi társadalom, az elítéltek és gyöngyöspatai romák jó része ellen.

Operatív törzzsel készülnek a járványra

Orbán először a koronavírussal foglalkozott: mint elmondta, felkészültek a betegség esetleges hazai megjelenésére – jó járványügyi szakembereik vannak, és operatív törzset állítottak fel, amit „Magyarország legjobb közigazgatási szakembere”, Pintér Sándor vezet, de tagja Kásler Miklós egészségügyi miniszter és az országos tisztifőorvos is.
Beszámolója szerint jelenleg nyolc magyar állampolgár van a fertőzészónában tartozó közép-kínai régióban – közülük heten haza is akarnak jönni, amit legkorábban a jövő héten tehetnek meg. Nem szabad pánikot kelteni az ügyben, de bagatellizálni sem szabad a veszélyt, jegyezte meg a miniszterelnök, aki óva intett a rémhírek terjesztésétől...

ITT OLVASHATÓ

A GYŰLÖLET A FIDESZ SAJÁTJA, MÁR HOGYAN HATÁROLÓDHATNÁNAK EL TŐLE?

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2020.01.31.

Az ember szeretne nem foglalkozni azzal, hogy kicsiny hazánkban vannak sokan olyanok, akik hívószavakra, csatakiáltásokra gyűlnek, noha talán nem is igazán értik, hogy éppen miért, mi ellen vannak felháborodva. A tegnapi Niedermüller Péter ellen szervezett tünetésen is leginkább ez derült ki. Mert lehet ugyan, hogy ott végül sokan (pár ezer főről van szó) megjelentek, azonban ezeket az embereket legfeljebb a nem túl alacsony átlagéletkoruk és az Orbán Viktor iránt érzett imádatuk hozta öszze. Volt a tüntetésen persze minden, amire egy nyugdíjas Fidesz-rajogó vágyik – himnusz, nemzeti dal, székely himnusz, Bánk bán és természetesen Nélküled is –, ezért teljesen érthető, hogy ilyen szép számban összegyűltek. Arról már nem is beszélve, hogy mostanság békemenet sem volt, pedig ismételten óriási szükség lenne rá. A migránsok minden irányból támadnak, hogy Soros György aknamunkáját már ne is említsük. Egyszóval óriási szükség volt erre a megmozdulásra...

ITT OLVASHATÓ

SZÁJER ÉS DEUTSCH LEBUKOTT, ITT A VIDEÓ

HÍRKLIKK
Szerző: Hírklikk
2020.01.31.

  Futótűzként terjedt el az interneten az 
  Európai Parlamentben készült ritka megható, 
  pár perces videó, ami a britek kilépését 
  szentesítő szavazás után készült a 
  képviselők közös énekléséről. Azt már Kész 
  Zoltán volt országgyűlési képviselő, a 
  Mindenki Magyarországa Mozgalom 
  alapítója szúrta ki, hogy a videón a Fidesz 
  két prominense is feltűnik. Árulkodó f
  filmkockák következnek!

  „Ha valaki meg akarja érteni a Fidesz   
  elszigeteltségét Európában, nézze meg 0:12 
  másodpercnél Szájer József meglepettségét 
  és 1:06-nál Deutsch Tamás tanácstalanságát, miközben az egész Európai Parlament énekli a szeretet és soha el nem búcsúzás dalát, az összetartozás himnuszát, üzenetet küldve a briteknek: mi mindig egyek leszünk a sokszínűségben” – írta Kész Zoltán a Facebookon.

ITT NÉZHETŐ MEG

AMIÓTA MÉRIK, NEM VOLT ILYEN ROSSZ A DEMOKRÁCIA MEGÍTÉLÉSE A VILÁGBAN

444.HU
Szerző: MAGYARI PÉTER
2020.01.31.

3500 közvélemény-kutatást elemeztek az elmúlt évtizedekből a cambridge-i egyetem politológiai intézetének kutatói, és arra jutottak, hogy amióta alapos felmérések készülnek az emberek véleményéről, azóta nem állt ilyen rosszul a demokrácia ügye a világban, mint most.

