ÉLET ÉS IRODALOM 2020/19. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2020.05.08.

P U B L I C I S Z T I K A

Kovács Zoltán: Virtuózok

Egy hónapja járt az ATV stúdiójában Parragh László, ahol arra a kérdésre, miért nem azokban az ágazatokban avatkozik be a kormány, amelyekben már eddig is sokan vesztették el állásukat, az iparkamarai elnök ezt válaszolta: „Most erre mit mondjak? Annyi ember ment tönkre az elmúlt napokban, és most is megy tönkre, hogy ezzel nem tudunk mit kezdeni.” A kérdés persze nem az volt, hogy ő vagy a testület mit tud tenni, hanem arra irányult, neki mint Orbán egyik kengyelfutójának van-e tudomása arról, miért nem ott segít a kormány, ahol már április első hetében is sok volt a munkanélküli. Hogy a válságkezelés egyik szaktekintélye már az elején sem tudott semmit a válság kezeléséről, az akkoriban meghökkentő volt, de mára annyi ellentmondásos nyilatkozat, slendrián fogalmazású határozat, miniszteri levél született, hogy már senki sem emlékszik rájuk, egymást szorítják ki az emlékezetből.

Pedig Parragh mondata történetesen az utolsó szóig igaz: csakugyan nem tudnak mit kezdeni a válsággal. Még onnét is elbocsátották a munkavállalók jelentős részét, ahol legelőször segített a kormány, és hol van még a vége. Az idegenforgalomnak kampó – mutatott rá a kormányfő, és Palkovics miniszter még azon a héten bejelentette, hogy a turizmus támogatására 600 milliárd forint jut. ​A munkáltatók általános véleménye szerint a segélyezés rendszere ki sincs dolgozva, és hát ahol korrupció van, ott korrupció van: semmiféle közbizalom nincs arra vonatkozóan, hogy a válságprogram keretében oda jutnak a pénzek, ahova kellenének...

Váradi András: Vírusdosszié 3.

Gadó Gábor: Más lapokkal

Földvári Zsuzsa: A sikeres osztrák járványharc

Szigorúsággal, engedményekkel, látványos gesztusokkal, remek szervezéssel irányítja a koronavírussal szembeni ellenállást az osztrák kancellár. A legjobb európai egészségügyi rendszerrel megáldott Ausztriában Sebastian Kurznak sikerült országos összefogást teremtenie...

Dobozi István: Sanders, vírus, fekete választók

Váncsa István: Mint a tengeri uborkáé

Marosán György: Ez már az apokalipszis?

2020 küszöbén megszaporodtak az apokalipszisjóslatok. Ami leginkább meghökkentő, hogy Szent János intésére a végítéletszerű, mindent elpusztító katasztrófa eljöveteléről már a többnyire visszafogott tudósok is figyelmeztetnek. Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász – évindító cikkének címe: Apocalypse becomes the New Normal – így ír: „válságokkal teli korszak jön, és mindez a szemünk előtt történik”. Néhány hónapja sokan még túlzónak vélték volna a „világvége” életérzés terjedését, ám a koronavírus-járvány ma mintha azt üzenné: feltűnt az apokalipszis egyik lovasa. Jó volna megbizonyosodni: vajon az emberiséget fenyegető katasztrófa pusztán vélekedés, vagy tudományosan megalapozott tények utalnak erre...

Csillag István: Mi van a spájzban?

1947-ben senki sem mert volna röhögni, ha A tizedes meg a többiek című Keleti Márton-filmet már ekkor bemutatták volna, és elhangzik, hogy „az oroszok már a spájzban vannak”. A háború után Kelet-Európában katonaruhás (meg civil ruhás) oroszok húzódtak meg a spájzban, Nyugat-Európában a spájzokba amerikai pénzből, a Marshall-segélyből vásárolt élelmiszerek kerültek. Ez a különbség a mai napig, koronavírus idején megmaradt: katonaruha és katonai ellenőrzés hazánkban, Oroszországban; pénzsegélyek és élelemosztás a polgári Nyugaton...

Szűcs László: Koronavirtus

Karsai László: Kijárási tilalom 1944-ben

Mellár Tamás: Parlamenti színes 12.

Szűcs R. Gábor: Koper sziklák

Egészen a közelmúltig mélyen meg voltam győződve arról, hogy a magyar kormány döntéseit legalább a tengeri kikötő megválasztásakor azért mégiscsak a gazdaságosság vezérli. Ez a szempont ugyanis meghatározó, közvetlen hatással van az áru kezelésére, minőségére, árára, s bár mint mindenütt, itt is lehetnek politikai megfontolások, a gazdaságosság szempontja az elsődleges...

Avar János: Trump, a két macska

Széchenyi Ágnes: Nádasdy Ádám Aegon-díjas
Virtuális laudáció

V I S S Z H A N G

Huszár Ágnes: Diploma – nyelvtudás nélkül

Török József: Kyrie eleison!

Haskó László: A színház is világ!

Kováts Albert: Illés Árpád Bogláron

Simonovits András: Kiigazítás

Tarján András: Vírus után?

P Á R A T L A N

(nyerges): MÉSZÁROS-ÜGY, ANNO

-skó: CSAK IRODALOM

Cöfös Béla: FÖLÉNY

-hg-: TESZT

-átkai: GYÓGYÍTÁSOK

Huszár Ágnes: NEM JÁR KI!

Beck Tamás: A LÁTNOK

-iar-: FRAKK

jos: TAPINTHATÓ

-y –n: KETTŐS MÉRCE

(celebrálta Nyerges András): HETI TEXTUS

Szikszai Károly: BRIGÁDNAPLÓ

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/19. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2020.05.08.

F E U I L L E T O N

Gyenge Zoltán: Hegel és a járvány

I N T E R J Ú

Kácsor Zsolt: „Íróként szabadnak érzem magam”
Beszélgetés Csabai Lászlóval

K R I T I K A

Csuhai István: Muszáj

Simon Stranger: Fény és sötétség lexikona. Fordította Patat Ben­ce. Scolar Kiadó, Budapest, 2020, 398 oldal, 3999 Ft

A könyv címének megfelelően „sötétség” és „fény” kerül tehát szembe egymással, egyetlen, mérhetetlenül hosszúra nyúló történelmi pillanatban tragikusan, és a holokausztkönyvek elsőre magától értetődő rendjének szívszorító egyértelműségével: a sötétséget csakis a bűnösök, a fényt kizárólag az áldozatok képviselhetik itt, és akár az emberi moralitást, akár a történelmi igazságérzetet tekintve evidens, hogy mindez nem lehet másképpen. A lélektani részletezés, az események láncolatának különféle rekonstruáló magyarázatkísérletei mindkét oldal felől nézve csak elmélyítik ezt az evidenciát...

Smid Róbert: Ex libris

Kalapos Éva Veronika: F mint
Czakó Zsófia: Nagypénteken nem illik kertészkedni
Farkas Balázs: Lu purpu
Mucha Dorka: Puncs

ÉS-KVARTETT – Láng Zsolt Bolyai című regényéről

Károlyi Csaba Deczki Saroltával, Szolláth Dáviddal és Visy Beatrixszel beszélgetett 2020. április 30-án Skype-on. A felvételt meg lehet nézni majd az Írók Boltja YouTube-csatornáján, ha minden igaz, a jövő héttől. Legközelebb május végén Bereményi Géza Magyar Copperfield című önéletrajzi regényéről lesz szó...

Wagner István: A kellem festőnője

(Verrückt nach Angelika Kauffmann – Kunstpalast, Düsseldorf. A járványzárlat után újranyitva május 5-től május 24-ig.)

„Pittrice delle Grazie” – mondották Angelika Kauffmannról (1741–1807) talján rajongói, míg korabeli olasz biográfusa, Giovanni G. de Rossi egyenesen „női Raffaellónak” titulálta. J. G. Herder szerint „lehet, hogy Európa legműveltebb asszonya” volt a maga korában, J. W. von Goethe pedig így lelkendezett: „Hihetetlen és mint nő valóban hallatlan tehetsége van.” (...) Aki sikeres, annak sok irigye támad. Róla azt terjesztették el, hogy nem tud férfiakat festeni. De ennek cáfolata volt már pályafutása elején a népszerű ókorkutató, Johann Joachim Winckelmann szikár és markáns ülő mellképe 1764-ből, jobbjában lúdtollal, a portré nagyban hozzájárult korai el­is­mert­ségéhez. Másik eklatáns ellenpélda a Vénusz rábírja Helénát Párisz szerelmére (1790), amelyen az ókori férfi- és a női szerepek karakteresen kontrasztosak a semleges természeti környezetben. Más eset, amint Ganümédész Jupiter sasmadarát itatja (1793), mert itt a főisten lányos ifjú szerelmét androgyn külseje mellett az aktjából sugárzó homoerotika is rózsaszínbe burkolja...