Különböző felmérések alapján azt vizsgálták a kutatók, hogy mennyire elégedettek az egyes országok lakói a hazájukban lévő demokrácia állapotával. Arra jutottak, hogy a fejlett világban szinte mindenhol elégedetlenebbek az emberek, mint korábban, bár van néhány kivételes régió. Az egyik ilyen kivételes hely egyébként pont Magyarország és szomszédai (Románia kivételével), a másik kivételes régió pedig Skandinávia.

Összességében 47,9 százalékról 57,5 százalékra növekedett 1995 óta azok aránya, akik demokratikus országban élnek, és elégedetlenek hazájuk politikai rendszerével. 2005-ben voltak a szabad világ polgárai a legelégedettebbek, akkor csak 38,7 százalék volt kritikus a saját rendszerével szemben.

A felmérés szerint a legdrámaibb visszaesés az USA-ban tapasztalható. Ott 1995 óta 34 százalékponttal, azaz a lakosság egyharmadával nőtt az elégedetlenek aránya. Az angolszász országok közül Új-Zélandon kívül mindenütt nőtt az elégedetlenség: Ausztráliában 19, Nagy-Britanniában 18, Kanadában 10 százalékponttal...

ITT OLVASHATÓ

HORVÁTH VIKTOR: MEGCSINÁLJUK OKOSBA, EBBŐL ÉL A MINDENKORI VEZÉR, AKÁR LIBSI, AKÁR ORBÁN HÍVŐ - Ő VAGY ÉN? Ő VAGY ÉN. VÁLASZ KARAFIÁTH ORSOLYÁNAK.

24.HU
Szerző:  HORVÁTH VIKTOR
2020.01.30.

Karafiáth Orsolya szerint kapitulálás, hogy a Térey-ösztöndíj negyvenöt díjazottja elfogadta az apanázst.

Kapituláltunk. Mi? Ez a többes szám közösséget sugall – meg a katonai nyelv is. Akik együtt kapitulálnak, azok egy csapatban küzdenek, és lehet, hogy ez a közösség nem is csak szolidaritás, hanem egyenesen sorsközösség abban a csapatban. Volt itt ilyen?

Kik vagyunk, akik ezt a kapitulációt együtt csináltuk?

Az ellenzéki értelmiség sokféle:

- van, akinek nincs pénze

- és van, akinek van – akár mert 2010 előtt jó kapcsolatai voltak politikusokkal, vagy a családból jött a vagyon ’89 előttről, vagy mert szívós munkával képes volt elérni, hogy a piac eltartsa őt, vagy jó vezetői képességeivel szerzett hatalmat és befolyást, vagy a kiváló munkája miatt van tekintélye és szava, vagy mert mindig, mindenkivel ügyesen kollaborált, vagy mert éppolyan klientúrát épített maga alá, ahogy elődeink a Kádár, Horthy, Orbán stb. korokban, vagy mindezek együtt.

Tőlem sem idegenek ezek a verziók, közülük csak kevésre vagyok képes, de amelyikre képes vagyok, azt csinálom, viszont lehet, hogy a többire is vágyom. A pénzre biztosan.

Na de hol itt a sorsközösség?

A többség csóró, a jómódúak éppúgy a saját vazallusukat, rokonukat, tanítványukat juttatják munkához, ösztöndíjhoz, lehetőséghez, ahogy ezt a kormánypárti hatalmasok csinálják, a csórók pedig szintén így csinálják, ha tehetik, mert ezen nőttünk fel mindannyian. Na, ez a sorsközösség.

A libsik nem annyira hatékonyak ebben, mint a NER, de attól még ilyenek a libsik is. (Továbbá a libsik nem zárnák el az országot a nyugat szellemétől – hatalommegosztás, átláthatóság, szolidaritás, esélyegyenlőség, pluralizmus, mobilitás, jog –; ha ők mindannyian nem is pontosan így működnek – és nem akarnák a középkorban vagy Ázsiában tartani az országot. Egyébként mindenük ugyanolyan.)...