Torma Tamás: Ha a tortán

(Az idei Velencei Építészeti Biennálé magyar pavilonjának nyertes pályázata)

Az Építészeti Biennálé magyar pavilonjában tehát – a halasztás szerint – augusztus végén csupa kelet-európai, posztkommunista országokban dolgozó fiatal építészirodák állítják majd ki, mit gondoltak a felsorolt budapesti épületekről. Lesz geg és alapos áttervezés, komolyan vett funkcióváltás és látványos installáció: hogyan lehet komolyan (vagy félkomolyan) venni ma a hazai szocmodern építészet örökségtotemjeit, illetve aktuális módszerekkel beleépíteni a mába...

György Péter: A megvesztegethetetlen kívülálló
Donáth Péter


Huszonnyolc éves koráig Deutschnak hívták, 1966-tól Donáth Péternek. Felesége, Gáspár Zsuzsa 2005-ben, az Oral Historynak adott életútinterjújában idézte fel a névváltás okát: „Akkoriban egyszerűen nem lehetett elképzelni, hogy valaki Deutsch névvel festőként karriert csináljon Magyarországon.” Igaz, Donáthként sem csinált karriert, de nem is akart. A névválasztásban, mint Gáspár megjegyezte, szerepet játszott Donáth Ferenc iránti tiszteletük is. Mindez nem jelentette azt, hogy Donáth el- vagy megtagadta volna zsidó felmenőit, mindössze a gyakorlatban nem tulajdonított jelentőséget annak. Ugyanakkor mint Forgács Éva 1997 januárjában a Donáth temetésén elmondott beszédében, a festő nyers absztrakciójával, a fragmentumok sorozatával kapcsolatban megemlítette: „minden munkádban és gondolatodban lappangó katasztrófára az a képed vet némi szürkés fényt, amelyikbe beleragasztottad a mosolygós kisgyerekkori fényképedet, szép nagy sárga csillaggal a kabátodon”...

Stőhr Lóránt: Közös tréning

(Kis Anna: Csak családról ne. Magyar dokumentumfilm. Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál/Indavideó)

Kis Anna rendező és a Campfilm bátor filmje betekintést nyújt a kilátástalanság újratermelődésének könyörtelen folyamatába a társadalom perifériáin, ám egyúttal arra is felhívja a figyelmet, hogy a magányosan élő, elhanyagolt, lelkileg, fizikailag abuzált gyerekek hasonlóan labilis kortársaikon kívül mégis csak az iskola közösségére és a tanárok közvetlen jelenlétére, odafigyelésére és szeretetére támaszkodhatnak...

Csengery Kristóf: Amerika hangjai

(Julia Wolfe: Fire in my Mouth. Decca Gold)

Élesség és elmosódottság, realizmus és álomszerűség váltakozik és keveredik itt, és fontos szerepet játszanak a különleges, illusztratív effektusok is, például olyan hangszerelési ötletek, amelyekkel a zeneszerző a varrógépek zajának monotóniáját igyekszik érzékeltetni. Végül nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a Fire in my Mouth, amellett, hogy emléket állít az „Amerikát felépítő” menekülteknek (ez Jaap van Zweden megfogalmazása), erős feminista üzenetű mű, amely bátor, küzdő szellemű nők előtt tiszteleg...

Herczog Noémi: Két kritikus

Létay Vera azon kevés kritikus közé tartozott, akiket színházi kortársai máig szeretettel emlegetnek, holott nem csak pozitívat írt. MGP-t nem éppen. A könyvben e gyűlölet gazdag motívumhálóját látjuk (zárszóként egy frappáns zsidó viccel), és ő ebben saját szerepéről változó reflektáltsággal ír. De számomra félelmetesebb az a morális felsőbbrendűség, amellyel a kiváltságokat hozzá hasonlóan élvező értelmiség „számonkérőszéke” vonja őt felelősségre néhány kritikája miatt (ha hihetünk az önéletrajzíró csalafinta emlékezetének). Bizonyos előnyöket MGP is élvezett, de legalább nem tetszelgett ellenálló szerepben...

Fáy Miklós: Beethoven ütött gyermeke

(Beethoven: Triple concerto – Deutsche Grammophon, 2020)

A rondaság ösvénye. De tényleg. Mindkét vonós jelentősen visszafejlődött az évek során, Yo-Yo Ma hamiskás is lett, Anne-Sophie Mutter hegedűhangja pedig olyan éles, mintha sással metszené az ember fülét. Olyan furcsa kimondani (most a Barenboim-rajongók ne figyeljenek ide), hogy még mindig ő teljesít a legjobban, nem túl invenciózus, de korrekt a zongorázás, a zenekar meg végig van vezetve rutinosan mindenféle dinamikai és tempóbeli kalandokon, mintha Barenboim maga is azt mondaná: nem túl jelentős a mű, de azért Beethoven...

Fuchs Lívia: Megnyitóra várva

(Herceg a vasfüggöny mögött – a Bajor Gizi Múzeum később megnyíló kiállítása)

Az életmű kutatása, a számtalan értékes dokumentumot és relikviát tartalmazó hatalmas hagyaték feldolgozása azonban nem állt meg, így most már végre közönség elé kerülhet(ett volna) az a pazar anyag, amelyet az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Táncarchívuma őriz. A kiállítás képekben, filmfelvételeken és sokféle tárgyi emlékkel, a hozzá kapcsolódó katalógus pedig éves bontásban idézi fel a valaha legendás Róna Viktor pályáját, aki generációjának egyetlen nemzetközi sztár táncosa lett egy olyan korban, amikor még a művészeknek sem volt egyszerű átjutni a vasfüggönyön. De neki szerencséje volt, és persze roppant akaratereje, amivel számtalan akadályt legyőzött...

Siba Antal: Cukiságemberek

(Celebek karanténban)

De ez még hagyján, mert előbb-utóbb előkerül a celebgyerek. A celebek gyereke, aki már most is celeb, de hamarosan úgynevezett cukiságot művel. Cukiságfotót, cukiságrajzot vagy csak úgy cukiságot. Ezek többnyire nagyon kedves mozdulatok vagy mondatok, bemutatóik pont annyira cukik, mint azok, akik valahol a panelek fogságában élnek valahol a negyediken, de ők nyilván nem látszanak. A nyárelő tájékán a celebes karantén panorámás erkélyajtajában törvényszerűen bukkan föl a mama, nem fogják elhinni, ilyenkor már ún. falatnyi bikiniben. Arról beszél, amiről tegnap, tegnapelőtt, három napja ugyancsak falatnyi bikiniben egy másikuk, hogy pediglen karantén idején vigyázni kell a táplálkozással, mert könnyen jönnek a kilók. Ilyenkor lép a képbe a papa két súlyzóval a markában, és a mozgás elengedhetetlenségéről mond igaz és fontos dolgokat...

I R O D A L O M

Grecsó Krisztián: Örökrangadó

Az „örökrangadó” nem azért volt kopott, mert nem színesben néztük, hanem mert már elment mellettünk az idő, a bölcsészkarra jártam, az MTK–Fradi meg régen nem számított Meccsnek, nagybetűvel, apámnak még inkább, nekem csak a gyerekkorom gomolyfelhős nosztalgiája volt. Idővel apám figyelme is el-elkalandozott, egyre élénkebben beszélgettünk, a franciaágyon feküdtünk mindketten, koktél-krékert ropogtattunk, boldog voltam, csacsogtam az apámmal, mire ő egyszerre elkomolyodott, és azt kérdezte, tényleg írtam-e egy drámát. Hogy az milyen különleges dolog. Hallja, meg is jelent. Elolvashatja-e. Olyan voltam, mint valami frontterület: egyszerre lángolt fel bennem egy leginkább a szerelemre és a hálára hasonlító gömbölyű érzés, hogy törődik velem (még életében sem mert ennyire megnyílni); és merevedtem bele, jéghidegen, az elvesztett pillanatba. Én nem akartam különleges dolgokat, még a saját drámámat sem, csevegni szerettem volna, ahogy mindenki más, ahogy a boldog fradisták csinálják, péntek este a tévé előtt az apjukkal, és nekem még sosem jutott ilyesmiből. Nem akartam a hippi apa drámaíró fia lenni...

Kürti László: Ötös szoba

Apák... így vagy úgy – Tematikus próza-összeállítás
Emlékszilánkok, monológok, vádak és örömek, hűtlenség és halál: apák a kereszthuzatban.

Belépek a szobába, és tényleg ő az. A szégyenem épp olyan felismerhetetlen előttük, mint a hely, ahol fekszenek, bár a hátamat bámuló nővér előtt minden világos... Mindkét beteg pelenkában és pizsamafelsőben, kitakarózva fekszik. Néznek rám, mint kétévesek a délutáni pihenő után. Katéterek, infúziók és túlfűtött betegszoba. Hol vagyunk már attól, hogy kitagadjon vagy visszafogadjon, számon kérjen, ha leállítom apámat, mikor mértéktelenül inná túl magát a karácsonyi vacsorák után? Tisztelet és lojalitás, akár egy egészségügyi légpumpa, oda-vissza éltető erejű működés. Létezik fenntarthatatlan méltóság, mikor beragad a membrán, túlhabzik a tisztelet. Apám az elmúlt hat évben megtanult valamit a mértékről, egyensúlyról, hibátlan vendég és hibátlan házigazda, hibátlan a szívügyekben és mára pulzuspontos beteglátogató...