ITT OLVASHATÓ

A WHO ÉLETBE LÉPTETTE A VILÁGMÉRETŰ EGÉSZSÉGÜGYI VÉSZHELYZETET

INDEX
Szerzők: MOLNÁR CSABA, CSURGÓ DÉNES
2020.01.30.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az imént befejeződött genfi tanácsülésén úgy döntött, hogy a kínai Vuhanból kiindult koronavírus-járvány miatt kialakult krízishelyzetre reagálva életbe lépteti a globális egészségügyi vészhelyzetekre kidolgozott protokollt.

A WHO főtitkára, Tedros Adhanom Ghebreyesusa tanácsülést követő sajtótájékoztatón hosszan méltatta a kínai kormány és hatóságok munkáját. Adhanom a héten Pekingben is járt és azt mondta, soha nem látott még járványhelyzetben olyan mozgósítást, mint amit Kínában látott, és ha a kínai hatóságok nem reagálnak ilyen gyorsan, biztos, hogy már több halálos áldozatot követelt volna a vírus. A főtitkár azt is mondta, hogy a krízishelyzet bejelentése egyáltalán nem azt jelenti, hogy a szervezet nem találná megfelelőnek a kínai reakciót. A WHO vezetősége azt is bejelentette, hogy

NEM JAVASOLJA, SŐT, ELLENZI, HOGY BÁRMILYEN ORSZÁG KERESKEDELMI VAGY UTAZÁSI KORLÁTOZÁSOKAT VEZESSEN BE KÍNÁVAL SZEMBEN.

Viszont ahogy az ebola- és zika-járványok esetében, most is nemzetközi reakcióra van szükség, hogy megállítsák a járvány globális terjedését...

ITT OLVASHATÓ

SZABAD SZEMMEL: ORBÁNNAK 10 HÓNAPJA VOLT BIZONYÍTANI, DE EBBŐL NEM LETT SEMMI - A NÉPSZAVA NEMEZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.01.31.

Süddeutsche Zeitung 

A lap szerint Orbán Viktornak volt 10 hónapja, hogy bebizonyítsa: a Fidesz tényleg az Európai Néppárt (EPP) tagja akar maradni, ám ebből nem lett semmi. Viszont sokak számára kényelmes, hogy továbbra is érvényes a tagság felfüggesztése, de ettől még a provokációk folytatódnak. A kommentár megállapítja, hogy ami idáig történt, azt úgy is össze lehet foglalni: a kereszténydemokraták behúzzák fülüket-farkukat, igyekeznek kibekkelni a dolgot, próbálnak mindenkinek a kedvére tenni és a döntést bizonytalan időre elhalasztják. A német uniópártok óvnak a túl gyors lépésektől, pedig hát ilyesmiről szó sincs. A magyar kormányfőnek lett volna épp elég ideje, hogy megmutassa: nem lesz több mocskolódó hadjárat, mint amilyen Juncker és Weber ellen zajlott, továbbá a jövőben nem vádolja Sorost az illegális migráció támogatásával. A konzervatívok pedig vehették volna komolyabban a jogállam lebontása miatt aggodalmakat, de nem tették. Nemzetközi szervezetek évek óta dokumentumokkal támasztják alá, hogy Magyarországon a Fidesz átfogó irányítása mellett leépül a demokrácia, ugyanakkor erősödik a korrupció. De hogy az EPP rágja a gittet, az sokaknak jó. A pártcsaládon belül a bírálók mondogathatják, hogy továbbra nyitva van a kizárás lehetősége. A Fidesz támogatói ezzel szemben hivatkozhatnak arra, hogy a kötelékek nem szakadtak el és helyet kell adni a valamivel konzervatívabb nézeteknek is. Az mindenesetre pikáns, hogy a CDU-CSU mellett éppen a mélyrepülést bemutató spanyol, olasz és francia kereszténydemokraták pártolják Orbánt, de hát félnek saját országukban a jobbos pártoktól. A status quo már csak azért is kedvező, mert ily módon a 12 fideszes képviselő továbbra is a néppárti frakció tagja marad, és ők az esetek túlnyomó többségében tudják, melyik gombot kell megnyomni, hogy az kivívja a csoport vezetésének tetszését. Márpedig ezek a voksok befolyást biztosítanak Orbánnak, és így tovább fenyegetőzhet azzal, hogy összeáll a PiS-szel illetve a Ligával. A jövőben is fennáll továbbá a lehetőség számára, hogy kilépjen az EPP-ből, tiltakozásul amiatt, hogy az állítólag balra tolódott. Hogy azután a magyar kormányfő kiről gondolja azt, hogy igaz barátja, az kiderül az úti programjából: jövő hétfőn, amikor a Néppártnak eredetileg határoznia kellett volna a Fidesz sorsáról, akkor ő épp Rómában lép fel olyan ultrakonzervatív politikusok társaságában, mint Salvini.