Kozár Alexandra: Árulásod

Apák... így vagy úgy – Tematikus próza-összeállítás
Emlékszilánkok, monológok, vádak és örömek, hűtlenség és halál: apák a kereszthuzatban.

S eltelt egy idő, mire rájöttem, miért kellett ezt megtagadnod, miért kellett a testvéred előtt alávaló csábítóként feltüntetned, hogy hiszen te nem engem utálsz, hanem azt, aki a testvéredet jól teherbe ejtette, majd magára hagyta, a rossz és elégtelen apát, akire sem érzelmileg, sem anyagilag, sem sehogy nem lehet számítani, azt persze tőle akkor nem kérdezte senki, hogy két hónapos ismeretség után szeretne-e apa lenni, bármennyire lerohadtszemetezi is az ilyen férfit a társadalom, de vajon nem a nőt kéne-e lerohadtszemetezni, aki gyereket csináltat magának egy futó kapcsolatból a férfi megkérdezése és beleegyezése nélkül, de nem, te rám nyomtad a frusztrációt, amiért a család mint szent intézmény, na meg a magánélet nemcsak neked, de a testvérednek se jött össze, ezért aztán másítsuk meg a múltat, tépjük ki a szívünkből, de vajon ez neked jó-e, kitépni azt a múltat, ami erőt adhatna a teljesen elfajzott, reményvesztett jelenben?

Légrádi Gergely: Magasan szállni

Apák... így vagy úgy – Tematikus próza-összeállítás
Emlékszilánkok, monológok, vádak és örömek, hűtlenség és halál: apák a kereszthuzatban.

Nézed, apa? Miért, mi jön? Az utolsó sorozat utolsó dobója. És, hogy áll? Te nem követed a versenyt, apa? De, de, csak egy kicsit elbambultam. Szóval? Szerintem nagyot fog dobni, mert már megnyerte a versenyt, és egyedül neki van egy kísérlete. Nincs tétje, úgyhogy hajíthat egy akkorát, amekkorát bír. Az jó, akkor hajrá! Tényleg, apa, te már dobtál valaha kalapácsot? Hát persze. Tényleg? Mikor? Mesélsz róla? Az úgy volt, hogy…maga is csodálkozott, hogy a dobókörben áll. A közönség ütemes tapsolásba kezdett, így biztatva az utolsó dobás előtt. A versenybírókra nézett, akik várták, hogy megkezdje a mozdulatsort. A többi versenyző kíváncsisággal figyelte. Már kialakult a dobogó, nem volt miért izgulni. A stadion kivetítőjére tévedt a tekintete, ahol éppen őt mutatták, kezében a kalapáccsal. Kihúzta magát. Mondjuk, nem nézek ki rosszul, bár elég sután fogom ezt a nagy vasgolyót a kezemben. Meg aztán nehéz is. Azzal letette...

Nógrádi Gábor: Happy birthday!

Apák... így vagy úgy – Tematikus próza-összeállítás
Emlékszilánkok, monológok, vádak és örömek, hűtlenség és halál: apák a kereszthuzatban.

Cigányos képű, szép férfi volt az apám. Ezt, sajnos, csak a fiaim örökölték tőle.

– Még a mázkirra se mentél el, hogy imádkozz értem.

– Figyelj ide, apa! – fogtam meg mindig meleg kezét. – Most már ki kellene békülnünk. Itt az ideje. Áldjál meg, kérlek, és mentsél fel a bűneim alól. Olyan nehéz álmaim vannak.

A fejemre tette a kezét.

– Jövarechechá Adonáj vejismörechá... Az Örökkévaló áldjon meg és őrizzen meg téged, hogy mindig azt csinálhasd, amit akarsz.

Gyanakodva néztem rá.

– Ez az áldás szövege? – kérdeztem, de nem válaszolt, mert meglátta a dédunokáit...

G. István László: Orángután

G. István László: Glaukóma

Markó Béla: A haza milyen?

Markó Béla: Tűzhányó

Markó Béla: Tündérkert

Markó Béla: Romantika

ITT OLVASHATÓ

EZ SEGÍTHETNE A BAJBAN, HA ELŐBB GONDOLTUNK VOLNA RÁ - IDEJE LENNE AZ IDŐKORLÁTOK FELOLDÁSÁNAK AZ EGÉSZSÉGPÉNZTÁRAKNÁL

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2020.05.08.

A koronavírus-járvány miatt most munkanélkülivé válóknak nagy segítséget jelenthetne az egészségpénztári megtakarítás. Csakhogy átlagosan mindössze 40 ezer forint áll rendelkezésre az önsegélyezésre, pedig az itt félretett pénz szinte mindenre felhasználható, és adójóváírás is jár utána. Ugyanakkor maga az állam görget adminisztratív akadályt a felhasználás elé, amit itt lenne az ideje feloldani.

Egyelőre nem jeleskedett a magyar kormány a koronavírus-járvány miatt hozott intézkedések következtében munkanélkülivé válók megsegítésében. Maradt a mindössze 3 hónapnyi álláskeresési járadék (leánykori nevén munkanélküli segély), aminek maximális összege a korábbi bruttó fizetés (a munkaerőpiaci járulékalap) 60 százaléka, de legfeljebb a minimálbér, ami 2020-ban bruttó 161 ezer forint. Ez nettó 134435 forintot jelent.

Segíts magadon!

Az állam jól láthatóan magára hagyta az embereket, pedig - mint korábban megírtuk - mindössze a lakosság valamivel több mint harmadának van vészhelyzetre félretett pénze. Ugyanakkor sokan nem gondolnak arra, hogy az önsegélyező szolgáltatásokat is nyújtó egészségpénztárakba befizetett megtakarítás számos egyéb célrais felhasználható, így például munkanélkülivé válás esetén is segíthet. Azaz inkább csak segíthetne, mert átlagosan meglehetősen csekély összeg van erre a számlákon.

Az egészségpénztárak egy 2016-ben életbe lépett törvénymódosításnak köszönhetőn nyújthatnak önsegélyező pénztári szolgáltatásokat. Az önsegélyezés keretében több, a mindennapi életet megkönnyítő szolgáltatás tartozik bele. A cafeteria átalakítása után például a pénztári önsegélyezés maradt az egyetlen olyan munkáltató által támogatható lehetőség, ahonnan kedvezményesen lehet fennálló lakáshitelt törleszteni. Az iskoláztatási támogatás vagy épp a munkanélküliség esetén felvehető támogatás is ide tartozik, de még számos más tétel is fedezhető...

ITT OLVASHATÓ

A HATALOM CSÁBÍTÁSÁBAN – MAGYAR HANG-AJÁNLÓ

MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: MAGYAR HANG
2020.05.07.

A TARTALOMBÓL:

– Kevesebb pénzt kaphatunk – Darvas Zsolt közgazdász szerint európai kockázatközösség nélkül nagyobb az esély az olasz államcsődre. Interjú

– A hatalom csábításában – A történelmet úgy is lehet értelmezni, hogy miként csábítja el az embereket újra és újra a hatalom. Én persze mindig is erről írtam, és még sokáig fogok erről írni, kereslettől és kínálattól függetlenül – mondja Dragomán György. interjú

– Tagadástól a beismerés felé – Már a kormány sem állítja, hogy nincs probléma a betegek hazaküldésével, de nem szolgáltat adatokat

– A nagyok kivárnak, a Wizz Air előre menekül – Indul a kárminimalizálás?

– Kettészakadt az ország: csak vidéken enyhült a szigor –A „portyázók” által beszerzett tesztek egy része használhatatlan; a munkanélkülieknek közmunkát ajánlanak

– Elhúzza vírus a nótánkat – A fesztiválszezon szinte teljes kieséséről iparági szereplőket és az NKA Hangfoglaló Programjának illetékesét is kérdeztük. Veszélyeztetett szakmák járvány idején (3.)

– Önbetörés és közpénzmilliárdok – Folytatódik a Csíki Sör zavaros története

– Apokalipszis után – Lassan kel újra életre a vidék – Egyre többen merészkednek ki a szabadba, de még nincsenek tömegek a cukrászdák teraszain

– Valakik katonásdit játszanak Mészáros Lőrinc magántavánál – Ha sokszor azt érzi az átlagpolgár, hogy bármerre is néz, mindenhol a Mészáros-birodalom vagyonelemeit látja, hatványozottan így van ez a bicskei járásban

– „Sűrűn kell ölteni, hogy szép legyen” – Tardon tíz éve reneszánszát éli a matyó hímzés, de a járvány majdnem keresztülhúzta a számításaikat. Riport

– Nehezebb helyzetben a szolnoki ellenzék – Dörzsölheti tenyerét a Fidesz

– Megerősítette az autoriter vezetőket a koronavírus – Egyik illiberális nagyágyú sem mutatkozott most szerénynek

– Újabb keresztet vett magára Zelenszkij – Az ukrán elnök nem tanult elődje hibájából, és Miheil Szaakasvili újbóli előtérbe helyezésével kiszabadította a szellemet a palackból

– Parádé helyett karanténban Moszkva – A globális kihívások helyett ezekben a napokban a Kreml is a járvány fékezésére koncentrál

– Ki súghat a világnak Kim Dzsongunról? Vajon kikerülhetne-e bármiféle hír a hermetikusan elzárt országból Kim Dzsongun egészségi állapotáról vagy akár a politikai rendszer belső repedéseiről?