Economist 

Ha nem egyesülsz, véged, ez a magyar ellenzék nagy dilemmája, de nem lesz könnyű szembeszállni Orbán Viktorral. Elvileg persze volna oka a riadalomra a politikusnak, aki 10 éve vaskézzel irányítja az országot. Októberben megalázó módon elvesztette a vezetést Budapesten és 10 másik nagyvárosban, miután a vele szemben álló erők képesek voltak összefogni. Ugyanezt a trükköt akarják bevetni két év múlva is. Ha sikerül, akkor a Fidesz elvesztheti a kétharmadot. Orbán újévi beszéde ennek megfelelően már roppant nyuszi volt a korábbiakhoz képest, elmaradt a kirohanás a külső és belső ellenségekkel szemben. Csakhogy az ellenzéki terv útjában ott áll egy nagy „ha”. Mert cseppet sem lesz könnyű megállapodni közös jelöltről mind a 105 választókörzetben, de még keményebbnek ígérkezik kialakítani a közös pártlistát. A legfogósabb feladat azonban az, hogy megfelelő valakit találjanak miniszterelnöknek. Az egyik kézenfekvő esélyes Karácsony Gergely, csak éppen Orbán máris gúzsba köti, amikor a fővárosnak szánt állami támogatást attól teszi függővé, megépül-e az új atlétikai stadion. Márpedig a főpolgármester azt mondta a kampányban, hogy ő nem szeretné. Azon kívül kitart amellett, hogy nem pályázik, ki akarja tölteni a hivatali idejét. Mások azt várják, hogy visszatér Gyurcsány Ferenc, bár pártjának támogatottsága jobbára 10 % alatt marad. De a legtöbben nem őriznek róla kellemes emlékeket kormányfőként. Ő maga is elismeri, hogy megosztó személyiség, és inkább a feleségét ajánlja. Ám lehet, hogy neki sem nagyon akaródzik ringbe szállnia. Az elemzés a további esélyesek közé sorolja Donáth Annát, viszont bennfentesek szerint lehet, hogy ő sem kíván pályázni a tisztségre. Az igazi gond az, hogy Orbán nem tűnik legyőzhetőnek. Kivédte az EU kifogásait a jogállam leépítése miatt, a gazdaság prosperál. A korrupció lehet az Achilles-sarka. Csakhogy egy diplomata szerint a vesztegetések nem érdeklik a magyarokat, amíg a bérek egyre csak mennek felfelé.