– Egy kicsit te, egy kicsit én – Másfél év után cserélnek, váltogatják egymást a miniszterelnöki székben a koalíciós partnerek Izraelben

– A lámpás hölgy – Kétszáz éve született Florence Nightingale, a modern nővérképzés és a betegellátás reformjának elindítója

– Virtuális ölelés – A koronavírus-járvány az idősek számára jelenti a legnagyobb lelki és testi megterhelést. Szakembereket kérdeztünk a karantén hatásairól, és arról, hogy mit tehetünk azért, hogy csökkentsük az elszigetelődés veszélyeit

– „Rendszerváltást hozhat a járvány” – Mit bír a magyar zeneipar, és tényleg 50 százalékos is lehet a lemorzsolódás? Az Ivan & The Parazol frontemberével, Vitáris Ivánnal beszélgettünk arról, milyen konkrét lépések kellenének, hogy a szektor minél kisebb veszteséggel élje túl a jelenlegi válságot. Interjú

– „A nagypapa nem volt náci” – Egy társadalom szembenézése saját bűneivel, mulasztásaival, illetve az, hogy ez akár valamilyen komoly változást is eredményezzen, hosszú és fáradságos folyamat. Hol tartunk benne?

– Rágcsáló segíti az epilepsziakutatást – A csupasz földikutya első pillantásra nem túl tetszetős. Másodikra sem. Viszont különös szokásaival és a szén-dioxidhoz fűződő sajátos viszonyával segíthet

– Egy apolitikus államfő felelőssége – Ungváry Krisztián Horthy Miklós – a kormányzó és felelőssége 1920–1944. című könyve most jelent meg. A történész kötete tőle megszokott módon bővelkedik érdekes felvetésekben és sarkos megfogalmazásokban, amelyek egy része árnyalásra szorul

– Ahogy a vonal életre kel – 70 éves lenne Hegyi Füstös László, aki már húszas éveiben mindent tudott a grafikáról

– Csak liszt és víz – A járványhelyzet egyik nagy „nyertese” a kovász

– Cselédnek állt, hogy túlélje a nácik uralmát – Keleti Ágnes öt évig szolgált ki másokat, szenet hordott, bútort pakolt, majd öt aranyéremmel ünnepelte meg a borzalmak túlélését

Publicisztika:

– Puzsér Róbert: Hódolat Svédországnak
– Gulyás Balázs: Mit hazudott ma Orbán Viktor?
– Torkos Matild: Emlékülés a parlamentben
– Szerető Szabolcs: Kövér László intő szava
– Schiffer András: A válságkezelés harmadik útja
– Pápay György: Megvalósult posztkommunizmus
– Lukácsi Katalin: Nem Orbán Viktor ügyes, mi, polgárok vagyunk gyengék
– Csikós Attila: A kukkolás öröme karantén alatt
– Híd Jenő rajzol: Otthon, édes otthon
– Pethő Tibor: Az unsereiner fasírt
– Gazda Albert: Durák
– Dévényi István: Orbán Viktornak ismét igaza van (volt, lesz)
– Marabu: Stáb

Tárca:

– Szálinger Balázs: Alduna (részlet)
– Vass Norbert: Felhőzongora

Kritika:

– És aztán apránként felemelkedsz a földről – Paul Auster: Mr. Vertigo
– Fekete és vörös – Zsolt Péter: Egy életmentő történet
– Tanulmányozzuk a Bibliát! – A Biblia nagykönyve
– Regény, vagy feminista tételmondat? – Margaret Atwood: Az ehető nő
– Hogy nem szégyelled magad – Békeidő. Rendezte: Hajdu Szabolcs

ITT OLVASHATÓ

A ROGÁN-SZÁL ÉS AZ MSZP KORÁBBI KEDVENC ŐRZŐ-VÉDŐ CÉGE IS FELBUKKAN EBBEN A KUSZA INGATLANÜGYBEN

24.HU
Szerző: NAGY GERGELY MIKLÓS
2020.05.08. 

Háborús állapotokat idéző, olcsón elprivatizált ház, elérhetetlen cégek, fideszes szavazatok, megnémult önkormányzat, egy Rogán-bizalmas és a híres biztonsági cég. A Belvárosban újra pörög az ingatlaneladás.

Lerobbant földszintes ház a Belváros kellős közepén. Bedeszkázott ajtók, betört ablak, összefirkált fal, enyészet és mocsok. „Nemrég hajléktalanok is beköltöztek ide” – mondta még a járvány előtti időben ottjártunkkor egy közelben lakó a Vitkovics utca 6. előtt. A telek másik oldala a Gerlóczy utca 3. Egy helyrajzi szám, de két épület és két utca. Mégis egy sors. A rohadás, az egyre nyomasztóbb külső közös. És az is, hogy a lepukkantság mindkét esetben zsíros üzletet is jelenthet.

Akik naponta elsétálnak előtte, aligha tudják, hogy a Gerlóczy és a Vitkovics Mihály utca által határolt telek lenyomata a helyi ingatlanmutyikban bevetett módszereknek. Épp ezért nem véletlenül néz ki úgy, ahogy kinéz.

160 ezer forintos négyzetméter áron ma talán csak szőnyeget lehet venni a városnak ezen a részén, ingatlant nem.

A történet akkor lett kerek, amikor az évek óta húzódó ingatlanprivatizáció végére pontot tett a belvárosi képviselő-testület fideszes többsége: január 23-án megszavazta azt a két előterjesztést, amivel három ingatlan kedvezményes eladását hagyta jóvá. Noha sem az összesen 114 négyzetméter, sem az értük kifizetett 25,5 millió forint nem az a nagyságrend, amire ma bárki is felkapná a fejét a Belvárosban, a történetben összefutó szálak mégis a kerület talán legkülönlegesebb ingatlanos sztoriját adják ki.

1. Van benne ugyanis a belvárosi privatizáció során „szokásos” 30 százalékos kedvezmény, amit olyan cégek kapnak, amelyek ígéretükkel ellentétben látványosan nem csinálnak a helyszínen semmit, sőt maguk is elérhetetlenek.

2. Az épület hosszú évek óta folyamatosan rohad, miután a megemelt bérleti díj miatt a korábban ott működő vállalkozás kiköltözött. A Gerlóczy utcában működött anno T. Nagy Tamás sajtboltja, a vállalkozó a Magyar Narancsnak tavaly elmondta: az önkormányzat egyszer csak a korábbi díj többszörösét kérte, annyit, hogy amellett már nem tudta volna kigazdálkodni a bolt fenntartását, ezért távozott. A túloldalon található papírbolt szintén emiatt költözött el.

3. Miután elmentek a vállalkozások, senki nem nyitott új boltot, a lassú rohadás eredményeként az új tulajdonosok a környék áraihoz képest bagóért szereztek meg egy értékes telket, ahova egy sokszintes házat is fel lehet húzni hamarosan.

4. A szálak Rogán Antal volt polgármester, kabinetminiszter bizalmi köréhez vezetnek,
de az ország egyik legkomolyabb őrző-védő szolgálata is feltűnik, egy olyan cégcsoport, amelyet 2010 előtt a jobboldali sajtóban MSZP-közeliként emlegettek.

5. Nemcsak az érintett szereplők, de a Belváros vezetői is feltűnően hallgatnak az ügyben. 

6.Pedig nem ártana megmagyarázniuk, miért privatizálta el a kerület szép lassan az ingatlant, amely nyílt sebbé vált a történelmi Belváros testén...

ITT OLVASHATÓ

HA SZEGÉNY HELYEN LAKSZ, HAT ÉVVEL KORÁBBAN HALSZ MEG

INDEX
Szerző: MOLNÁR CSABA
2020.05.08.

Aki az ország legszegényebb településein él, 5-7 évvel kevesebbet élhet, mint a leggazdagabb térségek lakói. A szegény vidékek hátránya egyaránt megmutatkozik az elkerülhető halálokokban, illetve az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzájutásban. Ráadásul a szegény és a tehetős települések közötti élettartambeli különbségek a kilencvenes évek óta csak tovább szélesedtek. Ezek a fő megállapításai egy frissen megjelent tanulmánynak.

A kilencvenes évek legeleje óta rendelkezésre állnak Magyarországon az egyes településeken lakó emberek jövedelmi adatai. Az szja-adatokból kiszámolható minden évre és az ország minden településére (Budapesten kerületenként is), hogy mennyi jövedelem jutott átlagosan (a keresettel nem rendelkezőket is beleértve) egy lakosra.

A szerzők (a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet Egészség és Társadalom Lendület-kutatócsoport munkatársai, Bíró Anikó, Hajdu Tamás és Kertesi Gábor, illetve Prinz Dániel, a Harvard Egyetem kutatója) alapvetően arra voltak kíváncsiak, hogy az ember lakóhelyének átlagos jövedelmi viszonyai hogyan függenek össze a 45 éves korban még várható élettartammal...

ITT OLVASHATÓ

MEGCÉLOZTA A KISEBB TELEPÜLÉSEKET IS AZ ELLENZÉK

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: UNGÁR TAMÁS
2020.05.08.

El kell juttatni a falvakba a valódi híreket, mert enélkül a Fidesz 2022-ben is többséget szerez a parlamentben - vélik az ellenzék meghatározó személyiségei. Ehhez több tízezer aktivista összehangolt felvilágosító munkájára is szükség lehet.

A veszélyhelyzet elrendelése utáni hetekben egyes felmérések szerint némiképp erősödött a Fidesz-KDNP tandem támogatottsága. Ezt a politikai elemzők azzal magyarázták, hogy a koronavírus-járványtól szorongó választók bízni akarnak a kormány fertőzés elleni harcában. Ugyanakkor az elemzők arra számítanak, hogy a járvány okozta gazdasági válság – még ha hatásos is lesz a kormány élénkítő csomagja – sokakat a politikai vezetés ellen fordít, mert a recessziónak számos vesztese lesz. Vagyis önmagában a járvány aligha rendezi át a politikai erőviszonyokat. 

Az őszi önkormányzati választás megmutatta, hogy a Fidesz a városokban összefogással legyőzhető, ám a voksolás adatai arról is vallanak, hogy a falvakban 60-90 százalékos választói bázisa van a kormánypártoknak. Az ellenzék szerint ezt a Fidesz főképp azzal érte el, hogy a falvak lakóinak jelentős százaléka kizárólag a kormányt magasztaló és az ellenzékről hazudozó, állami finanszírozású médiából szerzi információit. Az előbbiekből adódik, hogy az ellenzék csak akkor lehet sikeres a 2022 tavaszán esedékes parlamenti választáson, ha a következő másfél-két évben meggyőzi a maga igazáról a falvak lakóinak egy részét. 

Megkérdeztünk több ellenzéki politikust, hogy ők mennyire érzik fontosnak a kistelepülések lakóinak meggyőzését. Valamennyien úgy nyilatkoztak, hogy ha a falvak és a kisvárosok lakóihoz nem tudják eljuttatni az ellenzék üzeneteit, akkor a Fidesz hosszú időre bebetonozza hatalmát. 

Mellár Tamás, a pécsi egyetemen tanító 66 esztendős közgazdász 2018-ban a baloldali pártok támogatásával független jelöltként jutott be a parlamentbe, miután Pécsett megnyerte az egyéni választókörzetét. A politikus korábban a Fideszhez kötődött, az első Orbán-kormány idején a KSH-t vezette, később a Századvég Gazdaságkutatónak volt az igazgatója, s belülről szembesült a párt tevékenységével. 

Ebből elege lett, szembefordult Orbán Viktor kormányfő politikájával. Ugyanakkor Mellár szerint van, amit az ellenzéknek el kell tanulnia a miniszterelnöktől: - A 2002-es választási vereség után Orbán polgári körök alapítására ösztönözte a követőit, és akkortól a Fidesz hatalmas munkát fektetett abba, hogy a saját embereit megkeresse, összetartsa a városokban és a falvakban. A körök rendezvényeket tartottak, ahol szakmai előadók bírálták a szocialista kormányok a hibáit, és arról beszéltek, hogy a Fidesz milyen jövőt szeretne. Ugyanezt kell most az ellenzéknek is tennie. Ez hatalmas munka, de nem lehet megúszni, ha győzni akarunk - mondta...

ITT OLVASHATÓ

A JÁRVÁNY A DEMOKRÁCIÁRA IS VESZÉLYES - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ

Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS

2020.05.08.

Vészhelyzetben a politikai hatalom védelmet jelenthet a kollektív fenyegetettséggel szemben, ha jól használják. Magyarországon az látszik, hogy a demokrácia is veszélybe kerülhet. Nemzetközi lapszemle.

Már nem temetjük el a halottainkat sem, és a koronavírus miatt visszacsúszunk a barbarizmus korába? Súlyos tévedés – írja a svájci Neue Zürcher Zeitung vendégkommentátora, Michael Coors, a teológiai erkölcstan professzora, a zürichi egyetem társadalometikai intézetének a vezetője. Szerinte amit most teszünk, az éppenséggel az emberség megőrzésének a céljából történik. Az írás válaszként született Giorgio Agamben olasz filozófusnak ugyanebben a lapban korábban megjelent cikkére, amely szerint a mostani rendkívüli állapot meghirdetése valójában azt jelenti, hogy feladtuk társadalmunk politikai és erkölcsi elveit, és jó úton haladunk afelé, hogy átlépjük a barbarizmus küszöbét. A válaszcikket bizarr fénykép illusztrálja: New York külterületén egy parkolóban halottas hűtőkamionok várakoznak, háttérben a Szabadság szoborral.

Engedni kell a fertőzés terjedését, kérdés, hogy hogyan

Michael Coors szerint Agamben érvelése alapvető hibát rejt magában. A kormányok ugyanis nem pusztán egy bizonyos kockázat alapján cselekednek. Ami az egyén perspektívájából nézve csupán a megbetegedés alacsony fokozatú kockázata, az társadalmi szinten nézve a járvány ismert és belátható exponenciális növekedése. Az, hogy a társadalom nagy része megfertőződik, ha nem teszünk semmit, az nem rizikó, hanem epidemiológiai kutatásokon nyugvó ismeret. A COVID-19 első fertőzési hulláma alapján készült tudományos elemzések megállapítják, hogy a bejelentett megbetegedések mintegy öt százaléka esetében merül fel az intenzív orvosi ellátás szükségessége. Ez a megbetegedések exponenciális terjedése esetén gyorsan elvezet az intenzív ellátási rendszer katasztrofális méretű túlterheléséhez. Hogy ez nem csupán egy fennálló rizikó vagy teória, azt sajnos láthattuk Itáliában, Spanyolországban és az Egyesült Államokban. A következmény: az orvosok arra kényszerülnek, hogy hagyjanak meghalni olyan embereket, akiket normális körülmények között jól el lehetne látni.

Az egészségügyben nem szabad engedni a rendkívüli állapotot

A társadalomban meghirdetett rendkívüli állapot, amelyben most találjuk magunkat, annak megakadályozására irányul, hogy egy ennél sokkal rosszabb rendkívüli állapot álljon elő az egészségügyi ellátás területén. Az intenzív orvoslás összeomlása lényegesen súlyosabban érinti a magasabb életkorúakat, illetve a más betegségben szenvedőket. Náluk magasabb a súlyos lefolyás kockázata. Miként lehet megóvni ezeket az embereket oltóanyag és gyógyszer hiányában? Két lehetőség adódik. Az egyik, hogy a lakosságnak ezt a – becslések szerint mintegy egyharmadnyi - részét hosszú időtartamra kizárjuk a társadalmi életből, és eközben nem próbáljuk megakadályozni a járvány terjedését. A másik lehetőség, hogy a társadalom szolidaritást mutat, ennek jegyében cselekszik, és kísérletet tesz a járvány terjedésének a megállítására. Ehhez azonban nem elég az egyéni cselekvés, az egész társadalomnak közösen kell cselekednie.

A politikai hatalom, mint a védelem eszköze

Éppen ennek érdekében adnak az emberek hatalmat az állam kezébe. A politikai hatalom nem csak bajjal jár, hanem védelmet is jelenthet a kollektív fenyegetettséggel szemben. A liberális, demokratikus jogállam eszméje az abszolút hatalom korlátozásának a kísérletéből indul ki. Hogy egy kormányzat ne tekinthesse öncélnak a hatalomgyakorlást, ennek érdekében dolgozták ki a fékek és ellensúlyok rendszerét – a hatalommegosztást, a választásokat, magát a jogot. Az ilyen kormányzás azonban időigényes. És ha egy kormányzat be akarja tartani azt az ígéretét, hogy megvédi a polgárokat, akkor sürgős cselekvés szükségességének az idején – és ilyen a járványhelyzet is – átmenetileg ki kell iktatni a hatalomgyakorlás időigényes eljárási elemeit. Ez – olvasható a Neue Zürcher Zeitung cikkében – jelentős veszéllyel járhat a demokráciára nézve, miként azt pillanatnyilag éppen Magyarország példája világosan mutatja. Valóban végzetes lenne, ha a kivételes állapot tartós állapottá válna. A politikai rendszer azonban ismer olyan mechanizmusokat, amelyek ennek elkerülését célozzák. Ilyen az, hogy a bíróságok ítéleteket hoznak, illetve az, hogy az egyes intézkedések értelmét és a kilábalási stratégiák kérdéseit nyíltan meg lehet vitatni. Az a tény tehát, hogy politikai értelemben rendkívüli állapotot élünk át, csupán azt jelenti, hogy a kormány végzi a munkáját: védelmezi a társadalom elesettjeit attól a halálos veszélytől, amely más eszközökkel jelenleg nem hárítható el. Mi lehetne más a társadalom erkölcsi és politikai alapelve, ha nem ez, éppenséggel keresztény szemszögből? – teszi fel a kérdést Michael Coors, aki szerint ez igenis nagyon távol áll a Giorgio Agamben által vizionált barbarizmustól.