Wall Street Journal 

Kelet-Európában geopolitikai civakodásba fordult a holokauszt történelmi emléke, írja az Ogyesszai Szemle főszerkesztője, aki annak idején szintén sok rokonát vesztette el a népirtásban. A megosztottság úgy került felszínre, hogy Oroszország összehangolt kísérletet tett a Szovjetunió háborús szerepének átértelmezésére, ám a lengyelek nem fogadták el, hogy felelősek lennének a harcok kirobbanásáért, és inkább a Molotov-Ribbentrop-paktumot emlegették. A helyezkedés kicsinyes, de nem meglepő. A térségbe immár visszatért a nacionalizmus. A kommunizmus idején elnyomott országok keresik a használható múltat. A revizionizmus javarésze cinikusan önérdekeket szolgál. De itt nem egyszerűen Kelet-Európáról van szó, hiszen az EU főként abból nőtt ki, hogy a földrész miként birkózzon meg a holokausztért viselt felelősséggel. Az egyik fő választóvonalat a Shoa és a nacionalizmus jelenti a kontinens két fele között. Budapesttől Varsóig, Kijevtől Chisinauing, a szocializmus meghiúsította a történelem feldolgozását. Így a nemzetek a rendszerváltás után először elfogadták a Nyugat értelmezését, de nem egyszer s mindenkorra. A történelmi revizionizmus mindenütt jelen van a térségben, az unió sikertörténetének tekinthető balti köztársaságoktól kezdve az illiberalizmus felé tartó magyarokig és lengyelekig. Ami a leggusztustalanabb nacionalizmus és a szélsőjobb ismételt felbukkanásában, annak javarésze azzal függ össze, hogy nem végezték el a gyászmunkát. De ettől még igaz, hogy a világ nem ismeri el kellőképpen a nem zsidó lakosság hatalmas szenvedését a nácik alatt a lengyeleknél, ukránoknál és a fehéroroszoknál. A nacionalizmus újjáéledése válasz a jogos sérelmekre. Szóval itt kölcsönös megértésre van szükség a két fél részéről. Ám leginkább arra, hogy megbirkózzanak napjaink geopolitikai realitásaival, közben viselve a történelem amúgy is súlyos terhét.

FT 

Donald Trump és Benjamin Netanjahu a populisták legfelső osztályában focizik és mindketten pontosan tudják, hogy kell játszani azt, hogy kéz kezet mos – mutat rá a kommentár. Kiemeli, hogy bizonyítja ezt az új amerikai béketerv, mivel az csakis Izrael érdekit szolgálja. Már túl azon, hogy javítsa mindkettejük újraválasztási esélyeit. Trump esetében a cél egyértelműen az, hogy elvonja a figyelmet az alkotmányos vádemelés ügyében zajló szenátusi vitától. Függetlenül attól, hogy a két állam megteremtését célzó javaslat meg fog bukni. Az izraeli vezetőnek ugyanakkor nem sikerült mentességet kiharcolnia az ellene folyó korrupciós vizsgálat kapcsán, de az érvei ugyanazok, mint amerikai kollégája esetében. Mármint hogy a „mély állam hamis hírekkel boszorkányüldözésbe kezdett ellene”. Két dolgot lehet itt jól megfigyelni. Az egyik, hogy teljesen elfogadottá válik a populizmus, ebben Netanjahu volt az úttörő. Ő mondta azt elsőként, hogy a népet képviseli az elittel szemben, meglovagolta az etnikai ellentéteket, és sötét idegen erőkre mutogatott, többnyire Sorosra, az állítólagos arab választási csalás kapcsán. Mindazonáltal ezek a módszerek beválnak. A politikus a leghosszabb ideje hatalmon lévő miniszterelnök Izraelben és nemzetközileg sem szigetelődött el. Orbán és Salvini a nagy csodálói közé tartoznak. A populisták világligájában egyfajta védőszentnek számít. A másik lényeges jelenség, hogy mind Trump, mind Netanjahu megveti a hagyományos diplomáciát. Együttműködésük segít kibővíteni a populista vezetők hálózatát. Megosztják egymással a módszereket, a szóképeket, kölcsönösen ihletet adnak a másiknak. A győzelmet mindennél többre becsülik és ki is tudják vívni. Világítótoronyként szolgálnak egymás számára, de csupán önmagukat világítják meg.