Nálunk érettségiztetnek, Ausztriában felvételiket halasztanak el

Most pedig nézzünk valami kevésbé filozofikus írást. Tekintettel arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök szerint Ausztria egyfajta kísérleti laboratórium a magyarok számára a koronavírus-járvány kezelése szempontjából, belepillantottam az osztrák médiába, és a bécsi Die Presse honlapján szemembe ötlött az APA osztrák hírügynökség jelentése, miszerint a sógoroknál a járvány miatt elhalasztották a július harmadikára tervezett orvosegyetemi felvételi vizsgákat. Az új céldátum augusztus 14., de szükség esetén akár szeptember 28. és október 7. közé is halasztható a felvételi, ez sem dönti romba az őszi egyetemi tanévkezdés menetrendjét.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

NAGY TEHER AZ OTTHONÁPOLÁS

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: KÓSA ANDRÁS
2020.05.08.

A budapestiek 3 százaléka állította, hogy érintette a Kásler Miklós humánminiszter által elrendelt kórházi ágykiürítés, azaz neki vagy a közeli családtagjának kell gondoskodnia egy hazaküldött hozzátartozóról.

Közülük 54 százalék arról számolt be, nagy terhet jelent - akár anyagilag, akár más módon -, hogy meg kell oldania az otthonápolást – derült ki a Publicus Intézet budapestiek körében végzett felméréséből, amelyet az elemző cég a Népszava megbízásából készített.

A válaszadók 27 százaléka szerint „valamennyire terhet jelent, de nem nagyot” a hazaküldött családtagról való gondoskodás, míg 19 százaléknak ez semmilyen gondot nem okoz. Az érintett fideszes szavazók nagy többsége (84 százalék) azt állította, hogy viszonylag zökkenőmentesen meg tudta oldani a feladatot, csak 16 százalék válaszolt úgy, nagy terhet jelent ez az új élethelyzet. Egészen másként élik meg a váratlan feladatot az ellenzéki tábor tagjai: a szocialista szimpatizánsok közül például mindenki (100 százalék) úgy érzi, nagyon nagy feladatot kellett bevállalnia. A Demokratikus Koalíció táborában 16 százaléknyi érintett állította azt, hogy semmilyen nehézséget nem jelent számára az otthonápolás, 84 százalék viszont azt válaszolta, nagyon nagy megpróbáltatást kell kiállnia...

ITT OLVASHATÓ

ENNYIRE ÉRDEKLI ORBÁNT AZ IDŐSEK SORSA

KOLOZSVÁRI SZALONNA
 - NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2020.05.07.

...Mint az a Bencsik János képviselő által elküldött kérdésre adott válaszból kiderült, az Állami Egészségügyi Ellátó Központnak fogalma sincs arról, hogy hány embert voltak kénytelenek a hazai kórházak elküldeni azért, mert helyet kellett csinálni az – egyébként csökkenő számú – koronavírus fertőzötteknek. Az ÁEEK ilyen adatokat nem gyűjt, ezért nem áll rendelkezésükre információ ezzel kapcsolatban. Hát nem kényelmes ez a válasz? Nincs adatgyűjtés, ezért nem vagyunk tisztában a pontos számokkal. Olyan ez, mint a kormány korábbi koronavírus taktikája, nem tesztelünk, ezért alacsony a fertőzöttek száma az országban. A gond ezzel már csak az, hogy pontosan tudni lehet, hogy több tucat ember halt meg amiatt ellátatlanul, sokszor kínok között, mert a kórházak kénytelenek voltak őket úgy is hazaküldeni, hogy egyébként még kórházi ellátásra szorultak volna.

A sajtó beszámolt jó pár esetről, ezért pontosan tudható az, hogy tragédiák sora játszódott le országszerte. Azonban a pontos számok nélkül soha nem fogjuk megtudni, hogy mi a valós helyzet, mint ahogy – vélhetően – még egy megközelítő számot sem kaphatunk majd arról, hogy a koronavírus hány ember halálát okozta idehaza. Azzal ugyanis, hogy minden más okra vezetik vissza a koronavírus szövődményei miatt elhunytak halálát, jóformán kitörlik őket a halálozási statisztikákból. Szépen elosztják a szív- és érrendszeri betegségben, vagy rákban elhunytak között, hogy alig legyen észrevehető a koronavírus áldozatainak valódi száma.

Ugyanez a logika érvényes a kórházból hazaküldött emberek esetében is, hiszen soha nem fog kiderülni, hogy közülük hányat menthetett volna meg – vagy hosszabbíthatta volna meg az életüket – a kórházi kezelés. Lehet, hogy az elhunytak egyébként is meghaltak volna, azonban nagyon nem mindegy, hogy milyen körülmények között és mikor. Több vélemény is napvilágot látott már azzal kapcsolatban, hogy mi lehet a hazaküldések valódi oka, azonban eddig erre a kormány nem válaszolt és vélhetően a jövőben sem fog. A legtöbb vélemény szerint ezzel akarja a kormány véghezvinni a kórházi ágyszámok csökkentését, ami ugyan valóban hosszú ideje fennálló probléma, azonban ennek a lépésnek nem most jött el az ideje. De az idősekkel összefüggésben – hiszen a hazaküldött betegek, valamint a koronavírusban elhunytak is a legtöbb esetben az idősebb korosztály képviselői – egy másik hír is napvilágot látott, ami még inkább megmutatja a kormány hosszútávú terveit a nyugdíjasokkal kapcsolatban:

A következő évtizedekben a GDP arányában apadni fognak a nyugdíjkiadások, és hasonló folyamatok jellemzik majd az oktatást is. Sok egyéb mellett a nyugdíjak alakulását is modellezi Magyarország konvergenciaprogramja, melyet a napokban küldtek el Brüsszelbe. A számok nem hazudnak: a GDP-hez mérten kisebb lett az állam ráfordítása az idősek ellátására az elmúlt négy évben. Van egy még rosszabb hírünk: a következő években még kisebb lesz az ilyen típusú kiadások aránya.

Az Mfor által megszellőztetett információk igencsak szembemennek a kormány által hirdetett politikával, miszerint ők nagyra tartják az idős korosztály képviselőit...

ITT OLVASHATÓ

SZAKDOLGOZÓKAT EINSTANDOL AZ ORSZÁGOS TISZTI FŐORVOS

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: DANÓ ANNA
2020.05.08.

Müller Cecília nem engedte vissza a koronavírusos betegek kezelésére átvezényelt egészségügyiseket. Azt javasolta, oldják meg az újraindítás problémáját helyettesítéssel vagy szüneteltessék tovább a rendelést.

Nem adják vissza a koronavírusos betegek ellátására kirendelt szakdolgozókat a szolgáltatások újraindításához – derül ki abból a Müller Cecília által jegyzett levélből, amit az országos tisztifőorvos a fővárosi és megyei kollégáinak küldött. Az érintettek mintegy fél tucat kérdésre vártak egyértelmű választ, köztük arra, hogy most visszamehetnek-e vagy sem a 65 év felettiek, valamint a krónikus betegségben szenvedő egészségügyi dolgozók a közvetlen betegellátásba. Erre Müller Cecília csak azt írta, hogy hatályban van Kásler Miklós szakminiszter április közepén kiadott utasítása, miszerint ha a működéshez elengedhetetlenül szükség van rájuk, akkor a saját felelősségükre visszatérhetnek dolgozni. Ám semmilyen joghátrány nem érheti azokat, akik erre nem vállalkoznak. 

Továbbá arra is választ vártak, hogy a szakrendelőkből a koronavírusos betegek ellátására a Korányi Tüdőgyógyintézetbe kirendelt egészségügyi dolgozók az ellátórendszer újraindításával visszatérhetnek-e a munkahelyeikre. Több szakrendelő például úgy nyilatkozott, hogy egyes szolgáltatásaikat nem tudja újraindítani az elvezényelt dolgozóik nélkül. 

Lapunk úgy tudja, körülbelül 70 szakembert köztük asszisztenseket, diplomás ápolókat, diabetológiai és fül-orr-gégészeti szakápolókat utasították arra, hogy a Korányiban koronavírusos betegeket ápoljanak. Az egészségügyi ellátások hételeji újraindításával azonban az eredeti munkahelyükön is szükség lenne rájuk. Különösen azért is, mert Kásler Miklós utasítása szerint a szakrendelőknek, és kórházaknak maguknak kell levenniük az egyes beavatkozások előtt a betegek a PCR-tesztjéhez a mintát...

ITT OLVASHATÓ

MILYEN MAGAS A HAJNALI ÉG?

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.05.08.

Azt mondta Semjén elvtárs bele a világba mintegy igét kinyilatkoztatva, hogy: „Amiben egyetértünk a balliberálisokkal, az az, hogy mindketten meg akarjuk akadályozni a családon belüli erőszakot. A különbség az, hogy mi az erőszakot akarjuk megszüntetni, ők pedig – ennek ürügyén – a családot.” – Semjén elvtárs ezt annak kapcsán jelentette ki, hogy leszavazta a csürhéje az Isztambuli Szerződés ratifikálását olyan utalgatós sunyi indokokkal, hogy buzik meg migráncsok.

Semjén elvtárs kijelentésében benne van az összes felszopós nyomorúsága, amit majd megbeszél az istenével, ha az szóba áll vele, bennem viszont az a kérdés vetült föl ennek kapcsán, hogy vajon mitől fél Semjén elvtárs, hogy milyen démonjai vannak neki. Mert szügyig van velük, mint ahogyan elvtársai, valamint a követő bávatagok úgyszintén. Hogy ezek reszketnek a szabadságtól. Ha fölnéznek az égre álmaik gőzei alól, ott feszül az egükön a rács, amitől nem rabnak érzik magukat, hanem húgymeleg biztonságban.

Mindenkinek mást jelentenek a szabályok és előírások, van, akinek a vágyott rendet, másnak béklyókat. Ha és viszont a korlátoltak a saját szűkös szabályaikkal akarják megakadályozni mások repülését, ráadásul hatalmi helyzetben is vannak, abból bajok születnek. Mint kitetszik, már nem a vak komondornál tartunk, ez csaknem ontológia, szinte már egészen az. Illetve természetszerűleg az aljasság fokának vizsgálata, aminek az eredménye nem kétséges. Nem az eleve elrendelés, hanem a biztos tudás birtokában...

ITT OLVASHATÓ

VALAKIK KATONÁSDIT JÁTSZANAK MÉSZÁROS LŐRINC MAGÁNTAVÁNÁL

MAGYAR HANG ONLINE

Szerző: GULYÁS BALÁZS

2020.05.08.

Ha sokszor azt érzi az átlagpolgár, hogy bármerre is néz, mindenhol a Mészáros-birodalom vagyonelemeit látja, hatványozottan így van ez a bicskei járásban, ahol a bázis, Felcsút is található. A térség központja a tizenkétezres Bicske, ahol rengeteg Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő ingatlan, cég, tulajdon található. Nem utolsósorban Orbán Viktor gyerekkori barátjának egyik társasága, a Búzakalász 66 Kft. nevén van a bicskei tó, amelyet a helyiek Erőmű-tó néven emlegetnek.

A nyilvántartásban 4217. helyrajzi számon szereplő tavat 2014-ben szerezte meg Mészáros cége. Ezt követően a bicskeiek által korábban szabadon látogatható tavat körülkerítették, oda sem a horgászokat, sem a kirándulókat nem engedik már. Az ingatlant a mai napig élőerős őrzéssel biztonsági szolgálat védi, amiről mi is meggyőződhettünk ottjártunkkor.
(…)
Magunk sem hittünk a fülünknek és a szemünknek, amikor lapunkhoz pár hete olyan információk jutottak el, hogy a tó mellett két harci jármű parkol. Ezért a Magyar Hang megkereste Hadházy Ákost, a korrupciós ügyekre szakosodott független országgyűlési képviselőt, aki az Orbán- és Mészáros-birtokok levegőből történő feltérképezéséből korábban már kivette a részét. Saját technika híján arra kértük a képviselőt, hogy legközelebbi Felcsút környéki repülőgépes felderítése alkalmával vegye fel úti céljai közé a bicskei Erőmű-tavat is, és készítsen fényképeket az ott várakozó harci járművekről. Megkérdezett szakértőnk szerint az egyik egy BDRM–2-es páncélozott harci felderítő jármű...

ITT OLVASHATÓ

A 168 ÓRA 2020. MÁJUS 7-I SZÁMÁNAK LAPAJÁNLÓJA

168 ÓRA ONLINE

Szerző: 168 Óra

2020.05.06. 

Bódis Kriszta író, filmrendező, az ózdi Hétes telepen működő Van Helyed Alapítvány létrehozója, mindenese. Két nagy sokkot kellett megélnie, egyet a közelmúltban, egyet most.

Az előbbi az a drámai felismerés, hogy harminc évvel a rendszerváltás után miként élhetnek még tízezrek olyan nyomorban, ahol – szavait idézve – mínusz tíz az esély a kilábalásra. A másik a több mint húsz éve egyre sikeresebben felépített, nemzetközi elismerést is kiváltó, oktatásfókuszú, integrációs Van Helyed rendszerének a krízis okozta tetszhalála.

Maszkabál az iskolákban
Aki ezekben a napokban megnéz egy iskolát, különös álarcosbált láthat. Csak itt nem a szemet takarják el, hanem az arcot – biztonsági okokból. Ilyen járvány idején az érettségi. De legalább megtarthatják.

Ugrás a sötétbe

Eszközhiány, áramszegénység, digitális helyett papíralapú oktatás, vissza nem küldött leckék, növekvő leszakadás. Több tízezer, egyes becslések szerint majdnem százezer közoktatásban részt vevő gyerek sorsa ez most a járvány alatt. Ha nem lépünk a vészhelyzet után, akkor komoly bajjal nézhet szembe a társadalom.

Van helyed

A lényeg, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű, elsősorban cigány családok gyerekei ráléphetnek egy olyan hídra, amelynek az egyik oldalán a sokszor víz és áram nélküli, többnyire túlzsúfolt családi lak, a szegregátumokra jellemző alacsony szintű oktatás, a teljes reménytelenség van, a túloldalán pedig az átlagos, fehér, különösebb hátrányok nélküli emberek világa. Egyedül ide nem juthatnának be.

Elkerülhető a járvány második hulláma

A COVID–19 világjárvány a földgolyón eddig több mint 3 és fél millió embert ért el, több mint 240 ezer a halálos áldozatok száma. A fertőzés azonban robbanásszerű emelkedés előtt áll a világ legszegényebb országaiban, ahol a legrosszabb a közegészségügy állapota, és ahol a nagyvárosi gettókban a társadalmi távolságtartás sem megvalósítható. A WHO magyar főigazgató-helyettesével, Jakab Zsuzsannával beszélgettünk.

Új helyi adók jöhetnek

Előzetes kalkulációk szerint az Orbán-kormány a különböző intézkedéseivel legkevesebb 34 milliárd forintot vehet ki az önkormányzatok zsebéből. A forráselvonás rengeteg települést érint, elsősorban a kis- és közepes méretű városok lesznek az elszenvedői, nyilatkozta a 168 órának Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke.

Müller Cecília hosszú futása

A szelíd és bizonytalan Cecília, egy jámbor napközis tanító nénire emlékeztet. A bemondott hírek persze szokatlanok. Elhunytak ennyien, élnek még annyian. A Pesti útról bekérettünk tízezer folyóméter dokumentumot. Végül is megfontolt munka folyik. Mindent ki kell vizsgálni, ennek most jött el az ideje. A működés lényege, hogy az információ egyetlen, központosított forrásból csorogjon.

Szent Borbála nem segít

nformációhiány, kevés védőeszköz, felkészületlenség, fejetlenség: ezeket a kifejezéseket hallani legtöbbször a tatabányai Szent Borbála Kórházról, az ottani állapotokról, a járványhelyzetről és kezeléséről. Úgy tűnik, az intézmény elesett a koronavírus elleni harcban.

Nyár az idén is lesz

Az első sokk idején rengetegen mondták le külföldi foglalásukat, de ez a tendencia húsvét után megállt, jelenleg mintegy negyvenezer érvényes foglalást tartanak számon a hazai utazásszervezők. Az idősebbeket talán jobban elgondolkodtatják az óvatosságra intő hírek, míg a fiatalabbakat ezek kevésbé befolyásolják.

Hol a határ?

Össztűz alá került Karácsony Gergely első nagy léptékű, a főváros életét alapjaiban átalakító elképzelése, a komplex forgalomcsillapítási és közlekedésbiztonsági tervének elindítása. A főpolgármestert több oldalról támadták a járvány okozta veszélyhelyzet miatt egyébként is feszült politikai légkörben, amikor a kormány szinte mindennap konfrontálódik a városházával.

Meddig marad kék az ég

Azáltal, hogy Kína egyre inkább kezd kilábalni a járványból, a bevezetett korlátozások hamarosan okafogyottá válhatnak. A vírus lecsengése után a politikai vezetés számára a prioritás a gazdaság gyors helyreállítása lesz, és a környezetszennyezés visszaszorítását vélhetőleg az aktuális gazdasági helyzethez, a gyakorlati szükségletekhez lesz kénytelen igazítani.

Ajtónyitás, résnyire

Az öreg kontinens legtöbb országa óvatosan próbálkozik az élet újraindításával, abban a reményben, hogy nem szabadul el a pokol, és a fertőzések számának várható újbóli növekedését az egészségügyi ellátórendszer képes lesz kezelni. Az országok zömében szakaszokra osztják a lazító intézkedéseket, és az egyes fázisok között többnyire ki akarják várni a kéthetes lappangási időt, hogy felmérhessék, mennyire tartható ellenőrzés alatt a helyzet. Alább olvashatják áttekintésünket a környező országok – egyébként korántsem kőbe vésett – ütemterveiről, ahogyan azok lapzártánkkor kinéztek.