Economist 

A lap azon tanakodik, hogy a britek mai kiválása után melyik ország veszi át az unió legkülönösebb tagjának szerepkörét, de gyorsan hozzáteszi, hogy pályázó van éppen elég. London mindig is kilógott a sorból, de azért hasznos volt, hiszen az EU liberális elképzelését támogatta, bástyaként dacolt a központi irányítás ellen. És a saját magáról sugallt képpel ellentétben ritkán maradt magára. Hiszen Ausztria, Svédország, Dánia és Hollandia is támogatja, hogy fogják vissza a közösségi költségvetést, ne kelljen többet beadni. Az európai védelmet tekintve a lengyelek lehetnek a britek örökösei, mint a status quo legfőbb őrzői azokkal szemben, akik háttérbe akarják szorítani a NATO-t. De már messze nem olyan nagy a lelkesedés a szövetségi Európa iránt, mint jó 15 éve, itt teljesen általánossá vált London felfogása. A franciák a gazdaságban nagyobb szerephez szeretnék juttatni az államot, velük szemben a hollandok kardoskodnak leginkább a szabad piac mellett, így ezen a téren ők veszik át Nagy-Britannia örökét. Viszont nem igaz, hogy az angolok nélkül nagyobb lesz az EU-ban az összetartás. A kemény pénzügyi fegyelem lanyhulni látszik, ha a franciákról van szó. A Visegrádi Csoport külön véleményt jelentett be a migrációs politika kapcsán, amikor egyszerűen nem tartotta be a közös játékszabályokat. De végül mindent mérlegelve, a címet alighanem Dánia érdemli ki, hiszen annyi esetben vonta ki magát az együttes szabályozásból, hogy az már megüti a brit szintet.

ITT OLVASHATÓ

ELJÖTT A BREXIT NAPJA, SÍRJUNK VAGY NEVESSÜNK?

HVG ONLINE
Szerző: GYÜKERI MERCÉDESZ
2020.01.31.

Kár is lenne szépíteni, szomorú a mai nap az Európai Unió és az Egyesült Királyság történetében, a jövő pedig még kevesebb jóval kecsegtet a csatorna egyik és másik oldalán is. A britek távozása 47 év után szabad szemmel is jól látható lyukat üt az EU egyáltalán nem sziklaszilárd falán, a brit társadalomban pedig eddig szunnyadó konfliktusokat hozhat a felszínre. Siker vagy bukás lesz a Brexit?

Pénteken, brüsszeli idő szerint éjfélkor leeresztik a brit zászlót az EU brüsszeli központjában, ugyanekkor Londonban a parlament épületének minden sarkában felvonják az Egyesült Királyság egységét jelképező lobogót: ezzel 47 év és egy hónap után hivatalosan megszűnik a szigetország európai uniós tagsága.

A Brexitről 2016. június 23-án döntöttek a britek egy véleménynyilvánító népszavazáson: a szavazók 51,2 százaléka voksolt a kilépésre. Az azóta eltelt több mint három és fél év egy fájdalmas és fárasztó válóperrel telt, ahol meglepő módon az elhagyott fél sokkal jobban tudta, mit akar. A folyamat így soha nem látott politikai-alkotmányos válságot hozott az Egyesült Királyságban...

ITT OLVASHATÓ

ITT A BREXIT NAPJA: INKÁBB FELLÉLEGZÉS, MINT ÜDVRIVALGÁS

NÉPSZAVA ONLINE
Szerzők: R. HAHN VERONIKA, HALMAI KATALIN
2020.01.31. 

Rövid távon kevés változást fognak érezni a britek az alkotmánytörténeti lépés után.

Sajtónyilatkozatok, kormányzati és agytrösztöktől származó tájékoztatások alapján, nem is beszélve a baráti-családi beszélgetésekről úgy tűnik, kevés brit köszönti ujjongva az Európai Unióból távozás péntek éjfélkor bekövetkező pillanatát. A bizonytalan jövőre való tekintettel indokolatlan üdvrivalgásokra leginkább a nagy többséggel a kilépésre szavazott észak-angliai településeken kerülhet sor. A skótok, északírek, londoniak jelentős része érez 43 hónappal a referendum után is haragot és csalódottságot, de a 60 milliós szigetországban leginkább érvényesülő hangulat alighanem a fellélegzésé, amiért lezárul egy hosszú, nehéz, megosztó fejezet. Matthew Flinders sheffieldi politológus nyilatkozata jól összegzi a helyzetképet: "Kétségtelenül brit alkotmánytörténeti pillanat érkezik el, de ehhez képest nagyon is tompa puffanással ér földet". 