Valódi ünnep – a hatalom szolgálatában

Tény, hogy a II. világháborúban a Szovjetunió szenvedte el a legnagyobb veszteségeket és tette a legtöbbet a győzelemért. Az is tény, hogy a győzelem napja – a nácik felett 75 éve aratott diadal – mindig is ideológiai fegyvert jelentett a moszkvai vezetésnek. Sz. Bíró Zoltán történésszel, Oroszország-szakértővel nemcsak erről, hanem Putyin elnök kilátásairól is beszélgettünk.

Vírusok a Nibiruról

Ha azonban sem az amerikaiak, sem a kínaiak nem tehetnek a járványt kirobbantó koronavírus rohamos elterjedéséről, akkor ki szabadította a COVID–19-et a világra? Sokan hivatkoznak az orosz származású amerikai újságíró (nem tudós!) Zecharia Sitchin teóriájára, miszerint naprendszerünkben létezik egy tizedik, egy Nibiru nevű bolygó (egyesek mesterséges égitestnek vélik), amely ellipszis alakú pályán kering a Nap körül, és 3600 évenként kerüli azt meg.

Az empátia fotográfiái

A 38. Magyar Sajtófotó-pályázat egyik szervezője, Bánkuti András fotográfus említi, hogy a zsűri az idén 267 pályázó több mint 6000 képéből válogatta ki a legjobbakat. Bánkuti állítja, a magyar sajtófotó Közép-Európában messze a legjobb, és az egész világon elismert. Köszönhető ez annak is, hogy a szociálisan érzékeny dokumentarista irányzatnak a harmincas évek óta komoly hagyománya van nálunk.

Természetes vész

Forgács Péter médiaművész szerint olyan technikai paradigmaváltások jellemezték az elmúlt évtizedeket, amelyek világképi, képkészítési, képmanipulációs újdonságokkal megspékelve a médiaművész egész kategóriáját felülírták. Az idén hetvenéves alkotó, akit a krakkói filmfesztivál Sárkányok Sárkánya elnevezésű életműdíjával ismernek el, úgy látja, a szavai mindig kevesebbek lesznek, mint a művei. Forgács a lapunknak a koronavírus-járvány miatt telefonon adott interjúban elmondta: mindegy, hogy ki csinálja a fotó- és filmgyűjtést, csak csinálja.

Kapzsi vevők, diszkrét galériák

Ha észrevettem volna, hogy a hamisító kihagyta a „c”-t a szignóból, és Pollock helyett „Pollok” jegyzi a képet, nyilván nem adtam volna érte 280 000 dollárt – mondta a bíróság előtt Ann Freedman. A Knoedler, hajdan a világ egyik legtekintélyesebb galériájának vezetője másfél évtized alatt több mint negyven hamis képet adott el neves gyűjtőknek, mintegy nyolcvanmillió dollárral könnyítve a pénztárcájukon .

Idilli gyerekkor, történelmi traumákkal

A Kurázsi mama szünetében kopogtattam Törőcsik Mari öltözőjének ajtaján 1980-ban a győri Kisfaludy Színházban. Bemutatkoztam, átadtam a gyerekeinek szánt édességet, gratuláltam, adtam-kaptam két puszit (koronavírusnak még híre-hamva sem volt). Azóta szinte nem volt olyan találkozásunk, amikor ne beszélt volna az édesanyjáról, a családjáról, a szülőhelyéről (ahol egykori pajtásait is megismerhettem), velemi otthonukról.

ITT OLVASHATÓ

AZ ASZÁLY SOKKAL NAGYOBB PROBLÉMÁJA A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGNAK, MINT A KORONAVÍRUS

444.HU
Szerző: SARKADI ZSOLT
2020.05.08.

- 2020 elején több problémával is szembenéz a magyar agrárszektor, és ezek közül nem is a koronavírus a legsúlyosabb.

- Raskó György agrárközgazdásszal és vállalkozóval, az MDF-kormány államtitkárával beszélgettünk a kihívásokról és a mezőgazdaság jövőképeiről.

- A szakértő szerint a koronavírus miatti munkaerőhiánytól nem kell annyira tartani, mint attól, hogy nem halad a magyar öntözésfejlesztés.

444: Melyik jelenti most, 2020 elején a nagyobb kihívást a magyar agrárszektor számára, az aszály, a koronavírusból eredő munkaerőhiány vagy a madárinfluenza?

Raskó György: Az aszály a legsúlyosabb probléma, aztán a madárinfluenza, és harmadsorban a koronavírus.

Nyugat-Európában ehhez képest a koronavírustól féltik leginkább az agrárágazataikat az országok, Magyarországon nyugodtabbak lehetünk?

A nyugat-európai országok közül is azok vannak most bajban, ahol jelentős a vendégmunkások, a külföldről érkező idénymunkások foglalkoztatása. Az Egyesült Királyság a nyári és tavaszi szezonban például több mint 200 ezer vendégmunkást foglalkoztat, Olaszországban és Németországban szintén nagyon magas, százezres nagyságrendű ez a szám. Magyarországon soha nem volt annyira jelentős a külföldi vendégmunkások foglalkoztatása a mezőgazdaságban, 10-20 ezer fő jelent meg az utóbbi években, ők elsősorban Kárpátaljáról és Erdélyből jöttek át dolgozni. Ez a szám még így is töredéke annak a vendégmunkás-számnak, amit az előbb említett országok zöldség- és gyümölcságazataiban látunk...

ITT OLVASHATÓ

"PCR-TESZTET VIZSGÁLAT ELŐTT? UGYAN!" – A MAGÁNRENDELŐK TÖBBSÉGE NEM TARTJA MAGÁRA KÖTELEZŐNEK AZ ÚJ ELŐÍRÁSOKAT

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: JOÓ HAJNALKA
2020.05.08.

A hvg.hu által megkérdezett magánrendelők többsége nem kér PCR-tesztet azokhoz a vizsgálathoz, amihez az államiak igen. Pedig az erőforrás miniszter múlt heti utasítása a magánellátásra is érvényes szabályként írta azt elő. Van, ahol kifejezetten álhírnek gondolják, hogy kötelező lenne az előzetes teszt, van, ahol beérik a kikérdezéssel, és olyan is, ahol attól függ, hogy kérnek-e, hogy – ugyanazzal a panasszal – melyik szakorvoshoz megy az ember.

Az emberi erőforrás miniszter hiába kötött hétfőtől egyes vizsgálatokat és beavatkozásokat egységesen negatív PCR (vagyis légúti) koronavírusteszt-eredményhez, a magánrendelők többsége tapasztalataink szerint nem tartja azt magára kötelezőnek. (Kásler Miklós, ahogy megírtuk, mások mellett a fül-orr-gégészeti, a gasztroenterológiai, egyes kardiológiai és allergológiai beavatkozásokhoz, az összes ultrahangvizsgálathoz, laparoszkópos egynapos sebészeti és onkológiai beavatkozáshoz, valamint a művesekezelésekhez írta elő a PCR-tesztet.)

Keddi cikkünkhöz állami szakrendelőkbe próbáltunk bejelentkezni mandulagyulladás-gyanús páciensként, hogy megtudjuk, hol és hogyan bonyolítják a hétfőtől előírt koronavírus-szűréseket, egy újabb körben pedig majdnem két tucat magánszolgáltatónál kíséreltük meg ugyanezt...

ITT OLVASHATÓ

FELÉRE CSÖKKENTETT FIZETÉSEK, ELMARADÓ FEJLESZTÉSEK ÉS TÁMOGATÁSOK A MEGSARCOLT ÖNKORMÁNYZATOKNÁL

ÁTLÁTSZÓ / ORSZÁGSZERTE

Szerzők: KATUS ESZTER, SEGESVÁRI CSABA, ZIMRE ZSUZSA

2020.05.08. 

Komáromban több száz önkormányzati dolgozó fizetését csökkentették a felére, Körmenden egy 230 millió forintos közvilágítás-korszerűsítés marad el, míg Makón újszülötteket és nyugdíjasokat érintő támogatásokat vontak vissza. Egyre több település jelent be megszorító intézkedéseket, Józsefvárostól pedig 1,2 milliárd forint támogatást csoportosított át a kormány. A végső vesztes mindenhol a lakosság. 

A kormány március 11-én jelentette be a koronavírus okozta veszélyhelyzetet, majd április 4-én azt a gazdaságvédő csomagot, amelynek keretében többek között 34 milliárd forintnyi gépjárműadót vonnak el a települési önkormányzatoktól.

A kieső (adó)bevételek, valamint a védekezés okozta plusz költségek minden települést hátrányosan érintenek, szinte nincs önkormányzat, amely ne kényszerülne elvonásokra vagy beruházások felfüggesztésére. Emiatt nem épül például sportcsarnok Környén (hiába várnak már rá évek óta a helyiek), és ezért csúszik a jászberényi lakásberuházás is...

ITT OLVASHATÓ