A következő tizenegy hónapban kevés változást fognak érzékelni a britek. Az Egyesült Királyság része marad az egységes piacnak és a vámuniónak, alkalmazkodnia kell a közösség szabályaihoz, hozzá kell járulnia az EU költségvetéséhez, ám a szerdai brüsszeli ceremóniát követően nem vesz részt a döntéshozatalban, nem képviselteti magát az Európai Parlamentben. Miközben sok szó esik az Egyesült Királyságba való bevándorlásról és az új, az ausztráliai pontozásos rendszeren alapuló munkavállalási lehetőségekről, de főleg korlátozásokról, sokan látnak a Brexitben bizonyos szociális vandalizmust, ami megakadályozhatja számukra, hogy az EU többi 27 tagországában éljenek és dolgozzanak...

ITT OLVASHATÓ

CSUHÁSOK! TÉRDRE, IMÁHOZ!

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.01.31.

Niedermüller Pétert a közeljövőben meg fogják verni. Nem tudni pontosan mikor, nem tudni hol – egy sötét sikátorban –, nem lehet előre látni, hányan, de megverik. Erről két ember tehet: ő és Orbán Viktor. Niedermüllerben tegnap testet öltött a liberális gonosz, aki a létében fenyegeti a nemzetet, amely fehér, hetero és keresztény. Ha az egy a tábor identitása eddig bizonytalan volt, és csak az Orbán Viktor iránti sötét, ismeretlen eredetű vonzalom tartotta egyben, most ebben a három jelzőben megtalálta önazonosságát, azt, ami mindenki mástól megkülönbözteti. Egyben el is különítette őket az összes többitől – színes, meleg, buddhista vagy hitetlen – föléjük emelte önmagát, és tárgyiasította a cél nélküli gyűlöletet.

Orbán vetése beérett, innentől éles a vonal a fehér, hetero és keresztény, valamint minden más között, az előbbi a magyar, az utóbbi az idegen, voltaképp a migránssal egyenértékű, akitől meg kell védeni a hazát. Ebbe bele fognak tartozni a zsidók (nem keresztények), cigányok (nem fehérek), a melegek (nem heterók), és ne legyünk szégyellősek kimondani, ezzel előttünk áll a nácizmus maga. Erről tehet Orbán Viktor, Niedermüller pedig arról, hogy ha így mondta ha úgy, ha nem így értette hanem másképp, de alkalmat adott arra, hogy mindez artikulálódjék. Nem történt egyéb most, mint kimondatott, ami lappangva a levegőben volt amúgy is, Niedermüller csak katalizátor volt a folyamatban.

De őt fogják először megverni, aztán a többieket, minket szép sorjában. A tegnapi tüntetésen az volt a legkülönösebb, hogy ugyan senki nem figyelt föl rá, de az testesült meg benne, amiről Niedermüller beszélni akart voltaképp. A fehér, hetero és keresztény kirekesztésről, amikor az ostobák azt hitték, ebbéli minőségüket bírálja (fehér, hetero és keresztény), holott csak a belőle fakadó magatartást, ezt, amit tegnap is láthattunk. Így igazolta a demonstráló tömeg azt, amit Niedermüller voltaképp mondott, csak ők mást képzeltek bele, és mókásan öngólnak is lehetne nevezni a cirkuszt, ha nem lenne elborzasztó, pedig az. Régről ismerős ez, Márai is erről írt, amikor a „kereszténymagyar” „úriemberekről” beszélt...

ITT OLVASHATÓ